Skip to main content

Full text of "Révai nagy lexikona; az ismeretek enciklopédiája"

See other formats 


'*-•}',(  le, 


Hii^gX  M 


r  'A  1 


í  f^     *  í  í , . ,  ii     ^  ^ 


V 'k%.,%uk  h 


U-ii^MT4iln,.tt} 


g^ 


Presented  to  the 

LIBRARIES  ofthe 

UNIVERSITY  OF  TORONTO 

by 

George  Bisztray 


RÉVAI 


NAGY  LEXIKONA 


UTÁNNYOMÁS  ÉS  FORDÍTÁS  TILOS 


RÉVAI 

NAGY  LEXIKONA 


AZ  ISMERETEK  ENCIKLOPÉDIÁJA 


IV.  KÖTET 

Brutus — Osát 


A  SZÖVEGBEN  173  ÁBRA ;  49  KÜLÖN  MELLÉKLET, 
EZEK  KÖZÖTT  2  SZÍNNYOMAT,  9  MŰVÉSZETI 
REPRODUKCIÓ,  2  TÉRKÉP  ÉS  5  VÁROSI  TERVRAJZ 


BUDAPEST 

RÉVAI  TESTVÉREK  IRODALMI  INTÉZET  RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 
1912 


feRA^ 


MAY  1  0  2005    j^i" 


k    SZÖTEGET    VALAMENNYI    SZÍNES  ÉS  FEKETE  MŰMKLLÉKLBTTBL 
NYOMTA  A  PALLAS  RÉSZVÉNYTÁRSASÁG   NYOMDÁJA    BUDAPESTEN 


B. 


Bratus,  a  régi  J^nm-család  egyik  ágának 
utóneve.  Nevezetesebbek:  1.  Lucius  Június  B., 
a  római  hagyomány  szerint  a  köztársaság  meg- 
alapítója, miután  a  várost  Tarquinius  Superbus 
uralmától  megszabadította.  Midőn  e  zsarnok,  ki 
anyai  nagybátyja  volt,  összes  néki  veszedelmes- 
nek látsiíó  rokonait  megölette,  magát  hülyének 
tótette  (innen  a  B.  név)  és  így  menekült  a  halál- 
tól. Midőn  pedig  Lueretia  halála  miatt  Róma 
népét  fellázította  és  a  királyt  Rómából  elkergette, 
Lueretia  f  érjével,Tarquinius  Collatinusszal  együtt 
a  város  első  konzulja  lett.  Az  elűzött  király  a 
város  előkelő  ifjait  összeesküvésre  tüzelte,  mely- 
ben B.  flai  is  részt  vettek ;  de  a  dolog  kiderült  és 
a  halálra  ítélt  árulókat  a  konzul  jelenlétében  vé- 
gezték ki.  Midőn  pedig  Tarquinius  Superbus  az 
etruszkok  segítségével  fegyveresen  vonult  Róma 
ellen,  B.  a  döntő  csatában  az  Arsia  erdőnél  Aruns 
Tarquiniusszal  párbajt  vívott  és  mindkettő  el- 
vesztette életét  (Kr.  e.  509).  Vele  kihalt  a  család- 
nak patrícius  ága. 

2.  Marcus  Június  B.,  a  római  köztársaság 
utolsó  bajnoka  (szül.  Kr.  e.  85.,  megh.  42  őszén),  a 
plebejus  eredetű  Marcus  JuniusB.-nak  és  az  uticai 
Cato  nővérének,  Serviliának  a  űa.  Athénben  ta- 
nulta a  fllozóflát  s  nagybátyjának,  ifj.  Catónak 
példáját  igyekezett  követni.  Feltűnt  ritka  szor- 
galmával és  szigorú  erkölcsű  életével,  amely 
nagyon  ellentétben  állt  az  akkori  ifjúság  szokásos 
léhaságával.  A  politikától  sokáig  távoltartotta 
magát.  .53-ban  apósával,  Appius  Claudius  procon- 
BuUal  Ciliciában  időzött,  majd  beutazta  a  görög 
Keletet  és  irodalmilag  is  dolgozott ;  valószínűleg 
ott  írta  De  offlciis,  de  virtute  és  de  patientia  e. 
munkáit.  Bár  Pompeius  B.  apját,  ki  78.  Lepidus- 
hoz  csatlakozott,  megölette,  B.  nagybátyjával, 
Catóval  együtt  mégis  Pompeius  pártjához  csat- 
lakozott, mely  a  köztársaság  védelmét  és  fenn- 
tartását tűzte  ki  célul ;  ott  volt  a  pharsalusi  csa- 
tában is,  de  Caesar  a  Rómába  visszatérő  B.-t 
kegyébe  fogadta  (48).  Cicero  is  belső  barátságot 
kötött  vele.  Midőn  Július  Caesar  45.  szept.  Rómába 
visszatért,  B.  abban  reménykedett,  hogy  sikerül 
rá  hatni  s  lebeszélni  a  monarchia  megalapításá- 
nak tervéről.  Caesar  kegyesen  fogadta  ugyan  és 
a  városi  praeturát  is  rábízta,  de  a  főhatalom 
végleges  megtartásának  tervétől  nem  engedte 
magát  eltéríttetni.  A  köztársaság  hívei,  főleg 
Cassius,  folyton  nógatták,  hogy  nevéhez  híven 
szabadítsa  meg  hazáját  a  fenyegető  császárság- 

Révai  Na^  Lea>ík<yna.  IV.  Icöt. 


tói  és  nagy  töprengés  után  végre  ö  is  részt  vett 
Caesar  megölésében  (44  márc.  15.),  de  megaka- 
dályozta, hogy  az  összeesküvők  Antoniust  is  meg- 
fosszák életétől,  kinek  Caesar  fölött  tartott  halotti 
beszéde  a  népet  annyira  fellázította,  hogy  B.  tár- 
saival együtt  Rómát  sietve  elhagyta.  Több  hónapi 
tépelődés  után  a  Caesartól  neki  kijelölt  provin- 
ciába. Makedóniába  ment,  hol  a  katonaságot  maga 
részére  nyerte  és  a  triumvirek  ellen  Kis-Ázsiá- 
ban  katonákat  gyűjtő  Cassius  hadseregével  egye- 
sűit. Midőn  Antonius  és  Oetavianus  a  szenátus 
által  megátkozott  köztársaságiak  ellen  keletre 
vonultak  hadaikkal,  B.  Cassiusszal  visszatért 
Makedóniába ;  80,000  gyalogos  és  12,000  lovas- 
ból álló  seregükkel  Philippi  mellett  foglaltak 
állást  s  itt  találkoztak  42  őszén  a  triumvirek- 
kel. B.  külön  táborával  a  baloldalon  Octavianus- 
szal  állott  szemben,  Cassius  a  jobboldalon  Anto- 
niusszal szemben,  mindketten  igen  kedvező  állás- 
ban. B.  Octavianust  legyőzte,  de  Antonius  diadalt 
aratott  Cassiuson,  ki  öngyilkos  lett.  Vagy  20  nap 
múlva  Antonius  B.-szal  is  összecsapott,  seregét 
megverte,  mire  B.  kétségbeesésében  hívének, 
Stratónak  a  kardjába  dőlt.  A  rétori  iskolákban 
tartott  szónoki  gyakorlatok  B.-t  mint  a  szabad- 
ság utolsó  bajnokát  dicsőítették  és  nagy  erények- 
kel ruházták  fel ;  de  az  újabb  történeti  kutatások 
nem  oly  ideális  jellemnek-  tüntetik  fel.  B.  több 
fllozóflai  munkát  írt,  amelyek  elvesztek ;  levelei- 
ből azonban  több  maradt  ránk  a  Ciceróval  foly- 
tatott levélváltásból. 

3.  Decimus  Június  B.  (Albinus),  Caesar  egyik 
hadvezére  (Kr.  e.84.  született,  43.  meghalt),  előbb 
Galliában  katonáskodott,  a  polgárháború  idején 
49.  Massilia  falai  előtt  az  ostromló  hajóhad  ve- 
zére volt  és  két  tengeri  csatában  győzött.  Caesar 
lovasvezérévé,  majd  48.  Gallia  kormányzójává 
nevezte  ki,  sőt  Oetavianus  halála  esetére  örökö- 
sének jelölte  ki.  Mindazáltal  B.  is  az  összeeskü- 
vőkhöz csatlakozott.  A  merénylet  után  kitört  za- 
varban Galliába  sietett  s  bár  Mutinát  vitézül 
megvédte,  a  Lepidustól  támogatott  Antoniusszal 
szemben  nem  érezte  magát  elég  erősnek  és 
Marcus  B.  meg  Cassius  után  Makedóniába  akart 
vonulni.  Légiói  azonban  elhagyták  és  Antonius 
parancsára  az  Alpok  között  megölték. 

Brutus  János  Mihály,  Báthory  István  erdélyi 
fejedelem  történetírója,  szül.  Velencében  1517., 
megh.  Gyulafehérváron  1692  májusban.  Fiatalon 
lépett  a  Szt.  Ágoston  szerzetébe,  de  a  szerzetesi 


Brutus,  alszol  ? 


—     2     — 


Bruys 


élettel  nem  tudván  megbarátkozni,  tanár  lett ; 
mint  ilyen  magára  vonta  az  inquizició  haragját 
és  menekülni  volt  kénytelen.  Irodalmi  munkás- 
sága által  hírnévre  jutván,  Báthory  István  feje- 
delemtől azt  a  megbízást  kapta,  hogy  Magyar- 
ország történetét  írja  meg,  Bonfin  müvének  foly- 
tatásaként, II.  Ulászló  uralkodásától  kezdve 
(1490).  B.  e  müvével  különösen  arra  törekedett, 
hogy  Zsámbokival,  I.  Ferdinánd  udvari  tör- 
ténetírójával szemben  igazságot  szolgáltatván 
Szapolyai  János  ellenkirálynak,  a  nemzeti  párt 
politikájának  jogosultságát  bizonyítsa.  Élete  al- 
konyán Bécsben  töltött  két  évet,  hol  Ernő  fő- 
herceg is  kegyébe  fogadta.  1592-ben  visszatért 
Gyulafehérvárra,  ahol  meghalt.  Nagy  gonddal 
írt  müvének  címe :  Rerum  Hungaricarum  libri 
XX  (de  ezekből  a  XV— XX.  könyv  elveszett). 
Eredeti  okiratokból  készült  s  részrehajlatlan  Íté- 
let jellemzi.  Praynak  az  a  vádja,  hogy  B.  bérért 
magasztalta  a  Szapolyai  fejedelmeket,  teljesen 
alaptalan.  Kéziratai  szétszóródtak;  egy  részük 
elveszett  v.  lappang,  másrészük  a  bécsi  udvari 
könyvtárba  került.  Toldy  érdeme,  hogy  B.  müve 
300  év  múlva  valahára  napfényre  került ;  1863— 
67.  kiadta  a  budapesti  kézirat  nyomán  a  műnek 
I.  és  II.  kötetét,  míg  a  Ill-at  Nagy  Iván  rendezte 
sajtó  alá  (1877).  B.  egyéb  müvei  közt  megjelen- 
tek: Bpistolae  clarorum  virorum;  Plorentinae 
históriáé ;  De  históriáé  laudibus  és  Opera  Varia 
selecta.  —  B.  életrajzáról  Toldy  írta  az  első  út- 
törő vázlatot,  melyet  azonban  Fraknói  Vilmos 
római  kutatások  alapján  sok  adattal  bővített 
(Századok  1887,  793—97.)  V.  ö.  Fabritius  Károly 
cikkét  (a  Történ.  Tár-ban  1879).  Borovszky  Samu, 
B.  magyar  históriájának  ismeretlen  kézirata  (Szá- 
zadok 1900) ;  Dézsi  L.,  AdalékokB.  életéhez  (írod. 
történ.  Közi.  I.  1900). 

Brutus,  alszol?  Azok  a  szavak,  melyeket  pa- 
pirosdarabkákra Írva,  M.  Június  Brutus  egyéb 
titokzatos  intelmekkel  együtt  ülőhelyén  a  szená- 
tusban, továbbá  ablakában  talált  s  amelyek  Rómá- 
nak Caesar  uralmától  való  megszabadítására  ösz- 
tönözték ;  átvitt  értelemben  most  tettre  való  fel- 
szólításképen használják. 

Bruun,  1.  Christian  Walter,  dán  történetíró  és 
bibliográfus,  szül.  Kopenhágában  1831  dec.  10., 
meghalt  1906  február  28-án  u.  o.  Főbb  munkái : 
Bibliotheca  Danica  (4  köt.,  1872—79);  Aars- 
beretninger  fra  det  store  kongl.  Bibliothek  (3  köt., 
1870—90) ;  Holbergs  Epistler  (1865—76) ;  F.  Fr. 
Suhm  (1898). 

2. 5.,  lyCtMncfe,  dánregényíró,  szül.  1864  jún.  25. 
Odenseben  (Fünen).  Kopenhágában  jogot  tanult, 
s  azután  1887—96.  a  dán  kir.  statisztikai  hiva- 
talnál volt  alkalmazva.  1896-ban  lemondott  hiva- 
taláróljhogy  egészen  írói  tevékenységének  szentel- 
hesse magát ;  a  dán  államtól  azóta  írói  évdíjat  is 
húz.  Legnagyobb  feltűnést  Minden  bűnösök  ki- 
rálya (Allé  synderes  konge,  1903)  c.tört,  regénye 
keltette,  amely  rendkívül  gazdag  megragadó, 
plasztikus  képekben.  Igen  termékeny  Író ;  számos 
regénye  közül  nevezetesebb  :  Kronen  (A  korona, 
1902);  Absalons-sage  (Kopenhága  alapítójának 
története,  190é) ;  Den  sidste  fribonde  (Az  utolsó 
szabad  paraszt,  1903) ;  Den  evige  (Az  örökkévaló, 
modem  szociológiai  regény,  melyben  B.  a  szimbo- 


lizmus felé  hajlik,  1905);  Midnatssolen  (Az  éj- 
féli nap,  1907).  Elbeszélések  gyűjteménye :  His- 
toriens  dom  (A  történelem  ítélete,  1902) ;  dráma : 
Lifvets  frugter  (Az  élet  gyümölcsei,  1905). 

3.  B.,  Phüipp,  orosz  történetíró  és  régiség- 
búvár, szül.  Predrikshammban  (Finnország)  1804 
aug.  18.,  megh.  Odesszában  1880  jún.  15.  1832- 
ben  az  odesszai  Richelieu-liceumban  a  történelem 
és  államtudomány  ok  tanára  lett.  Figyelemre  mél- 
tóbb müvei :  Noticeshistoriques  et  topographiques 
concemant  les  colonies  italiennes  en  Gazarie 
(Szt.-Fétervár  1866) ;  Bssai  de  concordance  entre 
les  opinions  contradictoires  relatives  h  la  Scythie 
d'Hérodote  (u.  o.  1873);  Csomomorje  (Fekete- 
tenger, 1880) ;  Zbornjik  izszledovaníj  po  iszteri- 
cseszkoj  geografli  Juzsnoj  Rasszii  (Déli  Oroszor- 
szág történelmi  geográíiai  kutatásainak  gyűjte- 
ménye, Odessza  1879-80).  Kiadta  többek  közt 
Schiltperger  (1.  o.)  útleírását. 

Bruvno,adók.  Lika-Korbava  vm.  gracaci  j.-ban, 
(1900)  1414  horvát-szerb  lak.,  postahivatal ;  u.  t. 
Gracac. 

Bruxelles,  1.  Brüsszel. 

Bruyck,  Kari  Debrois  van,  zenei  író,  szül. 
Brünnben  1828  márc.  14.,  megh.  Waldhofenben 
1902  aug.  5.  Hollandi  eredetű ;  gyermekkorában 
telepedett  le  családja  Bécsben.  Több  zenemüvet 
adott  ki,  dalokat,  zongoradarabokat  és  Bach  ma- 
gánhegedüre  írt  szonátáinak  zongorára  készült 
átiratát.  Filozófiával,  természettudománnyal  is 
foglalkozott.  Nagybecsű  monográfiái:  Bach  jól 
temperált  zongorájának  technikai  és  esztétikai 
elemzése  (Leipzig  1868  ós  1889);  A  zongora-zene- 
irodalom fejlődése  Bachtól  Schumannig  (u.  o. 
1880)  és  (aStimmender  Zeit  c.  folyóiratban)  Schu- 
mann méltatása  (1868).  Nagyszabású  énekmüvei 
kéziratban  maradtak. 

Bruyére,  1.  La  Bruyére. 

Bruyóre-fa,  1.  Briar-wood. 

Bruyn  (ejtsd :  brajn),  Bartholomaeus,  német 
festő,  szül.  1493.,  megh.  1555.  Kölnben  dolgozott. 
Az  alsórajnai  régibb  mesterek  hatása  alatt  ké- 
szült nagy  müvei  közül  kiemelendők  az  esseni 
apátsági  templomban  és  a  xanteni  székesegyház- 
ban levő  oltárképei,  de  jelentékenyebbek  képmá- 
sai, melyek  olykor  Holbeinéire  emlékeztetnek.  Ki- 
emelendők  :  Johann  von  Rheidt  polgármester  arc- 
képe a  berlini  Frigyes  császár  múzeumban,  Arnold 
von  Brauweüer  polgármesteré  a  kölni  múzeum- 
ban, stb.  A  budapesti  Szépművészeti  múzeumban 
egy  női  arckép  közel  áll  B.  művészetéhez.  B.  utóbb 
az  olasz  művészet  hatása  alatt  erősen  modorossá 
vált,  még  inkább  fia,  ifj.  B.  Bartholomaeus 
(1530— 1607  körül),  ki  atyja  későbbi  nagy  munkái- 
nak elkészítésében  is  közreműködött. 

Bruys  (ejtsd:  brai,  Bruis,  Brusius,  Bruzius) 
Pierre  de,  Languedocban  élt  a  XII.  sz.-ban ;  ő  a  bru- 
ziánusok  v.  petrobruziánusok  vallásfelekezeté- 
nek megalapítója.  Többek  közt  tanította,  hogy  a 
gyermekek  megkeresztelése  hiábavaló  dolog,  az 
úrvacsorát  nem  szabad  megismételni,  a  keresztet 
nem  kell  tiszteüii,  nincs  szükség  templomokra 
stb.  Tanait  25  éven  át  rendkívüli  buzgalommal 
terjesztette  Languedocban,  Provenceban  és  Dau- 
phinéban.  V.  ö.  Döllinger,  Beitráge  zur  Sekten- 
gesch.  des  Mittelalt.  (Leipzig  1890). 


Bruzlánusok 


—     3 


BrUokner 


Bruzlánusok,  1.  Bruys. 

Bruznik,  kisk.  Krassó- Szörény  vm.  marosi 
j.-ban,  most  Maroshoroszwok  (1.  o.). 

Brück,  1.  (Pontanus,  tkp.  Heintze)  Gregor, 
német  államférfiú,  szül.  Brüekben,  Wittenberg 
mellett,  1483.,  megli.  Jenában  1557  febr.  20.  Bölcs 
Frigyes  szász  választófejedelem  1520.  kancellár- 
jának tette  8  mint  ilyen  kísérte  urát  és  ennek 
utódját  a  birodalmi  gyűlésekre.  Nagyban  lendí- 
tett a  reformáció  ügyén.  Ó  tervezte  először  az 
augsburgi  hitvallás  benyújtását  (1530)  s  ő  írta  a 
német  szöveghez  az  előszót.  Részt  vett  a  schmal- 
kaldeni  szövetség  alapításában.  1547-ben  Jenába 
vonult  vissza.  V.  ö.  Kolde,  Der  Kanzler  B.  (Gotha 
1874).  Fiát,  Christiant,  a  Grumbach-féle  mozgal- 
makban (1.  0.)  való  részvétele  miatt  1567.  Gothá- 
ban  lenyakazták. 

2.  B.,  Heinrieh,  mainzi  püspök,  egyházi  író, 
szül.  1831  okt.  25.  Bingenben,  megh.  1903  nov.  4. 
Mainzban.  Pappá  szentelték  1855.  Rövid  ideig 
segédlelkész  volt  Óimban.  1857-ben  az  egyház- 
történelem, 1887.  az  egyházjog  tanára  Mainzban, 
1889  kanonok,  1899  dec.  21.  püspök  u.  o.  Művei : 
Die  rationalist.  Bestrebungen  im  kath.  Deutseh- 
land  (1865) ;  Die  oberrheinische  Kirchenprovinz 
(1868) ;  Lehrbuch  der  Kirchengeschichte  (1874, 
1902) ;  Die  gebéimen  Gesellschaften  in  Spanien 
(1881);  Die  Geschichte  der  kath.  Kirche  in 
Deutschlandim  XIX.  Jahrdt.  (I~V.,  1887—1905) 
stb. 

Brűcke,  Ernst  Wilhelm,  lovag,  ném.flziológus, 
szül.  Berlinben  1819  jún.  6.,  megh.  Bécsben  1892 
jan.  7.  Tanult  szülőhelyén  és  Heidelbergben.  1884. 
az  élettan  magántanárává  lett  a  berlini  egyete- 
men. 1849-ben  a  bécsi  egyetemre  hivták  meg 
az  élettan  és  felsőbb  boncolástan  tanárának.  Még 
ez  évben  a  bécsi  tud.  akad.  tagjává  választotta. 
1879-ben  az  osztrák  urakházának  lett  a  tagja. 
Irodalmi  munkássága  igen  sokoldalú  volt.  1847-ben 
jelent  meg:  Anat.  Besehreibung  des  Auges  c. 
müve,  melyet  számos,  a  szem  élettanát  követő  ér- 
tekezése követett.  Foglalkozott  az  emésztés  élet- 
tanával, vizsgálta  és  leírta  a  vérmegalvadás 
okát.  A  beszéd  fiziológiájának  és  rendszerének 
alapvonalai  c.  közleménye  úttörő  volt  az  élettan 
0  részében.  Számos  egyéb  dolgozatán  kívül  ki- 
adta élettani  előadásait  is  Vorlesungen  ü.  Physio- 
logie  címmel.  Röviddel  halála  előtt  jelent  meg 
Schönheit  u.  Fehler  der  menschlichen  Gestalt  c. 
munkája.  Magyarul  megjelent  tőle :  Miként  óvjuk 
gyermekeink  egészségét  és  életét.  Ford.  Faragó 
Gyula  (Budapest  1892). 

Brücke-féle  kísérlet,  1.  Pupilla. 

Brückenau,  járási  székhely  az  alsó-frank  bajor 
kerületben,  a  Breite  Sinn  mellett,  (1905)  1819  lak., 
fürószmalommal,  bútorgyárral,  sörfőző  vei;  I.  La- 
jos király  emlékével,  melyet  1897.  állítottak  föl. 
Közelében  a  kies  fekvésű  B.  fürdőhely,  vastar- 
talmú és  alkalikus  ásványvízforrásokkal. 

Brückmann,  Ernst  Franz,  wolfenbütteli  or- 
vos, szül.  Mariathalban,  Helmstedt  mellett,  1697 
szept.  27.,  megh.  Wolfenbüttelben  1753  márc.  21. 
1724.  hazánknak  nagy  részét  beutazta  s  termé- 
keinknek ismertetésével  lett  nevezetes.  Idevonat- 
kozó munkái :  Specimen  prius  Botanico-Medicum, 
exhibens  fruticem  Koszodrewina,  eiusque  Bal- 


samum Koszodrewinowy  Oley  dictum  (Braun- 
schweig  1727);  Specimen  posterius  Botanico- 
Medicum,  sistens  arborem  Limbowe  Drewo  eius- 
que oleum  Limbowy  Oley  dictum  (u.  0.  1727) ; 
De  frutice  Carpati  Hungarico  Koszodrewina  et 
arbore  Limbowe  Drewo.  Cent.  1. 4.  in  Observation. 
rer.  Hungaricarum  intersertse  Bpistol.  Itiner 
(Wolfenb.  1728—44).  Számos  értekezésének  fel- 
sorolását 1.  Szinnyei,  Magyarorsz.  természettudo- 
mányi könyvészete,  1878,  90.  old.  Repertórium. 
Brückner,  1.  Aleocander,  történetíró,  született 
1834  aug.  5.  Szt.-Fétervárott,  megh.  1896  nov.  15. 
Jenában.  1861— 67-ig  Szt.-Fétervárott  működött 
mint  főiskolai  tanár,  1867— 72-ig  Odesszában, 
1872— 91-ig  Dorpatban.  Ez  évben  német  szár- 
mazása és  munkái  miatt  tanári  szókétől  meg- 
fosztották, mire  Jenába  költözött.  Főbb  művei : 
Die  Familie  Braunschweig  in  Russland  1741 — 
1806  (Szt.-Pétervár  1876);  Iwan  Possoschkow, 
Ideen  und  Zustánde  im  Zeitalter  Peters  d.  Gr. 
(Leipzig  1878);  Kulturhistorische  Studien:  die 
Russen  im  Ausland,  die  Auslánder  in  Russland 
im  XVII.  Jahrhundert  (Riga  1878);  Der  Zare- 
witsch  Alexei  (Heidelberg  1880);  Beitráge  zur 
Kulturgeschichte  Russlands  im  XVII.  Jahrhun- 
dert (Leipzig  1887) ;  Die  Buropáisierung  Russ- 
lands, Land  u.  Volk  (Gotha  1888);  Péter  d.  Grosse 
(Berlin  1879) ;  Katharina  II.  (u.  0.  1883) ;  Ge- 
schichte Russlands  (1  köt.,  Gotha  1896).  Az  1788— 
1890-iki  orosz-svéd  háború  történetét  és  gr.  Pánin 
N.  P.  életrajzát  oroszul  írta  meg. 

2.  B.,  Alexander,  lengyel  szlavista,  szül.  Tar- 
nopolban  1856  jan.  26.  Előbb  magántanár  volt  a 
lembergi  egyetemen,  1892  óta  rendes  tanár  a  ber- 
lini egyetemen.  B .  a  régi  lengyel  irodalom  fáradha- 
tatlan kutatója,  ki  nagy  érdemeket  szerzett  a  len- 
gyel filológia  körül.  Kisebb-nagyobb  értekezései  s 
ismertetései  főleg  az  Archív  für  slav.  Plülologie 
köteteiben  jelentek  meg,  azonkívül  a  krakói  aka- 
démia értekezései  közt  (Éozprawy)  s  a  Prace  filo- 
logiczne  című  folyóiratban.  ÖnáŰóan  megjelent 
munkái  közt  említést  érdemelnek :  Die  slavischen 
Fremdwörter  im  Litauischen  (Weimar  1877) ;  Die 
slavischen  Ansiedelungen  in  der  Altmark  und  im 
Magdeburgischen  (Leipzig  1879) ;  Cywilizacja  i 
jezyk  (Varsó  1901) ;  Z  dziejów  j^zyka  polskiego 
(Á  lengyel  nyelv  történetéből,  Lemberg  1903) ; 
Starozytna  Litwa  (A  régi  Litvánia,  Varsó  ]  904) ; 
Mikotay  Rej,  studyum  krytyczne  (Rej  Miklós,  kri- 
tikai tanulmány,  Krakó  1905) ;  Dzieje  j^zyka 
polskiego  (A  lengyel  nyelv  története,  Varsó  1906); 
Geschichte  der  poln.  Literatur  (Leipzig  1901); 
bővebb  a  később  megjelent  két  kötetes  lengyel 
átdolgozás  Dzieje  literatury  polskiej  w  zarysie 
(Varsó  1905,  2  kiad.,  1908) ;  Geschichte  der  russ. 
Literatur  (Leipzig  1905).  B.  írta  meg  a  lengyel 
irodalomtörténetet  a  Die  osteurop.  Literaturen  u. 
die  slavischen  Sprachen  c.  munkában  is  (Berlin 
és  Leipzig  1908,  Die  Kultur  der  Gegenwart,  Teil 
I.  Abt.  IX)  és  a  lengyel  és  orosz  irodalomtörténe- 
tet az  Egyetemes  irodalomtörténet  számára. 

3.  B;  Benno  Bruno,  evang.  teológus  és  hit- 
szónok, szül.  Rossweinban  1824  máj.  9.,  megh. 
1905  máj.  2. 1872  óta  f  őszuperintendens  és  1877  óta 
az  egyházi  főtanács  helyettes  elnöke  is.  Müvei : 
Epistola  ad  Philippenses  Paulo  auctori  vindicata 


Brüderschaft 


BrUlov 


contra  Baurium  (pályamű),  továbbá  egyházi  be- 
szédek gyűjteménye  (1857—63)  és  Predigten  in 
der  St.  Nikolai-Kirche  zu  Berlin  (1894;).  Ezen- 
kívül újabb  feldolgozása  de  Wettes  kommentár- 
jainak János  evangéliumáról  (4.  és  5.  kiad.,  1852 
és  1863)  és  a  katolikus  levelekről  (3  kiad.  1867). 

4.  B.,  Eduárd,  német  geográfus  és  klimatoló- 
gus,  jB.  1.  fia,  szül.  Jenában  1862  júl.  29.,  jelenleg 
egyetemi  tanár  Bécsben.  B.  leginkább  a  klima vál- 
tozásokat tanulmányozta  és  szerinte  ez  Európában 
minden  35  évben  következik  be,  ami  a  glecserek 
növekedésére  v.  apadására  befolyással  van.  Mint 
glaciológus  legbuzgóbb  munkatársa  Penck  Al- 
brechtnek (1.  0.).  B.  legnevezetesebb  munkája : 
Klimaschwankungen  seit  1700,  nebst  Bemerkun- 
gen  über  die  Klimaschwankungen  der  Diluvial- 
zeit,  Pencks  Geogr.  Abh.  IV.  2  (Wien  1890). 

Brüflerschaft  (ném.),  1.  Céh. 

Brügge,  1.  Bruges. 

Brüggemann,  Hans,  német  szobrász,  szül. 
Walsrodeban,  meghalt  1540  körül.  Többnyire 
Schleswigben  élt.  Nagy  müve,  1515— 21-ig  a 
bordesholmi  templom  számára  faragott  oltár, 
mely  sok  szobrot  és  Krisztus  kínszenvedését  áb- 
rázoló 20  domborművet  foglal  magában,  a  német 
fafaragás  leghíresebb  emlékei  közé  tartozik. 

Brüggen,  Ernst  von  der,  báró,  politikai  író, 
szül.  1840  nov.  22.  Laidsenben  (Kurland).  Midőn 
az  oroszok  a  balti  tartományok  kíméletlen  oro- 
szosításához  fogtak,  B.  kénytelen  volt  1872.  a 
Baltische  Monatsschrift-től  megválni  és  külföldre 
költözni.  A  legjelesebb  német  revuekben  nagybecsű 
tanulmányokat  közölt  Oroszország  újabb  törté- 
netéből ós  kultúrájáról.  Munkái :  Polens  Auflösung 
(Leipzig  1878) ;  Wie  Russland  europáisch  wurde 
(u.  0.  1885) ;  Das  heutige  Russland  (1902). 

Brühl,  1 .  község  a  németországi  Baden  nagy- 
hercegség mannheimi  kerületében,  a  Laimbach 
mellett,  a  Rheinau— B.-i  vasút  vonalán,  (igos) 
2288  lak.  ~  2.  B.,  város  Poroszország  kölni  ke- 
rületének kölni  járásában,  a  Ville  (az  Eif el  nyúl- 
ványának) lábánál,  a  köln— koblenzi  és  aköln — 
bonni  vasút  mellett,  (i905)  7415,  jobbára  róm. 
kat.  lak.  Tanintézetei  ós  gyárai  mellett  figye- 
lemreméltó az  Augustenhurg  királyi  kastély, 
szép  vadaskerttel.  —  3. 5.,aMödling-patakfestői 
völgye  Alsó-Ausztriában,  Bécs  közelében.  A  déli 
vasúti  Mödling  állomással  villamos  vasút  köti 
össze.  Két  falu  van  benne :  Vorder-  és  Hinter-B., 
a  bécsieknek  kedvelt  nyaraló  és  kiránduló  helyei. 
A  B.-völgyben  találjuk  a  Mödüngi  vár  romjait  és 
a  XII.  századból  származó  Liechtenstein-várat. 
Hegyeiről  (Kleine-  és  Hohe-Anninger,  494  és  674 
m.)  szép  kilátás  nyílik.  L.  Mödling. 

Brühl  Károly  Bernát,  bécsi  származású  ter- 
mészettudós, ki  1858— 1861-ig  a  pesti  egyete- 
men az  állattan  és  összehasonlító  anatómia  ta- 
nára volt,  ahonnan  a  bécsi  egyetemre  ment  át. 
Szül.  Prágában  1820.,  megh.  1899  aug.  14.  Mint 
pesti  egyetemi  tanár  a  következő  dolgozatokat 
irta:  Einige  Worte  über  die  wissenschaftUehe 
Stellung,  Bedeutung  und  Tragweite  der  Zoologie, 
insbesondere  im  Cyclus  der  medicinischen  Wis- 
senschaften  (Pest  1858),  és  Mittheilungen  aus 
dem  k.  k.  Zoologischen  Institute  der  Universitát 
Pest  (Wien  1860).  Mint  bécsi  egyetemi  tanár  egy 


zootomiai  munkát  adott  ki,  Zootomie  aller  Thier- 
klassen  címen. 

Brühl,  Heinrich,  gr.,  ül.  Ágost  szász  választó- 
fejedelem(é8  lengyel  király)  miniszterelnöke.szül. 
GanglofEsönmiern  birtokán  1700  aug.  13.,  megh. 
1763  okt.  28.  Már  II.  Ágost  kegyét  is  bírta,  úgy 
hogy  1719  óta  a  legjövedelmezőbb  állásokhoz 
jutott.  Hatalmának  tetőpontjára  III.  Ágost  ural- 
kodása (1733—63)  alatt  emelkedett.  Ő  segítette 
a  lengyel  trónra,  és  ő  szerzett  neki  pénzt,  ha  kel- 
lett, bármi  úton-módon ;  ezért  nyerte  el  az  ország 
főbb  hivatalait.  1737-ben  grófi  rangra  is  emel- 
ték. Az  ország  ügyeit  korlátlan  hatalommal  ve- 
zette s  az  állam  adósságát  100  milUó  tallérral  nö- 
velte. II.  Frigyes  porosz  király  megvetésével  súj- 
totta, amiért  a  bosszús  B.  urát  arra  birta,  hogy 
a  második  sziléziai  háborúban  Ausztria  pártjára 
álljon.  B  politikát  Szászország  nagyon  megkese- 
rülte. Frigyes  1756  aug.  megszállotta  az  országot, 
mire  B.  Lengyelországba  menekült,  honnan  csak 
a  hubertsburgi  béke  után  (1763  márc.)  tért  vissza 
Drezdába.  A  király  halála  után  B.  hivatalát  le- 
tette. Három  héttel  rá  meghalt.  Brühlt  csakis 
halála  menté  meg  a  megérdemelt  büntetéstől : 
kiderült  ugyanis,  hogy  az  országot  5  millió  tal- 
lérral rövidítette  meg.  A  kormány  mindamellett  a 
port  beszüntette,  úgyhogy  a  nagy  vagyont  B.  flai 
örökölték.  V.  ö.  Justi,  Lében  und  Charakter  des 
Grafen  von  B.  (Göttingen  1760—61, 3  köt.) ;  Zu- 
verlássige  Lebensbeschreibung  des  Grafen  von 
B.  und  des  Kabinetsministers  A.  J.  Fürsten  von 
Sulkowski  (Frankf .  és  Leipzig  1766);  Becker,  Der 
Dresdner  Friede  und  die  Politik  B.-s  (Leipzig 
1902). 

Brüll,  1.  Ignaz,  osztrák  zongoraművész  és  zene- 
szerző, szül.  Prossnitzban  (Morvaorsz.)  1846  nov. 
7.,  megh.  Bécsben  1907  szept.  17.  Itt  tanult  Ep- 
steintöl,  Dessofftól,  s  kiváló  zongoraművész  és  ta- 
nár lett.  Sok  művet  írt  zongorára,  de  szimfóniát, 
kamarazenét  is  ;  tíz  operája  közül  nagy  sikert 
csak  Az  arany  kereszt  (187.5)  ért.  Dalai,  Cham- 
pagne-i rege  (1896)  c  hallétje  szintén  értékesek. 

2.  B.,  Nehemias,  zsidó  tudós,  szül.  1843 
márc.  16.  Neu-Rausnitzban,  megh.  1891  febr. 
5.  Majna-Frankfurtban.  Tanulmányait  Bécsben 
végezte,  nemsokára  kitűnt  irodalmi  munkássá- 
gával. Miután  rövid  ideig  Bisenzben  működött, 
1870.  Geiger  Ábrahám  utódjául  választották 
Frankfurtba,  ahol  élete  végéig  töltötte  be  a  papi 
széket.  A  Prédikációk-on  (Leipzig  1869)  kívül 
több  dolgozat  jelent  meg  tőle  szaklapokban.  Ki- 
adta :  Jahrbücher  f űr  Jüdische  Geschichte  und 
Literatur  (1—9  köt.,  Frankfurt  1874—90)  és  sajtó 
alá  rendezte  ^MW2; Die  gottesdienstlichen  Vertragé 
der  Juden  c.  művének  2.  kiadását  (u.  o.  1892). 

Brülov  (Brüllov,  Brylov),  Kari  Pavlovics, 
orosz  festő,  szül.  Szt.-Póterváron  1799.,  megh. 
1852  jún.  23.  A  szentpétervári  akadémián,  majd 
Rómában  tanult,  hol  a  császári  udvar  megbízásá- 
ból Rafael  athéni  iskoláját  másolta.  Óriási  sikert 
aratott  Pompeji  pusztulását  ábrázoló  nagy  képé- 
vel (1830-33,  Szt.-Pétervár,  Eremitage),  mely 
valójában  színpadias  hatású,  akadémikus  jeUegű 
kép.  Későbbi  müvei  közül  említendők :  Inez  de 
Castro  meggyilkolása,  Pskow  ostroma  (Szt.-Péter- 
vár, akadémia). 


Brün. —     5     — 

Brün.,  rovar-,  hal-  és  madárneveknél  Briln- 
nich  M.  Tii.  dán  zoológus  (1737—1827)  nevének 
rövidítése. 

Brűneck  Judit,  Vásárhelyi  Albertné,  megh. 
Budapesten  1892  ápr.  6.,  85  éves  korában.  A 
szabadságharc  idején  Aradon  lakott,  hol  mindent 
elkövetett  a  fogoly  vezérek  sorsának  enyhítésére. 
Teleki  Sándor  grófot,  ki  Aradon  bujdokolt,  ő  men- 
tette ki  a  városból  az  osztrákok  elöl.  Damjanich 
1849  okt.  5.,  a  halála  előtti  napon  B.-et  kérte  föl 
felesége  gyámolítására.  Élete  utolsó  éveit  a  fő- 
városban töltötte,  meghitt  barátságban  Damja- 
nichnéval. 

Bronig,  hágó,  a  legrövidebb  és  legkényelme- 
sebb út  visz  át  rajta  a  Vierwaldstatti  tótól  a 
Berni  Oberlandba.  1889-ben  nyitották  meg  a  rajta 
átmenő  B. -vasutat. 

Brűnig- vasút,  Svájc  egyik  leghíresebb  vasútja, 
Luzernt  összeköti  Brienzzel,  mely  a  berni  Ober- 
landnak  kiinduló  pontja.  A  B.  1  m.  nyomtávol- 
ságú, részben  fogaskerekű,  részben  adhéziós  vas- 
út. Brienztöl  Meiringenig  a  völgyben  halad ;  itt 
kezdődik  a  hegyi  pálya,  amelyen  a  fogaskerekű 
és  adhéziós  pályarészek  váltakoznak.  A  fogas- 
kerekű rész  legerősebb  emelkedése  1207oo-  -^ 
vasút  1889  óta  van  forgalomban. 

Brünn  (csehül  Brno),  az  osztrák  birodalomhoz 
tartozó  Morvaország  fővárosa  a  Schwarzawa  és 
Zwittawa  egyesülésénél,  a  Bécs — B.— Prága— 
Dresden  vasútvonal  mentén  (Bécstől  156  km.),  227 
m.  tengerszinfeletti  magasságban.  Nevezetes  vas- 
úti csomópont ;  a  Vlarapasson  át  Magyarországba 
(Trencsén-Tepliczbe)  közvetlen  vonal  vezet.  Bel- 
városa régies,  utcái  kanyargósak.  A  belvárost 
körülvevő  egykori  erődítményeket  1860.  lebon- 
tották 8  helyükön  széles  utak,  boulevardok  és  ül- 
tetvények létesültek.  Tereit  szép  új  épületek  és 
parkok  díszítik.  Nevezetesebb  épületei :  az  egy- 
kori Augusztinus-kolostor,  most  helytartósági 
épület,  az  országos  székház  (1881),  a  városház 
(1511),  az  ú.  n.  jezsuita  laktanya  (azelőtt  kolostor), 
színház  (1882),  püspöki  rezidencia  és  számos  szép 
templom,  köztük  az  1906.  restaurált  Szt.  Péter  és 
Pál  dóm  (XV.  sz.),  a  Szt.  Jakab  és  az  Augusztinus- 
templom  (mindkettő  gót  stílusban,  a  XIV.  sz.-ból), 
új  evangélikus  templom  és  mórstílusú  zsidó  temp- 
lom stb.  1850  óta  önkormányzati  jogú  város. 
Helytartóság,  országos  főbíróság,  pénzügyigaz- 
gatóság, posta-  ós  táviróigazgatóság,  rendőrigaz- 
gatóság, kerületi  kapitányság  (Bezirkshaupt- 
mannschaft),  hadosztály-  és  dandárparancsnokság, 
végül  r.  k.  püspökség  székhelye.  Kulturális  in- 
tézményei :  német  és  cseh  technika,  két  német  és 
két  cseh  főgimnázium,  két  német  és  egy  cseh 
főreáliskola,  német  és  cseh  tanító-  és  tanítónő- 
képző, teológiai  tanintézet,  német  és  cseh  keres- 
kedelmi iskola  és  ipariskola,  szövőiskola,  két 
múzeum,  botanikus  kert,  színház.  Kórházain  kívül 
van  őrUltekháza,  szülészeti  intézet,  süketnémák 
és  vakok  intézete  stb.  B.  az  osztrák  birodalom 
egyik  legjelentékenyebb  gyárvárosa-  Különösen 
szövő-fonógyárai  nevezetesek.  Magyarországba 
is  rengeteg  B.-i  posztó  és  szövet  kerül.  Számot- 
tevő a  bőr-,  gép-,  fémárú-,  sör-,  maláta-  és  tégla- 
gyártás  stb.  Gyáriparának  megfelelő  élénk  heres- 
kedelme  kiterjed  nemcsak  Európára,  hanem  Ame- 


Brüsau 

rikára  is.  Országos  hírűek  évi  vásárai.  Számos 
nagy  bank  van  a  városban.  Villamos  és  gázvilá- 
gítása,  vízvezetéke  és  villamos  vasútja  is  van  a 
városnak.  Lakossága,  a  katonasággal  együtt, 
(1910)  125.8M,  ennek  mintegy  kétharmada  né- 
met, a  többi  cseh.  A  várostól  Ny.-ra  emelkedik 
(59  m.  B.  felett)  a  magyar  történelemben  hír- 
hedt Spielberg  vára  (1.  o.),  amely  1621-töl  1'857-ig 
állami  börtön  gyanánt  szolgált.  Magyar  foglyo- 
kon kívtil  itt  raboskodott  174;6-tól  haláláig, 
174f9-ig,  Trenck  báró  (1.  o.),  a  pandurvezér  (sírja  a 
B.-i  kapucinusok  templomában)  és  később  (1822— 
1830)  Silvio  Pellico,  az  olasz  költő  (1.  Pellico), 
akinek  emlékiratait  magyaiTa  is  lefordították 
(Börtöneim,  Olcsó  könyvtár,  Budapest  1886).  A 
városi  parkokon  kívül  (a  Spielberg,  a  Franzens- 
berg,  az  Augarten)  kedvelt  kiránduló  hely  a 
Gelber  Berg  (292  m.)  és  a  Schreibwald  (a  várostól 
Ny.-ra).  A  környékbeli  népes  helységek  (Königs- 
feld,  Hussowitz,  Schimitz  stb.)  gyáripara,  főleg 
szövő-fonóipara,  B.-é  mellett  is  figyelmet  érdemel. 

A  régi  B.  alapítása  a  IX. sz. -rávezethető  visz- 
sza.  1278-ban  szabad  császári  várossá  lett.  A 
XIV.  sz.-ban,  egészen  14;ll-ig,  a  morva  őrgróf  ok 
székhelye  volt  a  spielbergi  vár.  1419-ben  Zsig- 
mond király  a  csehekkel  és  Prága  követeivel 
folytatott  itt  tárgyalásokat,  amelyeknek  kedve- 
zőtlen kimenetele  felidézte  a  huszita-háborút 
(1.  0.).  B.  ekkor  még  katolikus  maradt.  Később 
azonban  a  XVI.  sz.-ban  és  a  XVII.  sz.  elején 
gyorsan  terjedt  a  protestantizmus,  amely  miatt 
Podjebrad  alatt  és  utóbb  az  ellenreformáció  és  a 
30  éves  háború  idején  kemény  harcokat  kellett 
kiáUnia^  1805-ben  Napóleon  két  héten  át  (nov. 
20— dec.  2.)  itt  tartotta  főhadiszállását.  1866-ban 
két  hónapon  át  porosz  kézben  volt.  V.  ö.  Trau- 
tenberger,  Chronik  der  Landeshauptstadt  B.  (B. 
1893—97) ;  Hanak,  Die  Landeshauptstadt  B.  u. 
die  Umgebung  (u.  o.  1880) ;  D' Elvert,  Versuch 
einer  Geschichte  B.'s  (u.  o.  1828);  u.  a.,  Neu-B., 
wie  es  entstanden  ist  (u.  o.  1889) ;  Batty,  Mora- 
vian  Schools  and  Customs,  London ;  Engel,  Öster- 
reich-üngarn  im  Welthandel  (Wien  1902) ;  Hick- 
mann,  Verzeichnis  der  österreichisehen  Baum- 
woUspinnereien,  Webereien  etc.  (u.  o.  1901).; 
Bretholz  B.,  Geschichte  der  Stadt  B.  (I.  köt., 
B.  1911). 

Brűnnl  (csehül :  Dobra  Voda),  falu  és  híres 
búcsujáróhely  Kaplítz  cseh  ker.  kapitányságban, 
550  lak. 

Brünnow,  Franz  Friedrich  Ernst,  német 
csillagász,  szül.  Berlinben  1821  nov.  18.,  megh. 
1891  aug.  20.  Encke  alatt  végezte  tanulmányait  ; 
1854.  a  michigani  egyetemen  az  asztronómia 
tanára  és  az  ann-arbori  obszervatórium  igazga- 
tója. 1866-ban  az  asztronómia  tanára  Dublinban, 
Írországi  kir.  csillagász  címmel.  Munkái :  az  Astr. 
Nachr.  XXII— XXX.  köteteiben  közzétett  meg- 
figyelések és  apró  bolygó-  meg  üstököspálya- 
meghatározások és  a  nagyon  elterjedt  Lehrbuch 
der  sphárischen  Astronomie  (Berlin,  4  kiad.  4°, 
1881). 

Brüsaa,  város  Morvaországban  a  máhrisch- 
trübaui  kerületben,  a  Zwittava  és  a  bocs— prágai 
vasútvonal  mellett,  (i9io)  1765  német  lak. ;  pamut- 
és  selyemszövő-,  valamint  gummiárúgyárral. 


Brüsszel 


—     6     — 


Brüsszel 


Brüsszel  (franc.  Bruxelles,  flamandul  Brussel ; 
1.  a  mellékelt  tervrajzot),  Belgium  fő-  és  szókvá- 
rosa, Brabant  tartomány  (1.  o.)  fővárosa,  a  kis 
Senne  folyócska  partján  (amely  a  Rupelbe  s  azzal 
együtt  a'Scheldóbe  ömlik).  Sűrű  vasúti  és  csatorna- 
hálózat középpontja.  Tengerszlnfeletti  magassága 
15—75  m.  Földrajzi  fekvése,  csaknem  pontosan 
az  ország  közepén,  50"  51'  é.  sz.,  4"  22'  k.  h.  A 
tulaj  donképi  várost  a  régi  városfalak  helyén  a 
XIX.  sz.  elején  épült  széles  boulevardok  veszik 
körül  8  km.  hosszúságban,  ötszög  alakban  (Boule- 
vard  d'Anvers,  Boulevard  du  Jardin  Botanique, 
Boulevard  Bischoffsheim,  Boulevard  du  Régent, 
Boulevard  de  Waterloo,  Boulevard  du  Midi,  Boule- 
vard Barthélemy,  Boulevard  du  l'Bntrepöt).  Az 
Így  közrezárt  város  két  részre  oszlik :  a  nagyobb 
alsó  (ÉNy.-i)  és  a  kisebb /éZső (DK. -i)  városrészre, 
amely  szelíd  lejtésű  halmon  foglal  helyet.  Bhliez 
csatlakozik,  már  a  boulevardon  kívül,  az  új 
városrész,  a  Quartier  Léopold  és  a  Quartier  Nord- 
Bst.  A  boulevardokat  körülfogó  külvárosok,  ha- 
bár teljesen  egybeépültek  már  B.-lel,  külön  köz- 
igazgatás alatt  állanak.  Ezek:  Laeken,  Molen- 
beek,  Saint  Jean,  Koekelberg,  Saint  Josse  Ten 
Noode,  Schaerbeek,  Btterbeek,  Ixelles,  Saint  Gil- 
les,  Cureghem-Anderlecht. 

B.  legszebb,  legelőkelőbb  és  legegészségesebb 
része  a  felső  város,  amelynek  a  közepét  a  Parc 
foglalja  el,  a  B.-íek  kedvelt  sétahelye.  Mellette 
emelkedik  (É.-on)  a  Palais  de  la  Nation,  azelőtt 
Brabant  tartományi  gyűléseinek,  most  a  nemzet- 
gyűlésnek székhelye.  B  körül  találjuk  a  miniszté- 
riumok hivatalait.  A  Parc  D  .-i  oldalán  van  a  királyi 
kastély  (Palais  du  Roi),  mellette  a  Palais  des 
Académies  nagyszerű  kép-  és  szoborgyüjtemé- 
nyekkel  (Palais  des  Beaux  Árts).  A  felső  város 
forgalmának  középpontja  a  Place  Royale  (Bouil- 
loni  Gottfried  lovasszobrával)  és  a  belőle  kinduló 
Rue  Royale,  amely  a  Parc  Ny.-i  oldalán  elhaladva, 
a  nagy  boulevardon  levő  1826.  alapított  botanikus 
kertnél  ér  véget.  A  Place  Royalet  a  Place  Polaert- 
tel  összekötő  Rue  de  la  Régence  végén  Polaert 
építész  remekét,  az  1866—83.  (42  millió  K  költ- 
séggel) görög-római  stílusban  épült  Palais  de 
Justicet,  a  XIX.  sz.  építészetének  leghatalmasabb 
alkotását  pillantjuk  meg.  Itt  említendők  még  a 
rendkívül  gazdag  Musée  Modemé;  a  királyi 
könyvtár  (600,000  kötettel  és  egyéb  gyűjtemé- 
nyekkel); a  Sainte  Gudule  (B.  védőszentjének) 
temploma  a  XIII.  sz.-ból,  gót  stílusban ;  az  Aren- 
bergi  herceg  és  a  flandriai  gróf  palotái ;  a  Théátre 
du  Parc,  stb. 

A  sokkal  élénkebb  alsó  városban  az  ipar  és  a 
kereskedelem  az  uralkodó.  Bleven  forgalom  lük- 
tet a  két  pályaudvart  (Gare  du  Nord  ós  Gare  du 
Midi)  Összekötő  útvonalakon ;  a  régi  város  ka- 
nyargó és  szűk  utcáiban,  klasszikus  terein,  a 
nemrégiben  (1867—74)  kiépült  boulevardokon  és 
a  Canal  du  Charleroi  kikötőiben.  Legnevezete- 
sebb tere  a  középkorias  hangulatú  Grand'  Place, 
híres  csúcsíves  ízlésű  városházával  (Hotel  de 
Ville;  Stadthuis  ;  1402—54),  amelynek  90  m.-es 
tornyából  megragadó  kilátás  nyílik  a  gyönyörű 
városra  és  környékére ;  a  színes  pompájú  cégek 
házával  (Maison  des  Corporations)  ós  a  Maison 
du  Roi-val.  Egyéb  terei :  a  Place  de  la  Libertó 


(Rogier  festőművész  szobrával),  a  Place  Frére- 
Orban  (Frére-Orban  államférfiú  szobrával),  Place 
de  la  Monnaie  (a  Théátre  Royal  de  la  Monnaie- 
val),  a  Place  des  Martyrs  (a  hollandusok  elleni 
forradalomban  1830.  elesettek  emlékével),  Place 
des  Barricades  (Vezalius,  a  híres  anatómus  szob- 
rával), Place  de  Brouckóre  (a  nagy  boulevardok 
megteremtőjének,  Anspach  polgármesternek  az 
emlékére  emelt  szép  szökőkúttal),  Place  de  la 
Bourse  (a  renaissanee-stílü  tőzsdével),  Place  du 
Congrés  (I.  Lipót  47  m.  magas  oszlopon  nyugvó 
szobrával)  stb.  Figyelemreméltó  épületek  a  már 
felsoroltakon  kívül :  az  1834.  alapított  egyetem 
(egy  érseki  rezidencia  céljára  emelt  XVI.  sz.-beli 
épületben) ;  a  főposta  (1892) ;  a  Porté  de  Hal,  a 
városfalak  egyetlen  maradványa  (XIV.  sz.) ;  a 
vásárcsarnok  (Halles  Centrales) ;  halcsarnok ;  Ga- 
lerié du  Commerce ;  Galerié  Saint  Hubert  (Európa 
legnagyobb  üvegtetős  árúháza,  213  m.  hosszú, 
18  m.  magas) ;  Aeadémie  Royale  des  Beaux-Arts 
(1711) ;  Palais  du  Midi ;  az  ú.  n.  Manneken-Pis 
kút  (1619),  amelynek  vizet  szolgáltató  naiv  gyer- 
mekalakját a  művészetellenes  álszemérem  annak 
idején  ruhába  bujtatta ;  a_  vakok  intézete  (Hos- 
pice  des  Aveugles);  az  Bglise  du  Béguinage 
(1657—76) ;  Notre  Dame  de  la  Chapelle  és  egyéb 
templomok ;  stb. 

Az  új  városrész,  a  Quartier  Léopold  és  a  Quar- 
tier Nord-Est  fényes  magánépületeivel,  utóbbi 
ezenkívül  nagyszerű  parkjaival  tűnik  ki.  A  Quar- 
tier Nord-Est  középpontja  a  Square  Ambiorix 
(szép  park,  vízesések,  Meunier  szobra) ;  közel 
hozzá  van  a  Square  Marie-Louise  (mesterséges 
tó,  ültetvények).  Ezektől  D.-re  van  a  Parc  Léo- 
pold (az  egyetem  orvostani  intézeteivel  és  ter- 
mészetrajzi múzeummal,  nagy  tóval)  és  a  Parc 
du  Cinquantenaire,  az  1880-iki  kiállítás  céljaii'a 
épült  óriási  Palais  du  Cinquantenaire -rel,  amely- 
ben egyebek  közt  a  Musée  Royal  des  Árts  décora- 
tifs  et  industriels  és  des  Antiquités  gazdag  gyűj- 
teményei találtak  elhelyezést. 

A  külvárosok  közül  Laeken  (1.  o.)  királyi  kas- 
télyával (1782—84)  és  az  1903.  a  belga  nemzet- 
nek ajándékozott  királyi  parkkal  vonja  magára 
flgyelmtinket.  Az  1910-iki  világkiállítás  Ixelles 
ktüváros  D.-i  részén  volt,  a  Soignei  erdőhöz  tar- 
tozó Bois  de  la  Cambre  K.-i  szélén.  Aug.  14.  az 
angol  s  részben  a  belga  és  a  francia  kiállítás  tűz- 
vésznek esett  áldozatul,  de  utóbb  ezeket  új  gyüj  - 
töményekkel  újra  megnyitották. 

A  lakosság  száma  1824  végén  84,000 ;  1845. : 
123,874 ;  1855. :  152,828 ;  1865. :  157,905 ;  1880. : 
162,498  ;  1890. :  182,305  ;  1900.  :  183,686  ;  1910. 
a  külvárosokkal  együtt  (Agglomération  Bruxel- 
loise)  720,030,  felerészben  francia,  felerészben 
flamand  (a  franciául  tudók  túlsúlyban).  Vattásra 
nézve:  l°/o  protestáns  és  ennél  is  kevesebb  izr. 
kivételével  r.  katolikusok. 

Foglalkozás.  B.  jelentékeny  ipari  és  kereskedő 
város.  Iparában  első  helyen  áll  a  világhírű  csipke 
(1.  Brüsszeli  csipke),  azután  a  gyapjú-  és  gyapot-, 
fém-  és  bőrárúk.  Kereskedelme  ezeken  kívül  ki  - 
terjed  a  környék  gazdag  terményeire.  B.  Belgium 
sűrű  vasúti  hálózatának  kellős  közepén  fekszik. 
Hajózható  csatorna  köti  össze  a  Sebeidével,  tehát 
Antwerpennel  (Anvers)  és  (D.-en)  Charleroival. 


BRIXELLES. 


Magyarázat: 

_E^:_T^i<£  —hetyiérA.vasiii 

—  közúti  vasút         *  Tyrűrános  épület 
1 .  Vág  óhici  6 .  Csenjlörség 

2.Köxp\'ásámsaj'nok   7. Akadémia 
3.  KiráUn,  .íziiOuiz        8 .  Parkszinjulz 
k.JSráfyt  palota  %.Kact.föl3r<yzii/it. 

5.  Szépnuit'.  akadéinia. 


légsztísxi 


I 

L 


.^Vórcst 


Bd£ccrmtíitJ 


1910. 

■j  »ni«     .    •        *íi        ^\    évi 


^vxien>z*íi,k()xi 


XEVAI-LEXIKON. 


HE  VAl-KARTOGRAJPlA. 


Brüsszel 


7     — 


Briix 


Kimélyített  kikötőjébe  tengeri  hajók  is  feljárhat- 
nak. Tőzsdéje  (Boiirse  de  Commerce)  a  legnagyobb 
forgalmú  a  kontinensen. 

Műveltség.  Legfőbb  tanintézete  az  1834.  ala- 
pított szabad  egyetem,  amely  tisztán  magánosok 
adakozásából  létesült ;  1907-8-ban  837  hallgató ; 
a  hozzá  tartozó  technikai  iskolák  hallgatóinak 
száma  2278.  Vándor-  és  nép-egyetemein  kívül 
megemlítendők  a  Léopold-parkban  levő  orvostani 
intézetek.  Szépművészeti  akadémiája  (Académie 
Royale  de  B.)  1772.  alapíttatott.  Tudományos  és 
irodalmi  társaságok  (orvosi,  természettudományi, 
földrajzi,  irodalmi  és  művészeti  társ.)  nagy  szám- 
mal vannak  B.-ben.  Egyéb  kulturális  intézetei : 
zenekonzervatórium,  állatorvosi-,  hadiiskola,  a 
legkülönfélébb  szakiskolák,  közép-  és  népiskolák ; 
színházak  (a  Théátre  Royal  de  la  Monnaie  operán 
kívtU  a  Th.  R.  du  Pare,  Th.  des  Galeries.Vlaamsche 
Schouwhurg  stb.);  városi  múzeum,  természet- 
rajzi múzeum,  csillagvizsgáló,  királyi  könyvtár ; 
műgyüjtemények  (Musée  Ancien  és  Musée  Moderné 
stb.).  A  ]5ir-  l<önyvtámak  magyar  vonatkozású 
nevezetességei  is  vannak :  itt  őrzik  a  Corvin- 
kóigxgkegyik  legszebb  példányát,  egy  miseköny- 
vet Áttiavaute  miniatűrjeivel,  és'^  itt  van  a  könyv- 
tára Mária  magyar  királynénak,  II.  Lajos  özve- 
gyének,'akt  később  Kémetalföld  kormán^zónöje 
lett.  Az'örsz."  levéltárban  pedig  a  királyné  iratait 
őrzik,  melyeknek  magyar  vonatkozású  részét 
Horváth  Mihály  közölte  a  Magyar  Tört.  Emi. 
I— II.  kötetében  (Pest  1857—59).  B.  jótékonysági 
intézetei,  tekintettel  a  (B.-ben  felhalmozott  óriási 
gazdagság  mellett  is)  nagy  számban  élő  szegé- 
nyekre, nagyfontosságúak.  Ezek  között  említen- 
dők a  kórházak,  az  aggok  és  elhagyott  gyerme- 
kek menedékházai,  siketnémák  és  vakok  intézetei. 

Közigrazgatás,  közlekedés.  B.  hivatalos 
nyelve  a  francia  és  a  flamand.  Az  utcák  nevei  is 
két  nyelvűek.  A  város  igazgatása  rendkívül  ma- 
gas fokon  áll.  Egészségügyi  viszonyai  kedvezőek. 
Gáz-  ós  villamos  müvei  a  városnak  dúsan  kama- 
toznak. Közlekedése  elsőrangú.  A  villamos  vas- 
utak két  magántársaság  kezében  vannak.  Ezeken 
kívül  automobü-omnibuszok,  társaskocsik,  taksa- 
mórös  gépkocsik  is  vannak.  B.  (nyáron  Laeken) 
székhelye  a  királyi  udvarnak.  Itt  a  székhelye  a 
legmagasabb  állami  hivataloknak,  a  tartományi 
kormánynak  (Brabant)'és  a  külföldi  követségek- 
nek. A  város  élén  áll  a  polgármester,  5  adófelügye- 
lővel és  39  tagú  tanáccsal.  Az  1886.  egységesített 
városi  adósság  közel  300  millió  K. 

Története.  B.-t  a  mondaszerű  történet  szerint 
St.  Géry  eambrayi  püspök  alapította  a  VI.  sz.-ban 
a  Senne  egyik  szigetén.  A  X.  sz.  krónikáiban 
Briicsella  («mocsár-telep»)  néven  szerepel.  A 
XII.  sz.-tól  fogva  a  brabanti  hercegek,  1430—82. 
a  burgundi  hercegek  uralma  alatt  állott  s  mint 
Németalföld  fővárosa,  úgy  gazdasági,  mint  mű- 
vészeti téren  fényes  szerepet  játszott  s  lakossága 
számára  nézve  is  a  legnagyobb  városok  közt  foglalt 
helyet.  II.  Fülöp  alatt  Álba  herceg  és  az  inkvizí- 
ció rémuralma  megrendítette  erejét.  1584-ben 
spanyol  kézre  került.  Sokat  szenvedett  a  város  a 
spanyol-francia  háborúban  (XIV.  Lajos  alatt  Vil- 
leroi  a  város  jórészét  romba  lövette).  1702-ben 
francia,  1713.  osztrák,  1746.  újból  francia  birtokká 


lett,  de  már  1748.,  Mária  Terézia  idején,  ismét  az 
osztrák  birodalom  alkatrésze.  Ekkoriban  újra  föl- 
lendült a  város.  1794— 1815-ig  a  franciák  uralma 
alatt  áll,  1815.  egész  Belgiummal  együtt  Német- 
alföldhöz csatlakozik,  1830  aug.  véres  harcok 
árán  kivívja  függetlenségét  s  azóta  a  belga  ki- 
rályság virágzó  fővárosa.  V.  ö.  Henne  ós  Wau- 
ters,  Histoire  de  la  Ville  de  B.  (B.  1843-^45); 
Névé,  B.et  ses  environs  (Bruges  1888)  í  Baedeker's 
Belgien  und  Holland,  nebst  Luxemburg  (24.  kiad., 
Leipzig  1910). 

Brüsszeli  csipke,  amelyet  jogtalanul  «point 
d'Angleterrew-nek  neveztek  azért,  mert  az  alen- 
9oni  csipkéhez  hasonlít,  az  első  helyet  foglalja  el  a 
csipkék  közt.  A  régibb  B .  kizárólag  vert  csipke  volt, 
de  a  XVUI.  sz.-ban  Brüsszel  már  a  varrott  csipke 
főhelye,  aminthogy  most  is  többnyire  varrott 
csipkét  készítenek  a  legfinomabb  brabanti  lenfo- 
nálból, hangsúlyozott  körvonalú  ílnom  és  változa- 
tos mintával.  A  mintát  először  készítik  el,azután 
verik  bele  a  hálószerű  alapot,  vagy  újabban  a 
Bobbinet-géppel  előállított  tüllre  applikálják. 
Minták  tekintetében  mindig  az  uralkodó  stílushoz 
alkalmazkodtak.  Egyes  példányoknál  gótikus,  az 
építészettől  kölcsönvett  motívumokat  alkalmaz- 
tak, míg  később  a  XVIII.  sz.  végéig  vonalas  díszt 
használtak ;  akkor  lett  divatos  a  most  is  haszná- 
latos virágminta.  A  minták  eleinte  merevek,  de 
később  mind  naturalisztikusabbak  és  lendülete- 
sebbek lettek. 

Brüsszeli  cukoregyezmény,  1.  Cukoregyez- 
mény. 

Brüsszeli  értekezlet.  1874-ben  azért  tartották, 
hogy  az  európai  hadi  szabályokat  és  szokásokat 
kodifikálják,  A  tanácskozások  eredménye  csak 
egy  nyilatkozat  lett,  amelynek  alapján  az  Institut 
du  droit  intemational  1883.  kidolgozta  a  hadi 
szabályokat  összefoglaló  Manuel  des  lois  de  la 
guerre  sur  térre  c.  könyvecskét  (1.  JJqdi  jog  és 
Békekonferenciák).  Az,1889.  évben  tartott  brüsz- 
szeli  értekezlet  célja  pedig  a  rabszolgakereske- 
dés  elnyomása  volt. 

Brüsszeli  nyilatkozat,  1.  Brüsszeli  értekezlet. 

Brüsszeli  szőnyeg,  bársonyszerü,  nyiratlan, 
rövid  szálú  szőnyeg. 

Brüszk,  I.  Brusque. 

Brütt,  Adolf,  német  szobrász,  szül.  Húsúmban 
1855  máj.  10.  A  berlini  művészeti  akadémián, 
azután  Parisban  és  Olaszországban  tanult.  1887. 
aratta  első  nagy  sikerét  Megmentve  c.  csoportjá- 
val, mely  a  berlini  Nationalgaleriebe  került.  U.  o. 
van  Évát  és  gyermekeit  ábrázoló  csoportja  (1890). 
Az  Éjt  ábrázoló  nagy  szoborcsoportját  1908.  áUí- 
totta  ki.  Nagy  része  volt  monumentális  müvek 
készítésében  is.  Tőle  való  egyebek  közt  I.  Vilmos 
császár  emlékszobra  Kiéiben,  Bismarcké  Altoná- 
ban,  in.  Frigyes  császár  lovasszobra  Boroszló- 
ban, Mommsen  emlékszobra  Berlinben. 

Brüx,  város  Csehországban  (239  m.  tengerszín- 
feletti magasságban),  a  Biela  mellett,  a  prága— B. 
— moldaui  és  az  aussig— teplitz— komotaui  vasút 
vonalán,  Prágától  (légvonalban)  kb.  75  km.-nyire 
ÉNy .  felé.  Kerületi  kapitányság,  bíróság  és  bánya- 
hivatal székhelye.  A  csehországi  barnaszénbányá- 
szat középpontja.  Gyártelepei :  cukor-,  hamuzsír-, 
gummi-,  szesz-  és  gépgyártás,  vasöntő,  üveg- 


Brya 


Bryophyllum 


csiszoló  stb.  A  városban  villamos  vasút  van.  La- 
kossága (1910)  25,752  (ötödrésze  cseh,  a  többi  né- 
met). Látnivalói  közül  megemlítendők  az  1651.  el- 
pusztított vár  romjai  a  Schlossbergen  (411  m.),  a 
városfalak  maradványai.IL  József  császár  szobra, 
a  városház  és  az  1517—32.  épült  gótstílusú  De- 
chantei-templom.  B.-töl  D.-re  Sedlitz,  Püllna  és 
Saidschitz  falukban  keserűvízforrások  vannak. 
B.-öt  1273.  II.  Ottokár  emelte  a  királyi  városok 
sorába. 

Brya  P.  Br.  (növ.),  a  Papilionatae  (Pillangós- 
virágúak) génusza,  melynek  3  faja  az  Antillákon 
és  Nikaraguában  honos.  Kis  fák  v.  cserjék  párat- 
lanul szárnyas  levelekkel.  Legismertebb  a  B. 
ebenus  (L.)  DC. ;  fája  az  ú.  n.  amerikai  ébenfa 
(zöld  ébenfa,  nyugatindiai  grenadillfa).  Ez  zöldes- 
barna,  hosszában  világosabb  és  sötétebb  csíkok- 
kal, nagyon  kemény,  sűrű  és  nehéz,  súlyosabb 
mint  a  víz,  szépen  fényesíthető.  Finom  munka 
készül  belőle  v.  más  dísztárgyat  vonnak  be  vele. 
Bdeses  virágát  és  gTümölcsét  hashajtónak  hasz- 
nálják. 

Bryan  (ejjtsd:  brájen),  WHliam  Jennwű5,  amerikai 
politikus,  sztü.  Salemben  (Illinois)  1860  márc.  19. 
1887-ben  mint  ügyvéd  telepedett  le  Lincolnban, 
1890.  pedig  a  képviselőházba  jutott.  1896-ban  a 
demokrata  «ezÜ8t-párt»  elnökjelöltje  volt,  de  Mac 
Kinleyvel  szemben  Kisebbségben  maradt,  szintúgy 
1900.  és  harmadszor  1908.,  noha  hivei  a  asilver 
tongued  orator»-ért  szinte  rajongtak.  1906-ban 
beutazta  Európát  és  Budapestet  is  felkereste. 

Bryant  (ejtsd  :brájönt),TFtíZmm  Cullen,  amerikai 
költő,  szül.  Cummingtonban  1794  nov.  3.,  megh. 
Long  Islandon  1878  jún.  12.  Már  14  éves  korában 
írt  egy  híres  politikai  szatírát  (The  embargó),  de  el- 
kedvetlenítve, a  jogi  pályáralépett.  1817-ben  jelent 
meg  mély  gondolatokban  gazdag  és  pesszimiszti- 
kus költeménye  :  Thanatopsis,  1821.  tanító  költe- 
ménye: The  Ages.  Megnősült  s  New^  Yorkban  1825 
óta  egészen  az  irodalomnak  élt ;  50  évig  volt  fő- 
szerkesztője az  Evening  Postnak.  Verskötetei  kö- 
zül az  első  1832.  jelent  meg ;  a  továbbiak  The 
Fountain  and  other  poems  (1842) ;  The  White- 
footed  Deer  and  other  poems;  Thirty  poems 
(1864).  Közben  kiadta  úti  leveleit :  Letters  of  a 
traveller  (1852);  Letters  from  Spain  and  other 
countries  (1859) ;  Letters  from  the  East  (1869). 
Hires  volt  Homer-fordítósa.  Beszédei  Orations 
and  Addresses  címmel  jelentek  meg  1863.  Gay- 
vel  együtt  megírta  az  Egyesült-Államok  történe- 
tét (1878—82);  ö  adta  ki  a  Library  of  Poetry 
and  Song  c.  antológiát.  Müveit  kiadta  Parké 
Godwin  (New  York  1883).  V.  ö.  Godtoin,  Life  of 
B.  (1883) ;  Bigelow,  WiUiam  Cullen  B.  (1889). 

^Bryarium,  üvegedény,  benne  mohaültetvény, 

díszítésül  szölgSl. 

Bryaxis  (valószínűleg  káriai  születésű),  görög 
szobrász,  ki  a  Kr.  e.  IV.  sz.  második  felében  mű- 
ködött. Fiatal  korában  (350  körül)  részt  vett  a 
halikarnasszusi  mauzóleum  szobrászi  díszítésében. 
Később  Seleukos  Nikator  portrait-szobrán  dolgo- 
zott ;  vallásos  tárgyú  művei  közül  a  legnevezete- 
sebbek a  Knidos  számára  készült  márvány  Diony- 
sos,  az  Antiochia  melletti  Daphnéban  fölállított 
Apollón  és  az  alexandriai  Serapis,  mely  ennek  az 
istenségnek  egyúttal  első  szobrászi  képe  volt  és 


művészi  típusával  a  római  időkre  is  kihatott.  B. 
hiteles  alkotásai  közül  csak  egy  kisebb  jelentőségű 
triposz  talapzatául  szolgáló  domborműves  már- 
ványtömb maradt  reánk,  melyen  a  művész  jel- 
zése olvasható ;  a  dombormű  triposz  felé  haladó 
lovas  alakot  ábrázol.  Ennek  a  közepes,  fiatalkori 
munkának  a  stílussajátságai  alapján  sikerrel 
nyomoztak  ki  a  kutatók  a  halikarnasszusi  mauzó- 
leum domborműves  párkányszalagjának  azokat  a 
lapjait,  melyeket  B.  készíthetett. 

Bryce  (ejtsd:  brájsz),  James,  angol  történetíró  és 
államférfiú,  szül.  Belfastban  1838  máj.  10.  A  jo- 
got Oxfordban  és  Londonban  végezte ;  ügyvéd 
lett  és  azutón  a  londoni,  majd  az  oxfordi  egyetemen 
a  római,  ill.  a  magánjog  tanára.  1880-ban  meg- 
választották a  parlamentbe,  Gladstone  pedig 
1886.  a  külügyi  minisztérium  államtitkárává  ne- 
vezte ki.  1892— 94-ig  tagja  volt  a  kabinetnek, 
1895.  ír  államtitkár,  1907.  pedig  washingtoni 
nagykövet  lett.  Szakmunkái  közül  említendő : 
The  holy  Eoman  empire  (1864,  számos  kiad.,  le 
van  fordítva  franciára,  olaszra,  németre  és  ma- 
gyarra: Akadémia  1903,  ford.  Balogh  Ármin); 
Handbook  of  Home  Rule.  Articles  on  the  Irish 
Question  (1887).  Legfontosabb  munkája:  TheAme- 
riean  commonwealth  (3  k.,  London  1888) ;  Impres- 
sions  of  South  Africa  (4.  kiad.,  London  1899,  ném. 
ford,  Kleinschmidttől,  Hannover  1900) ;  Transcau- 
casia  and  Ararát  (4.  kiad.  u.  o.  1896);  Studies 
in  history  and  jurisprudence  (2  köt.  1902) ;  a  Hel- 
molt-féle  Világtörténetnek  angol  fordításához 
Introductory  essay-t  írt ;  Studies  in  contemporary 
biographie  (London  1903). 

Bryer  (Brehar  v.  Bryher),  a  Scilly-szigetek 
egyike,  1.  Scilly-szigetek. 

Brylov,  1.  Briilov. 

Brynmawr  (ejtsd: brönnmár),  1.  város  Brecknock 
walesi  grófságban,  Merthyr  Tydfll  közelében,  (1901) 
6831  lak.,  vaskohókkal  és  szénbányákkal.  —  2.  B., 
pennsylvaniai  falu,  Philadelphiától  Ny.-ra  10 
km.-re  ;  nevezetessége  a  B.  CoUege,  nők  számára 
alapított  egyetem,  mely  1885.  nyilt  meg.  Taylor 
Joseph  W.  alapította ;  a  tanulónők  az  egyetemi 
telepen  laknak.  Az  egyetemnek  van  45  tanára, 
nagy  könyvtóra,  külön  előkészítő  gimnáziuma ; 
az  elméleti  oktatás  mellett  nagy  gondot  fordíta- 
nak a  testi  nevelésre  is. 

„^Bryologia  (növ.),  a  mohokkal  foglalkozó  tudo- 
mány? ^■' 

Bryonia  L.,  földi  tök,  (növ.),  a  Cucurbitaceae 
(Tök-félék)  család  génusza,  melynek  8  faja  a  Föld- 
közi-tenger vidékén  honos,  2  Közép-Európáig  ter- 
jed. Évelő  növények  hosszú  szárral,  melyen  kacsok 
vannak,  húsos,  répaszerű  tőkével ;  a  virágok  fürtö- 
sek, az  egyes  virágok  harangalakuak.  Nálunk  két 
faja  van  elterjedve  :a,B.albah.  {l.  az  ábrát), 'bibéié 
kopasz,  bogyója  fekete ;  és  a  B.dioica  Jacq.,  bibéje 
szőrös,  bogyója  veres.  Régebben  a  gyökér,  mely- 
nek friss  állapotában  kellemetlen  szaga  és  csípős 
íze  van,  mint  orvosság  volt  használatos,  ma  már 
nem,  mert  könnyen  gyomorbélgyuladást  (hányást, 
hasmenést),  sőt  nagyobb  dózisban  őrjöngést  és  te- 
tanuszos  tünetek  közt  beálló  halált  is  okozhat. 

Bryophyllum  Salisb.  (növ.),  a  Crassulaceae 
(Húsoslevelüek)  család  génusza,  melynek  4  faja 
közül  2  madagaszkári,  2  pedig  tropikus  és  szub- 


Bryozoa 


—     9    — 


Bu-Amama 


tropikus  tájakon  ól.  Félcserjés,  pozsgás  füvek. 
A  B.  calycinum  Salisb.  és  a  madagaszkári  B. 
proliferum  Bowe  néha  kultúrában  is  látható,  az 
előbbi  kelések  ellen  használatos. 

Bryozoa  (gör.-lat),  1.  Mohállatok. 

Bryozoás-rétegek  (geoi.)  azok,  amelyekben  tö- 
megesen, kőzetalkotólag  szerepelnek  a  kövült 
bryozoumok.  így  nevezzük  Hofmann  nyomán  a 
budai  hegyekben  a  felső  eocén  (barton-emelet) 
felső  részének  rétegeit,  amiket  ezelőtt  priabonai 
emelet  néven  külön  emeletbe  is  soroztak. 

Bryuin  Dili  (növ.),  lombos  mohagénusz,  mely- 
nek 730  faja  közül  hazánkban  mintegy  40  faj  él. 
Leginkább  a  földön  és  a  sziklákon  terem. 

Brzaja,  adók.  Belovár-Körös  vm.  grubisno 
poljei  j.-ban,  (i9oo)  211  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és 
u.  t.  Grdjevac. 

Brzesko  (ejtsd :  bzseszko),  az  ugyanily  nevú  ker. 
kapitányság  székhelye  Galíciában,  az  Uszvica 
mellett,  13  km.-re  Bochniától,  (i9io)  3664  lak., 
Közelében,  Okocim  faluban  van  Galicia  legna- 
gyobb sörgyára. 


Bryonia  álba. 
Ága  és  virága.  Ága  és  gyümölcse. 

Brzezany  (ejtsd:  bzsezsaai),  az  ugyanily  nevű  ker. 
kapitányság  székhelye  Galíciában,  a  Dnyeszter 
mellékvize,  a  Zlota  Lipa  mellett,  (1910)  12,626  lak., 
a  Potocki  grófok  kastélyával,  Sobieski  János 
emlékével,  kolostorral,  sörfözővel,  bőrgyártással, 
gabona-  és  szeszkereskedéssel. 

Brzezinka  1.  Birkenthal. 

Brzeziny,  város  Orosz-Lengyelországban,  a 
petrokovi  kerületben,  7669  lak.,  posztó-  és  bör- 
nemtigyártással. 

Brzozow  (ejtsd:  bzsozov),  az  ugyanily  nevű  ker. 
kapitányság  székhelye  Galíciában,  a  Stebnica 
mellett,  (1910)  4431  lengyel  lak. ;  vászonszövéssel 
ós  fehérítéssel,  len-  és  vászonkereskedéssel. 

B.  Se,  a.  m.  Baccalaureus  Scientiae  y.Bache- 
lor  of  Scimie,  Angliában  legalsó  fokozat  a  ter- 
mészettudományok egyetemi  tanulmányában. 

B.  T.  Besztercze,  mint  pénzverő-hely  sziglája, 
Apafi  Mihály  erdélyi  fejedelem  ezüst  pénzein. 

Bt.,  az  angol  baronet  (1.  0.)  rövidítése. 

B.  T.  C,  a  Budapesti  Torna  Club  nevének  rö- 
vidítése. 

btr.,  orvosi  rendelvényeken  a.  m.  bene  tritum 
(lat.),  jól  szétdörzsölendő. 


Btto,  1.  Bruttó. 

Bu,  japán  hosszmérték,  =  y^^  saku  (láb),  3-036 
mm.  —  Régebben  pénzegység  Japánban  itsibu 
néven,  amelyből  különböző  értékű  arany-  és 
ezüst-érmék  voltak  forgalomban. 

Bú  (észt.),  bánat,  búbánat,  csendes,  mély  fájda- 
lomérzés, mely  a  művészi  ábrázolásnak  kedvelt 
tárgya.  A  festő  és  szobrász  emberi  alakoknál  a 
lehangoló  indulat  külső  jellemzetes  jeleit  tünteti 
fel  az  arckifejezésben  s  testtartásban  ;  más  mü- 
vekben, pl.  tájképben  a  lelkét  eltöltő  fájó  han- 
gulatnak vagy  érzelemnek  megfelelő  tárgyakat 
s  formákat  keres.  Jól  ki  tudja  fejezni  a  maga 
eszközeivel  a  zenész  is,  de  főleg  a  lírai  költő 
a  bút  rendkívüli  gazdagságban  képes  megéne- 
kelni számtalan  fokozati  s  faji  árnyalataiban, 
tárgy  szerint  való  (szerelmi,  hazafias  stb.)  elkü- 
lönltettsége  szerint.  Az  elégia,  a  szónak  szoro- 
sabb, modem  értelmében  éppen  panaszt,  bút,  bá- 
natot zeng.  Mélabú  állandóvá  lett  bú,  melynek 
egész  valónkat  lenyűgöző  hatalmával  szemben 
akaratunk  tehetetlennek  bizonyul. 

Bua  (Bulla),  Árpád-kori  raairyar  személynév. 
I^n'evezték  II.  Gyulu  erdélyi  vezér  egyik  ftátp 
kit  később  Péter  felakasztatott.  Mai  kiejtése 
Pauler  szerint  Baja,  Karácsonyi  J.  sz.  Bolya, 
mások  sz.  Bia. 

Bua,  Spalato  ker.  kapitánysághoz  tartozó  kis 
sziget  Dalmácia  partján,  Trau  várossal  szemben, 
mellyel  150  lépés  hosszú,  forgatható  híd  köti 
össze.  B.  15  km.  hosszú,  legnagyobb  szélessége 
3  km.,  területe  295  km«;  dombok  takarják,  ame- 
lyek közt  a  legmagasabb  226  m.  Ny-i  partján  igen 
jó  kikötő  van.  Terményei:  bor,  olaj,  mandula. 
Lakóinak  száma  3500.  Főhelye:  Bua  v.  Santa 
Croce. 

Buache  (ejtsd:  büas),  1.  Jean  Mcoto,  francia  geo- 
gráfus, B.  Philippe  (1.  B.  2.)  unokaöccse,  szül. 
1741  Neuville  au  Pontban.megh.  1825.Géographie 
élémentaire  aneienne  et  modemé  (Paris  1769 — 
1772.,  2  köt.)  című  műve  igen  el  volt  terjedve. 

2.  B.,  Philippe,  francia  geográfus  és  rajzoló, 
szül.  1700.  Parisban,  megh.  1773.  Hírnevet  szer- 
zett fizikai  földrajzával,  amelyben  a  Földet  hegy- 
láncolatok és  vízrendszerek  szerint  osztotta  föl 
és  az  országokat  termékeik  szerint  hasonlította 
össze.  Fő  művei :  Considérations  géographiques  et 
physiques  sur  les  nouvelles  découvertes  de  la 
grandé  mer  (Paris  1753) ;  Atlas  physique  (u.  o. 
1754).  Értekezései  közül  legnevezetesebb  Parallel 
des  fleuves  de  toutes  les  parties  du  monde  (Mémoi- 
res  de  l'Académie  des  sciences.  Paris  1756). 

Ba-Amama,  eredeti  nevén  Mohamed-ben- 
Arbi-Hadzsi,  marokkói  fölkelővezér,  szül.  1840. 
Figigben,  megh.  1908  okt.  7.  Udzsda  kömyókén, 
ahol  táborozott,  öreg  atyjának,  mint  szentnek  és 
csodatevőnek  nagy  tekintélye  volt  az  Ulad-Szidi 
törzs  előtt.  Mohamed-ben-Arbi,  aki  a  B.  (turbános 
ember)  melléknevet  kapta,  kezdetben  mint  has- 
beszélő és  büvészmester  alapította  meg  hírét. 
1875-ben  a  nomád  törzseket  fellázította  Francia- 
ország ellen;  de  a  fölkelést  elfojtották.  1881-ben 
Dél-Oranban  szervezett  lázadást,  mely  a  Wein- 
brenner  hadnagy  vezetése  alatt  kiküldött  expe- 
díció lemészárlása  után  veszedelmes  arányokat 
öltött;  a  francia  sereg  csak  erős  harcok  után 


Buanszu 


—     10     — 


Bgbics 


tudta  B.-t  marokkói  területre  visszaszorítani. 
Később  B.  a  Figig  oázis  törzseit  szervezte  a  fran- 
ciák ellen.  1900-ban  ugyan  meghódolt,  de  a  fran- 
ciák nem  bíztak  benne  és  szigorú  megfigyelés 
alatt  tartották.  1902-ben  elhagyta  Figiget  és  az 
ellenséges  Beni-Gil  törzsekhez  pártolt.  1905-ben 
a  marokkói  forradalmat  támogatta  a  magzen  el- 
len; de  midőn  a  magzen  által  1904.  elfogott  fia, 
Szi-Tajeb,  a  marokkói  ügyvivő  közbenjárására 
1907.  visszanyerte  szabadságát,  megbékélt  a 
franciákkal  és  elvonult  az  Udzsda  melletti  Angod 
mezőségre,  ahol  hosszú  betegeskedés  után  meg- 
halt. 

Buanszu  (állat),  az  indiai  vadkutya  (Cuon  jo- 
vanicus  Desm.  var.  dukhunensis  Syks)  maíáji 
neve.  L.  Indiai  vadkutya. 

Buarcos,  1.  Figueira  da  Foz. 

Buasra,  tuniszi  aranypénz  =  10  piaszter  (/^ 
bumia),  5-63  K. 

Babalis  (áiiat),  a  nagytermetű,  ú.  n.  tehén- 
antilópok  (1.  o.)  egyik  neme.  Fajai  népes  nyájak- 
ban  Afrikában  élnek,  még  pedig  az  északafrikai 
tora  (Buhalis  boselaphus  Pali.)  kivételével  Dél- 
Afrikában.  4;  kihalt  és  9  élő  faj  ismeretes,  A  torán 
kívül  legismertebb  a  káma  (1.  o.). 

Búbánat,  1.  Bú. 

Bubasztisz,  az  ókori  Alsó-Egyiptom  városa, 
ahol  Baszt-ot,  az  örömök  macskafejü  istennőjét 
imádták.  Hieroglif  neve  Per-baszt,  kopt  elneve- 
zése Pubaszti ;  a  bibliában  (Bzekhiel  XXX,  17) 
mint  Phibeszet  szerepel.  A  XXII.  dinasztia  szék- 
helye volt.  Romjain  épült  a  mai  Tell-Busztuh  falu. 

éubbles  (ang.,  ejtsd  :  böbbisz),  Buhbles  Act.  A 
XVni.  sz.  elején,  majdnem  egyidejűleg,  Francia- 
országban és  Angliában  nagy  üzérkedés  fejlődött 
ki,  mely  végül  valóságos  szédelgéssé  fajult.  Fran- 
ciaországban összefügg  e  kór  jelenség  Law  hírhedt 
vállalataival,  Angliában  adéltengeri  társulat  ala- 
pításával, így  keletkeztek  a  leghihetetlenebb  vál- 
lalatok, még  olyanok  is,  melyek  a  részvényesek- 
nek csak  a  jövőben  ígérték  azon  cél  megjelölé- 
sét, melyre  a  társulat  alakult.  Ezeket  g,szédelgá 
vállalatok;at  igen  jellemzően  B.-nek  (sz^ppai;!- 
IníiBófék)  nevezték  és  a  törvényt,  mely  e  szédel- 
gést meg  akarta  szüntetni,  B.-Actnak  (1720). 

Bűbe  (ném.),  a  francia  és  tarokk-kártya  egy 
tagja,  mely  a  magyar  kártya  filkójának  felel  meg. 

Bubendey,  Friedrich,  német  mérnök,  szül. 
1848  júl.  4.  Hamburgban ;  eleinte  kereskedelmi, 
később  műszaki  pályára  lépett  s  a  műegyetemet 
Zürichben  és  Aachenben  járta.  1872-ben  a  ham- 
burgi kikötő  és  folyamszabályozó  munkálatokhoz 
mérnöknek  nevezték  ki ;  1895.  a  berlini  műegye- 
tem tanára  lett.  1903-ban  mint  vízműépítészeti 
igazgató  Hamburgba  ment  a  nagy  kikötői  mun- 
kálatok vezetésére.  Irodalmi  működést  is  fejtett 
ki,  közreműködött  többek  közt  a  Handbuch  der 
Ingenieurwissenschaften  című  munka  vízépíté- 
szeti részének  megírásában. 

Bubendorf,  község  Basel-land  svájci  kanton- 
ban, 4  km.-re  Liestaltól,  (1910)  1340  lak.,  fürdő- 
intézettel,  Spitzburg  kastély  romjaival.  Mint  kli- 
matikus gyógyhelyet  sokan  látogatják. 

Bubenhausen-Emstthal,  falu  a  porosz  Pfalz 
kerületben,  téglagyárakkal,  homokkőbányával, 
(1900)  2604  lak. 


Bubenka  Jónás,  lőcsei  tanár;  a  zenében  és 
fametszésben  is  jártas  volt.  Különösen  említésre- 
méltó, hogy  ő  metszette  a  képeket  Comenius 
Orbis  pictusához.  Munkája:  Arithmeticse  vulgáris 
nucleus  (Lőcse  1699). 

Bubentsch  (csehül :  Bubenc),  falu  Prága  mel- 
lett Smiehow  ker.  kapitányságban,  Csehország- 
ban, (1910)10,599  lak.,  papírgyártással;  császári 
kastéllyal.  A  prágaiak  kedvelt  nyaralóhelye. 

Buber,  Salomon,  szül.  1827  febr.  2.  Lemberg- 
ben,  ahol  mint  kereskedő  élt  élete  végéig  (1908). 
A  zsidó  irodalmat  héber  nyelven  írt  dolgozatok- 
kal, de  főként  régi  kéziratos  héber  művek  kiadá- 
sával gazdagította.  Ez  utóbbiak  közül  nevezete- 
sek :  Rabbi  Kahana  Pesiktaja,  a  legrégibb  pa- 
lesztinai haggada  (Lyk  1868);  Midras  Lekach 
tob  a  Pentateuchhoz  Tobia  ben  Eliezertől  (1100 
Kr.  u.,  Vihia  1880—84, 2  köt.) ;  Midras  Tanchuma 
a  Pentateuchhoz  (u.  0.  1885) ;  A  Sibbóle  haleket 
című  rituális  vonatkozású  mű  (u.  0. 1886) ;  Midras 
a  zsoltárokhoz  (u.  0.  1891) ;  Aggadikus  kommen- 
tár a  Pentateuchhoz  (Wien  1892—93) ;  Midras 
Sámuel  könyvéhez  (Krakó  1893)  és  Salamon 
példabeszédeihez  (Vilna  1893);  Jalkut  Machiri 
a  zsoltárokhoz  (Berditsev  1899) ;  Midras  Szechel 
tob  Menachem  ben  Salamontól  (1139)  Mózes  I. 
és  Il-ik  könyvéhez  (Berlin  1900). 

Bubi  V.  Báobi,  a  Femando-Po  szigetén  (felső- 
guineai  öböl,  Nyugat-Afrika)  lakó  adiyák,  a 
bantu-négerek  egyik  ágának  európai  neve,  mert 
ők  minden  idegent  B.-nak  (a.  m.  barát)  szólítanak. 
A  B.-k  Gábunból  költöztek  át,  minthogy  őket 
szülőföldjükön  a  mpongvók  egyre  sanyargatták. 
Igen  elhagyatott  nép,  mely  meztelenül  jár,  csak 
pálmarostokból  font  kalapot  visel;  fegyverük 
a  tűzkős  puska  és  a  dárda,  ritkán  bunkó,  ezenkívül 
minden  férfi  a  karjára  szíjjal  erősített  kést  hord. 
A  B.-k  magas  (17  m.)  termetűek,  erős  testalkotá- 
suak,sötétbama  bőrüek.de  csúf  arcvonásuak  (miért 
is  angol  elnevezésük :  scratched  f aces,  ráncos  ar- 
cúak). Szelíd  jellemöknól  fogva  a  többi  négerek- 
től elütnek,  kicsiny  községekben  egy  főnök  kor- 
mányzósága alatt  élnek,  rabszolgaság  náluk  isme- 
retlen. Terményeiket  (yam-ot,  pálmadiókat  stb.) 
az  európaiakkal  más  tárgyakért  becserélik. 

Bubi  (ang.  Boőby),  kis  lakatlan  sziget  a  Tor- 
res-úton,  a  10°  35'  D.-i  szél.  alatt,  1845  óta  az 
arra  járó  hajók  itt  megállnak  és  egy  megjelölt 
barlangba  leveleket  tesznek  le  a  később  arra  járó 
hajók  számára,  valamint  elhozzák  onnan  az 
előbbi  hajókról  ott  hagyott  leveleket ;  egyszers- 
mind élelmiszereket  hagynak  ott  az  esetleg  elté- 
vedt hajók  számára. 

Bubics  Zsigmond,  püspök,  szül.  Ozorán  (Tolna 
vmegyóben)  1821  márc.  11.,  megh.  1907  máj.  22. 
Badenben.  Iskoláit  Magyaróvárott,  Sopronban 
és  Győrött,  teológiai  tanulmányait  főképp  a  bécsi 
Pázmáneumban  végezte.  1844-ben  szentelték 
pappá.A  szabadságharc  idején  8  utána  Esterházy 
Pál  herceg  fiai  mellett  nevelősködött,  kikkel  töbla 
ízben  külföldön  utazgatott,  behatóan  tanulmá- 
nyozva mindenütt  a  múzeumok,  képtárak  kincseit. 
1867-ben  győri  szentszéki  ülnök,  1879.  rátóti  pré- 
post, 1880.  nagyváradi  kanonok  és  papnevelő 
igazgató,  1884.  országgyűlési  képviselő,  1887. 
kassai  püspök  lett.  1893-ban  az  akadémia  leve- 


Bubiklr 


11     — 


BuccelatI 


lezö-,  1900.  tiszteleti  taggá  választotta.  Később 
a  Magyar  Nemzeti  Múzeumi  Tanács  másodelnöke 
lett.  1896  jún.  9.  megkapta  a  v.  b.  t.  tanácsosi  címet. 
Nagyon  értékes  festményeit  a  kassai  múzeumnak, 
mintegy  ezer  darabból  álló  holicsi  faience-gyüjte- 
ményót  pedig  a  budapesti  iparművészeti  múzeum- 
nak ajándékozta.  Irt  az  Arhaeológiai  Értesítőbe 
és  a  Századokba  több  cikket ;  önálló  müvei :  Ma- 
gyarországi várak  és  városoknak  a  m.  nemzeti 
múzeum  könyvtárában  létező  fa-  és  rézmetszetei, 
22  fototipikus  táblarajzzal  (Budapest  1880) ;  Gor- 
naro  Frigyes  velencei  bécsi  követnek  jelentései 
Budavára  visszavételéről  1686.  (1892—94,  ma- 
gyarul és  németül,  díszmű,  kéziratként) ;  Az  Es- 
terházy-család  története  (1894) ;  Esterházy  Pál 
Mars  Hungaricusa  (1895,  akad.  székf .) ;  A  mi- 
niatűré-festészetről (1899).  V.  ö.  Ortvay  Tiv.  a 
Századokban  (1909). 

Bubiklr,  perzsa  orvos,  1.  Rházes. 

Bublitz,  járási  székhely  Köslin  porosz  kerü- 
letben a  Gotzel  mellett,  (i905)  5168  lak.,  akik  na- 
gyobbára  földmívelők  ;  van  pamutfonó-  és  szesz- 
gyára. 

Bubna,  egyik  külvárosa  Prágának  (1.  o.). 

Bubna,  ősrégi  cseh  nemzetség,  mely  grófi  és 
bárói  ágban  virágzik.  Tagjai  közül  említendő : 
B.-Littitz  Ferdinánd  gróf,  szül.  1768  nov.  26., 
megh.  Milanóban  1825  jún.  6. 1784-ben  az  osztrák 
hadseregbe  lépett,  részt  vett  a  török  háborúban  és 
1792-1805-ig  a  francia  háborúkban,  1805  és  1809. 
I.  Napóleonnal  folytatott  békealkudozásokat. 
1812-ben  mint  követ  Parisba  ment.  1813-ban 
részt  vett  a  lipcsei  csatában  és  utóbb  Lyon-ig 
nyomult  elő.  1818-ban  Lombardia  f  őkormányzója 
volt.  1821-ben  elnyomta  a  piemonti  felkelést. 

Bubnjarci,  adók.  Zágráb  vm.  károlyvárosi 
j.-ban,  (1900)  504  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Eibnik, 
u.  t.  Károly  város. 

Bnbo  (állat),  1.  Baglyok. 

Bubo  (gör.  lágyékmirigy,  lat.  lympliadenitis),  a 
nyirokmirigyeknek  fertőző  megbetegedések  követ- 
keztében való  megnagyobbodása.  Nevezetesebb 
alakjai  pl.  &.pestises  B.,  az  egésztestben  korán  fel- 
lépő, fájdalmas,  gyorsan  széteső  kelevén yek;  a  S2;i- 
filiszes  B.,  a  sanker  környékén  ülő  mirigyek  ke- 
mény.szilvaalakú,  alig  fájdalmas  (indolens),  szét 
nem  eső  megnagyobbodása,  mely  lassan  a  távol 
esö  mirigyekben  is  fellép ;  a  venerikus  B.,  mely  a 
lágyfekély  közelében  fekvő  1—2  mirigynek  gyu- 
ladásából  és  genyes  széteséséből  áll ;  a  tuberku- 
lotikus,  leukaemiás  stb.  B.  rendszerint  az  egész 
test  minden  nyirokmirigyére  kiterjedve  és  fájdal- 
matlan, néha  ökölnyi  daganatokat  okozva.  A  nyi- 
rokmirigyek a  szervezetnek  a  fertőzéssel  folyta- 
tott küzdelmében  a  szűrő  szerepét  viszik.  E  cél- 
ból a  mirigy  flnom  hálószerű  récével  bir,  melyet 
rengeteg  sok  és  szaporodásra  könnyen  képes  sejt, 
a  kéreg  és  velőállomány  bélel  ki.  Fertőzés  ese- 
tében az  állomány  megduzzad  és  a  nyirokáram- 
mal hozott  fertőző  csirákat  megállítja  és  tönkre- 
teszi. Eközben  azonban  a  mirigy  is  szenvedhet, 
elkemónyedhetik  v.  széteshetik,  elgenyed,  kifeké- 
lyesedhet,  elsajtosodhatik  stb.,  különösen  ha  a 
fertőzés  igen  heves,  folyton  megújuló,  sokáig 
tartó  és  így  a  mirigynek  nincsen  ideje  regenerá- 
lódni vagy  ha  a  szervezet  annyira  elgyengült. 


hogy  a  mirigy  megerősödése  nem  tart  lépést  a 
fertőzés  mérvével.  A  B.-k  kezelésénél  az  alap- 
bajnak mielőbbi  megszüntetése  és  a  lobos  mi- 
rigynek megnyugtatása  a  fontos ;  ha  tehát  már 
el  van  árasztva  fertőző,  genyesztő  csirákkal, 
amelyek  előbb-utóbb  széteséshez  vezetnek,  úgy  a 
mirigy  felnyitása  v.  legalább  a  geny  kiszivattyu- 
zása  szükséges,  különben  pedig  borogatások- 
kal, pihentetéssel  törelcszünk  a  mirigylobot  eny- 
híteni. 

Bubopestis,  1.  Pestis. 

Búbos  banka,  1.  Bayika. 

Búbos  cinege  (Lophophanes  eristatus  L.,  áiiat), 
1.  Cinege-félék. 

Búbos  fecske  (áiiat),  1.  Macropteryx. 

Búbos  fürj  (állat),  1.  Gallipepla. 

Búbos  gébics  (Falcuncmus  frontatus,  áiiat),  a 
gébics-félék  (Laniidae)  családjába  tartozó  ausz- 
tráliai madárfaj.  Kb.  akkora,  mint  a  mi  tövisszúró 
gébicsünk. 

Búbos  pacsirta  (Ptüocorys  eristata  h.,  áiiat), 
1.  Pacsirta. 

Búbos  tyúkok  (Opisthocomi,  áiiat),  a  tyúkszerű 
madarak  (Alectornithes)  egyik  csoportja,  mely- 
nek rendszertani  helyzete  még  nincsen  végérvé- 
nyesen tisztázva.  Dél-Amerikában,  Kolumbia 
Egyesült-Államaiban Szurinamtól  D.-re Bolíviáig 
honos.  Legjellemzőbb  képviselője  a  búbos  tyúk 
(Opisthocomus  hoazin  Mull.),  melyet  bízvást  bű- 
zös tyúknak  is  lehet  nevezni,  annyira  jellemző 
reá  friss  lóganéjra  emlékeztető  bűze,  mely  miatt 
a  benszülöttek  sem  eszik  meg  a  húsát.  Hossza 
62,  szárnyhossza  34,  farkhossza  29  cm. 

Búbos  vöcsök  (Podiceps  eristatus  L.,  áiiat),  1. 
Vöcsök. 

Bubulcus  (állat),  1.  Egyiptomi  gém. 

Bubxis  V.  mumus,  tájszólásilag  babos,  bőbiska 
is(v.  ö. Ipolyi,Ma,gy.mYth.),  gyermekijesztő  rém. 

Buca,  kohászati  műszó,  1.  Bocs. 

Bucaramanga,  Santander  départamento  fővá- 
rosa Kolumbiában,  a  Rio  Lebrija  mellett,  990  m. 
magasan  a  tenger  fölött ;  kb.  20,000  lak.,  élénk 
kávékereskedéssel . 

Bucardia  (cor  bovinum  v.  taurium  a.  m. 
ökörszív)  névvel  jelölik  a  szívnek  enormis  kitá- 
gulását és  izmának  megvastagodását,  ami  külö- 
nösen kombinált  billen tyübántalmak  következmé- 
nyeként fordul  elő. 

Bucaró  (sp.),  illatos  agyagból  készült  spanyol 
serlegalakú  vízhütőedóny,  mázatlan,  fehéres,  vö- 
rös vagy  fekete  színű.  Mexikóból  került  Spa- 
nyolországba, ahol  a  XVI.  században  nagyon 
gyártották.  A  B.  agyagja  jó  ízű  s  a  spanyol  nők 
ették  is,  mert  gyógyító  erőt  tulajdonítottak  neki. 

Bucca  V.  mala,  a  pofa,  az  arc  oldalsó  része. 
—  Buccalis,  mindaz,  ami  a  pofán,  a  B.-n  vagy  an- 
nak szomszédságában  van,  vagy  ahhoz  tartozik. 

Buccaneer  (ang.  ejtsd:  bökkaair),  telivér  angol 
mén,  1.  Kisbér. 

Buccari,  1.  Bukkari. 

Buccelati  ^ejt8d :  buccseiáti),  Autonio,  olasz  krimina- 
lista,  szül.  Milanóban  1831  máj.  22.,  megh.  mint 
páviai  egyetemi  tanár  1890  febr.  5.  li'odalmi  tevé- 
kenységének jelentékeny  részét  az  olasz  büntető - 
törvónyköhyvi  javaslatok  bírálata  vette  igénybe, 
majd  a  Lombroso-féle  antropológiai  v.  pozitiv  is- 


Buccfna 


—    12    — 


Buch 


kóla  elleni  harc,  amelynek  irányát  egyenesen 
büntetőjogi  nihilizmusnak,  híveit  nihilistáknak 
nyilvánította,  tll  niliilismo  e  la  ragione  del  diritto 
penale».  Müvei  közül  említendők :  Istituzioni  di 
diritto  e  procedúra  penale  (1884) ;  a  stockholmi 
börtön-kongresszus  számára  írt  véleménye,  Sul 
sistema  cellulare.  Dolgozatainak  nagy  része  Luc- 
chini  Rivista  penale  c.  folyóiratában  jelent  meg. 

Buccina,  1.  Bucina. 

Buccinator-ideg  (nervus  buccinatorius),  a  tri- 
geminus  III.  részének  egy  ága,  a  pofa  bőrének 
érző  idege,  1.  Trigeminus. 

Buccinator-izom  (musculiis  hucci'nator),  a.  m. 
pofa-,  ti'ombitás-  v.  tárogató  izom,  1.  Fejizmok. 

Buccinátorok,  1.  Alchemia. 

Buccino,  falakkal  kerített  város  Salemo  olasz 
tartományban,  a  Botto  és  a  nápoly-tarantói  vasút 
mellett,  (i9oi)  5718  lak.  ÉNy.-ra  van  a  Lago  di 
Palo  nevű,  halban  dús  tó. 

Buccinum  L.,  az  előlkopoltyus  (Prosohran- 
chiata)  csigák  rendjében,  a  fésükopoltyusok  8i\- 
vendjéhöl  (Ctenobranchiata)  s  a  keskenynyelvüek 
(Bachiglossa)  csoportjából  való  tengeri  csiganem, 
melynek  egyik  faja,  a  hullámos  kürtcsiga  (B. 
undatum  L.),  az  európai  tengerekben  közönséges ; 
húsát  eszik ;  háza  8—9  cm.  magas.  E  nemnek 
fajai  különösen  a  felső-krétakorban  igen  el  vol- 
tak terjedve,  amennyiben  e  korból  100-nál  több 
faj  ismeretes. 

Buccleuch  (ejtsd:  bökiá),  skót  grófl  és  hercegi 
cím,  melyet  a  Le  Scott  család  viselt  legelőször.  A 
család  őse  Richárd  báró,  ki  1296. 1.  Eduárd  angol 
királynak  hódolt.  Utódai  1619.  a  grófl  címet  nyer- 
ték. A  második  B.  grófnak  másodszülött  leánya, 
Anna,  Monmouth  herceghez,  II.  Károly  király 
természetes  fiához  ment  nőül  (1663)  s  esküvője 
napján  a  B.-i  hercegnő  címet  kapta.  Henry 
nevű  dédunokája,  a  harmadik  B.-i  herceg  (szül. 
1746  szept.  13.,  megh.  1812  jan.  11.)  nagyanyjá- 
tól (1810)  a  queensberry-i  hercegi  címet  örökölte. 
Apósa,  Montagu  herceg  halála  után  pedig  annak 
a  címét  is  felvette.  Az  ö  unokája,  Montagu- Dou- 
glas-Scott  Walter  Francis,  B.-i  és  queensberryi 
herceg,  a  skót  nemesség  leggazdagabb  és  a  tory- 
párt  legbefolyásosabb  tagja  volt.  Szül.  1806  nov. 
25. ;  1842.  a  nagy  pecsét  őre  lett  s  Peel  Róbert 
alatt  (1845)  a  titkos  tanács  elnöke,  Megh.  1884 
ápr.  16.  Fia,  William  Henry  Walter  Montagu- 
Dougla.<}- Scott  (szül.  1831  szept.  9.),  a  hatodik  B.-i 
herceg,  szintén  a  tory-párt  tagja. 

Bncco  (lat.),  pofás  ember;  egyik  állandó 
maszkja  az  Atellana  fabula-nak.  (1.  o.),  t.  i.  a  fa- 
lánk, hízelgő  és  gyáva  szolga ;  az  olasz  brighella. 

Bucco  (növ.),  1.  Barosma. 

Baceoinantia  (gör.-lat.),  az  arcismeret  tu- 
dományának amaz  ága,  mely  a  száj  és  a  fogak 
alakjából  az  ember  jellemére  és  szellemi  képes- 
ségeire von  következtetéseket.  A  B.  megalapí- 
tója jRo^'es  Vilmos  népszerű  párisi  fogorvos  volt, 
aki  a  század  első  felében  élt  és  megfigyeléseit 
egy  füzetben  foglalta  össze,  melyet  a  párisi  tu- 
dományos akadémia  könyvtárában  őriznek.  A  B. 
ma  már  végképen  feledésbe  ment. 

Bucconidae  (állat),  1.  Bukkó-félék. 

Buccow,  Adolf,  báró,  osztrák  tábornok.  Ke- 
mény László  grófnak,  Erdély  gubernátorának  le- 


mondása után  1762.  Mária  Terézia  Erdély  teljes 
hatalmú  katonai  és  polgári  kormányzójának  ne- 
vezte ki.  Ezt  a  móltóságot  két  évig  töltötte  be  és 
ezalatt  oly  gyűlöletessé  tette  magát,  hogy  a  szé- 
kelyek Iwhérjának  nevezték.  Egyrészt  jogtalanul 
hajtott  be  mindenféle  adót,  másrészt  katonafog- 
dosással  sanyargatta  a  népet.  A  királynő  megbí- 
zásából székely  határőrezredeket  szervezett,  ami- 
nek a  székelyek  ellentálltak.  Erre  1764  jan.  6. 
éjjel  Madéfalván  Siskovics  altábornaggyal  oly 
vérfürdőt  rendeztetett,  melynek  400  székely  esett 
áldozatául.  B.-nak  még  ugyanabban  az  évben  be- 
következett halálában  Isten  ujját  látta  a  nép.  V.  ö. 
Szádeczky  Lajos  dolgozatait  a  székely  határőrség 
szervezéséről  és  az  általa  kiadott  Halmágyi-féle 
naplókat.  L.  még  Madéfalva  és  Határőrvidék. 

Bucefalus,  1.  Bukephalas. 

Bucentanrns,  1.  Bucintoro. 

Bucer  (Butzer,  Buzer),  Martin,  német  refor- 
mátor, szül.  Schlettstadtban,  Blszászban  1491  nov. 
11.,  megh.  Cambridgeben  1551  febr.  27.  Már  15 
éves  korában  a  dominikánus  rendbe  lépett  s  a 
heidelbergi  egyetemen  tanult.  Lutherrel  1518.  kö- 
tött személyes  ismeretsége,  valamint  Erazmus  ira- 
tai hamarmegnyertók  a  reformáció  ügyének,  s  el- 
hagyva rendjét,  annak  szolgálatában  lelkészkedett 
több  helyen,  nagy  tevékenységet  fejtve  ki  a  luthe- 
ránusok és  a  reformátusok  uniója,  sőt  a  reformá- 
tus és  katolikus  egyházak  kiegyeztetése  érdekében 
is.  E  célból  több  vallásértekezleten  vitázott  és  több 
névtelen  iratot  adott  ki.  Sokat  ártott  B.  hírnevé- 
nek, hogy  Hesseni  Fülöp  tartományi  gróf  kettős 
házasságát  védeni  iparkodott.  Politikai  okokból 
Strassburgot,  hol  lelkészkedett,  kénytelen  volt  el- 
hagyni 8 1549.  Cranmer  érsek  hívására  Angliába 
ment,  hol  nagy  tudományáért  és  szerénységéért 
általános  becsülésnek  örvendett.  Hamvait  a  cam- 
bridgei  főtemplomban  helyezték  örök  nyugalomra, 
de  Mária  királynő  kivétette  azokat  a  koporsóból 
és  megégettette,  mígnem  Erzsébet  neki  u.  o.  em- 
lékjelet állíttatott.  Számos  iratai  összegyűjtve 
még  nem  jelentek  meg.  V.  ö.  Baum,  Capito  u.  B. 
(Blberfeld  1860);  Lenz,  Briefwechsel  Landgraf 
Philipps  des  Grossmütigen  von  Hessen  mit  B. 
(Leipzig  1880—91,  3  köt.);  A.  Erichson,  Martin 
B.  (Strassburg  1891);  Harvey  A.,  M.  B.  in  Bng- 
land  (Marburg  1908). 

Buceros  (állat),  a  varjúszerü  madarak  (Gora- 
cornithes)  rendjében  a  rágócsőrüek  (Trogonifor- 
mes)  akendjének  egyik  neme.  L.  Szarvascsörü 
madár. 

Bucerotídae  (állat),  1.  Szarvascsörü  madár. 

Buch,  falu  Poroszország  Potsdam  kerületében, 
a  berlin-bernaui  vasút  mellett,  395  lak. ;  Berlin 
város  birtokával,  melyen  több  nagyszabású  in- 
tézményt állított  föl  Berlin  városa,  így  elmegyógy- 
intézetet 1500  személyre,  aggok  kórházát  szintén 
1500  ápolt  számára ;  továbbá  tüdőbeteggyógyító 
intézetet. 

Buch,  Christian  Leopold,  báró,  német  geoló- 
gus, szül.  1774  ápr.  26.  Stolpe  várában  (Uker- 
mark),  megh.  1853  márc.  4.  Berlinben.  A  hírneves 
Werner  Ábrahámnak  volt  a  tanítványa  a  frei- 
bergi  bányászati  akadémián.  Kezdetben  Werner 
eszméi  mellett  szállott  síkra,  de  amikor  Nápoly- 
ban ífMW&oíííi5  Sándorral  8  Gay-Lussac-^al  együtt 


Buchan 


—     13     — 


Buchaniták 


1805  aug.  12.  szemtanúja  volt  a  Vezúv  kitörésé- 
nek, belátta,  hogy  a  bazalt  nem  vizböl  keletkezik 
8  egyszersmlndenkorra  szakított  a  neptunikus  el- 
mélettel. Söt  a  másik  túlzásba  esett,  különösen  a 
Kanári-szigeteken  tett  utazása  után,  mert  a  dolo- 
mitot is  vulkáni  kőzetnek  mondotta  s  a  déli  ten- 
gerek atoll jait  is  kialudt  vulkánok  krátereinek 
vélte.  Eltekintve  azonban  ezen  tévedéseitől,  B. 
báró  geológiai  megfigyelései  nagyobbrészt  ma  is 
érvényesek.  Skandináviai  1810.  évi  utazásában 
azt  a  nevezetes  tényt  konstatálta,  hogy  ez  a  fél- 
sziget egyre  emelkedőben  van.  Az  Alpokban  és 
Németország  számos  területén  végzett  tanulmá- 
nyai eredményekép  1824.  kiadta  Németország 
földtani  térkópét  42  lapon,  amelynek  második  ki- 
adása 1832.  jelent  meg.  Legjelentősebb  tanulmá- 
nyait az  Alpokban  végezte  Humboldt  Sándorral 
együtt  s  Salzburg  vidékének  földtani  viszonyait 
ők  írták  le  legelőször.  Nevezetes  munkája :  Ueber 
den  Jura  in  Deutschland,  amely  1839.  Berlinben 
jelent  meg ;  míg  a  paleontológia  terén  legösmer- 
tebb  Ueber  Terebrateln  (Berlin  1834)  e.  értekezése. 
Összes  munkáit  összegyűjtve  Berlinben  adták  ki 
négy  kötetben  1867—85. 

Buchan  (ejtsd :  bökn),  1.  Alexander,  angol  me- 
teorológus, szül.  Kinnesswoodban  (Kinross  gróf- 
ság) 1829  ápr.  11.,  megh.  1907  máj.  13.  1860-ban 
a  skót  meteorológiai  társaság  titkára,  1906.  a 
Royal  Society  of  Edinburgh  alelnöke.  Számos 
munkái  közül  kiemelendő  úttörő  értekezése: 
The  mean  pressure  and  prevailing  winds  ower  the 
globe  (Transactions  of  the  Royal  Society,  2.ö.  köt., 
Edinburgh),  melyben  a  légnyomás  eloszlását 
kapcsolatban  a  szól  irányával  tárgyalja. 

2.  B;  Elizabeth,  1.  Bíichaniták. 

Bnclianan,  természettudományi  nevek  mel- 
lett Buchanan  F.  H.  (megh.  Bengáliában  1829.) 
orvos  jegj^e. 

Buchanan  (ejtsd :  bjúkenen),  1,  Glaudius,  az  in- 
diai vallásos  misszió  megalapítója,  szül.  Cambus- 
langban,  Skóciában,  1 766.,  megh.  Indiában  Kalkut- 
tában 1815  febr.  9.  Mint  a  keletindiai  társaság 
káplánja  1796.  Kalkuttába  ment,  hol  a  keleti  iro- 
dalom tanítása  végett  kollégiumot  alapított,  s  az 
újtestamentumot  lefordította  perzsa  s  hindosztáni 
nyelvekre.  1808-ban  visszatért  Angliába,  hol  fá- 
radhatatlan munkásságával  a  parlament  útján 
1813.  létesítette  egy  indiai  egyházalkotmány  alap- 
jait. Christian  researches  (keresztény  kutatások) 
c.  1811.  írt  s  1858.  Londonban  Foy  által  kiadott 
müvében  megírta  indiai  élményeit. 

2.  B.,  George,  skót  költő  és  történetíró,  szül. 
Killeameban  1506  febr.  1.,  megh.  Edinburghban 
1582  szept.  28.  A  franciskánusok  ellen  írt  Somnium 
és  Franciscanus  versei  miatt  bebörtönözték,  de  ö 
Parisba  menekült;  majd  Bordeauxban  élt  egy 
ideig,  hol  latin  nyelven  a  Jephtes  és  Baptistes 
szomorú  játékait  írta.  1543-ban  Parisban  Mon- 
taigne  tanítója.  1547-ben  a  coimbrai  egyetemre 
hívták,  ahol  azonban  szabadelvű  magatartása 
miatt  fogságra  vetették.  Itt  kezdte  meg  a  zsol- 
tárok latin  verses  fordítását  (Paraphrasis  psal- 
morum  Davidis  poetica,  Strassburg  1566,  Basel 
1721).  1560-ban  Skóciába  ment,  hol  nyíltan  áttért 
a  protestantizmusra ;  igazgatója  lett  a  st.  -andrewsi 
egyetemnek  és  érdemeket  szerzett  a  skót  felsőbb 


iskolák  fejlesztése  körül.  A  Stuart  Mária  korabeli 
mozgalmakban  Murray  gróf  régens  pártjára  állt 
és  a  De  Maria  Scotorum  regina  c.  iratban  kemé- 
nyen kikelt  Mária  jelleme  ellen.  A  királynő  bu- 
kása után  VI.  Jakab  nevelője  lett.  Erzsébet  an- 
gol királynő  pecsó tőrré  nevezte  ki,  de  mikor 
Jakab  személyesen  átvette  az  uralkodást,  B.- 
nek  vissza  kellett  vonulnia.  De  jure  regni  apud 
Scotos  (Edinburgh  1579)  c.  munkájában  erélye- 
sen védelmezte  a  nép  jogait.  Utolsó  éveit  a 
Rerum  Scotticarum  história  (Edinburgh  1582, 
20  köt.,  angolul  1690  s  újabban  is)  kidolgozására 
fordította.  Latin  nyelven  írt  költeményei  közt  leg- 
sikerültebbnek tartják  az  Epithalamium  címűt, 
melyet  Stuart  Máriának  H.  Ferenccel  való  lako- 
dalmára írt.  Munkáit  kiadták :  Ruddiman  (Edin- 
burgh 1715),  Burmann  (Leiden  1725).  V.  ö.  Irving, 
Memoirs  of  the  life  and  writings  of  G.  B.  (Bdü- 
burgh  1807) ;  Brown  Hume  P.,  G.  B.  humanist 
and  reformer  (u.  o.  1890). 

3.  B.,  James,  az  Egyesült-Államok  15.  elnöke, 
szül.  Stony  Batterban  (Pennsylvania)  1791  ápr. 
23.,  megh.  Wheatlandben  1868  jún.  1.  A  pennsyl- 
vaniai törvényhozó  testületbe,  majd  1820.  a  kon- 
gresszusba választották.  Jackson  elnök  1831-ben 
Oroszországba  küldte,  ahol  az  első  kereskedelmi 
szerződést  hozta  létre.  Polk  elnök  alatt  államtitkár 
volt  (1845—49).  1852-ben  a  demokraták  elnök- 
jelöltje volt.  1853-ban  londoni  követté  nevezték 
ki.  Amerikába  visszatérve,  1857.  a  rabszolgapárt, 
vagyis  a  Déli  államok  szavazataival  nyerte  el  az 
elnöki  széket.  Mint  elnök  tétlenül  nézte,  mint  ké- 
szítik elő  a  DéU  államok  elszakadásukat.  Midőn 
1861  márc.  4.  visszalépett,  Lincoln  elnöknek  a  ki- 
törő polgárháborút  hagyta  örökül.  V.  ö.  Curtis, 
Life  of  James  B.  (New-York  1883,  2  köt.). 

4.  B.,  Bobért,  angol  költő  és  hírlapíró,  szül. 
1841  aug.  18.,  megh.  1901  jún.  10.  Glasgowban 
tanult.  Költői  pályáját  Londonban  kezdte  meg 
1863.  Undertones  c.  verskötetével.  Ezt  követték 
London  poems  (1866)  és  fordítások  skandinávból : 
Ballad-stories  of  the  affections.  Későbbi  munkái : 
Wayside  poesies  (1867) ;  North  coast,  and  other 
poems  (1867) ;  The  book  of  Orm,  the  Célt  (1870) ; 
Dráma  of  kings  (1871) ;  The  land  of  Lomé  (1871) ; 
The  witchflnder,  tragédia;  A  madcap  princö  (1874) 
vígjáték.  Kritikai  művei :  Dávid  Gray  and  other 
essays  (1868) ;  The  fleshly  school  of  poetry  (1872) 
Rossetti  és  Swinburne  ellen.  Regényei  közül  ki- 
válóbb The  shadow  of  the  sword(1876).  További 
munkák :  Balder  the  Beautiful  a  song  of  divine 
death  (1877) ;  Ballads  of  life,  lőve  and  humour 
(1882) ;  The  City  of  dream,  an  epic  poem  (1888) ; 
The  coming  Terror  and  other  essays  and  letters 
(1891) ;  Andromeda,  idyll  of  the  great  river(1900). 
Művei  utoljára  1901.  jelentek  meg.  V.  ö.  H.  Jay, 
Róbert  B.  (1903). 

Buchaniták,  fanatikus  felekezet,  mely  1783. 
Skócia  nyugati  részében  keletkezett,  de  már  meg- 
szűnt. E  felekezetnek  alapítója  Buchan  Eliza- 
beth volt,  ki  1735.  szül.  Glasgowban,  megis- 
merkedett White  Hugh  nevű  lelkésszel  s  ketten 
új  szektát  alapítottak  Irvineben.  Híveik  abban  a 
hitben  éltek,hogy  halál  nélkül  jutnak  föl  a  menny- 
országba. Az  általuk  várt  mennyország  puszta  ér- 
zéki gyönyörökből  állott ;  korlátlan  nemi  közös- 


Buchara 


—    14 


Bucher 


sógben  éltek  egymással,  mert  a  házasságot  a 
keresztényekhez  méltatlan  dolognak  tartották,  s 
rendszeresen  folytatták  a  gyermekülést.  Végleg 
kipusztultak,  az  utolsó  közülök  1846-lg  élt.  A 
felekezet  történetét  Train  Joseph  Irta  meg  leg- 
részletesebben The  Buchanltes  from  First  to  Last 
(A  Buchaniták  kezdettől  végig)  c.  Edinburghban 
1846.  megjelent  művében. 

Buchara,  1.  Bokhara. 

Bucharai  kö,  1.  Lazurkő. 

Buchari,  1.  BokJiári. 

Bucharius.  Ezen  név  alatt  fordul  elö  az  Árpá- 
dok korában  ama  nagyszámú  személyzet  egyik 
csoportja,  melynek  kötelessége  volt  a  királyi  ud- 
varban felszolgálni  s  ellátni  azt  mindennemű  szük- 
séglettel ;  ennek  fejében  a  várjavakból  földet  kap- 
tak haszonélvezetbe,  mely  az  Árpád-korszak  vége 
felé  jobbára  örök  tulajdonukká  vált,  maguk  pedig 
a  kisnemességbe  olvadtak.  Ilyenek  voltak  a  ki- 
rályi vadászok,  halászok,  lovászok,  szakácsok, 
sütök,  asztalnokok,  regösök  vagy  jokulátorok, 
igricek  stb.,  közéjük  tartoztak  a  B.-ok  is.  Okira- 
taink szerint  a  B.-ok  pohárnokok  v.  pincemesterek 
voltak,  leik  saját  szekereiken  szállították  a  bort 
a  kir.  udvarba  és  a  főpohárnokmester  vagy  Árpád- 
kori  nyelven :  a  pohárnokok  ispánja  alá  tartoztak. 
A  XIII.  sz.  derekától  kezdve  már  teljes  katonai 
fegyverben  részt  vettek  a  király  hadjárataiban. 

Buchau,  1.  város  Württembergben,  hajdan 
birodalmi  város,  nem  messze  a  Peder-tótól,  a 
Duna-kerületben,  (i905)  2411,  többnyire  kat.  lak., 
kat.  és  ev.  templommal,  kastéllyal,  sörfőzővel  és 
kötő-szövőgyárral.  —  2.  B.  (csehül  Bochov),  vá- 
ros Csehország  Luditz  ker.  kapitányságában, 
fi90o)  2216  lak.,  ásványvízforrással,  több  gyárral. 

Buchberg,  kisk.  Temes  vm.  lippai  j.-ban,  most 
Bükkhegy  (1.  o.). 

Buchbergi  bor,  egyike  a  legjobb  svájci  vörös 
boroknak  Reineek  vidékéről  St.-Gallen  kan- 
tonban. 

Buchbinder  Bernát,  Bécsben  élő  színműíró, 
írói  álnéven  Klinger  Gusztáv,  szül.  1851  júl.  6. 
Budapesten.  Kezdetben  mint  budapesti  német 
újságíró  elbeszéléseket  és  regényeket  írt,  később 
Bécsben  a  színműirodalom  terén  fejtett  ki  serény 
mimkásságot;  több  müvét  magyar  nyelven  is 
előadták.  Mintegy  harminc  színpadi  művet  (drá- 
mát, életképet,  bohózatot)  írt ;  A  mameluk  c.  szín- 
művét Jókai  Mórral  együtt.  Ismertebb  művei : 
Husarenliebe;  Heiratauf  Probe;  EinkeckerSchna- 
bel ;  Die  Küchenkomtesse ;  Die  dritte  Eskadron ; 
Die  Díva ;  Achtundvierzig  Stunden  Urlaub ;  Er 
und  seine  Schwester ;  Das  Wáschermadel ;  Der 
Eintagskönig ;  Das  Musikantenmádel ;  Die  Förs- 
ter-Christel ;  Paula  macht  alles ;  Die  Prau  Gretl. 

Buchböck  Gusztáv,  kémikus,  szül.  Pozsonyban 
1869  febr.  15.  Középiskolai  tanulmányait  szülő- 
városában végezte,  majd  a  budapesti  egyetemen 
kémiai,  matematikai  és  íizikai  előadásokat  hall- 
gatott, mely  tárgyakból  a  tanári  szakvizsgálatot 
isietette.  1896-ban  bölcsészdoktori  okleveletnyert. 
Előbb  mint  tanársegéd,  1902-től  1909-ig  mint 
adjunktus  működött  az  egyetemi  I.  kémiai  intézet- 
ben. 1904-ben  az  általános  kémia  magántanára, 
1909-től  a  kémia  ny.  rk.  tanára  a  budapesti  tud. 
egyetemen.  A  Tud.  Akad.  levelező  tagja.  Dolgo- 


zatai :  A  topliczai  ásványvíz  kémiai  analizise ; 
A  carbonysulfid  hydrolitos  bomlásának  sebessé- 

féröl;  Aferrocyanaethyl  molekulasúlyáról  i  A 
özeg  befolyása  a  reakciósebességre ;  A  cnzi  jód- 
tartalmú ásványvíz  physikochemiai  vizsgálata. 
Az  ion-elmélet ;  Az  ionok  hidratációja,  ós  kisebb 
cikkek  a  Magyar  Chemiai  Folyóiratban. 

Bnchen,  város  Baden  nagyhercegségben,  Mos- 
bach  kerületben,  (i905)  2105 lak.,  nagy  kőbányával. 

Buchenau,  Franz,  német  botanikus,  a  brémai 
népiskola  (1868—1903)  igazgatója,  szül.  Cassel- 
ben  1831  jan.  12.,  megh.  1906  ápr.  23.  Különböző 
értekezésein  kívül  a  következő  munkáit  említ- 
jük :  Index  criticus  Butomacearum;  Alismacearum 
Juncaginearumque  (Bréma  1868);  Flóra  von  Bre- 
men  (6.  kiadás  Leipzig  1906) ;  Flóra  der  Ostfriesi- 
schen  Inseln  (4.  kiad.  u.  o.  1901) ;  Monographia 
Juncacearum  (u.  o.  1890) ;  Flóra  d.  norwestdeut- 
schen  Tiefebene  (u.o,  1894);  ehhez  pótlék  (1904). 
Engler,  Das  Pílanzenreich  gyűjteményes  munká- 
ban a  Tropaeolaceae  (1902,  Heft  10) ;  Scheuch- 
zeriaccae,AlÍ8mataceae,  Butomaceae  (1903.  Heft 
16)  és  Juncaceae  (1903,  Heft  25)  monográfiáját 
írta  meg. 

Buchenberger,  Adolf,  badeni  áUamférfl,-  szül. 
Mosbachban  1848  máj.  18.,  megh.  Karlsruhéban 
1904  febr.  20.  1893-ban  kinevezték  a  pénzügy- 
minisztérium elnökévé  s  egyúttal  Baden  megha- 
talmazottjává a  szövetségi  tanácsban.  1899— 
1904-ig  pénzügyminiszter  volt.  Fő  munkája  az 
Agrarwesen  u.  Agrarpolitik  (Leipzig  1892—93,  2 
köt.,  a  Wagner-féle  Handbuch  d.  politisehen  Öko- 
nomie  egyik  része);  Zur  laudwirtschaftlichen 
Frage  der  Gegenwart  (Leipzig  1887—88) ;  Grund- 
züge  d.  deutschen  Agrarpolitik  (Berlin  1897,  2. 
kiad.  1899) ;  Pinanzpolitik  und  Staatshaushalt  im 
Grossherzogtum  Baden  1850—1900  (1902). 

Buchenstein  (Livinallongo),  a  Cordevoíe  folyó 
felső  folyásának  völgye  a  déltiroli  dolomitalpok 
közt.  É.-on  a  Sella-csoport,  K.-en  a  Nuvolan,  D.-en 
a  Marmolada-csoport  határolja,  átlag  1500  m. 
magas.  Az  egész  völgy  helységei  egy  községet 
alkotnak,  főhelység  Pieve,  (isoo)  2186  lak.,  járás- 
bírósággal. A  Col  di  Lana  (2464  m.)  szép  kilátást 
nyújt. 

Buchensteini  rétegek  (geoi.),  a  felső  triász 
emeletének  képződménye  az  Alpokban. 

Bucher,  1.  Antonvon,  németíró,  szül.  München- 
ben 1746  jan.  8.,  megh.  u.  o.  1817  jan.  8.,  hol  1771 
óta  iskolaigazgató  volt.  A  jezsuita  iskoláztatás  he- 
ves ellensége.  Szabad  szellem,  humor  és  maró  sza- 
tíra jellemezik  munkáit.  Humorisztiko-szatirikus 
munkái :  Charfreitagsprocession ;  Spottspiel  von 
der  Sündflut;  Fastenexempel;  Portiunkula-Büch- 
lein ;  Christenlehre  auf  dem  Lande ;  Die  Jesuiten 
auf  dem  Lande ;  AUerneuester  jesuit.  Bulenspie- 
gel ;  komoly  hangúak :  Briefe  über  die  Jesuiten 
in  Bayern.  Összes  munkáit  Kiessing  J.  adta  ki  öt 
kötetben  (München  1819—20). 

2.  B.,  Lothar,  porosz  politikai  író,  szül.  Neu- 
stettinbenl817  okt.25.,  megh.  Glionban  a  Genfl-tó 
partján  1892  okt.  12.  A  bírói  pályára  lépett, 
1848.  a  fi-ankf ui'ti  nemzetgyűlésbe  választották, 
később  pedig  a  II.  porosz  kamarába,  hol  B.  az  al- 
kotmányos reformokban  élénk  részt  vett  és  a 
Berlinben  kihirdetett  ostromállapot    ellen  fel- 


Bucher-féle  tűzoltó  anyag 


—     15     — 


Buchner 


szólalt.  1850.  pedig  megtagadta  az  adót.  E  miatt 
fogságra  Ítélték,  mely  büntetés  elöl  Londonba 
menekült,  ahol  1859-ig  mint  hirlaplró  élt.  Las- 
sacskán szakított  liberális  pártállásával  és  Der 
Parlamentarismus,  wie  er  ist  c.  feltűnést  okozó 
könyvében  be  is  vallotta  politikai  színváltozását. 
1861-ben  visszatért  Németországba  és  a  szabad- 
elvű nemzeti  párt  ellenfeleihez  szegődött.  1864- 
ben  Bismarck  a  külügyi  minisztériumban  alkal- 
mazta, sőt  B.  elválaszthatatlan  kisérője  lett  a 
kancellárnak,  kinek  külügyi  politikai  jegyzékeit 
és  politikai  emlékiratait  gyakran  egymaga  fogal- 
mazta. Az  1870— 71-iki  háborúban  sem  távozott 
Bismarck  oldala  mellől.  Bismarck  elboesáttatása 
után  azonban  B.  is  visszavonult  (1892).  Egyéb 
müvei  közül  nevezetesebbek :  Kulturhistorische 
Skizzen  aus  d.  Industrieausstellung  aller  Völker 
(Frankfurt  1851);  Bilder  aus  der  Fremde,  für 
die  Heimat  gezeichnet  (1862,  2  köt.).  Sajtó  alá 
rendezte  Lassalle-nak  System  der  erworbenen 
Rechte  2.  kiadását  (Lassalle  ugyanis  végrendele- 
tében B.-t  bizta  meg  munkái  kiadásával);  Kleine 
Schriften  politischen  Inhalts(1893).  V.  ö.  Poschin- 
ger,  Ein  Achtundvierziger  (Berlin,  2  kötet  1890). 

Bucher-féle  tűzoltó  anyag,  1.  Tűzoltó  anyagok. 

Buchesismus,  1.  Buchez. 

Buchez  (ejtsd :  bUsé),  Ph^üivpe  Benjámin  Joseph, 
francia  orvos  és  író,  szül.  Mortagneban  1796  márc. 
31.,  megh.  Rhodezben  1865  aug.  12.  Többed  ma- 
gával titkos  szövetséget  szervezett  a  Bourbonok 
megbuktatására ;  el  is  fogták,  de  nemsokára  sza- 
badon bocsátották.  Mint  a  Saint-Simonismus  hive 
1826  óta  egy  ideig  munkatársa  volt  a  Le  Pro- 
ducteur  c.  lapnak.  Később  a  történelemmel  és  íllo- 
zóílával  foglalkozott;  a  L'Européen  c.  folyóiratban 
pedig  saját  új-katolikus  nézeteit  fejtegette  (fllo- 
zóflai  rendszerét  Buchesismus-nak  nevezték). 
Az  1848  februáriusi  forradalom  után  B.  két  hó- 
napig a  nemzetgyűlés  elnöke  volt.  Kiadta  Roux- 
val  együtt  a  Histoire  parlementaire  de  la  róvolu- 
tion  frangaise-t  (Paris  1833—38,  40  köt.),  s  több 
filozófiai,  történelmi  és  politikai  munkát,  minők : 
Essai  d'un  traité  compléte  de  philosophie,  au  point 
de  vue  du  catholicisme  et  du  progrés  (Paris  1833— 
1838,40  köt);  Introduction  de  la  science  del'hi- 
stoire  (u.  0. 1842) ;  Hist.  de  la  formation  de  la  na- 
tionalité  f  ranyaise  (1859) ;  Traité  de  politique  (u.  o. 
1866,  2  köt.).  Legkiválóbb  követője  volt  Saint- 
Simonnak  s  alaposan  ismerte  a  nemzetgazdásza- 
tot  és  szocialisztikus  fllozóílát. 

BvLchholtz  Jakab,  mineralogus,  a  Magas-Tátra 
hegység  legelső  kikutatóinak  egyike.  Már  ifjú  ko- 
rában sokat  barangolt  a  Kárpátokban  természeti 
kincsek  gyűjtése  végett ;  gyűjteményeiről  oly  hí- 
res lett,  hogy  Ferenc  császár  1754.  megbízta  öt 
az  ércbányák  átkutatásával.  1746-ban  több  ezer 
ércdarabból  állította  össze  a  Tátrahegység  dom- 
borművű térképét,  melyet  Althan  gróf,  akkori 
váczi  püspök  vett  meg. 

Buchholz,  1.  város  Szászországban,  Chemnitz 
kei-ületben,  (i905)  9306  lak.,  szép  ev.  templommal. 
Bölcs  Frigyes  és  Bismarck  emlékszobraival,  pa- 
szományárúgyárral és  iskolával,  sörfőzőgyárral, 
litográfiái  intézettel.  —  2.  B.  (Französisch-B.j, 
falu  Poroszország  Potsdam  kerületében,  (i9oo)  3157 
lak. ;  van  szép  kastélya  parkkal,  Vilmos  császár 


emléke,  három  elmegyógyító  intézete.  A  nagy 
választófejedelem  által  befogadott  francia  huge- 
nották telepítették  meg. 

Buchholz,  1.  Kari,  német  festő,  szül.  Vippach- 
ban  1849  febr.  23.,  megh.  1889  máj.  29.  Weimar- 
ban  Max  Schmidtnek  volt  tanítványa  és  főleg 
Weimar  környékén  festette  finom,  festői,  hangu- 
latos tájképeit,  melyek  közül  kettő  a  berlini 
Nationalgalerieben  látható. 

2.  B.,  Reinhold,  német  zoológus  és  utazó,  szül. 
Odera-Frankfiu-tban  1837.  okt.  2.,  megh.  Greifs- 
waldban  1876  ápr.  17. 1869-ben  részt  vett  a  német 
sarkvidéki  expedícióban.  1872-ben  a  greifswaldi 
egyetemen  az  állattan  tanárává  lett  és  még  azon 
nyáron  Afrikába  hajózott,  ahol  1875-ig  a  Kame- 
run-hegységben, Fernando  Po  szigetén  és  az 
Ogové  mellékén  kutatott.  Megjelent  tőle :  Erleb- 
nisse  der  Mannschaft  des  Schiffs  Hansa  bei  der  ü. 
deutschen  Nordpolfahrt.  Nyugat-afrikai  uti  nap- 
lóit Heinersdorfí  dolgozta  föl  (Leipzig  1880). 

Buchit,  a  bazalt-kőzetbe  beolvasztott  homok- 
kövek, amelyek  üveggé  olvadtak  meg. 

Buchka,  Hermann  von,  jogtudós  és  mecklen- 
burg-schwerini  miniszter,  szül.  Schwanbeckben 
1821  jún.  19.,  megh.  Schwerinben  1896  jún.  15. 
Előbb  Rostockban  jogtanár,  1866  óta  pedig  a 
mecklenburg-schwerini  igazságügyi  minisztérium 
főnöke  volt.  Munkái :  Der  unvordenkliche  Besitz 
des  gemeinen  Deutschen  Civilrechts  (Heidelberg 
1841) ;  Die  Lehre  vom  Einfluss  des  Processes  auf 
das  materi elle  Rechtsverháltniss  (Rostock  1846) ; 
Die  Lehre  von  der  Stellvertretung  bei  Bingehung 
von  Vertragén  (Rostock  1852);  Entscheidungen 
des  grossherzogl.  mecklenb.  Oberappellations- 
gerichts  zu  Rostock  (Rostock  1855  s  k.  5.  köt.). 

Bucbloé  Engelni.  (növ.),  a  Gramineae  (Pázsit- 
fűfélék) család  génusza,  melynek  egyetlen  faja, 
a  B.  dadyloides  Engelm.,  az  északamerikai  prai- 
riek  nevezetes  huffalo-füve.  Alacsony,  lecsepült, 
a  földet  nagy  területeken  beborító  fű,  mely  a 
prairiek  legjobb  legelőjét  adja.  A  marha  akkor  is 
szívesen  lelegeli,  ha  a  forró  nyári  nap  látszólag 
teljesen  kiszíkkasztotta.  Néhány  órai  eső  az  egész 
legelőt  ismét  pompásan  helyrehozza. 

Buchlowitz,  város  Üngarisch-Hradisch  kerületi 
kapitányságban  Morvaországban,  9  km.-reUng.- 
Hradischtól,  (1910)  2308  cseh  lak.,  kénes  források- 
kal, gyümölcstermeléssel,  a  Berchtold  grófok  kas- 
télyával. 4  km. -re  tőle,  a  Mars-hegység  egyik 
magaslatán  a  régi  Buchlau-várkastély. 

Buchner,  1.  Eduárd,  német  kémikus,  szül. 
1860  máj.  20.  Münchenben,  ahol  1890.  a  kémiai 
laboratóriumon  asszisztens  volt.  1893-ban  kiéli, 
1896.  tűbingeni  egyetemi  tanár,  1898.  Berlinbe 
ment  a  gazdasági  főiskola  tanárának.  Innen  hív- 
ták meg  a  boroszlói  egyetemre  1909.  1907-ben  a 
kémiai  Nobel-díjat  nyerte  meg  azokért  a  korszak- 
alkotó kutatásokért,  melyekkel  az  erjedés  folya- 
matának okait  új  világításba  helyezte.  1903-ban 
fölfedezte,  hogy  az  alkoholos  erjedést  nem  az 
ólesztősejtek  életműködése,  hanem  a  bennük  levő 
és  elszigetelhető  enzym,  a  zymase  idézi  elő.  Művei : 
Die  Zymasegarung  (München  1903) ;  Beziehungen 
der  Chemie  zur  Landwirtschaft  (Berlin  1904). 

2.  B.,  Hans,  német  bakteriológus,  B.  1.  test- 
vére, sztU.  Münchenben  1850  dec.  16.,  megh.  u.  0. 


Buchoizit 


16 


Buchta 


1902  ápr.  5.  Naegeli  laboratóriumában  München- 
ben a  betegséget  okozó  baktériumok  tanulmányo- 
zásának szentelte  minden  tevékenységét.  1880-ban 
a  müncheni  egyetemen  az  egészségügytan  ma- 
gán-, 1892.  rendkívüli  és  1894.  rendes  tanára 
lett,  egyúttal  az  egyetem  higiéniai  intézetének 
vezetésével  is  megbízták.  Müvei :  Über  die  experi- 
mentelle  Brzeugung  des  Milzbrandkontagiums 
aus  den  Heupilzen  (1880) ;  Untersuchungen  über 
den  Durchtritt  von  Infektionserregern  durch  die 
intakté  Lungenoberíláche  (Archiv  für  Hygienie, 
8.  köt.  1888) ;  Untersuchungen  über  die  bakterien- 
feindlichen  Wirkungen  des^Blutes  undBlutserums 
(u.  o.,  10.  köt.  1890);  Über  den  Einfluss  des  Lich- 
tes  auf  Bakterien  und  über  die  Selbstreinigung 
der  Plüsse  (u.  o.  17.  köt.  1893);  Die  chem.  Eeiz- 
barkeit  der  Leukocyten  und  derén  Beziehung  zur 
Entzündung  und  Eiterung  (Berliner  klinische 
Wochenschrift,  1890). 

3.  B.,  Johann  Andreas,  gyógyszerész  és  kémi- 
kus, szül.  Münchenben  1783  ápr.  6.,  megh.  u.  o. 
1852  jún.  5.  A  müncheni  egyetemen  a  gyógyszer- 
tan tanára  volt.  A  gyógyszerészek  számára  szer- 
kesztett Repertórium  d.  Pharmacie-t  egész  halá- 
láig ö  vezette.  1836-ban  kiadta  a  Lehrbuch  der 
analytischen  Chemie  u.  Stöchimetrie  c.  könyvét. 
Ezeken  kívül  még  írt  fizikai,  gyógyszertani  és 
toxikológiai  könyveket. 

4.  B.,  Ludwig  Andreas,  orvos,  az  előbbinek  fia 
és  utódja  a  katedrán,  szül.  Münchenben  1813  júl. 
23.,  megh.  u.  o.  1897  okt.  23.  Atyja  halála  után 
a  gyógyszerészeti  Repertóriumot  Neues  Reper- 
tórium címmel  ö  vezette  tovább.  A  német  gyógy- 
szerkönyv szerkesztőbizottságának  egyik  tagja 
volt,  az  akkori  szaklapokban  több  dolgozata  je- 
lent meg. 

5.  B;  Max,  ném.  utazó  és  orvos,  szül.  1846  ápr. 
25.  1875-ben  körülutazta  a  Földet  és  hosszabb 
ideig  tartózkodott  New-Zeelandban,  a  Fidzsi 
és  Havaíi  szigeteken  és  Észak-Amerikában. 
1878-ban  a  német  Afrikai -társaság  ajándékokat 
küldött  vele  Nyugat- Afrikába  Muata  Jamvónak, 
aki  Pogge-t  oly  barátságosan  fogadta.  1884-ben 
Nachtigalt  kísérte  nyugatafrikai  útján.  Vele 
együtt  kötötte  Togóval  a  védőszerzödést,  s  Nachti- 
gal  Kamerun  ideiglenes  konzuljává  nevezte  ki.  Ké- 
sőbb a  müncheni  etnogr.  múzeum  igazgatója  lett. 
A  bajor  kormány  megbízásából  (1889)  a  melbour- 
nei  kiállításra  ment  és  visszatérőben  a  Csendes- 
óceán  partvidékén  etnológiai  gyűjtéseket  végzett. 
Megjelent  tőle :  Reise  durch  den  Stillen  Ocean 
(Breslau  1878) ;  Kamerun.  Skizzen  u.  Betrachtun- 
gen  (Leipzig  1887). 

Buchoizit  (ásv.),  1.  Fibrolit. 

Buchon  (ejtsd:  büsoS),  Jean  Alexandre,  francia 
történetíró,  szül.  Menetou-Salonban  1791  máj.  21., 
megh.  Parisban  1846  ápr.  29.  írói  működését 
mint  ellenzéki  hírlapíró  kezdte  meg,  amiért  a 
kormány  első  munkáit,  többek  között  a  Vie  du 
Tasse-t  (Paris  1817)  eltiltotta.  1821-ben  fölolva- 
sásokat tartott  az  angolok  drámai  müvészettör- 
ténetéről.Beutazta  Európa  nagy  részét  s  nagy  szor- 
galommal gyűjtött  anyagot  a  CoUection  des  chro- 
niques  nationales  francai  ses  écrites  en  langue 
vulgaire  du  XIII.  au  XIV.  siécle  c.  nagyszabású 
vállalatához  (Paris  1824—29,  47  köt.),  melyet  a 


Chroniques  de  Froissart  kiadása  követett  (1824— 
26,  15  köt).  1840-ben  kiadta  a  Chroniques 
étrangéres  relatives  aux  expéditions  frangaises 
pendant  le  XIII.  sióele.  1828-ban  Franciaország 
levéltárai  és  könyvtárainak  főfelügyelőjévé  ne- 
vezték ki.  Azonban  a  Polignac-minisztérium  meg- 
fosztotta ez  állásától.  Ezóta  egészen  a  tudomány- 
nak élt  Parisban.  Egyéb  művei :  Histoire  des 
conquétes  et  de  l'ótablissement  des  Frangais  dans 
les  ótats  de  l'ancienne  Gréce  sous  les  Villehar- 
douin  (befejezetlen.  Paris  1846, 1.  köt.) ;  La  Gréce 
continentale  et  la  Moréé  (1843) ;  Recherches  et 
matériaux  pour  servir  a  une  histoire  de  la  domi- 
nation  frangaise  dans  les  provinces  démembrées 
de  l'empire  grec  (u.  o.  1840) ;  Nouvelles  recherches 
historiques  sur  la  principautó  frangaise  de  Moréé 
(1845, 2  köt.) .  A  Histoire  uni verselle  des  religions, 
théogonies,  symboles,  mystéres,  dogmes,  stb.  is 
B.  vezetése  mellett  indult  meg  (5  kötet.  Paris 
1844—46). 

Buchonit,  bazaltszerü  kőzet,  ú.  n.  nefelíntefrit, 
elegyrészei :  nefelin,  amílbol,  plagioklász,  augit, 
biotit  és  magnetit. 

Buchrucker,  Kari,  lovag,  evang.  teológus, 
szül.  1827  nov.  19.  Kleinweisachban  (Bajoror- 
szág), megh.  1899  jan.  29.  Münchenben.  Oberlaim- 
bachban,  Nördlingenben  .volt  lelkész,  1873  óta 
Münchenben,  ahol  a  Márk-templomot  létesíté, 
1885  óta  főegyházi  tanácsos.  Kiválóbb  munkái ; 
Die  Grundlinien  der  kirchl.  Katechetik  (Berlin 
1889) ;  Die  Normalkatechismen  der  christl.  Krrche 
(Nürnberg  1890) ;  Der  Schriftbeweis  im  Katechis- 
musunterricht(Gotha  1893);  Die  Grosstaten  Gottes 
und  imser  Glaube  (Nördlingen  1883) ;  Christian 
Friedr.  B.,  ein  Seelsorgerleben  (nagyatyja  életr., 
München  1876).  Frankkal  együtt  1890  óta  a  Neue 
Kirchl.  Zeitschrift  kiadója.  Ő  kezdeményezte  a 
belmissziói  vándorértekezleteket,  amikből  a  bajor 
országos  belmissziói  egyesület  nőtte  ki  magát  az 
ő  elnöklete  alatt. 

Bachs,  falu  St.  Gallen  svájci  kantonban,  1 
km. -nyíre  a  Rajna  balpartjától,  a  B.— feldkirchi 
és  rorschach—churi  vasutak  csomópontján,  svájci 
és  osztrák  vámhivatallal,  (1910)  4437  lak.,  akik 
állattenyésztéssel,  himzöiparral  és  kereskedéssel 
foglalkoznak. 

Buchsbaum  (Pmhsbaum),  Hans,  egyike  azon 
építőmesfereknek,  kik  a  bécsi  Szt.  István  székes- 
egyházat építették  a  XV.  sz.-ban.  1429-ben  vette 
át  a  templom  építését,  1432.  fejezte  be  a  déli  tor- 
nyot és  a  másikba  is  belefogott.  1451 — 52-ben  ö 
építette  a  Wiener  Bergen  ismert  Spinnerin  am 
Kreuz  emlékoszlopot.  Megh.  állítólag  1454. 

Buchstein,  az  Ennsvölgyi  Alpok  egyik  cso- 
portja, mely  É.-ról  a  Gesáuset  (1.  0.)  határolja, 
legkiemelkedőbb  csúcsai  a  Grosser  B.  2224  m.  és 
a  Tamiáchbachturm  2034  m. 

BvLchsweilei  (Bouxwüler),  város  Alsó-Blszász 
német  birodalmi  kerületben,  33  km. -re  Strass- 
burgtól,  (1905)  3037  lak.,  kat.  és  evang.  templom- 
mal, gimnáziummal,  vegyészeti  gyárral.  Népes- 
sége húsz  év  óta  fogyott.  Egykori  várkastélyának 
fenmaradt  része  most  városháza  és  műcsarnok. 

Buchta,  Richárd,  afrikai  utazó,  szül.  Radlow- 
ban,  Galíciában,  1845  jan.  19.,  megh.  1894  júl. 
29.  Bécsben.  1878— 80-ban  a  Fehér-Níluson  föl- 


Buchtarma 


—     17 


Buckingrham 


hajózott  és  Ugandáig  jutott,  ahonnan  a  nyam- 
nyamok  országán  és  Dar-Fertiten  át  tért  vissza. 
Útközben  készített  számos  fényképe  és  rajza 
Die  obern  Nillander  cím  alatt  (Berlin  1881)  je- 
lent meg.  Megjelent  még  tőle :  Der  Sudan  und  der 
Mahdi  (Stuttgart  1884) ;  Der  Sudan  unter  agypt. 
Herrschaft  (1889).  Sajtó  alá  rendezte  Junker 
Afrika-utazásait  (1890). 

Buchtarma,  az  Irtis  mellékfolyója,  az  Altai- 
hegységben  ered,  500  km.  hos8;;ú. 

Bucica,  adók.  Zágráb  vm.  glinai  j.-ban,  (1900) 
9-il  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Pokupso,  u.  t.  Glina. 

Bucina  (buccina,  gör.),  régi  római  réz  fúvó- 
hangszer neve,  mely  a  trombitához  és  tubához, 
melyekből  a  mai  puzon  származott,  hasonlított. 
Használták  pásztor-kürtnek  és  a  tábori  életben 
a  katonai  kürtjelekhez. 

Bucinari-szigetek,  tíz  kis  sziklasziget  Szardí- 
nia É.-i  partja  mellett,  nevezetesebb  köztük  Bu- 
cina v.  Távolára,  La  Maddalena,  Caprera  (1.  0.), 
(iaribaldi  egykori  lakóhelye. 

Bncíntoro  (Bucentaurus),  tkp.  buzino  d'oro, 
fényesen  díszített,  megaranyozott,  pompás  ünnepi 
gálya,  melyen  a  velencei  köztársaság  dogéja 
1311  óta  évente  Mária  mennybemenetele  napján 
a  tengerre  szállt,  hogy  magát  azzal  —  egy  gyű- 
rűnek a  tengerbe  dobása  által  —  képletileg  el- 
jegyezze. Az  utolsó  B.-t  a  franciák  1798.  eléget- 
ték, arany  ékítményeit  pedig  elvitték.  Egyes 
darabjai  a  velencei  arzenálban  láthatók.  V.  ö.  II 
B.  di  Venezia  (u.  0.  1837). 

Bucje,  adók.  Pozsega  vm.  bródi  j.-ban,  (i9oo) 
50i  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Ratkovica. 

Bucka  V.  buckó,  homokterületeken  szél  össze- 
hordotta halom  V.  domb.  Sekélyvizű  homokos  ta- 
lajú tengervidéken  a  homokbuckák  (Dünen)  a  par- 
tot széles  szegélyképen  környezik,  és  minthogy  az 
erősebb  szél  messze  befelé  hordja  a  finomszem- 
cséjű futóhomokot,  a  B.-k  lekötése  és  beerdősítése 
nagyfontossílgú  feladat.  L.  Futóhomokkötés  és 
Barkhán. 

Buckau,  Magdeburg  külvárosa  (1.  0.). 

Buckboard  (ang.,  ejtsd:  böckbórd),  durván 
faragott  északamerikai  munkakocsi,  4  kereken 
nyugvó  koesiállványának  két  tengelyére  deszka 
van  erősítve;  ha  személyszállításra  alkalmazzák, 
ülést  helyeznek  e  deszkákra. 

Buck-eyes(ang.,  ejtsd :  böck-eisz,  kecskeszemü). 
Oliio  északamerikai  állam  lakóinak  gúnyneve. 

Buckhaven   (ejtsd:   bökkliéven   v.   bökkhín),  VárOS 

Fife  skót  grófságban,  a  Firth  of  Forth  mellett, 
(1910)  15,149  lak.,  látogatott  kikötővel,  élénk  halá- 
szattal. Ipara  közül  említendő  a  grófságban  álta- 
lában virágzó  vászonszövós,  valamint  a  hajókötél- 
gyártás. Szai* vasmarhatenyésztése  is  nevezetes, 
az  egész  Angliában  híres  flfeshirei  fajt  tenyésztik. 

Buckie  (ejtsd :  bökki),  város  Banff  skót  grófság- 
ban, közel  ahhoz  a  helyhez,  ahol  a  B.  Bum  a 
Moray-öbölbe  torkol.  Bast-  és  Nether-B.-ből  áll ; 
(1910)  8897  lak.,  jelentékeny  heringhalászattal. 

Buckingham  (ejtsd:  bökkiogem,  V.  rövidebben: 
B ucks ),1.  angol  grófság  Mi ddlesex.Hertford,  Bed- 
ford,  Northampton,  Oxford  ésBerks  között;  1931 
km2  temlettel  és  (1910)  193,951  lak.,  akik  főképen 
f öldmíveléssel  és  állattenyésztéssel  foglalkoznak. 
B.dombo8  \idék,  legnagyobb  magasságát  az  Ayles- 

Révai  Nagy  Lexikona.  IV.  köt. 


burytól  15  km. -re  fekvő  Ivinghoe  Beaconban 
(275  m.)  éri  el.  A  Temze  több  kisebb  folyóval,  D.-i 
részét  pedig  az  Ouse  az  Ousellel  öntözi.  Bányái 
nincsenek;  egyedül  a  papíripar  jelentékenyebb. 
Fővárosa .  Aylesbuiy.  —  2.  B.,  város  B.  grófság- 
ban az  Ouse  partján,  (1901)  3151  lak.  Három  km. 
hosszú  villasor  köti  össze  Stowe  (ejtsd :  sztau)  kas- 
téllyal, a  B.  hercegeknek  egykor  művészeti  kin- 
cseiről híres  székhelyével. 

Buckingham.  Régi  angol  nemesi  család,  mely 
nevét  az  ilyen  nevű  grófságtól  vette.  Gifford  Wal- 
tert  tekintik  az  első  B.  grófnak,  ki  a  grófságot 
Hódító  Vihnostól  kapta  hűbérül.  Gifford  fiával  ki- 
halt a  család  s  a  grófság  visszaszállott  a  koronára, 
1377.  III.  Eduárd  legifjabb  fla,  Woodstock  Tho- 
mas  kapta  a  B.  grófságot,  akinek  1397.  történt 
megöletése  után  Stafford  Humphrey  grófra  szál- 
lott át.  Ó  volt  az  első  B.-i  herceg  VI.  Henrik 
kegyéből.  A  hercegi  címet  unokája.  Henry  örö- 
költe, a  York-ház  buzgó  híve,  ki  Hl.  Richárd  ado- 
mányaiból nagy  vagyonra  tett  steertrdö^niidőn 
ennek  dacára  ellene  fellázadt,  1483.  kivégezték. 
Fia  Edward  VII.  Henriktől  visszakapta  áíyjánafc 
címét  és  vagyonát,  de  VIII.  Henrik  alatt  felségsér- 
tés ürilgye  alatt  lefejezték  (1521).  Most  egy  szá- 
zadon át  nem  volt  használatban  e  cím,  mígnem 
I.  Jakab  1628.  kegyencét,  Villiers  George-ot  ne- 
vezte ki  B.  hercegévé.  1688-ban  kihalt  a  Villiers- 
esalád,  követte  ezt  a  B.-i  hercegi  méltóságban  a 
Sheffleld-esalád,  mely  1735.  szintén  kihalt.  1784. 
Temple  George  gróf  kapta  III.  Györgytől  a  B. 
marquis  címet,  fla  pedig,  Richárd  1822.  hercegi 
méltóságra  emelkedett.  Richárd  herceg  unokájá- 
val (1.  B.  5.)  a  Temple-B. -családnak  magva- 
szakadt és  a  B.-i  hercegi  cím  megszűnt. 

1.  George  Villiers,  B.  hercege,  szül.  1592  aug. 
28.  Brookesby  kastélyban,  megölték  1628  aug. 
23.  A  nagyravágyó  udvaronc  I.  Jakab  királyt 
teljesen  hatalmába  kerítette,  ki  őt  a  legfőbb  mél- 
tóságokra és  hercegi  rangra  emelte.  Kedvenc 
terve  volt  a  walesi  herceget  egy  spanyol  infáns- 
nő vei  összeházasítani,  mely  célból  a  herceget  Mad- 
ridba is  kisérte,  de  ott  oly  kihívóan  viselkedett, 
hogy  a  házassági  terv  meghiúsult.  Visszaté- 
rése után  rábírta  Jakabot,  hogy  Spanyolország- 
nak hadat  üzenjen.  Időközben  Jakab  meghalt 
(1625),  mire  B.,  hogy  a  parlament  bosszúját  ki- 
kerülje, azon  volt,  hogy  I.  Károlyt  egy  francia 
hercegnövel  házasítsa  össze.  Ez  a  terv  sikerült, 
mindamellett  a  parlament  a  gyűlölt  kegyoncet 
perbe  fogta,  mire  Károly  a  parlamentet  feloszlatta. 
Midőn  azonban  a  B.-től  Franciaország  ellen  célta- 
lanul megindított  és  ügyetlenül  vezetett  háború  La 
Rochelle  falai  alatt  vereséggel  végződött  (1627), 
az  elkeseredés  oly  nagy  lett,  hogy  a  nép  megmen- 
tőjének tekintette  Felton  John  nevű  fanatikus 
puritánt,  ki  a  herceget  1628  aug.  23-  Portsmouth- 
ban  leszúrta.  V.  ö.  Gardiner,  History  of  England 
from  the  accession  of  James  és  History  of  Eng- 
land under  the  duke  of  B.  and  Charles  I.  (1875, 
2  kötet). 

2.  George  Villiers,  B.  hercege,  az  előbbinek 
fla,  szül.  Londonban  1628  jan.  30.,  megh.  1687 
ápr.  16.  A  forradalom  alatt  I.  Károly  oldalán  küz- 
dött. 1651 -ben  í'ranciaországba  menekült,  1657. 
Angliába  visszatérve  nőül  vette  Fairfax  (1.  0.) 


Bucking'hamshlre 


18 


Buckle 


lord  leányát,  kinek  a  parlament  a  B. -család  jószá- 
gait adományozta  volt;  Cromwell  1658.  a  Towerbe 
záratta.  Cromwell  halála  után  kiszabadult  s  II. 
Károly  alatt,  ki  atyja  címét  ós  birtokait  reá  ru- 
házta, nagy  méltóságokra  emelkedett.  1669-ben 
tagja  lett  a  Cabal-minisztériumnak,  de  ennek 
bukása  után,  fejét  mentendő,  felcsapott  ellen- 
zékinek és  a  Test-akta  ellenzői  közé  tartozott. 
n.  Károly  halála  után  visszavonult  a  politikai 
élettől;  az  irodalomnak  és  alchemiának  élt  éski- 
csapongásokban  pazarolta  el  vagyonát.  Vele  ki- 
halt a  Villiers-család  főága.  Müveinek  nem  teljes 
kiadását  Londonban  1775.  adták  ki  2  kötetben. 

3.  John  Sheffield,  B.  és  Normanby  hercege, 
angol  költő  és  államférfiú,  szül.  1648  ápr.  7., 
megh.  1721  febr.  24  ü.  Károly  és  II.  Jakab  ke- 
gyence. II.  Jakab  a  Privy  council  tagjává  és  fő- 
kamarássá  nevezte  ki.  Jakab  futása  után  azon- 
ban meghódolt  III.  Vilmosnak,  aki  1694.  Nor- 
manby marquisvá  tette,  Anna  királyné  pedig  fő- 
pecsétőrré.  1703-ban  kapta  a  B.-i  hercegi  rangot. 
1703— 11-ig  az  ellenzékkel  tartott.  III.  György 
alatt  kegyvesztes  lett.  Költeményei,  melyek  közt 
legsikerültebbek  az  Essay  on  poetry  és  Bssay  on 
satire,  szellemesek,  de  kevéssé  eredetiek.  Érde- 
mesebbmunkája a  Memoirs.  Munkái  összegyűjtve 
Londonban  jelentek  meg  1758. 

4.  Richárd  Plantagenet  Grenville,  B.  és  Ghan- 
dos  hercege,  szül.  1797  febr.  11.,  megh.  1861  júl. 
29.  1822-ig  a  Temple  gróf,  ettől  kezdve  atyja 
haláláig  (1839)  a  Chanaos  marquis  nevet  viselte. 
A  parlamentben  mint  a  gabona-töi'vény  és  a  nagy- 
birtokosok érdekeinek  védője  lépett  föl,  de  ven- 
dégszerető magaviseletével  a  nép  szeretetét  is 
annyira  megnyerte,  hogy  The  farmers's  friend- 
nek  (bérlők  barátja)  nevezték.  Atyja  halála  után 
mint  B.  és  Chandos  hercege  a  felsőházba  lépett 
(1839).  1841.  Peel  bevette  kabinetjébe,  de  már 
1842.  visszalépett.  Pazarló  életmódja  következté- 
ben 1848.  vagyonilag  megbukott  s  a  politikai 
élettől  visszavonult.  A  családi  levéltárban  őrzött 
oklevelekből  kiadta :  Memoirs  of  the  court  of  Ge- 
orge in.  and  the  regency  (új  kiadás  London  1853. 
és  1856, 4,  ill.  2  köt.) ;  Courts  and  cabinets  of  Wil- 
liam  IV.  and  Victoria  (u.  o.  1861,  2  köt.) ;  The 
priváté  diary  of  Richárd,  flrst  duke  of  B.  (Lon- 
don 1862,  3  köt.).  V.  ö.  Thomson,  Life  and  times 
of  Richárd,  duke  of  B.  (u.  o.  1859,  3  köt.). 

5.  Richárd  Plantagenet  Grenville,  B.  és  Chan- 
dos hercege,  az  előbbinek  üa,  szül.  1823  szept. 
10.,  megh.  1889  márc.  25.  Mint  több  vasúttár- 
saságnak igazgatója  újból  vagyonra  tett  szert, 
melyet  gazdag  házassága  révén  is  gyarapított. 
1846— 57-ig  az  alsóház  tagja,  1866.  lord  Derby 
harmadik  minisztériumában  a  titkos  tanács  el- 
nöke, 1867—68.  a  gyarmatok  államtitkára  és 
1874— 80-ig  Madras  kormányzója  volt.  Benne  ki- 
halt a  B.  és  Chandos  hercegi  család  férfi-ága. 

Buckinghamshire,  1.  Buckingham  (grófság). 

Bnckl.,  természettud.  nevelőiéi  Buckland 
William  (1.  0.)  nevének  rövidítése. 

Buckland  (ejtsd  ;bökkiend),l.  Francis  Trevelyan, 
angol  természetbúvár,  B.  2.  fia,  szül.  1826  dec. 
17.  Winchesterben,  megh.  1880  dec.  19.  Orvos- 
tudományokat tanult,  kórházi  sebész  volt  stb., 
majd  1854—63.  a  testőrség  orvosa  lett.  Saját 


költségén  South  Kensington-ban  a  haltenyósztés 
szemléltetésére  múzeumot  létesített;  1867-ben 
Anglia  lazachalászatának  felügyelőjévé  nevezték 
ki.  Müvei :  Curiosities  of  natural  History  (1857— 
1872, 4  kötet ;  utolsó  kiadása  1900) ;  Familiar  his- 
tory of  British  fishes  (1873,  utolsó  kiadása  1881) ; 
Fish-hatching  (1863) ;  Log-book  of  a  flsherman 
and  zoologist  (1891) ;  Notes  and  jottings  from 
animál  life  (1882).  Életrajzát  megírta  Bompas, 
Life  of  Frank  B.  (1—9.  kiad.  London  1885). 

2.  B.,  William,  angol  geológus,  szül.  Axmins- 
terben  (Devonshire)  1784  márc.  12.,  megh.  Clap- 
hamban,  London  mellett  1856  aug.  14.  Kezdetben 
teológiát  tanult,  később  a  természettudományok- 
kal foglalkozott  8  1813.  az  oxfordi  egyetemen 
az  ásványtan,  1818-ban  a  földtan  tanára  is  lett. 
Oxfordban  a  földtani  múzeumnak  vetette  meg 
alapját,  Londonban  a  brit  múzeumnak  is  volt  őre 
és  szüntelen  a  f  on'ásvlzvezeték  építése  érdekében 
működött.  Két  főmunkája  a  Reliquiae  diluvianae 
(2.  kiad.  London  1824)  és  a  Geology  and  minera- 
logy  considered  with  reference  to  natural  theo- 
logy.  Főtörekvése  volt  e  munkában  a  geológiai 
búvárlatoknak  összeegyeztetése  a  bibliai  terem- 
téstannal. 1825-ben  adta  ki  harmadik  nevezetes 
munkáját:  Descriptionof  the  South- Western  coal 
districts  of  Bngland. 

Bucklandia  R.  Br.  (növ.),  a  Hamamelidaceae 
család  génusza,  melynek  egyetlen  faja,  a  B.  po- 
pulnea  R.  Br.,  a  kelet-himalajai  erdők  jellemző, 
50  m.  magas  fája.  Levelei  több  dm.  átmérőjűek, 
pirosan  sávozottak  és  pompás  lombozatot  nyúj- 
tanak. Nehéz,  erős  barna  fáját  faragómunkákra 
használják. 

Bucklandit  (ásv.),  tulajdonképen  egy  vasdús 
epidot. 

Buckle  (ejtsd:  böki),  Henry  Thomas,  angol  kul- 
túrtörténetire, szül.  1821  nov.  24.  Leeben,  Lon- 
don mellett,  megh.  1862  máj.  29.  Damaszkus- 
ban.  Gyenge  egészsége  miatt  otthon  tanították 
s  igen  korán  magára  maradt.  Midőn  atyja  1840. 
elhunyt,  a  gyengéd  érzelmű  fiú  bánatában  nagy 
beteg  lett,  felgyógyulva  könyveihez  vonult  vissza. 
Még  csak  22  éves  volt,  midőn  első  műve,  I.  Károly 
története  megjelent,  de  azután  sokáig  nem  írt, 
csak  adatokat  gyűjtött  tanulmányútjai  alkalmá- 
val. 1857-ben  jelent  meg  nagy  művének,  a  History 
ofCivilisation  in  England-nakl.  kötete,  mely  óriási 
feltűnést  keltett.  1861.  újra  nagyobb  úti'a  kelt 
Egyiptomba  és  Palesztinába.  Útközben  tífusz  ölte 
meg  Damaszkusban.  Nagy  műve,  melyet  Zsi- 
linszky Mihály,  György  Aladár  és  mások  ma- 
gyarra fordítottak '(8  fűz.,  Budapest  1871—78), 
15  kötetre  volt  tervezve  s  a  megjelent  két  kötet 
csak  bevezetés  hozzá,  melyekben  történeti  kuta- 
tásának csak  módszerét  ismerteti  s  Anglia,  Fran- 
ciaország, Spanyolország  ós  Skótország  történeté- 
nek egyes  fejezeteit  világítja  meg.  Fő  célja  volt 
a  történelmet  természettudományi  módszer  sze- 
rint tárgyalni ;  a  történelem  ugyanis  szerinte  tu- 
dományos probléma,  mely  az  események  alapjául 
szolgáló  törvényeket  kutatja  s  ezek  segélyével 
igyekszik  a  fejlődés  rendszerét  megállapítani. 
Munkáját  minden  művelt  nyelvre  lefordították 
és  számtalan  kiadást  ért.  Kisebb  művei  halála 
után  Miscellaneous  and  posthumous  works  of  H. 


Buckle  Island 


—     19 


Bucsó 


Th.  B.  cím  alatt  (3Jíöt.,  London  1872)  jelentek 
meg.  V.  ö.  Huth,  Life  and  writings  of  B.  (1880, 
2  köt. ;  ném.  Katschertól) ;  Bobért son,  B.  and  hls 
critics  (London  1895);  Droysen,  GrundrissderHis- 
torik  (3.  kiad.  1882) ;  Korény'Schek,  B.  rendszere 
(Bpest  1870);  Droysen  ésBernheim  müyei  (l.-o.), 

Buckle  Island  (ejtsd:  bökki  ájiend),  1.  Bolleny- 
szigetek. 

Buckó,  1.  Bucka. 

Buckow,  váxos  Frankfurt  porosz  kerületben,  a 
Sehermützel-tó  közelében,  kedves  vidéken  (Mar- 
kische  Schweiz),  (i905)  2040  lak.,  gyógyintézettel ; 
a  berliniek  látogatott  nyári  kiránduló  helye. 

Bucks,  1.  Bwkingham. 

Buckskin,  1.  Éuxkin. 

Buckstone,  város,  1.  Buxton. 

Buckstone  (ejtsd:  böksztón),  John  Baldmn,  angol 
színész  és  színműíró,  szül.  Londonban  1802  szept. 
8.,  megh.  1879  okt.  31.  Hosszas  küzdés  után  aratta 
első  sikerét  Luké  the  labourer  című  színmüvé- 
vel, melyben  ö  játszotta  a  főszerepet.  1851-ben 
lett  a  Haymarket  színház  igazgatója.  Több  mint 
150  darabot  írt,  melyekben  maga  is  szerepelt  s 
igen  sikerülten  személyesítette  nemcsak  a  bohó- 
zatos, hanem  a  klasszikus  vígjátéki  alakokat  is. 
Legismertebbek :  Popping  the  question;  Mary  Ann ; 
üncle  John  ;  Married  life  ;  Good  for  nothing ;  A 
lesson  for  ladíes ;  The  green  bushes. 

Bucó  (Aspro  Cuv.),  a  zárt  uszóhólyagú  (Physo- 
disti),  tüskeparás  (Acanthopteri)  csontoshalak, 
sügérf élek  (Percidae)  családjába  tartozó  halnem. 
Teste  megnyúlt,  orsóalakú;  széles  orra  az  alul  fekvő 
szájon  túl  ér.  Kopoltyúfedői  tövisesek,  kis  pikke- 
lyei érdesek,  fogai  sertenemüek,  nyelve  sima.  A 
tiszta  folyóvizet  kedveli,  rendesen  a  mély  helye- 
ken tartózkodik.  ívási  ideje  április  és  május.  Jó 
húsa  miatt  piacon  árulják.  Közép-Európában  ho- 
nos 3  faj  közül  hazánkban  kettő  él :  a  magyar  B. 
(A.  zingel  L.),  feje  majd  háromszögletű,  farka 
rövid,  30—40  cm.  hosszura  nő.  Sárgásbarna  színű, 
vékonyabb- vastagabb,  egymással  többé-kevésbbó 
összeolvadó  fekete  sávokkal  tarkázva.  Ragadozó; 
tápláléka  vízi  rovarok  lárvái,  apró  rákok  és  kis 
halacskák.  Hazánkban  a  Duna,  Tisza,  Körös, 
Rába,  Szamos,  Olt  és  Zagyva  folyókban  él.  A  né- 
met B.  (A.  asper  L.),  feje  kerekded,  farka  hosszú. 
Színe  baiTiássárga,  4—5  fekete  sávval.  14—20 
cm.  hosszú.  Hazánkban  előfordul  a  Balatonban, 
a  Duna,  Tisza,  Berettyó,  Bódva,  Borzsa,  Dráva, 
Garam,  Körös,  Latorcza,  Maros,  Olt,  Rába,  Sajó, 
Szamos,  Turócz  és  Zagyva  folyókban. 

Bucolí,  1.  Bukolok. 

Itncolicns,  1.  Bukolikus. 

Buconjic  Paszkál,  mostari  róm.  kat.  püspök, 
szül.  1834  ápr.  2.,  megh.  Mostarban  1910  dec.  8. 
Teológiai  tanulmányait  Ferrarábau  végezte.  Her- 
cegovinában sok  új  plébániát,  templomot,  kolos- 
tort és  közművelődési  egyesületet  létesített.  Bosz- 
nia-Hercegovina okkupációjának  lelkeshíve  volt. 

Bucqnoi,  1.  Buquoy. 

Búcs,  nagyk.  Esztergom  vm.  párkányi  j.-ban, 
(1910)  1578  magyar  lak. ;  postahivatal,  u.  t.  Bátor- 
keszi. 

Bucsa,  közs.,  1.  Királyhágó  és  Kislmcsa. 

Bucsánszky  Alajos,  könyvkiadó  és  nyomdász, 
szül.  Egerben  1802.,  megh.  Budapesten  1883  febr. 


13.  Mint  könyvkötő  kezdette  meg  pályáját  s  1831. 
Pozsonyban  telepedett  le.  Itt  az  elhanyagolt  né- 
pies irodalom  termékeit  kezdte  kiadni,  de  emellett 
egyéb  közhasznú  munkák  kiadásával  is  foglalko- 
zott. B.  adta  ki  az  első  földrajzi  atlaszt  24  lapon ; 
lefordíttatta  Peregrinyi  Elek  jeles  pedagógusunk 
által  Campe  Amerika  felfedezését  és  később  az 
angol  eredeti  után  Robinson  Crusoét.  Nevét  leg- 
jobban mégis  ponyvairodalmi  termékeinek  kiad- 
ványai tartották  fenn.  Üzletét  veje,  Bózsa  Kál- 
mán, ennek  halála  után  eleinte  az  özvegy  má- 
sodik férje,  Kosa  Rezső,  Rózsa  Kálmán  és  neje  cég 
alatt  folytatta,  újabban  a  cég  nevének  meghagyá- 
sával a  nyomda  részvénytársasággá  alakult  át. 

Bucsány,  kisk.  Nyitra  vm.  galgóczi  j.-ban,  (i9io) 
1550  tót  és  magyar  lak. ;  vasúti  állomás,  posta- 
hivatal ;  u.  t.  Nagybresztovány.  Springer  Gusz- 
táv báró  birtoka,  ménessel. 

Bucsatelep,  Püzesgyarmathoz  tartozó  telep 
Békés  vm.  szeghalmi  j.-ban,  (i9oo)  1072  lak. ;  posta- 
ügynökség, u.  t.  Pusztaeeseg. 

Bucsecs,  a  Kárpátok  D.-i  határláncolatában,  a 
Brassói  v.  Barczasági  hegység  legmagasabb  s  a 
Negoj  után  Erdély  másod  legmagasabb  csúcsa,  ha- 
talmas hegy  tömeg,  mely  a  Törcsvári-  ésTömösi- 
szoros  közt,  Törcsvártól  DK. -re  emelkedik  s  leg- 
nagyobb részt  már  Romániába  esik.  A  B.  tulajdon- 
kép óriási  sziklakatlan,  melyen  a  Jalomica  folyik 
végig ;  ennek  völgyéből  köröskörül  enyhén  emel- 
kednek a  hegygerincek  egy  félköralakú  hegypár- 
kánnyá, mely  kifelé  irtóztató  sziklacsoportokban 
rémítő  meredekséggel  esik  alá.  E  kívüh-ől  hozzá- 
férhetetlen sziklapárkány  középpontjában  a  B. 
legmagasabb  csúcsa,  az  Om  (Omu,  azaz  ember) 
emelkedik  (2508  m.)  Magyarország  határán,  míg 
a  Szinája  feletti  Karajmán  (2495  m.)  már  egészen 
Romániába  esik.  A  Jalomica- szakadékban  (oláh 
területen)  Szkit  la  Jalomica  sziklakolostor  fekszik, 
vadregényes  helyen,  sziklabarlang  nyílása  előtt, 
néhány  kalugyer  lakóhelye ;  az  Om  csúcsán  a 
Siebenbürgischer  Karpathenverein  menedékháza 
áll.A  B.  Törcsvár  felől  a  Simon-völgyön,  Sztrunga 
vámházon  és  az  említett  kolostoron  át  10  óra  alatt, 
a  Porta  völgyön  át,  nehezebb  úton  5  óra  alatt, 
v.  végül  Rozsnyóról  a  híres  Malajesti  völgyön  át  8 
óra  alatt  érhető  el ;  Szinaja  felől  7  óra  alatt.  V.  ö. : 
Hunfalvy  János,  A  magyar  birodalom  természeti 
viszonyaínak  leírása,  H.  139—142 ;  Fütsch  Jó- 
zsef, Die  Stadt  Kronstadt  und  derén  Umgebung 
(Wien  1886);  Mysz  Edw.,  Touren-Weiser  für 
Ausflüge  in  die  Umgebung  von  Kronstadt  (Brassó 
1892) ;  Emke  uti  kalauza  Magyarország  erdélyi 
részében  (Kolozsvár  1891);  Orbán  Balázs,  A 
Székelyföld  leírása,  VI.  386—389. 

Bucsesd,  kisk.  Huny  ad  vm.  brádi  j.-ban,  (1910) 
819  oláh  lak. ;  u.  p.  Kristyor,  u.  t.  Abrudbánya. 
A  község  7  km.  hosszúságban  van  elszórva  s  egész 
a  Vulkán  tetőig  vonul  fel.  A  Hunyad  vármegyéből 
Alsó-Fehér  vmegyébe  átvezető  brád-abrudbányai 
országút  Ny.-i  kaptatójának  kiindulása  s  a  két 
vmegye  határjeléül  szolgáló  nyeregig  a  10  km. 
hágó  gyönyörű  kilátást  nyújt.  A  felett©  kima- 
gasló Vulkán  (1264  m.)  az  Brczhegység  legfeltű- 
nőbb mészszirtje,  növénytanilag  is  érdekes. 

Bucsó,  régi  magy.  nőnév.  1190.  emhttetik  Bu- 
chou  asszony,  a  Miskócz  nembeli  Tuma  felesége. 


Bucsonfalva 


20     - 


Búcsús  pille 


Bucsonfalva  (azelőtt :  Butyásza),  kisk.  Szat- 
már  vm.  nagysomkúti  j.-ban,  (i9io)  702  oláh  lak.  ; 
u.  p.  és  u.  t.  Nagysomkút. 

Bucsony  (azelőtt:  Bucsnm),  kisk.  Alsó-Fe- 
hér vm.  verespataki  j.-ban,  (1910)  1075  házzal 
és  3999  oláh  lak.  B.  tkp.  6  szétszórt  faluból  (B., 
B.-Cserbu,  B.-Izbita,  B.-Pojén,  B.-Sásza  és  B.- 
Muütyán)  áll,  melyek  lakói  túlnyomóan  arany- 
bányászattal foglalkoznak  (1.  Abrudbánya  ós  Ve- 
respatak) ;  legjelentékenyebb  a  Péter-Pál  és  Mi- 
hály bányamű,  mely  aranyat  és  ezüstöt  bőven 
termel  s  több  száz  munkást  alkalmaz ;  ezenkívül 
több  kisebb  bánya  is  van,  de  a  termelés  ezek- 
ben csekély.  B.  a  Detunáta(l.o.)  megtekintésére 
alkalmas  kiinduló  pont.  Hajdan  Tökefalva  volt 
a  neve,  s  lakói  állítólag  ide  telepített  szepesiek 
voltak. 

Bucsu,  kisk.  Vas  vm.  szombathelyi  j.-ban,  (1910) 
630  magyar  lak. ;  vasúti  állomás,  postahivatal ; 
u.  t.  Rohoncz. 

Búcsú  (lat.  indulgentia),  a  római  jogban  am- 
nesztiát, büntetés  elengedését  jelenti  (v.  ö.  Cod. 
Theod.  1.  9  tit.  38),  előfordul  a  szentírásban  is 
ilyen  értelemben :  szabadon  bocsátás,  elengedés, 
remissio  (Izaiás  61,  1,  és  Szt.  Lukács  4,  18).  Egy- 
házi értelemben  a  B.  a  gyónáson  kívül  való  elen- 
gedése az  ideigtartó  büntetéseknek,  amelyeket 
vagy  ezen  a  világon,  vagy  a  tisztító  helyen  kel- 
lene kiállani.  A  B.  tehát  nem  a  bűntől  való  f  ölol- 
dozás,  hanem  föltételezi  azt.  A  B.-ról  való  tanítás 
egyrészt  az  egyház  kulcshatalmáu.másrószt  Krisz- 
tus helyettesítő  elégtételén  és  a  szentek  egyessé- 
gén alapszik. Van  teljes B.(indulgentiae  plenariae) 
és  nem  teljes B.(indulgentiae  partiales), aszerint, 
amint  a  büntetés  elengedése  teljes  v.  részleges. 
Általános  felfogás  szerint  pl.  40  napi  B.  elenge- 
dése azoknak  az  ideigtartó  büntetéseknek,  me- 
lyet az  ember  a  régi  egyh.  fegyelem  szerint  40 
napi  vezeklóssel  nyert  el.  A  B.  elnyerésének  fel- 
tételei :  kegyelemállapot,  bűnbánat  és  az  előirt 
jócselekedetek  teljesítése.  A  B.-t  a  tisztítói! elj^en 
szenvedő  lelkek  javára  is  lehet  fordítani.  L.  még 
Jubileum.  V.  ö.  Gröne,  Der  Ablass  (1863) ;  Mau- 
rel.  Die  Ablasse  (1878) ;  Lea,  Confessiou  and  in- 
dulgences  (1896) ;  Paulus,  Tetzel  (1899) ;  Berin- 
ger,  Die  Ablasse  (1906) ;  Prohászka  0.,  A  keresz- 
tény bűnbánat  és  bűnbocsánat  (1894) :  Dudek  J., 
Bűnbocsánat  az  ősegyházban  (1910). 

Búcsúbiüla  neve  annak  az  iratnak,  amelyben 
a  pápa  fontosabb  búcsúkat  hirdet  ki. 

Bucsuháza,  kisk.  Pozsony  vm.  somorjai  j.-ban, 
Ü910)  164  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Somorja. 

Búcsújárás,  a  kat.  egyházban  kegyeletes  he- 
lyek látogatása,  ájtatoskodás  és  lelki  épülés  vé- 
gett, A  kegyeletes  helyek  látogatásának  szokása 
egykorú  a  vallás  történetével.  Megvan  a  moha- 
medánoknál, megvolt  a  zsidóknál  (jeruzsálemi 
templom)  és  a  régi  pogányoknál  is.  A  búcsújáró 
helyek  között  a  kor  és  kegyelet  tekintetében  első 
helyen  áll  a  Szentföld,  melyet  már  a  II.  sz.  fo- 
lyamán látogattak  egyes  áhitatoskodók.  A  Szent- 
föld iránti  kegyelet  szülte  a  keresztes  hadjárato- 
kat is.  A  keresztények  ezenkívül  a  szenteknek  : 
az  apostoloknak,  a  vértanuknak,  hitvallóknak  és 
szüzeknek  sírjaihoz  is  zarándokolnak  a  II.  sz. 
eleje  óta,  első  sorban  Szt.  Péter  és  Pál,  és  kom- 


posztellai  Szt.  Jakab  sírjához.  Olyan  helyekre 
is,  amelyeken  szentek  csodatevő  képei  vannak, 
szokásosak  a  B.-ok.  Különösen  a  bold.  szűz 
Máriának  templomai  s  az  azokban  lévő  képei  v. 
szobrai  tárgyai  a  kat.  hívek  kiváló  és  bizalom- 
teljes tiszteletének.  így  hazánkban :  Sasvár,  Kis- 
czell,  Máriaradna,  Besnyö,  Máriaremete  stb. ; 
Spanyolországban :  Monserrat ;  Olaszországban : 
Loretto ;  Franciaországban :  Lourdes ;  Stiriában : 
Maria-Zell;  Svájcban:  Einsiedl,  stb. 

Búcsúlevél  (lat.  literae  indulgenüales),  gyó- 
nási  levél  is  (confessionalia).  A  középkor  vége 
felé  igen  elterjedt;  manap  ismeretlen.  A  B.^nek 
birtokosa  fel  volt  jogosítva  magának  gyóntató- 
atyát  választani,  aki  őt  néhány  fentartott  ese- 
ten kívül,  töredelmes  gyónás  után  minden  bűntől 
feloldozhatta  egyszer  az  életben  és  halála  óráján ; 
azonkívül  teljes  búcsúban  is  részesíthette  az  ille- 
tőt. A  B.-t  megszabott  pénzadománnyal  lehetett 
megszerezni.  V.  ö.  Beringer,  Die  Ablasse,  ihr 
Wesen  u.  ihr  Gebrauch  (Paderboni  1906) ;  Lea, 
Conf  ession  and  indulgences  (Philadelphia  1896)  stb. 

Bucsum,  1.  kisk.  Fogarasvm.  sárkányi  j.-ban, 
most  Sárkánybucsony  (1.  0.).  —  2.  B.,  kisk. 
Hunyad  vm.  szászvárosi  j.-ban,  most  Kisbucsony 
(l.  0.).  L.  még  Bucsony  és  Tökefalva. 

Búcsús  pille  (Tliaumetopoea  v.  Onethocampa 
processionea  L.),  az  éjjeli  lepkék  és  pedig  a  Noto- 
dontidae  családba  tartozó  kártékony  rovar.  Nős- 
ténye barnás-szürke,  szárnyán  két  harántcsík 
van,  melyek  közül  a  belső  szélesebb,  mint  a  külső; 
csápja  kétszeresen  fürészelt.  Testhossza  1-5  cm., 
szélessége  pedig  kiterjesztett  szárnnyal  3 — 3'7 
cm.  Hímje  kisebb  és  fehér  tövű  szárnyán  három 
haránt  csík  van ;  0'9  cm.  hosszú  és  kiterjesztett 
szárnnyal  31  cm.  széles.  Hernyója  16  lábú,  bar- 
nás-szürkehátán fekete  csíkkal  ésmindon  testizén 
10  vörösbarna  szemölccsel,  melyekből  hosszú  és 
fehéres  színű  szőrcsomó  ered.  Bábja  gubóban  pi- 
hen és  egy  helyen  igen  nagy  számmal  talál- 
ható. E  pille  igen  nagy  ellensége  a  lombos  fák- 
nak és  rendesen  csak  aug.  végén  és  szept.-bcn 
mutatkozik,  amikor  nősténye  éjjel  röpködve  meg- 
termékenyül és  petéit  vénebb  tölgyfaágak  kér- 
gére, hajlásokba  v.  repedésekbe  rakja.  Egy-egy 
nőstény  150—200  petét  rak.  A  pete  csomóban 
marad  és  csak  a  következő  évi  május  havában 
kel  ki  belőle  az  apró  hernyócska.A  hernyók  társa- 
sán élnek,  nappal  egy  közös  helyen  húzódnak 
meg  és  éjjel  egy  csapatban  vándorolnak  lomb- 
falásra.  E  vándorlás,  melyi'ől  a  pille  nevét  is 
kapta,  napleszálltakor  kezdődik :  a  hernyók  akkor 
hosszú  sorban  indulnak  útra  és  elől  rendesen  egy 
halad,  utána  szintén  egy  vagy  kettő,  majd  hár- 
masával, sőt  hetesével  csatlakoznak  hozzájuk  a 
többiek  s  úgy  vonulnak  fel  a  fa  koronájába,  v. 
egy  szomszédos  fára.  Ha  nagyobbak,  akkor  már 
állandó  fészkük  is  van,  ahová  lombfalás  után 
mindennap  visszatérnek.  E  fészek  igen  nagy,  néha 
30— 40  cm.  hosszú,  20—30  cm.  széles,  kívülről  sííi'ű 
pókhálószerű  fonadékkal,  levedlett  bőrrel  és  her- 
nyóürülékkel van  bevonva.  Júl.  havában  bebábo- 
zódnak és  bábjaik  ugyanabban  a  fészekben  marad- 
nak, ahol  a  hernyók  tanyáztak.  De  nemcsak  azért 
nevezetes  e  hernyó,  mert  kárt  okoz,  hanem  arról 
is,  hogy  lehullott  szőre  kellemetlen  bőrkiütést. 


Bucsuszentlászló 


21 


Buda 


söt  ha  ember  v.  állat  szemébe,  v.  kömiyebben 
megsérülő  részébe  hatol,  gyuladást  is  okozhat. 
Fabre  szerint  a  gyuladás  oka  a  szőrök  mechani- 
kai hatílsa  mellett  cantharidin  és  hangyasav. 
Vedléskor  és  bábozódáskor,  mikor  a  hernyó  bőrét 
és  azzal  együtt  nagy  mennyiségű,  szőrét  leveti, 
igen  veszélyes  dolog  ilyen  helyen  járni,  s  az  erdő- 
ben tartózkodó  állatok,  ha  ilyen  helyre  kerül- 
nek, nemcsak  hogy  igen  sokat  prüszkölnek  (a  szőr 
ugyanis  orrukon-szájukon  át  belső  részeikbe  jut), 
hanem  néha  el  is  pusztulnak.  Védekezésül  legjobb 
a  hernyót  még  akkor  irtani,  mikor  kisebb  szám- 
mal mutatkozik,  mert  ha  nagyobb  mennyiségben 
szaporodott  el,  akkor  a  pusztítás  a  hernyó  előbb 
említett  tulajdonsága  miatt  igen  bajos.  A  B.  mér- 
gérenézve 1.  Mirth  0.,Vergl.  chem.  Physiologie  d. 
med.  Tiere  (Jena  1903, 338—343 1.) ;  JablonowsTú 
J.,  Mérges  hernyószőr  (Termtud.  Közi.,  34.  köt., 
391 1.) ;  GorTia  S.,  Mérges  hemyószőr  (u.  o.  35. 
köt.,  .357  L). 

Bucstiszentlászló,  kisk.  Zala  vm.  pacsai  j.-ban, 
(1910)  506  magyar  lak. ;  vasúti  állomás,  postahi- 
vatal ;  u.  t.  Szentlászló. 

Bucsuta,  kisk.  Zala  vm.letenyei  j.-ban,  (1910)623 
magyar  lak. ;  u.  p.  Bánokszentgyörgy,  u.  t.  Tófej. 

BúcBÚverseny,  rendszerint  valamely  mee- 
tingen  a  legutolsó  versenyszám  neve,  tekintet 
nélkül  a  verseny  karakterére,  vagyis  lehet  handi- 
cap,  eladó-  vagy  bárminő  más  futam  is. 

Búcsúztatás,  faluhelyen  divatozó  szokás  a 
temetéseknél  s  abból  áll,  hogy  a  kántor  verses 
mondókákban  elbúcsúztatja  a  halottat  a  rokonság- 
tól és  ismerősöktől. 

Bucuresci,  Bukarest  román  neve. 

Bucyrus  (ejtsd:  bjuszeirösz),  Crawford  county  fő- 
városa Ohio  északamerikai  államban,  Cleveland 
közelében,  (i9oo)  6560  lak.,  több  iparvállalattal. 

Buczacz  (ejtsd:  bucsacs),  az  ugyanily  nevű  ker. 
kapitányság  székhelye  Galíciában,  a  Stripa  part- 
ján, (1910)  14',241  lak.,  akik  közül  8546  zsidó  ;  a 
baziliánusok  kolostorával,  szép  városházával,  je- 
lentékeny lótenyésztéssel,  az  egykor  hatalmas 
Potockiak  régi  kastélyával.  1672.  itt  kötöttek 
békét  a  lengyelek  és  törökök,  amelyben  Wisnio- 
wiecki  lengyel  király  átengedte  a  törököknek 
Podoliát  és  Ukrainát  és  magát  évi  adó  fizetésére 
kötelezte. 

Bnczló,  kisk.  Sáros  vm.  szekcsői  j.-ban,  (i9io) 
194  tót  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Magyarraszlavicza. 

"BxiCZY  Emil,  író,  szül.  Kolozsváron  1782  máj. 
16.,  megh.  u.  o.  1839  okt.  28.  Iskoláit  szülővárosá- 
ban és  Kassán  elvégezvén,  sokirányú  érdeklődése 
miatt  mindenfélét  próbált,  tanult.  Jogászkodott, 
Diajd  a  kegyesrendbe  lépett  és  tanárkodott,azután 
felsőbb  teológiai  kiképzés  céljából  Bécsbe  ment ; 
visszatérve  Szebenben  a  retorika  professzora  lett. 
Fiatalon,  Kazinczy  buzdítására  kezdett  verselni, 
mestere  modorában,  de  igazi  költői  ihlet  híján. 
Neve  ismertté  lett,  összeköttetésbe  került  kora 
vezérszerepet  játszó  íróival  és  szoros  barátságot 
kötve  Döbrenteivel,  részt  vett  abban  a  mozga- 
lomban, melyet  ez  Erdély  irodalmának  és  művelt- 
ségének f ölvirágoztatásáért  indított.  Egyik  alapí- 
tója 8  lelkes  támogatója  volt  Döbrentei  folyóira- 
tí'inak,  az  Erdélyi  Múzeumnak.  Munkásságának  is 
tágult  a  köre,  fordított  Platonból  és  esztétikai  érte- 


kezéseket írt  (Alyrikapoesis  okai  ésalyrikmok, 
megj.  a  Felső-Magyarországi  Minei-vában ;  A  tra- 
goedia  a  görögöknél,  megj.  Erd.  Muz.  IX.).  Ezen  a 
téren  van  igazi  jelentősége.  Eredetisége  és  mély- 
sége kisebb  ugyan  mint  képzettsége,  de  éppen  is- 
meretei gazdagságának  ós  ízlésének  köszöni  ha- 
tását és  tekintélyét,  melyet  mint  az  esztétika  tu- 
dományának egyik  meghonosítója  szerzett.  V.  ö. 
Lázár  Béla,  B.  E.  élete  és  irod.  munkássága 
(Budapest  1888). 

Bud,  püspök,  1.  Bőd. 

Bud  János,  statisztikus,  szül.  1880.  Drago- 
mórfalván,  Máramaros  vm.  Jogi  tanulmányait 
Budapesten  végezte.  Még  mint  joghallgató  lépett 
be  az  Országos  statisztikai  hivatalba,  ahol  ez  idö 
szerint  mint  miniszteri  segédtitkár  műkötUk. 
Folyóiratokban  és  az  Országos  statisztikai  hiva- 
tal önálló  kiadványaiban  sok  fontos  demográfiai 
kérdést  világított  meg.  Főbb  míivei :  A  magyar 
szent  korona  országainak  bűnügyi  statisztikája 
(1904—1908);  Magyarország  népességének  fog- 
lalkozása (Stat.  Közi.  27.  kötete) ;  Bűnügyi  sta- 
tisztikánk reformja  (1907);  Népünk  halandó- 
sága és  élettartama  (1907) ;  A  munkanélküliség 
statisztikája  Magyarországon  (1910);  Az  elvá- 
lások alakulása  hazánkban  (1911);  A  koncen- 
tráció a  gazdaságtársadalmi  életben  (1911) ;  A 
gyermekmunka  hazánkban  és  a  külföldön  (1911). 
Munkatársa  e  Lexikonnak  is. 

Buda,  régi  magyar  személynév,  moly  a  tör- 
ténelmileg is  ismert  személyeken  kívül  nagyon 
el  volt  terjedve  a  kisebb  nemességnél  és  vár- 
jobbágy okiiál. 

Buda.  1.  Hún  mondáink  szerint  Etelével  és 
Kévével  (Kézainál  Reuva)  együtt  Bendegúz  fia 
az  Érd  v.  másik  változat  szerint  a  Kádár  nemzet- 
ségből s  a  hét  hún  vezér  egyike.  Midőn  a  hún 
vezérek  elestek  a  cesumauri  ütközetben,  testvé- 
rével Etelével  úgy  osztozott  a  hún  birodalmon, 
hogy  neki  jutott  a  keleti  rész  a  Tiszától  a  Don 
folyóig.  Míg  Etele  a  nyugati  népek  ellen  harcolt, 
azalatt  B.,  megszegve  a  szerződést,  Sicambriában 
ütötte  fel  székhelyét  s  azt  a  maga  nevéről  B.  vá- 
rának kezdte  hivatni.  Etele  ezért  megölette  B.-t, 
testét  a  Dunába  dobatta  s  megparancsolta,  hogy 
Sieambriát  ezentúl  ne  B.  várának,  hanem  At- 
tila városának  nevezzék.  A  németek  szót  is  fo- 
gadtak neki,  a  magyarok  azonban  nem  törődtek 
a  tilalommal.  A  monda  többféle  elemből  alakult. 
Attila  városa,  Etzelburg  (Acilburg,  Acingburg) 
a  régi  Aquincum  nevének  német  népetimoiógiai 
átalakítása  (1.  Attila  székhelye);  B.  neve  a  ger- 
mán-szláveredetü  «buda»  «bódé»  szóra  vezethető 
vissza  s  nyilván  azon  nagy  bolgárországi  izmaeli- 
ták deszkaházairól  nevezték  el  a  régi  pesti  (t.  i. 
budai)  vár  alatti  városrészt,  akik  Béla  király 
jegyzője  szerint  Taksony  idejében  költöztek  be 
s  a  pesti  vár  szolgálatába  osztattak  be.  B.  egyé- 
niségének kialakulásában  egyfelől  Attila  testvére 
Bleda  (1.  o.,  hún  változat  szerint  talán  Bilida), 
másfelől  a  keveaszói  és  tárnokvölgyi  hún-kabar 
(hún-bolgár)  elem  egyik  vezére  Bojta  hagyomá- 
nyának egybeolvadását  kereshetjük.  B.  mondá- 
ját költőileg  feldolgozták :  Arany  János  B.  ha- 
lála eposzában  (1864),  a  tervezett  hún-magyar 
trilógia  első,  önálló  részében;   Fábián  Gábor 


Buda 


22 


Budai 


B.  haragja  c.  eposzi  töredékében  (1876) ;  Bes- 
senyei  György  B.  tragédiája  c.  szomorújáték- 
ban (1773.,  új  kiad.  1787.  Attila  és  B.  címmel); 
Demeter  János  B.  c.  tragédiában  (1795);  Vajda 
Péter  B.  halála  c  tragédiában  (kiadta  Zsilinszky 
M.,  1867). 

2.  B.,  Bgrut  fia,  azt  a  megbizást  nyerte  Szt. 
Istvántól,  hogy  Vazult  a  nyitrai  tömlőéből  hozzá 
vigye.  Kiváló  pártembere  lévén  Péter  királynak, 
Aba  Sámuel  hívei  1041.  felkoncolták.  —  3.  Fia  v. 
rokona  lehetett  B.,ki  Devecser  úrral  együtt  1045. 
arról  értesítette  Pétert,  hogy  helyette  egyes  elé- 
gedetlenek Szár  László  fiait  akarják  trónra  ültetni. 
Péter  az  összeesküvőket  részint  megvakíttatta, 
részint  felakasztatta.  —  4.  B.  comes  1132.  a  sajói 
táborból  követségbe  ment  Boleszláv  lengyel  ki- 
rályhoz.kinek  kijelentette,  hogy  a  magyarok  nem 
ismerik  el  Boricsnak  a  trónra  való  jogát.  — 
b.B.-család  Zarándban  főkép  a  XV— XVI.  sz.-ban 
virágzott  s  egy  János  nevű  tagjával  szakadt 
magva. 

Buda,  1.  Budapest  és  Budavár. 

Buda,  magyar  szabású  téli  felöltő. 

Budacki  dolnji,  adók.  Modrus-Fiume  vm.  voj- 
nici  j.-ban,  {i9oo)  769  horvát-szerb  lak. ;  u.  p. 
Kmjak,  u.  t.  Vojnic. 

Budacki  gornji,  adók.  Modrus-Fiume  vmegye 
vojnici  j.-ban,  (i9oo)  542  hoi'vát-szerb  lak. ;  u.  p. 
Krnjak,  u.  t.  Vojnic.  Régi  vára  ma  romokban 
hever.  1575  szept.  22.  a  törökök  Ferhat  pasa 
vezetése  mellett  itt  véres  győzelmet  arattak 
Auersperg  Herbert  gróf  felett,  aki  maga  is  el- 
esett a  harcban. 

Budaeus  (Budinszky)György,e\.lelkész,  szül. 
Teschen mellett,  Sziléziában,  hol  atyja,  a  magyar- 
országi Budai-családból  származott  B.  Ádám,  jó- 
szágigazgató volt.  Tanulmányait  itthon  végezte. 
1661-ben  Bosztriczra(Ung  vm.)  hívták  lelkésznek, 
azután  különböző  helyeken,  végre  Szentandráson 
(Szepes  vm.)  lelkészkedett,  hol  meg  is  halt.  Mun- 
kái :  Christiani  hominis  Militia  (Berolini  1674) ; 
Threnodia,  abyssum  persecutionum  et  exinde 
manantem  labyrinthum  naufragiorum  historice 
plagens  (1690).  Ezeken  kívül  naplót  hagyott 
hátra. 

Budaeus  (Búdé),  Guillaume,  kiváló  francia 
tudós,  szül.  Parisban  1467..  megli..  u.  o.  mintkir. 
könyvtáros  1540  aug.  22.  Parisban  és  Orléansban 
tanulta  a  jogot  és  a  klasszikus  nyelveket.  XII.  La- 
jos megbízásából  diplomáciai  küldetéseket  vég- 
lett. I.  Ferenc  az  ő  ösztönzésére  állította  fel  a 
Collége  de  Franceot.  De  asse  et  partibus  eius 
(1514)  c.  művével  a  tudományos  metrológia  meg- 
alapítójalett. Fontos :  Commeutarii  linguae  Grae- 
eae  (1519).  Kiváló  nyelvi  tudással  írta  Lettres  en 
grec  (1526)  c.  müvét.  Annotationes  in  XXIV  Pan- 
dectarum  libros  (1508) ;  De  studio  litterarum  recte 
instituendo,  de  philologia  (1526);  De  transitu 
HellenJsmi  ad  Christianismum  (1534).  Összegyűj- 
tött művei  Baselben  jelentek  meg  négy  kötetben 
1557.V.  ö.  Rebitté,  Q.  B.,  restaurateur  des  études 
grecques  en  Francé  (Paris  1846) ;  JÉgger,  L'Hel- 
lenisme  en  Francé  I.  161.  sk. 

Budafa,  kisk.  Zala  vm.  zalaegerszegi  j.-ban, 
(1910)  349  magyar  lak. ;  u.  p.  Salomvár,  u.  t.  Zala- 
egerszeg. 


Budafok  (Promontor),  nagyk.  Pest-Pilis-Solt- 
Kiskun  vm.  biai  j.-ban,  a  Duna  jobbpartján, 
(1910)  1258 házzal  és  10,935  lak. ;  húsz  évvel  ezelőtt 
7273  lakója  volt,  közte  1890  magyar,  5217  né- 
met ;  nagy  fejlődésnek  indult  iparos  közs.,  számos 
iparteleppel  (Törley-  és  Fran^ois-féle  pezsgő-, 
sör-  és  3  cognac-gyár)  és  igen  nagy  borospin- 
cékkel ;  van  itt  zománcozó  és  fémárúgyár,  fürész- 
malom, villamosvilágítási  és  vízvezetéki  r.-t., 
Unió  ált.  gyujtógyár,  francia  baromfitenyésztő 
intézet  ós  több  más  gyártelep.  Számos  nagy  bor- 
kereskedés van  itt,  jelentékeny  nagy  borpincék- 
kel. Van  takarókpénztára,  köles,  segélyzö  egy- 
lete, m.  kir.  pincemesteri  iskola,  van  pénzügyőr- 
biztosi állomása,  ipartestülete.  B.  a  m.  kir.  állam- 
vasút fiumei  vonalának  és  a  déli  vasútnak  állo- 
mása, Budapesttel  villamos  vasút  is  összeköti ; 
van  továbbá  gőzhajóállomás,  posta-  éstáviróhiva- 
tal,  telefonállomás.  Sok  csinos  nyaraló  díszíti  a 
községet.  Régente  római  telep  volt  helyén,de  a  mai 
B.  csak  1739.  keletkezett,  az  emelkedett  helyen 
álló  kastélyát  azonban  már  1736.  építtette  Savoyai 
Jenő  herceg.  Régebben  Promontorium  néven  for- 
dul elő  s  a  budaiak  és  pestiek,  utóbb  a  csepelszi- 
getiek szőllőhegye  volt,  még  1819-ben  Promonto- 
rium-Csepel  nevet  viselt.  A  község  házainak  egy- 
része,  valamint  a  fővárosiaknak  borpincéi  ceri- 
thium  mészkőbe  vájt  barlanglakok,  melyek  jó  szá- 
razak, minden  boltozás  nélkül  megállanak,  ügy 
hogy  csak  füstölgő  kéményeik  látszanak  ki.  A 
nagy  kiterjedésű  szőllőket,  melyeknek  termése  bu- 
dai bor  neve  alatt  került  forgalomba,  a  fiUoxera 
elpusztította,   de  újjáalkották. 

Budaháza,  kisk.  Ung  vm.  kaposi  j.-ban,  (i9io) 
146  magyar  lak. ;  u.  p.  Dobóruszka,  u.  t.  Nagy- 
kapos. 

Budai,  1.  Ézsaiás,  ref.  tanár,  püspök,  szül.Peé- 
ren  (Közép-Szolnok)  1766  máj.  7.,  megh.  Debre- 
czenben  1841  júl.  14.  Iskoláit  a  debreczeni  kollé- 
giumban végezte,  aztán  1792.  külföldre  indult. 
Majdnem  két  évet  töltött  Göttlngenben,  közben 
meglátogatta  Oxfordot  s  a  bölcsészdoktori  cí- 
met megszerezve,  1794  nov.  1.  Debreczenben 
Sinai  utódjává,  a  történelem  és  klasszikus  nyel- 
vek tanárává  lett.  Munkássága  ettől  fogva  a 
kollégium  összes  ügyeire  kiterjedt.  Reá  bízták 
úgy  az  elemi,  mint  a  latin  középiskola  felügye- 
letét és  kormányzását,  tankönyveket,  sőt  ma- 
gyar nyelvű  latin  nyelvtanokat  készített,  első 
volt,  aki  a  művészi  hajlamú  tógás  felsőbb  diáko- 
kat (Karács,  Erős,  Pethes,  Papp,  Halász)  irányoz- 
ván és  vezetvén  (1794—1809),  magyar  térképeket 
nyomatott.  A  nagy  könyvtár  rendezésének  orosz- 
lánrésze is  rá  esett. A  debreczeni  főiskolába  1807. 
bevitt  egészen  új  s  a  kor  fejlődésével  egyező 
tanterv  és  rendszer  (Ratio  Institutionis),  melyet  az 
ország  közvéleménye  is  méltatott  s  több  ref.  iskola 
is  mintául  vett,  az  ő  tollából  folyt.  Midőn  általáno- 
san latin  volt  az  iskolai  tanítás  nyelve,  ő  magyar 
tankönyveket  írt  és  alkalmazott  s  nagyban  hozzá- 
járult a  kollégium  kormányának  ama  határoza- 
tához (1797),  hogy  ezután  aminden  tudományok 
magyar  nyelven  taníttassanak.))  1808-ban  a  dog- 
matika tanszékére  tétetett  át  s  kiadta  a  re- 
formáció 3  százados  évfordulója  ünnepére  teo- 
lógiai vezérkönyvét  (Propaedeumata),  melyért  a 


Budai 


23     — 


Budai  hegységr 


göttinsíeni  egyetem  hittudori  címmel  tisztelte  meg. 
Í813.  kei-ületi  főjegyzővé,  1821.  Debreczen  egyik 
lelkipásztorává,  1822.  a  tiszántúli  egyházkerület 
püspökévé  választották  ;  1829.  József  nádor  a  Ma- 
gyar Tudományos  Akadémia  tervét  készítő  bizott- 
ság egyik  tagjává  nevezte  ki;  1831.  pedig  az  aka- 
démia első  nagygyűlése  tiszteletbeli  taggá  vá- 
lasztotta. Olajba  festett  arcképe  a  debreczeni  kol- 
légium könyvtárában  van,  onnan  másolták  le  a  M. 
Tud.  Akadémia  képes  terme  számára. 

Munkái :  Commentatio  de  causis  Culturae  . . . 
(Göttingen  1794) ;  Közönséges  história,  tanítvá- 
nyai számára  (Debreczen  1800) ;  Régi  tudósvilág 
hiűoriája  (u.  o.  1802) ;  Halotti  beszéd  Bhédei  La- 
josné  felett  (Nagy-Várad  1804) ;  Oskolai  magyar 
új  J.^/as(Dobreczenl804) ;  Deák  nyelv  kezdete  pél- 
dákban (u.  0.  1804);  Magyarország  históriája  1. 
köt.  a  mohácsi  veszedelemig  (u.  o.'  1805.  2.  köt.) 
A  mohácsi  vésztől  Buda  visszavételéig  (u.  o.  1808) 
3  köt.  Az  ausztriai  ház  örökös  uralkodása  alatti  kor 
(u.  o.  1812) ;  Deák  törzsök  szók  jelentéseikkel 
(u.  0.  1809) ;  Ratio  Institutionis  (az  egyházkerü- 
rületi,  Álmosdon  1804.  tartott  tanügyi  bizottság- 
ban dolgozott,  8  az  egyházkerületi  közgyűlés  által 
1806.  helybenhagyott  tanterv  (u.  o.  1807) ;  Régi 
római  vagy  deák  irók  élete  (u.  o.  1814) ;  Propae- 
deumata  Theologiae  Christianae  (u.  o.  1817).  Irt 
több  egyházi  beszédet  és  a  ref .  énekeskönyvben 
a  6.  és  27.  dicséret  tőle  van.  Kiadta  bátyja,  B. 
Ferenc,  Polgári  Lexicon,magyar  történelmi  csa- 
ládok tárát  (Nagy-Várad  1804— 1805-ig,  3  köt.). 
Közrebocsátott  több  tankönyvet  s  klasszikus  írót 
és  kéziratban  is  maradt  néhány  munkája. 

Irodalom.  Toldy  Ferenc,  Irodalmi  beszédei,  Pest  1872, 1. 
k.  40 ;  Péczeli  József,  A  M.  Tudós  Társaság  kézi  könyvei, 
1845.  VI.  k.  43:  Ujabbkori  Ismeretek  Tára,  Pest  1850,11.  k.; 
Prot.  Képes  Naptár,  1858,  77,  arcképpel;  Vasárnapi  Újság, 
1858.  3.  sz.  (Kátai  Gábortól  arckép);  Balogh  F.  M.,  Prot. 
Egyh.  Tört.  Irodalma,  Debreczen  1879;  Kiss  K.,  üj  m.  Athe- 
nás  1882,  II.  f.  (Kálmán  Farkastól);  Kálmán  P.,  Éneklő  kar, 
Budapest  1880, 11 — 18. 1.  (Családi  vonások  említve);  Fővárosi 
Lapok,  1871,  68  sz.  (Höke  Lajostól);  Annalen  der  Literalur, 
Wien"1804,  1805;  Allgemeine  Liter.  Zeitung,  Halle  u.  Leipzig 
1822,  m.  286.  sz.;  Sárospataki  füzetek  1866;  Dóczi  Imre,  A 
debreczeni  rézmetsző  diákok,  M.  Pedagógiai  Szemle  1892; 
Polgár  Mihály,  Egyházi  almanach  1836;  Schwartner,  Statisz- 
tika. Egykorú  méltatásai:  Budai  E.  püspök  feletti  beszédek: 
o)  A  sokat  tanított  oktató,  Püsüs  Andrástól;  b)  Az  egyházi 
hivatal  terhei  és  kellemei.  Aranyi  István  debr.  hittanártól 
(ebben  van  életrajza,  végül  latin  sírfelirata  Péczeli  József- 
től); c)  Az  egész  gyülekezettől  megsiratott  Áron,  Soltész 
Józseftől;  d)  Emlékbeszéd  (tanári  jellemzése)  Kalós  Mó- 
zes debr.  tanártól.  A  két  utóbbi  beszéd  a  kollégium  ima- 
termében tartatott.  Mind  a  négy  megjelent  Debreczenben, 
1841.  Tov.  Hírnök  1841,  61.  sz.;  Athenaeum  1841,  11.  17.  sz. 
(Péczeli  Józseftől). 

2.  B.  Ferenc,  ref.  lelkész,  B.  Ézsaiás  testvér- 
bátyja,szül.  Peéren(Közép-Szolnok  vm.)1760nov. 
8.,  megh.  mint  szováti  lelkész  1802  okt.  28.  Nagy 
olvasottságú  tudós  volt,  aki  csillagászattal.termó- 
ezettannal,  politikával,  hazai  törvényekkel,  a  ré- 
gebbi és  újabb  bölcsészettel,  de  legfökép  a  ha- 
zai történelemmel  s  ennek  kútfőivel  foglalko- 
zott. Munkái :  A  Kánt  szerint  való  filozófiának 
rostálgatása  levelekben.  (Magyarra  fordítva  és 
jegyzésekkel  megbövítve  (Pozsony  1801,  névte- 
lenül) ;  Magyarország  'polgári  históriájára  való 
lexicon,  a  XV.  sz.  végéig.  Kiadta  B.  Ézs.  (Nagy- 
Várad  1804—5.  3  köt.,  2.  kiadás  Pest  1866.) 

3.  B.  Simon,  versszerző  a  XVI.  sz.  legelején, 
ki  mint  száműzött  v.  mint  vándor  lantos  megfor- 


dult Spanyolországban  is,  hol  a  király  udvarában 
nagy  tetszés  mellett  adta  elő  hét  (magyar,  latin, 
görög,  német,  lengyel,  francia  és  török)  nyelven 
szerzett  verseit. 

Budai  Delean  Janos,román  író,  szül.  1770  táján 
Csigmóban,  Hunyad  vm.,  megh.  1820.  Munkáit 
Asaki  fedezte  föl  Lembergben,  ahol  B.  kir.  taná- 
csos volt.  Foglalkozott  történelemmel,  nyelv- 
tudománnyal és  költészettel.  Munkái :  Bukovina 
történelmi,  politikai,  közigazgatási,  társadalmi, 
statisztikai  stb.leirása  (németül);  Erdély  népeinek 
eredetéről  kezdettől  a  legújabb  időkig  (latinul) ; 
Az  erdélyi  nációk  uniójáról  stb.Ijegbecsesebb  műve 
a  Jiganiada  seaü  Tabera  Jiganilor  c.  komikus 
eposza,  mely  először  a  Buciumul  Romln-ban  (II. 
1877)  jelent  meg.  12  énekre  van  felosztva,  6  soros 
strófákkal. 

Buclai  főesperesség,  a  veszprémi  püspökség- 
nek volt  egyik  kerülete.  Területe  a  régi  Pilis 
vármegyére  egészben.  Fejér  vármegyéből  a  mai 
váli  és  adonyi  járásra,  Esztergomból  az  eszter- 
gomi járás  nyugat-déli  részére  terjedt  ki.  V.  ö. 
Ortvay,  Magyar  egyh.földr.  I. ;  Dedek,  Pestvm. 
tört.  (Magy.  Várm.  és  Városai  I.  k.  256  1.). 

Budai  görög-keleti  szerb  püspökség.  A  ma- 
gyarországi 4  s  a  horvátországi  3  szerb  egyház- 
megye közül  lélekszámra  a  legkisebb,  kiterjedésre 
nézve  azonban  a  legnagyobb  a  budai  püspökség. 
Joghatósága  alá  tartoznak  a  Duna  mellékén  13 
vármegyében  igen  szétszórtan  előforduló  szerb 
hitközségek,  továbbá  a  pesti  s  az  elszigetelten 
álló  brassói  görög  hitközség.  Van  köztük  nem 
egy  olyan,  melyben  a  még  fennálló  templomok 
mellett  évek  óta  nincsenek  hívek,  pl.  Czegléden, 
Nagykőrösön,  Mosonban  stb.  A  püspökséget  1695., 
közvetlenül  a  szerbek  beköltözése  után  alapítot- 
ták. 1731-ben  egyesítették  vele  a  mohácsi  püspök- 
séget, melyet  szintén  1695.  alapítottak.  Az  egy- 
házmegye székhelye  kezdettől  fogva  Szentendre, 
az  egykor  igen  népes  és  virágzó  északi  szerb  köz- 
pont, mely  a  XIX.  sz.  eleje  óta  azonban  teljesen 
elvesztette  korábbi  jelentőségét.  Az  egész  egy- 
házmegye 2  esperességre  oszlik :  a  budaira :  30 
templommal,  23  plébániával  és  12  plébánossal,  és 
a  mohácsira  :  33  templommal,  25  plébániával  és 
18  plébánossal.  A  hitközségek  száma  a  budaiban 
26,  a  mohácsiban  41,  beleértve  az  ú.  n.  flókköz- 
ségeket  is.  Iskola  van  :  a  budaiban  15,  a  mohácsi- 
ban 29.  Az  egész  egyházmegye  híveinek  száma 
körülbelül  20  ezer.  Kulturális  intézményeinél  és 
jelentékeny  anyagi  eszközeinél  fogva  legvirág- 
zóbb a  két  fővárosi  község :  Pest  és  Buda. 

Budai  hegység,  a  magyar  középhegység  duna- 
jobbparti részében  a  Pilis-hegység  egyik  kisebb 
csoportja,melyPest-Pilis-Solt-Kiskun  vmegyében 
Budapest,  Vörösvár,  Zsámbék  és  Budaörs  közt 
terül  el.E  hegycsoportot  É.  felé  aVörösvári  völgy 
a  Nagy-Kevély  és  a  Pilis  csoportjától,  D.-en  a  Bu- 
dáról Bicskére  vezető  ú.  n.  Mészáros-út  völgyelése 
a  törökbálinti  domboktól  választja  el ;  K.-en  a 
Duna  képezi  határát,  Ny.-on  az  a  tág  hullámos 
síkság,  mely  Piliscsaba,  Jenő,  Páty  és  Biától 
Ny.  felé  a  dorogi  hegyekig,  Zsámbékigés  Bicskéig 
elterül.  Ezen,  magassága  által  nem  annyira,  mint 
terjedelme  és  természeti  szépségei  által  kitűnő 
hegységben  két  nagyobb  csoportot  különböztetünk 


Budai  hegység 


2i 


Budai  iiegység 


meg,  egyiket  Nagykovácsi  csoportnak,  a  másikat 
szorosabb  értelemben  Budai  hegységnek  nevez- 
hetjük. Amaz  Vörösvár,  Pilisesaba,  Páty  és  Buda- 
keszi .közt  terül  el  s  középpontja  Nagykovácsi. 
Ettől  É.-ra  ésD.-re  egy-egy  nagyobb  hegytömeg  te- 
i'ülel,É.-onaNagy-Szénásliegy(549m.)csoportja, 
D.-en  a  Nagy  Kopaszhegy  (558  m.)  szélesre  elterülő 
erdős  háta,  a  kettő  Nagykovácsitól  Ny.-ra  jelenté- 
kenyebb hegység  által  egymással  közvetlenül 
összefügg,  minek  következtében  Nagykovácsi 
egy  3  oldal  felöl  hegyektől  körülzárt  s  csak  K. 
felé  keskenyen  nyíló  magas  (3i6  m.)  katlanban 
fekszik.  A  Nagy-Szénáshegy  és  a  belőle  kiágazó 
hegyek  kopár  mészképződmények,  erősen  kiár- 
kolt völgyelésekkel  és  silány  növényzettel ;  K.-i 
folytatásukban  feltárt  széntelepekkel  s  a  Remete- 
hegyen néhány  kis  barlanggal ;  A  Nagy-Kopasz- 
hegy  csoportját  ellenben  túlnyomóan  erdőségek 
borítják,  s  végső  ága  a  Torbágy  felett  emelkedő 
Katalinhegy  (345  m.). 

Szorosabb  értelemben  jB,-nek  csak  azon  hegy- 
csoportokat nevezzük,  melyek  Solymár.Hidegkút, 
Budakeszi,  Budaörs  és  Budapest  közt  terülnek  el 
8  tagozatuk  szerint  3  kisebb  csoportra  oszolnak 
szét.  A  legészakibb  aHármashatárhegy  csoportja, 
mely  Solymár  és  Hidegkút  közt  kezdődve,  innen 
D.  felé  néző  félkörben  a  Hármashatárhegyig  hú- 
zódik, ahol  szélesebbre  elterülve  a  Lipótmezö  és 
Óbuda  közti  térséget  hálózza  be.  B  csoport  élesen 
határolt  keskeny  gerinc  alakjában  Solymár  felöl 
a  hidegkúti  Kálváriahegyen  (386  m.)  át  a  Csúcs- 
hegybe (4i5  m.)  folytatódik,  gerincét  több  nyereg 
rovátkolja,  lejtői  B.  felé  a  mély  (129—117  m.)  vö- 
rösvári völgybe,  D.  felé  a  magas  fekvésű  (247  m.) 
hidegkúti  katlanba  ereszkednek.  Keskeny  gerince 
erdős,  lejtőit  előbb  nagyrészt  szőllők  borították, 
most  részben  fel  vannak  szántva,  részben  csak 
gyepesek. Hidegkúttól  K.-re  mélyebb  nyereg  vá- 
lasztja el  a  Hárshegyen  (462  m.)  túl  szélesre  elte- 
rülő fenslkszerü,  csak  újabban  beerdősített, 
meredek  lejtőjű,  nagy  kiterjedésű  Hármashatár- 
hegy csoportjától.  Ennek  legmagasabb,  gyö- 
nyörű kilátást  nyújtó  csúcsa  maga  a  Hármas- 
határhegy (496  m.),  kisebb  csúcsai  a  Kecske- 
hegy (497  m.),  a  Remetehegy  (348  m.)  és  a 
Mátyáshegy  (299  m.) ;  valamennyi  régebben  ko- 
pár,mostuagyrésztbeerdösítve,  lejtöinszámos  kő- 
bányával és  az  elpusztult  szőllők  szomorú  nyomai- 
val. Az  említett  tetők  által  képezett,  DK.  felé 
csapó  főgerincből  a  Hármashatárhegyből  eleintén 
Ny.,  majd  DDK.  felé  forduló  mellékág  ered,  mely 
Ny.  felé  meredek  sziklacsoportokkal  esik  alá,  míg 
K.  felé  enyhén  ereszkedik  a  f őgerinctöl  elválasztó 
Szépvölgybe  és  Pálvölgyébe;  e  melléklánc  tetői  az 
Újlaki  tető  (418  m.),  a  Kecskehegy  (479  m.),  a 
Gugerhegy  (376  m.)  és  a  Lipótmező  felett  emel- 
kedő Lipóthegy  végső  DK.-i  alacsony  nyúlvá- 
nyai a  Csatái-ka,  Ferenehegy  (265  m.).  Józsefhegy 
(232  m.),  Rézmál,  Rókusliegy  (249  m.),  Rózsadomb 
és  Kálváriadomb,  melyek  már  Buda  közvetlen 
szomszédságában  emelkednek;  azelőtt  kitűnő  bor- 
termőhelyek, ma  nagyobbára  kopár  lejtők,  de 
újabban  mindjobban  elszaporodó  kertekkel  és 
nyaralókkal.  Az  Újlaki  hegyet  egy  311  m.  ma- 
gas nyereg  választja  el  a  szélesre  elterülő  er- 
dős Vadaskerttől  (375  m.),  mely  Hidegkút  és 


Lipótmezö  közt  emelkedik.  A  Lipótmező  kies 
völgytágulata  és  az  ördögárok  mély  medre  a 
Hármashatárhegyi  csoportot  egy  kisebb,  nagyob- 
bára erdős  és  kitűnően  kultivált  csoporttól,a^ar5- 
hegyi  csoporttól  választja  el ;  ennek  legnagyobb 
emelkedése  a  B.egyik  legszebb  tagját  képező  Hárs- 
hegy (458  m.),  melyhez  a  Kis-Hárshegy  (361  m.) 
és  Ferenezhalma  csatlakozik ;  e  szép  csoportot  több 
kies  völgy  (Kuruczles  stb.)  szeldeli  és  lejtőit  szám- 
talan nyaraló  és  kert  díszíti.  B  csoportot  Ny.  felöl 
az  ördögárok  völgye  választja  el  a  Nagykovácsi 
hegyektől,  D.-en  a  budakeszi  országút  által  jelölt 
völgyelés  (melynek  360  m.  magas  nyergén  a  Szép 
Juhászné  vendéglő  áll)  a  János-  és  Svábhegy  cso- 
portjától különíti  el. 

A  János-  és  Svábhegy  csoportja  a  legmagasabb 
s  legkiterjedettebb  tagja.  A  szép  Juhászné  nyerge 
fölött  közvetlenül  emelkedik  a  B.  legmagasabb 
csúc8a,a  Jánoshegy  (529  m.),  melyből  a  450-480  m. 
magas,  szép  erdőfedte  szóles  gerinc  D.-i,  majd 
DK.-i  irányban  a  Háromkúthegyen  ós  a  Normafán 
(471  m.)  át  az  Istenhegyre,  illetőleg  a  Svábhegyre 
vezet.  B  félköralakú  hegylánc  É.  felöl  gyönyörű 
völgyeket  (Zugliget,  Csillagvölgy,  Harangvölgy) 
zár  körül,  melyekben  párjukat  ritkító  nyaralótele- 
pek jöttek  létre ;  a  természet  és  az  emberi  tevé- 
kenység vállvetve  működött  közre,  hogy  itt  való- 
ságosparadicsomot teremtsen.A  regényes  hegyek 
(Hunyadihegy  349  m..  Tündérhegy)  övezte  völ- 
gyekben szebbnél-szebb  nyaralók,  díszkertek,  mu- 
latóhelyek (Fácán,  Disznófő)  vannak,  melyeket  a 
főváros  közönsége  tömegesen  keres  fel ;  kitűnő 
utak  hálózzák  be  a  jól  ápolt  erdőségeket  s  csinos 
messzelátók  ékesítik  a  tetőket.  A  Svábhegyre,  a 
nyaraló  közönség  ezen  gócpontjára  fogas  kerekű 
vasúton  és  kitűnő  kocsi-  és  sétautakon  juthatni. 
Tetején  az  Eötvös-nyaraló  mulatóhely  van,  mely 
körül  egész  kis  város  jött  létre  templommal,  is- 
kolával és  üzletekkel.  A  Jánoshegyet  a  Sváb- 
heggyel összekötő  gerinc  Ny.  felé  ritka  szép  erdő- 
takarta lejtőkkel  (melyeket  a  főváros  a  kincstár- 
tól szerzett  meg)  ereszkedik  Budakeszi  felé ;  D.-i 
ágai  azonban  egészen  eltérő  jellegűek.  Nagyki- 
terjedésű, részben  erdős,részben  kopár,  szaggatott 
völgyek  határolta  ágak  csapnak  DK.-i  irányban,  a 
köztük  levő,  felette  mélyre  kimosott  völgyek  he- 
lyenként járhatatlanok.  A  hegylejtök  nagy  része 
kopár  és  lakatlan.  Völgyei  közül  a  legszebb  az  Ir- 
hásárok  (Lederner  Graben)  és  a  Farkasvölgy,tetői 
közül  a  Széehenyihegy  (427  m.,  Széchenyi  István 
emlékével  és  egy  kilátóval),  a  Mártonhegy,  az  Or- 
bánhegy, és  mint  végső  emelkedései  a  Sashegy 
(329  m.)  és  Gellérthegy  (235  m.)  említendő.  Hajdan 
itt  kitűnő  bor  termett,  ma  a  bortermés  korlátolt  s 
a  hegyek  egy  része  kopár,  sziklás;  helyenként  ér- 
dekes sziklaf  ormációk(Ördögonna,  317  m.)  és  nagy 
kőbányák  vannak,  forrás  azonban  alig  fakad 
valahol.  E  nyúlványok  azon  alacsony  halmokat  is 
képezik,  melyek  Sasad,  Magasút,  Dobogó,  Őrsöd 
s  más  nevek  alatt  (mindmegannyi  bortermő  hely) 
a  budaörsi  lapályig  terülnek  el,  melyet  a  magy. 
kir.  államvasutak  budapest-győri  vonala  és  a 
buda-bicskei  országút  (Mészárosát)  követ.  Ezektol 
Ny.-ra  az  a  magasabb,  kopársága,  érdekes  szikla- 
képződményei s  részben  karsztszerú  jellegénél 
fogva  érdekes  Budaörsiv.Csiki  hegycsoport  terül 


Budai  hegység 


25 


Budai  i^áptalan 


el.mely  a  főgerincböl  a  Normafa-  ésMakkos-Máxia 
köztágazik  ki  és  DNy.-i  irányban  a  Csiki  puszta  felé 
csap  (ormai :  a  Bndaörsi  hegy  438  m.,  Rossberg 
366  m.,  24:  ökrös  hegy  290  m.)  s  Budaörs  bizarr 
kúpjait  (Lukenberg  315  m.,  Strassberg  264  m., 
Törökugrató  251  méter)  is  magában  foglalja.  Az 
egész  B.-ben  ez  a  legkopárabb,  legtermóketlenebb 
esoport,mely  a  szöUök  elpusztulása  óta  kevés  gyü- 
mölcsön kívül  alig  terem  valamit.  E  csoportban 
rendes  völgyképződést  sem  észlelhetni,  vízhiány, 
8  teljes  erdötlensége  jellemzi.Bgé8zben  véve  nagy 
változatosság,  nagy  szakadozottság,  többó-ke- 
vésbbé  elkülönített  völgyteknök  és  medencék  jel- 
lemzik a  B.-t,  melyek  részint  DNy.-ról  ÉK.-re,  ré- 
szint ÉNy.-rólDK.-re  csapnak  ;  a  legnagyobb  völgy- 
teknök Buda  határában,  továbbá  Budakeszi,  Hi- 
degkút és  Nagykovácsi  mellett  vannak. 

Geológiai  tekintetben  a  B.-nek  elég  egyszerű 
szerkezete  van.  A  számtalan  magaslattá  és  hegy- 
gerinccé szakadozott  hegységnek  alapját  a  felső 
triászhoz  tartozó  mészkő-képződmény  alkotja, 
melynek  alsó  emeletét  dolomit  (Gellérthegy,  Sas- 
hegy, Csiki  hegység.  Törökugrató,  budaörsi  Kál- 
váriahegy, Fai'kasvölgy,  Zugliget,  a  Jánoshegy 
oldalán,  a  Hármashatárhegytől  a  Mátyáshegyig), 
felső  emeletét  tömött  mészkő  képezi.  A  dolomit 
mindenütt  kopár  magaslatokat  képez,  csak  he- 
lyenként (Jánoshegy,  Nagykovácsi)  fedi  erdő: 
régente  a  most  kopár  tetőket  is  szép  erdő  borí- 
totta, de  azokat  letarolták  s  mióta  az  eső  a  tele- 
vényföldet lemosta,  újból  valóbefásításuk  csak  ne- 
hezen halad.  A  főváros  azonban  a  Hármashatár- 
hegy  csoportjában  már  nagy  területet  ültetett 
be  túlnyomóan  fenyőfákkal.  A  tömött  mészkő  a 
dachstein-mésznek  felel  meg  s  leginkább  a 
hegység  belsejében  mutatkozik.  A  dolomitból  s 
mészkőből  álló  alapliegységre  eocén  és  oligo- 
cén  mészkő,  márga,  agyag,  homokkő  és  kon- 
glomerát-rétegek  települnek,  tökéletlen  és  ere- 
deti összefüggésükből  későbbi  eltolatások  ál- 
tal szétszaggatott  takarót  képezve.  Az  eocénhez 
a  Budán  gyakori  nummulit-mész  tartozik ;  a  leg- 
alsó eocén  lerakódások,  az  édesvízi  mész  és  bar- 
naszén s  többféle  agyag  csak  néhány  helyen  is- 
meretes, nevezetesen  Nagykovácsi  és  Szentiván 
liatárábanvan  f  eltárva,ahol  szénbányák  is  vannak. 
Sokkal  nagyobb  területet  foglal  el  a  nummulit- 
mész, márga  éskonglomerát,melyet  sok  bányában 
fejtenek ;  szintén  nagy  elterjedése  van  az  oligocén- 
hez  tartozó  meszes  homokkőnek  (Hárshegy),  a  bu- 
dai márgának  (Gellérthegy)  és  a  kisczelíi  agyag- 
nak (Mátyáshegy).  Fiatal  harmadkori  (miocén)  ré- 
tegek Budafoktól  Biáig  húzódnak  s  ott  a  budafoki 
fensíkot,  az  Iharos  és  Katalínhegyet  alkotják.  A 
felső  miocén  korbeli  ceríthium-rétegek  Buda- 
fok és  Diós  táján  lépnek  fel,  ezekre  negyedkori 
édesvízi  rétegek  települnek,  melyek  löszből,  ho- 
mokból és  kavicsból  állanak ;  ez  a  völgyeket  (Ör- 
dögárok) tetemes  vastagságban  födi  s  a  szőUő  leg- 
jobb termőhelye  volt.  Szintén  negyedkori  képződ- 
mény a  budai  hévvizekből  lecsapódott  mésztufa, 
mely  a  Várhegy  ós  Gellérthegy  hátán,  Ó-Budánál 
a  kísczelli  magaslaton  s  a  Lipótmezön  lép  fel. 

A  B.  úgy  forrásokban,  mint  folyóvizekben  na- 
gyon szegény,  mindazáltal  jelentékeny  völgyei  s 
mélyre  bevágódott  medrei  vannak ;  legnagyobb 


völgye  az  ördögárok  völgye,  mely  a  nagykovácsi 
katlanból  indul  ki,  alsó  részében  a  Hűvösvölgy  ne- 
vet veszi  fel  s  a  Tabánban  önti  vizét  a  Dunába ;  ren- 
des körülmények  közt  sekély  vize  záporok  alkal- 
mával óriási  mértékben  megdagad  s  nagy  pusztítá- 
sokat visz  végbe  (1875).  A  többi  völgyek  majdnem 
teljesen  víz  nélkül  szűkölködnek.  A  B.  Hórája 
igen  változatos  és  gazdag ;  a  budai  tölgyerdők  a 
magasabb  tetőkre  és  az  északi  oldalakra  terjednek 
ki ;  érdekes  és  jellemző  növényfajok  igen  gyako- 
riak. A  főváros  közelében  kertek  nagy  számmal 
vannak,  a  gyümölcstermelés  Nagykovácsi,  Bu- 
dakeszi, Solymár,  Jenő,  Páty  és  Torbágy  vidékén 
virágzó ;  a  szőllők  a  lllloxera  terjedése  folytán 
tönkre  mentek,  de  nagyrészt  megújíttattak.  A 
földmívelés  a  B.-ben  nem  jelentékeny.  Bányászat 
csak  Nagykovácsiban  folyik  barnaszénre.  Neve- 
zetesebb közlekedési  ere  a  hűvösvölgyi  és  zug- 
ligeti villamoson,  valamint  a  svábhegyi  fogas- 
kerekű vasúton  kívül  nincs ;  vasút  D.-en  és  É.-on 
érinti  (a  m.  kir.  államvasutak  budapest-győri 
vonala  és  a  budapest-esztergomi  vonal),  közleke- 
dési útjai  Budakeszire,  Nagykovácsiba,  a  Sváb- 
hegyre, Zugligetre,  Hidegkútra  vannak.  A  tulaj- 
donképeni  B.  sűrűn  van  lakva,  a  nagykovácsi 
hegyekben  ellenben  csak  kevés  emberi  lakás 
van.  A  hegységet  a  főváros  kitűnően  gondozza ; 
kitűnő  sétautak  hálózzák  be  és  a  Jánoshegyen  a 
főváros  1910.  nagy  (Erzsébet-)  kilátótornyot 
épített. 

Irodalom.  Gerlóczy  Gyula  és  Dalácska  Géza,  Budapest  és 
környéke  természetrajxi,orvosi  és  közművelődési  leirása.Bu- 
dapest  1879  ;  Hofniann  Károly,  A  buda-kovácsi  heffység  föld- 
tani viszonyai,  Magy.  k.  földtani  intézet  évkönyve,  1871, 
199—274  ;  Hunfalvy  János,  A  magyar  birod.  természeti  viszo- 
nyainak leírása,  H.  k..  Pest  1864  ;  Hantken  Miksa,  A  buda-esz- 
tergomi  eocén  tengeri  képlet  kitűnőbb  8zintjeiröl,M.  földt.  társ 
munkálatai,  III.  k.,  1867, 182  ;  n.  a.,  A  buda-vidéki  ó-harmad- 
kori  képződmények.  Földtani  Közi.,  X.  41. ;  Hofmann  Károly, 
Buda  vidékének  némely  ó-harmadkori  képződéséről.  Földt. 
Közlöny  X.  244  ;  Szabó  József,  Pest-Buda  környékének  föld- 
tani leirása.Pest  1858;  Hautken  Miksa.Geológiai  tanulmányok 
Buda  és  Tata  között.  Akad.  matliem.  és  természettud.  közle- 
mények, I.  213  ;  Qaigóczy  Károly,  Pest,  Pilis  és  Solt  törv. 
egyes,  me^ye  monográfiája,  Budapest  1876—77, 1.  k.  ;  Tbir- 
ring  Gusztáv,  Budapest  környéke,  n.  o.  1900 ;  u.  a.,  A  budai 
és  pilisi  hegység  történelmi  emlékei,  Turisták  Lapja  1899. 
XI.  évf. ;  Palóczy  Ijipót,  Budapest  és  környéke,  Budapest 
1896.  Számos  értekezés  a  Földtani  Közlönyben  és  a  Föld- 
tani Intézet  évkönyveiben. 

Budai  hévforrások  (geoi.).  A  B.,  amelyeknek 
hőfoka  43— 64-75  között  változik,  nagyjából  egy 
a  Duna  jobbpartjával  összeeső  vetődési  vonal 
mentén  törnek  fel  (budai  termális  vonal),  még 
pedig  a  budai  alaphegységet  fonnáló  felső  triasz- 
koru  dolomitból,  amint  azt  különösen  a  970  m. 
mélységű  városligeti  artézi  kút  fúrása  bebizo- 
nyította. 

Budai  jogkönyv,  l.  Buda  város  jogkönyve. 

Budai  kadarka,  kékszemű,  muskatályzamatú 
csemegeszöllő-fajta.  Középérésű.  Rövid  metszés 
mellett  is  jól  terem. 

Budai  káptalan.  Az  egykori  Pilismegyének 
a  veszprémi  egyházmegyéhez  tartozott  része,  a 
budai  főesperesség  területén,  a  mai  Óbudán  állott 
a  Szt,  Péter  és  Pálról  elnevezett  budai  prépostság 
és  káptalan,  amelyet  Turóczi  krónikájának  érte- 
sítése szerint  már  Szt.  István  alapított  volna  ab- 
ból a  hadizsákmányból,  amelyet  Keán  bolgár  fe- 
jedelem hadaitól  elvett  1022  táján.  Gyarapítot- 
ták a  káptalant  I.  László  és  II.  Géza  királyok. 


Budai  keserűvíz 


—     26     — 


Budai  Zitta 


Ez  utóbbi  építtette  fel  pompás  templomát  is,  ame- 
lyet 1150.  Martinius  egri  püspök  szentelt  fel.  A 
prépostság  és  káptalan  gazdagságáról  fogalmat 
alkothatunk  magunknak  II.  Endre  királynak 
1212-iki  kiváltságleveléből.  Eszerint  a  Császár- 
fürdőtől  nyugatra  eső  terület,  a  közbeeső  hegye- 
ken-völgyeken  át  egész  a  Pilis-hegy  oldaláig  és 
K.  felé  a  Dunáig,  mind  az  övék  volt.  És  a  kápta- 
lan II.  Endrétől  kezdve  csaknem  minden  kirá- 
lyunk és  királynénk  bőkezű  gondoskodásának 
tárgya  volt.  Sokat  köszönhetetÍNagy  Lajos  any- 
jának, Erzsébet  királynénak,  ki  templomát  is 
újjáépíttette ;  Szilágyi  Erzsébetnek  ós  elsu  sorban 
Borbálának,  Zsigmond  király  nejének.  Mint  hite- 
les hely  elsőrangú  szerepet  vitt  hazánk  történe- 
tében. Hivatalos  kiadványaiban  a  Cap.  Ecclesiae 
Budensis  nevet  viselte.  Prépostjainak  elég  pontos 
és  teljes  névsorát  ösmerjük.  Fennállott  1648-ig, 
amikor  is  a  király  javadalmával  együtt  az  esz- 
tergomi érsekségnek  adta  oda  papnevelőjének 
a  javadalmazására.  Ez  időtől  kezdve  csupán  címét 
adományozzák. 

Budai  keserűvíz  (geoi.).  A  budai  hegység  D.-i  tö- 
vében mintegy  félkörben  egymásmellé  sorakozva, 
de  elkülönülten  apró  medencékben  csekély  mély- 
ségíi  keserűvízkutak  vannak,  nevezetesen  Buda- 
pest- Kelenföldön  az  Erzsébet  sósfürdő  keserüvizes 
kútjai,  továbbá  Budapest- Őrmezőn,  a  Budapest- 
Örsödön  lévő  Hunyadi  János  nevű  keserűvizes 
telep  s  végre  a  főváros  határától  DNy.-ra  fekvő 
és  Budaörs  községhez  tartozó  völgyben  levő  ke- 
serűvíz-telepek.  A  Gellért-hegytől  egészen  a  Csiki 
hegyekig  elhúzódó  hegység  főleg  dolomitbóláll,  az 
előtte  fekvő  völgyek  talaja  pedig  kisczelli  agyag. 
A  geológusok  magyarázata  szerint  a  keserűvíz  a 
dolomit,  kalciumnátriumföldpátok  és  pirit  kölcsö- 
nös bomlásának  az  eredménye,  amely  anyagok 
részint  szálban  a  hegységben,  részint  finom  tör- 
melék alakjában  a  kisczelli  agyagban  bennef og- 
laltatnak.  A  magnéziumszulfát  képződése  a  do- 
lomit és  a  pirit  kölcsönös  bomlása  útján  már  a 
dolomit  hegyek  lejtőin  indul  meg,  a  keserűvíz 
teljes  kialakulása  azonban  csak  a  kisczelli  agyag- 
talaju  völgyekben  következik  be.  A  dolomit  és  a 
pirit  kölcsönös  bomlásából  MgSO^VHjO  (keserűsé 
vagy  epszomit)  és  CaS042HjO  (gipsz),  a  földpát 
és  a  pirit  bomlásából  ellenben  NaaSO^lOHjjO 
(glaubersó  v.  mirabilit)  keletkezik.  Míg  a  gipsz 
szilárd  halmazállapotú  kristályok  alakjában  vá- 
lik ki,  addig  a  keserűsé  és  a  glaubersó  feloldód- 
nak s  együttesen  szolgáltatják  a  keserű  gyógy- 
vizet. Az  egyes  medencék  elkülönültsége  magya- 
rázza meg  azt,  hogy  mindezen  források  az  álta- 
lános közös  karakteren  túl  egymástól  különböző 
összetételüek  és  természetűek.  A  B.,  kivált  a 
Hunyadi  János- féle,  erős  kiviteli  cikk.  L.  Ás- 
ványvizek. 

Budai  krónika  (Ghronicon  Budense),  az  első 
hazai  nyomtatvány,  melyet  Budán,  1473  jún.  5.  fe- 
jezett be  Hess  András  könyvnyomtató  ós  pártfo- 
gójának. Karai  László  budai  prépostnak  ajánlott, 
ki  őt  Olaszországból  Magyarországba  hívta  volt. 
Hess  nyomtatványából,  melynek  egyébiránt  sem 
címlapja,  sem.  címe  nincsen  és  csupán  utólag  ad- 
ták a  Chronica  Hungarorum  nevet,  ma  mindössze 
hét  példány  ismeretes.  Másodszor  Podhradczky 


József  bocsátotta  közre  Budán  1828 ;  harmadszor 
1900  jelent  meg,  Budapesten,  Ranschburg  Gusz- 
táv költségén,  pompás  kiadásban,  mely  az  első- 
nek tökéletes  hasonmása.  Mint  történelmi  mű  a 
B.  részben  Kézaival  és  a  Bécsi  Képes  Krónikával 
kapcsolatos,  amennyiben  első  felének  forrása 
ugyanaz  volt,  amelyen  amazok  is  fölépültek.  Ezt 
a  forrás -szöveget  a  B.  a  három  mű  közül  a  legpon- 
tosabban őrizte  meg.  Többi  részei  más  természe- 
tűek :  Nagy  Lajosról  Apród  János  kOküUei  es- 
peres emlékiratát  közli ;  utóbbról  jóformán  csak 
apró,  száraz  feljegyzései  vannak,  melyek  1468-ig 
terjednek.  V.  ö.  Domanovszky  Sándor,  A  B.  (Szá- 
zadok 1902) ;  Kaindl,  Studien  zu  den  ungarischen 
Geschichtsquellen.  Archív  für  österr.  Gesch.  (88. 
B.  2.  Halfte  425). 

Budai  márga,  a  budai  hegyekben  levő  márga, 
illetőleg  agyagos  mész,  meszes  homok  s  homokos 
agyagrétegek  képezte  alsó  oligocén  korbeli  eme- 
let. A  főváros  budai  részének  közvetlen  környé- 
két főképen  márga  alkotja,  s  erre  vonatkozik  a 
B.  név.  A  Várhegy  főtömege  ebből  a  márgá- 
ból  áll,  s  általában  mondhatni,  hogy  a  Várhe- 
gyet körülvevő  hegykoszorunak  a  Várhegy  felé 
néző  oldalán  mindenütt  megvan  a  márga.  Elő- 
fordulási helyei  különösen  a  Várhegy  K.-i,  É.-i  és 
Ny.-i  oldala,  a  Jánoshegy,  Ferenczhegy,  a  Szép- 
völgy, a  Gellérthegy,  a  Nyárshegy,  a  Sashegy 
É.-i  lejtője,  a  Svábhegyek,  a  Jánoshegy  ós  Hárs- 
hegynek a  város  felé  néző  egyes  pontjai,  de  meg- 
van itt-ott  ezen  hegyeknek  nem  a  város  felé 
néző  oldalain  is.  A  dolomit  hegyeket  (Gellért- 
hegy, Sashegy  stb.)  köpeny  gyanánt  veszi  körül. 
A  várhegyi  alagút  márgában  van  fúrva  és  innen 
építésekor  igen  becses  kövületek  kerültek  elő. 
Néhol  (pl.  a  Sashegy  Ny.-i  részén)  a  B.  igen  vé- 
konyan palás  és  a  széthasított  palákban  level- 
es hallenyomatokat  (Melettasardinitesés  crenata) 
is  találni.  Igen  jó  cementet  gyártanak  a  B.-ból  a 
II.  kerületben  emelkedő  József  hegy  oldalán. 

Budai  prépostság.  Zsigmond  magyar  király 
1424  körül  a  budai  várpalota  közelében  volt  temp- 
lomot védszentjéről  címzett  prépostsággá  emelte 
és  káptalant  csatolt  hozzá.  Ebben  az  egyházban 
temették  el  1464.  Mátyás  király  első  nejét,  a 
cseh  Katalint.  1490-ben  itt  tanácskoztak  a  fő- 
urak a  királyválasztásról  s  1514.  Bakács  Tamás 
érsek  itt  adta  át  a  vöröskeresztes  zászlót  Dósa 
Györgynek.  A  törökök  elfoglalván  Budát,  a  pré- 
postság is  elenyészett,  de  kiűzetésükkel  vissza- 
állt. 1716-ban  a  tűz  pusztította  el.  1720-ban  a  ke- 
resztes vitézek,  vagyis  a  vöröscsillagos  szabályo- 
zott kanonokok  kapták  a  própostságot  és  ezekre 
bizta  1771.  Mária  Terézia  Szent  István  király 
sértetlenül  fenmaradt  jobbjának  őrizetét.  Régi 
elpusztult  temploma  helyett  a  kir.  palota  ká- 
polnájában végezték  az  istentiszteletet,  ellátván 
egyúttal  az  oda  telepített  angol  kisasszonyok 
lelki  gondozását  is.  1881-ben  a  vöröscsillagos 
rend  eltávozott  Budáról  s  a  kir.  palota  gondozá- 
sát és  a  szent  jobb  őrzését  az  esztergomi  egy- 
házmegye vette  át. 

Budai  Zitta  (Szitta)  György,  1596-1617-ig 
kassai  ötvösmester ;  másként  Kolozsvári  ^.-nak 
is  írják  az  egykorú  feljegyzések,  amiből  az  kö- 
vetkezik, hogy  kolozsvári  illetőségű  s  csak  ván- 


Budai  zsinat 


—     27     — 


Budamér 


dorlásaiban  fordult  meg  Budán,  ahonnét  a  török 
zavarok  elöl  Kassára  ment,  ahol  1599.  nyert  pol- 
gárjogot. V.  ö.  Mihalik  J.,  Kassa  város  ötvössé- 
gének története  (Budapest  1899,  M.  Tud.  Akadé- 
mia kiadása). 

Budai  zsinat.  1.  E  név  alatt  mindenekelőtt 
azt  az  egj'házi  gyülekezetet  értjük,  amelyet  1232. 
tartott  Budán  —  a  mai  Óbudán  —  Pecorari  Jakab 
prenestei  bíbomok,  pápai  követ,  a  II.  Endre  és 
Róbert  esztergomi  érsek  között  felmerült  vitás 
ügyek  s  az  érsektől  kimondott  interdictum  ügyé- 
ben. 

2.  A  legfontosabb  B.  1279.  IV.  László  korában 
tartatott  Fülöp  fermói  püspök,  mint  pápai  követ 
elnöklete  alatt.  E  zsinat  kiváló  jelentőséggel  volt 
a  magyar  egyházra.  Iratai  a  kor  elsőrangú 
művelődéstörténeti  forrásai.  V.  ö.  Péter ffy, 
Sacra  Conc.  T.  I.  A  zsinati  határozatokat  bő  ma- 
gyar kivonatban  közli :  Fauler  Gy.,  A  magyar 
nemz.  tört.  az  Árpádházi  királyok  kor.  (II,  kiad. 
Budapest  1899,  II.  k.  357—366  k.)  A  legteljesebb 
kiadás  Hűbe,  Antiquiss.  Const. 

3.  1308  nov.  18-án  Gentilis  bíbornok  tartott 
Budán  zsinatot  Magyarország  főpapjaival,  mely 
az  ország  dolgairól  fontos  határozatokat  hozott. 
A  zsinati  konstituciókat  csak  1309.  hirdették  ki. 
Közli :  Péterffy  f.  i.  h. ;  Fejér  Cod.  Dipl.  VIIP 
58. 1. ;  Dudik,  Iter  Romanum  I. ;  Wenzd,  Budai 
regesták. 

4.  1791  szeptember  14.  nyílt  meg  s  október  13. 
végződött  a  protestáns  egyházak  budai  zsinata. 
Az  1790—91.  XXVI.  t.-c.  a  protestáns  egyházak 
vallásszabadságát  —  ha  nem  is  teljes  mérték- 
ben —  biztosítván,  úgy  az  ev.,  mint  a  ref.  egy- 
ház sietett  a  kétegyház  vezérféríiaiáltalPozsony- 
ban  tartott  egyetemes  értekezlet  határozata  sze- 
rint, a  királyi  engedély  megnyerése  után  zsinatot 
tartani,  mely  az  egyházi  kormányzás  szerveze- 
tét a  változott  viszonyokhoz  s  a  kor  követelmé- 
nyeihez képest  megállapítsa.  A  lutheránusok  Pes- 
ten tartott  zsinata  egy  időben  nyilt  meg  a  budai 
ref.  zsinattal,melyen,  mint  az  előjelek  után  bizton 
várható  volt,  a  mind  hatalmasabbá  vált  kiriarchia 
és  a  jóformán  csak  képzeletben  élő  hierarchia  szel- 
leme küzdött  meg  egymással.  A  küzdelem  az  erő- 
szakos és  különben  is  hatalmas  világi  elem  ja- 
vára dőlt  el.  A  zsinat  üléseiből  néhányat  a  for- 
maságok és  a  Sinay  ügye  foglaltak  el  s  így  volta- 
képen  nem  is  értek  rá  a  beható  tanácskozásokra 
az  egyes  f  ontosabb  kérdé.seket  illetőleg.  A  tör- 
vénykönyv, melyet  e  zsinat  egybeállított,  öt  sza- 
kaszra oszlik,  melyekben  az  egyházkormány- 
zás, az  egyházi  fegyelem,  a  házasságügy,  az 
iskolai  szervezet  és  a  vagyonügy  van  rendezve. 
Ám  a  zsinat  működésének  ez  az  eredménye  soha 
törvényerőre  nem  emelkedett,  amennyiben  ki- 
rályi szentesítést  nem  nyerhetett.  Némely  más 
intézkedése  ellenben  konventi  határozatok  és 
kerületi  statútumok  útján  később  mégis  megva- 
lósult, de  az  egészet  átható  kiriarchikus  szel- 
lem mellőzésével.  V.  ö.  Révész  Kálmán,  A  len- 
gyel dis.szidens  kánonok  története  s  befolyása  a 
B.  törvényhozására  (Pápa  1887) ;  Emlékkönyv  a 
budai  és  pesti  zsinatok  százados  évfordulójára 
(Bpest  1891) ;  A  zsinat  jegyzőkönyvét  1.  a  M.  Prot. 
Egyh.  és  Isk.  Figyelmező  1874.  évfolyamában. 


Budajenő,  kisk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm. 
biai  j.-ban,  (1910)  972  német  és  magyar  lak.,  posta- 
ügynökség ;  u.  t.  Zsámbék. 

Budakalász  (Kaláz),  nagyk,  Pest-Pilis-Solt- 
Kiskim  vm.  pomázi  j.-ban  (1910)  2471  német,  szerb 
és  magyar  lak.,a  budapest-szentendrei  vasút  állo- 
mása, postahivatallal,  u.  t.  Pomáz.  Lakói  előbb 
túlnyomóan  szőllőmüvelésböl  éltek,  most  kőbá- 
nyákban dolgoznak,  melyek  a  B.  felett  emelkedő 
és  turistáktól  gyakran  felkeresett  Nagy-Kevély 
(537  m.)  lejtőin  és  az  alatta  elterülő  síkságon  nagy 
számmal  vannak.  Téglagyárai  is  vannak.  B.-t  már 
az  Árpád-korban  említik,  mint  a  Duna  melletti 
(Békás-)  Megyer  fölött  lakó  nemzetség  telepét, 
melynek  környékén  szőUők  voltak  ;  hajdan  a  Ka- 
lázi-  vagy  Kalózi-család  birta,ennek  kihalta  után 
(a  XV.  század  elején)  a  pomázi  Csikó  Tamás  mint 
Kovács  István  budai  polgár  kalózi  birtokának  pro- 
vizora  szerepel.A  török  uralom  alatt  elnéptelene- 
dett helyre  I.  Lipót  szerbeket  telepített  le.  B.  kör- 
nyékén több  barlang  van.  V.  ö.  Thallóczy  Lajos, 
A  B.-i  barlangok  (Pesti  Napló  1877. 211.  sz.). 

Budakeszi,  csinos  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kis- 
kun vm.  biai  j.-ban,  (1910)  712  házzal  és  5224 
lak.  (1900-ban  4215  lak.,  közte  3896  német), 
takarékpénztárral,  hitelszövetkezettel,  posta-  és 
táviróhivatallal,  telefonállomással,  csendörőrs- 
sel,  fürdörészvénytársulattal.  B.  a  Jánoshegy 
és  Svábhegy  gerincének  alján,  kiterjedt  erdősé- 
gek szélén  fekszik  s  a  fővárosiaknak  kedvelt 
nyaraló  és  kiránduló  helye  ;  a  községtől  Ny.-ra 
az  elpusztult  Felsőkeszi  község  templomának  cse- 
kély romjai  vannak.  B.  közelében,  kies  völgy- 
katlanban Makkos-Mária  búcsujáróhely  van; 
régi  templomát  hajdan  a  trínitárius  szerzetesek 
az  óbudai  Kisczell  kolostor  fiókjaként  bírták  s 
mellette  kolostor  volt ;  egy  cserfa  tetején  most  is 
látható  Szűz  Mária  képe,  melyet  búcsújárók  sűrűn 
keresnek  fel.  Határában  fekszik  az  Erzsébet  tüdő- 
vészesek szanatóriuma.  V.  ö.  Herrmann  Antal,  A 
B.-i  Mária-kép  mondája  (Turisták  Lapja  1889,15). 

Budakovac,  közs.  Verőczevm.verőczei  j.-ban, 
(1900)  685  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t,  Suho- 
polje. 

Budalégy  (M'istalis  Latr.),  a  kétszárnyú  rova- 
rok (Diptera)  rendjébe,  a  lebegő  legyek  (Syrphi- 
dae)  közé  tartozó  nagy,  méhf orma  légynem,amely- 
nek  hosszufarkú  kukacai  rothadó  anyagokban, 
pöcegödrökben  élnek  ;  testök  hátsó  végének  fark- 
alakú nyúlványán  (ú.  n.  szifon)  levő  légcsövek  se- 
gítségével lélegzőnek  s  ezért  farkukat  a  lélegzés 
alkalmával  a  környezetből  a  szabad  levegőre  dug- 
ják ki.  Legközönségesebb  faja  az  Eristalis  tenax 
L.,  mely  14  mm.  hosszú  s  ámyékszékekben  gya- 
kori. Egyéb  nevei:  íszaplégy,  herelégy,  méhmaj- 
moló légy. 

Bndamér,  kisk.  Sáros  vm.  lemesi  j.-ban,  (i9io) 
573  tót  és  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Lemes.  B 
helység  közelében  játszódott  le  1848  dec.  11.  a 
B.-i  ütközet.  A  mintegy  8000  embert  számláló 
hadtestével  Dukláról  dec.  5.  az  országba  betört 
Schlick  9-én  akadály  nélkül  Eperjesig  jutott  előre. 
Pulszky  Sándor  alezredes  az  ellenségéhez  hasonló 
számú,  de  gyakorlatlan  csapatjait  B.-től  DNy.-ra 
a  Tarcza  és  Hernád  folyók  között  fekvő  magasla- 
tokon helyezte  el  vódöállásba,  hogy  Schlick  to- 


Budaméry 


—     28     — 


Budapest 


vábbi  előnyomulásának  útját  állja.  A  jobbszámy- 
nak  Bányai y,  a  középhadénakGedeon,  a  balszárny- 
nak pedig  gróf  Haller  őrnagy  volt  a  parancsnoka ; 
a  Török  őrnagy  vezényelte  lovasság  a  jobbszárny 
mögött  a  Chvala  bolia  nyergen  állott  fel.  Schlick 
hadteste  Eperjesről  éjjeli  1  órakor  indult  útnak 
s  hajnaltájt  érkezett  a  lángban  álló  lemesi  Tarcza- 
lildhoz,  melynek  helyi'eáUítása  sok  vesződséggel 
járt.  A  Tarezán  átkelve,  Schlick  a  Fiedler  dandárt 
Tapolcsány-Tihanyon  (Hernádtihany)  át  a  magya- 
rok hátába,  a  Pergen  és  Deym  dandárokat  pedig 
B.-enát  rendelte  támadásra  előre.  Pulszky  a  har- 
cot elfogadta  ugyan,  azonban  a  jobbszárnyán  be- 
osztott önkéntesek  ós  nemzetőrök  a  támadásra  elő- 
nyomuló osztrákok  elől,  még  mielőtt  döntő  táma- 
dásra került  volna  a  dolog,  futásnak  eredtek  s 
így  Pulszky  csakhamar  többi  csapatjait  Kassára 
s  onnan  még  tovább  rendelte  vissza.  Schlick  este  6 
órakor  már  Kassára  vonult  be  s  itt  működését  azzal 
kezdte  meg,  hogy  a  városra  60,000  forintnyi  hadi 
sai'cot  vetett  ki.  A  magyarok  a  B,-i  ütközetben, 
illetve  az  azt  követő  rendetlen  futásban  230  ha- 
lottat és  sebesültet  vesztettek,  250  emberük  pe- 
dig fogságba  került,  míg  Schlick  állítólag  csak 
jelentéktelen  veszteséget  szenvedett.  V.  ö.  Breit, 
Magyarország  1848— 49-iki  függetlenségi  harcá- 
nak katonai  tört.  1.  köt.  183.  old. 

Budaméry.  Régi  magyar  család  az  Aba  nem- 
zetség Somosi  ágazatából.  A  XIV.  és  XV.  sz.-ban 
szerepelt  B. -család  első  ismert  őse,  Péter,  a  XIII. 
8z.  dereka  táján  élt  s  talán  egy  személy  azzal  a 
György  fia  Péterrel,  ki  1246.  Chobay  nevű  ősi 
birtokát  eladta.  Fiai:  Somosi  György,  Miklós 
ispán,  a  nemsokára  ellialt  Tamás  mester,  János 
ispán  és  Mihály  mester,  1280—87.  mislyei  prépost 
és  egri  kanonok,  1280.  osztoztak  meg.  Közülök 
Miklós  ivadékai  a  Somosi  nevet  viselték  (kihalt 
a  XIV.  sz.  vége  felé),  Györgytől  származott  a 
Somosi-család  idősb  ága  (kihalt  a  XV.  sz.  közepe 
táján),  a  Kőszeghy- család  (kihalt  a  XV.  sz.  közepe 
felé)  és  az  ifjabb  B.  ág ;  János  három  fia  (Egyed, 
Dénes  és  Andronikus)  közül  az  első  alapította  az 
idősb  B. -családot,  mely  négy  izén  virágzott  s 
Egyed  kisunokájában.  Konya  fla  Péterben  halt  ki 
1394.  előtt.  Az  ifjabb  ág  alapítója  az  említett  So- 
mosi Györgytől  (1280)  származik,  kinek  három 
fla  volt,  ú.  m.  Péter  (1284—1304)  abaujvmegyei 
főispán ;  Ivánka,  kit  1285.  a  tatárok  öltek  meg, 
és  János  mester  (1285—1341).  Ennek  nyolc  íla 
közül  Pál  és  Péter  ivadékait  Somosiaknak  nevez- 
ték, György  ága  a  Kőszeghy,  Miklósé  pedig  a 
B.  nevet  vette  föl,  de  ez  az  ág  sem  tartott  tovább 
egy  századnál,  a  XV.  sz.  vége  felé  kihalt  B.  Por- 
koláb Györgyben.  V.  ö.  Wertner  M.,  A  magy. 
nemz.  1. 35.,  318 ;  Karácsonyi  J.,  M.  nemzetségek 
I.  16  8  köv.  1. 

Badaücevica,  adók.  Belovár-Körös  vm.  gjur- 
gjevaci  j.-ban,  (looo)  526  horvát-szerb  lak. ;  vasúti 
megálló,  u,  p.  és  u.  t.  Kloátar. 

Budanica,  adók.  Verőcze  vm.  verőezei  j.-ban, 
(1900)  803  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Cabuna. 

Budaörs,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm. 
biai  j.-ban,  (1910)  1059  házzal  és  7376  lak.,  (1900. 
6104  lakos,  közte  5669  német);  van  takarékpénz- 
tára, vasúti  állomása,  posta-  és  táviróhivatala 
és  telefonállomása,  csendőrőrse.  B.  a  török  ura- 


lom idején  elpusztult,  s  csak  a  XVÜI.  sz.  ele 
jón  települt  meg  újra  német  lakosokkal;  1737 
körül  Zichy  Péter  gr.  örökösei  birták,  kiknek  vár- 
szei-ü  kastélyuk  volt  itt;  utóbb  az  óbudai  korona- 
uradalomhoz került,  1773.  Mária  Terézia  a  mor- 
copaili  merino-törzsjuhászat  egy  részét  a  B.-i  ko- 
ronauradalmi majorba  helyezvén  át,  B.  a  magyar 
nemes  juhtenyésztés  bölcsőjévé  lett.  Lakói  azelőtt 
túlnyomó  részben  szőUőmíveléssel  foglalkoztak, 
a  fllloxera  azonban  a  szőllőket  kipusztította  és 
bár  a  szőllők  részben  megújíttattak,  hegyei  most 
részben  még  pusztán  állanak.  A  külön  emelkedő 
úgynevezett  Törökugratóról  (261  m.)  a  nép  azt 
hiszi,  hogy  róla  Budavár  bevétele  alkalmával  egy 
török  parancsnok  ugrott  le,  hogy  a  zsineghalált 
elkerülje.  B.  határában  keserűvízforrások  (Lo- 
ser-féle,  Pálma,  Herkules)  fakadnak,  melyeknek 
nagy  elterjedtségük  van.  A  közeli  Csiki  puszta 
hajdan  lakott  hely  volt  itt,  de  a  török  uralom 
alatt  elpusztult. 

Budaörsi  hegycsoport,  1.  Budai  hegység. 

Buda  pénze,  l.  Attüa-érmek. 

Budapest  (ő  térképpel,  15  képmelléklettel, 
2  szövegmelléklettel  és  14  szövegálrrával.  Tér- 
képek: 1.  B.  térképe ;  2.  B.  közlekedési  térképe ; 
3.  B.  és  környéke;  4.  B.  IV.  kerülete  1911-ben; 
5.  Pest  sz.  kir.  városa  1758-ban.  —  Képmellék- 
letek: 1.  B.-i  templomok;  2.  Középületek;  3.  Bér- 
házak és  villák ;  4.  Szobrok ;  5.  Hidak ;  6.  Mauzó- 
leumok ;  7.  Élelmezési  intézmények ;  8.  Egyetemi 
épületek;  9.  Iskolák;  10.  Muzeumok;  11.  Fürdők; 
12.  Vízművek;  13.  B.  székesfőváros  nagylakásos 
bérházai;  14.  B.  székesfőváros  kislakásos  bér- 
házai ;  15.  Népotthon  és  Népszálló.  —  Szöveg- 
mellékletek :  1.  Utcák  és  középületek  jegyzéke  ; 
2.  B.  helyi  vasútjai).  A  cikk  tartalma : 

old. 
.57 


old. 
Budapest  fekvése  és  terü- 
lete  28 

Természeti  viszonyok  ...  29 

Topográfl.i      —  31 

Lakosság  ...  42 

Közgazdaság- 44 

Közművelődés      _.  51 


Közegészségügy  ...  .. 

Hatóságok,  szervezet, 

pénzügy 62 

B.  neve  és  címere   66 

Környéke  _.  ...    67 

Története 68 

Irodalom ..    70 


Budapest  fekvése  és  területe. 

B.,  a  magyar  birodalom  fővárosa  és  a  magyar 
király  székvárosa,  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vár- 
megye székhelye,  azelőtt  sz.  k.,  ma  törvényható- 
sági joggal  felruházott  város,  a  Duna  mindkét 
partján  fekszik.  Határa  az  é.  sz.  470  25'  47"  ós 
47»35'  21",  valamint  a  k.  h.  360  36' 5"  és  36"  53' 
27"  közt  terül  el;  kiterjedése  É.-ról  D.  felé  18, 
K.-röl  Ny.  felé  22  km.  A  főváros  ezt  a  kiterje- 
dését az  1872.  XXXyi.  t.-c.  által  nyerte.  B.  terü- 
lete É.-on  Solymár,  Üröm,  Békásmegyer,  Újpest 
ós  Rákospalota,  K.-en  Pestújhely,  Rákosszent- 
mihály, Czinkota,  Rákoskeresztúr,  Pestszent- 
lörinez,  D.-en  Kispest,  Erzsébetfalva,  Csepel, 
Budafok,  Albertfalva,  Kistétény,  Nagytétény, 
Ny.-on  Budaörs,  Budakeszi,  Nagykovácsi  és  Pest- 
hidegkút  teiületével  határos ;  határainak  hossza, 
vagyis  egész  kerülete  77*43  km. 

Területe,  k  főváros  és  határának  egész  területe 
19,444-29  ha.,  ebből  szárazföld  18,661-27  ha.,Duna- 
terület  78302  ha.  A  szárazföldi  részből  2560-22 
ha.  a  beltelekre,  16,101-05 ha.  a  kültelkekre  esik. 


Budapest 


—     29     — 


Budapest 


A  Duna    jobbparti    szárazföldi    rósz    területe 
9983-27,  a  balparti  részé  8678  ha.' 

Természeti  viszonyok. 

Hegyrajz.  B.  jobbparti  részét  a  Budai  hegység 
egyes  csoportjai  hálózzák  be.  E  hegység  egy- 
felől a  Rózsadombbal,  másfelöl  a  Várheggyel 
és  a  Gellértheggyel  közvetlenül  a  Duna  medréig 
nyomul  elő.A  Várhegy  és  Rózsadomb  közt  nyiló  la- 
pály, melyet  aViziváros  ós  Orezágüt  foglal  el,  Ny. 
felé  a  Hűvösvölgy  és  Ördögárok  völgyiapályában 
nyer  folytatást.  A  budai  hegységnek  ez  a  fövöl- 
cye  a  hegj'ség  két  csoportját  (a  Hármashatárhegy 
és  a  Jánoshegy-Svábhegy  csoportját)  egymástól 
elválasztja  s  egyúttal  a  főbb  vizek  levezetőjéül 
szolgál.  A  Hármashatárhegy  csoportjától  K.-re 
tágasabb  lapály  kiséri  a  Duna  medrét,  melybe 
ÉNy.  felől  a  vörösvári  völgyelés  nyílik.  Egy  má- 
sik lapály  a  Gellérthegytől  D.-re  elterülő  Kelen- 
föld és  Lágymányos,  melyen  a  híres  budai  keserű- 
vizek  fakadnak.  Ezt  alacsony  dombsor  választja 
el  a  budaörsi  völgyiapálytól,  melj-től  D.-re  a 
Kamaraerdő  és  a  tétényi  f  ensík  terül  el.  B  hegy- 
csopoi'tok  jelentékenyebb  emelkedései  a  főváros 
területén :  a  Hármashatárhegy  496,  Felső-Kecs- 
kehegy 497,  Ujlaki-hegy  448,  Kecskehegy  479, 
Vadaskert  375,  Gugerhegy  376,  Nagy-Hárshegy 
458,  Jánoshegy  529,  Svábhegy  464,  Kakukhegy 
438,  Kis-Svábhegy  258,  Gellérthegy  235  és  a 
Kőérberek  (Kamaraerdő)  253  m.  (Részletesebb 
loirását  1.  Budai  hegység.) 

A  főváros  balparti  része  alacsony  fekvésű  sík- 
ság, mely  nagyrészt  csak  8—10  m.-nyire  emelke- 
dik a  Duna  nullpontja  fölé  (legmélyebbek  a  Bel- 
városban a  Váczi-  és  Molnár-utca,  7  m.)  s  csak 
ÉK.  és  K.  felé  (Teleki-tér  13  m.,  Kálvária-tér  15*8, 
Ludoviceum  17,  Orczy-ut  18  m.)  emelkedik  maga- 
sabbra ;  ezért  szükségessé  vált  egész  városrészek 
talajának  feltöltése  s  a  rakodópartoknak  meg- 
felelő emelése.  A  főváros  beépített  részének  leg- 
magasabb pontjai  a  tenger  szine  felett  a  Vár- 
hegj'  169,  Naphegy  158,  Gellérthegy  235,  kő- 
bányai Ó-liegy  149  m.  Legmélyebb  a  Váczi-utca 
103  és  az  óbudai  Hajógyári  sziget  103-5  m.  A 
Lánchíd  közepe  112  m.,  hídfői  107-6  m.  A  Duna 
nullpontja  96-68  m. 

Geológiai  alakulás.  A  balparti  alluviális  sík- 
ság 3— 15  m.  mélységig  homokból  és  kavicsból 
áll,  mely  alatt  a  kelet  felé  erősen  vastagodó  kis- 
czelli,  ill.  vízálló  agyag  települ.  A  városligeti  ar- 
tézi kút  fúrásakor  kiderült,  hogy  a  15-53  m.  vas- 
tag alhivium  alatti  harmadkori  képződmények 
vastagsága  901-5  m.  (agyag  és  homokkő  foly- 
tonos váltakozásban,  legalul  kisezelli  agyag 
325-42  m.  vastagságban)  s  ezek  alatt  a  felső  triász- 
korú dolomit  találtatott;  a  kőbányai  dombo- 
kat mediterrán  lajtamész,  agyag,  homok,  ka- 
vics, szarmata  mész,  pannóniai  agyag,  homok  és 
levantei  kavics  alkotja.  A  jobbpart  főalkotó  kőzete 
a  triasz-korboli  dolomit  ós  a  Dachstein-mész,  me- 
lyekre jól  kifejlődött  eocén  és  oligocén  rétegek 
(nummulit-mész,  briozoás  márga,  budai  márga, 
helyenként  homokkő  s  felette  kisezelli  agyag  és 
Pectunculus-homok)  s  ezekre  kavicsból,  homok- 
ból, mediten'án  és  cerithium-mészből,  kongeria- 
agyagból,  homokkőből  és  édesvízi  mészből  álló 


neogén  képletek  települnek ;  ezeket  lősz  és  mész- 
tufa takarja. 

A  talaj  minősége.  Míg  a  város  dunajobbparti 
részein  a  talaj  természettől  fogva  egyenlően  ki- 
fogástalan volt  mindig,  a  balparti  egyes,  Tcülö- 
nösen  mélyebben  fekvő  s  különböző  altalaji  víz- 
erektől átszelt  részein,  hol  a  régebbi  lakosság- 
nem  ügyelt  a  feltöltési  anyag  minéműségóre,  sok 
munkára  volt  szükség,  hogy  a  talaj  a  közegész- 
ségügyi követelményeknek  megfelelővé  tétessék. 
Az  e  tekintetben  keresztül  vitt  nagyszabású  csa- 
tornázási, talajvíz -vezetési  és  burkolási  munká- 
latok irányítására  kezdetben  nagy  befolyással 
voltak  néhai  Fodor  József  egyetemi  tanár  kitűnő 
vizsgálatai,  s  lehet  mondani,  az  a  céltudatos  mun- 
kálkodás, amelyet  a  város  e  tekintetben  kifejtett 
8  mely  következetesen  és  szigorúan  érvényesí- 
tette a  magánosok  munkálatainál  is  a  közegész- 
ségügy igényeit  (talaj  feltöltése  kizárólag  szer- 
vetlen anyaggal,  csatornázási  és  vízelvezetési 
kényszer,  pöcegödrök  megszüntetése  stb.),  az 
egész  város  talajviszonyait  kielégítővé  tette. 

A  Duna.  A  Duna  B.-D.-i  irányban,  először  Ny. 
felé,  azután  K.  felé  kidomborodó  ívben  hasítja  B. 
területét  s  hossza  itt  15-27  km. ;  szélessége  3—800 
m.  (legszélesebb  a  Margitsziget  É.-i  csúcsánál.leg- 
keskenyebb  a  Gellérthegynél),  mélysége  a  nuU- 
ponttól  számítva  3-5—13  m. ;  a  főváros  határában 
összesen  783-02  ha.  területet  foglal  el  s  medrében 
5  sziget  van :  az  újpesti,  melynek  keskeny  Duna- 
ágát téU  kikötővé  alakították  át,  az  óbudai (102-79 
ha.),  a  hajógyári  és  a  régebben  önálló  kis  budai 
szigettel  egyesített  Margit-  (62-14  ha.),  végül  a 
főváros  területén  már  kívül  eső  Csepelsziget.  A 
Duna  nullpontja  96-68  m.-nyire  van  az  Adriai- 
tenger szine  felett ;  a  folyam  közepes  vízállása 
az  1880—1909.  évek  átlagában  2-35  m. ;  szélső- 
ségei —  0-72  ós  9-36  m.  voltak. ;  tehát  a  vízjáték 
több  mint  10  m.  Az  észlelt  legmagasabb  vízállá- 
sok voltak :  1740 :  10-24,  1775  :  764,  1838 :  9-36, 
1876 :  7-67  és  1891 :  6-79  m.  Legkisebb  vízálláskor 
a  Duna  a  fővárosnál  mintegy  500  m^,  legnagyobb 
vízálláskor  mini  egy  10,500  m^-t  szállít  másodper- 
cenkint. 

A  főváros  egy  része  mélyebb,  mint  a  dunai 
nagy  jeges  árvizek  szintje  s  ezért  a  partokat  oly 
magasra  kellett  emelni,  hogy  rajtuk  az  árvizek  át 
ne  ömölhessenek ;  az  alacsonyabb  külterületeket 
töltések  védik  az  elöntéstől.  A  kőpartok  magas- 
sága 84  m.  0  pont  fölött,  de  rajtuk  még  9-00 
m.-ig  fölérő  mellvédö  fal  is  húzódik,  úgy  hogy  a 
főváros  9-00  m.  magas  árvíz  ellen  védett.  De  mi- 
vel a  legmagasabb  árvizeket  eddig  a  jégtorlódá- 
sok okozták,  igyekeztek  a  jégtorlódások  keletke- 
zésének lehetőségót  is  megszűntetni.  Ebből  a  cél- 
ból elzárták  a  soroksári  D  imaágat,  hogy  a  vizet 
a  budafoki  ágba  tereljék.  A  Csepel-sziget  felső 
végénél  u.  i.  az  ellaposodott  mederben  keletkez- 
tek a  jógtorlódások,  melyeket  a  két  ágban  meg- 
osztott víz  elragadó  ereje  csak  nehezen  birt  meg- 
bontani. A  bajon  a  víznek  egyetlen  mederbe  szo- 
rításával segítettek.  Ezenkívül  a  budafoki  ágat 
is  rendezték,  mélyítették,  széles  helyeit  párhuza- 
mos művekkel  szűkítették,  úgy  hogy  a  főváros 
a  jégtorlódások  veszedelmétől  mentesnek  mond- 
ható. A  régi  jeges  árvizek  közül  megemlítjük  az 


Budapest 


—     30     - 


Budapest 


1838-ikit,  mely  Pest  4254  háza  közül  2281 -et, 
Buda  házai  közül  601-et  döntött  romba,  azonkí- 
vül Pesten  megrongált  827,  Budán  536  házat  s 
150  ember  vesztét  okozta.  Az  utolsó  nagyobb 
áradás  1876  elején  volt  s  ekkor  a  főváros  terüle- 
téből 1865  ha  került  víz  alá.  Az  újabb  árvizek 
nagyobb  veszedelem  nélkül  folytak  le. 

A  Duna  szabályozásával  részint  a  szigetek 
mellett,  részint  egyes  szóles  mederszakaszokban 
a  hajók  számára  téli  kikötőket  készítettek.  Ilyen 
téli  kikötők  :  az  újpesti  (32  ha),  az  óbudai  (24-2  ha) 
és  a  lágymányosi  (7  ha). 

A  soroksári  Dunaág  az  elzárása  után  a  hajó- 
zásra alkalmatlan,  bűzhödő  pocsolyává  változott. 
Ezt  a  Dunaágat  most  szabályozzák.  Az  elzárást 
az  árvíz  szine  fölé  emelik,  hogy  az  árvíz  az  ágba 
be  ne  hatolhasson.  Ebben  az  árvízgátban  két  zsi- 
lipes  nyílást  készítenek.  Egyet  a  soroksári  ág  víz- 
zel való  ellátása  céljából  és  egy  csegót  a  hajózás 
számára.  Ezenkívül  Ráczkeve  táján  is  elzárják 
még  a  soroksári  ágat  s  ide  is  csegét  építenek. 
B.  és  Ráczkeve  közt  tehát  a  Dunaág  mestersé- 
ges tóvá  alakul,  melyet  a  hajózás  céljából  csegék 
kötnek  össze  a  fő  Dunával.  A  munkálatok  most 
vannak  kivitel  alatt. 

Talajvíz.  A  főváros  balpartján  a  vizátbocsátó 
rétegek  a  Duna  felé  lejtenek,  tehát  a  talajvíz  min- 
denütt a  Duna  felé  szivárog  s  csekély  vízállás 
mellett  könnyen  lefolyik,  a  Duna  növekedésével 
ellenben  visszatódul  s  a  kutak  víztükrét  duzzasztja. 
A  homokból  és  kavicsból  álló  felső  földrétegek 
alatt,  melyeknek  vastagsága  3—15  m.,  mindenütt 
van  víz,  de  a  pesti  belső  kutak  kevésbbé  jó  vizet 
adnak,  mint  a  külsőbbek  és  a  jobbpartiak.  Mint- 
hogy a  földalatti  vizet  az  agyagrétegek  át  nem 
eresztik,  helyenként  földalatti  medencék  támad- 
nak, melyekben  a  talajvíz  rendesen  magasabban 
áll,  mint  a  Duna  víztükre.  Szabó  a  fővárostól 
É.-ra  3  ily  medencét  különböztet  meg:  a  budapest- 
rákosit, az  újpest-palotait  és  a  káposztásmegyer- 
dunakeszi-fótit;  mindegyik  igen  vízbő  s  a  víz  ott 
a  természetes  szürődésnél  fogva  igen  jó. 

Ásványos  források.  B.  területén  világhírű  ás- 
ványos források  fakadnak,  melyek  3  csoportba 
oszthatók :  1.  a  Duna  jobbpartján,  a  Gellérthegy- 
től D.-re  elterülő  lapályon  (Lágymányos)  fakadó 
hideg  keserű  víz-források ;  2.  a  Duna  mindkét  part- 
ján, sőt  magában  a  Duna  medrében  nagy  mennyi- 
ségben fakadó  hévvizek,  és  3.  a  Duna  balpartján 
fakadó  hideg  vasas  források. 

A  Lágymányoson  fakadó  (1852.  Schleisz  György 
budai  birtokos  által  felfedezett)  keserüvizek  fő- 
alkotórésze  kénsavas  magnézium  és  kénsavas 
nátrium,  mely  e  vizeknek  sajátságos  ízüket  adja : 
e  sók  nem  valami  meglevő  telepből  lúgoztatnak 
ki,  hanem  folyvást  képződnek,  mely  vegytani  fo- 
lyamat a  dolomitban  ós  alsó  oligocón  márgában 
és  agyagban  —  az  ebben  előforduló  pirit  bomlása 
folytán  —  megy  végbe.  E  keserűvizek  hőfoka 
változó ;  közepes  hőmérsékletük  lO^Q"  C.  A  meg- 
nyitott kutak  száma  mintegy  200  s  ezek  3  helyen 
csoportosulnak :  a  Lágymányoson,  az  Őrmezőn  és 
örsödön  a  Dobogó  alatt.  A  Lágymányoson  fakadó 
források  közül  a  Szent  István,  Hunyadi  Mátyás  L, 
II.,  Széchenyi  István,  Deák  Ferenc,  Heinrich  ésHil- 
degarde  egyesített  keserűsós-források  vize  a  kül- 


kereskedelembe budai  királykeserűvíz  néven  ke- 
rül ;  ezek  egy  része  az  Erzsébet-sósfürdöt  (1.  o.) 
táplálja,  mely  szép  lendületnek  indult.  Jelenté- 
keny forrás  még  az  Aesculap-forrás.  Az  őrmezei 
források  a  Ferenc  József,  az  Apenta  és  a  Sax- 
lehner-féle  források ;  a  budai  keserűvizek  közül 
a  legkoncentráltabbak  és  leghíresebbek  a  Dobogó 
alatt  fakadó,  Saxlehner  András  utódai  tulajdoná- 
ban levő  Hunyadi  János  keserűvízforrások,  me- 
lyek vize  az  egész  világon  el  van  terjedve.  (Ki- 
vitel évi  8—10  millió  liter.) 

A  hévvizek  közül  a  Józsefhegy  alatt  levő  Csá- 
szár- és  Lukácsfürdő,  a  Királyfürdő,  a  Margitsziget 
forrása  és  a  városligeti  artézi  forrás  kénes  hév- 
vizek,  a  Gellérthegy  alatt  fakadó  rácfürdői, 
rudasfürdői  és  a  sárosfürdői  források  földes  me- 
szes hévvizek.  Utóbbiak  már  az  Árpádok  korá- 
ban Alhévvizeknek,  a  Józsefhegy  körül  faka- 
dók pedig  Felhévvizeknek  neveztettek;  e  for- 
rások hőmérséklete  igen  különböző,  a  Császár- 
fürdő ivó  forrásának  hőfoka  64'2°  C,  a  mel- 
lette levő  másik  forrásé  csak  24**  C. ;  legtöbbje 
kevés  kénhidrogént  is  tartalmaz ;  a  margitszi- 
geti és  a  városligeti  források  szénsavat  is  tartal- 
maznak. A  Duna  jobbpartján  bugyogó  forrásokból 
24  óra  alatt  486,000  hl.  víz  folyik  ki;  magasabb 
vízállásnál  a  hévvizek  tükre,  hőmérséklete  és  bő- 
sége is  emelkedik.  Ezen  források  közül  különös 
nevezetességű  a  városligeti  artézi  forrás,  melyet  a 
főváros  hatósága  Zsigmondy  Vilmos  vezetése  alatt 
1868-1878.  fúratott ;  970-5  m.  mélységből  fakadó, 
73'9<'  C,  vize  színtelen,  hidrotion  szagú  és  dús 
szénsavtartalma  miatt  csípős  ízű ;  a  forrás  vízbő- 
sége 24  óra  alatt  7600  hl. ;  ivásra  és  fürdésre 
szolgál.  Kevésbbé  jelentékenyek  a  Duna  balpart- 
ján (Erzsébetkörút,  Hársfa-  és  Nyárutca)  fakadó 
s  fürdésre  használt  hideg  vasas  források. 

Éghajlat.  B.  éghajlata  némileg  átmenet  az  Al- 
föld kontinentálisabb  és  a  Dunántúl  kissé  mérsé- 
keltebb éghajlata  között.  A  jobbparti  rész  éghaj- 
lata az  egyes  pontok  fekvése  szerint  eltérőbb, 
mint  a  balpartié,  ahol  egyébként  a  sűrűbb  ház- 
tömegek hatása  jobban  érvényesül.  Közegészségi 
szempontból  fontos,  hogy  az  uralkodó  szél  első- 
sorban az  ÉNy.-i,  másodsorban  a  Ny.-i,  mely  a 
tisztább  hegyi  levegőt  a  főváros  balparti  részébe 
viszi.  B.  évi  középhőmérséklete  (valódi  közép)  a 
meteorológiai  intézetnek  a  Lovas- utón  153  m. 
magasságban  végzett  megíigy élései  szerint  9"6» 
C,  a  legmelegebb  hónap  a  július  20'9''-kal,  a  leg- 
hidegebb a  januárius  — 2-3-kal.  A  hőmérő  legma- 
gasabb állása  egy-egy  esztendőben  átlag  33-30,  leg- 
alacsonyabb állása  pedig  —  14-8".  Ezek  az  átla- 
gos szélsőségek.  Az  abszolút  szélsőségek  az  utolsó 
évtizedekben  38-2o  1892  aug.  18.  és  —  20-6»  1879 
dec.  25.  A  pesti  oldalon  az  évi  középhőmérséklet 
hozzávetőleg  O'ö— l-O^-kal  magasabb ;  mint  min- 
den nagy  városban,  úgy  itt  is  főleg  nyáron  a  fel- 
melegedett házfalak  este  és  éjjel  meleget  sugá- 
roznak ki  és  a  levegő  hőmérsékletét  emelik. 

Az  évi  átlagos  csapadékmennyiség  (1871— 
1905)  640  mm.,  legtöbb  esett  1882-ben  896  mm., 
legkevesebb  1904-ben  427  mm.  A  kora  nyári  eső- 
zések az  uralkodók,  május  és  júniusban  a  csapa- 
dék átlaga  74  mm.,  februárban  pedig  csak  31  mm. 
A  múlt  század  60-as  évei  nagyon  szárazak  vol- 


1 


Budapest 


—     31     — 


Budapest 


tak,  azoknak  figyelembe  vételével  (1856-1906) 
az  évi  csapadék  598  mm.-re  száll  le  (1863.  csak 
328  mm.-t  mértek),  össze-vissza  van  egy  esz- 
tendőben 121  csapadékos  nap  (legalább  O'l 
mm.  csapadékmennyiséggel)  és  19  zivataros  nap. 
Pusztító  felhőszakadás  ritkán  fordul  elő,  ilyen 
esetek  voltak :  1875  Jún.  26.  (103  mm.)  és  1878 
júl.  31  (108  mm.).  B,-en  az  évi  borultság  az  égbolt 
0'52  részét  borítja,  legderültebb  az  augusztus 
(0'35),  legborusabb  a  december  (0'67),  a  pára- 
nyomás évi  közepe  7'2  mm.,  a  relatív  nedvességé 
73"/o,  legszárazabb  a  levegő  ápr.-ban  (647o).  l^g- 
nedvesebb  jan.-ban  (877o),  a  légnyomás  évi  kö- 
zepe 748-5  mm.,  153  m.  magasságban  a  tenger 
színe  fölött. 

Növényvilág.  B.  ílórája  a  Dunai  flőrakerület- 
nek  alföldi  flőrakörnyékébe  tartozik,  még  pedig 
ennek  nyugati  határvonalára,  melyen  e  környék 
a  pannóniai  flórakörny ékkel  érintkezik.  Égalja 
a  tenyészeti  viszonyoknak  nagyon  kedvező,  termő- 
helyei változatosak,  flórája  gazdag.  A  jobbparté 
hegyi,  a  balpartó  pusztai  jellegű.  Az  erdő  övei 
közül  a  tölgy  és  bükk  öve  fordul  elő ;  a  hegyi 
rétek,  réti  lápok,  füves  puszták  és  homoktérségek 
vegetációja  szintén  érdekes;  szikes  növényzet 
a  keserüforrások  körül,  mocsaras  flóra  a  Rákos- 
patak mentén  van  kifejlődve.  A  termesztett  növé- 
nyek közül  legfontosabb  volt  —  mielőtt  a  fll- 
loxera  kipusztította  —  a  szőUő.  A  hajdan  híres 
szöUök  részben  már  regeneráltatnak ;  azonkívül 
pompásak  a  gyümölcsösök :  cseresznye,  mandola, 
őszi  és  kajszin  barack,  meggy,  szilva,  dió,  alma, 
körte.  A  főváros  környékén  észlelt  növényfajok 
száma  1634,  a  nemeké  523,  a  családoké  108. 
Összefoglaló  munka  B.  flórájáról :  Borhás  V., 
A  főváros  környékének  növényzete  (B.  monográ- 
fiájában.). 

Állatvilág.  B.  faunája  az  ország  többi  vidéké- 
nek állatvilágától  több  tekintetben  eltér ;  válto- 
zatos, jellemzetes  és  gazdag,  mert  benne  nem- 
csak a  szárazföldi,  de  a  vizi  állatok  is  képviselve 
vannak.  Faunáját  a  palearktikus  régió  európai 
szubrégiójához  számítják,  de  van  sok  állata,  mely 
a  mediterrán  szubrégióit  jellemzi.  Legnevezete- 
sebb állatja  az  Ablepharus  pannonicus  (1.  Ahle- 
pharus),  mely  kizárólag  csak  a  budai  hegyekben 
fordul  elő ;  rovarfaunája  igen  gazdag. 

Ásványország.  Az  ásványország  termékeire 
nézve  1.  fentebb  a  geológiai  viszonyokról  szóló 
pontot. 

Topográfia. 

B.-etmára  természet  két  egymástól  lényegesen 
különböző  félre  osztotta ;  a  Duna  jobbpartján  épült 
Buda  és  Óbuda  (I— Hl.  kerület)  akadálytalan  ter- 
jeszkedésének a  talaj  egyenetlensége  s  a  nehezen 
hozzáférhető  hegyek  határt  szabnak ;  övé  volt  a 
múlt,  mely  benne  látta  hazánk  egyik  védőbás- 
tyáját; a  balparti  Rákosmező  homokján  épült 
Pest  (IV— X.  ker.)  ellenben  akadálytalanul  ter- 
jeszkedhetik  minden  irányban  s  az  új  korszellem, 
szakítva  a  múlt  emlékeivel  és  hagyományaival, 
8  felismerve  e  lapály  fontosságát,  oda  költöz- 
tette át  a  közélet  nyilvánulásának  majdnem  min- 
den tényezőjét.  Bár  Buda  politikai  jelentőségét 
részben  még  megtartotta  s  ma  is  a  királyi  csa- 
ládnak és  több  minisztériumnak  székhelye,  köz- 


gazdasági szerepét  Pest  vette  át,  mely  különösen 
az  alkotmány  visszaállítása  óta  (1867)  úgy  a  szel- 
lemi, mint  az  anyagi  műveltség  terén  óriási  hala- 
dást tett.  Népességének  gyors  növekedéséve.1  lé- 
pést tartott  építkezésének  gyors  emelkedése^  fel- 
lendülő kereskedelme  és  ipara  folytán  pedig  mint- 
egy varázsütésre  új  élet  és  elevenség  költözött 
az  előbb  csendes  városba.  Az  alkotmányos  kor- 
szak jótékony  hatása  mellett  nagyrészt  a  ter- 
mészeti viszonyok  okozták  a  Duna  két  partja  közt 
kifejlődött  különbségeket ;  Buda  újabban  a  Gel- 
lérthegyen túli  sík  területeknek  a  beépítésbe 
való  bevonása  által  vetette  meg  jövendő  fejlődé- 
sének szélesebb  alapjait. 

A  kerületek.  B.  alkotórészei  a  főváros  egyesí- 
tésekor szervezett  10  közigazgatási  kerület,  úgy- 
mint: 

a)  a  Duna  jobbpartján  (Budán) :  az  I.  kerület 
(Vár,  Tabán  és  Krisztinaváros),  a  ü.  kerület  (Or- 
szágút és  Víziváros)  és  a  III.  kerület  (Újlak  és 
Óbuda) ; 

b)  a  Duna  balpartján  (Pesten) :  a  IV.  ker.  (Bel- 
város ;  1.  a  Budapest  IV.  ker.  1911-ben  e.  tér- 
képet), V.  ker.  (Lipótváros),  VI.  ker.  (Terézváros), 
VII.  ker.  (Erzsébetváros),  VIII.  ker.  (Józsefváros), 
IX.  ker.  (Ferencváros)  és  X.  ker.  (Kőbánya). 

A  budai  oldalon  nagyobbára  a  hegyrajz  álla- 
pítja meg  a  kerületek  határait.  Az  I.  kerülethez 
tartozik  a  Várhegy  s  az  attól  D.-re  elterülő  völgy- 
iapály, valamint  a  Gellérthegy;  hozzátartozik 
továbbá  a  Lágymányos  és  Kelenföld  neve  alatt 
ismeretes  tágas  lapály,  most  Buda  leendő  fejlődé- 
sének színhelye,  továbbá  a  már  erősen  benépe- 
sedett Svábhegy  csoportja  a  Zugligettel  és  Hüvös- 
völggyel ;  a  n.  kerület  a  Várhegy  K.-i  és  É.-i  lej- 
tőit foglalja  magában,  mihez  még  a  Kálvária- 
hegy, Rózsahegy  és  Rókushegy  lejtői  csatlakoz- 
nak, végül  a  ni.  kerület  a  budai  hegyek  és  a  Duna 
közt  húzódó  keskeny  partszegélyen  s  a  Hármas- 
határhegy csoportjának  lejtőin  terjeszkedik  ki. 
A  balparton  a  főbb  közlekedési  erek  adják  meg 
a  város  beosztásának  vázát,  magva  a  belső  körút 
(Vámház-,  Múzeum-,  Károly-körút  és  Deák  Fe- 
renc-utca)  által  befogott  Belváros ;  ennek  sarok- . 
pontjaiból  sugár  irányban  s  legyezőszerüleg  indul 
ki  aVáczi-körút,  Király-utca,  Rákóczi-  és  ÜUői-útj 
melyek  az  V.,  VI.,  VH.,  VlU.ésIX.  kerületet  egy- 
mástól elkülönítik  s  kifelé  való  terjeszkedésük- 
nek (a  Józsefváros  kivételével,  melynek  kültelke 
nincs)  tág  teret  engednek;  e  sugárutakat  ha- 
rántul szegi  az  V— IX.  kerületek  neveit  viselő 
Nagykörút  (1.  alább),  mely  az  egyes  kerületek 
közti  közlekedést  közvetíti.  A  régi  fogyasztási 
vámvonal  jelöli  a  sűrűbben  beépített  beltelket, 
melyen  kívül  a  városi  jelleget  nélkülöző  kültel- 
kekterülnek el ;  ezek  azonban  mindjobban  beépül- 
nek, úgy  hogy  a  vámvonalnak  a  balparti  kerü- 
letekben már  a  fővárosi  terület  határáig  való 
kitolása  vált  szükségessé. 

Az  egyes  kerületek  különböző  időben  jöttek 
létre,  azért  jellegük  is  nagyon  különböző ;  a  169 
m.  magas  hegyen  fekvő,  bástyáktól  környezett 
Vár  kisvárosra  emlékeztető  csöndes  utcáiba  a 
minisztériumok  s  az  udvar  öntenek  némi  életet ;  a 
Tabán  (hajdan  rác  városrész)  eredetileg  a  Gellért- 
hegy lejtőire  felnyúló  keskeny  utcáival  s  apró 


Budapest 


-     32     — 


Budapest 


házaival  az  új  uagyszabású  szabályozásoknak 
esett  áldozatul,  úgy  hogy  keleties  jellegű  festői 
képe  már  teljesen  elveszett  s  helyet  fog  adni  egy 
modern,  szép  városrésznek;  a  völgyiapályt  el- 
foglaló Krisztinaváros  (liajdan  Lógod),  mely  ere- 
detileg nyaralók  telepének  indult,  újabban  a 
nagyvárosi  jellegű  építkezések  óriási  terjedésé- 
vel új  fejlődési  irányzatot  vett.  Hasonlóképen 
egészen  modera  nagyvárosi  jellegű  városrésszé 
alakul  a  Lágymányosnak  most  beépülő  síksága. 
A  Várhegj'től  a  Császárfürdőig  és  Városmajorig 
elterülő  lapályt  a  II.  kerület  (Országút  és  Vízi- 
város, utóbbi  a  középkorban  Szt.-Péter  külváros) 
foglalja  el,  emez  a  budai  kereskedelem  és  ipar 
központja,  aniaz  eredetileg  földmívelők  lakóhelye. 
A III.  ker.  (Újlak  és  Óbuda,  előbbi  régente  Szt.- 
Jakab)  nagyi'észt  vidéki  jellegű,  lakói  leginkább 
szöllö-  és  gyári  munkások ;  e  kerület  aránylag 
leglassabban  ölt  nagyvárosias  jelleget.  A  bal- 
parti városrészek  a  bár  íiatal,  de  magasra  törő 
nagyváros  bélyegét  viselik  magukon ;  a  Bélvá- 
ros, B.  city-je,  a  tudományos  élet  és  a  hatóságok 
széke,  a  régi  polgárság  központja,  a  legúja])b 
nagyarányú  szabályozások  folytán  egészen  újjá- 
épülni készül  8  világhírű  korzójának  (Dunapart) 
megadja  az  eddig  nélkülözött  megfelelő  hátte- 
ret. A  Lipótváros  az  üzleti  élet,  a  nagykeres- 
kedelem, a  tőke  és  a  tőzsde  székhelye,  B.  leg- 
szabályosabb városrésze,  ahol  az  új  országház 
tája  a  főváros  legfényesebb  részévé  épült  ki.  A 
Teréz-  és  Erzsébetváros  belső  részeiben  a  kis- 
kereskedés honol,  külső  utcáiban  a  munkás  és 
napszámos  népesség  túlnyomó ;  az  Andrássy-út 
és  a  Nagykörút  külső  képére  is  előkelő  város- 
részt teremtett  a  régi  szűk  utcák  helyén.  A  Jó- 
zsefváros belső  része  (a  Nemzeti  Múzeum  körül) 
a  főurak  kedvelt  lakóhelye,  külső  s  eddig  kevéssé 
fejlett  (de  igen  népes)  részében  a  kisiparosok  és 
a  szegényebb  néposztályok  élnek,  míg  a  vele 
szomszédos  Ferencvárosban  majorosok  és  fuva- 
rosok telepedtek  meg  nagy  számmal ;  a  fővám- 
hivatal,  elevátor  s  gőzmalmok  körül  azonban 
nagyvárosi  élet  lüktet.  Végül  a  X.  ker.  (Kő- 
bánya), a  fővárostól  egészen  elkülönítve  fekszik, 
s  lakói  leginkább  gyármunkások  és  napszámo- 
sok, kik  a  nagy  gyári  vállalatokban,  téglavetők- 
ben és  sörfőzökben  keresik  kenyerüket;  a  köz- 
igazgatásilag ide  tartozó,  de  az  Üllői-út  mentén 
épült  tisztviselőtelep  több  mint  200  csinos  ma- 
gánházból áll. 

A  főváros  új abbkori  fejlődését  áttekintve,  álta- 
lában mondhatni,  hogy  a  város  főleg  az  utolsó  20 
év  alatt  oly  óriási  mértékben  lendült  fel,  mely 
világváros  színvonalára  emelte ;  lakóinak  száma 
megháromszorozódott,  egészen  új  városrészek 
keletkeztek,  a  nagyszabású  szabályozások  és  két 
díszes  dunai  híd  építése  pedig  a  régibb  kerüle- 
tek jellegét  és  képét  is  lényegesen  megváltoztat- 
ták. A  rendkívül  élénk  építési  tevékenység,  mely 
különösen  az  1898.  évig  lázas  mérveket  öltött 
és  1910  óta  újból  óriásilag  megindult,  ezer  meg 
ezer  lakóházat,  köztük  számos  bérpalotát  és  ne- 
vezetes középületet  teremtett  s  különösen  a  bal- 
oldali (pesti),  már  régebben  is  gyors  növekedés- 
ben lévő  kerületeket  gyarapította.  De  a  kezdettől 
fogva  csöndesebb  jobbpart  (Buda)  is  a  testvér-  i 


városok  egyesítése  előtt  alig  sejtett  fellendülést 
mutat,  mely  az  új  hidak  építése  és  az  előbb  el- 
hanyagolt forgalmi  eszközök  tökéletesítése  követ- 
keztében a  jövőre  is  még  nagyobb  felvirágzást 
enged  remélni. 

Szabályozás.  B.  fejlődése  leginkább  csak  egye- 
sítése óta  vett  nagyobb  lendületet.  Gróf  And- 
rássy  Gyula  kezdeményezésére  a  törvényhozás 
a  kormánynak  a  főváros  szabályozására  és  eme- 
lésére az  1870.  évi  X.  t.-c.-ben  sorsolási  kölcsön 
útján  24  millió  f  rtnyi  pénzalapot  bocsátott  rendel- 
kezésére s  az  1870.  LX.  és  1871.  XLH.  t.-c.-ben 
az  Andrássy-út  (akkor  Sugár-út)  és  Nagy-körút 
építését  kimondotta,  a  szükséges  szabályozási 
munkálatok  vezetésére  pedig  a  fővárosi  közmun- 
kák tanácsát  léptette  életbe.  Az  ez  által  hirdetett 
pályázaton  a  10  veraenyző  közül  (némi  változta- 
tással) Lec/iwer  Lajos  terve  fogadtatott  el  az  álta- 
lános szabályozás  alapjául.  B  tervezet  alapján 
jött  létre  az  Andrássy-út  s  a  Nagy-körút,  a  Pod- 
maniczky-utcánakaVáczi-körútig  való  meghosz- 
szabbítása,  a  belső  körút  boulevardozása,  a  Külső 
Váczi-út  (ma  Váczi-út)  kiszélesítése ;  ezenkívül 
terveztetett  egy  külső  körút,  mely  a  Margit- 
sziget fölött  indulna  ki  a  Dunaparttól  s  a  Vá- 
rosliget külső  határán  elhaladva,  az  egész  vá- 
rost megkerülné.  Hasonlókép  terveztek  Budán 
egy  nagy  körutat,  mely  aMargit-hídtól  kiindulva, 
a  Városmajor  felöl,  a  Vérmező  szélén  húzódik 
el  s  a  Gellérthegyet  megkerülve,  Kelenföldön, 
a  Ferenc-körúttal  szemben  érné  a  Dunát.  B  ter- 
vezet kiterjeszkedett  végül  a  Duna  szabályozá- 
sára, a  Margitliíd  és  vámházkörúti  híd,  a  Gellért- 
hegyen tűi  pedig  hajókikötő  létesítésére  is  (ezt 
utóbb  elejtették). 

B  nagyszabású  szabályozási  tervek  megindí- 
tása óta  a  fővárosi  hatóság  és  a  kormány  igen 
nagy  összegeket  fordítottak  építkezésekre  s  a  fő- 
város szépítésére.  Maga  a  főváros  a  szükséges 
középületek  s  közmunkák  létesítésére  közjövedel- 
mének 50Vo-át  fordítja  (1867— 1883-ig  74.853,668 
koronát),  a  kormány  pedig  szabályozásokra  s  épít- 
kezésekre az  1867— 83-iki  években  nem  kevesebb 
mint  127.524,108  koronát  szavazott  meg. 

Az  eredeti  tervezetben  felvett  szabályozások 
legnagyobb  részt  már  végrehajtattak  s  a  budai  kör- 
út is  meg  van  nyitva,  bár  koránt  sincsen  beépítve. 
A  főváros  rohamos  fejlődése  újabb  szabályozások 
és  városrendezések  foganatosítását  is  tette  szük- 
ségessé, melyek  egyes  városrészek  arculatát  tel- 
jesen megváltoztatták. 

Ily  nagymérvű  szabályozások  színhelye  volt 
legutóbb  a  Belváros.  Az  Erzsébet-híd  építésével 
kapcsolatban  a  Kossuth  Lajos-utca  kiszélesítte- 
tett  s  az  egész  sűrűn  beépített  rendezetlen  város- 
rész, mely  a  Ferenciek-terétől  az  Eskü-térig  el- 
terült, lebontatott  és  szabályoztatott.  Ezen  új 
városrósz  főére  a  díszes  Eskü-i'd,  mely  a  Kossuth 
Lajos-utca  folytatásaként  (bár  megtört  vonalban) 
vezettetett  a  hídhoz,  két  oldalt  a  király  bérpalo- 
tájától, a  Belvárosi  takarékpénztár  palotájától  ós 
a  Klotild-palotáktól  szegélyezve.  A  szabályozásnak 
áldozatul  esett  a  Kasselik  Ferenctől  1844.  épített 
tornyos  7'égi  városháza  és  a  csinos  barokizlésű 
Grassalkovies-palota  a  Kossuth  Lajos-utcában. 
Az  új  útvonalak  díszes  házakkal  épültek  be ;  a  sza- 


Budapest 


—     33 


Budapest 


bályozás  és  hídépítés  folytán  gödörbe  került  a  bel- 
városi j^íe'Mwia-íewpZom  ós  a  piarista  rendház; 
ezek  azonban  a  legutóbb  elfogadott  szabályozás- 
sal kapcsolatos  restaurálás,  illetőleg  újjáépítés 
folyamán  szerencsés  végleges  megoldáshoz  jut- 
nak. Jelentékeny  szabályozás  vált  szükségessé 
a  Ferenc  József-híd  pesti  feje  körül,  ahol 
a  központi  vásárcsarnok  épült.  Új  alkotás  a 
Kaplony-utca  megnyitása  is,  az  Egyetem-tértől  a 
Magyar-utcáig,  melynek  a  Muzeum-körútig  való 
folytatását  tervezik.  A  jelenleg  városházul  szol- 
gáló régi  Károly-kaszámya  helyén  építendő  bér- 
házcsoport és  a  vele  kapcsolatos  szabályozás  a 
Belváros  kópét  teljesen  meg  fogja  változtatni, 
de  e  szabályozás  terve  végleg  megállapítva 
még  nincsen.  Az  új  városházát  az  Erzsébet-térre 
tervezik,  melynek  parkját  a  Váczi -körútig  és  a 
Szt.  István  templomig  vinnék  ki. 

Óriási  változáson  ment  át  a  Lipótváros,  ahol  az 
1786.  emelt,  nagy  négyszöget  képezett  s  4  tompa 
sarkán  hatalmas  pavillonoktól  bezárt  (36,025  m* 
területű)  Újépület  megváltása  és  lebontása  (1898) 
folytán  egy  egész  új  városrész  keletkezett,  mely- 
nek központja  a  hatalmas  Szabadság-tér  a  tőzsde 
és  az  Osztrák  Magyar  Bank  palotáival  ós  számos 
más  díszes  palotával.  Ez  és  a  közeli  Országház- 
tér környéke  most  B.  egyik  legelt  tkelőbb  része. 
A  Terézvárosban  az  Andrássy-út  és  a  Nagy-körút 
megépítése  óta  nagyobb  szabályozás  nem  történt; 
az  Erzsébetvárosban  a  Wesselényi-utcának  a 
Károly-körútig  való  meghosszabbítása  üdvös  rést 
nyitott  a  sűrün  beépített  kerület  belső  részeiben, 
melyeknek  a  tei"vezett  Erzsébet-sugarút  fogja  új 
egészséges  fejlődésre  a  lehetőséget  megadni. 

A  Duna  jobbpartján  a  Gellérthegy  alatti  lágy- 
mányosi terület  szabályozása  és  fokozatos  beépí- 
tése által  egy  a  legszebb  fejlődésre  jogosító  új, 
nagy  városrész  vette  kezdetét ;  ezenkívül  megnyílt 
a  budai  belső  körút  (Attila-  és  Krisztina-körút)é8az 
Ördögárok  a  Kara  tsonyi-palotától  a  Városmajorig 
beboltoztatott.  Új  körút  van  tervezve  a  Tabánon 
át  is  és  végrehajtás  előtt  áll  a  Tabán  szabályo- 
zási terve,  mely  a  régi,  zegzugos  és  piszkos  siká- 
torok helyébe  a  legmodernebb,  előkelő  városrészt 
fogja  oda  varázsolni.  A  II.  kerületben  a  Margit- 
rakpart  és  Országút  körül  folyt  a  szabályozás ; 
végül  a  III.  kerület  szabályozási  terve  s  különö- 
sen a  Hungária-úti  híd  ez  eddig  elhanyagolt  ke- 
rület építészeti  fejlődését  is  új  irányba  fogja 
terelni. 

Utcák  és  terek.  1695-ben  Rómer  szerint  Pesten 
4ö  utca  és  3  tér  volt ;  1803.  már  129 ;  1853  :  238 ; 
Budán  ugyanakkor  99  utcát  és  teret  számláltak. 
Jelenleg  a  főváros  egész  területén  1294  utca  és 
102  tér  van,  miből  a  beltelkekre  772  utca  és  89 
tér  esik.  Leghosszabb  bel  telki  utak  a  Bécsi-út 
(3075  m.),  Soroksári-út  (2427  m.),  üllői -út  (az 
Orczy-útig  2351  m.),  Andrássy-út  (2313  m.)  ós 
Krisztina- körút  (2127  m.) ;  más  nevezetesebb  utak 
közül  a  Baross-utca  1943,  aVáczi-út  1678,  a  Király- 
utca (a  fasorig)  1625,aRákóczi-út  1596,  a  Váczi- 
körút  1414  m.  hosszú ;  a  Nagy-körút  egész  hossza 
4300  m.  Legszélesebb  a  Nagy-körút  (38  m.),  az 
Andrássy-út  az  Oktogonig  34,  azon  túl  44*5  m.,  a 
Rákóczi-út  37  m.  szóles.  Legtöbb  ház  van  a  Lajos- 
utcában 162,Vörösvári-úton  133,  Váczi-úton  128, 

Révai  Nagy  Leaikíma.  IV.  köt. 


Thököly-úton  124,  Bécsi-úton  121,  Andrássy-úton 
117,  Üllői-úton  107,  Baross-utcában  106,  Király- 
utcában 93.  Legnépesebb  utcák :  az  Ullői-út  12,310, 
a  Király-utca  10,842,  Dob-utca  9873,  Váczi-út 
8518,  Hungária-körút  7710,  Baross-utca  7420, 
Izabella-utca  6934,  József-körút  6899,  Rózsa-utca 
6654,Szondy-utca6637,Ráday-utca6505,Rákóczi- 
út  6371,  Visegrádi-utca  6293,  Thököly-út  6190, 
Andrássy-út  6180,  Dembinszky-út  6054,  Váczi- 
körút  5978,  a  jobbparton  a  Lajos-utca  5475  lakó- 
val. Az  összes  utcák  és  utak  területe  a  beltelken 
538,  a  kültelken  1100  ha. 

A  főváros  szabályozása  által,  különösen  a  Duna 
balpartján,  a  jelentékeny  ós  szép  utaknak  egész 
hálózata  jött  létre.  Valamennyi  közül  legneve- 
zetesebb az  Andrássy-út  (előbb  Sugár-út),  mely 
a  Váczi-körútból  kiágazva  ÉK.  felé  (a  régi 
Hermina-tér  irányában)  a  Városligetig  vezet. 
Az  1870.  évi  LX.  t.-c.  az  út  területének  megszer- 
zésére s  a  kiépítésre  6.671,818  koronát,  a  kisajá- 
tításokra pedig  9.727,624  koronát  engedélyezett, 
mely  utóbbi  összeg  az  újonnan  alakítandó  telkek 
eladási  árából  visszafizetendő  volt.  1872  márc.  9. 
létrejött  a  Sugár-út  és  környékének  építése  iránt 
az  általános  magyar  municipális  hitelintézet,  a 
francia-magyar  bank  és  a  báró  Brlanger  bank- 
házzal kötött  szerződós,  melynek  értelmében  a 
vállalkozók  a  telkeket  a  kisajátítási  áron  megve- 
szik s  az  utat  5,  a  mellékutcákat  10  óv  alatt  ki- 
építik, miért  a  közmunkák  tanácsától  2.07>i,000 
kor.  segélyt  nyernek.  Még  azon  évben  34  ház  le- 
bontatott, s  207  telek  ós  ház  17.473,744  koronáért 
megszereztetett ;  1875.  az  egész  út  ki  volt  nyitva, 
úgy  hogy  1876-ban  a  szerződés  felbontatott  s  a 
közmunkák  tanácsának  tulajdonában  maradt  155 
újonnan  alakított  építési  telek  eladásra  került. 
A  kész  úttest  1876  aug.  20-án  adatott  át  a  közfor- 
galomnak; az  utolsó  telek  1885-ben  épült  be, 
amidőn  az  út  Andrássy  nevét  nyerte.  Az  Andrássy- 
út  ma  egész  Európában  ritkítja  párját ;  a  kör- 
térig 3-  és  4-emeletes  paloták  sorakoznak  egymás 
mellé  (köztük  a  m.  kir.  operaház  s  vele  szem- 
ben a  m.  kir.  államvasutak  nyugdij-palotája) ; 
azon  túl  díszes  nyaralók.  Az  átmenet  a  nagy  város 
pompás  palotáitól  a  Városliget  kies  nyaralóiig  ki- 
váló szépen  sikerült. 

Az  Andrássy-utat  az  Oktogonon  a  Nagy-körút 
keresztezi;  ez  a  Margithídtól  a  Ny.-i  pályaudvar, 
az  Oktogon  s  az  üllői-úti  kaszárnya  érintésével 
hatalmas  félkörben  a  Boráros-térig  vonul  s  egyes 
részeiben  az  átszelt  közigazgatási  kerületek  nevét 
(Lipót-,  Teréz-,  Erzsébet-,  József-,  Ferenc-körút) 
viseli.  Kisajátítása,  mely  1883.  történt,  3.443,586 
koronányi  összeget  igónyelt.mely  részben  az  1871. 
XLII.  és  1872.  Vn.  t.-c.  által,  részben  a  kormány- 
tól engedélyezett  előlegek  által  folyósíttatott.  A 
körút  kiépítése  6.229,598  koronába  került.  Ez  a  fő- 
város legszélesebb  útja,  s  az  Andrássy-út  méltó 
versenytársa ;  sajnos,  hogy  egész  vonalán  egyet- 
len középület  sem  nyert  elhelyezést  s  a  körút 
egyhangúságát  nem  szakítják  megtérek,  square-k 
vagy  parkok. 

A  Belvárost  környező  körutak  közül  a  közmun- 
kák tanácsa  1871—72.  a  Váczi-körutat,  1875.  a 
Károly-körutat,  1880.  a  Múzeum-  ós  Vámház- 
körutat  boulevardoztatta  s  34  méterre  szélesítette 


Budapest 


—    34    — 


Budapest 


ki ;  e  2.108,748  koronányi  költség  által  e  körutak 
is  B.  elsőrendű  közlekedési  ereivé  váltak,  me- 
lyeken igen  élénk  üzleti  élet  lüktet.  A  Károly- 
körút  kevésbbé  szép,  legnagyobb  részét  régibb 
épületek  (Orczy-ház,  központi  városháza)  foglal- 
ják el.  A  Muzeum-körút  ismét  B.  legszebb  részei 
közé  tartozik ;  díszes  magánépületei  mellett  hatá- 
sát a  Nemzeti  Múzeum  klasszikus  épülete,  a  régi 
műegyetem,  a  természetrajzi  intézetek  s  a  Nem- 
zeti Színház  bérházának  palotái  emelik. 

A  belső  kőrútból  kiágazólag  a  Rákóczi-út  (előbb 
Kerepesi-út)  egyenes  irányban  a  K.-i  pályaudvar 
felé  nyílik ;  egyenlőtlen  szélessége,  részben  elhi- 
bázott szabályozása  s  befejezetlen  építkezése  az 
arányainál  fogva  nagyszerű  út  hatását  némileg 
csökkentik  ugyan,  de  forgalma  akkora,  hogy 
megosztása  céljából  a  Nópszinház-utca  rendezése 
vált  szükségessé.  A  Rákóczi -utat  a  főváros 
1873—75.  években  869,000  K  költségen  boulevar- 
doztatta.  Épületei  közül  a  Nemzeti  és  Népszínház, 
a  Rókus-kórház,  a  Luther-udvar,  az  evang.  tót 
templommal,  több  szálloda  s  díszes  magánház  vá- 
lik ki.  Folytatásául  tekinthető  a  régi  Hatvani-utca 
kiszélesítése  által  nyert  díszes  Kossuth  Lajos- 
utca, mely  —  bár  szög  alatt  —  a  Dunáig  nyert 
folytatást  a  Belváros  legsűrűbben  beépített  ré- 
szén át  tört  Eskü-úttal,  melyet  két  oldalt  impo- 
záns bérpaloták  (Klotild  kir.  hercegnő  két  palotája, 
a  Kígyó-téren  álló  királyi  bérpalota  stb.)  szegé- 
lyeznek. Az  TJllöi-út  belső  részét  a  főváros  1879., 
külső  részét  1888.  boulevardoztatta ;  jelentéke- 
nyebb épületei :  az  egyetem  orvoskari  épületei, 
a  Köztelek,  az  Iparművészeti  Múzeum,  az  üUői- 
úti  kaszárnya,  a  Stefánia  gyermekkórház,  a  tör- 
vényszéki orvostani  intézet,  s  külső  részeiben  a 
női  klinika,  a  Ludoviceum,  a  Szent  István  köz- 
kórház és  több  katonai  épület ;  ugyanott  van  az 
Orczykert  és  a  megcsonkított  és  más  felé  áthelye- 
zendő egyetemi  füvészkert.  Mint  újabb  alkotás 
említendő  a  Podmaniczky-utca  és  az  Alkotmány- 
wíca,amaz  a  Váczi-körútból  BK.-i  irányban  kiágazó 
Bárány-utca  szabályozásából  s  a  Városligetig 
való  folytatásából  jött  létre.  Az  Alkotmány-utca  a 
Váczi-körútról  egyenesen  az  országházra  nyílik,  s 
már  is  B.  legdíszesebb  utcái  közt  foglal  helyet; 
benne  az  igazságügyi,  erdészeti  palota,  unitárius 
egyház,  hírlapírók  nyugdíjintézete,  keresk.  aka- 
démia palotái  állanak.  Kevésbbé  szép,  de  a  most 
folyó  építkezések  által  is  előkelő  képet  nyer  a 
Belvárosban  a  Váczi-utca,  melyben  a  legelegán- 
sabb üzletek  vannak  s  a  fővárosi  élet  itt  legmoz- 
galmasabb. A  jobbparton  kiválik  a  Főherceg  Al- 
brecht-út,  a  még  kevéssé  kiépített  budai  körút 
(Margit-,  Krisztina-,  Attila-körút)  s  a  királyi  pa- 
lotához vezető  Palota-út,  továbbá  a  Fehérvári-út 
szép  vonala,  számos  új  mellékutcájával. 

Nagyobb  fér  a  jobbparton  kevés  van;  legjelen- 
tékenyebb a  Szt.  György- tér,  a  Palota-tér,  Dísz-tér, 
Szt.  Háromság-tér  (a  koronázó  templommal),  a 
Nándor -tér,  a  Lánchíd -tér,  Szilágyi  Dezső-, 
Batthyány-,  Pálífy-,  Széna-,  Marczibányi-  és  az 
óbudai  Fő-tér.  A  balparti  terek  közül  legszebb  s 
legimpozánsabb  a  Ferenc  József-tér  (2"59  ha.)  a 
Magyar  Tudományos  Akadémia,  a  Lloyd-társulat 
palotájával,  mely  nemrég  a  Budapesti  Kereske- 
delmi Testület  tulajdonába  ment  át,  amely  azt  a 


Trieszti  Általános  Biztosító-Társaságnak  adta  el, 
am.  kir.  államrendőrség,  a  Gresham  biztosító-tár- 
sulat ós  a  kereskedelmi  bank  palotájával;  a  tér  kö- 
zepére a  Lánchíd  torkoUik  s  előtte  3  sétány  van, 
melyek  kettőjében  Deák  Ferenc  és  gr.  Széchenyi 
István  szobra  áll  (utóbbi  mögött  Szarvas  Gábor  és 
Salamon  Ferenc  mellszobrai),  míg  a  harmadikra 
Ferenc  József  király  lovas-szobra  van  tervezve ; 
e  helyen  állott  az  ország  összes  vármegyéinek  föld- 
jéből összehordott  koronázási  domb,  melyen  a  ki- 
rály koronázásakor  (1867  jún.  8.)  a  szokásos  kard- 
vágásokat végezte ;  ezt  1877.  lebontották.  Az  Er- 
zsébet-tér (S'l  ha.),melyen  hajdan  a  német  színház 
állott,  a  legszebb  terek  egyike,  árnyas  parkkal, 
díszes  kioszkkal  (Haliczky  és  Heinzmann  műve, 
de  a  Nemzeti  Szalon  ráépítése  által  1907.  eredeti  jel- 
legéből kivetkőztetve),  Semmelweis  ós  özv.  Veres 
Pálné  szobraival  s  meteorológiai  házikóval.  A 
József -tér  (06  ha.)  ültetvényei  közt  József  nádor 
szobra  áll.  A  Ferenc  József-térhez  csatlakozó  kis 
Eötvös-teret  báró  Eötvös  József  szobra  díszíti.  A 
Vigadó-tér  csinos  parkjában  a  kis  kioszk,  hátteré- 
ben a  Vigadó  palotája,  a  Gizella-téren  (0"9  ha.)  a 
Haas-f  éle  palota,  a  Gerbeaud-palota  és  Vörösmarty 
márványszobra  tűnik  ki.  Teljesen  új  alkotások 
a  Lipótvárosban  a  nagy  kiterjedésű  Szabadság- 
tér (4-3  ha.),  mely  az  Újépület  és  a  régi  Széchenyi- 
tér  helyén  keletkezett,  B.  egyik  legimpozánsabb 
tere,  a  Főnix,  az  Osztr.-Magy.  Bank,  az  Osztály- 
sorsjáték, az  Adria-társulat  palotáival,  díszes  ül- 
tetvényekkel;  továbbá  az  Országház-tér  {S'ő  ha.), 
az  új  országház  és  a  Kúria  gyönyörű  palotáival, 
a  Rudolf-tér  (1-9  ha.)  a  Margit-híd  fejénél.  A 
Váczi-körútra  nyíló  Szt.  István  (előbb  Lipót-)  tér 
közepén  a  Szt.  István- templom  emelkedik.  A 
Belváros  terei  a  nagyarányú  szabályozások  foly- 
tán teljesen  átalakultak;  legnagyobb  ma  az 
Erzsébet-híd  pesti  feje  körül  a  régi  tér  meg- 
nagyobbítása által  keletkezett  Eskü-tér  (1-02 
ha.),  ahol  a  plébániatemplom  előtt  I.  Ferenc  Jó- 
zsef király  1867.  a  magyar  alkotmányra  meges- 
küdött, szép  új  palotáival.  Említendők  még  a  Szer- 
vita-tér, a  szerviták  templomával,  a  Kristóf-tér, 
melynek  a  Váczi-utcába  sarkalló  egyik  házán 
1910-ig  a  nagy  Kristóf- szobor  állott,  a  Ferenciek- 
tere a  f  ereneiek  templomával  és  bazárjával,  vala- 
mint az  egyetemi  könyvtár  épületével  és  a  Király- 
bazárral, az  Egyetem-tér  az  egyetem  új  épületé- 
vel s  az  egyetemi  templommal ;  a  Belvárost  körül- 
futó körutak  mentén  a  Deák-tér  m  evang.  temp- 
lommal és  az  újonnan  épült  hatalmas  Anker-palo- 
tával,  a  Kálvin-tér  (106  ha.)  a  ref .  templommal  s 
a  Pesti  hazai  I.  takarékpénztár  áldozatkészségé- 
ből emelt  dlszkúttal,  a  Petőfi-tér  a  gör.  templom- 
mal és  Petőü  szobrával,  végül  a  Fővám-tér  (2-5 
ha.)  a  fővámpalotával  és  a  közp.  vásárcsarnok- 
kal. A  Terézváros  legszebb  tere  az  Andrássy-út 
és  Nagykörút  keresztezésénél  létesített  Oktogon, 
4  egyforma  palotaszerű  épülettel.továbbá  szintén 
az  Andrássy-út  mentén  a  nagy  körönd  az  And- 
rássy -udvarral,  Hübner-udvarral  s  a  m.  k.  állam- 
vasutak palotáival,  ültetvényei  közt  4  szoborral  és 
szökőkutakkal ;  a  Liszt  Ferenc-tér  az  orsz.  zene- 
akadémia palotájával;  kevésbbé  jelentékeny  a 
Hunyadi-tér  és  Lövölde-tér.  Az  Erzsébetvárosban 
a  Szegényház-,  István-,  Almássy-,  Bethlen-  ós  az 


I 


BUDAPESTI  TEMPLOMOK. 


Budavári  koronázó  templom. 


Rgyeteini  templom. 


Szent  István  teBpIom. 


Ziinagóga. 


iBudapests)  otkkhez. 


RÉVAI  NAaV  LEXKONA. 


tudapest —     35     — 

impozáns  Baross-tér  (3-2  ha.),  a  keleti  pályaud- 
varral Ó8  Baross  Gábor  szobrával ;  a  Józsefváros- 
ban van  B.  legnagyobb  tere,  a  Tisza  Kálmán  tér 
(8-4  ha.),  melynek  ültetvényei  között  a  Népopera 
épülete  áll  és  a  főv.  népház  és  közkönyvtár  fog 
i  épülni.  A  Mátyás-, Rákóczi-,  Mária  Terézia-,  Kál- 
vária- ós  Teleki-tér  építószileg  jelentéktelenek.  A 
Ferencvárosban  a  Bakács-tér  (a  ferencvárosi 
templommal),  a  Perenc-tór,  a  Boráros-tér  (1-7  ha.) 
Kőbányán  a  nagykiterjedésű,  de  még  kiépítetlen 
Schuster  János-tér  (4  ha),  a  Szt.  László-tér  (3"5 
ha.),  a  Martinovics-tér,  a  Liget-tér  és  Mázsatér, 
a  tisztviselőtelepen  pedig  a  Rezső-tér  említhető. 
Végül  kiemelendő  a  Lipót-  és  Belváros  Dunapart- 
jának egy  részén,  valamint  a  budai  parton  elhú- 
zódó /cor2ro,  melyek  nagyszerű  fekvésükkel,  párat- 
lan kilátásukkal,  impozáns  palotasoraikkal,  pom- 
pás sétányaikkal  ós  a  rajtuk  nyüzsgő  népeseéggel 
B.  egyik,  a  külföld  által  is  leginkább  bámult  része. 
Építészeti  fejlődés.  A  rómaiak  építészeti  tevé- 
kenysége Aquincumban  (l.o.)  hagyott  nyomokat. 
A  középkorból  csak  kevés  emlék  maradt  reánk, 
de  Budavára  egész  elrendezésében,  sőt  egyes 
részleteiben  is  az  átalakulások  ellenére  még  ma- 
gán viseli  a  középkori  jelleget.  Itt  emelkedik  a 
koronázó  templom  és  az  ú.  n.  Csonka-torony  12ő2 
tájáról,  IV.  Béla  idejéből.  Abból  a  nagy  építészeti 
tevékenységből,  mely  Mátyás  király  idejében  a 
pompás  épületek  egész  sorát  hozta  létre,  a  török 
pusztítás  mitsem  hagyott  meg.  A  török  uralom 
némi  nyomai  a  Császár-  és  Rudas -fürdőben  s  a 
Gül  baba  sírjában  maradtak  meg ;  az  utóbb  ke- 
letkezett épületek  szegényesek,  ízléstelenek,  még 
a  templomok  közül  is  csak  néhánynak  van  mű- 
becse.  A  magánépítkezés  tevékenysége  azonban 
helyenként  csinos  ós  némi  műbeccsel  biró  házakat 
létesített,  kivált  a  bárok  építészeti  korban,  me- 
lyeknek képviselői  a  nagymérvű  lebontások  da- 
cára ma  is  megvannak,  kivált  a  Várban  és  a 
Belvárosban.  A  művészeti  építkezés  csak  a  XIX. 
század  elején  indult  meg,  B.  tehát  e  tekintetben 
is  egészen  modern  s  új  város  jellegével  bir.  Az 
empire-stílus  legkiválóbb  képviselője  a  minisz- 
terelnöki, egykor  gróf  Sándor-féle  palota.  Az 
újabbkori  föllendülés  a  XIX.  század  harmincas 
éveire  esik,  amelynek  legkiválóbb  alkotása  a 
Nemzeti  Múzeum  épülete  Pollák  Mihálytól.  Az 
1838.  évi  nagy  ár^n[z  nemcsak  a  város  szabályozá- 
sának vetette  meg  alapját,  de  egyúttal  a  neme- 
sebb művészeti  építkezés  korszakának  is  hajna- 
lát jelzi.  A  klasszikuskodó  építészet  felé  hajló 
Pollák  megalapítója  lett  a  modem  műépítészet- 
nek  B.-en;  mellette  Hild  tfózset,  ki  ugyanazt  az 
irányt  követte,  egyszerűségükben  nagyhatású 
épületekkel  gazdagította  fővárosunkat.  Ez  időben 
épült  fel  a  Lipótváros,  mely  szabályos  utcáival  s 
egyszerű,  de  nemes  arányú  épületeivel  leginkább 
képviseli  az  új  város  jellegét.  A  szabadságharc 
után  pangás  állott  be  s  csak  a  hatvanas  években 
keletkezett  új  iskola  (Ybl  Miklós,  Weber  Antal, 
Feszi  Frigyes)  kezdte  ismét  a  főváros  építészeti 
jellegét  modem  irányban  fejeszteni.  A  M.  Tud. 
Akadémia  és  a  Vigadó  épületévé'  vette  kezdetét 
a  monumentális  építkezés,  me'y  1867  után,  a 
törvényhozás,  az  állam  és  a  főváros  hathatós  tá- 
mogatása mellett  nyert  nagy  lendületet.  Az  And- 


Budapest 


rássy-úttal  s  a  Nagy-körúttal  a  díszes  magán- 
építkezések hosszú  sora  is  megindult,  melyek 
közt  nem  egy  műbeccsel  biró  alkotást  találunk. 
A  monumentális  építkezésben  az  olasz,  a  fran- 
cia, a  német  renaissance  uralkodik,  csak  ritkán 
lép  fel  a  bizánci  v.  román  izlés,  a  gót  stíl  pedig 
csak  az  új  országháznál  és  a  budavári  koronázó 
templom  helyreállításánál  nyert  alkalmazást. 

A  köz-  és  monumentális  magánépítkezés  estü- 
szerű  fejlődése  mellett  azonban  a  fővároscak 
nagy  része  még  ma  is  egyszerú  házakból  áll, 
melyek  azonban  a  rohamos  építkezés  folytán 
csakhamar  eltűnnek,  úgy  hogy  előreláthatólag 
a  város  képe  rövid  időn  belül  teljesen  átalakul. 
A  magánépítkezóseknél  a  művészibb  irány  csak 
néhány  évtized  óta  jutott  érvényre.  A  legújabb  idő- 
ben azonban  teljesen  új  építészeti  irányok  kere- 
kednek felül;  az  ú.  n.  magyar  stílus  megteremté- 
sét célzó  kísérletek  (Lechner  Ödön,  Mende  Valér, 
Zrumeczky,  Kós)  mellett  a  legújabb  modern  és  sze- 
cesszionista  építészeti  irányok  is  nagy  mértékben 
terjednek.  Sok  szép  köz-  és  magánépület  nem 
eléggé  jut  érvényre,  mert  tágasabb  terek  csak 
csekély  számmal  vannak,  ellenben  sok  a  keskeny 
utca,  mely  a  kedvező  összbenyomást  rontja.  A 
főváros  azonkívül  földszintes  épületeinek  túl- 
nyomó tömege  által  (1000  ház  közül  543,  Bécs- 
ben csak  123,  Parisban  64,  Berlinben  50)  is  kü- 
lönbözik a  modern  nagyvárosoktól  s  habár  a 
magasba  való  építkezés  itt  is  terjed  (3  emeletes 
ház  volt  1869 :  182, 1890 :  779, 1906 :  2.418 ;  négy 
ós  több  emeletes  volt  1869 :  18,  1890 :  83,  1906 : 
462),  e  tekintetben  a  külföld  nagy  városait  egy- 
hamar nem  fogja  utóiérni. 

Templomok(l  a  Budapesti  templomok  képmel- 
lékietet).  A  Duna  jobbpartján  a  Várban  emelkedik 
a  Boldogasszonyról  nevezett  budavári  Koronázó 
templom  (helytelenül  Mátyás-templom ;  1.  egy 
részletét  az  áhrán).  A  IV.  Béla  korában  megkez- 
dett, csúcsíves  csarnoktemplom  D.-i  tornyát  (80 
m.)  1470.  Mátyás  király  újonnan  építtette;  ké- 
sőbb többször  átalakítást  szenvedett  s  eredeti 
alakjából  egészen  kivetkőzött.  1873— 96-ig  Schu- 
lek  Frigyes  vezetése  alatt  az  eredeti  elrende- 
zés eszméjének  elfogadásával,  de  a  XIV.  és  XV. 
sz.-beli  csúcsíves  részletek  egy  részének  meg- 
tartásával (a  vallásalap,  műemléki  alap  és  a  fő- 
város költségén)  újjá  épült  s  egyike  lett  B.  leg- 
jelentékenyebb építészeti  emlékeinek.  Kezdettől 
fogva  minden  rendkívüli  ünnepélyesség  színhelye 
volt  (Róbert  Károly  koronáztatása  1309,  Mátyás 
esküvője  Beatrix-szal ;  1867  jún.  8.  I.  Ferenc 
József  megkoronáztatása).  Belsejében  állíttatott 
fel  (a  király  adományából)  ül.  Béla  király  és  neje, 
Antioobiai  Anna  díszes  síremléke.  A  templom  mö- 
gött van  ugyancsak  Schulek  Frigyes  nagyszerű 
alkotása,  a  Halászbástya  (1.  a  Budapesti  köz- 
épületek képmellókleten)  román-gót  átmeneti  stí- 
lusban, díszlépcsővel  és  Szt  István  lovasszobrával 
(Stróbl  Alajostól).  A  helyőrségi  templom  (haj- 
dan a  magyar  céheknek  Mária  Magdolnáról 
nevezett  plébániatemploma)  1259.  csúcsíves  stí- 
lusban épült,  a  XVni.  sz.-ban  átalakíttatott ;  kí- 
vül egyik  oldalfalába  van  illesztve  a  Budavár 
visszafoglalásának  200  éves  fordulóját  (1886) 
megöröldtő  emléktábla  Az  elébb  Szt  Zsigmondról 


Budapest 


—    36 


Budapest 


most  Szt.  Istvánról  nevezett  várpalota-templom- 
ban, mely  a  királyi  várral  együtt  1748— 71-ig 
éptilt,  őrzik  Szt.  István  jobb  kezét.  Szép  a  Szt. 
Annáról  nevezett  barokizlósű  kéttornyú  vízi- 
városi plébániatemplom  (1740—1746),  szép  ora- 
tóriummal, szobormüvekkel  és  festményekkel. 
Említendő  még  a  kapucintisok  temploma  a  Kor- 
vin-téren (1703),  mely  1856.  román  stílben  újjá- 
épült, az  Erzsébet-apácák  temploma  a  Batthy  ány- 


A  Koronázó  templom  toronyfal  részlete." 

tér  mögött  (XVni.  sz.),  a  tabáni  (1728—1739)  és 
a  krisztinavárosi  templom  (1795—97) ;  a  budai 
eii-ang.  templom  (1890)  és  a  szerb  templom  (1742). 
Új  ós  érdekes  építkezés  a  budai  ref.  templom  is 
(Petz  Samutól),  csúcsíves  stílusban  ötszögú  alap- 
rajzzal. 

Pest  templomai  közül  a  belvárosi  plébánia-tem- 
plom a  legrégibb,  még  a  tatárjárás  előtt,  román 
stílusban  épült,  szentélyében  két  díszes  márvány- 
pastophoriumot  őriz  1507-ből ;  bárok  homlokzata 
1726-ból  való;  1890.  belseje  díszesen  megújítta- 
tott; belsejében  vanKray  tábornok  (megh.  1804) 
és  Kulcsár  István  síremléke,  az  utóbbi  Ferenczy 
Istvántól.  B  templom  a  legújabban  elfogadott 
szabályozás  folytán  művészi  restaurálás  alá  ke- 
rül. Az  egyetemi  templom  (hajdan  a  pálosoké, 
épült  1715—76,  renováltatott  1857.)  ma  a  fő- 
város legszebb  templomainak  egyike,  kéttornyú 
épület,  bárok  stílben,  gazdag  belsejében  szép 
freskókkal  (Bergl  Jánostól)  és  faragott  padok- 
kal ;  említendő  továbbá  a  Ferencrenőiek  (1690),  az 


angol  kisasszonyok  temploma,  a  szerviták  temp- 
loma, a  terézvárosi  (1794),  az  erzsébetvárosi  gör. 
kat.,  a  józsefvárosi  (1797)  templom,  utóbbi  Kup- 
pelwieser  oltárképével ;  ugyancsak  e  városrész- 
ben a  Jézus  szent  szíve  temploma  (építette  1890. 
Kauser  József)  román-gót  átmeneti  stflben.  Neve- 
zetes továbbá  a  református  templom{ÍSÍ6~  1830), 
a  deáktéri  evangélikus  templom  (1799—1811)  s 
ugyancsak  az  evangélikusok  nemrég  épült  díszes 
új  temploma  a  Városligeti-fasorban,  a  kéttornyú 
görög  templom  a  Petőfi-téren ;  az  izraelita  zsi- 
nagóga a  Dohány-utcában  (mór  ízlésű  kerek  ku- 
polájú  kéttornyú  épület  Förstertől  1861)  és  egy 
másik  a  Rombach-utcában  (bizánci  stílben).  Épí- 
tészetileg sokkal  jelentékenyebb  a  Bakács-téren 
1867— 69-ig  Ybl  Miklós  tervei  szerint  román 
stílben  épült  ferencvárosi  templom,  mely  alap- 
rajzában 3  hajós  oszlopos  bazilikát  tüntet  fel, 
melybe  kereszthajó  van  beillesztve ;  a  templom 
hossza  66,  szélessége  21,  a  torony  magassága 
66*7  m.,  belsejét  Than  és  Lotz  festményei, Kratz- 
mann  ablakf  estmónyei  (a  Szt.  Gellértet  ábrázoló 
kiváló  festmény  Storno  Ferenc  műve).  Szász, 
Feszler  és  Dittmann  szobrászati  munkái  díszí- 
tik. Az  erzsébetvárosi  plébánia-templom  (1900), 
Steindl  Imre  műve,  gót  ízlésben  épült  kéttornyú 
templom,  mely  a  korai  francia-gót  stílus  formáira 
támaszkodik,  méltóságos  ós  komoly  architektú- 
rával, a  főhomlokzat  bejárói,  rózsaablakja  és  a 
fölötte  levő  timpanon  majolikábói  és  pirogránit- 
ból.  Az  Örökimádás  temploma  az  Üllői -utón 
(Aigner  Sándortól,  1907),  korai  gót  stílusban,  bel- 
sejében Erzsébet  királyné  szobrával,  Klotz  Her- 
manntól.  A  kőbányai  templom  (Lechner  Ödön 
műve)  háromhajós  bazilika,  melynek  francia- 
román stílusát  gótikus  elemek  és  magyaros  dí- 
szítmónyek  szövik  át.  BmUtendő  a  lazaristák 
temploma  (1908)  és  a  karmelita  templom  az  An- 
gyalföldön (Hofhauser  Jánostól  1899).  Legpom- 
pásabb temploma  a  fővárosnak  a  Szt.  István- 
templom (előbb  Lipótvárosi  plébánia-templom, 
hibásan  közönségesen  bazilikának  nevezik),  mely 
1851  óta  Hild  tervei  szerint  antik  stílusban  éptilt, 
de  52  m.  magas  kupolája  1868  jan.  22.  össze- 
omlott. Hild  halála  után  Ybl  Miklós  folytatta 
a  nagy  építkezést,  aki  megtartván  a  központi 
elrendezést  és  a  már  meglevő  külső  falakat,  azt 
olasz  renaissanceban  építette  ki  görög  kereszt 
alakjában,  melynek  közepe  felett  96  m.  magas- 
ságig emelkedő  kupola  domborul.  Az  egész  épület 
86  m.  hosszú,  55  m.  széles  s  a  keresztkarokban  a 
koszorupárkányzat  beszámításával  30  m.  ma- 
gas ;  szabad  terraszon  áll  s  4147  m^  felületet 
borít.  Fő  bejárata  előtt  nagyszerű  csarnok  áll, 
melyhez  szabad  lépcső  vezet ;  felette  23  m.  hosz- 
szü  s  4  m.  magas  szoborcsoportozat  van,  mely 
Jézus  imádtatását  ábrázolja  a  3  király  által.  A 
nagyszerű  mű,  melynek  külső  építése  1890.  ké- 
szült el,  mintegy  8  millió  K-t  igényelt,  mihez  a 
vallásalap  és  a  főváros  tetemes  összeggel  járult, 
belsejének  kiképzését  Ybl  halála  (1891)  után  Kau- 
ser József  fejezte  be  (1905).  A  főoltáron  van  Szt. 
István  márványszobra  Stróbl  Alajostól,  az  oltár- 
képek Benczúr  Gyula,  Roskovics  Ignác,  Stetka 
Gyula,  Vastagh  György,  Feszty  Árpád  és  Deák- 
Ebner  Lajos  művei ;  a  mozaikképek  Lotz  tervei 


BUDAPESTI 


Klr.  várpalota.  Tervezte :  Ybl  Miklós. 


M.  kir.  Operaház.  Tervezte :  Ybl  Miklós. 


iBudapest>  cikkhez. 


DZÉPÜLETEK, 


/.te :  Alpar  Ignác 


Vijrüdó.  Tervezte  ;   l-'ei/:l  h'. 


RévAI  NAGY  LEXIKONA 


Budapest 


—     37     — 


Budapest 


szerint  Salviatinál  Velencében  készültek ;  külö- 
nösen nevezetes  a  főoltár  mögött  a  Benczúr  kar- 
tonjai után  készült  s  a  mise  főrészeit  allegorizáló 
mozaikképsorozat. 

A  királyi  palota  és  kert.  Buda  várának  dísze, 
a  kir.  palota  (1.  a  Budapesti  középületek  képmel- 
lékleten), a  Várhegy  déli  végén  (156  m.)  a  török 
uralom  alatt  romba  dőlt  régi  vár  helyén  Mária 
Terézia  idejében  1748—77.  Hillebrand  József  ter- 
vei szerint  bárok  ízlésben  402,000  frt  költség- 
gel épült ;  a  Dunára  néző  főhomlokzata  178  m. 
hosszú  volt,  Ny.-felé  patkóalakú  nyilt  udvara  volt, 
az  É.-i  oldalszárnyban  a  Szt.  Zsigmond-kápolna  (1. 
a  templomoknál),  az  egész  palotában  203  szoba 
volt.  Az  1849.  ostrom  alatt  megsérült  palota  kö- 
zépső részét  az  ötvenes  években  három  emele- 
tesre építették  ki,  de  hatása  ezzel  sem  fokozó- 
dott. A  Várhegy  oldalát  már  József  nádor  alakí- 
totta át  kertté,  de  mai  pompáját  a  kir.  vár  kertje 
csak  I.  Ferenc  József  alatt  nyerte,  aki  4*4  millió 
K-t  engedélyezett  a  várkert  rendezésére,  az  olasz 
renaissance  stílben  épült  310  m.  hosszú  várbazár, 
a  terraszok,  lépcsők  és  melléképületeklétesítésére. 
1883-ban  ö  felsége  elfogadta  Ybl  Miklósnak  a  kir. 
palota  kibővítésére  s  részben  újjáalakítására  vo- 
natkozó tervezetét,  mely  szerint  a  palota,  vele 
két  hátrafelé  nyúló  szárny  által  összekapcsolva, 
egy  a  Krisztinavárosra  néző  4  emeletes,  alap- 
falaival a  Lógodi-utcáig  leérő  (tehát  7  emelet 
magasságú)  s  több  mint  300  termet  tartalmazó 
palotával  és  szükséges  meUóképületekkel  (13'6 
millió  K  költségen)  kibővíttessék  s  ezen  új  palo- 
tához az  Attila-utcából  ő  felsége,  a  közmunka- 
tanács és  a  főváros  költségén  új  feljáró  épüljön. 
Kiegészítést  nyert  ezen  építkezés  (Ybl  halála  után 
Hauszmann  Alajostól)  az  által,  hogy  a  régi  fő- 
homlokzat impozáns  méretekben  tartott,  oszlop- 
sorozatos középrész  beillesztésével,  majdnem 
kétszeres  hosszúságra  (304  m.)  kiépíttetett  s  az 
öt  részre  tagozott  homlokzat  közepére  hatalmas 
kupola  (62  m.)  emeltetett.  Belsejében  három  ne- 
vezetes terem  van,  ú.  m.  a  román  stílű  Szt.  István- 
terem, a  korai  olasz  renaissance  stílusban  tartott 
Mátyáis-terem  és  a  724  m*  területű  pompás  ün- 
nepi terem.  A  várpalotában  külön  páncélszobá- 
ban őrzik  a  szent  koronát  és  a  koronázási  jelvé- 
nyeket. A  palota  új  főbejárata,  gazdag  szobordísz- 
szel, a  Szt.  György-tér  felől  nyílik  a  díszes 
(most  zárt)  várudvarra ;  a  főbejárat  mellett  a  dí- 
szes Mátyás-kút  (Stróbl  Alajostól,  1905).  A  palo- 
tában van  elhelyezve  az  Erzsébet  királyné  em- 
lékmúzeum. A  főudvarról  nyíló  Szt.  István  temp- 
lomban őrzik  Szt.  István  király  jobbját.  E  temp- 
lora  alatt  van  József  nádor  családjának  sírboltja, 
melyet  november  1-én  a  közönség  is  látogathat ; 
síremlékei  közt  nevezetesebb  az  1895.  szerencsét- 
lenül járt  László  kir.  hercegé  Strobltól. 

Középületek  (1.  a  Budapesti  középületek  kép- 
mellékletet).  B.  monumentális  épületei  nagyob- 
bára  az  utolsó  évtizedekben  keletkeztek,  csak  ke- 
vés való  a  múlt  század  közepéből  s  azok  közt  is 
csak  egy-két  művészi  becsű  emlék  van.  Budán  a 
jelentékenyebb  középületek  a  miniszterelnöki 
(előbb  gr.  Sándor-féle)  palota,  a  kis  várszínház 
(1784-igkarmelita-kolostor),  acs.  ós  kir.  4.  had  test- 
parancsnokság épülete.az  országház  (most  belügy- 


minisztérium):  az  újabbak  közül  a  honvédelmi 
mmmímMíH  palotája  (renaissance  épület  Kallina 
Mór  terve  szerint),  a  honvédfőparancsnokság  épü- 
lete (szintén  Kallinától),  abudai  Fi^odo  (Árkai  Ala- 
dár és  Kallina  Mór  tervei  szerint  emelt  renais- 
sance stílű  épület,  bárok  motívumokkal  tar- 
kítva, 350  m«  területű  díszteremmel ;  a  pénzügy- 
minisztérium régi  épülete  (ép.  Baumgarten,  Mária 
Terézia  korabeli  bárok  ízlésben),  ugyanannak  új 
palotája  (Fellner  Sándor  terve  szerint,  1901—5) 
sok  magyar  motívummal  vegyített  átmeneti  gót 
stílusban,  a  m.  kir-  közp-  statisztikai  hivatalépü- 
lete (Czigler  Győzőtől),  az  irgalmasrend  wr- 
háza,  József  főherceg  palotája,  a  Lukácsfürdö 
(1894),  a  kir.  kat.  főgimnázium  (XVI.  század- 
beli gazdag  olasz  renaissance  stílben  Lippert  és 
Schmidt  tervei  szerint),  az  állami  főreáliskola, 
a  hazai  I.  takarékpénztár  épülete  válik  ki.  Az  újabb 
építkezések  közül  az  új  műegyetem  impozáns  épü- 
letcsoportja említendő  (kis  részben  Czigler  Győző, 
főként  Hauszmann  Alajos  és  Fecz  Samu  műve, 
1905—10),  mely  71,795  m^  területen  épült  feLTör- 
ténelmileg  érdekes  a  Császárfürdő  feletti  Rózsa- 
hegyen 1543—48.  Mohamed  budai  pasa  által  épí- 
tett török  mecset,  melyben  egy  török  szent,  Gül- 
Baba,  a  «rózsák  atyjá»-nak  sírja  van,  a  jámbor 
mozlimek  zarándoklásának  célpontja. 

Középületekben  sokkal  gazdagabb  a  főváros 
balparti  része,  ahol  a  különböző  történeti  stílu- 
sokat követő  művek  mellett  a  modern  építészet 
is  mindinkább  tért  hódít.  A  Belvárosban  a  Zitter- 
barth  Mátyás  által  1838—41.  épített  oszlopos  hom- 
lokzatú megyeMza  s  a  43,259  m«  telken  épült  köz- 
pontivárosházalemlitenáö  (1900-ig  Károly  kaszár- 
nya), mely  III.  Károly  idejében  1716—28.  Martinelli 
Antal  Bberhard  császári  építész  tervei  szerint  ere- 
detileg 4000  rokkant  harcos  részére  készült,  utóbb 
gránátos- kaszárnya  lett,  Károly-körúti  része 
1860-ban  épült.  Építészetileg  érdemes  alkotá- 
sok az  új  városháza  (1869— 7ö.  Steindl  Imre  ter- 
vei szerint  1.646,()00  koronán  olasz  renaissance 
stílben  épült)  figyelemre  méltó  vasszerkezetű  lép- 
csőházzal és  Lotz  Károly  freskóival  díszített  nagy 
ülésteremmel ;  a  főposta-  és  táviró-palota  (Koch  és 
Skalnitzky  tervei  szer.  ol.  renaiss.-ban,  3.239,984 
K)  homlokzatán  Gastell  jelképes  alakjaival ;  az 
egyetemi  könyvtár  (1873—76.  Skalnitzky  Antal 
tervei  szerint  XVI.  sz. -béli  gazdag  ol.  renaissanoe- 
ban  1.425,850  K  költségen)  szép  olvasóteremmel ; 
az  egyetem  központi  ^iüete  (Berezeg  és  Baum- 
garten műve,  1900),  Mária  Terézia  korabeli  bárok 
ízlésben,  impozáns  kupolával  és  díszes  aulával, 
melyet  az  egyetem  szimbólumai  ós  Verő  László 
meg  Ney  Simon  szobrászati  munkái  ékesítenek ; 
a  Pesti  hazai  első  takarékpénztár  kupolás  épü- 
lete (Ybl  Miklós  műve),  udvarán  Kahle  által  cink- 
ből öntött  kúttal  s  szabadon  függő  csigalépcsővel, 
az  Elsőmagy- áltbiztosUó-társaságpedotája,(Kei\i- 
ser  és  Frey  műve)  művészi  kivitelű  kariatidoktól 
támasztott  főerkéllyel,  a  Hunaária  fogadó  (Skal- 
nitzky és  Koch  műve) ;  a  részben  üveggel  fedett 
díszes  Harisbazár  (Peszty  műve)  helyébe  1911. 
keskeny  sikátorszerű  utcától  elválasztott  két  nagy 
bérház  emeltetett  (Rainer  Károly  terve  szerint)  ; 
éppen  így  eltűnt  a  régi  Párizsi  ház,  melynek  he- 
lyére a  belvárosi  takarékpénztár  impozáns  palo- 


Budapest —    38     — 

tája  került.  Említésre  méltó,  terjedelmes  építke- 
zések a  Ferenciek-bazárja,  a  Király-bazár  stb. 
A  Lipótvárosban  egyrészt  a  Ferenc  József-té- 
ren, másrészt  az  új  országház  táján  csoportosul- 
nak a  legszebb  középületek.  Amott  a  Magyar 
Tudományos  Akadémia  palotája  a  legkiválóbb 
épíilet ;  1862—64.  Stüler  Ágost  porosz  építész  ter- 
vei szerint  épült;  hatalmasan  kiszögelő,  felül 
Wolf  Albert  szobraival  ellátott  3  emeletes  közép- 
része a  karrarai  oszlopokon  nyugvó  karzattól 
körülfutott  dísztermet  foglalja  magában,  melynek 
tetejét  24  kariatid  támasztja,  egyik  oldalfalát 
Lotz  Károlynak  a  magyar  közművelődés  törté- 
netéből vett  három  képe  díszíti ;  a  kétemeletes 
oldalszárnyakban,  melyeket  6  kiváló  tudós  szobra 
ékít,  van  a  Ligeti  4  tájképével  díszített  heti  ülés- 
terem, a  könyvtár  s  egyéb  hivatalos  helyiségek, 
az  L  emeleten  van  még  a  Széchenyi-Múzeum  is, 
a  IL  emeleten  pedig  a  történelmi  arcképcsarnok 
és  a  M.  N.  Múzeum  növénytani  gyűjteménye  van 
ellielyezve.  A  palota  főbejárata  a  Ferenc  József- 
tér felől  van.  A  palotához  díszes  bérház  csatlako- 
zik. Az  akadémia-utcai  homlokzaton  van  Holló 
Barnabás  domborműve  (az  akadémia  alapítása 
1893-ból).  Ugyané  téren  van  a  budapesti  magy. 
kir.  államrendőrségi  főkapitányság  épülete,  a 
Gresham-palota  (Quittner  Zsigniondtól,  1905),  a 
Pesti  magyar  kereskedelmi  bank  palotája  (1909). 
A  Ferenc  József- téren,  szemben  az  Akadémiával 
áll  a  magyar  politika  történetében  gyakran  sze- 
repelt nagy  üvegerkélyes  épület,  mely  azelőtt  a 
Pesti  Lloyd-társulat  tulajdona  volt,  ettől  a  Buda- 
pesti Kereskedelmi  Testület  vásárolta  meg,  s  ettől 
ismét  a  Trieszti  Általános  Biztosi tó-Társaság,mely 
annak  helyére  1913.  új,  díszes  palotát  fog  építeni. 
A  Mária  Valéria-utcában  áll  a  Lloyd  kereskedelmi 
társulatnak  1872.  épült,  nemrég  díszesen  renovált 
palotája,  a  régi  tőzsde-épület ;  továbbá  a  Vigadó- 
téren a  fővárosi  Vigadó  (redoute)  épület,  mely 
a  XVIL  sz.-beli  redoute  (erődítmény)  helyén 
emelt  régi  vigadó  telkén  1859—65.  Feszi  Fri- 
gyes pesti  műépítész  tervei  szerint  több  mint  2 
millió  K  költségen  épült ;  a  mór,  bizánci  és  ro- 
mán elemek  vegyítése  által  létrejött  kevert 
stílű  épület  hatalmas  homlokzata  óriási  árkádo- 
kon nyugszik,  a  két  szárny  szögletpilléreit  Alexy 
Károly  domborművei  környezik ;  lépcsőházának 
freskói  Than  Mórtól  és  Lotz  Károlytól  valók 
(1866);  a  nagy  terem  (B.  legnagyobb  báli  és 
hangversenyterme)  mezőkre  felosztott  sík  tetőze- 
tén a  4  folyó  allegorikus  képe,  a  csemegeterem- 
ben Than, Wagner  Sándor  és  Lotz  freskói  vannak. 
A  Lipótvárosban  áll  B.  legnagyobbszerű  épülete, 
egyúttal  Európa  egyik  legimpozánsabb  műem- 
léke, a  csúcsíves  stílusban  épült  új  országház. 
A  Steindl  Imre  tervei  szerint  (1883—1902)  köz- 
vetlenül a  Duna  partjára  állított  hatalmas  épü- 
let középpontja  a  közös  csarnok  ^ölé  dombo- 
ruló 96  m.  magas  kupola,  melytől  oldalt  fekvő 
két  —  sarkain  tornyokkal  díszített  —  épület- 
részben az  üléstermek  vannak  elhelyezve,  a  Duna 
felöl  oszlopos  loggia  húzódik,  mögötte  az  olvasó-, 
társalgó  és  éttermek  nyertek  elhelyezést.Az  egész 
épület  hossza  268,  legnagyobb  szélessége  118, 
magassága  27  m.,  területe  15,327  m^  (az  udvarok- 
kal 17,745  m*)  s  így  egyike  a  világ  legnagyobb 


Budapest 


épületeinek ;  benne  18  udvar,  27  lépcső  s  több 
mint  100  terem  van  s  a  díszítésre  450  allegorikus 
alak  szolgál.  Építési  költsége  32  millió  K  volt. 
Az  országházzal  szemben  van  a  renaissance  stí- 
lusú pompás  igazságügyi  palota  (építette  Hausz- 
mann  Alajos,  1896),  a  hatalmas  portikus  fölött 
rézből  készített  triga  (Sennyeitől),  a  gyönyörű 
lépcsőházban  Justitia  szobra  Strobltól  és  tető- 
festmény Lotztól.  Az  Országház-térre  néz  a.  föld- 
mivelésügyi  minisztérium  nagytömegű  épülete 
(ebben  van  jelenleg  az  igazságügymnisztérium  is). 
Az  Országház-térre  vezető  Alkotmány- utcában 
állanak  az  erdészeti  egyesület,  a  keresk.  akadé- 
mia, a  hirlapirók  nyugdíjintézetének  díszes  pa- 
lotái, az  unitárius  egyházközségnek  templommal 
szerencsésen  egyesített  bérháza,  a  budapesti  kir. 
törvényszék  palotája ;  az  utóbbi  1888—90.  Hausz- 
mann  Alajos  tervei  szerint  34  millió  K  költsé- 

fen  épült,  osküdtszéki  tárgyalási  termében  Feszty 
rpádnak  6  fali  képe  van.  A  legújabb  építkezések 
közül  kiválik  az  árú-  és  értéktőzsde  (1905)  és  az 
osztrák-magyar  bank  (1904)  palotája,  mindkettő 
Alpár  Ignáctól,  a  Vígszinház  (1896),  az  osztrák 
delegáció  palotája  az  Akadémia-utcában. 

ATerézvárosban  a  legfényesebb  épület  a  m.kir. 
dalszinház  (opera) ;  a  király  áldozatkészségéből  s 
Ybl  tervei  szerint  tiszta  olasz  renaissance  stílben 
1 875—85.  épült,  beépített  területe  5076  m«,  a  szín- 
pad 702  m2,  a  hátulsó  színpad  263  m*,  mélysége 
44  m.  Homlokzata  pilléreken  nyugvó  erkélyével 
8  az  L  emeleten  gyönyörű  loggiával  kiválóan  si- 
került s  belső  berendezése  (a  színpad  vasszer- 
kezete az  Aszfaleia-társaságtól)  mintaszerű; 
művészeti  díszítésében  Lotz  Károly  (a  nézőtér 
mennyezetének  festményei),  Székely  Bertalan, 
Than  Mór,  Feszty  Árpád,  Vastagh  György,  Ko- 
vács Mihály,  Keleti  Gusztáv,  a  szobrászok  közül 
Donáth,  Stróbl,  Szász.Feszler,  Kiss,  Brestyánszky 
vettek  részt.  Az  operával  szemben  a  nmgy. 
kir.  államvasutak  nyugdíjintézetének  palotája 
(Lechner  Ödön  és  Pártos  Gyula  műve)  s  ugyan- 
csak az  Andrássy-úton  a  képzőművészeti  fő- 
iskola (Rauscher  Lajos  terve  szerint  1885) 
renaissance  toszkán  palotastilben,  az  ablakközök- 
ben Székely  B.  és  Scholtz  sgrafltto-díszítmónyei- 
vel,  a  volt  műcsarnok  (Láng  Adolf  terve  szerint 
1875—1876.  olasz  renaissance  ízlésben,  520,000 
K  költségen),  végül  a  Fondére  biztosító-társulat 
palotája  (Feszty  Adolftól)  válik  ki.  A  Liszt  Fe- 
renc-téren  az  orsz.  zeneakadémia  új  palotája  áll 
(ép.  Korb  Flóris  és  Giergl  Kálmán,  1907),  homlok- 
zatán Liszt  F.  szobrával  (Stróbl  Alajostól),  belsejé- 
ben díszes  hangversenyteremmeljKőrösf  öi  Kriesch 
freskóival.  Az  Andrássy-út  végében  van  az  új 
műcsarnok  (Schickedanz  és  Herzog,  1894)  ós  a 
szépművészetimuzeum  (ugyanazoktól,  1900—906), 
főhomlokzata  az  ókori  építkezés  szellemében 
épült,  gazdag  tagozassál  és  nyílt  csarnokkal, 
melyhez  összhangzóan  simul  a  magasan  kiemel- 
kedő túlsó  épületcsoport,  renaissance  ízlésben,  A 
Stefánia-úton  a  földtani  intézet  palotája  emelke- 
dik (Lechner  Ödön  müve),  homlokzatán  két  oldalt 
egy-egy  zömök  toronnyal,  középen  kupolával, 
melynek  tetejét  egy  hatalmas  földgömb  díszíti ; 
az  épületet  magyaros  izlésű  részletek  ós  diszít- 
mények  jellemzik.  Ugyanott  van  a  fővárosi  mu- 


BUDAPESTI  BÉR 


tBudapestt  cikkhez. 


ÁZAK  ES  VILLÁK. 


náVAI  NAOV  UXKONA. 


Budapest 


39 


Budapest 


zeum  épülete  is,  épült  az  1885-iki  országos  kiál- 
lítás alkalmából.a  művészetek  számára.  Említendő 
még  az  Erzsébet-nőiskola  és  a  vakok  intézetének 
palotája ;  a  Városligetben  kiváló  a  mezőgazdasági 
múzeum  hatalmas  épületcsoportja,  a  mUlenniumi 
kiállítás  román,  gót  és  renaissance  épületei  min- 
tájára (Alpártól  1902—904)  építve,  hazai  építésze- 
tünk legkiválóbb  alkotásainak  (Ják,Vajdahunyad, 
Csütörtökhely)  felhasználásával.AVáczi-körútvé- 
gét  a  nyugati  pályaudvar  impozáns  pályaháza 
jelöli ;  a"  25,509  m^  területen  álló  épület  De  Serres 
tervei  szerint  létesült,  vasból  és  üvegből  való  csar- 
noka 42  m.  széles,  a  Váczi-könit  felé  kettős  tor- 
nyokkal és  loggiákkal  díszített  két  homlokpa vil- 
iont mutat.  Költsége  3.357,534  K,  az  egész  pálya- 
udvaré az  1875.  épült  (a  pályaudvart  a  Szív-utca 
tengelyében  áthidaló)  Ferdinánd-híddal  együtt  8 
millió  K. 

Az  Erzsébetváros  legdíszesebb  épülete  a  New- 
York  biztosító-társulat  pazar  fénnyel  tervezett 
palotája  (tervezte  Hauszmann  Alajos).  Említésre 
méltó  a  szegények  háza,  a  protestáns  árvaház, 
az  országos  kisdedóvó  képezde  és  az  állatorvosi 
főiskola  {l  alább).  E  városrész  legjelentékenyebb 
középülete  a  m.  kir.  államvasutak  keleti  pálya- 
udvara, mely  308,000  m^  területen  épült;  a  be- 
épített terület  25,900  m^,  a  csarnok  maga  42  m. 
széles,  188  m.  hosszú  s  7522  m*  területű ;  a  Rá- 
kóczi-útra  néző  impozáns  kapuzata  43  m.  magas  ; 
a  pénztári  csarnok  festménye  Lotztól  való.  Az 
épület  4'8,  az  egész  pályaudvar  9-76  millió  K  költ- 
ségen létesült. 

A  Józsefvárosban  a  nagyszámú  egyetemi  épü- 
letek mellett  (1.  alább)  még  sok  kiváló  középület 
van ;  valamennyi  közt  legjelentékenyebb  a  Nem- 
zeti Muzeum-nak  Pollák  Mihály  által  1837—47. 
emelt,  108  m.  hosszú,  70  m.  széles  s  24  m.  magas,  8 
hatalmas  korintusi  oszlopon  nyugvó  s  allegorikus 
alakokkal  díszített  homlokzatú  épülete,  melynek 
belseje  is  (szép  díszterem,  nagyszerű  márványfalu 
lépcsöcsarnok,Lotz  és  Than  történelmi  festményei- 
vel) egyszerűségében  nagyszerű  s  nagyhatású  al- 
kotás. A  Nemzeti  Szinházat  (Zitterbarth  Mátyás 
műve,  1825—40)  az  1876.  évi  átalakítás  eredeti 
klasszicizáló  jellegéből  kivetkőztette;  bérháza 
Koch  ós  Skalnitzky  műve  (940,000  K).  A  Népszin- 
ház  a  főváros  telkén  ós  támogatásával  1874—75. 
Pellner  és  Hellmer  bécsi  építészek  terve  szerint 
olasz  renaissance  ízlésben  épült  (felszereléssel 
együtt  1.400,000  K);  területe  2229  m^.  1905-ben 
újjáépíttetett.  Jelenleg,  a  Nemzeti  Színház  épüle- 
tének rokkantsága  miatt,  az  állam  bérbe  vévén, 
ott  a  Nemzeti  Színház  tagjai  játszanak.  Jelesebb 
épület  még  a  nemzeti  lovagló  (1858.  Ybl  Miklós), 
a  nemzeti  tornacsarnok,  a  régi  képviselőház 
(Ybl),  a  magyar  kir.  tanárképző  intézet  gya- 
korló főgimnáziuma,  a  közs.  főreáliskola,  a  tech- 
nológiai múzeum  (Hauszmann  Alajostól,  nyers 
téglaépület  terrakotta-díszítéssel),  a  Ludoviceum, 
a  Stefánia-gyermekkórház,  egész  sora  a  modem 
berendezésű  klinikáknak  és  egyetemi  intézetek- 
nek ;  a  Rókus-kórház  csak  nagyságánál  fogva  im- 
ponál. Fölemlítendő  a  Mária  Terézia-téren  az  új 
községi  iskola,  egyike  a  legmodernebbeknek,  egy 
millió  K  költséggel  építette  1911.  Balogh  Lóránt. 
A  Józsefvárosban  készül  Ray  Rezső  tervei  sze- 


rint az  új  telefon-központ,  díszes  köhomlokzattal, 
nagyszerű  vasszerkezettel. 

A  Ferencváros  legkiválóbb  épülete,  a  fővám- 
ház, Ybl  Miklós  tervei  szerint  1870—74.  erőteljes 
renaissance  stílben  4*28  millió  K  költségen '  lé- 
tesült ;  főhomlokzatát  10  óriási  oszlop,  oldalhom- 
lokzatát 6—6  oszlop  díszíti,  fölöttük  Sommer 
szobrai ;  az  épület  165  m.  hosszú,  53  m.  széles  s  23 
m.  magas ;  az  alsó  rakodóparttal  alagút  köti  össze, 
belsejébe  sinpár  vezet.  Az  Iparművészeti  Múzeum 
Lechner  Ödön  és  Pártos  Gyula  tervei  szerint  1 893— 
1897-ig  épült,  keleti  stílusra  támaszkodva,  magyar 
mintájú  majolikadísszel ;  kupolája  47  m.  E  kerület- 
ben van  még  a  törvényszéki  bonctani  intézet,  a 
Pasteur- kórház,  aref.  főgimnázium  új  épülete,  a 
közp.  vásárcsarnok  (Petz  Samu,  1897),  a  közrak- 
tárak és  az  elevátor,  a  Köztelek,  a  dunaparti 
teherpályaudvar,  közvágóhíd  és  marhavásár, 
sertésközvágóhíd,  üllőiúti  laktanya,  Szt.  István- 
kórház és  honvéd  helyőrségi  kórház  (1.  alább  a 
kereskedelem-,  közegészségügy-  és  katonai  épü- 
leteknél). A  Kálvin-téren  fog  épülni  a  ref .  egyház 
és  a  város  új  palotája. 

Katonai  épületek.  A  közös  hadsereg  25  épület 
birtokában  van,  köztük  15  kaszárnya,  2  kórház 
és  8  egyéb.  A  kaszárnyák  közül  a  Mária  Terézia 
kaszárnya  1839.  épült  s  egy  ideig  katonai  kór- 
ház volt;  1660  katona  van  benne.  Legnagyobb- 
szerű  a  Ferenc  József  lovassági  kaszárnya  a 
Kerepesi-úton ;  1884—86.  Holtzspach  A.  fiai  cég 
által  pavillonrendszer  szerint  épült,  összesen  46 
épületből  áll,  egész  területe  174,487  m^ ;  beren- 
dezése s  felszerelése  megfelel  a  legszigorúbb 
követelményeknek.  6  lovasszázad  részére  épült  s 
1000  katona  van  benne  elhelyezve.  Több  régi 
kaszárnya  megszűnt ;  ellenben  új  építések  a  Ká- 
roly főherceg,  Albrecht  főherceg,  Hungária-kör- 
úti tüzér-,  I.  Ferenc  József  honvédgyalogsági,  gr. 
Nádasdy,  Vilmos  főherceg,  gr.  Hadik,  Radetzky, 
Pólfly-laktanya  és  a  hadapródiskola.  A  Gellért- 
hegyi citadella  a  régi  csillagvizsgáló  helyén  1852. 
épült ;  bástyája  B.  és  D.  felé,  köröndje  K.  felé 
néz ;  a  hadászati  jelentőség  nélküli  citadella,  erőd- 
jellege  megszűnvén,  1895.  a  főváros  tulajdonába 
ment  át. 

Magánépületek  (1.  a  Budapesti  bérházak  és 
villák  képmellékletet).  A  díszesebb  magánópüle- 
tek  a  hatvanas  évek  óta  főleg  a  pesti  oldalon 
épültek.  Budán  leginkább  báró  Lipthay  Bélá- 
nak Unger  által  tervezett  s  Lotz  Károly  képei- 
vel díszített  palotája,  továbbá  gr.  Széchenyi  Béla 
francia-renaissance  stílű  palotája  (Ybltől)  ós  a 
gróf  Karátsonyi-paloták  említendők.  Pesten  a 
Thonet-féle  ház  a  Dunasoron,  a  Haas-palota  a 
Vigadó  mögött,  Klotild  kir.  hercegnő  palotái  az 
Eskü-úton  (Korb  és  Giergl  tervei  szerint),  a  ki- 
rály bérpalotája  a  Kigyó-tóren  (77  m.  hosszú  és 
40  m.  magas  óriási  épület).  Legtöbb  s  legszebb 
főúri  palota  a  Nemzeti  Múzeum  táján  épült; 
ezek  közül  kiválik  gróf  Károlyi  István  és  Alajos 
palotája  (utóbbi  kiváló  festményekkel),  Festetics 
Tasziló  herceg  palotája  és  a  Tisza-féle  (előbb  De- 
genfeld)  palota,  mindhárom  Ybl  Miklós  müve ;  a 
Baross-utcában  a  grófWenckheim-palota.továbbá 
gróf  Batthyány  Géza  palotája  a  Teréz-körúton, 
gróf  Dessewffy  Aurélé,  gróf  Erdődy  Istváné, 


Budapest  —     40 

gróf  Zichy  Rezsőé  az  Andrássy-úton,  gróf  Ester- 
házy Pálé  az  Esterházy -utcában.  Kiemelendők  to- 
vábbá az  Andrássy-út  és  Nagy-körűt  palotái,vala- 
mint  az  Andrássy-út  pompás  nyaralói,  melyek 
legkiválóbb  építészeink  müvei.  A  régibb  magán- 
házak közül  az  ósdi  Marokkói-udvar,  az  Orczy-ház 
és  a  Huszár-ház  említhető.  Az  újabb  bérházak 
közül  a  Lyka-féle  ház  a  Városház-téren,  az  üll- 
mann-fóleház  az  Egyetem-utcában,  a  Dreher-féle 
a  Kossuth  Lajos-utcában,  a  Tüköry-ház  az  Arany 
János-utcában,  a  Haggenmaeher-f  éle  ház  az  An- 
drássy-úton, a  Sohossberger-  s  Luczenbacher-féle 
házak  a  Teréz-körúton,  a  gróf  Károlyi-féle  házak 
az  Alkotmány-utcában,  az  Anker-udvar  (Alpár 
Ignác  müve)  a  Deák-téren. 

Nyilvános  emlékek  (1.  a  Btidapesti  szobrok  kép- 
mellékletet).  B.-nek  aránylag  kevés  szobormüve 
van,  8  a  meglevők  nagyobb  része  is  csak  az 
utolsó  évtizedekben  állíttatott  fel.  A  régebbiek 
közül  emUtendő  József  nádor  szobra  a  József- 
téren (Halbig  müncheni  szobrásztól,  1865),  az 
úgynevezett  nagy  Kristóf -szobor,  mely  azelőtt 
a  Kristóf-tér  sarkán,  most  a  Központi  város- 
háza egyik  udvarán  áll  (XIX.  sz.  első  fele)  és 
a  Szt.  György-térről  a  hadapródiskola  udva- 
rára áthelyezett  Hentzi-szobor  (Sprenger  müve, 
1852) ;  az  újabbak  közül :  Deák  Ferenc  szobra  a 
Ferenc  József -téren,  ülő  alak,  Huszár  Adolf  terve 
szerint  (1887) ;  br.  Eötvös  József  szobra  az  Eöt- 
vös-téren, szintén  Huszár  müve  (1879) ;  gr.  Szé- 
chenyi István  szobra  a  Ferenc  József- téren  (En- 
gel  müve,  1880),  mögötte  Szarvas  Gábor  és  Sa- 
lamon Ferenc  mellszobrai  Jankovits  Gyulától 
(1899  és  1902) ;  Petőfi  Sándor  szobra  a  Petőfi- 
téren  (Huszár  Adolf  müve,  1882) ;  Arany  János 
szobra  a  Nemzeti  Múzeum  előtt  (Stróbl  Alajos 
müve,  1893),  az  1849-iki  honvédek  szobra  a  budai 
Dísztéren  (Zala  György  müve,  1893),  gr.  Széchenyi 
Ferenc  szobra  a  Nemzeti  Múzeum  kertjében  (Istók 
müve  1902) ;  Baross  Gábor  szobra  a  Baross-téren 
(Szécsi  Antal  müve,  1898) ;  Ybl  Miklós  szobra  a 
várbazár  előtt  (Mayer  Ede  müve,  1896) ;  Savoyai 
Jenő  lovasszobra  a  királyi  palota  előtti  díszes 
terraszon  (Róna  Józseftől,  1902);  Veres  Pálné 
szobra  (Kiss  Györgytől,  1906)  és  Semmelweis 
Ignác  szobra  (Stróbl  Alajostól  1906),  mindkettő  az 
Erzsébet-téren ;  gr.  Andrássy  Gyula  lovasszobra 
az  Országház  előtt  (Zala  György  müve,  1906) ; 
Vörösmarty  Mihály  emléke  a  Gizella-téren  (Kal- 
lós, Teles  és  Márkus  müve,  1908) ;  Washington 
szobra  (Bezerédy  Gyulától,  1906),  gr.  Károlyi 
Sándor  szobra  (Stróbl  Alajostól  1908),  Rudolf 
trónörökös  szobra  (Ligeti  Miklóstól,  1906),  mind 
a  három  a  Városligetben.  A  király  által  a  millen- 
nium alkalmából  adományozott  tíz  szobor  közül 
Szt.  Gellért  püspök  szobra  (Jankovics  müve,  1902) 
az  Erzsébet-híddal  szemben  a  Gellérthegy  lejtő- 
jén, Anonymus  szobra  (Ligeti  Miklóstól,  1903)  a 
Városligetben,  Zrínyi  Miklós  szobra  (Róna  József- 
től), Bethlen  Gábor  szobra  (if  j.Vastagh  Györgytől, 
1902),  Bocskay  István  szobra  (Holló  Barnabástól, 
1902)  és  gr.  PálfTy  János  szobra  (Sennyei  müve, 
1905)  az  Andrássy-úti  köröndön,  Werbőczi  István 
szobra  (Donáth  Gyulától  1908)  a  Kígyó-téren, 
Tinódy  Sebestyén  8zobra(Bezerédytől,1907)a  Nép- 
színház előtt,  Hunyady  János  szobra  (Tóth  müve, 


Budapest 

1905)  a  Halászbástya  tövében  áll;  a  tizedik  szobor, 
Pázmány  Péteré  (Radnai  Bélától)  a  Kigyó-tóren 
fog  felállíttatni.  Megemlítendőkmég  az  Akadémia 
alapítását  ábrázoló  dombormű  a  M.  Tud.  Aka- 
démia falában  és  a  Wesselényi-emléktábla  a  Fe- 
renciek templomán,  mindkettő  Holló  Barnabás 
müve  (1893  és  1905) ;  a  díszes  Mátyás-kút  a  ki- 
rályi palotában  (Stróbl  Alajostól,  1905),  Szt.  Ist- 
ván lovasszobra  (Stróbl  Alajostól,  1906)  a  koro- 
názó-templom  mellett,  a  Trefort-szobor  (Stróbl 
Alajostól,  1904)  a  régi  műegyetem  udvarán,  a  Da- 
nubius-kút  a  Kálvin-téren  (Feszlertől,  1883),  a 
nagyszabású  Ezredéves  emlék  az  Andrássy-út 
végén  (Zala  György  és  Schiekedanz  Albert  müve), 
nagy  félkörös  oszlopsorozat,  14  magyar  király 
szobrával,  a  közepén  emelkedő  36  m.  magas  osz- 
lopon Gábor  arkangyal  alakjával ;  a  prágai  Szt. 
György  lovasszobor  másolata  a  Halászbástya  lép- 
csőzetén, továbbá  kisebb  szobormüvek  és  mell- 
szobrok a  Nemzeti  Múzeum  kertjében,  a  régi 
műegyetem  előtt,  Jókai  Mór  mellszobra  a  Sváb- 
hegyen, a  Széchenyi-emlék  a  Széchenyi-hegyen, 
végül  a  Jánoshegyen  épült  Erzsébet-kilátótorony 
(Schulek  Frigyes  müve).  A  jövő  alkotása  lesz  a 
nagyszabásúnak  tervezett  Ko88uth-szobor(Horvay 
János),  továbbá  a  Szabadság-szobor  (Szamo- 
volszky  Ödön  és  Gách  J.  tervei  szerint),  Er- 
zsébet királyné  emléke,  a  Jókai-szobor,  Tisza 
Kálmán  szobra  stb. 

Hidak  (1.  a  Budapesti  hidak  képmellékletet). 
A  főváros  két  partját  jelenleg  4  közúti  és  2  vas- 
úti híd  kapcsolja  össze :  a  Lánchíd,  a  Margithíd, 
a  Ferenc  József-  és  az  Erzsébethíd,  végül  a  két 
összekötő  vasúti  híd.  A  i^ánc^íí?  nemcsak  B.  leg- 
kiválóbb építészeti  emléke,  hanem  oly  művészi 
alkotás,  melyhez  fogható  nincsen  sehol  egye- 
bütt. Eszméjét  gr.  Széchenyi  István  pendítette 
meg,  akinek  hét  évig  tartó  nehéz  küzdelmébe 
került,  míg  a  tervet  megvalósítania  sikerült  s  a 
híd  létesítésére  részvénytársaságot  alakíthatott, 
melynek'az  1840.  XXXIX.  t.-e.  azt  a  jogot  és  szaba- 
dalmat biztosította,  hogy  a  forgalom  részére  való 
átadástól  számított  87  éven  belül  (1946-ig)  a  hídtól 
1—1  mérföldnyi  távolságig  más  híd  nem  épül- 
het. A  híd  tervét  Tierney  Clark  Vilmos  angol 
mérnök  készítette,  építését  testvére,  Clark  Ádám 
vezette.  1838—48.  épült  s  1849  nov.  20.  adatott 
át  a  közforgalomnak.  A  nagyszerű  mű  2  parti 
oszlopon  és  2,  alsó  részében  mauthauseni  grá- 
nitból, a  híd  felszínétől  kezdve  sóskúti  kőből 
álló  48  m.  magas  hatalmas  vízi  oszlopon  s  az 
ezeken  áthúzott  4  óriási  láncon  függ ;  hossza  375 
m.,  a  két  oszlop  egymástóU  távolsága  202,  az 
oszlopok  és  a  hídfő  közti  távolság  86"  7  m. ;  szé- 
lessége 11  m.  (ebből  kocsiút  7'4  m.),  építési  költ- 
sége 8.633,259  korona  volt.  1870-ben  a  kormány 
a  részvénytársaságtól  14  millió  koronáért  meg- 
vette s  szabadalmát  is  megváltotta.  Vasszerkeze- 
tének megújítását  1912— 13-ra  tervezik.  A  Mar- 
githíd a  párisi  Gouin  Ernő  és  társa  cég  terve 
szerint  1872—75. 10  millió  korona  költségen  épült; 
tengelye  az  alaprajzban  szögbe  van  törve  (160°), 
hogy  a  szigetet  képező  mindkét  folyamágban  me- 
rőleges legyen  a  víz  sodrára.  Mindegyik  félhíd- 
nak  3  nagy  medemyllása  és  a  köpartot  áthidaló 
kisebb  parti  nyílása  van ;  teljes  hossza  a  jobb- 


BUDAPES1 


Millenniumi  emlék.  Zala  uvuigvi 


Gróf  Andrássy  Gyula.  Zala  Györgytől 


Anonymus.  Ligeti  Miklóstól. 


iBudapestn  cikkhez. 


SZOBROK. 


József  nádor.  Halbie;  Jánostól. 


.Vöicsniarty  Mihály.  Kallós  Edétől,  Teles  Edétől  és  Márkus  Gézától. 


Petöfl  Sándor.  Huszár  Adolftói. 


Deák  Ferenc.  Huszár  Adolítól. 


RÉVAI   NAQV   LEXIKONA. 


BUDAPESTI  HIDAK. 


*Btidapestt  eikkhez. 


RÉVAI   NAQY   LEXIKONA. 


Budapest 


—    41 


Budapest 


és  balparti  kőpartáthidalások  ellenfalai  között 
kereken  607  m. ;  szélessége  16  m.,  miből  12  m.  a 
kocsiútra  és  2—2  m.  a  két  gyalogúira  esik. 
A  hld  1876  ápr.  30.  nyilt  meg,  építette  a  So- 
ciété  de  construction  de  Batignolles.  Róla  számy- 
hid  vezet  a  Margit-szigetre  (1901),  melynek  építé- 
sét az  1899.  VII.  t.-c.  rendelte  el.  A  Ferenc  József - 
híd  a  Fővám-tér  és  a  Sárosfürdö  közt  1894— 
96.  épült  s  1896  okt.  4.  adatott  át  a  forgalomnak ; 
két  os-ílopon  nyugvó  háromnyílású  híd,  mely  331 
m.  hosszú,  miből  a  középső  nyílásra  175,  mind- 
egyik oldalnyílásra  78  m.  esik.  Szélessége  17-3 
m.,  melyből  a  kocsiútra  11-5  m.  jut.  A  híd  terve 
Feketeházy  J.  pályanyertes  tervének  felhaszná- 
lásával a  keresk.  minisztériumban  készült;  a 
hídszerkezet  magyar  vasmüvekben  gyártott  bázi- 
kus  Martin-vasból  a  m.  k.  államvasutak  gépgyá- 
rában készült.  Építési  költsége  5  millió  K.  Az 
Erzséhethíd  (terv.  a  keresk.  min.  Dunahld-osz- 
tálya)  az  Eskü-tér  és  Döbrentei-tór  között  1897— 
1903.  épült  8  1903  okt.  4.  adatott  át  a  forga- 
lomnak; a  híd  egyetlen,  290  m.  hosszú  nyí- 
lással hidalja  át  a  Dunát  s  így  Európában  a  leg- 
nagyobb egynyílású  lánchíd.  A  hídpálya  legma- 
gasabb pontja  a  Duna  nuUpontja  felett  18  m. 
Szélessége  18  m.,  miből  11  m.  az  úttest.  A  vas- 
szerkezet súlya  110.000  q.  A  hídépítés  költsége 
11  Va  millió  K.  volt.  Az  összekötő  vasúti  híd  Fe- 
keteházy János  m.  k.  államvasuti  főmérnök  tervei 
szerint  1873—76.  Cail  és  társa  párisi  cég  által 
épült ;  2  parti  és  3  mederoszlopon  nyugszik,  a 
partokat  kisebb  nyílású  vasszerkezetek  hidalják 
át.  A  főhídban  az  oszlopok  98-5  m.-re  vannak  egy- 
mástól, hossza  394  m.  Két  sínpár  fut  rajta  végig 
s  gyalogjárója  is  van.  Építési  költsége  2.342,  410 
K  volt.  A  hídnak  kiszélesítése  most  van  folyamat- 
ban olyan  formán,  hogy  pilléreit  a  város  felőli 
oldalon  meghosszabbítják  s  egy  második,  szintén 
kétvágányú  vasszerkezetet  építenek  a  meglevő 
mellé.  A  budapest — esztergomi  vasút  hídja  vala- 
mennyi magyarországi  Duna-híd  között  a  leg- 
hosszabb ;  Újpestről  a  Népszigetre  s  innen  a  bu- 
dai partra  vezetvén,  tulajdonképen  két  áthidalás- 
ból áll,  melyek  közül  az  újpesti  téli  kikötőt  át- 
hidaló kisebb  híd  220,  a  tulaj donképeni  Duna-híd 
670  m.  hosszú,  a  kettőt  összekötő  népszigeti  töl- 
tés 300  m.  hosszú.  A  nagy  Duna-hidnak  7,  egyen- 
ként 93  m  hosszú  nyílása  van.  A  425  m.  széles 
hídpálya  egyik  oldalán  2  m.  széles  gyalogjáró  van. 
A  hidat  egy  torinói  cég  tervezte  s  építette  1893— 
96.  években  35  millió  K  költségen ;  vasszerke- 
zete magyar  gyárakban  készült.  Tervbe  van  véve 
még  a  Boráros-téri  és  Óbuda— Hungária-körúti 
híd  létesítése. 

Köpartok.  A  Dunát  szegélyzö  kőpai-tok  hatal- 
mas mészkő  négyszögkövekböl  épültek  s  két  rész- 
ből állanak ;  az  alsó,  mely  66  m. -nyíre  emelkedik 
a  Duna  nullpont  ja  fölé,  11— 26  m.  széles  s  be-  és 
kirakodásra  szolgál,  a  felső  84  m.-nyire  fekszik  a 
nullpont  felett  s  11*4  m.  széles,  róla  190  m.-nyi 
közökben  kettős  lépcsők  vezetnek  az  alsó  partra. 
1893.  a  felső  kőpartot  erős  köpáxkánnyal  »/^  mé- 
ternyire emelték.  Az  emeletes  köpartok  mindkét 
oldalon  szegélyezik  az  egész  Dunát  az  újpesti 
kőparttól  a  Csepel- kőpartig  és  az  óbudai  köpart- 
tól  a  Műegyetem- kőpartig.  A  rakodópartokhoz  a 


kőhányások  csatlakoznak,  melyek  a  budai  olda- 
lon az  óbudai  hajógyártól  a  Margithídig,  alul  pedig 
a  Műegyetem-kőparttól  a  város  határáig,  a  pesti 
oldalon  Újpesttől  a  Margithídig  s  a  vasúti  hídtól  a 
puskaporos  torony  környékéig  terjednek.  Az  eme- 
letes és  lépcsőzetes  köpartok  hossza  4300  m.,  a 
Duna  medrének  javítása  végett  épített  párhuza- 
mos müvek  és  töltések  hossza  17,400  m. 

Nyilvános  kertek,  ültetvények.  Alig  van  város, 
mely  közkertekben  annyira  szűkölködnék,  mint 
B.  Nagyobb  parkja  csak  3  van :  a  Városliget, 
az  üllői-úti  Népliget  és  a  Városmajor.  A  Város- 
ligetet (97*3  ha.)  József  nádor  rendeztette,  az  ő 
műve  a  kőbányai  vizek  beeresztése  által  létesí- 
tett tó  és  a  Városligeti  fasor  is ;  mostani  szépsé- 
gét azonban  csak  a  Stefánia-út  építése  s  a  liget 
előbb  elhanyagolt  részeinek  parkozása  óta  (1885) 
nyerte.  Élénkségét  az  artézi  fürdő,  a  főváros  ál- 
tal most  teljesen  átalakított  állatkert  (14  ha.), 
a  jégpálya,  cirkusz,  a  Városligeti  színház  és  nép- 
liget fokozza.  Egészen  új  keletkezés  az  Viüöi- 
űti Népliget(íl8'Q  ha.)  melyet  a  főváros  a  tisztvi- 
selőtelep,Kőbányai-út  s  összekötő  vasút  közt  1890 
óta 238,000  K  költségen  létesített;  benne  játszóte- 
rek, jégpálya,  sétaterek  vannak,  s  tervbe  van  véve 
a  Városligetnek  a  Stefánia-út  folytatásában  épí- 
tendő 45  m.  széles  korzó-út  által  a  Népligettel  való 
összeköttetése.An.  József  idejében  keletkezett  Fá- 
rosmajor  (13*9  ha.)  a  Krisztinavárosban  egysze- 
rűbb árnyas  kert,  az  alsóbb  néposztályok  mulató- 
helye. Jelentékenyebb  sétány  még  aVárhegy  K.-i 
lejtőjót  elborító  Ellipsz  (1-3  ha.),  mely  József  ná- 
dor alatt  fásíttatott  be,  de  1868.  átalakíttatott, 
valamint  az  egészen  új  gellérthegyi  sétány. VJltet- 
vények  s  kisebb  kertek  vannak  még  az  Ország- 
ház-, Szabadság-,  Erzsébet-,  József-,  Ferenc  Jó- 
zsef-, Szegényház-,  Tisza  Kálmán-  (6"7  ha.).  Má- 
tyás-, Mária  Terézia-  és  Bakács-téren,  az  üllői-úti 
közkórház  előtt,  a  Petőfi-,  Deák-,  Kálvin-téren, 
az  Andrássy-uton,  Budán  a  Margit-rakparton,  a 
Várkert-rakparton,  a  Rudasfürdő  előtt,  a  Horvát- 
kert (1*2  ha.),  a  Bástyasétány,  aMarczibányi-téren 
8  a  Vórhalmon  ültetett  sétány.  Az  összes  közker- 
tek és  sétaterek  területe  271  ha. ;  ezenkívül  mint- 
egy 200  utca  és  tér  van  befásítva.  A  magánpar- 
kok közül  említést  érdemel  a  királyi  várlak  gyö- 
nyörű kertje  (8-9  ha.),  a  Lukács-  és  Császárfürdö 
parkja,  a  Margitsziget  pompás  parkja  (62  ha.), 
a  szép  Múzeumkert  (2-2  ha.),  a  közönségnek  hozzá 
nem  férhető  Orczykert  (23  ha.),  a  területében  lé- 
nyegesen megcsonkított  egyetemi  füvészkert  (ere- 
detileg 10-1  ha.)  és  a  városon  kívül  a  Római  fürdő 
parkja  (87  ha.). 

Temetők.  B.  temetői  közül  legnevezetesebb  a 
kerepesi  temető  (57  ha.),  gr.  Batthyány  Lajos, 
Deák  Ferenc,  Kossuth  Lajos  művészi  becsű  mau- 
zóleumával (Batthyányó  Schickedanz,  Deáké 
Gerster,  Kossuthé  Gerster  Kálmán  és  Stróbl  Ala- 
jos műve,  1.  a  Budapesti  mauzóleumok  képmel- 
lékleten) s  nemzeti  művelődésünk  legkiválóbb 
alakjainak  síremlékeivel  (Arany,  Vörösmarty, 
Kisfaludy,  Toldy  Ferenc,  Horvátii  Mihály,  Mun- 
kácsy Mihály  stb.);  mellette  a  zsidó  temető.  A 
krisztinavárosiban  az  1848—49.  évi  szabadság- 
harcban Buda  falai  alatt  elhalt  honvédek  sírja 
van.  Ezenkívül  van  Budán  az  új  nagy  farkasréti 


Budapest 


—     4:2      — 


Budapest 


mellett  az  új  helyőrségi  és  izr.  temető,  továbbá 
a  németvölgyi,  a  lezárt  helyőrségi,  a  vízivárosi 
8  Óbudán  is  több  kisebb  temető.  A  balparton  az 
új  köztemető  a  rákoskeresztúri  határban  (43  ha.) 
8  több  megszűnt  régi  temető. 

Lakossa.gr- 

Történelmi  visszapillantás.  B.  lakossága  oly 
rohamosan  emelkedett,  mint  Európa  egyik  váro- 
sáé sem.  A  XVIII.  sz.  elején,  amidőn  Berlinnek 
55,000,  Nápolynak  300,000,  Parisnak  pedig  már 
730,000  lakosa  volt.  Pest  alig  számított  2000  la- 
kost, fővárosunk  egész  emelkedése  tehát  a  XIX. 
évszázadra  esik,  sőt  a  gyors  fejlődés  voltaképen 
az  utolsó  ötven  évre  szorítkozik.  Hogy  e  tekintet- 
ben egyik  európai  nagyváros  sem  vetekszik  B.-tel, 
kitűnik  abból,  hogy  a  XIX.  sz.-ban  B.  népessége 
12540/o-al  gyarapodott,  mlg  a  fejlődését  leginkább 
megközelítő  München  is  csak  1160"/o-al,  Berlin 
998^  Glasgow  883  és  Liverpool  789«/o-al,  ellen- 
ben Bécs  csak  578,  Paris  395  és  London  373o/o-al, 
még  pedig  majdnem  kivétel  nélkül  külvárosok 
hozzácsatolása  által,  míg  B.  népszáma  már  a 
legrégibb  időre  vonatkozólag  is  a  mai  terü- 
letről van  kimutatva.  A  török  uralom  után,  ami- 
dőn Budának  56,000  lakosa  volt,  nagy  visszaesés 
állott  be.  1720-ban  Budának  mintegy  8500,  Óbu- 
dának 1100  lakosa  volt.  Az  1787.  évi  népszámlá- 
lás Budán  24,873,  Pesten  22,417  lelket  konstatált ; 
azóta  Pest  gyarapodása  fölülmulta  Budáét,  1810. 
ott  már  35,349  lakos  volt,  Budán  ellenben 
csak  24,910.  A  nagyarányú  gyarapodás 
azonban  a  XIX.  sz.  közepén  indult  meg ; 
már  a  hetvenes  években,  a  főváros  egye- 
sítésétől kezdve  1880-ig  73,890  fővel  gya- 
rapszik a  népesség,  a  rákövetkező  évtized- 
ben a  szaporulat  135,617  lélek  és  a  XIX.  sz. 
utolsó  tizedében  226,974  fővel  maximumát 
érlel.  A  kedvezőtlen  gazdasági  helyzet  és  a 
nagyfokú  drágaság  akkor  a  főváros  felé 
özönlő  néptömegeknek  a  szomszédos  közsé- 
gekben való  letelepedését  eredményezi,  en- 
nek folytán  a  népesség  szaporulata  1900— 1910-ig 
csak  148,243  lélek,  ellenben  a  főváros  balparti  ré- 
szével közvetlenül  összeépített  községek  népes- 
sége 85,270  főnyi  gyarapodást  mutat.  A  tényle- 
ges lakosság  szaporodását  a  következő  összeállí- 
tás tünteti  fel : 


szetes  nópmozgalom,  azaz  a  születéseknek  a  halá- 
lozások feletti  többlete  kivált  a  régibb  időben,  ami- 
dőn B.-en  a  halandóság  igen  nagy  volt,  jelenték- 
telen volt  8  csak  az  utolsó  két  évtizedben  öltött  na- 
gyobb arányokat.  A  két  tényezőnek  egymáshoz 
való  viszonya  megítélhető  a  következő  adatokból : 


Az  összes 

szaporulat 

volt 

Ebből 

Év 

természetes 
szaporulat 

bevándorlá- 
sok többlete 

1874-1880 

1881-1890    

1891—1900    

1900—1910     

78,890 
185,617 
226,974 
148,248 

5,738 
17,988 
67,547 
65,474 

68,157 
117,629 
169,427 

82,769 

Összesen  ... 

584,724 

156,742 

427,982 

A  természetes  szaporulat  tehát  csak  a  legújabb 
időben  játszik  szerepet  B.  népgyarapodásában, 
amikor  az  összes  szaporulatnak  jó  negyed  részét, 
sőt  a  XX.  sz,  elején  jó  kétötöd  részét  teszi.  A  ter- 
mészetes szaporulat  fokozódása  pedig  a  halan- 
dóság nagymérvű  csökkenésére  vezethető  vissza, 
mely  mellett  azonban  a  legutolsó  években  a  szü- 
letések erős  megcsappanása  is  észlelhető,  még 
pedig  nem  a  házasságok  csökkenése  miatt  — 
mert  ezeknek  száma  lényegesen  emelkedett  — 
hanem  a  gyermekek  számának  korlátozása  kö- 
vetkeztében. 

Kerüldek  népszáma.  A  kerületek  népességé- 
nek nagyon  eltérő  alakulása  a  következő  nép- 
számlálási eredményekből  ítélhető  meg : 


1874 

1880 

1890 

1900 

1906 

1910 

I.  kerület    ... 

25,824 

28,223 

3f,693 

47,301 

54,012 

71,935 

II. 

f         

22,709 

2,fi,6l3 

31,038 

36,995 

38.769 

41,509 

III. 

« 

2I,0t0 

24,899 

29,668 

38,116 

42,089 

49,056 

összes 

jobbpart 

69.573 

78,635 

96.399 

122,412 

134,870 

162,500 

IV.  ke 

rület    _ 

25,0i<4 

29,131 

28,370 

24,372 

26,884 

25,358 

V. 

« 

27,565 

34,409 

89,515 

51,285 

57,739 

63,948 

VI. 

€ 

48,868 

58,519 

91,008 

136,560 

144,683 

156,703 

VII. 

> 

47,688 

62,417 

90,027 

158,965 

169,821 

181,38f 

VIII. 

( 

49,764 

64,614 

93,063 

135,756 

141,918 

152,665 

IX. 

c                 

26,670 

32,808 

46  142 

70,587 

75,821 

86,490 

X. 

C 

7,645 

10.284 

21,860 

34,421 

40,017 

52,557 

Össze 

s  balpart 

227,294 

292,132 

409,985 

610,946 

656,878 

719,101 

Budapeí 

t     

296,867 

370,767 

506,384 

733,358 

791,748 

881,601 

Év 

Buda  és 
Óbuda 

Pest 

Budapest 

1720 „ 

1780 - 

1787... 

1799 - 

1810 

1821 

1881...  - _.  ... 

1841._ _. 

1850—  _ 

1869 _    

1880.. _ 

1890 _ 

1900- 

1906...  _ _ 

1910...  _ _. 

9,600 

21,665 

24,873 

24,306 

24,910 

83,281 

38,565 

38,974 

50,127 

70,000 

78,635 

96,999 

122,412 

184,870 

162,500 

2,600 

13,550 

22,417 

29,870 

85,849 

45,818 

64,137 

68,266 

127,935 

200,476 

292,132 

409,985 

610,946 

666,878 

719,101 

12,200 

35,215 

47,290 

54,176 

60,259 

78,699 

102,702 

107,240 

178,062 

280,349 

370,767 

506,384 

733,858 

791,748 

881,601 

B.-nek  ez  a  rohamos,  szinte  amerikai  arányo- 
kat mutató  népgyarapodása  természetszerűleg 
túlnyomó  részben  bevándorlásból  ered ;  a  termé- 


Pővárosunk  fejlődésére  nézve  rendkívül  fontos 
a  népességnek  kerületek  szerinti  eloszlása  ós  lé- 
nyegesen eltérő  gyarapodása.  A  nyolcvanas  évek- 
ben a  X.  kerület  népessége  gyarapodott  a  leg- 
rohamosabban  (113"/o-3'l),  de  az  abszolút  tömege- 
ket tekintve  nem  a  X.  kerület  döntötte  el  B.  nép- 
gyarapodását, hanem  a  VI.,  VII.  és  VIII.  kerüle- 
tek, melyekben  a  népesség  együttvéve  88,548 
lélekkel  (44  — 55"/o)  szaporodott,  míg  ezek  mellett 
az  összes  budai  kerületek  csak  17,764  lélekkel 

(19— 26»/o)  és  a  IX.  kerület  11,626  lélekkel  (400/0) 
gyarapodott.  A  rákövetkező  évtizedben  már  a  VII. 
kerület  ragadta  magához  a  vezető  szerepet  (68938 
főnyi,  vagyis  76-50/o-nyi  gyarapodással),  24—26 
ezerrel  haladva  meg  a  hozzá  legközelebb  álló  VI. 
és  VIII.  kerület  szaporulatát.  Ekkor  megindul  a 
budai  kerületek  nagyarányú  fejlődése,  előidézve 
elsősorban  az  új  hidak  felépítése  ós  a  közúti  köz- 
lekedésnek az  I.  kerületbe  való  bevezetése  által, 
mely  kerület  terjeszkedésre  alkalmas  óriási  bel- 
területeivel a  főváros  fejlődésének  egyik  gócpont- 
jává kezd  válni.  1901— 1906-ig  az  I.  kerület 
szaporulata,  arányszámát  tekintve,  közvetlenül 
a  X-ik  után  következik  már,  míg  az  abszolút 


BUDAPESTI  MAUZÓLEUMOK. 


Deák  Kerenc  mauzóleuma. 


Kossuth  I;ajos  mauzóleuma. 


«Budapest»  elkkhez. 


RÉVAI  NAOY   LEXIKONA 


Budapest 


43 


Budapest 


gj^arapodás  tekintetében  móg  csak  a  negyedik 
helyen  áll ;  1906  óta  azonban  óriási  mérvben  épül 
ós  17,293  főnyi  népgyarapodásával,  mely  33-2o/o- 
uak  felel  meg,  a  nagy  pesti  kerületeket  is  messze 
háttérbe  szorítja  s  a  főváros  jövő  fejlődésének 
kópét  előreláttatja. 

Nem,  kor,  családi  állapot.  B.  népességében 
állandóan  többségben  van  a  női  nem ;  1906.  volt 
394.484  féi-fl  (ebből  17.184  katona)  és  397,264  nő 
lakosa,  ezer  férüra  jutott  tehát  (a  katonaság  be- 
számításával) 1007  nő.  Korra  nézve  volt  0—16 
éves  203,014, 15—40  éves  408,421,  40-60  éves 
140,648,  60  éven  felüli  39,075,  vagyis  0—15  éves 
25-60/0,  15-40  éves  51-6o/o,  40—60  éves  17-7o/o 
és  ennél  idősebb  50Vo-  Rendkívül  nagy  és  éles 
az  országos  viszonyoktól  való  eltérés;  a  móg 
keresetképtelen  0 — 15  éves  gyermekek  aránya 
ugyanis  az  országban  35-6«/o,  B.-en  ellenben  csak 
25'6<'/o,  s  ezzel  szemben  a  produktív  korban  álló 
(15—40  éves)  néprétegek  aránya  az  országos 
37-90/o-hoz  képest  B.-en  öl-öo/o.  Ez  az  arány  B.-en 
lassan,  de  fokozatosan  emelkedik  (1880-ban  csak 
48°/o),  míg  ezzel  szemben  a  gyermekek  arány- 
száma (1880-ban  26-9%)  állandóan  csökken.  A 
nagyvárosi  népesedés  ezen  jellemző  vonása,  mely 
a  vidéki  városok  korösszetételétől  is  élesen  el- 
választja B.  népességét,  a  gyermekkor  tekinteté- 
ben ugyan  még  nem  jut  oly  élesen  kifejezésre 
mint  a  külföldi  nagyvárosokban,  de  a  termelő- 
képes  korban  álló  néprétegeket  illetőleg  már  tel- 
jesen a  külföldi  nagyvárosok  kópét  engedi  itt  is 
felismerni.  Családi  állapotra  nézve  van  a  lakos- 
ságban (1900) :  Százalékokban 
Pérfl          N6        Férfi    Nö 

Nemházas    210,562    207,055    620    56-9 

Házas 119,503     118,753    35-2    32-7 

özvegy    _  ._         8,064       36,006       2-i       9-9 

Elvált      _.  807         1,614      0-2      0-4 

Ismeretlen 713  371      0-2      01 

Az  eltérés  az  országos  viszonyoktól  ép  oly 
:ízembetiinő,  mint  a  koreloszlásnál ;  míg  a  vidé- 
ken a  felnőtt  (20  évnél  idősebb)  férfinépességnek 
csak  25"7Vo-a  nőtlen,  addig  B.-en  39*4,  a  házasok 
aránya  ellenben  amott  69"3,  itt  55'4<'/o ;  nióg  na- 
gyobb a  különbség  a  (15  évnél  idősebb)  női  népes- 
ségnél, ahol  ugyanis  házasságban  él  a  vidéken 
67-6,  B.-en  ellenben  csak  43-30/0-  E  mélyreható 
eltérések  a  fővárosi  népességnek  késői  és  kisebb 
arányú  házasodására  vezethetők  vissza ;  a  nagy- 
városba tóduló  népesség  nagy  része  egyáltalán 
nem  alapít  családot,  vagy  csak  későn  jut  ennek 
lehetőségéhez,  a  30—35  éves  férfiaknak  még 
31-4»/o-a  legény,  az  ugyanolykorú  nők  20-2«/o-a 
hajadon.  Feltűnő  és  jellemző  a  nagyvárosi  viszo- 
nyokra, hogy  a  város  legjobb  módú  és  egyszer- 
smind legműveltebb  kerületeiben  a  házasodási 
arány  sokkal  alacsonyabb,  mint  a  szegényebb  és 
kevésbbó  müveit  városrészekben ;  házasságban  él 
a  férfiak  közül  a  IV.  kerületben  48-5,  a  X-ben 
64-1,  a  nők  közül  33-8  és  564Vo-  A  családi  ház- 
tartások száma  (1906)  158,136  volt,  ezek  közül 
28,628  esetben  nő  volt  a  családfő ;  a  házasság 
összetétele  egyébként  a  következő  volt:  család- 
tag és  rokon  407,985,  szolga  ós  cseléd  69,116 
(ebből  53,218  nő),  albérlő  82,937,  ágyrajáró  27,323, 
üzleti  segéd  11,747,  egyéb  8845.  Az  intézeti  ház- 
tartások száma  280  volt,  összesen  35,659  taggal. 


Származás  és  illetőség.  A  nagyvárosok  népes- 
ségének idegenek  bevándorlása  által  való  nagy- 
mérvű gyarapodása  B.-en  klasszikus  példát  mu- 
tat, mert  alig  van  Európában  nagyváros,  mply- 
ben  a  népességnek  akkora  része  volna  idegen, 
mint  B.-en ;  ennek  következtében  a  helyben  szü- 
lött egyének  aránya  állandóan  csökken,  míg 
1880.  még  42-7o/o  volt,  húsz  évvel  reá  már  csak 
36"7''/o-ot  tett;  ezzel  ellentétes  arányban  nő  a 
Magyarország  különböző  részéből  bevándorolt 
elemek  aránya  (37'9''/o-ról  48-ra).  1900-ban  volt  a 
népességből  B.-i  születésű  258,358,  pestvmegyei 
születésű  53,053,  egyéb  magyarországi  337,460 
(1880-ban  134,888),  fiumei  266,  horvát-szlavón 
születésű  3916,  osztrák  születésű  41,979  és  egyéb 
külföldi  7762;  a  B.-en  kívül  született,  tehát  be- 
költözött egyének  száma  volt  1880-ban  203,722, 
1890-ben  295,454, 1900-ban  ellenben  már  445,090. 
A  Magyai'országból  bevándorlottak  legnagyobb 
tömegekben  jöttek  Pest  (53,053),  Fejér  (30,771), 
Veszprém  (18,300),  Nyitra  (17,199),  Tolna  (14,388), 
Komárom  (13,758),  Pozsony,  Bács-Bodrog,Vas  és 
Zala  vmegyókből  (11—12,000) ;  az  illető  vmegyék 
népszámához  viszonyítva  azonban  azt  látjuk, 
hogy  Fejér  vmegye  adózik  a  fővárosnak  a  leg- 
nagyobb mértékben,  mert  ezer  lakója  közül  13' 1 
él  B.-en,  azután  következik  Veszprém  (8*3),  Ko- 
márom (7-8),  Esztergom  (6-9),  Győr  (6-6),  Pest 
(6),  Liptó  (6),  Tolna  (5-7),  Árva  (5-3),  Turócz  (4.6), 
Bars  (4'5)  ós  Nyitra  (4)  vmegye ;  feltűnő  különö- 
sen az  északi  tót  vmegyék  felől  fennálló  nagy- 
mérvű beözönlés,  mely  teljesen  műveletlen  és 
igénynélküli  elemekkel  (napszámosokstb.)árasztja 
el  a  fővárost,  míg  ezzel  szemben  az  ország  K.-i 
és  kivált  DK.-i  része  alig  gyarapítják  B.  népessé- 
gét számottevő  arányban.  Aránylag  jelentékte- 
len (Ausztriát  kivéve)  a  külföldiek  beszivárgása 
is.  Lényeges  befolyást  gyakorol  a  nagyarányú 
bevándorlás  a  népesség  korviszonyainak  alaku- 
lására ;  ez  ugyanis  óriásilag  növeli  a  munkaképes 
korban  álló  osztályok  számát  és  pedig  úgy  a  fér- 
fiaknál, mint  a  nőknél ;  míg  azonban  a  férfiak  be- 
vándorlása már  a  12-ik  évvel  kezdődik  s  a  42-ik 
évig  tart,  addig  a  nőknél  a  32.  életév  körül  már 
véget  ér,  de  a  rövidebb  tartam  ellenében  az  egyes 
korévekben  intenzivebb,  mint  a  férfiaknál. 

Honosságra  nézve  van  a  lakosok  közül  (1900) 
magyar  honos  663,978,  osztrák  honos  33,383, 
egyéb  külföldi  honos  6087,  közte  2724  német, 
663  olasz,  397  svájci,  318  francia,  202  brit,  420 
orosz,  315  bolgár,  313  szerb  és  228  román  honos. 

Nemzetiség.  B.  lakói  közt  van  (1900)  673,337 
magyar  (86-lo/o),  73,997  német  (9-4o/o),  20,487 
tót  (2-6o/o)  és  23,927  egyéb  nemzetiségű.  Az  egyéb 
nemzetiségűek  közt  van  3189  szerb,  1956  horvát, 
1746  oláh,  63  vend,  119  rutén  ós  16,854  egyéb 
külföldi,  közöttük  legtöbb  lengyel  (5484),  cseh 
(4003),  morva  (1065)  és  olasz  (1161).  A  megelőző 
évekkel  összehasonlítva,  a  magyarság  terjedése 
az  utolsó  évtizedekben  igen  tetemes  s  a  legköze- 
lebbi jövő  kétségtelenül  meg  fogja  hozni  a  lakos- 
ság teljes  elmagyarosodását. 

A  főváros  nemzetiségi  átalakulását  illetőleg 
Rómer  Flóris  kimutatta,  hogy  a  XV.  sz.-ban  Pest 
lakossága  túlnyomóan  magyar  volt ;  Budán  már 
a  régibb  időben  is  sokkal  erösebb  volt  a  német 


Budapest 


—     U 


Budapest 


elem ;  a  törökök  kiűzése  után  a  magyarság  ereje 
tetemesen  meggyöngült.  A  főváros  puszta  kör- 
nyéke németekkel  telepíttetett  be  s  a  nyelvéhez 
is  szívósan  ragaszkodó  szomszéd  német  falusi  la- 
kosság B.  külvárosait  koronként  német  telepü- 
lőkkel látta  el  8  a  főváros  piacát  német  jellegűvé 
tette.  Az  új  jövevények  részint  kiszorították,  ré- 
szint magukba  olvasztották  az  itt  talált  magyar 
és  szerb  lakosokat.  A  nemzetiségek  o/o-os  arány- 
száma következőképen  változott  (a  XVin.  sz.- 
beli  adatok  csak  Pestre  vonatkoznak) : 


1725 

1737 

1750 

1850 

1880 

1890 

1900 

1906 

magyar  _. 

19-4 

22-5 

22-2 

86-6 

56-7 

67-1 

79-6 

85- 1 

német     ... 

55-6 

57-7 

55-2 

56  4 

343 

23-7 

140 

9-4 

tót    _.    ... 

2-2 

5-6 

6-5 

5-0 

61 

6-6 

3-4 

2-6 

egyéb     _. 

22-8 

141 

161 

20 

2-9 

3-6 

3-0 

2-9 

A  magyarságnak  óriási  térfoglalása  mellett 
szembeötlő  a  német  elenmek  nemcsak  aránylagos, 
de  abszolút  számbeli  csökkenése  is,  míg  a  tótság 
meglehetősen  megtartja  helyét ;  a  3  f önemzetség 
száma  volt : 

magyar  német  tót 

1880     -        201,776  122,165  21,871 

1890     _.        326,533  116,573  27,126 

1900     _.  ...        559,965  98,516  24.091 

1906     _.        673,337  73,997  20,487 

Nyelvismeret.  B.-en  jelenleg  a  magyar  nyelv  a 
legelterjedtebb,  minthogy  a  magyar  szót  (1900) 
643,655  ember  (91-5o/o,  1880-ban  csak  TO-^o/o) 
érti,  míg  a  németet  csak  387,276  (55«/o).  a  tótot 
84,377  (120/0);  egyéb  hazai  nyelveket  84,746 
ember  Ijeszél.  A  magyar  anyanyelvűek  közül 
csak  magyarul  beszél  271,110  (48-4*>/o),  németül 
270,458  (48-3o/o),  tótul  47,841  (8-50/0),  ellenben 
magyarul  beszél  a  német  anyanyelvűek  közül 
60,024  (60-90/0),  a  tót  anyanyelvűek  közül  14,374 
(55-50/0).  A  lakosság  közül  csak  egy  nyelvet  be- 
szél 316,162  fő  (44-90/0),  még  pedig  271,110  ma- 
gyar, 30,568  német,  7944  tót  és  6540  egyéb.  Két 
nyelvet  beszól  286,196  egyén  (40-7o/o),  3  nyelvet 
101,090  (I4-40/0).  A  többnyelvűség  az  izraeliták- 
nál a  leggyakoribb ;  köztilök  két  nyelvet  48-9,  3 
nyelvet  1 9-30/0  beszél ;  a  nemzetiségek  közül  a 
németek  beszélnek  legnagyobb  számmal  (54-6o/o) 
két  nyelvet,  három  nyelvet  a  tótok  (24-37o)- 
Egyéb  nyelvek  ismerete  ekként  van  elterjedve : 
oláhul  beszél  11,127,  horvátul6201,  szerbül  11,236, 
franciául  31,002,  angolul  9756,  olaszul  6339, 
oroszul  1459  és  ruténül  757  egyén. 

A  hitfelekezetek  összetételében  is  lényeges  át- 
alakulások észlelhetők ;  míg  1869-ben  a  róm.  ka- 
tolikusok a  népességnek  még  72-2o/o-át  tették, 
arányuk  1906-ig  leszállt  60-1-re,  ezzel  szemben  a 
reformátusok  százaléka  4-8-ról  9-3-ra,  az  izraeli- 
táké 16-6-ról  23-5-re  emelkedett ;  az  ág.  evangé- 
likusok állandóan  50/0-kal  szerepelnek.  A  hitfele- 
kezetek száma  ekként  emelkedett : 

r.  kath.  g.  kath.  g.  kel.  ág.  ev.  ref .  unit.  iar. 

1869   195,624    ?  1,838  14,316  13,008  ?  44,890 

1880   239,723   1,227  1,787  19,716  21,655  119  70,227 

1890   314,836   2,887  2,559  27,224  36,112  436  102,377 

1900  427,112   6,886  8,201  37,170  62,837  988  166,198 

1906   475,886   6,821  6,328  40,819  73,847  1,381  186,047 

Az  egyéb  felekezetek  között  volt  1906-ban  107 
anglikán,  434  baptista,  49  nazarénus,  293  moha- 
medán, 113  egyéb  vallású  ós  401  felekezet  nél- 
küli. Az  egyes  kerületek  közül  legkatolikusabbak 
a  budai  kerületek  (75— 787o).  az  ág.  ev.  elem 


meglehetősen  egyenletesen  (4— 6o/o)  van  eloszolva 
B.  egész  területén,  a  reformátusok  a  X.  kerület- 
ben (14-3)  legszámosabbak,  a  IX.,  VIII.,  I.  és  IV. 
kerületben  is  lOo/^-ot  meghaladnak,  az  izraeliták 
leginkább  a  VII.  (39-2),  VI.  (34-9),  V.  (28-5)  és  IX. 
kerületben  (ll-87o)  tömörülnek.  A  hitfelekezetek 
közül  legmagyarabbak  a  reformátusok  (97-7o/o)  és 
izraeliták  (90-3o/o,  1890-ben  75o/o),  a  németek  az 
ág.  ev.  és  róm.  katolikusok  között  (11— 12o/o),  a 
tótok  az  ág.  evangélikusok  között  a  legszámo- 
sabbak (7-90/0).      ^^         ^     . 

^  '        Közsazdaságr- 

Történelmi  visszapillantás.  A  főváros  közgaz- 
dasági nagy  fellendülése  a  legújabb  kor  vívmá- 
nya ;  ipara  és  kereskedelme  ugyan  már  a  közép- 
korban volt,  de  az  csak  fejletlen  csirája  volt  a  ké- 
sőbb kifejlődött  anyagi  műveltségnek.  Történelmi 
okmányaink  szerint  a  Duna  mentén  budai  pol- 
gárok már  a  XEI.  században  állítottak  fel  mal- 
mokat. Zsigmond  idejében  már  számos  szervezett 
céh  volt  a  városban,  közülök  legtekintélyesebb 
volt  Budán  az  ötvösök,  Pesten  a  tímárok  céhe.  A  _ 
török  uralom  megszűnte  után  a  céhek  újra  szer-  M 
vezkedtek  s  ezek  voltak  az  ipar  egyedüli  kópvi-  li 
selői.  A  kereskedelmet  nagyobbára  idegen  csalá- 
dok (görögök,  szerbek,  németek)  tartották  fenn, 
kik  utóbb  B.-en  telepedtek  meg  s  a  főváros  lakói 
közé  beolvadtak.  A  városi  élet  nagyon  szerény 
volt;  Pest  város  összes  jövedelme  1722-ben  13,430 
frt,  kiadása  13,656  frtvolt;  legnagyobb  jövedelmi 
forrása  a  hídvám  volt,  18  dunai  malma  alig  jöve- 
delmezett valamit.  Az  ipar  és  kereskedelem  csak 
a  közlekedés  tökéletesbülésével  fejlődött  gyor- 
sabban ;  az  első  lökést  erre  a  dunai  gőzhajózás 
adta,  de  csakis  a  vasúti  hálózat  fejlődése  s  annak 
B.-en  való  központosítása  fejezte  be  az  anyagi 
művelődés  ezen  folyamatát.  Az  e  téren  való  fel- 
lendülés 1867.  kezdődött  s  ujabb  tápot  nyert  a 
főváros  egyesítésében.  A  legutóbbi  időben  a  kor- 
mánynak s  a  fővárosnak  a  kereskedelem  és  ipar 
érdekében  hozott  nagy  áldozatai  s  a  céltudatos 
közlekedési  politika  gyors  virágzásra  juttatták  a 
még  üatal  magyar  ipart  és  kereskedelmet,  mely- 
nek természetszerű  központjává  B.  vált.  A  gyár- 
ipar kifejlődése  mellett  a  kisipar  sem  szorult 
egészen  háttérbe.A  főváros  üzleti  életének  élén- 
külését mutatja,  hogy  évenként  mintegy  6000 
új  üzlet  keletkezik  s  a  régi  üzletek  megszűnése 
mellett  is  évenként  mintegy  3000-el  gyarapodik 
az  üzletek  száma. 

A  lakosság  foglalkozása.  A  főváros  nagy- 
mérvű fellendülése  a  népesség  iparral  és  keres- 
kedelemmel foglalkozó  rétegeinek  nagyarányú 
duzzadására  vezetett,  minek  következtében  ma 
Magyarországon  nincs  város,  melyben  ezen  fog- 
lalkozási főcsoportok  nagyobb  számmal  volná- 
egyób   nak  képviselve,  mint  B.-en.  Ezeknek  szám- 

800   béli  gyarapodása  jóval  nagyobb  az  össz- 
^'lll   népesség  gyarapodásánál,  mert  míg  emez 

561  1890— 1900-ig  44-80/o-al  szaporodott,  a  ke- 
2,169  reskedelemnél  a  gyarapodás  91-2o/o  volt, 
az  iparnál  79o/o,  a  közlekedésnél  69-8o/o,  a  köz- 
szolgálati ágaknál  61  o/^.  Az  ipar  és  forgalom 
tehát  B.  népességének  64-2o/o-át  tartja  fenn, 
és  ha  ehhez  még  hozzávesszük  a  napszámoso- 
kat, ügy  kiderül,  hogy  az  ipar  és  forgalom  több 


Budapest 


—     45     — 


Budapest 


mint  fél  millió  egyént  tart  el,  míg  1890.  csak 
322,597  egyént.  A  népességnek  foglalkozási  fő- 
csoportok szerinti  megoszlása  a  keresők  és  eltar- 
tottak megkülönböztetésével  1890-ben  és  1900-ban 
a  következő  volt : 


zási  ág  még :  államhivatalnok  3207  (2427),  ne- 
velő és  nevelőnő  1935  (1068),  néptanító  1476 
(773),  orvos  1076  (680),  ügyvéd  1069  (739). 

Az  iparban  és  kereskedelemben  működő  ön- 
álló egyének  (munkaadók)   száma  volt  (1900) 


1890 


kereső 


eltartott 


együtt 


1900 


Ssázalékos 
megoszlás 


kereső 


eltartott 


együtt    i    1890 


1900 


<5st«rmelé8    — 

Bányászat     — 

Ipar    

Kereskedelem,  hitel     

Közlekedés    _.  ...  _  

Közszolgálat,  szabad  foglalkozások 

Véderő     ...  _. 

Napszámosok,  részi.  nélk.     

Vagyonból  élők _ 

Egyéb  foglalkozások ... 

Házi  cselédek    ...  _. 

Összesen  


6,616 
87 
104,966 
28,196 
16,102 
18,182 
13,825 
85,908 
10,287  \ 

9,792/ 
43,058 


11,907 

17,583 

27 

114 

66,922 

171,888 

26,015 

54,211 

19,405 

35,507 

24,220 

42,402 

1,467 

15,292 

24,969 

60,877 

44,817 

64,896 

— 

43,053 

6,660 

8,560 

240 

246 

161,039 

146,668 

46,781 

56.917 

22,863 

37,444 

31,240 

37,054 

15,846 

2,475 

19,195 

17,326 

12,756 

14,235 

18,567 

22,760 

57,204 

2,296 

14,820 

486 

307,707 

103,648 

60,307 

68,294 

18,321 

36,521 

26,991 

36,327 

59,500 


8-4 

0-1 

34-0 

10-7 

7-1 

8-4 

3-0 

180 

12-8 

8-6 


1-9 
01 
41-7 
14-2 
8  2 
9-3 
2-5 
4-9 

9-0 

8-8 


286,014 


219,749 


505,763    !    386,341 


^A  tényleg  kereső  népesség  száma  19(X)-ban 
386,341  volt,  míg  1890-ben  286,014.  Számuk  te- 
hát az  utolsó  évtized  folyamán  100,327  lélekkel, 
vagyis  35-4»/o-al  gyarapodott,  tehát  jóval  kisebb 
mértékben,  mint  az  össznépesség  általában ;  ez  a 
körülmény  annál  inkább  tekinthető  a  gazdasági 
fejlődést  bénító  kedvezőtlen  viszonyok  jeléül, 
amennyiben  B.  népessége  leginkább  bevándor- 
lás által  gyarapszik,  ezek  között  pedig  a  felnőtt 
korú,  tehát  keresetképes  elemek  vannak  túlsúly- 
ban, minek  folytán  a  kereső  népességnek  tekin- 
télyes szaporulatát  kellett  volna  várni. 

Az  egyes  iparágak  jelentősége  és  fejlődése  a 
következő  adatokból  tűnik  ki,  melyek  a  hozzá- 
juk tartozó  kereső  népesség  számát  adják : 


Vas-  és  fémipar  ... ... 

Gépgyártás „ 

KÖ-,  agyag-  és  üvegipar     ... 

Fa-  és  csontipar _. 

Bőr-,  serte-  és  tollipar  _. 

Fonó-,  szövőipar .. 

Ruházati  ipar 

Papíripar —  ... 

Élelmezési  ipar   - 

Vegyészeti  ipar  „ 

Építőipar    

Sokszorosító-  és  mtUpar      

Elszállásolási  ipar     

Egyéb  ipar 

Házi  ipar 

Vándoripar 

Összesen : 


1890 

7,660 

13,104 

3,087 

6,229 

1,242 

2,397 

28,867 

806 

13,700 

1,820 

9,166 

5,107 

10,729 

321 

600 

191 


1900 

18,337 

23,260 

3,643 

8,874 

1,712 

3,808 

41,986 

2,606 

19,326 

3,706 

13,414 

9,376 

15,402 

139 

118 

338 


104,966     161,039 


A  legerősebben  képviselt  iparágak  a  követke- 
zők (zárójelben  közöljük  az  1890.  évi  adatokat) : 
szabó  14,522  (8846),  gép-  és  hajógyártás  11,1.39 
(7382),  vendéglős,  szállodás  9200  (6773),  cipész 
9132  (7152),  könyvnyomda  7601  (4243),  mosás  és 
vasalás  6873  (3023),  asztalos  6307  (4491),  varrás 
4877  (5569),  kőműves  4459  (2658),  lakatos  4259 
(2746),  kávéházak,  tejcsamokok  3917  (2397),  ma- 
lomipar 3694  (.3420)  és  borbélyipar  3099  (1442). 
A  kereskedelmi  ágak  közül  legtöbb  a  vegyesárú- 
kereskedő 4012  (2756),  kofa  3799  (1216),  rövid- 
árúkereskedő 3718  (2802),  pénzintézeti  tisztvi- 
selő 3109  (1231),  ügynök  .3053  (1782).  A  közle- 
kedésügynél:  vasutak  7621  (6675),  posta-  és 
távíró  4043  (2325),  bérkocsisok  2860  (1739),  fu- 
varosok 2783  (1446),  villamos  vasutak  2202  (222), 
hajózás  1824  (1732).  Egyéb  népesebb  foglalko- 


345,981 


732,322   |1     100-0        100  0 


46,547,  köztük  31,219  iparos  és  15,328  keres- 
kedő ;  a  forgalomnál  az  önáUó  vállalkozók  száma 
1960.  (1852-ben  mindössze  5104  mesterember  és 
1302  kereskedő  volt  B.-en). 

Az  iparban  és  kereskedelemben  alkalmazottak 
között  volt  (1900) : 


Iparban 


férfl 


Tisztviselő  _.  ... 
Segítő  családtag 

Mdvezetö     „ 

Segéd,  munkás, 

napszámos    

Tanonc  

Szolga    ... 


Összes  alkalma-' 
zott  személyzet 


6,748 

813 

2,551 

76,535 

12,028 

6,438 


104,613 


nő 


Kereskede- 
lemben 


Közleke- 
désben 


férfi 


1,337 

1,420 
35 

15,575 
2,648 
4,192 


25,207 


10,483 

293 

59 

10,184 
1,545 
4,864 


27,428 


nő       férfl 


1,237    4,651 


843 


1,745 

106 

44 


62 
2,680 

3,934 

8,707 


3,976 !  19,934 


nő 

765 
5 
1 

37 

28 

836 


Az  ipar  és  kereskedelem  Pesten  sokkal  erőseb- 
ben van  képviselve,  mint  Budán ;  az  egyes  kerü- 
letek közül  legtöbb  iparos  a  József-  és  Erzsébet- 
városban, legkevesebb  az  I.  kerületben  van ;  a 
kereskedők  száma  ellenben  legnagyobb  az  V.  és 
IV.  kerületben,  legkisebb  Óbudán. 

őstermelés,  művelési  ágak.  B.-en  az  őstermelés 
az  ipar  és  a  kereskedelem  nagy  szerepe  mellett 
csak  csekély  jelentőségű  s  a  főváros  őstermónyek- 
ben  való  szükségletének  csak  elenyésző  csekély 
részét  képes  fedezni.  A  kertészet  és  magasabb 
földművelés  közvetlen  a  főváros  határában  sem 
fejlődött  még  odáig,  hogy  onnan  a  közönséges 
szántó-vető  gazdaságot  kiszorította  volna.  A  mű- 
velési ágak  következőleg  oszlanak  meg :  szántó- 
föld 7417,  kert  2085,  rét  1610,  legelő  1018,  szőUő 
235,  erdő  1845,  nádas  38,  egyéb  (földadó  alá  nem 
eső  területek)  5134  ha.  A  szántóföldből  legtöbb 
kukoricával  (2218  hold),  tavaszi  árpával  (1896 
hold),  őszi  rozzsal  és  burgonyával  van  bevetve ; 
búzát  és  zabot  kevesebbet  termesztenek.  Termé- 
szetes kaszálók  és  legelők  nagy  kiterjedésben 
vannak  a  Gellérthegytől  D.-re,  az  ó-budai  la- 
pályon, a  Duna  és  a  Rákos  mentén.  A  konyha- 
kertek legjobb  termékei  a  káposzta  (566  hold), 
kalarábé,  saláta,  hagyma,  retek,  répa ;  különösen 
bolgár  kertészek  termelik  nagyban.  A  szöllőmíve- 
lés  a  íilloxera  pusztításai  folytán  lényegesen  meg- 
csappant 8  csak  újabban  terjednek  újból  az  ame- 


Budapest 


-     46 


Budapest 


rikai  szöllöültetvónyek ;  a  budai  bor  régóta  híres 
8  az  ország  legjobb  borai  közé  tartozik  ;  a  balpar- 
ton a  kőbányai  bor  is  jeles.  1878-ban  még  3626 
ha.  szöllő  volt  B.  határában,  ma  már  csak  953 
ha. ;  a  legjobb  bor  a  Gellérthegy,  Naphegy,  Jó- 
zsefhegy, Rókushegy  és  Mátyáshegy  lejtőin  ter- 
mett ;  a  veres  bort  a  fekete  kadarka,  a  fehéret 
a  piros  dinka  ós  muskotályfaj  adta.  A  bortermés 
volt  1878:  140,414  hektoliter  bor  ós  195,006 
hektoliter  must,  1888 :  már  csak  34,577  hekto- 
liter bor  és  38,987  hektoliter  must,  1909-ben : 
23,276  hl.  must  ós  20,948  hl.  bor.  A  szőUők  ki- 
pusztulása óta  a  gyümölcstermelés  terjedt,  de 
ez  korántsem  képes  a  szőUöt  pótolni ;  Óbudának 
azelőtt  majdnem  kizárólag  szőUősgazdákból  álló 
lakossága  jelenleg  gyári  munkával  keresi  kenye- 
rét. Az  erdőterület  túlnyomórészt  a  jobbparton  van, 
a  balparton  csak  206  ha.  van.  A  kitűnően  kezelt 
budai  erdők  összes  fahozama  40  év  alatt  192,529 
m',  az  évi  növedék  4246  m^.  A  fővárosi  hatóság 
nagy  gondot  fordít  a  kopár  hegyoldalak  beerdő- 
sltésére  s  eddig  már  228  ha.  területet  erdősített 
be,  évente  3—400,000  csemetét  ültetve  el ;  e  cél- 
ból csemetekertet  is  tart  fenn.  A  főváros  a  K.-i 
határszélen  206  ha.  területű  erdőövet  létesített  a 
Rákos  porának  és  homokjának  távoltartása  cél- 
jából. Említést  érdemel  a  főváros  kertészete  is 
(évi  fentartás  400,000  K),  mely  pompás  virág- 
tenyésztéseórt  gyakran  nyert  kitüntetést  nem- 
zetközi kiállításokon  is. 

Állattenyésztés.  A  legújabb  (1910)  összeírás 
szerint  van  a  főváros  területén  9404  drb  szarvas- 
marha, 18,579  ló,  102  szamár,  5921  sertés,  4343 
juh  és  birka,  443  kecske;  továbbá  53,372  drb 
baromfi  és  668  méhkas.  Az  előző  évekhez  képest  az 
állatállomány  tetemesen  apadt.  Az  állattenyésztés 
legjelentékenyebb  ága  a  sertéshizlalás  volt,  mely 
Kőbányán  1847—49.  keletkezett,  de  nagy  ará- 
nyait az  I.  magyar  sertéshizlaló  részvénytársaság 
megalakulása  óta  (1869)  nyerte ;  nagy  szállásai- 
ban állandóan  100—130,000  sertés  volt  elhelyezve 
8  az  évi  felhajtás  6—700,000  darabra  rúgott 
(1892.  848,072) ;  a  Kőbányára  szállított  s  ott  hiz- 
lalt sertések  értéke  50—76  millió  K  közt  in- 
gadozott (1892 :  85  millió  K).  Kőbánya  a  sertés- 
kereskedelem tekintetében  Közép-Európa  legje- 
lentékenyebb nemzetközi  piaca  volt,  mely  minta- 
szerűen berendezett  hizlalótelepei  s  egészség- 
ügyi berendezései,  célszerű  vasúti  összekötetése 
8  az  újabban  szervezett  tőzsde  folytán  világhír- 
nek örvendett.  Az  1895.  évi  sertésvész  azonban 
tönkretette  a  kőbányai  sertéshizlalást,  mely 
azóta  jelentőségét  teljesen  elvesztette.  A  ser- 
téshizlalás mellett  az  ökörhizlalás  a  B.-i  nagy 
szeszgyárakban  folyik  (állandóan  5000  drb),  a  hí- 
zott marhák  Bécsbe  vitetnek.  Lótenyésztés  a  fő- 
városban nincs,  de  azért  B.  a  lónemesítés  orszá- 
gos központja,  mely  a  magyar  lovaregylet,  a  ló- 
tenyésztés emelésére  alakult  részvénytársaság  ós 
a  B.-i  gyepen  rendeztetni  szokott  lóversenyek 
által  a  lótenyésztésre  jótékonyan  hat.  Jelentékeny 
a  baromfitenyésztés,  melynek  céljaira  Kőbányán 
mintaszerűen  berendezett  baromfitenyésztés  és 
hizlaló  álUttatott  fel. 

Ipar.  B.-en  az  utóbbi  évtizedekben  az  iparnak 
majdnem  minden  ága  meghonosodott  s  nagy  ipar- 


vállalatok jöttek  létre ;  teiHletén  (1900)  32,393  ön- 
álló iparvállalat  létezik,  a  nagyobb  gyárak,  ipar- 
telepek száma  pedig  622  (1852-ben  30) ;  a  nagy- 
ipari vállalatokban  68,502,  a  kisipariakban  42,046 
ember  nyer  alkalmazást.  Az  iparvállalatok  nagy- 
ságuk szerint  ekként  oszolnak  meg : 

segéd- 
vállalat  személyzet 

Vállalatok  segéd  nélkül 19,300  — 

(          1—5  segéddel—  10,429  11,772 

«          C—    10        «         -_  1,336  10,041 

«         11—15         «          —  469  é,976 

«         16—     20        «          _  287  4,267 

«        21—    50        «         —  873  11,741 

«        51—  100        «         ...  119  8,188 

«      101—  200        «         ...  68  0,043 

«       201—  300         ((          ...  84  6348 

«       301—  600         «          ...  22  8,514 

«       501—  700         «          ...  7  4,160 

«       701-1000         «          _.  5  4,156 

«    1000-nél  több    «          .  10  16,868 


Összesen    32,393 


110,548 


Egyes  iparágak  oly  tökéletességre  jutottak, 
hogy  európai  hímévre  tettek  szert.  Köztük  első 
helyen  áll  a  malomipar,  B.  legrégibb  iparága ; 
jelenleg B.  a  kontinens  legnagyobb  malomvárosa, 
mely  13  nagy,  a  technika  vívmányaival  a  legtö- 
kéletesebben felszerelt  gőzmalomban  (legrégibb 
a  hengermalom)  7V2  millió  q.  gabonát  dolgoz  (»í 
fel  (1910) s  60  (1870-ben  ll,  1881-ben  41)  mii-  ■ 
lió  q.  lisztet,  1-3  millió  q.  korpát  termel  és  szálUt  " 
a  világ  minden  részébe  (leginkább  Angliába,  Ausz- 
triába, Amerikába,  Franciaországba,  Olaszor- 
szágba és  Hollandiába).  Nem  kevésbbó  fontos  a 
szeszipar,  mely  ágban  évenkint  200,000  hl. 
szeszt  állítanak  elő ;  a  sörgyártás  az  első  magy. 
részvénysörfőzőben,  a  Dreher-f éle  kőbányai  sör- 
f őzökben  és  a  Polgári  sörfözőben  nagy  mérték- 
ben folyik  (évi  termelés  800,000  hl)  s  a  kőbá- 
nyai sör  igen  élénk  forgalom  tárgya.  A  gép- 
gyártás 23,260  embert  foglalkoztat  sok  nagy  s 
jelentékeny  vállalatban  (a  Ganz-féle  vasöntő  és 
gépgyár,  Schlick-féle  vasöntö,  államvasúti  gép- 
gyár, gazdasági  gépgyár,  csavargyár  stb.),  maga 
az  államvasúti  gépgyár  3870  emberrel,  a  két  ál- 
lamvasút! főműhely  3492  munkással  dolgozik  s 
évenkint  50—60  mozdonyt  épít.  Jelentékeny  a 
hajógyártás,  melyet  a  Dunagőzhajózási  társu- 
lat régi  (1840)  híres  óbudai  hajógyárán  kívül 
még  két  ipartelep  üz ;  szintúgy  a  villamos  gépek  s 
berendezések  gyártása  (Ganz-féle  villamos  gyár), 
mely  innen  látja  el  számos  külföldi  város  villa- 
mos világítását.  Az  építő  ipar  jelentékenyebb 
vállalatai  az  újlaki  tégla-  és  mészégető,  a  kőbá- 
nyai göztéglagyár,  a  Drasche-féle  téglagyár,  a 
magyar  építő  ós  magyar  faipar  r ész v. -társulat ;  a 
8  nagy  téglagyár  1909-ben  180  millió  drb  tég- 
lát állított  elő  (eladatott  ez  évben  236  millió  drb 
tégla).  Jelentékeny  továbbá  az  építéssel  karöltve 
haladó  asztalos-,  lakatos-,  bádogosipar  s  a  par- 
ketgyártás.  Jóhírűek  a  B.-i  kocsigyárak,  kék- 
festögyárak,  bőrgyárak  (6  nagy  gyár,  melyek 
1  millió  darab  bőrt  dolgoznak  fel  s  150,000  drb 
talpbört  s  50,000  felsőbőrt  készítenek),  vala- 
mint a  vegyészeti  gyárak,  ú.  m.  enyvgyár,  mű- 
trágyagyár, olajgyárak,  stearingyár,  köolajfino- 
mító  gyár,  légszeszgyárak.  A  3  légszeszgyár  éven- 
kint 54  millió  m»  gázt  termel  (1870-ben  4-5, 1890. 
198  millió  m8)  s  2300  munkást  foglalkoztat. 


Budapest 


—    ¥í 


Budapest 


A  gyáraknak  a  főváros  által  történt  átvétele 
(1911)  folytán  nagy  mértékben  ki  fognak  bő- 
víttetni. Nagy  villamosgyárak  (Magyar  ált.  és 
B.-i  vili.  r.-t.)  látják  el  B.-et  villamosárammal 
(évenként  12.547,000  hektowatt).  Előkészítés 
alatt  áll  a  főváros  villamos  telepének  felállí- 
tása. A  sokszorosító  ipart  nagy  könyv-  és  kő- 
nyomdák  (államnyomda,  egyetemi  nyomda,  Athe- 
naeum,  Franklin-társulat,  Lloyd-nyomda,  Pallas, 
Pesti  részv.-nyomda,  Homyánszky,  Stefaneum, 
Hungária- nyomda;  Posner,  Légrády,  Czettel  és 
Doutsch  kőnyomdái,  a  magy.  földrajzi  intézet), 
a  betűöntő  és  hangjegymetsző  gyár  képvise- 
lik. A  dohány-  és  szivarkészítés  3  nagy  állami 
gyárban  (3374  munkás)  folyik  (1909-ben  72 
millió  drb  szivar  és  484  millió  drb  szivarka, 
továbbá  35,000  q.  dohány).  Az  élelmi  ipar  terén 
a  tésztagyár,  szalámigyárak,  konzervgyárak, 
pezsgő-  és  cognaegyárak  említendők.  Ezenkívül 
a  főváros  területén  a  keményítőgyártás,  gyufa- 
gyártás, aranyműves-,  zománc-,  majolika-  és 
faience-ipar,  lámpa-  és  fémárúgyártás,  vasúti  ko- 
csigyártás, táviró-  ós  telefonkészülékek  gyártása, 
fegy\'er-  és  tölténygyártás,  jutagyártás,  rug- 
gyanta- s  guttapercha -gyártás,  fecskendőgyártás 
(Walser)  honosodott  meg. 

Az  ipar  terén  igen  jelentékeny  a  részvénytár- 
sulatok szerepe;  1891-ben  70,  1909-ben  már  262 
réazvénytársulat  foglalkozott  az  ipar  különböző 
ágaival  s  az  ezeknek  szolgálatában  álló  tőke  ezen 
idő  alatt  137-4  millió  K-ról  484-3  millió  K-ra 
emelkedett ;  a  részvénytársaságok  ekként  oszol- 
nak meg  iparcsoportok  szerint : 


Vas-  és  fémipar  .- , 

Qépgyártás— 

KÖ-,  agj&g',  üvegipar  ... 

Fa-  és  csontipar 

Bör-  és  sörteipar 

Fonó-  és  szövőipar   ...  ... 

Ruházati  ipar 

Papirosipar .. _, 

Élelmezési  ipar 

Vegyészeti  ipar   _ 

építőipar ._  _  ... 

SoksBorosító-  és  műipar... 


Részv.  társa-   Részvény- 
ságok száma     tőke  K 

19  61.314,000 

51  96.204,000 

39  44.8  3,000 

27  48.385,000 

4  5.400,000 

17  33.784,000 
6  639,000 

4  6.9.^0,000 

34  85.202,000 

35  83.528,000 

5  3.222,000 
22  14.871,000 


E  társulatok  498  millió  K  tiszta  jövedelmet 
értek  el  s  64»/o-os  osztalékot  fizettek ;  legdúsab- 
ban  kamatozott  a  vas-  és  fémipari  vállalatokba 
fektetett  tőke  (19-6«/o),  a  gépgyári,  börgyári  és 
élelmezési  részv. -társaságok  (12—15%).  Az  ipari 
vállalkozás  általában  véve  a  legjobb  befektetés- 
nek bizonyult,  amennyiben  állandóan  6— 10%-ot 
jövedelmez. 

Kereskedelem  tekintetében  jelentékeny  szerepe 
van  B.-nek  már  ma  is,  s  még  nagyobb  szerepe 
lesz  a  jövőben,  mint  a  Kelet  és  Nyugat  közvetí- 
tőjének a  nemzetközi  kereskedelemben.  A  fővá- 
ros kereskedelmének  fellendülésére  első  sorban 
a  hajózás  működött  közre ;  de  jelen  nagyságát  B. 
kereskedelme  csak  akkor  érte  el,  midőn  a  vas- 
úti hálózat  kiegészült  s  a  vasúti  közlekedés  ter- 
mészetes központjává  B.  vált.  A  közlekedési  esz- 
közök előteremtése  mellett  a  kereskedelem  erös- 
bödéséhez  szükséges  intézmények  is  teljes  szám- 
mal megvannak  immár  B.-en;  a  kereskedelmi 
vállalkozás  támogatására  jelentékeny  tökékkel 
rendelkező  pénz-  és  hitelintézetek  állanak  fenn  s 


a  hitelszövetkezet  B.-en  van  összesítve.  A  keres- 
kedelem fötényezője  az  árú-  és  értéktőzsde ;  ez 
eredetileg  (1853)  mint  gabonacsarnok  keletkezett, 
ami  szintén  hozzájárult  ahhoz,  hogy  a  magyar  ga- 
bonakereskedés súlypontja  Győrből  B.-re  átment. 
1864-ben  az  értéktőzsde  is  életbe  lépett.  Mind- 
két intézmény  együttes  igazgatósága  választott 
bírósági  joggal  bir;  ezen  bíróság  tárgyalásain 
egy  miniszteri  biztos  vesz  mindig  részt,  s  ítéletei 
ellen  felebbezésnek  helye  nincs ;  gyors  és  olcsó 
működése  nagyban  elősegíté  a  főváros  kereske- 
delmi viszonyainak  fejlődését  és  szoliditását,  sőt 
ezt  az  intézményt  később  a  külföldön  is,  és  kü- 
lönösen Bécsben  utánozták.  A  B.-i  tőzsdén  min- 
den nap  óriási  forgalmat  bonyolítanak  le,  csak  a 
gabonaforgalom  8—9  millió  q.-ra  rúg  évenkint 
(1875-ben  3*8  millió  q.) ;  a  jogosított  ügynökök 
száma  180  (124  a  gabona-,  37  az  értékpapírüzlet- 
ben, 19  egyéb  üzletekben),  a  tőzsde  látogatóké 
1500  (1873-ban  1263).  A  tőzsde  mellett  a  főváros 
kereskedelmi  érdekeit  képviseli  a  kereskedelmi 
és  iparkamara,  a  kereskedelmi  csarnok,  az  orszá- 
gos iparegyesület,  a  Kereskedelmi  Múzeum  és  a 
közraktárak.  Az  állami  segélyben  részesülő  Ke- 
reskedelmi Múzeum  célja  a  hazai  iparcikket  a 
fogyasztó  közönséggel  megismertetni  s  a  terme- 
lőket a  külföldre,  nevezetesen  a  keleti  országok 
piacaira  szállítandó  árúcikkek  felől  tájékoztatni ; 
e  célból  a  városligeti  iparcsarnokban  fennálló 
állandó  kiállításon  felül  ideiglenes  kiállításokat 
rendez  s  a  Balkán-félsziget  jelentékenyebb  vá- 
rosaiban fiókintézeteket  tart  fenn.  A  fövámpa- 
lotán  alul,  a  dunaparti  teherpályaudvar  közelé- 
ben épített  s  így  a  vasúti  és  hajóközlekedéssel 
szoros  kapcsolatban  álló  közraktárak  a  főváros 
költségén  Krajcsovics  Lajos  és  Basch  Gyula 
tervei  szerint  1880— 81-ig  1.960,000  K  költségen 
épültek  s  jelenleg  a  magy.  leszámítoló  és  pénz- 
váltóbank bérletében  állanak ;  hozzájuk  a  nevezett 
bank  kezelése  alatt  álló  gabona-elevátor  csatlako- 
zik, mely  1881—82.  Ulrich,  Plattich,  Zipperling 
és  Miklós  tervei  szerint  4Vi  millió  K  költsé- 
gen épült,  a  hajókon  érkező  gabonát  gőzerővel 
és  légnyomással  kiraktározza  s  kitűnő  beren- 
dezésével a  főváros  egyik  látványossága ;  a  köz- 
raktárak és  az  elevátor  400,000  q.  árú  befogadá- 
sára alkalmasak  s  az  utóbbi  forgalma  a  3  millió 
q.-t  meghaladja.  Az  elevátor  épülete  cölöpökön 
áll  8  160  vas  oszlopból  van  szerkesztve,  a  belső 
épület  egészen  vasból  készült,  a  benne  elhelyezett 
10  emelő-gép  290  gabonatölcsért  lát  el,  amelyek 
munkaképessége  12  óra  alatt  300,000  q.  A  fő- 
város kereskedelmének  emeléséhez  nagyban  fog 
hozzájárulni  az  összekötő  vasúti  híd  körül  terve- 
zett kereskedelmi  kikötő  építése. 

A  kereskedelem  egyik  jelentékeny  ága  a  mar- 
hakereskedés;  a  B.-i  marhavásárra  1910-ben 
314,619  drb  háziáUat  hajtatott  fel  ú.  m.  139,066 
drb  szarvasmarha,  121,947  borjú  52,490  juh  ós 
116  kecske.  Élénk  kereskedés  folyik  továbbá  ser- 
tésekkel (1.  az  állattenyésztésnél),  lovakkal  (a 
fővárosi  lóvásárokra  1910.  felhajtatott  50,858  ló, 
eladatott  29,745;  jelentékenyek  az  évenkint 
4-szer  tartott  országos  lóvásárok),  juhokkal,  ba- 
romfival, gyapjúval  (a  B.-i  piacot  külföldi  ke- 
reskedők is  nagy  számmal  keresik  fel),  disznó- 


Budapest  —     ■48     — 

zsírral  és  szalonnával  (igen  régi  jóhírü  árúcikkek); 
a  gabona  tekintetében  (1.  tőzsdénél),  melynek  heti 
forgalma  200,000  q.,  B.  a  külföldi  fogyasztó  pia- 
cok megrendeléseit  bármikor  nehézség  nélkül  tel- 
jesítheti, mert  itt  központosul  Magyarország  s 
a  Balkán-félsziget  gabonakereskedelme ;  jelenté- 
keny a  főzelékkel,  gyümölccsel  való  kereskedés, 
újabban  a  déligyümölccsel  való  kereskedés 
is  megindult.  Ezenkívül  a  kereskedés  tárgyai: 
liszt,  bor,  borszesz,  repce  és  lóheremag,  dohány, 
kender,  méz,  viasz,  állati  nyers  bőrök,  épület- 
es tüzelőfa,  kézmüárúk  stb. 

Az  áruforgalom  évről-évre  emelkedik ;  1874. 
csak  19  millió  q.-ra  rúgott,  ma  már  a  100  milliót 
meghaladja  (1890-ben  398, 1900-ban 622,  1910- 
ben  103-5  millió  q.) ;  ez  a  nagymérvű  emelkedés 
természetes  folyománya  a  főváros  gyors  felvirág- 
zásának, népessége  rohamos  szaporodásának; 
ennek  folytán  a  fogyasztási  cikkek  (élelmiszerek, 
gabonanemüek,  tüzelő-  és  világítószerek)  for- 
galma csaknem  megkétszereződött,  önálló  gyár- 
ipar keletkezett  s  a  kereskedelem  nagy  lendületet 
vett.  Hozzájárultak  továbbá  az  árúforgalom  eme- 
léséhez azok  az  intézmények,  melyek  oly  célból 
létesültek,  hogy  a  főváros  az  ország  kiviteli  for- 
galmának és  közvetítő  kereskedelmének  gócpont- 
jává váljék ;  ilyen  az  összekötő  vasút,  a  közrak- 
tárak és  elevátor  építése,  a  vasúti  hálózatnak 
B.-en  való  központosítása,  új  vonalak  megnyitása, 
a  régieknek  megváltása,  a  körvasút  kiépítése, 
végül  az  1890.  az  árúszállítás  terén  életbe  lép- 
tetett új  díjszabás,  valamint  általában  a  Baross 
Gábor  keresk.  miniszter  által  inaugurált  céltuda- 
tos nemzeti  irányú  közgazdasági  politika.  1910- 
ben  a  bevitel  70-2  (1874.  13-2),  a  kivitel  33-3 
(1874.  6-0)  millió  q.  volt ;  a  kivitel  tehát  nagy  ará- 
nyokban gyarapszik.  Az  árúforgalom  legjelenté- 
kenyebbágai :  a  gabona  (121  millió  q.),  élelmi  cik- 
kek (102  millió  q.),  tüzelőanyagok  (21-1  millió  q.) 
és  építőanyagok  (15  millió  q.).  A  kivitel  jelen- 
tékenyebb cikkei:  gabona  (2.032,864  q.),  sör 
{1.175.650  q.),  szesz  (398,494  q.),  liszt  (6-7  millió 
q.),  ásványvíz  (164,601  q.),  ásvány-  és  kőolaj 
{1.669,538  q.),  építőanyagok  (3-2  millió  q.),  kőszén 
{2  millió  q.),  bőr  és  bőrárúk,  zsiradék,  dohány, 
stb.  A  behozatal  gabonanemüekben,  élelmi  cik- 
kekben, tüzelöcikkekben  legnagyobb.  Az  árúfor- 
galom legnagyobb  részét  (73  millió  q.)  a  m.  kir. 
államvasutak  közvetítik ;  a  déli  vasút  árúfor- 
galma 1-8,  a  helyi  érd.  vasutaké  3"9,  a  Duna- 
gőzhajózási társulaté  7'9,  a  Magy.  folyam-  és 
tengerhaj,  r.  t.-é  3-8,  a  magánhajóké  12-8  millió  q. 

Hitelintézetek.  B.-en  a  hitelszükségletek  kieló- 
gitósóre  s  a  mindennapi  forgalom  lebonyolítására 
a  régi,  kipróbált  hitelintézetek  hosszú  sora  áll 
íeún.  Itt  székel  az  osztrák-magyar  bank  főintézete, 
továbbá  17  nagy  takarékpénztár  (közte  a  hazai 
tkpt.  20,  az  egyesült  fővárosi  tkpt.  20,  a  magy. 
orsz.  közp.  tkpt.  10"5,  a  magy.  ált.  tkpt.  20,  a 
belvárosi  tkpt.  16  millió  K  részvénytőkével),  a 
magy.  földhitelintézet  és  a  kisbirtokosok  országos 
földhitelintézete,  továbbá 72 bank-  és  jelzáloginté- 
zet (köztük  a  pesti  magyar  keresk.  bank  50,  a 
magy.  ált.  hitelbank  60,  a  magy.  leszámítoló  és 
pénz  váltóbank  40,  a  magy.  jelzáloghitelbank  40, 
a  hazai  bank  32,  a  magy.  agrár-  és  járadékbank 


Budapest 


127-6 

421-0 

19-2 

68-8 

278-6 

1,187-0 

152-2 

639-8 

95-4 

503-7 

573-2 

1,5871 

117-6 

420-4 

— 

699-3 

24,  a  magy.  bank  és  keresk.  r.-t.  40  millió  K  rész- 
vénytőkével). Az  összes  pénzintézetek  részvény- 
tökéje 1891.  63-8,'  1908.  421  (ebből  takarék- 
pénztárak 881)  millió  K-ra  rúgott,  értékpapír- 
birtokuk  420-4  millió  K  volt.  Egyes  üzletágaik 
állapota  volt  1910  végén :  betétek  1111-8,  váltó- 
tárca 11631,  lombardüzlet  395-6,  jelzálogüzlet 
2021-9  millió  K.  Az  évi  tiszta  jövedelem  52-8 
millió  K  volt  a  (részvénytőke  ll«/o-a  a  bankok- 
nál, 17-7«/o  a  takarókpénztáraknál),  az  osztalék 
8-6  és  14-27o  volt.  A  B.-i  pénzintézetek  szolid 
vezetésüknél  fogva  jó  hírnévnek  örvendenek  s 
méltán  igazolják  a  közönségnek  irántuk  való  bi- 
zalmát ;  ennek  köszönhetik  a  fényes  üzleti  ered- 
ményt, melyet  évek  óta  felmutathatnak,  tarta- 
lékuk nagysága  (a  részvénytőke  60*'/o-a,  kétszer 
nagyobb,  mint  a  bécsi  intézeteké)  pedig  minden 
rázkódtatás  ellen  védi  őket.  A  pénzüzlet  fejlődése 
az  összes  pénzintézetekre  vonatkozó  következő 
adatokból  tűnik  ki : 

1880      1891       1908 
millió  korona 

Részvénytöke  —    606 

Tiszta  nyereség  ...      8-0 

Betétek. _  175-6 

Váltótárca  _ 77-6 

Előleg  papírokra 14-8 

Jelzálogüzlet    ...  .     -     200-0 

Értékpapírok 94-2 

Közs.  és  törvényh.  kölcsönök     — 

Ezeken  kívül  fennáll  131  hitelszövetkezet  54 
milUó  K  törzsbetéttőkével;  üzleti  nyereségük 
rendszerint  az  alaptőke  6— 7<>/(,-a. 

A  fővárosban  fennálló  biztosüó-intézetek  (leg- 
nagyobb az  I.  magy.  bizt.  társ.  6,  a  Foncióre  3,  a 
Magy.-franc.  bizt.  társ.  2-5  és  a  magy.  jég-  és  vi- 
szont bizt. társ.  3  millió  K részvénytőkével)  177 
millió  K  részvénytőkével  rendelkeznek.  Tartalék- 
tőkéjük 9*9  millió  K.  Ez  intézeteken  kívül  számos 
külföldi  biztosító  intézetnek  van  B.-en  fiókigaz- 
gatósága. A  postatakarékpénztárak,  melYeknél  a 
cheque-  és  clearing-f  orgalom  is  be  van  rendezve, 
az  üzleti  tevékenységet  a  pénzforgalom  lebonyo- 
lításának megkönnyítése  által  szintén  tetemesen 
előmozdítják.  1910-ben  a  betét  takarékforgalom- 
ban 3-8,  cheque-forgalomban  280-8  millió  K,  a 
visszafizetés  pedig  16-8  ós  1313-8  millió  K. 

Helyi  forgalom  (1.  Budapest  közlekedési  tér- 
képét ós  a  Budapest  helyi  vasútjai  e.  mellék- 
letet). A  főváros  gyors  emelkedése  szükségessé 
tette,  hogy  a  helyi  közlekedés  is  megfelelöleg 
fejlesztessék.  E  tekintetben  B.  ma  már  a  leg- 
szükségesebb közlekedési  vonalakkal  rendelke- 
zik, úgy  hogy  alig  van  már  városrész,  mely  a 
forgalmat  nélkülözné.  Alig  van  nagyváros,  mely 
a  közlekedési  eszközök  oly  nagy  változatosságá- 
val dicsekedhetnék,  mint  B.  A  Dunán  a  Dunagöz- 
hajózási  társulat  gőzhajói  közvetítik  a  forgalmat 
a  Boráros-tértől  Óbudáig  és  Újpestig,  azonkívül 
csavargözösök  közlekednek  a  két  part  különböző 
pontjai  közt.  A  szárazföldön  a  hatóság  által  enge- 
délyezett 3  vonalon  a  Székesfővárosi  közlekedési 
vállalat  97  modern  társaskoesija  közlekedik,  me- 
lyek 1910-ben  11-1  millió  embert  szállítottak, 
ezenkívül  465  két-  ós  856  egyfogatú,  valamint 
544  számozatlan  bérkocsi  áll  a  közönség  rendel- 
kezésére. A  nagyobb  közlekedési  vállalatok  leg- 
régibbje a  pesti  (1866  és  budai  (1867  vállalatok 


Budapest 


—     49    — 


Budapest 


egyesítéséből  (1878)  keletkezett  Budapesti  köz- 
úti vasút,  mely  1895.  villamos  erőre  alakíttatott 
át,  ma  már  a  főváros  majdnem  minden  részét 
bevonta  forgalmi  hálózatába.  Jelenleg  f entartott 
18  vonalának  építési  hossza  73'2  km.,  a  közleke- 
désre ezidöszerint  (1911.  szept.)  680  kocsi  szolgál, 
naponként  12,000  menet  indíttatik,  mely  26.178,173 
km.-nyi  utatfutbe.  A  befektetetttőke64-7millióK. 

Az  1889.  Siemens  és  Halske  cég  által  létesített, 
most  részvénytársulat  tulajdonában  levő  Városi 
villamosvasút  17  vonalon  tartja  fenn  a  közleke- 
dést, melyeknek  pályahossza  50-1  km.,  a  közlekedő 
kocsik  száma  428.  B  vasút  az  első  villamos  vasút 
volt.  Befektetett  tőkéje  31  9  millió  K.  A  menetek 
száma  2.245,245,  a  kocsildlomóterekó  13.636,009. 
A  részvények  többségének  a  város  kezébe  jutása 
útján  a  város  e  vasútra  döntő  befolyást  biztosított 
magának.  B.  egyik  nevezetessége  a  37  km.  hosszú 
Ferenc  József  földalatti  vasút,  mely  1896.  épült  7-2 
ni  lUió  K  költséggel .  Említendő  továbbá  a  B.-Ú  jpest- 
Rákospalotai  közúti  (vili.)  vasút  (18-9  km.  pálya- 
hossz. 87  járómű),  mely  főleg  a  külvárosokkal 
való  forgalmat  közvetíti.  A  budai  várhegyre  a 
budui  heyypálya  (az  ú.  n.  sikló)  közvetíti  a  közle- 
kedést ;  éz  a  364,000  K  költségen  gr.  Széchenyi 
Ödön  által  1868—70.  drótkötél-rendszer  alapján 
Vignol-féle  síneken  létesített  pálya  30  foknyi  lej- 
téssel épült  s  részvénytársulat  tulajdona.  A  sváh- 
f^gyi  fogaskerekű  vasutat  egy  baseli  társulat 
ópltettti  1874. ;  hossza  3'9  km.,  emelkedése  259 
m.  1889-ben  a  Széchenyi-hegyig  hosszabbították 
meg  ;  forgalmát  csak  a  nyári  hónapokban  tartja 
fenn,  télen  azonban  a  föváios  saját  költségén 
tartja  fenn  a  közlekedést.  Ezenkívül  a  forgalmi 
eszközök  közt  a  Lánchíd,  Margithíd,  Ferenc  József 
ós  Erzsébet-híd  és  a  budai  várhegyet  átfúró 
alagút  említendő ;  ezt  Ürményi  József  által  ala- 
kított társaság  építette  1853—57.  összesen  egy 
millió  koronán  felüli  költségen,  Clark  Ádám 
tervei  szerint  s  vezetésével.  Hossza  350  m.,  szé- 
lessége 9"48  m.,  magassága  a  kapuzatoknál  10"6, 
a  közepén  7-85  m. ;  lejtése  1 :  58-hoz.  Részvény- 
társulat birta,  melytől  1906.  az  államra  szállt  át. 

Ezen  közlekedési  eszközök  évi  személyforgalma 
1875-ben  20.792,485,  1885-ben  32,138,324,  1895- 
ben  51.804.646,  1905-ben  115..344,6.33,  1910-ben 
végül  195.638,485  főre  rúgott;  évi  bevételük 
volt  1879. 3-28  millió  K,  1892.  6-52  millió  K.  1910. 
25-2  millió  K  volt  Az  egyes  vállalatok  1910.  évi 
forgalma  volt : 

KözaH  vasút    ...  ...  ... 

Városi  villamüs  vasút     _  

Ferenc  Jóasef  földalatti  vasút 

Budapest— Újpest— Rákospalotai  vasát    

Marg-ifszigeti  vasút     

Hcg:ypálya  (gözsikló ]    '.".  ".'  ...  '."  '.11 

Svábhegyi  fogaskerekű  vasút 

tíaékesföv    közlekedési   vállalat   (társaskocsi) 

Dnnagözhajózási  társaság  helyi  hajói 

Csavargözösök 

Lánchíd    _ J..  ...  .1.  [\[  ... 

Brasébethíd  ._  _ _11 — 

Margithíd  _ '_  ["  .. 

Ferenc  József-híd  .-.    ..  _  

Margitszigeti  híd   ,[[  _['   '_[ 

Alagút    "'  _ 

összes  személyforgalom    195.638,485 

1910-ben  a  hidakon  és  alagúton  3.520,667  kocsi 
közlekedett. 

Révai  Nagy  LeaOuma.  IV.  köt. 


100.356,078 

45.164,738 

4.167,688 

7.019,414 

101,515 

514,596 

262,963 

11.135,51íá 

473,573 

5.828,690 

4.590,000 

4.197,600 

4  04»,000 

5.589,200 

254,298 

1.938,600 


Aposta,  táviróéB  telefonB.  területén  nagy  töké- 
letességre van  fejlesztve ;  a  főváros  területén  77 
posta-  és  72  táviróhivatal  van ;  a  feladott  levél- 
postai küldemények  száma  1910-ben  16963  mil- 
lió (közte  7.231,084  drb.  ajánlott,  az  érkezett  le- 
vélpostai küldemények  száma  pedig  124  millió 
(közte  6.570,575  ajánlott)  volt ;  távirat  érkezett 
2.398,915  drb.  A  Puskás  Tivadar  által  létesített, 
most  állami  tulajdonban  levő  telefon-hálózat  az 
egész  fővárosra  ós  Újpestre  kiterjed ;  a  távbe- 
szélő-állomások száma  20,746,  ebből  245  nyilvá- 
nos ;  a  beszélgetések  száma  57*34  millió  a  helyi 
forgalomban,  13  millió  a  távolsági  forgalomban. 
B.  városi  távbeszélő-hálózata  összeköttetésben 
van  128  környékbeli  hálózattal;  az  interurbán- 
forgalomhoz az  összes  magyarországi,  181  ausz- 
triai, 11  boszniai,  28  németországi,  11  romániai, 
18  szerbiai  és  1  bolgár  távbeszélő  központ  van 
kapcsolva.  (A  fővárosi  hivatalokkal  és  intézetek- 
kel több  száz  telefonon  lehet  érintkezni.  Magán 
a  központi  városházán  1911  augusztusában  egy 
oly  központi  állomást  létesítettek,  mely  a  város- 
házán kívül  levő  telefonállomásokról  a  "Város- 
ház)) lií vassal  8  ha  ez  a  bekapcsolás  megtörtónt, 
az  illető  fellüvandó  egyént  vagy  hivatalt  megne- 
vezésével vagy  számával  lehet  felhívni.  Ez  a 
((Városháza  nevű  állomás  természetesen  csupán 
a  városházán  levőkkel  köti  össze  a  felhívót.)  A 
telefonhálózat  további  fejlesztése  és  olcsóbbá  té- 
tele az  új  központ  építése  után  várható.  Ugyan- 
csak Puskás  kezdeményezéséből  jött  létre  s  áll 
fenn  eddig  egyedül  nálunk  a  Telefonhírmondó. 

Közlekedés.  B.  az  ország  közlekedési  hálózatá- 
nak központja  s  több  nemzetközi  vasúti  vonalnak 
egyik  főgóca.Innen  indulnak  ki  az  ország  legjelen- 
tékenyebb közlekedési  vonalai,  melyek  a  fővárost 
a  haza  minden  részével,  úgyszintén  a  külfölddel 
közvetlen  kapcsolatba  hozzák.  A  magyar  kir. 
államvasutak  összes  fővonalai  innen  indulnak 
ki :  a  pozsonyi,  zsolnai,  ruttkai,  kassai,  mára- 
marosszigeti,  brassói,  aradi,  szegedi,  zimonyi, 
pécsi,  fiumei,  balatonvidéki,  gráci  és  bécsi  vo- 
nalak innen  ágaznak  szét ;  innen  indul  ki  a  déli 
vasút;  a  szentendrei,  esztergomi,  ráczkevei, 
czinkotai,  szentlőrinczi,  lajosmizsei  ós  buda- 
foki h.  érdekű  vasutak  itt  veszik  kezdetüket. 
Hozzájái'ul  még  az  áiniforgalom  szempontjából 
nevezetes  körvasút,  mely  a  főváros  nagyobb 
iparvállalataival  áll  kapcsolatban.  E  nagy  vasúti 
hálózat  összesen  28  pályaudvarral  bír,  melyek 
közül  18  egyedül  ceak  az  államvasút  tulajdoná- 
ban van.  A  személyforgalomra  szolgál  a  keleti 
(azelőtt  központi)  és  nyugati,  a  ferencvárosi, 
kelenföldi  és  a  két  kőbányai,  az  angyalföldi, 
óbudai,  császárfürdői  és  déli  vasúti  pályaudvar ;  az 
árúforgalom  a  józsefvárosi,  dunaparti,  nyugati, 
lipótvárosi  ós  angyalföldi  pályaudvaron  legélén- 
kebb. Ezekhez  járulnak  a  Dunagőzhajózási  tár- 
saság budai  és  pesti  hajóállomásai,  melyekről  a 
hajók  Bécs  és  Orsova  felé  közlekednek,  a  Magy. 
folyam-  ós  tengerhajózási  társaság  állomásai,  to- 
vábbá néhány  magánhajózási  vállalat  kikötőhe- 
lyei. A  kőpartok  mentén  hosszú  sorban  kötnek 
ki  a  gőzhajók,  uszályhajók  és  magánhajók  szá- 
zai, gyakran  külföldi  hajók  is.  1910-ben  össze- 
sen 1 1,439  hajó  érkezett,  közte  a  Dunagőzhajózási 


Budapeat 


—     50    — 


Budapest 


táwaságnak  5071  és  a  Magyar  folyam-  és  tenger- 
hajózásitársaságnak 211  l  hajója.Ateherforgalom 
legélénkebb  a  fővámháztól  a  dunaparti  teher- 
pályaudvarig terjedő  parton  ;  maga  a  pályaud- 
var y  millió  K  költségen  épült.  Két  vaggonköl 
csönzö-társulat  is  van  B.-en. 

A  személyforgalom  az  utolsó  években,  különö- 
sen a  zónatarifa  behozatala  óta,  óriási  arányokat 
öltött;  a  B.-t  érintő  összes  közlekedési  vonalak 
személyforgalma  1880.  csak  1.714,125  személyt 
tett ;  1885 : 2.871,531  személy  közlekedett  rajtuk, 
1888:3.227,007,  1889.  (a  zóna-tarifa  behozatalá- 
nak évében):  5.M3,tí04  1892:  8.036,761,  1900: 
16.171,683  és  191ü-ben  40.647,389.  A  személy- 
forgalom tehát  óriási  nagy ;  fejlődéséről  ós  az 
egyes  forgalmi  vállalatok  közt  való  megoszlásá- 
ról a  következő  adatok  adnak  képet : 

Az  Összes  f  jrgalmi  vállalatokra :  érkezett  elutazott 

1880    _ 982  1('8  7:<2,(  21 

18H0    _  — 3.458.4'J2  3.376, »40 

l"0,ü    — 8.02i,220  8.147,163 

1910    - 20.221,893  20.425,4w6 

Az  1910.  évi  forgalomból  e  ett : 

érkezés  elntaz^s 

a  m.  kir.  államvasutakra 11.999,413  12.132,50' 

a  déli  vasútra    162,067  2(>6,5a6 

a  h.  é.  vasutakra  ...  7.880,958  7.940  1(>4 

a  gőzhajózási  vállalatokra     ...            179,455  146,230 

Idegenforgalom.  A  főváros  csekély  idegen- 
forgalmának emelésére  1888.  fővárosi  bizottság 
alakult,  mely  a  külföldön  B.  iránt  az  érdeklődést 
felkelteni  s  az  utazó  közönség  figyelmét  főváro- 
sunkra felhívni  igyekezett ;  e  bizottság  működé- 
sét azonban  csakhamar  megszüntette,  B.  idegen- 
forgalma azonban  az  idegenforgalmi  vállalat 
megalakulása  óta  évről  évre  emelkedik  s  ma  az 
1885-iki  és  1896-iki  kiállítási  évek  forgahnát 
(102,252  és  152,567)  is  tetemesen  felülmúlja.  A 
fővárosi  fogadókban  megszállt  idegenek  száma 
volt  1887-ben  89,456,  189n-ben  121,646,  190i)-ban 
121,617  és  1910-ben  226,84  í-.  Az  idegenek  leg- 
nagyobb része,  65— 70^/0,  állandóan  magyaror- 
szági, 20°/o  ausztriai  s  csak  9— 12o/o  külfödi. 
191()-ben  volt  173,547  magyarországi,  29  376 
osztrák  ós  23.921  egyéb  külföldi,  közte  9511  né- 
met, 2:H63  román,  1745  francia,  1457  brit,  14Í-2 
amerikai,  l')89  orosz,  1075  szerb,  947  olasz,  823 
bosnyák,  696  török,  693  bolgár  és  567  svájci.  Az 
utolsó  években  B.  idegenforgalma  erősen  fellen- 
dült, ami  a  kedvező  közlekedési  viszonyokon  kí- 
vül az  idegenforgalmi  vállalat  működésére  vezet- 
hető vissza.  A  hotelviszonyok  javulásának  erre 
szintén  van  némi  befolyása. 

Élelmezés,  fogyasztás  (I,  a  Budapest  élelme- 
zése képmellékletet).  A  fővárosnak  jó  élelmi- 
szerekkel, nevezetesen  jó  hússal  és  tejjel  való  el- 
látása a  hatóságnak  régóta  egyik  főgondja  volt. 
B  célból  már  1872.  beszüntette  az  addig  létezett 
magánvágóhidakat  s  új,  sok  ideig  európai  hírű 
marhaközvágóhidat  építtetett;  ez  a  Henuicke 
és  V.  d.  Hude  tervei  szerint  3.550,000  K  költ- 
ségen emelt  épület  a  Soroksári-út  mentén,  a 
marhavásárral  együtt  275  ha.  területen  fek- 
szik. A  főkapu  oszlopait  Begas  híres  állatcso- 
portjai díszítik.  A  közvágóhíd  istállóiban  600  drb 
nagymarha  és  2000  drb  aprómarha  helyezhető 
ol ;  1888  óta  a  marhavásártéren  1200  drb  marha 


befogadására  szolgáló  faszerkezetű  istálló  építte- 
tett s  marhavásárcsamok  létesíttetett  3600  drb 
befogadásiira ;  a  főépület  40  vágókamarát  taital- 
maz,  melyek  falai  márványból,  padlója  porceüán- 
ból  való ;  a  vágókamarák  mögött  vannak  a  hűtő- 
kamarák, melyek  fölött  óriási  jégtartók  vannak 
elhelyezve.  A  tisztaság  fenntartása  cé  jából  a  köz- 
vágóhíd a  vizet  levezető  egész  csatornahálózattal 
van  körülvéve,  közepén  pedig  a  víztorony  emel- 
kedik. A  közvágóhíd  es  marhavásár  nagyarányú 
kibővítése  után  ez  az  intézmény  10  millió  K 
becsértéket  k'^pvisel.  1901 -ben  a  főváros  sertés- 
közvágóhidat  létesített,  egy  23  épületből  álló  s  6 
millió  K.  költségen  épült  mintaszerű  intézményt, 
mely  a  főváros  közélelmezósének  javításához 
lonyegf^sen  hozzájárult.  Legújabban  a  szegény 
néprétegek  élelmezésének  megkönnyítesi^í  (céljá- 
ból lóvágóhidat  es lóraeszárszekeket  nyitott;  be- 
állított továbbá  I9(i7.  húspároló  intezetet.  Mind- 
ezen intezetek  szigorú  állatorvosi  felügyelet  alatt 
állanak.  Évi  V2  millióra  rúgó  összes  költségeik 
mellett  ez  intézetek  (510,<iuO  vágatás)  kerek  1 
millió  K-t  szálUtanak  a  város  pénztárába. 

A  városnak  egészséges  hús-^al  való  ellátásán 
kívtü  a  főváros  hatósága  a  vásárügy  ellenőrzé- 
sét és  szervezetét  is  a  modern  igényeknek  meg- 
felelöleg  újjászervezte.  E  célból  a  főváros  külön- 
böző részén  elszórt  44  vásárpiac  helyebe  18H5 — 
97  években  1 1  Va  millió  K  költségen  egy  központi 
ós  5  kerületi  fiókvásárcsarnokot  éi)ített,  melyek 
27,881  m2  alapterületen  4000  árúhely  van.  lí 
csarnokokban  a  vidékről  szállított  élelmioikkek 
tetemes  szállítási  kedvezményben  részesülnek,  a 
vásárcs; írnokok  kezelése  és  ellenőrzése  pedig  ha- 
tósági személyek  által  történik,  úgy,  hogy  a  nagy- 
k<)zönség  könnyebben  juthat  jó  es  olesó  élelmi- 
cikkek  birtokába,  mint  az  eddigi  uyilt  piacokon, 
melyeken  az  élelmicikkek  ellenőrzése  hiányos 
volt.  A  vásárcsarnokok  tiszta  jövedelme  évi  fél 
millió  K,  vagyis  4"8»/o.  Bár  az  élelmezésnek 
remélt  olcsóbbodása  nem  következett  be,  mégis 
a  felhozatal  minő.^égének  javítá.sa  által  lénye- 
gesen javították  B.  közélelmezéset.  A  még  fenn- 
álló 18  nyilt  piacon  a  vásárigazgatóság  személy- 
zete végzi  az  elelmicikkek  ellenőrzését.  Az  árú- 
próbák vizsgálata  és  ellenőrzése  a  főváros  ve- 
gyes/.eti  és  tápszervizsgáló  intézetében  történik. 

Az  élelmié  kkek  rendkívüli  áremelkedése  a 
hatóságot  számos  intézkedés  tételére  inlította, 
melyeknek  célja  ii  kedvező  árképződés  előmoz- 
dítása. Ezek  közül  első  helyen  a  községi  ke- 
nyérgyár említendő,  mely  190.».  nyílt  meg  s  a 
pékek  határtalan  drágításának  szabott  határt, 
egyúttal  a  közönséget  olcsó  ós  jó  kenyérrel 
látja  el;  az  évi  termelés  (1910)  64,679  q  ke- 
nyér volt,  a  kenyérárak  (fehér,  félbarna,  barna) 
■^U,  26  és  22  f.  Egy  nagy  községi  tej  raktár 
szervezésere  nézve  is  megtörtentek  a  kezdő  lé- 
pések, a  szénuzsora  letörésére  pedig  a  hatóság 
574,0; >0  K  költségen  központi  tüzelőszerrakrárt 
létesített.  A  közélelmezés  javítása  érdekében 
általában  mindenfelé  történtek  intézkedések,  me- 
lyeknek eredménye  a  köz  ■!  jövőben  érezhetővé 
fog  vá  ni.  E  téren  a  társadalmi  működés  is  sorom- 
póba lépett ;  a  fővárosnak  jó  tejjel  való  ellát.isát 
a  központi  tejcsarnok  célozza,  egy  földbirtoké- 


BUDAPEST 


Budapest  székesfőváros  sertésközvágóhídja. 


Budapest  székesfőváros  lóhúsvágója. 


•Budapest'  cikkhez. 


ül 


.ELMEZÉSE. 


1  í-B*4^-^»^^  . 

1 

,1'  TP'-^  '^^ 

S 

mm 

F 

budapest  székesfőváros  kenyérgyára. 


Központi  vásárcsarnok. 


I 


RÉVAI  NAOV  LEXIKONA 


jdapest 


—     61 


Budapest 


Bokból  alakult  szövetkezet,  mely  naponként 
250,(J<>0  liter  tejet  hoz  forgalomba,  mely  a  leg- 
szigorúbb vizsgálat  alá  vettetik.  Fennáll  B.-en 
8  fogyasztási  szövetkezet,  összesen  33,554  taggal 
és  2b-3  millió  K  értékű  fogyasztással. 

A  fogyasztás  mennyisége  csak  a  fogyasztási 
adó  alá  vetett  cikkek  után  állapítható  meg.  B. 
lakossága  évenkint  átlag  380,000  q.  húst  (fejen- 
ként 45  kg.)  és  700,000  hl.  szeszes  italt  (fejenként 
90  l.j  fogyaszt,  ezenkívül  6  millió  drb  házi  és  vad 
szárnyast.  A  húsfogyasztás  fejenkénti  átlaga,mely 
nem  kielégítő,  az  idők  folyamán  még  csökkent. 
Az  összes  fogyasztási  cikkek  után  35  millió  K  ál- 
lami fogyasztási  adó  és  4  millió  községi  fogyasz- 
tási adópótlék  fizettetik. 

Adőviszonyok.  A  fővárosra  kivetett  egj'enes 
adó  összege  Í874-beu  19, 1891-ben  27-2, 1900-ban 
50-3  millió  K  volt  és  ma  a  60  milliót  meghaladja, 
miből  községi  pótlékra  20  millió  K  esik.  A  lakos- 
ság egy  fejére  átlag  45  K  állami  adó  és  15  K 
községi  pótlék  esik.  Legnagyobb  tétellel  szerepel 
a  házbéradó,  a  kereseti  adó,  az  általános  jöve- 
delmi pótadó,  a  nyilvános  számadásra  kötelezett 
vállalatok  adója  és  a  házbórkrajctlr.  A  házbéradó 
1871-ben  5-6,  1891-ben  11  millió  K  volt,  most 
14  millió  K,  melyből  4  4  millió  községi  pótlék.  A 
házbérjövedelem  1874-ben  45-2,  1891-ben  59*8 
millió  K  volt,  most  az  utolsó  évek  óriási  lakbér- 
emelései folytán  140  millió  K  ra  szállt  fel.  Fo- 
gyasztási adó  címen  fizettetett  1891-ben  218  mil- 
lió K  állami  adó  és  1*72  millió  K  községi  pótlók  ; 
ezek  az  összegek  máig  35  és  4  millió  K-ra  szök- 
tek fel.  A  fogyasztás  nagysága  kitűnik  abból, 
hogy  az  országra  kivetett  söradó  47,  a  házadó 
34,  a  boradó  23,  a  petróleumadó  25,  a  szeszadó  18 
és  a  részvénytársulati  adó  52°/o-a  B.-en  fizettetik. 
A  fővárosi  adópénztárba  1874-ben  13-2, 1891  ben 
25,  1910-ben  5-'-6  millió  K folyt  be;  az  adófizető 
felek  száma  ez  időben  136,000-ről  220,000-re 
emelkedett.  A  végrehajtást  szenvedő  felek  száma 
évenként  50— 60,000,  a  végrehajtott  adóösszeg 
7—8  milUó  K. 

Közművelődés. 

(L.  a  Budapesti    egxitUmi  épüh  elt  és  KudapeH  székes/óváros 
iskolái  képmellékleteket). 

A  közoktatás  terén  mutatkozó  nagy  lendület 
az  alkotmány  visszaállításától,  s  leginkább  a 
főváros  egyesítésétől  számítható.  A  XIX.  sz.  ele- 
jén Pesten  csak  8  iskola  volt  17,  utóbb  23 
osztállyal ;  1832-ig  az  általános  tannyelv  a  német 
volt,  mint  a  városi  hatóság  hivatalos  nyelve, 
és  mivel  1848-ig  a  tanítók  kivétel  néllnil  kán- 
torok voltak,  a  tanífeis  ügye  leginkább  csoli 
és  morva  zenészek  közébe  volt  letéve.  Pest 
városában  1832-ben  8  rendes  és  7  segédtanító 
működött,  150  illetőleg  80  váltó  frt  fizetéssel. 
1850-ben  Pesten  24,  Budán  13  elemi  iskola  volt, 
melyeket  összesen  9574  gyermek  látogatott;  az 
iskolában  alkalmazott  módszer  nagyon  hiányos 
volt.  A  hatvanas  évek  óta  vett  a  közoktatás  ügye 
nagyobb  lendületet;  Pest  városa  már  1860.  el- 
rendelte, hogy  a  tanítíls  nyelve  mindenütt  a  ma- 
gyar legyen,  1867.  pedig  egy  évi  próbatanítiishoz 
kötötte  a  tanítók  alkalmazását.  Az  1868-  XXXVIIl. 
t.-c.  hatása  alatt  a  pesti  városi  közgyűlés  1868 
dec.  17.  kimondotta  az  addig  róm.  kat.  hitfeloke- 


zeti  jellegű  (patronátusi)  elemi  iskoláknak  köz- 
ségivé való  átalakítását  s  1867  jún.  26.  Gerlóczy 
Károly  akkori  főjegyző  indítványt  tett  az  elemi 
iskolák  szaporítása,  új  iskolaházak  építése,  a  ta-- 
nítók  fizetésének  jaNitásji  iránt ;  a  flzetésja vitás 
1868.  megtörtént,  ugyanakkor  a  város  iskola- 
székekbe osztatott  be,  új  tanterv  lepett  életbe  s 
megindultak  az  iskolai  építkezések.  1869  aug. 
14.  alakult  meg  a  törvény  alapján  felállított  B.-i 
tankerületi  iskolatanács,  mely  1876-ig állott  fenn, 
továbbá  megalakult  21  iskolaszék.  1871-bfcn  ki- 
mondatott a  népiskolai  tanítók  nyugdljképessége  s 
a  tanítónők  alkalmazása.  1872-ben  alakult  az  orsz. 
közoktatásügyi  tanács,  ugyanakkor  Ti'efort  alatt 
új  polgári  iskolai  tanterv  készült ;  1876.  megala- 
kult a  fővárosi  közoktatásügyi  bizottmány,  1878. 
pedig  létrejött  a  fővárosnak  18  iskolaszékre 
való  felosztása.  Ezalatt  az  iskolák  száma  is 
évről-évre  emelkedett.  1870-ben  nyilt  meg  az  első 
polgári  iskola,  ugyanakkor  szerveztek  az  iparos- 
tanulók  rajziskoláit  s  az  ismétlő  iskolákat,  1872. 
az  alsó-  és  középfokú  kereskedelmi  iskolákat, 
1877.  az  iparostanulói  iskolákat,  1878.  a  közép- 
ipariskolákat, 1879.  az  iparrajziskolákat,  1886. 
pedig  az  ismétlő  iskolák  helyébe  az  ipariskolák 
és  alsófokú  kereskedelmi  iskolák  léptek.  A  fő- 
város egyesítése  óta  az  iskolák  egységes  szer- 
vezetet nyertek  s  a  tanítók  fizetése  végleg  ren- 
deztetett. A  kormány  1872  óta  ad  ranügyi  segélyt. 
A  főváros  a  községi  elemi  iskolák  számát  1873-tól 
1910-ig  55-ről  16U-ra,  az  osztályok  számát  240-ről 
1443-raemelte  sl868-1910-ig 34.601,797  K-t  for- 
dított iskolaépületek  emelésére.A  községi  elemi  is- 
kolák látogatóinak  száma  ez  idő  alatt  13,666-ról 
57,404-re  emelkedett.  A  népnevelés  fejlesztése 
mellett  a  közép  és  magasabb  oktatás  terén  is 
nagy  haladás  tapasztalható ;  ennek  ügyét  a  fő- 
város mellett  különösen  az  állam  vette  kezébe, 
amely  Trefort  minisztersége  alatt  az  egyete- 
met és  műegyetemet  a  modem  tudományos  fő- 
iskolák színvonalára  emelte,  azokat  kitűnő  tan- 
erőkkel ellátta  s  gazdagon  felszerelte.  Hasonló- 
kép fellendült  a  szakoktatás  s  a  művészeti  ok- 
tatás ügye  is,  úgy  hogy  B.  ma  a  közművelődés 
minden  ágazatában  kitűnő  szakiskolákkal  dicse- 
kedhetik. 

Tanintézetek,  iskolák.  A  B.-en  jelenleg  létező 
összes  iskolák  és  tanintézetek  a  következők : 

IskoHk  Tannlók 

ssáma  száma 

Kisdedóvó  95  8,157 

Kisdedóvóképző     i  187 

Elemi  népiskola     .    208  68  380 

Gazd.  és  háztart.  népiskola     ...  44  3,853 

Felső  népiskola     ...  ...  ._ —  — 

Polgári  iskola 45  16,758 

Tanító-  és  tanítónőképző      ..  9  1,«44 

Gimnázium...  ._ 80  9084 

Reáliskola   5  2,fi(JÖ 

Felsőbb  leányiskola        9  1.4.Ő0 

Keresk.  ég  ipari  tanonciskola  ...  65  18,474 

Ipa  i  és  keresk    szakiskula  ..  25  6,343 

Qazdasági  tanintézet 3  SOO 

Katonai  iskola 2  379 

Művészeti  iskola _   ...  19  4,839 

Vegyes  sztklskola     10  í'B 

Bittani  intézet- 5  186 

Műegyetem _ l  i,:!49 

Egyetem      ...  l  6;491 

Rmberbar.ítl  lellegú  iskola 29  11,091 

Össseien  616  160,972 


Budapest 


—     52     — 


Budapest 


Ezek  közül  maga  a  főváros  a  következő  isko- 
lákat tartja  fenn : 


Isko- 

Osztá-I 

Tanerő 

Tanuló 

lák 

lyok 

száma       y 

férfi 

nő 

férfi 

nő 

együtt 

Kisdedóvó  _ 

77 

-    1 



107 

8,400 

3,500 

6,900 

Elemi  népiskola   

160 

1443 

867 

1018 

30,087 

27,317 

57,404 

Qazd.  és  háztart.  népiskola- 

39 

135 

— 

— 

400 

1,881 

2.281 

Polgári  iskola 

33 

350 

226 

265 

7,160 

8,853 

16,003 

Főreáliskola     

2 

24 

42 

— 

1,098 

— 

1,098 

Felső  leányisk.  és  leánygimn. 

3 

20 

22 

19 

— 

826 

826 

Keresk.  és  ipari  szak-  és 

1 

tanonciskola—  - -  - 

98 

705 

121 

2 

18,156 

3,417 

21,573 

Összesen  

■    412 

2677 

1278 

1411 

60,291 

45,794 

106,086 

A  főváros  összes  közoktatásügyének  fejlődése 
a  következő  adatokból  ítélhető  meg,  melyek  a  B. 
területén  létező  összes  (mindennemű)  iskolákra 
vonatkoznak : 

Iskolák        Tanulók 


A  fővárosi  hatóságnak  a  közoktatásügy  terén 
hozott  áldozatai  igen  nagyok ;  míg  a  főváros  is- 
koláira az  iskolák  építésén 
ós  fenntartásán  kívül  1873- 
ban  398-913  koronát  fordí- 
tott, addig  ez  a  költség 
1880  ban  1.793,203, 1890-ben 
2.873,249,  1900.  6.539,505, 
1905-ben  9.100,192  és  1910- 
ben  15.199,973  koronára  rú- 
gott. Jelenleg  a  községi  is- 
kolákra fordított  költség  ós 
azok  jövedelme  a  követ- 
kező : 


1890 
1896 
1900 
1909 


278 
355 
419 
G16 


58,164 

96,487 

114,081 

150.972 


A  községi  iskolaügy  fejlődését  pedig  a  követ- 
kező adatok  mutatják : 

Iskolák  Osztályok  Tanerők  Tanulók 

száma  száma  száma  száma 

1878/74  100  385  300  17,419 

1884/85   136  675  667  32,693 

1894/96   ...  -.  ...           161  1,1?8  1,144  55,047 

1906/06   _  321  2,139  2,192  93,797 

1910/11   412  2,677  2,689  106,085 

A  községi  iskolaügy  ezen  extenzív  fejlesztése 
mellett,  mely  új  iskolanemek  szervezésében  nyer 
kif  ejozést.a  tanításűgy  intenzív  fejlesztése  és  töké- 
letesítése is  a  hatóság  törekvését  képezi ;  a  ható- 
ság abban  az  irányban  munkálkodik,  hogy  az  új 
tantervben  előirt  tanítási  anyag  a  főváros  külö- 
nös viszonyaira  való  tekintettel  dolgoztassék  fel. 
A  népiskolák  tanítási  anyagának  újból  való  meg- 
állapítása alkalmából  arra  törekedett  a  hatóság, 
hogy  a  népiskola  alsó  tagozatán  (I — III.  osztály) 
a  gyermek  közvetlen  környezetének  életéről,  az 
emberi  élet  legegyszerűbb,  legelemibb  viszonyai- 
ról, a  puszta  szó  teljes  mellőzésével,  erős  képze- 
tek bevezetésével  gondoskodjék,  míg  a  felső  fokon 
(IV— VI.  osztály)  a  nemzeti  és  gazdasági  élet  kö- 
veteléseit teljes  figyelemre  méltatva,  a  közmű- 
veltség lerakott  alapjának  betetőzése  a  feladat. 
Jelenleg  szerepet  játszik  az  új  tantervben  a  fiuk- 
nak kézi  munkára  való  nevelése,  vagyis  az  ú.  n. 
slöjdoktatás  is,  mely  eddig  a  szegény  gyermekek 
részére  létesített  napközi  otthonban  honosíttatott 
meg.  Nevezetes  szerepet  játszanak  a  községi  ok- 
tatásügyben a  gazdasági  és  háztartási  iskolák, 
melyek  az  ismétlői  skolákat  hivatvák  pótolni,  to- 
vábbá legújabban  a  továbbképző  tanfolyamok,  s 
a  rajzoktatás  fejlesztése,  a  tanonciskoláknak 
szakok  szerinti  elkülönítése  is  lényeges  haladást 
jelent  az  oktatásügy  terén.  Fennáll  újabban  az  a 
törekvés  is,  hogy  a  fővárosi  népiskolákba  egy 
külön  felállítandó  fővárosi  tanítóképző  intézetből 
kikerülő  oly  tanítók  alkalmaztassanak,  kik  a  nép- 
iskolai tanítók  eddigi  átlagos  képesítésénél  jóval 
magasabb  ós  a  főváros  speciális  viszonyainak 
megfelelő  képesítéssel  bimának. 


reáliskolák  ... --. 

felső  keresk.  iskolák  ...  _ 
felsőbb  leányiskolák  ...  _.. 

polgári  ifkolák 

iparrajziskola    -.  ... 

elemi  népiskolák  ._.  _.  

iparostanonciskolák    ...  ... 

keresk.  tanonciskolák ... 

ismétlő  nópiskolák_.  ...  . 
keresk.  női  tanfolyamok  _. 

kisdedóvók   _ 

össs 


költség 
421,521 
555,251 
211,870 

3.281,523 
413,644 

8.421,812 

702,200 

49,  60 

a95,4íJ0 

95,520 

801.872 


jövedelem 

137,570 

273,104 

84,396 

497,722 

13,656 

76,000 


78.900 
1.220 


15.199,973       1.162,568 

B.  és  egész  hazánk  legelső  tanintézete  a  kir.  tna- 
gyar  tudomány  egyetem,  mely  népességre  nézve 
Európa  legnagyobb  főiskolái  közé  sorolható  (1. 
Egyetem).  A  központi  épület  ma  a  teológiai  és  jog- 
szak elméleti  tanszókeit  foglalja  magában,  a  de- 
centralizált orvosi  s  bölcsészeti  tanszékek  és  inté- 
zetek elhelyezésére  a  kormány  több  mint  8  millió 
K-án  külön  épületeket  emelt,  melyek  kitűnő  s 
célszerű  berendezésük  s  gazdag  felszerelésüknél 
fogva  jó  hírben  állanak ;  ilyenek  az  üllőiúti  tele- 
pen az  orvosi  klinikák,  melyek  Weber,  Kolben- 
heyer  és  Skalnitzky  tervei  szerint,  olasz  renais- 
sance  ízlésben  emelt  épületekben  vannak  elhe- 
lyezve ;  az  élettani  intézet ;  a  tvszki  orvostani  in- 
tézet ;  a  természettudományok  ápolására  épített  s 
mintaszerűen  berendezett  vegytani,  élettani,  ter- 
mészettani és  természetrajzi  intézetek.  A  bölcsé- 
szeti kar  elméleti  tanszakai  1910.  a  régi  műegye- 
tem épületét  foglalták  el.  Könyvtára  igen  gazdag 
(320,000  köt.);  füvészkertje  meg  van  csonkítva  s 
eddigi  helyéről  a  Margitszigetre  való  áthelye- 
zése van  tervben.  Az  egyetem  évi  költségvetése 
3.300,000  K,  melynek  legnagyobb  része  saját 
vagyona  (29  millió  korona)  jövedelmében  nyer 
födözetet.  Hazánk  második  főiskolája  a  József- 
műegyetem,  a  Budán  1846.  alakított  József-ipar- 
tanodából fejlődött,  1871.  az  egyetemhez  hasonló 
szervezetet  nyert,  egy  évvel  reá  Pestre  helyezte- 
tett át  s  1883.  a  Múzeum-kőrúton  (Steindl  Imre 
tervei  szerint  850,000  frt  költségen,  olasz  renais- 
sance  stílben  készült)  díszes  új  épületet  nyert, 
melyből  1909.  a  Ferenc  József-Md  budai  feje 
mellett  épített  új  épületcsoportba  költözött  át; 
4  szakosztályában  (építészi,  gépészmérnöki,  mér- 
nöki és  vegyészi)  35  rendes,  10  rendkívüli  és  14 
magántanár  működik,  hallgatóinak  száma  1463. 
A  főiskolákhoz  számítandó  még  az  egyetemmel 
kapcsolatos  központi  papnevelő  intézet,  továbbá  a 
premontrei,  ciszterci  és  kegyestanítórendi  hittani 
intézet,  a  ref .  teol.  akadémia  és  az  orsz.  rabbi- 
képzöintézet.  Legújabban  pedig  főiskolai  rangra 


BUDAPESTI  EGYETEMI  EPÜLETEK. 


*Budapestt  etlMiee, 


RÉVAI    NAGY  LEXIKONA 


BUDAPEST  SZÉKESFŐVÁROS  ISKOLAI. 


.       '          «•          •*J«!S*'< 

■^fi*  "^^"^^í 

"-^B 

■■ 

1 

^jm^^^^^^^H 

^^^^■■^^^^^^■1 

M 

f-%,  *■ 

-^ 

^P 

i« 

: 

^a 

^e^k 

i« 

^^ 

^H^ 

'e 

^ 

^H 

^'"^E 

!• 

>">^  '^^^^^^^^^H 

^^^^^^^^^^^^B 

^^H 

p 

*í'^ 

^^^^H 

^^1 

'Budapest'  eikkhez. 


RÉVAI  NAOY  LEXIKONA 


Budapest 


-     53     — 


Budapest 


emeltetett  az  jíl latorvosi  akadémia,  melynek 
Steindl  Imre  által  1880-81.  emelt  épületcsoportja 
az  Erzsébetvárosban,  a  Rottenbiller-utcában  van. 
A  terület  25,776  m^-t  foglal  el ;  az  épületeket 
övezó  parkozott  udvarban  áll  Azary  Ákos  orvos- 
taníír  mellszobra. 

A  középiskolák  rohamosan  fej  lödnek ;  míg  1855. 
B.-nek  csak  2  középiskolája  volt,  ma  20  gimná- 
zium és  5  reáliskola  gondoskodik  a  fiatalság 
neveléséről.  Az  intézetek  közül  kiemelendő  az 
1889  óta  a  Ferenc  József  nevelőintézettel  is 
egybekapcsolt  ü.  ker.  királyi  kat.  főgimnázium, 
meiy  1777.  az  egyetemmel  kapcsolatban  helyez- 
tetett Budára  s  ezért  egyetemi  főgimnáziumnak 
is  neveztetik ;  a  tanárképző  intézet  gyakorló  gim- 
náziimia  («minta-gimnázium»),  mely  a  tanárkép- 
zés  céljának  is  szolgál ;  az  V.  ker.  állami  főreál- 
iskola, a  VII.  ker.  Barcsay-utcai  főgimnázium 
az  ország  legnépesebb  középiskolája  (1039  nö- 
vendék) :  az  István-úti  főgimnázium ;  a  kegyes- 
rendi,  az  ág.  ev.  s  a  ref .  főgimnázium.  A  közép- 
iskolák közt  van  3  leánygimnázium,  legrégibb 
az  orsz.  nőképző-egyleté  (1896).  Ide  sorolható  a 
Tökölyanum  is  (1830),  mely  görög  keleti  vallásii 
szerb  ifjaknak  lakást  és  ösztöndíjat  ad.  A  közép- 
iskolákhoz számitandók  a  felsőbb  leányiskolák  ; 
ilyen  7  van  B.-en  (2  állami,  2  községi,  2  feleke- 
zeti 8  1  magán) ;  egyik  (Erzsébet-nőiskola)  felsőbb 
tanítónőképezdével  kapcsolatos  leánynevelő  inté- 
zet ;  hasonló  intézeteket  tartanak  fenn  az  orsz. 
nőképző-egyesület,  az  angol  kisasszonyok  és  a 
Sacré-coeur  apácák. 

Tanítóképző  intézete  3  van  a  fővárosnak ;  leg- 
nagyobb a  «Paedagogium»  néven  ismeretes  áU. 
polgári  és  elemi  iskolai  tanítóképző  intézet,  gya- 
korlóiskolákkal, asztalos-,  esztergályos-  és  fa- 
faragászati  tanműhellyel,  gazdasági  tanfolya- 
mokkal s  gipszöntö  műhellyel ;  hozzá  van  csa- 
tolva az  orsz.  tanítói  árvaház.  A  tanítónőképzésre 
6  intézet  szolgál,  közte  a  VII.  ker.  polgári  és  a 
II.  ker.  elemi  tanítónő-  és  nevelőnöképző  intézet, 
utóbbi  elemi  gyakorlóiskolával,  amaz  felsőbb 
leányiskolával  egybekapcsolva.  Van  továbbá  3 
felekezeti  tanítónőképző ;  végül  állami  torna- 
tanítóképző  tanfolyam. 

A  népnevelés  ügye  a  főváros  áldozatkészsége 
mellett  (fenntartásuk  évenkint  S'/j  millió  K-ba 
kerül)  óriási  haladást  tett  ugyan,  de  a  lakosság 
rohamos  szaporodásával  mindamellett  lépést  tar- 
tani alig  képes.  Századunk  elején  B.-en  összesen 
8  elemi  iskola  volt  17  osztállyal,  1869.  már  60, 
1881 -ben  150,  1892-ben  168,  s  jelenleg  208,  köz- 
tük 160  községi.  Az  iskolába  járó  gyermekek 
száma  1869-ben  19,207  volt,  1881-ben  38,513, 
1892-ben  47,909  s  jelenleg  63,330.  A  népisko- 
lák jelenleg  a  magyarosodás  előmozdításának  fő- 
eszközei.  Van  ezenkívül  B.-en  65  kereskedelmi 
és  ipari  tanonciskola  (13,474  tanulóval)  és  45  pol- 
gári iskola  (16,758  tanulóval). 

A  kisdedóvás  szolgálatában  95  óvó  (közte  77 
községi)  áll,  melyben  8157  gyermek  részesül  gon- 
dozásban ;  az  1891.  évi  XV.  t.-c,  mely  a  kisded- 
óvók felállítását  követeli,  e  téren  is  nagy  fel- 
adatot ró  a  fővárosra,  amennyiben  40,000  óvó- 
köteles gyermek  elhelyezéséről  kell  gondoskod- 
nia ;  ezt  a  szükségletet  azonban  a  fennálló  kisded- 


óvók egyáltalában  nem  birják  kielégíteni.  Az 
óvó-  és  gyermekkertésznők  képzése  az  országos 
kisdedóvóegyesület  óvóképzőjében  s  a  Fröbel- 
nőegylet  gyermekkertésznöi  képző  intézetében^ 
történik. 

Szakiskolák  tekintetében  is  nagyot  fejlődött  a 
főváros;  ide  tartozik  a  B.-i  kereskedelmi  testület 
által  fenntartott  keresk.  akadémia  (1857),  1  ál- 
lami, 3  községi  és  2  magán  felsőkeresk.  iskola, 
női  kereskedelmi  tanfolyam ;  az  állami  középipar- 
iskola és  felső  építőipari  iskola,  áll.  iparművészeti 
iskola,  községi  iparrajziskola,  2  állami  nőipar- 
iskola,  a  keleti  kereskedelmi  akadémia  stb. ;  a.  m. 
kir.  kertészeti  tanintézet  nagy  kísérleti  kertjével 
a  Ménesi-úton,  a  Gellérthegy  alatt ;  a  Ludoviceum, 
mely  1802.  állíttatott  fel  s  1872.  a  magyar  hon- 
védség tisztjeinek  kiképzésére  szolgáló  akadé- 
miává (intézetté)  alakíttatott  át,  a  hadapródiskola 
stb. 

Művészeti  tanintézeteink  legjelesebbjei  az  or- 
szágos m.  kir.  zene-  és  a  színművészeti  akadémia, 
a  nemzeti  zenede,  a  budai  zeneakadémia,  a  ma- 
gyar zeneiskola,két  m.kir.  festészeti  mesteriskola 
és  a  szobrászati  mesteriskola,  az  orsz.  mintarajz - 
iskola  és  rajztanárképző  és  a  m.  kir.  üvegfesté- 
szeti intézet. 

Megemlítendő  a  régi  állat-  és  növényhonosító 
társaság  feloszlása  folytán  a  fővárosra  szállt  és 
a  legmodernebb  külföldi  állatkertek  mintájára 
jelenleg  szervezés  alatt  álló  állatkert,  melyre  a 
főváros  2Ví  millió  K-t  költött ;  megnyitása  1912 
május  havában  lesz. 

Közműveltségi  állapot.  Mindamellett,  hogy  a 
főváros  ós  a  kormány  vállvet^^e  működtek  közre 
a  közoktatásügy  emelésén  s  a  műveltség  terjesz- 
tésén, B.  közművelődési  viszonyai  még  sem  fej- 
lődtek annyira,  hogy  teljesen  kielégítőknek 
lehetne  mondani.  A  népnevelés  terén  még  min- 
dig sok  a  teendő.  A  fővárosi  iskolákat  a  roha- 
mosan fejlődő  lakosság  igényeihez  mérten  évről- 
évre  szaporítani  kell,  de  a  tanköteles  gyermekek 
nyilvántartásának  hiányossága  mellett  az  iskola- 
kerülők száma,  bár  folyton  csökken,  mégis  elég 
jelentékeny  .Ezért  az  írni-olvasni  nem  tudók  arány- 
száma is  igen  nagy  s  csak  lassan  csökken ;  a  fő- 
város összes  lakosságából  ugyanis : 

1869  1880  1890  1900 

írni-olvasni  tudott  59-9o/o  66-2o/o  72-6o/o  77-5% 

Csak  olvasni  tudott _.    SSo/o  l-4o/o  0-9o/„  i-(fl/^ 

Sem  írni,  sem  olv.  nem  tudott    86-8o/o  32-*>/o  ae-öo/o  21-57n 

A  6  éven  felül  népesség  közül  pedig 

1869  1880  1890  1900 

írni-olvasni  tudott 68-5%  75-3<'/o  82-30/O  88-2«/o 

Csak  olvasni  tudott- 3-7 '/„  V6%  1-1%  l'l'/o 

Sem  írni,  sem  olv.  nem  tudott  27  87o  23-l''/o  16-6%  10-70/o 

1900-ban  545,051  lakos  tud  írni-olvasni,  6981 
csak  olvasni,  151,416  ellenben  (közte  88,015  nő)  a 
műveltség  ezen  alapfeltételeit  nélkülözi.  Az  anal- 
fabéták száma  kerület,  kor,  vallás  és  nemzetiség 
szerint  nagyon  különböző;  a  kerületek  közül 
legműveltebb  a  Belváros,  melyben  az  analfabé- 
ták aránya  csak  ll-g^/o,  legrosszabbak  a  viszo- 
nyok Óbudán  és  Kőbányán  (28-3  és  2860/0).  Budán 
az  arány  átlag  234,  Pesten  21'2,  a  főváros  bei- 
telki  részében  20,  a  kültelken  297.  A  nemzeti- 
ségekközt a  legműveltebb  a  magyar  (20-5o/o  anal- 
fabéta) és  német  (204),  legkevésbbé  művelt  a  tót 


Budapest 


—     M 


Budapest 


(40"6) ;  a  hitfelekezetek  közt  az  írni-olvasni  nem 
tudók  aránya  a  következő:  izraelitáknál  18'2, 
helvéteknél  121,  ágostaiaknál  18,  katolikusoknál 
236"/o-  Legkisebb  az  analfabéták  száma  a  10—15 
éves  korosztíUyban  (2-3o/o,  1869-ben  még  21«/o), 
onnan  kezdve  folyton  emelkedik  (25—30  évig 
7-5,  40  45  évig  14-5,  60-65  évig  238,  80—85 
évig  33"2o/o).  Az  írni-olvasni  nemtudók  aránylag 
nagy  számát  a  vidékről  nagy  tömegekben  ide- 
tóduló felnőtt  népesség  okozza,  melynek  alacsony 
művelődési  fokán  a  főváros  fejlett  iskolai  intéz- 
ményei sem  változtathatnak. 

Értelmiségi  kereset  Az  értelmiségi  kereset 
1890-ben  13,641,  1900-ban  21,694  egyént  (közte 
5766  nőt)  foglalkoztat,  vagyis  az  egész  la- 
kosság 9  3"/o-át.  Ez  a  tömeg  ekként  oszlik 
meg:  törvényhozás  179,  közigazgatás  5M5, 
igazságszolgáltatás  5445,  egyházi  szolgálat  13.:!8, 
tanügy  f>837  (ebben  3227  nő),  közegészségtigy 
2321,  tudományos  egyletek  454,  irodalom  és 
művészet  1737,  egyéb  értelmiség  933.  Az  egyes 
ágak  közül  emUthető :  állami  tisztviselő  3207,  fő- 
városi tisztviselő  741,  biró  385,  ügyvéd  1009, 
szerzetes,  apáca  883,  tanító,  tanár  3811,  orvos 
1076,  szülésznő  717,  hírlapíró  579.  Az  értelmi- 
ségi kereset  legerősebben  a  Belvárosban  van 
képviselve,  utána  a  U.  és  I.  kerület  és  a  Lipót- 
város következik,  utolsó  helyen  a  III.  és  X.  kerü- 
let. Budán  valamivel  nagyobb  az  értelmiség  ará- 
nya mint  Pesten. 

Tvdományos  intézetek,  muzeumok  (1.  a  Bu- 
dapesti muzeumok  képmellékletet).  Hazánkban 
minden  tudományszakma  legkiválóbb  gyűjtemé- 
nyei 8  elsőrangú  intézetei B.-en központosulnak; 
nemcsak  a  főváros,  de  az  egész  ország  legelső 
tudományos  gyűjteménye  a  Magyar  Nemzeti 
Múzeum,  mely  József  nádor  kezdeményezésének 
gyümölcse,  ki  az  1807.  évi  országgyűlésen  azon 
tervvel  lépett  fel,  hogy  a  gróf  Széchenyi  Ferenc 
által  1802.  az  országnak  adományozott  könyv-, 
régiség-  és  éremtár  általános  múzeummá  bővít- 
tessék ki.  Az  intézet  másoktól  is  becses  ajándé- 
kokat nyervén,  annak  mostani  épülete  a  gróf 
Batthyány  Antal  hercegprímástól  odaajándéko- 
zott telken  1837—47.  létesült ;  1867  óta  az  ország- 
gyűléstől évenkinti  (most  400,000  K)  segélyt 
nyervén,  fejlődése  akadálytalanul  folyhatott. 
Gyűjteményei  közül  a  könyvtár  2.101,0(X)  drb 
könyvet,  kéziratot,  oklevelet,  hírlapot  és  halotti 
levelet  foglal  magában  s  főleg  hungarikákban  igen 
gazdag ;  legritkább  kincsei  a  Corvinák,  kéziratai 
közt  a  Halotti  beszéd  és  könyörgés ;  1  evéltára  sok 
régi  nemes  család  ősi  okiratait  őrzi ;  az  érem-  és 
régíségtár  tisztán  nemzeti  jellegű  ugyan,  de  gaz- 
dagságánál fogva  párját  ritkítja ;  leggazdagabb 
népvándorlási  emlékekben,  amely  tekintetben 
minden  más  európai  muzeumot  felülmúl.  Az  ál- 
lattár különösen  a  rovar-  és  madárgyűjtemény 
tekintetében  szolgálhat  mintaképül,  az  ásványtár 
szintén  a  kontinens  leggazdagabb  gyűjteményei 
közé  tartozik,  a  fűvészeti  tár  főleg  Haynald  La- 
jos hagyatéka  által  gyarapodott.  A  néprajzi  tár 
(mely  a  Városligeti  Iparcsamokban  van  elhe- 
lyezve) 80,000  drbból  áU,  leginkább  a  magyar 
nép  és  a  magyarokkal  rokon  népek  etnográfiá- 
ját öleli  fel ;  benne  van  elhelyezve  a  Xántus-féle 


keletázsiai  gyűjtemény,  a  gr.  Zichy  Jenő-féle 
kaukázusi  gyűjtemény  stb.  Végül  említendő  a 
Deák-szoba,  a  nagy  államfóríiura  vonatkozó 
ereklyék  gyűjteményével. 

A  Nemzeti  Múzeum  mellett  hazai  közművelő- 
désünk második  főtényezője  a  Magyar  Tudomá- 
nyos Akadémia,  mely  gróf  Széchenyi  István 
nagylelkű  adományának  (1825)  köszöni  létét  s 
1830  nov.  17.  alakultmeg  (bővebben  1.  Akadémia). 
A  muzeumok  közül  említendő  továbbá  az  Erzsébet 
királyné  múzeum  (a  kir.  palotában),  a  fővárosi 
múzeum  (a  Városligetben),  a  maga  nemében  pá- 
ratlan mezőgazd.  múzeum  (ugyanott),  a  m.  k. 
földtani  intézet  gazdag  múzeuma,  a  technológiai 
iparmuzeimi,  a  Petőfl-ház. 

A  tudományos  gyűjtemények  és  intézetek  so- 
rában említendő  az  országos  m.  iparművészeti 
múzeum,  m.  kir.  technológiai  iparmúzeum,  orsz. 
tanszermúzeum,  keresk.  múzeum,  a  m.  kir.  föld- 
tani intézet,  a  meteorológiai  és  földdelejességi 
intézet,  a  m.  kir.  központi  statisztikai  hivatal,  a 
fővárosi  statisztikai  hivatal,  az  országos  levél- 
tár ós  a  fővárosnak  1686.  k  letkezett  igen  gaz- 
dag levéltára ;  a  könyvtárak  közül  a  Nemzeti 
Múzeum,  a  M.  Tud.  Akadémia,  az  egyetem  és  a 
műegyetem  könyvtára,  továbbá  a  fővárosi  könyv- 
tár (melynek  palotája  a  Tisza  Kálmán -téren  épül), 
a  m.  k.  közp.  statisztikai  hivatal,  a  képviselő- 
ház, az  orvoskar,  a  nemzeti  kaszinó  könyvtára. 
Kiváló  újabb  szakintézetek  még  az  állatélettani 
kísérleti  állomás,  a  m.  kir.  rovartani  állomás,  az 
állami  vetömagvizsgáló  hWomé^,  a  m.  kir.  kémiai 
intézet,  a  szőllészeti  kísérleti  állomás  és  ampelo- 
lógiai intézet,  melyek  mind  Budán  célszerűen  be- 
rendezett új  épületekben  helyeztettek  el.  Jelen- 
tékenyebb tudományos  társulatok  a  m.  kir.  ter- 
mészettudományi (10,000  tag),  a  magyarhoni 
földtani,  a  m.  történelmi,  a  m.  földrajzi,  a  ma- 
gyarorsz.  néprajzi,  az  országos  embertani  és  ré- 
gészeti, a  m.  heraldikai  és  genealógiai,  az  orsz. 
m.  képzőművészeti,  a  m.  iparművészeti  társulat, 
a  matematikai  és  fizikai,  a  m.  pedagógiai,  a 
budapesti  filológiai  társaság ;  a  B.-i  kir.  orvos- 
egyesület,  a  m.  mérnök-  és  építészegylet,  a  ma- 
gyarorsz.  gyógyszerészegylet,  a  m.  orsz.  állat- 
orvosegylet, a  m.  orvosi  könyvkiadó  társulat,  a 
m.  orvosok  és  természetvizsgálók  vándorgyűlése, 
az  orsz.  erdészeti  egyesület,  az  országos  köz- 
egészségügyi egyesület,  országos  középiskolai 
tanáregyesület,  az  Adria-egyeslUet,  a  magy.  köz- 
gazdasági társaság,  a  két  társadalomtud.  társa- 
ság stb.  Az  irodalmi  egyesületek  közül  első  a 
Kisfaludy-társaság,  mely  a  magyar  költészet, 
széppróza  és  mübirálat  fejlesztésére  1836.  ala- 
kult, a  Fetöfi-társaság  (1875),  a  m.  prot.  iro- 
dalmi társulat,  a  Szent  István-társulat,  a  Luther- 
társaság  stb. 

A  közművelődést  szolgáló  v.  egyébként  köz- 
hasznú számtalan  egyesület  közül  az  országos  m.  ;' 
iskolaegyesület,  a  m.  országos  balneologiaí  egye- 
sület, az  országos  nőképző  egyesület,  a  Fröbel 
nőegylet,  az  országos  iparegyesület,  országos  m. 
gazdasági  egyesület,  a  m.  lovaregyíet,  a  m.  tu- 
rista-egyesület, a  m.  atlétikai  klub;  —  az  em- 
berbaráti és  jótékony  egyesületek  közül  a  B.-i 
ált.  poliklinikum,  a  mentő-egyesület,  a  Jósziv- 


BUDAPESTI  MUZEUMOK, 


nBudapestsí  oikkhet. 


RéVAI   NAGír   lEXIKUNA 


Budapest 


—     56     — 


Budapest 


egyesület,  a  m.  gazdasszonyok  országos  egyesü- 
lete, a  Vöröskereszt-egylet,  a  Feherkereszt-egy- 
let,  a  Mária  Dorothea-egyesület,  a  pesti  jótékony 
nőegylet,  a  tanítók  Eötvös-alap  egyesülete,  az 
országos  állatvédő-egyesület;  —  a  túrsas  egyle- 
tek közül  a  nemzeti  kaszinó,  az  orsz.  kaszinó, 
a  magyar  tisztviselők  országos  egyesülete,  az 
Otthon  írók  és  hírlapírók  köre,  a  Budapesti  új- 
ságírók egyesülete,  a  pesti  Lloyd- társulat,  a  ka- 
tonai kaszinó,  az  országgyűlési  körök,  a  kerületi 
ós  egyéb  kaszinók,  a  szabadkömives-páholyok 
említhetők. 

A  művészet  terén  is  irányadó  szerep  jutott  a 
fővárosnak.  A  művészeti  intézmények  között  ki- 
váló hely  illeti  meg  a  színházakat,  melyek  nem- 
zeti művelődésünknek  mindig  hathatós  tényezői 
voltak. 

A  főváros  színészete  nagy  és  állandó  hatást  tett 
a  fcirsadalmi  és  művesz-élet  fejlődésére.  A  múlt 
század  végén  állandó  színpad  hiányában  ván- 
dorlásai között  szokott  be -betérni  a  magyar  Tha- 
lia,  s  Kelemen  László,  az  első  magyar  rendezett 
színtársulat  vezetője  hozta  ide  már  művészi  ele- 
mekből összeállított  vándor- csapatát.  A  színészet 
első  állandóbb  tanyája  a  dunaparti  rondella,  a 
régi  erődítményekből  fennmaradt  bástyatorony 
primitív  belseje,  majd  a  budai  deszka-aréna  és 
a  Hacker-szála  volt,  míg  ugyanakkor  a  magyar 
mágnások  protekciója  által  fenntartott  Gizella- 
téri  fényes  színházban  a  német  múzsa  aratta  ba 
béraít ;  később  ebben  játszhattak  a  magyar  szí- 
nészek is  hetenkint  kétszer,  s  Déryné  (1.  o.) 
főleg  itt  aratta  babéraít.  Az  állandó  magyar  szín- 
ház eszméjét  Kulcsár  és  Fáy  András  vetették  föl 
s  a  Grassalkovích  herceg  által  ajándékozott  kere- 
pesiúti telken  1837  aug.  22.  megnyílt  a  Nemzeti 
Színház.  Kezdetben  kevés  eredeti  darab  mellett 
sok  fordítást  adtak,  s  Kisfaludy  Károlynak 
műveit.  Majd  Szigligeti  teremtette  meg  írói 
reputációját  drámái-,  vígjátékai-  s  népszínmű- 
veivel, mely  utóbbiak,  mint  új  génre,  csak- 
hamar nagy  kedveltséguek  örvendtek.  Az  inté- 
zet anyagi  viszonyai  is  javultak ;  a  főnemesség 
adományaiból  600,000  K  gyűlt  össze  a  szín- 
ház segélyezésére  (gróf  Károlyi-alapítvány),  I.  Fe- 
renc József  király  pedig  120,000  K  évi  segély- 
összeget utalványozott,  mely  idővel  420,000  K-ra 
emelkedett ;  ez  összegből  820,000  K  az  operának, 
100,000  K  a  Nemzeti  Színháznak  jut.  A  hatvanas 
évek  ritka  nagy  föllendülést  hoztak  a  színpad- 
nak, az  1863.  megalakult  szinésziskola  pedig  a 
mai  múvészgeneráció  nagy  részét  nevelte. 

1875.  alapíttatott  a  Népszínház,  mely  túlnyomó 
részben  a  fővárosi  hatóság  támogatásával  jött 
létre  (a  főváros  telket  s  1.130,000  K  segélyt  adott) 
s  most  is  annak  felügyelete  alatt  áll.  B  színház  a 
népies  és  operetté -múzsa  alkotásait  mutatta  be  s 
Tamássy  és  Blaháné  művészete  a  népszínműnek 
folytonos  diadalokat  biztosított  s  egész  légióját 
hívta  munkára  a  modern  népszínmű- íróknak.  A  kö- 
zönség megváltozott  ízlése  azonban  a  Népszín- 
házát válságból  válságba  sodorta  s  miután  egy 
Vígopera  létesítését  célzó  kísérlet  is  kudarcot 
vallott,  a  Népszínház  társulata  teljesen  felosz- 
lott, a  színházat  az  állam  a  Nemzeti  Színház  át- 
építésének idejére  (10  évre)  utóbbi  részére  bérbe- 


vette, ami  által  a  Népszínház  eredeti  rendelteté- 
sében való  visszaállításának  lehetősége  kétsé- 
gessé vált. 

Az  opera  1884.  vált  el  a  Nemzeti  Színháztól, 
hogy  sugárúti  (később  Andrássy-úti)  fényes  palo- 
tájába költözzék.  A  roppant  összegbe  kerülő  épü- 
le*  oly  terheket  involvált  s  oly  kevéssé  volt  jöve- 
delmező, hogy  operánk  mai  napig  is  deficittel  küzd. 
Művészeti  vezetése  is  ingadozást  mutat,  a  kül- 
földi művészeknek  a  hazai  erőkkel  szemben  ér- 
vényesülő dédelgetése  a  nemzeti  operaművészet 
megizmosodását  késleltette.  Függeléke  a  Nem- 
zeti Színháznak  a  budai  Várszinház,melyben  a  téli 
hónapokban  hetenkint  kétszer  játszanak  a  neve- 
zett intézet  művészei.  Az  utolsó  évtizedekben  több 
új  színház  alakult,  így  a  könnyebb  színművészet- 
nek hódoló  Vígszínház  (181^6),  a  Magyar  Szín- 
ház (189'i),  a  tisztán  operetteket  művelő  Király- 
színház (1903)  és  az  arénából  állandósított  Feld- 
fele  Fővárosi  Városligeti  Színház.  Hozzájárul 
még  a  krisztinavárosi  Fővárosi  nyári  színház, 
melyben  Krecsányí  Ignác  temesvári  színtársulata 
mulattatja  nyaranta  a  főváros  közönségét.  Egy 
új  népopera  építése  (a  Tisza  Kálmán-téren)  most 
nyert  befejezést, 

A  zene  művelésén  az  operaházon  és  a  már  em- 
lített intézeteken  kívül  egyes  zenei  egyesületek 
és  társulatok  fáradoznak.  Az  opera  zenekarából 
alakult  filharmóniai  társulat  közöttük  az  első  he- 
lyet foglalja  el ;  hangversenyei,  melyek  a  klasz- 
szikus  művészet  mellett  a  jelesebb  modern  szer- 
zeményeknek is  helyt  adnak,  B.  zenei  életének 
kimagasló  pontjai  s  az  orkesztrális  zene  elismert 
értékű  jelenségei.  A  zenekedvelők  egyesülete 
(zene-  és  énekkar)  leginkább  oratóriumok  előadá- 
sában fáradozik  s  különösen  énekkarának  iskolá- 
zottsága által  tűnik  ki ;  a  budai  zeneakadémia 
szintén  ezt  a  műfajt  műveli.  B  kitűnően  szerve- 
zett s  jeles  közreműködőktől  támogatott  zenei  tár- 
sulatok mellett  még  néhány  négyes- társaság  a  ka- 
mara-zene ápolásának  él  ;  a  fővárosi  nagy  zenemű- 
kereskedések pedig  (Rózsavölgyi,  Harmonia,Bárd, 
Méry)  a  télfolyamán  a  legkiválóbb  bel-  és  külföldi 
művészek  közreműködésével  hangversenyeket 
rendeznek  s  újabban  a  kevésbbé  jómódú  közönség 
részére  az  ú.  n.  népszerű  (olcsó)  hangversenyeket 
honosították  meg.  Általában  mondhatni,  hogy  B. 
zenei  élete  az  utolsó  évtizedekben  óriási  hala- 
dást tett ;  ma  már  igen  nagyszámú  rendes  hang- 
versenylátogató közönsége  van,  a  legkiválóbb 
művészek  körútjokban  B.-en  is  megállapodnak  s 
a  zenei  élvezetek  minden  neme  dúsan  kínálkozik 
a  téli  évad  hangversenyeiben.  Az  egyházi  zene 
szintén  gondos  művelésben  részesül,  a  nagy  ünne- 
peken zenés  misék  művészi  előadása  gyönyörköd- 
teti a  hívőket. 

AképzömüvészetvalamennYiművészeti  ág  kö- 
zött a  legfiatalabb  a  fővárosban,  de  immár  erő- 
ben  megizmosodott.  Szolgálatában  állanak  mű- 
vészeti gyűjtemények  és  szakiskolák.  Művészeti 
gyűjteményeink  közül  első  &  Szépművészeti  Mú- 
zeum, mely  az  országos  képtárnak  (alapja  a  her- 
ceg Esterházy-féle  híres  képtár,  melyet  az  állam 
26  millió  K  költségen  megvásárolt  és  tovább 
fejlesztett)  a  Nemzeti  Múzeum  képtárával  (újabb 
képek)  való  egyesítéséből  jött  létre  s  ma  már  az 


Budapest 


—    56 


Budapest 


eui'ópai  nagy  képtárakkal  is  kiállja  az  összeha- 
sonlítást.A  több  mint  900  képből  álló  régi  képtár 
az  olasz  iskolákon  kívül  (Rafael,  Piombo,  Lottó,  R. 
Ghirlandajo,  Luini,  Giampetrino,  Bassano,  Gior- 
gione,  Correggio,  Tintoretto)  igen  gazdag  a  hol- 
landi és  flamand  iskola  müveiben,  de  kivált  a 
spanyol  művészet  gazdagsága  által  (7  Murillo,  4 
Goya,  Velázquez,  Greco)  vált  híressé.  Modern 
képtárában  (600  drb)  a  magyar  művészeken  kí- 
vül (Munkácsy,  Benczúr,  Paál,  Lotz,  Zichy,  Szé- 
kely) neves  külföldi  mesterek  is  (Segantini,  Böck- 
lin,  Lenbach)  szép  számmal  vannak  képviselve. 
Gazdag  a  múzeum  graílkai  osztálya.  A  szobrá- 
szati gipszgyüjtemény  berendezés  alatt  van.  Ki- 
egészítő része  a  japán  művészeti  gyűjtemény. 
A  Szépművészeti  Múzeum  tartozéka  az  Aka- 
démia palotájában  elhelyezett  történelmi  arc- 
képcsarnok, továbbá  az  államnak  hagyományo- 
zott Ráth  György -múzeum,  gazdag  képtárral  ós 
műipari  gyűjteményekkel.  Értékes  magángyűjte- 
mények is  nagyobb  számmal  vaunak  (Nemes 
Marcell,  Lederer,  Bnyedy,  Glüek,  gr.  Andrássy 
Gyula,  Jánosi, Kohner,  Kilényi,  Ernszt  Lajos  stb.). 

A  művészeti  gyűjteményeken  kívül  a  már  em- 
lített művészeti  tanintézetek  és  gyűjtemények 
fiatalabb  művésznemzedék  nevelését  célozzák, 
amit  azonkívül  a  közoktatásügyi  minisztérium 
külföldi  ösztöndíjak  engedélyezésével  is  előmoz- 
dít. Nagy  hatása  van  a  művészeti  élet  fokozására 
az  Orsz.  Magyar  Képzőművészeti  Társulatnak, 
mely  1861  óta  áll  fenn  s  évenkint  többször  vál- 
takozó hazai  és  nemzetközi  tárlatai  által  a  mű- 
érzék  fejlődését  s  a  képzőművészetek  iránti  ér- 
deklődést máris  magas  fokra  juttatta ;  e  kiállí- 
tások alkalmával  történik  a  kormány  érmeinek 
8  díjainak  odaítélése  is ;  az  ott  kiállított  jelenté- 
kenyebb művek  közül  szokott  a  kormány  éven- 
ként néhányat  a  Szépművészeti  Múzeum  képtára 
részére  megvásárolni.  A  nagyfokú  pártolás  mel- 
lett a  magyar  festőművészet  rövid  idő  alatt  nagy 
lendületnek  indult  8  a  festészeti  mesteriskolák 
(Benczúr  Gyuláé  1883)  és  számos  magánműterem, 
valamint  a  képzőművészeti  társulat  műterem-bér- 
házának felállítása  annak  további  felvirágzását 
biztosítja.  A  főváros  építészeti  fejlődése  a  képző- 
művészetek fellendülésének  is  újabb  lökést  adott, 
amennyiben  a  nevezetesebb  középületeknek  majd- 
nem mindegyikében  jelentékeny  rész  jutott  hazai 
művészeink  közreműködésének  is ;  a  szobrászat 
fejlődéséről  a  hazai  művészeink  vésője  alól  ki- 
került újabb  szobrok  tanúskodnak. 

Az  irodalom  B.-en  központosul ;  a  fővárosban 
létesített  tudományos  intézetek,  a  nagy  könyvtá- 
rak, a  tudós  társaságok  mind  közreműködtek 
abban,  hogy  B.  váljék  a  magyar  irodalom  köz- 
pontjává. Hozzájárultak  a  nagy  kiadóhivatalok 
(Athén aeum,  Franklin-Társulat,  Pallas,  Révai, 
Singer  ós  Wolfner,  Szent-István-társulat)  s  a 
40  év  előtt  még  kizárólag  német,  ma  már 
egészen  megmagyarosodott  könyvkereskedések, 
melyeknek  az  irodalom  fejlesztésében  nagy  ér- 
demük van.  -Tekintve  azt,  hogy  hazánknak 
majdnem  összes  tudományos  társulatai  B.-en  szé- 
kelnek s  a  tudományos  kutatások  alapfeltételei 
is  majdnem  kizárólag  csak  itt  vannak  meg :  ter- 
mészetes, hogy  a  magyar  tudományos  irodalom 


B.-en  fejlődött  mostani  virágzására.  A  tudomá- 
nyos irodalommal,  melynek  fő  lüktető  ere  a  Ma- 
gyar Tudományos  Akadémia,  a  királyi  természet- 
tudományi társulat  stb.,  a  szépirodalom  is  a  Kis- 
faludy-, Petőfi-társaság,  Mübarátok  köre  s  más 
tényezők  (színházak)  hatása  alatt  lépést  tartott;  a 
politikai  viszonyok  alakulása  pedig  a  hírlapirodal- 
mat is  nem  remélt  kiterjedésre  juttatta.  Jelenleg 
megjelenik  B.-en  70  politikai  lap,  6  helyiérdekű 
lap,  34  szépirodalmi  lap,  474  szaklap,  folyóirat 
és  élclap,  összesen  595  lap ;  ezek  közül  magyar 
nyelvű  484,  magyar  és  német  nyelvű  41,  magyar 
és  más  nyelvű  4,  német  46,  tót  7,  oláh  6,  rutén 
1,  horváti,  francia  3,  szerb  1, héber  1.  (1847-ben 
14,  1851-ben  7,  1892-ben  344  magyar  lap  jelent 
meg  B.-en).  A  könyvnyomdák  száma,  mely 
1892-ben  87  volt,  most  203. 

A  sport  is  virágzásnak  örvend  B.-en  és  főleg  a 
lóversenyek  keltenek  nagy  érdeklődést,  ezeket  a 
nemzeti  kaszinó  kebeléből  alakult  lovar-egylot 
rendezi;  tavasszal  és  ősszel  több  napig  tartanak 
a  lóversenyek,  melyeknek  legérdekesebbje  a  Szt. 
István-díjért  (80,000  K)  való  versengés.  A  B.-i 
versenytér  a  Kerepesi-út  mellett  van  s  a  mo- 
narchiában a  legszebbek  s  legjobbak  közé  tar- 
tozik. A  közel  jövőben  e  tér  a  főváros  tulajdonába 
megy  át  s  új,  a  mainál  alkalmasabb  versenytér 
fog  megnyílni.  Újabban  meghonosodtak  az  úr- 
lovas-  ós  ügetöversenyek  az  alagi  pályán.  Nagy- 
ban dívik  B.  környékén  a  vadászat  és  különösen 
a  rókavadászat.  A  céllövészetet  a  polgári  lövöl- 
dékben űzik ;  a  tornászat,  atlétika,  vívás  szolgála- 
tában több  egyesület  (nemzeti  tornaegylet,  ma- 
gyar atlétikai  klub  stb.)  áll ;  a  regatta-sport  több 
csónakegylet  létesítése  által  magas  fejlettséget 
ért  el;  a  sport  minden  ágában,  kivált  úszásban  ós 
evezésben  Magyarország,  illetve  B.  európai  hír- 
névre és  tekintélyre  tett  szert.  A  korcsolyázásnak 
is  nagyban  hódol  a  közönség.  Legújabban  az 
eddig  elhanyagolt  turistaságot  is  felkapták,  me- 
lyet immár  több  egyesület  fejleszt.  A  ski-  és 
hegyiszánkó-sport  újabban  szintén  tért  foglalt. 

A  jótékonycélú  intézetek  közül  a  vakok  orszá- 
gos intézete,  a  siketnémák  áll.  intézete,  az  iz- 
raelita siketnémák  országos  intézete,  a  képez- 
hető hülyék  2  áll.  iskolája,  a  hülyék  intézete 
(Frim),  a  f  őv.  községi  s  a  Klotild  szeretetház,  a 
Mária-intézet,  a  Margit  leánynevelő  intézet,  a 
Mária  Dorottya  tanítónői  menedékház,  12  árva- 
ház (köztük  az  Erzsébet  fővárosi  leány-,  a  József 
és  Mayer  Ferenc  fi-,  a  prot.  orsz.  árvaház,  a  ma- 
gyar gazdasszonyok  orsz.  árvaháza,  a  tanítók 
árvaháza,  a  pesti  izr.  nőegylet  leányárvaháza, 
az  izr.  flárvaház),  összesen  900  gyermekkel,  to- 
vábbá az  áll.  gyermekmenhely,  több  bölcsőde,  a 
Gyermekbarát- egyesület,  a  szünidei  gyermek- 
telep-egyesület említendő.  A  főváros  évenként 
2V2  millió  K-t  fordít  jótékony  intézeteire,  miből 
1  millió  az  intézetek  saját  bevételeiben  nyer  fö- 
dözetet.  A  szegényügy  szolgálatában  áll  a  2  sze- 
gényház, melyben  Í300  szegény  nyer  ellátást  (az 
intézetek  vagyona  3-8  milUó  K,  a  főváros  éven- 
ként V2  millió  K-val  járul  a  fenntartáshoz),  a  4 
községi  árvaház  (340  gyermek ;  5  millió  K  va- 
gyon és  200,000  K  évi  fenntartás),  a  népkonyhák 
és  a  ker.  elöljáróságokkal  karöltve  működő  ált. 


i 


Budapest 


57     - 


Budapest 


közjótékonysági  egyesület.  A  nyilt  szegényügy 
a  ker.  elöljáróságok  igazgatása  alatt  áll ;  3200 
szegény  állandó  és  6000  egyén  rögtöni  segély- 
ként évente  500,000  K-t  nyer,  továbbá  nép- 
konyhajegyekkel, fa-  és  szénutalványokkal,  ru- 
hával való  ellátás  egészíti  ki  a  hatósági  műkö- 
dést. Nagy  betegsegélyző  pénztárak  s  az  ált. 
munkásbiztositó  hivatal,  az  állami  munkaközve- 
títő hivatal,  jogvédöegyletek  s  újabban  alapított 
és  alapítandó  népotthonok  és  népszállók  a  szociál- 
politikai működés  legfőbb  tényezői.  A  főváros  to- 
vábbá 200,000  K-val  támogat  felekezeti  és  társa- 
dalmi jótékony  intézeteket  és  az  iskolás  gyerme- 
keket tankönyvek  kiosztásával  (64,000  kötet), 
felruházással  (7000  gyermek)  és  napközi  ottho- 
nokban (egész  napi  felügyelet  és  étkeztetés,  68 
napközi  otthon  6787  tanulóval)  segélyezi.  (A  fővá- 
ros kezelése  alatt  álló  3  árvaház  ós  a  községi 
szeretetház  alapítványi  tőkéi  1.658,730  K-ra,  az 
cvi  júnüókok  54,000  K-ra  rúgnak.  A  népkonyha 
alapítványi  összegei  55,000  K.  Ösztöndíjakra, 
segélyekre,  jutalmakra,  özvegyek,  árvák,  szegé- 
nyek felsegítésére,  gyermekmenhelyekre,  leien- 
í'ekre,  bölcsödékre,  kiházasításokra,  cselédek  ju- 
talmazására, nevelésére  és  elhelyezésére  tett  ala- 
pítványok összege  4.234,000  K,  ebből  az  összeg- 
ből 3.796,000  K-t  a  főváros  adományozott). 

KözegrészségUgry . 

Általános  áttekintés.  B.  közegészségügyi  vi- 
szonyai a  régi  időben  igen  kedvezőtlenek  voltak ; 
a  halandósági  arány  a  XIX.  sz.  első  felében  állan- 
dóan 50»/oo  körül  mozgott  és  még  a  hetvenes 
évek  elején  is  40-nél  több  volt.  Nem  ok  nélkül 
állott  B.  egészségtelen  és  nagy  halandóságú  város 
hírében ;  a  fertőző  betegségek  sok  áldozatot  kí- 
vántak és  a  tífusz  állandóan  pusztított.  B  kedve- 
zőtlen viszonyok  az  erősen  fertőzött  talajban,  az 
egészségtelen  kútvízben,  melyetrészben  szüretlen 
Dunavíz  pótolt  és  a  közegészségügyi  szolgálat  hiá- 
nyosságában találta  okát.  Bár  a  nagy  halandóság 
oka  nemcsak  kizárólag  a  főváros  helyi  viszonyai- 
ban volt  keresendő,  hanem  részben  abban  is,  hogy 
hazánkban  úgy  gazdasági,  mint  általános  műve- 
lődési tényezők  közreműködése  következtében  az 
élettartam  általában  rövidebb  s  a  halandóság  na- 
gyobb, mint  az  előbbre  Imladt  nyugateurópai 
államokban,  a  fővárosba  pedig  az  ország  minden 
vidékéről  tódul  a  népesség  s  így  ez  sem  vonhatja 
ki  magát  az  országszerte  uralkodó  vitalitás  be- 
folyása alól :  mégis  kétségtelen,  hogy  a  régi  időben 
nagyon  fertőzött  talaj,  a  rossz  levegő,  a  szüretien 
víz,  a  hiányos  csatomázás,  az  egészségtelen  la- 
kásviszonyok 8  magának  a  lakosságnak  a  köz- 
egészségügy követelményeivel  szemben  tanúsí- 
tott közönye  nagy  részben  hozzájárult  a  halandó- 
ság fokozásához  s  általában  a  közegészségi  viszo- 
nyok súlyosbításához.  A  hatóság  első  sorban  a 
fertőző  betegségek  elleni  küzdelemre  törekedett 
8  az  1881  júl.  1-ével  életbeléptetett  bejelentő- 
kényszer  és  óvóintézkedések  által  terjedésüknek 
gátat  vetett.  Ehhez  járult  a  fertőző  betegek  el- 
különítése, fertőző  kórházak  és  fertőtlenítő  inté- 
zet létesítése,  valamint  a  közegészségügyi  szol- 
gálatnak intenzivebbé  tétele,  minek  következté- 
ben a  halálozás  aránya  lényegesen    csökkent 


(1874-ben  ezer  lakóra  430  haláleset,  1880-ban 
33-5, 1890-ben  29-2, 190  )-ban  20-6, 1910-ben  18'n). 
Ezzel  szemben  ugyan  a  születések  száma  is  csök- 
kent (1874-ben  441,  1890-ben  34-2,  1910,-ben 
25-4),  de  a  viszonyok  javulása  a  természetes  sza- 
porulat növekedésében  (1880-ig  alig  1—20/^,0, 
most  7—8,  sőt  a  múlt  évtized  végén  12—13,  ezer 
lakóra)  -világos  kifejezést  nyer.  Legkedvezőbbek 
a  viszonyok  azon  kerületekben,  melyekben  a 
vagyonosság  s  intelligencia  nagyobb  s  a  lakosság 
egészséges  táplálkozásra,  mértékletes  életmódra 
8  tisztaságra  legtöbb  gondot  fordít  (így  a  IV.  ke- 
rületben a  halálozási  arány  11-4,  az  V.-ben  14"3 
1000  lakos  után) ;  legnagyobb  a  szegényebb  né- 
pesség körében  (a  X.  kerületben  17-3,  a  IX.-ben 
18-8,  a  m.-ban  20-6).  A  legsűrűbben  fellépő  halál- 
okok a  gümőkór,  bólhurut  és  béllob,  tüdő-  és  mell- 
hártyalob ;  ezek  mellett  a  heveny  fertőző  bajok  fel- 
lépése volt  gyakori  s  pusztításaik  nagyok  voltak. 
10,000  lakosból  1892-ben  30  halt  meg  fertőző  be- 
tegségekben most  14—15.  Az  1881.  életbe  lépte- 
tett óvintézkedések,  nevezetesen  a  fertőző  beteg- 
ségekre kimondott  bejelentési  kényszer  a  fertőző 
bajok  terjedését  erősen  korlátolta  (azok  behoza- 
tala előtt  óvenkint  10,000  lakos  közül  44—56  halt 
meg  fertőző  bajokban),  de  azért  különösen  a 
kanyaró  és  vörheny  még  mindig  pusztít,  míg  a 
dif  teritisz  a  szérumoltás  óta  erősen  megcsappant. 
Az  1910.  évi  statisztikai  adatok  szerint  házas- 
ság köttetett  827  .  Született  22,206  gyermek, 
vagyis  ezer  lakóra  25*4 ;  ezek  között  törvénytelen 
volt  5580,  vagyis  25-lVü-  Ezenkívül  halvaszü- 
letett 742  gyermek  és  2988  elvetélést  jelentettek 
be.  Meghalt  1 6,130  egyén,  ebből  2208  idegen  (nem 
B.-i  lakos),  még  pedig  a  következő  fontosabb  ha- 
lálokokban:  hasi  hagymáz  170,  kiütéses  hagymáz 
30,  kanyaró  140,  tüdölob  87,  vörheny  350,  szamár- 
hurut 95,  croup-diftéria  142,  influenza  36,  ázsiai 
kolera  8,  gyermekágyi  láz  44,  egyéb  fertőző  ba- 
jokban 364.  Tüdővész  2661.  Nem  fertőző  bajok: 
szervi  szívbaj  663,  érelmeszesedés  648,  tüdőlob 
937,  bélhurut  1108,  veselob  403,  veleszületett 
gyengeség  867,  aggaszály  589,  baleset  449,  ön- 
gyilkosság 400,  emberölés  73.  Korra  nézve  volt 
az  elhaltak  között  3268  egyóven  aluli  gyermek, 
1587  gyermek  az  1—5  éves  korban. 

A  kolera  eddig  Sizben  látogatta  meg  B.-et,  ami- 
dőn is : 

megbetegedett      meghalt 

1831  ..  2450  1626 

185*- 65  „ 3620  1848 

1866     .- 4082        1944 

1872—73  ...  —  ...    5284        2558 

1886     1164         565 

1892     889         499 

1910     ...       0  8 

1911  szept.  16-ig...      17  8 

Testi  és  szellemi  hiányokban  szetivedök.  A  fő- 
város területén  1900-ban  521  vak,  477  siketnéma, 
2104  elmebeteg  ós  456  hülye  találtatott,  összesen 
3558.  Ezek  közül  intézetekben  volt  elhelyezve  ; 
245  vak,  104  siketnéma,  2017  elmebeteg  és  236 
hülye.  A  B.-en  létező  intézetek  tehát  a  testi  és 
szellemi  hiányokban  szenvedőknek  csak  */s  részét 
képesek  befogadni. 

Közegészségügyi  szolgálat.  A  közegészség- 
ügyi központi  igazgatást  a  polgármester  nevé- 
ben a  fővárosi  tanács  közegészségügyi  osztálya 


Budapest 


—    58     — 


Budapest 


intézi,  a  gyakorlati  működés  a  kei'ületi  elöljáró- 
ságok kebelében  történik  a  tiszti  főorvos  ellen- 
örzó-e  és  főirányitása  mellett.  A  törvények  sze- 
rint a  közgyűlés  elé  kerülő  és  közegészségügyi 
vonatkozású  ügyekben  szakvéleményező  testü- 
let a  törvényhatósági  bizottság  kebeléből  kikül- 
dött közegészségügyi  bizottság,  melynek  a  pol- 
gármester vagy  helyettese  az  elnöke,  hivatal- 
ból tagjai  a  közegészségügyi  ügyosztály  veze- 
tője, a  tiszti  főorvos,  a  kerületi  tisztiorvosok,  a 
kórházigazgatók  és  a  rendőrfőorvos.  A  közegész- 
ségügyi szolgálat  hatásköre  kiterjed  a  fertőző 
bajok  fellépése  ügyében  szükséges  óvóintézke- 
désekre, közhelyiségek,  iskolák,  gyógyszertárak, 
magánházak  és  lakások,  zsúfolt  lakások,  töme- 
ges éjjeli  szállók,  élelmiszerárusítás,  vízellátás, 
jégtermelós,  gyárak,  műhelyek,  üzletek  felül- 
vizsgálatára és  ellenőrzésére,  himlőoltásra,  gyer- 
mekfelügyeletre, a  halottvizsgálatra,  temetők, 
köztisztaság  ellenőrzésére  stb.  A  kerületi  orvosok 
27,000  szegény  beteget  gyógyítanak  átlag  évente, 
a  kerületi  szülésznők  4500  szülési  esetben  segéd- 
keztek ;  Minden  kerületben  1—2  tisztiorvos,  állat- 
orvos, vásárfelügyelö,  egészségör,  szülésznő  és  a 
szegény  betegek  gyógyítására  kerületi  orvos  mű- 
ködik. Összesen  alkalmazva  van  18  tisztiorvos, 
22  kerületi  orvos,  19  szülésznő,  11  állatorvos,  28 
egészségör  és  13  szolga.  (A  kórházakat  1.  alább.) 
Az  egész  fővárosban  (1900)  volt  összesen  1076 
orvos  és  sebész,  318  gyógyszerész,  717  szülésznő. 
(18'á'3-ban  104  orvos  és  83  sebész.)  A  gyógyszer- 
tárak száma  102  (1843-ban  20).  A  társadalmi  mű- 
ködés köréből  említendő  az  önkéntes  mentöegye- 
sület,  mely  rögtönös  balesetekben  az  első  segélyt 
adja  (évenkint  mintegy  12,000  eset)  s  gyors  mű- 
ködésével, kitűnően  szervezett  központi  telepé- 
vel B.  közegészségügyi  szolgálatának  egyik  fő- 
tényezőjévé  vált.  Egyéb  közegészségügyi  intéz- 
mények a  2  fertőtlenítőintézet,  amelyek  közül 
az  egyik  most  épül  1.300,000  K  költséggel,  a  ve- 
gyészeti és  élelmiszervizsgáló  intézet  (évi  költ- 
sége 70,000  K;  bevétele  50,000  K ;  elemzések 
száma  10,000),  a  bakteriológiai  intézet,  a  nyilvá- 
nos illemhelyek,  termokémiai  intézet  stb. 

Kórházak.  A  fővárosban  létező  nagy  kórházak 
nagyobbrészt  a  fővárosi  hatóság,  kisebb  részben 
a  társadalom  áldozatkészségéből  jöttek  létre ;  az 
államnak  (a  klinikákon,  az  elmegyógyintézeten  és 
a  Pasteurkórházon  kívül)  nagyobb  kórháza  nincs, 
s  a  tervbe  vett  nagy  állami  kórház  építése  bizony- 
talan időre  elhalasztatott.  A  főváros  legnagyobb 
s  legrégibb  kórháza  az  1711.  emelt  fogadalmi 
Szt.  Rókus  kápolna  mellett  létesített  Rókus-kór- 
ház,  melynek  legrégibb  része  1796.,  a  többi  1839. 
és  1860.  épült ;  jelenleg  az  anyakórházból,a  Stáhly- 
utcai  halottasházból  áll;  hozzátartozik  az  új 
dologházi  kórház,  a  Szt.  László  (fertőző)  és  Szt. 
Gellért  (járvány)  kórház  közvetetlenül  a  törvény- 
hatóság felügyelete  alatt  áll  s  jelenleg  Magyar- 
ország egyik  legnagyobb  humanisztikus  intézete, 
soká  kiegészítő  része  volt  az  egyetemnek,  mely- 
nek egyik  sebészeti  klinikája  itt  volt  elhelyezve. 
Az  anyakórház  12,985  m«  területen  álló  nagy  két- 
emeletes épület  tágas  udvarokkal  és  sétányok- 
kal ;  az  egész  intézetben  (a  fiókokkal  együtt)  19 
osztály,  131  kórterem  s  1713  betegágy  van :  az 


orvosi  létszám  50,  az  ápolónőké  2i)4.  1885-beu 
nyílt  meg  a  külső  Üllöi-úton  a  Szt.  István  Mr- 
Aaár.melyHauszmann  Alajos  tervei  szerint  56,920 
m«  telken  pavillon-rendszerben  3.001,389  K  költ- 
ségen létesült  s  9  osztályban  37  kórtermet  s  1072 
á^at  tartalmaz ;  szemé. yzete  28  orvosból  s  126 
ápolónőből  áll.  A  két  kórház  évi  forgalma  36,000 
személy,  költsége  2'2  millió  K.  A  Duna  jobb- 
partján 1820  óta  áll  fenn  a  (régi)  Szt.  János  kór- 
ház (13  kórterem,  178  ágy),  melynek  kibövítesje 
1897.  a  13  pavillonbúl  álló,  teljesen  modern  TIj 
Szt.  János  kórház  (épült  60,761  m^  területen  3 
mü.ió  K  költségen),  benne  51  kórteremben  es  46 
különszobában  725  ágy  van.  Az  óbudai  Szt. 
Margit  kórházban  8  terem  és  85  ágy  van,  de  ki- 
bővítése tervbe  van  véve.  A  főváros  tulajdoná- 
ban levő  összes  kórhá'akban  (60  épület)  .^00  kór- 
terem és  4mOO  betegágy  van,  az  orvosi  személy- 
zet 120,  betegápoló  450,  betegforgalom  50,000, 
összesen  1-3  millió  betegnappal.  Az  épületek  becs- 
értéke 16  millió  K ;  az  évi  fenntartá^  3'3  millió  K. 
A  városi  kórházak  egy  részének  kibővítése  rész- 
ben folyik,  részben  tárgyalás  alatt  áll,  a  Rókus- 
kórház  helyébe  új  nagy  kórházak  létesítésére  (10 
millió  K)  pedig  tárgyalások  folynak.  Aközségi  kór- 
házakon kívül  van  8  egyetemi  klinika  és  5  rendőri 
és  rabkórház  1208  ággyal  f  s  15.000  beteggel,  13 
magánkórház  (1375  ágy,  15,00U  biteg),  3  katonai 
kórház  (li306  ágy,  9000  beteg),  5  elmebetegkúrház 
(159^  ágy,  3^00  beteg)  és  8  szanatórium  (349  ágy, 
2500  beteg) ;  összesen  van  a  fővárosban  49  kórház 
kerek  10,0U0  ággyal  és  évenként  95—  lOOezer  fekvő 
beteggel  (3  millió  ápolási  nap)  és  330,000  ambuláns 
beteggel.  Az  összes  kórházak  évi  költségei  8  millió 
K-ra  rúgnak.  A  nem  községi  kórházak  közül  em- 
líthető :  a  Vöröskereszt-egylet  Erzsébet-kórháza, 
Hauszmann  Alajos  tervei  szerint  47,520  m^  terü- 
leten, egészséges  fekvésben  1,200,000  K  költség- 
gel épült  mintaszerűen  berendezett  központi  kór- 
házból (13  épület)  és  10  barakból  áll,  mely  utób- 
biakban háború  esetén  680  sebesült  helyezhető 
el ;  a  központi  kórház  120  betegre  van  beren- 
dezve. E  kórház  1884.  nyílt  meg.  A  nagyobb  kór- 
házakhoz tartozik  a  három  katonai  kórház,  kettő 
a  közös  hadseregé,  az  egyik  nagyszabású  intézet, 
a  17.  számú  helyőrségi  kórház  (épült  1870— 72.,  de 
végleg  csak  1877-ben  vétetett  használatba)  a 
Krisztinavárosban  30,000  m^  területen  áll  s  509 
ágyra  van  berendezve ;  a  másik  a  16.  számú,  a 
VI.  ker.  Hungária-úton  épült  nagyszabású,  telje- 
sen modern  helyőrségi  kórház  ;  kisebb  a  honvéd- 
helyőrségi  kórház  a  Gyáli-úton  278  ággyal.  Az 
állami  elmegyógyintézetek  közül  az  egyik  a  Lipót- 
mezőn, kies  hegyvidéken  fekszik ;  nagy  kiterje- 
désű épülete  1860—68.  emeltetett,  összesen  800 
beteg  részére;  a  másik  az  Angyalföldön  1881— 
1883.  épült  Huber  Antal  tervei  szerint.  A  fővá- 
rosban létező  egyéb  kórházak  közül  említendő  az 
Irgalmas-rend  nagyszabású  és  tökéletes  felszere- 
lésű kórháza  (1904—1906  épült  a  régi  helyett) 
és  az  Erzsébet-apácák  kisebb  kórháza,  mindkettő 
Budán,  a  pesti  oldalon  kisebbek  a  Bethesda-kór- 
ház,  az  izraelita  kórház,  a  Bródy  Adél-  és  a  Ste- 
fánia-gyermekkórház, a  hasonszenvi  kórház,  a 
P'erene  Józtief  keresk.  kórház,  Budán  a  Schwar- 
tzer-fóle  és  a  Ringer-féle  elmegyógyintézet  stb. 


/•/  f 


BUDAPEST  SZÉKESFŐVÁROS  FURDOI. 


niuioiízigeti  aitúzi-fíirrlö.  Tervezte:  Czigler  (ivn^n  müfiíyrtenii  tanár  és  Dvorak  Ede  műépítész. 


A  Saros-fiiruö.  Tervezte:  Hegedűs  Arniiu    Sebestyén  Arthur  és  Sterk  Izidor. 


1.  A  fttrdö  főbejárata. 

2.  Nagy  fUrdöcsarnok. 

3.  Kupolacsarnok. 

4.  Igazgatóság  és  orvosi  rendelés. 

5.  Tliermal-fUrdö  (férfiak). 

6.  Tliermal-fürdö  (nők). 

7.  Díszudvar,  fedett  sétány  és  ivócsarnok 
(fttthetö). 

8.  9.  Négy  eraeletsorban  :  ásványvizes 
kabinfürdök  (iszapkezelés,  szénsavas, 
éleny,  villany,  forró  légfUrdök,  víz- 
gyógyintézet,  nap-  és  légfürdök). 

10.  Gyógyszálloda  előcsarnoka. 

11.  Szálloda  hatl-ja 

12.  Női-,  zene-,  olvasó-termek. 

13.  Penziós  és  diétás  étterem. 

14.  Nyilvános  étterem. 

15.  Étkezö-terrasz. 


A  Sáros-fürdő  magas  földszintjének  alaprajza. 


*  Budapesti  eikkhtz. 


RéVAI   NAGY   LEXIKONA 


I 


Budapest 


—     59     - 


Budapest 


Fürdők,  gyógyintézetek  (I.a  Btidapest  székesfö- 
i^ros/Mrdöt  kepmellfklutet).  B.  fürdői  ióííí  idők  óta 
híresek  s  alig  van  város,  me  y  fürdőkben  annyira 
bővelkednék,  mintB.  A  Császár  fürdőt  (hajdan 
Királyfürdő)  már  a  rómaiak  ismertek.  Mátyás  ki- 
rály 8  utóbb  Mohamed  pasa  megnagyobbíttatta, 
a  mai  gőzfürdő  ebből  a  korból  való.  Most  az  Irgai- 
masrend  tulajdona.  10  forrása  28-2— 64-7»  C,  víz- 
bőségük  naponként  117,000  hl.  A  Császárfürdő 
B.  legnagyobb  fürdőtelepe,  gőz-,  iszap-,  fedett  női 
és  nyílt  ferfl  úszófürdövel,  tükör-,  török-  ós  kád- 
fürdőkkel, 200  lakószobával.  A  Lukácsfürdő 
^részvénytársaság  tulajdona)  részben  a  Musztafa 
pasa  által  1568.  ásott  halastóból  (benne  a  Nym- 
pheathermalis)  nyeri  vizeit;  11  forrása  van  2&ö— 
bO^C.hőmérsékkel ;  van  iszapfürdője,  férfl-  és  női 
uszodája,  gőzfürdője,  népfürdője,  kádfürdői,  tim- 
sós  fürdője  s  modem  nagy  szállója;  ez  a  fürdő 
hozza  f  Oltalomba  a  küifö.dön  iselterjedt  Kristály- 
vizet. A  ÍLtra/?//Mrííó'í  hasonlóképen  Musztafa  tö- 
rök pasa  építtette  1560.  Gőz-,  kád-,  török-  és  nép- 
fürdői vannak,  hidegvízgyógyintézete,  újabban 
célszerű  berendezést  nyert.  A  Bác fürdő  szinten 
egyik  regi  eredetü,nagyon  látogató  ttfürdő.A  Heln- 
rich-család  tulajdona.  A  Rudasfürdő  valószínű- 
leg már  a  rómaiak  idejében  is  megvolt ;  Musztafa 
pasa  1556.  kijavíttatta,  a  törökök  kiűzetése  után 
Buda  város  tulajdonába  került;  mostani  épülete 
1831-ből  való.  1883.  a  főváros  a  kor  igényeinek 
megfelelő leg  átalakíttatta  s  1894.  nagy  úszócsar- 
nokkal látta  el.  A  gőzfürdő  a  törökök  idejéből 
való,  8  oszlopon  njTigvó  kupolás  épület  1560 — 
1570-ből.  A  fürdő  5  forrásból  nyeri  vizét,  hőfoka 
42-20  C.,vízbösége  24-  óra  alatt  8500  hl.  Közvet- 
len közelében  fakad  a  26  C.  fokú,  litliium-s  bróm- 
tartalmú  Hungária-forrás.  A  Rudasfürdő  újjá- 
építése is  tervbe  van  véve.  A  régi  kedvelt,  bár 
primitív  berendezésű  (Saros/wrííó' a  Ferenc  József - 
híd  f'pítóse  miatt  1895.  lebontatott,  de  kitűnő  iszap- 
tartalmú forrása  (4i-2o  C.)  a  most  épülő  nagysza- 
bású modem  fürdőnek  lesz  gyógyvize.  Kiépítését 
1911.  kezdték  meg  Hegedűs  Annin,  Sebestyén 
Artúr  és  Sterk  Izidor  terve  szerint;  költségei 
a  Rudas-  és  Artézi-fürdő  kiépítésével  együtt 
10  millió  K-ra  rúgnak,  miből  a  Sárosfürdöre 
5.650,000  K  esik.  Eiébb  Mattoni,  most  báró  Koz- 
niitza  Erzsébet-sősfürdője  Budától  D-re  a  Ke- 
lenföldön park  közepette  fekszik,  számos  épület- 
ből áll,  melyekben  65  fürdő  és  70  lakószoba  van ; 
női  bajok  ellen  kitűnő  sikerrel  használják.  Az 
Aquincum  mellett  fekvő  ú.  n.  Bómaifürdő  (a  haj- 
dani puskaporos  malom)  szép  parkban  fekszik,  két 
uszodából  8  néhány  épületből  áll ;  vize  a  Császár- 
fürdő  vizéhez  hasonló  tágas  tavat  képez,  melynek 
fenekén  számos  forrás  fakad ;  hőfoka  27-5<»  C. 

A  Duna  balpartján  (a  nagykörúti,  hársfaut- 
cai és  nyáruteai  vasas  fürdőkön  kívül)  a  Város- 
ligetben fekvő  Artézi  fürdő  a  leghíresebb,  mely 
az  artézi  kútból  nyeri  73-9"  C.  hőmérsékletű 
vizét ;  a  főváros  tulajdona,  nagyszabású  kibővítése 
most  van  folyamatban  Czigler  Győző  és  Dvorak 
Ede  tervei  szerint  4  milhó  K  költséggel.  A  Margit- 
szigeti fürdő,  melynek  pompás  épülete  Ybl  Mik- 
lóstól való,  összesen  68  jól  berendezett  fürdőszobá- 
val bír.  A  fürdő  vizét  a  Duna  partján  álló  ivó- 
esaraok  mellett  ZsigmondyVilmos  által  1867—78. 


fúrt  118  m.  mély  artézi  kútból  nyeri,  hőfoka  43-3'> 
C.  Fürdővendégek  számára  a  szigeten  300  szoba 
áll  rendelkezésre.  E  fürdőkön  kívül  van  B.-en  né- 
hány gőzfürdő  (Hungária-fürdő,  Első  magyar  gőz- 
fürdő) es  több  hidegvízgyógyintézet  (Vaskóvics- 
féle  a  Városmajorban  s  a  Svábhegyen,  Batiz- 
falvy-féle,  Pajor-féle  stb.),  végül  a  Dunában  több 
uszoda  s  3  fővárosi  ingyenfűrdő. 

Vízvezeték  (1.  a  Bvdapest  székesfőváros  vízmű- 
vei kepmellekletet).  B.-nek  jó  ivóvízzel  való  ellá- 
tásarégi idők  óta  foglalkoztatta  a  város  intéző  kö- 
reit. A  jobbparton  már  a  rómaiak  idejeben  volt 
vízvezeték,  melynek  nyomai  Aquincum  közelében 
ma  is  látszanak.  Mátyás  király  palotájába  óncsö- 
vezetek  szállította  a  vizet  a  Svábhegy  egyik  for- 
rásából. 1728  ban  a  svábhegyi  Orvoskút  vizét 
vezették  a  Várba  s  a  XVHl.  sz.  végén  a  Duna 
vizét  is  vezették  fel  oda.  Midőn  a  vízvezeték  1850 
081860  körül  elégtelenné  vált.Clark  Ádám  104,000 
K  költségen  új  vízvezetéket  épített,  mely  egész 
Budát  ellátta  vízzel ;  ez  utóbb  a  budai  végleges  víz- 
műbe kapcsoltatott  be.  A  főváros  balparti  része  a 
hatvanas  évek  végéig  kutakból  fedezte  vízszük- 
ségletet ;  a  talaj  f ertözöttsége  miatt  ebben  köz- 
egészségügyi szempontból  nagy  veszély  rejlett, 
azért  Pest  városa  1868.  Lindley  Vilmosangol  mér- 
nök által,  már  akkor  is  ideiglenesnek  tekintett  víz- 
művet építtetett ;  ennek  szívótelepe  a  Lipótváros- 
ban, a  felső  Dunapartoü  volt  elhelyezve  s  a  vizet 
természetes  szűrő  alapján  3  kútból  nyerte.A  hetve- 
nes években  ez  a  szállított  víz  minősége  tekinte- 
tében sem  megfelelő  s  5.600,000  K-ba  került  vízmű 
a  negyedik  szívókút  létesítése  dacára  elégtelen- 
nek bizonyulván,  miután  Lindley  annak  kibőví- 
tésére nem  vállalkozott,  a  főváros  hatósága  Wein 
János  tervei  alapján  a  vízmüvet  (1879)  oly  inódon 
bővíttette  ki,  hogy  a  meglevő  4  szí vókúthoz,  egy  a 
Duna  0-pontja  alatt  4-5  m.-nyi  mélységben  fekvő 
gyüjtökút  csatoltatott ;  ezáltal  a  naponkénti  víz- 
mennyiség 20,000  m»-re  emeltetett,  de  az  új  or- 
szágház alapozó  munkái  miatt  ezt  a  telepet  1884— 
1886.  át  kellett  helyezni,  a  vízmüvet  pedig  ismét 
kibővíteni.  Ez  a  kibővítés,  bár  1885  óta  a  főváros 
balparti  része  a  budai  vízműből  a  Margithídon  át 
naponkint  10,000  m*  vizet  nyert,  nem  volt  ele- 
gendő a  vízszükséglet  fedezésére  s  azért  nemcsak  a 
kültelkek,  de  a  beltelkek  nagy  része  (a  Nagymező- 
és  Klauzál-utcától  kifelé  eső  részek)  állandóan 
szüretlen  vizet  kaptak,  (Ennek  szállítása  csak  1899 
május  havában  szűnt  meg.)  E  tarthatatlan  állapo- 
tok s  a  B.-en  pusztító  különféle  járványok  elodáz- 
hatatlanná tették  a  vízszükséglet  fedezését,  ezért 
a  főváros,  nem  várva  be  a  végleges  vízmií  léte- 
sülését,  1889.  a  meglevő  vízművet  a  közmunkák 
tanácsának  javaslata  alapján  a  Mai^ithíd  mellett 
épített  mesterséges  szűröteleppel  bővítette  ki, 
melynek  napi  vízszolgáltatása  25,000  m" ;  ezáltal 
a  beltelkek  ugyan  mind  szúrt  vízhez  jutottak,  de 
csakhamar  bebizonyult,hogy  a  mesterséges  szűrő- 
telep vize  alig  jobb  a  szűretlennél.  A  végleges 
vízmű  létesítését  a  közmunkatanácsnak  a  mester- 
séges szűrőkhöz  való  ragaszkodása  évekig  kés- 
leltette ;  végre  az  1892.  évi  kolerajárvány  hatása 
alatt  a  főváros  annak  kiépítését  15  millió  K  költ- 
ségen elhatározta,  s  addig  is,  míg  e  nagy  mű  el- 
készülne, 30,000  m»  vizet  szállító  s  a  végleges 


Budapest 


—     60 


Budapest 


vízműbe  utóbb  beilleszthető  ideiglenes  vízmű  8  3 
kisegítötelep  létesítését  Ijezdette  meg  (3-44  millió 
K  költséggel).  Ugyanezen  időben  történtek  meg 
az  előkészületek  a  végleges  vízmű  építésére,  mely 
a  káposztásmegyeri  határban  terveztetett,  ahol 
próbafúrások  egy  10  m.  vastag  kavicsréteg  léte- 
zését konstatálták,  mely  vízálló  agyagrétegek 
közé  helyezve,  kitűnő  vizet  szolgáltathat.  Az 
építést  1893  ápr.  24.  kezdték   Salbach    tervei 
szerint,  függélyes  kútrendszerrel.  4  ily  kút  épült, 
melyek  még  az  év  folyamán  30,000  m*  vizet  szol- 
gáltattak. (A  fővezetéket  a  Külső  Váczi-út  men- 
tén fektették  le  7  km.  hosszúságban  és  12  m.  át- 
mérővel; a  vezeték  a  nyugati  pályaudvar  mellett 
csatlakozik  a  régi  csőhálózathoz.)  A  vízmű  máso- 
dik részlete  1894.  épült  a  rákospalotai  szigeten, 
4  kút,  melynek  vize  497  m.  hosszú  alagútban  ve- 
zettetik a  Duna  medre  alatt  Káposztásmegyerre. 
A  harmadik  részlet  1896.  épült,  7  kút,  melyeknek 
vizét  2-8  km.  hosszú  kettős  csatorna  viszi  a  víz- 
tartóba, mely  az  első  részlet  melletti  szivattyú- 
telepnél van.  Minthogy  az  így  létesített  vízmű 
nem  adta  a  Salbach  által  tervezett  vízmennyisé- 
get, a  vízmű  újabb  kiterjesztése  vétetett  folya- 
matba Kajlinger  Mihály  tervei  szerint,  még  pe- 
dig olyformán,  hogy  most  már  egyrészt  a  duna- 
keszi Dunapart,  másrészt  a  szentendrei  sziget 
partján  92  km.  kiterjedésben  több  mint  60  szívó- 
kút  építtetett,  melyek  közepes  (nyári)  vízállás 
mellett  naponként  170,000  m»,  alacsony  (őszi  és 
téli)  tartós  vízállás  mellett  pedig  125,000  m*  vizet 
képesek  szolgáltatni.  Az  új  nagy  káposztásme- 
gyeri vízmű  190 1  ápr.  20.  kezdte  meg  a  vízszállí- 
tást. A  vízmű  240,000  m*  maximális  napi  terme- 
lésre van  előirányozva  18  km.  partvonal  felhasz- 
nálásával. A  jelenleg  kiépített  9'2  km.  partvonal, 
a  3  alagút  s  a  3  szivattyútelep  teljes  felszerelés- 
sel (terület  nélkül)  10.784,827  K-ba  került.  E 
munkákkal  kapcsolatban  a  balparti  csőhálózat  is 
lényegesen  kibővíttetett.    1899-ben   lerakták  a 
második  fővezetéket  a  Váczi-úton  s  a  Gellérthe- 
gyen vízmedencét  építettek,  melynek  feneke  42 
m.-el  van  a  Duna  normálszintje  fölött,  míg  a  régi 
kőbányai  medence  csak  33'66  m.  magas.  A  kőbá- 
nyai vízműtelep  is  megnagyobbíttatott  szivattyú- 
teleppel, mely  a  régi  vízmedence  vizét  egy  víz- 
toronyba hajtja,  honnan  a  város  magasabb  fek- 
vésű részeibevezettetik.  —  A  Duna  jobbpartjának 
vízmüve  17  millió  forinton  Wein  János  terve  sze- 
rint 1881  .épült;  szivattyútelepe  Újlakon,  a  Lujza- 
malom előtt  van ;  innen  a  víz  7  különböző  ma- 
gasságú medencébe  hajtatik,melyekből  Budamin- 
den részébe  (a  Svábhegyre  is)  eljut.  A  vlzmü  na- 
ponkint31,000m«  kitűnő  vizetszolgáltat.  1883-ban 
ezt  kiterjesztették  Óbudára  is  s  1894.  néhány  víz- 
szintes szívókutat  építettek  és  az  újlaki  vízművet 
lényegesen  kibővítették.  Újabb  nagyszabású  bő- 
vítése a  közel  jövőben  fog  megtörténni. 

Az  egész  vízmű  1874.  csak  1835  házat  látott  el 
vízzel,  most  14,150-et ;  ezen  idő  alatt  a  vízdíjbe- 
vótel  474,558  K-ról  4.779,458  K-ra  emelkedett. 
A  fogyasztott  víz  mennyisége  volt  1874-ben 
8.560,300  m8,  most  62.079,900  ms ;  a  fejenkénti 
vízfogyasztás  napi  851  literről  212  literre  emel- 
kedett (1  m8  víz  ára  16  f .).  Az  egész  vízmű  mai 
becsértéke  30  millió  K-t  halad  meg;  bevétele 


(1910)  5.743,166  K,  kiadása  1.885,835  K,  jövedel- 
mezősége tehát  —  a  kamat  ós  amortizáció  leszá- 
mítása után  is  —  elég  jelentékeny. 

Csatornázás.  B.  régi  csatornázása,  mely  a 
XVIII.  sz.-nál  nem  megy  vissza  messzebb,  rend- 
szertelen és  primitív  volt  ;  a  csatornák  nagyobbára 
közvetlenül  a  Dunába  torkoltak s minthogy  torko- 
lataik a  Duna  közepes  vízállásánál  mélyebben  fe- 
küdtek, a  Duna  az  év  legnagyobb  részében  a  csator- 
nákba s  a  város  alá  behatolt,  tartalmuk  lefolyá- 
sát akadályozta  s  5  m.-nél  magasabb  vízállásnál 
a  csatornák  zsilipjeinek  elzárását  s  tartahnuk 
kiszivattyúzását  tette  szükségessé.  A  később  épí- 
tett főcsatornák  a  főváros  belterületén  ugyan- 
csak 8  ponton  ömlöttek  a  Dunába,  de  ennek  vizét 
mégis  beszennyezték  ós  közegészségügyi  szem- 
pontból káros  hatást  gyakoroltak.  E  közegészség  ■ 
ügyi  szempontból  tarthatatlan  állapot  javítása 
céljából  készült  a  balpart  új  csatornázási  terve, 
mely  főleg  a  csatornahálózatnak  a  Dunától  való 
függetlenítését  célozta.  Ezen,  Lechner  Lajostól 
eredő  terv  szerint  a  főváros  balparti  területe  3 
zónára  osztatott :  egy  alsó  és  két  magas  zónára, 
melyek  szennyvizeinek  levezetésére  3  nagy 
gyűjtőcsatorna  épült,  egy  a  Dunapart  mentén 
(1 5,550  m.  hosszú),  mely  a  régebben  a  D  anába  ömlő 
összes  csatornákat  felfogja,  másik  a  Nagykörút 
mentén  (3326  m.  hosszú),  míg  a  harmadik  a  vá- 
ros külső  szélén  épült  (6300  m.).  Kőbánya  részére 
külön  gyűjtőcsatorna  (5031  m.)  fog  épülni.  E 
gyűjtőcsatornák  az  összekötő  vasúti  hídnál  tor- 
kollanak  egy  4-48  m.  átmérőjű  főgyűjtőbe,  mely- 
nek tartahnát  a  központi  szivattyútelep  viszi  40 
m.  távolságig  a  Duna  medrébe.  Ezzel  el  van  érve 
a  kívánt  cél,  hogy  a  szennyvizek  a  városon  alul 
ömöljenek  a  Dunába  s  a  víz  iníiciálása  a  város 
területén  elkerültessék.  A  gyűjtőcsatornák  a  leg- 
modernebb elvek  szerint  épültek,  szellőztethetők 
és  öblíthetök;  kiürítésük  függetlenítve  van  a 
Duna  vízállásától  s  a  folyam  vizének  a  csator- 
nákba való  behatolása  meg  van  akadályozva.  Az 
egész  csatornahálózat  hossza  (1860-ban  80-3  km.) 
most  361-4  km.  (ebből  a  főgyűjtők  23-3  km.), 
értékük  2086  millió  korona.  Az  általános  csator- 
názás befejezése  (mely  1920-ra  várható)  még  25 
millió  K-t  fog  igényelni.  A  további  jövőre  tervbe 
van  véve  a  szennyvizek  hasznosítása  és  derítése. 
Köztisztaság.  A  köztisztaság  ügye  (utcatisztí- 
tás és  öntözés,  hóeltakarítás)  házilag  kezeltetik  a 
köztisztasági  hivatal  által ;  a  szemételfuvarozást 
külön  vállalat  végzi  a  szemétfuvarozó  vasút 
útján  a  pusztaszentlörinczi  szemétbányába.  Az 
utcatisztítás  ambuláns  módon  történik,  akként, 
hogy  a  munkások  a  város  utcáit  egész  napon  át 
állandóan  tisztítják.  A  tisztítandó  terület  8  millió 
m2,  melynek  tisztítását  807  munkás  végzi  52  al- 
tiszt és  5  tiszt  felügyelete  alatt.  A  gyalogjárók 
tisztítása  a  háztulajdonosok  kötelessége.  Az  utca- 
locsolásra való  kocsikat  a  fuvartelep  szolgáltatja, 
a  munkát  166  munkás  végzi  180  locsolókoesival. 
Újabban  az  utcáknak  olajjal  való  pormentesítósét 
gyakorolják  nagy  sikerrel.  Az  összegyűjtött  utcai 
szemét  súlya  mintegy  600,000  q,  a  háziszemété 
1.400,000  q.  A  köztisztaság  költségei  2,199,000 
K-ra  rúgnak,  miből  több  mint  400,000  K  a  házi- 
szemét  eltávolításának  költsége. 


BUDAPEST  SZÉKES 

A  KÁPOSZTÁS-MEGYERI  VlZM 


iBudapesti  cikkhez. 


J)VÁROS  VÍZMÜVEI. 

HELYSZÍN-  ÉS   RÉTEGRAJZA. 


^M*^m«A^ 


^u^ 

^^ 

te 

1 

.■  •••  l    . 

% 

KI 

■Jl 

Ix 

I 

Jelenleg  92  kilométer  partvonal  van  kiépítve, 
melynek  rendeltetése,  hogy  a  Duna  közepes  (nyári) 
vízállásainál  naponként  170,000  m'  vizet,  alacsony 
(téli  és  őszi)  tartós  vízállásoknál  pedig  125,000  m' 
vizet  szolgáltasson. 

A  vízmű  240,000  m'  maximális  napi  terme- 
lésre van  előirányozva,  13-0  kilométer  jartvonal 
felhasználásával. 

A  vízma  főtelepe  a  240,000  m3  szállításra  máris 
be  van  rendezve. 

A  jelenleg  kiépített  9-2  kilométer  partvonal, 
a  három  alagút  s  a  három  szivattyú-telep  teljes 
felszereléssel  (terület  nélkül)  10.738,826-64  koro- 
nába került. 


A  kút  hosszmetszete. 


...Mv 


R^VAI   NAGY   LEXIKONA. 


Budapest —     61     — 

Lakásviszonyok  (1.  a  Budapest  székesfővá- 
ros nagylakásos  bérházai,  Kislakásos  bérházai, 
NépotthoTUi  és  Népszállója  képmellékleteket). 
A  kedvezőtlen  egészségügyi  állapot  s  a  nagy 
halandóstlg,  mely  B.-et  jellemzi,  részben  a  lakás- 
viszonyok kedvezőtlensógében  találja  magya- 
rázatát és  okát ;  ez  viszont  az  építésügy  hely- 
telen szervezetére  és  a  céltudatos  egészséges  la- 
káspolitika hiányára  vezethető  vissza.  Midőn 
az  alkotmány  visszaállítása  után  az  első  felelős 
kormány  B.  fejlesztését  vette  munkába,  a  város- 
szabályozás egész  köre  az  1870.  X.  t.-c.  által 
létesített  Fövái'osi  Közmunkák  tanácsának,  mint 
a  fővárosi  hatóságok  fölé  rendelt  intézménynek 
hatáskörébe  utaltatott,  melynek  tehát  a  fővárosra 
érvényes  építési  szabályzatról  is  kellett  gondos- 
kodnia. A  közmunkatanács  azonban  csak  egy 
negyed  század  múlva  (1894)  adta  ki  végleges  épí- 
tési szabályzatát,  addig  tehát  az  építkezések 
(számra  nézve  6514  épület)  oly  ideiglenes  építési 
szabály  alapján  történtek,  mely  már  megalkotá- 
sának időpontjában  sem  felelt  meg  a  kor  igényei- 
nek, utóbb  pedig,  a  főváros  rohamos  fellendülése 
mellett,  teljesen  értéktelenné  vált.  Ez  az  építési 
szabály  (valamint  az  1894.  évi  végleges  is)  csak 
nagyon  hiányosaa  gondoskodott  természetszerű 
és  az  élet  igényeinek  megfelelő  építési  zónákról 
és  —  csekély  kivétellel  —  a  főváros  egész  terü- 
letén majdnem  korlátlan  építési  szabadságot  en- 
i^edett  meg,  úgy  hogy  B.  területének  legszélsőbb 
részein  éppen  úgy  lehetett  3 — 4  emeletes  bér- 
kaszárnyákat építeni,  mint  a  Belváros  drága  tel- 
kein. Ez  az  építőszabály  megengedte  25  m.  ma- 
gas házak  építését  oly  utcákban  is,  amelyek 
csak  15  m.  szólesek  és  21.  m.  magas  házakat 
engedélyezett  10  m.-nél  nem  szélesebb  utcák- 
ban. Lehetővé  tette  továbbá  a  teleknek  oly  tö- 
mött beépítését,  hogy  4  emeletes  házaknál  az 
udvarnak  20Vo-l»an,  3  emeleteseknél  éppen  csak 
150/0 -ban  való  kiszabását  engedte  meg,  miáltal 
teljesen  sötét,  szellőzetlen,  aknaszerü  udvarok 
es  lakások  jöttek  létre.  Ennek  következménye 
volt  egyrészt  a  telkeknek  rendkívül  sűrű  beépí- 
tése ós  ezzel  egészen  természetellenes  népsűi-ú- 
sóg  felidézése  (helyenként  a  város  külső  részein 
1000-nél  is  több  lélek  egy  hektárra),  másrészt  a 
város  külső  szélein  fekvő  telkekkel  űzött  mér- 
téktelen spekuláció,  ahol  a  3—4  emeletes  há- 
zak építésének  lehetősége  a  telekárakat  óriási- 
lag  felhajtotta. 

E  viszonyok  következménye  lett  egyes  város- 
részek túhiépesedósón  kívül  a  lakásbéreknek 
a  telekspekuláció  és  lakásuzsora  okozta  óriási 
f elcsigázása.  A  bérek  az  utolsó  években  egészen 
szokatlan,  sehol  másutt  fel  nem  található  ma- 
gasságig emelkedtek.  B  lakásdráguláshoz  csat- 
lakozott még  a  tőke  és  bankkölcsön  hiánya, 
valamint  a  hosszas  munkássztrájkok  által 
minimális  mértéki-e  leszorított  építkezések  foly- 
tán támadt  lakáshiány,  mely  190,000  lakás  mel- 
lett éveken  keresztül  csak  3— iOO  lakásnak  üre- 
sen állásában  (1910. 1.  negyedében  csak  211  üres 
lakás)  nyert  kifejezést  és  így  minden  lakáskész- 
let teljes  hiányában  a  legsúlyosabb  lakásínségek 
egyikét  idézte  elő,  mely  valaha  észlelhető  volt. 
Ez  a  háztulajdonosoknak  kedvező  alkalom  volt  a 


Budapest 


lakásbéreknek  újabb  felcsigázására,  melyek  pl. 
1907-röl  1908-ra  (bár  akkor  csak  igen  kevés  új 
lakás  keletkezett)  25  millió  K-val  szöktek  fel.  E 
viszonyok  hatása  alatt  a  főváros  hatósága,  ipely 
már  1897.  kisérletképen  4  nagy  (egyenként  24 
lakást  tartalmazó)  munkásházat  épített,  elhatá- 
rozta, hogy  több  millió  K  költségen  saját  mun- 
kásai és  tisztviselői  részére  kis  családi  házakból 
(és  kertekből)  álló  telepet  épít,  ezenkívül  pedig 
26  háromemeletes  házat  épít  kislakásokkal; 
ugyanekkor  az  állam  10,000  munkáslakás  sürgős 
felépítését  határozta  el  a  szomszédos  Kispesten, 
részben  a  kőbányai  Óhegyen  s  e  célra  12  millió 
K-t  szavazott  meg ;  a  kispesti  telep  (Wekerle- 
telep)  egy  része  már  befejezést  nyert. 

A  főváros  törvényhatósága  már  1907.  egy 
millió  K  t  szavazott  meg  olcsó  bérletü  kisla- 
kások építésére.  1909-ben  a  főv.  tanács  előter- 
jesztést tett  95  millió  K-nak  a  községi  építések 
céljaira  a  legközelebbi  öt  év  alatt  leendő  folyósí- 
tására nézve.  Kezdetben  a  képviselőtestület  2*3 
millió  koronát  szavazott  meg  szükséglakások,  ba- 
rakkok, népotthonok  és  nőtlen  f  éríiak  számára  való 
épületek  emelésére,  10  milliót  kisebb  lakások  épí- 
tésére, oly  bérek  meUett,  amelyek  a  község  saját 
költségeinek  felelnek  meg,  további  10  milliót  kö- 
zönséges, méltányos  kamatot  hajtó  bérházak  épí- 
tésére s  10  milliót  iskolák  és  kisdedóvók  számára. 
Ezt  az  építési  programmot  a  belügyminiszter  jóvá 
is  hagyta  némely  módosításokkal,  melyek  közül 
legfontosabb  az,  hogy  a  kamatos  bérházak  szá- 
mára megjelölt  összeget  törölte. 

E  határozatok  alapján  elkészült:  15  iskola- 
épület, amelyek  által  körülbelül  300—400  lakás 
lett  magánházakban  szabaddá ;  17  többemeletes 
bérház  a  főváros  különböző  részeiben,  14  föld- 
szintes épület-telep  amelyekben  minden  egyes 
lakás  egy  szobából,  konyhából,  kamrából  és  klozet- 
ból  áll.  Ezen  nagy  lakásos  bérházakban  és  kisla- 
kásos telepeken  eddig  körülbelül  4000  lakás  vau, 
persze  túlnyomóan  kislakás.  Azonkívül  építettek 
egy  népházat,  amelyben  egyebeken  kívül  66  férfi- 
nak és  26  nőnek  van  szállása,  továbbá  417  fekvő- 
hellyel biró  népszállót.  A  többemeletes  bérházakra 
nézve  figyelmet  érdemel,  hogy  a  teljesen  zárt  ud- 
varokat elvből  kerülték  és  hogy  minden  egyes 
lakásnak  szobái  is  akként  vannak  elhelyezve, 
hogy  erős  légáramlatuk  van. 

Az  építési  programm  évről-évre  bővül  és  tovább 
folytatása  a  főváros  lakásviszonyainak  kedve- 
zőbbé fordulására  jelentékeny  befolyással  lesz. 

E  nagyszabású  építőtevékenység  a  lakásügy 
terén  fennállott  legégetőbb  szükséget  kielégí- 
tette ugyan,  de  anélkül,  hogy  a  kedvezőtlen  ke- 
reseti viszonyok  és  nagy  drágaság  okozta  bajon 
teljesen  segíthetett  volna,  ami  csakis  évtizede- 
ken át  folytatott  közhasznú,  erélyes  és  józan 
telek-  és  lakáspolitika  útján  lesz  majd  elérhető. 
Ennek  első  lépései  történtek  1908  óta  és  tovább- 
fejlesztése a  fővárosi  közigazgatás  mai  szociális 
érzékű  vezetése  mellett  a  jövőben  is  várható.  A 
főváros  hatósága  azonban  egyébként  is  igyeke- 
zett orvosolni  a  lakásügy  bajait.  Erélyes  intéz- 
kedései folytán  a  pincelakások  száma  1880  óta 
5217-ről  1672-re,  a  benne  élő  népesség  száma 
31,637-ről  (8-70/0)  808i^ra  (l-Oo/o)  száUt  alá,  a  túl- 


Budapest 


—    fi2     - 


Budapest 


népes  lakások  száma  legalább  aránylag  csök- 
kent, a  tömeges  éjjeli  szállóhelyek  erősen  meg- 
apadtak s  a  fennmaradtak  erélyes  e.lenörzés  alá 
kerültek.  A  lakásviszonyok  ennek  dacára  nem 
nevezhetők  kedvezőknek ;  mert  ma  is  a  népesség 
felénél  több  (52.5"/o)  egyszobás  lakásokra  van 
utalva  és  ugyancsak  a  népesség  fele  oly  lakíisok- 
ban  el,  melyekben  egy  szobára  (a  mellékhelyi- 
ségek beszámítása  nélkül)  négynél  több  szemé  y 
jut.  Eddig  nem  történt  semmi  gondoskodás  kellő 
lakásfelügyeletről,  néhány  eve  azonban  megtör- 
téntek a  lépések  arra,  hogy  a  lakások  felügye- 
lete és  ellenőrzése  szerveztessek  s  megfeielő 
telek-  és  lakáspolitika  indíttassek  meg.  Ezt  cé- 
lozzák többek  közt  a  fővárosnak  újabb  nagy- 
arányú telekvásárlásai,  melyeknek  a  telekár- 
képződésnek  a  közjó  érdekében  való  irányítására 
üdvös  befolyásuk  lesz. 

Lakások  statisztikája.  1906-ban  volt  B.-en 
157,007  rendes  lakás,  280  intézet  és  31,955 
egyéb  helyiség,  összesen  189,242  lakalkalmatos- 
ság (1880  ban  77,480,  1890-ben  104,047) ;  a  ren- 
des lakások  közül  volt  a  pincében  1672,  földszin- 
ten 72.313,  I.  emeleten  38,3i5,  11.  emeleten 
25,861,  III.  emeleten  16,552,  IV.  emeleten  2154, 
V.  emeleten  72,  padláson  38.  Konyhája  vo.t 
144,180  lakásnak,  nem  volt  12,827-nek.  A  kony- 
hás lakások  közül  csak  1  helyiségből  áll  160, 
kettőből  70,950,  háromból  23,659,  négyből  1 5,96H, 
ötből  10,404,  hatból  10,63i,  hétből  6371,  nyolc- 
ból 2919,  ki'encből  1354,  tízből  668,  több  mint  10 
helyiségből  10!)5;  a  konyhátlan  lakások  közül 
1  helyiségből  áll  10677,  kettőből  1114,  háromból 
414,  több  helyiségből  622. 

Az  épületek  száma  B.-en  1910-ben :  18,104. 

Hatóságok,  szervezet,  pénzüRy. 

B.  a  magyar  birodalomnak  nemcsak  fő-  és 
székvárosa,  de  egyúttal  az  anyagi  és  szellemi 
élet  központja,  a  legelső  tudomáayos  intézetek 
szókhelye,  a  köziekedós  gócpontja,  akereskedelem 
és  ipar  empóriuma.  1848  óta  itt  ülésezik  az  ország- 
gyűlés mindkét  háza  (főrendiház  és  képvis.lő- 
ház),  itt  szókelnek  az  összes  minisztériumok  (az 
ő  felsége  körüli  minisztérium  kivételével),  min- 
den második  évben  a  delegációk,  továbbá  a  m. 
kir.  állami  számvevőszék,  s  az  ezek  alá  rimdelt 
hivatalok.  A  fővárosban  székelő  jelentékenyebb 
hatóságok  és  hivatalok  a  következők :  B.  székes- 
főváros hatósága,  a  ra.  kir.  államrendőrség,  a 
főv.  közmunkák  tanácsa,  az  országos  levéltár,  az 
orsz.  közegészségügyi  tanács,  a  m.  kir.  Kúria  és 
kir.  ítélőtábla,  a  közigazgatási  bíróság,  Pest-Pilis- 
Solt-Kiskun  vármegye  hatósága,  stb. 

B.  törvényhatósági  állását,  szervezetét  külön 
törvény  —  az  1872.  XXXVI.  t.-cikk  —  sza- 
bályozza, mely  Buda  és  Pest  sz.  kir.  fővároso- 
kat, Óbuda  mezővárost  és  a  Margitszigetet  B. 
főváros  néven  egy  törvényhatósággá  egy  esi  té.  E 
törvény  irányelvül  követte,  hogy  a  fővárosi  ha- 
tóság közjogi  állása  lehetőleg  egyenlő  legyen  az 
ország  egyéb  köztörvényhatósági  joggal  biró  vá- 
rosaiéval, és  eltérések  csak  annyiban  foglalja- 
nak helyet,  amennyiben  azok  a  főváros  autonóm 
és  közigazgatási  érdekeinél  a  fennforgó  kivételes 
népességi  és  kulturális  és  politikai  viszonyoknál 


fogva  múlhatatlanul  szükségesek.  Az  eltérések 
röviden  jelezve  arra  céloznak,  hogy  egyfelől  a 
főváros  szervezeti  a'akulása  demokratikusabb 
legyen,  de  másfelől  a  kormánynak  beavatkozása 
is  biztosi ttassék  azon  országos  szempontolcnál 
fogva,  melyek  a  főváros  közigazgatási  állapotá- 
hoz lüzödnek. 

Az  a  köríilmóny.  hogy  a  fővárosi  törvény  B.- 
nek  csak  oly  autonóm  át  biztosított,  minővel  bár- 
mely kis  vidéki  város  rendelkezik,  a  főváros  fej- 
lesztésének egyik  akadályává  vált,  mihez  hozzá- 
járul még  az  is  hogy  ez  az  autonómia  is  nagy- 
részt csak  látszólagos,  mivel  egyrészt  az  áLami 
törvények  hosszú  sora  lény  gesen  megszorította 
azt,  másrészt  a  kormány  a  főváros  határozataitól 
a  jóváhagyás  gyakori  megtagadása  vagy  évekig 
való  késleltetése  által  illuzóriussá  teheti  a  fő- 
város önkormányzati  jogát.  A  főváros  autonómiá- 
jának jelentékeny  csorbítását  idézte  elő  az  1870. 
X.  t.-c,  mely  a  városszabalyozásnak  majdnem 
egész  területet,  valamint  az  építésügyet  a  köz- 
ségi ifjazgatásból  kivett  >  és  az  ál. ami  szerv  gya- 
nán  ikontemplált  fővárosi  közmunlatanácshoz 
utalta  át,  melynek  a  főváros  erdekeivel  gyak- 
ran ellentétes  magatartása  B.  fejlődeset  nagy- 
ban hátráltatta.  Ehhez  járul  még,  hogy  az  állam 
minden  lehető  jttvedelmi  forrást  magának  lefog- 
lalt 8  ezzel  észszerű  községi  adórendszer  kifej- 
tését lehetetlenné  tette. 

Míg  ezelőtt  a  városi  hatóság  tílnyomólag  ad- 
minisztrativ  működest  fejtett  ki,  addig  újabban  a 
városigazgatiis  terén  új  es  modern  irányzatok  ér- 
venyrejuttatását  tette  feladatává.Ennek  követ- 
kezménye az  a  nagyarányú  községesítési  politika, 
mely  a  gázgyárak  megváltásával  indult  meg  s 
lassanként  kiterjed  a  közspgi  élet  minden  ága- 
zatára, egyrészt  jelentékeny  jövedelmi  forráso- 
kat biztosítva  a  városnak,  másreszt  odatöre- 
kedve, hogy  a  nagy  üzemek  és  közszolgáltatások 
(világítás,  közlekedés  stb.)  a  közönség  és  a  köz- 
ség erdekeinek  szo'gálatába  állíttassanak  és 
egészséges  községi  szociálpolitika  létesíttessék. 

A  fővárosi  törvényhatóság  köréhez  tartozik: 
a)  az  önkormányzat,  b)  az  állami  közigazgatás 
közvetítése,  c)  orezágos  ügyek  megvitatása, 
ezekre  nézve  megállapodásainak  kifejezése,  a 
többi  hatósággal  és  a  kormánnyal  való  közlése,  a 
képviselőházhoz  való  felterjesztése. 

Önkormányzati  jogánálfogvasa  játbelügyeiben 
intézkedik,  hatt'iroz,  szabá'yrende leteket  alkot, 
határozatait  és  szabályrendeleteit  saját  közegei- 
vel hajtja  végre,  tisztviselőit  választja,  az  önkor- 
mányzat és  közigazgatiis  költségeinek  f  edszéseről 
gondoskodik;  a  kormánnyal közvetetlenül érint- 
kezik. Ingatlan  elidegenítésére  és  szerzésére  vo- 
natkozó határozatai  csak  akkor  szükségük  a  bel- 
ügyminiszter jóváhagyásílt,  ha  az  illető  ingatlan 
értéke  50  ezer  K-t  meghalad.  Az  árva- és  gyám- 
hatóságot a  főváros  is  az  1877.  XX.,  1885.  VI. 
és  1886.  VII.  t.-cikkek  értelmeben  gyakorolja.  Az 
illetőségre  nézve  a  fővárosban  is  az  1886.  XXII. 
t.-cikk  (községi  törvény)  rendelkezései  irányadók. 

A  főváros  rendőrhatósága  szűkebb  körű  egyéb 
törvényhatóságokénál,  annyiban,  hogy  a  főváros 
területen  a  megíigyelő,  megelőző  és  felfedező 
rendőrséget  az  állam  saját  közegeivel  kezeli.fenn- 


BUDAPEST  SZÉKESFŐVÁRC 


Üllöi-úti  bérbáz.  Tervezte  :   Híibner  Jenő. 


Berzenozey-úti  bérház.  Tervezte  :   Komor  és  Jakab. 


•  Budapest'  eWchez. 


NAGYLAKÁSOS  BÉRHÁZAI. 


Váfí-utcai  bérház.  Tervezte  ;   Nay  és  Straiisz. 


1 

^ 

.éML^^ 

i 

4É 

^r^^ 

S*"-- 

Mm                            ^1 
y  f-l  L     i*«  *—        -  T  - 

inyillgg^t               i^^^^^^^H 

^^J 

■M^gBÉH 

ll^^■■ftC»bilSJt;^f<^^^ 

i^gmu^^m^i^j 

^^^^I^IHi^H 

Köztemetö-áti  bérház.  Tervezte  :  Balmt  és  Jámbor.' 


rívai  naoy  lexikona. 


//  f 


BUDAPEST  SZÉKESFŐVÁROS  KISLAKASOS 

BÉRHÁZAI. 


•  Budapest  t  oíkhhez. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA. 


//  r 


BUDAPEST  SZÉKESFŐVÁROS  NEPOTTHONA 
ÉS  NÉPSZÁLLÓJA. 


Népotthoti.  Tervezte:  Somló  és  Oith. 


Nupszaüu.  Iiirvtzle  :  ELitiriiüg'  ui  Cjcuuilitacli. 


'Budapest'  eikkhfe. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA. 


Budapest 


63     - 


Budapest 


maradván  a  főváros  közgyűlésének  joga  rendőri 
szabályrondeletok  alkotására,  amelyek  végrehaj- 
tása az  államrendőrséget  illeti  meg.  A  középltés 
és  építési  rendőrség  ügyének  vezetésére  és  inté- 
zésére nézve  lényegesen  meg  van  szorítva  a  fő- 
város autonómiája  az  1870.  évi  X.  t. -cikk  alapján 
8zer\'ezc'ttf  óvárosi  közmunka-tanácsnak  adott  ha- 
táskör folytiin. 

A  főváros  hatósági  szervezetében  első  helyen 
említendő  a  törvényhatósági  bizottság,  mely  a  fő- 
város közönségét,  egyetemességet  képviseli  s 
amennyibt^n  a  törvények  másként  nem  intézked- 
nek, a  hatósági  jogokat  a  törvényhatóság  nevé- 
ben gyakorolja.  E  bizottság  alkotási  módja  el- 
tér attól,  amely  egyéb  törvényhatóságok  bizott- 
Siígaira  nézve  az  1886.  évi  XXI.  t.-cikk  értel- 
mében követendő.  így  nevezetesen:  Választói 
joggal  e  bizottság  tagjaira  csak  azon  országos 
kepviselöválasztóíc  birnak,  kik  egyéb  kellékeken 
kívül  igazo'ják,  hogy  írni  és  olvasni  tudnak  és 
legalább  ket  év  óta  állandóan  a  fővái-os  területén 
laknak.  A  bizottság  400  tagból  áll ;  ennek  felét  a 
raegfülelö  számú  póttagokkal  együtt  az  ezerkét- 
száz legtöbb  egyenes  államadót  fizetők  (viiúlisták) 
sorából,  másik  felét  ar.  összes  választók  sorából 
választják.  A  válac.i  •  ■  rületenkint  6  évi  idő- 
tartamra történik,  mindi{^  i  tagok  tele  esik  vá- 
lasztás alá. 

A  bizottság  közgyűlésein  a  főpolgármester,  aka- 
dályoztatása eseten  a  polgármester,  esetleg  en- 
nek valamelyik  helyettese  elnököl.  A  polgármes- 
ter, a'polgármesterek,  tanácsnokok,  árvaszéki  el- 
nök, főjegyző,  főügyész,  főorvos,  középítési  igaz- 
gató (a  legújabb  szervezés  szerint  a  középítési 
igazgató  ál  ása  megszűnik,  mert  a  vezetése  alatt 
ál  ó  mérnöki  hivatalt  a  tanács  ügyosztályaiba  osz  t- 
júkbe  .főszámvevő,  főlevéltáros  és  a  fővárosi  sta 
tisztikai  hivatal  igazgatója  a  közgyűlésen  üléssel 
és  szavazattal  birnak,  habár  bizottsági  tagokul 
nem  választattak  is  meg.  A  központi  kormány- 
hatalom képviselője  a  fővárosi  törvény  hatóságnál 
a  főpolgármester,  kit  a  király  által  a  belügy- 
miniszttT  ellenjegyzése  mellett  kijelölt  hái'om 
egyén  közül  a  közgj'űlés  hat  évenkint  választ. 
Állása  és  hatásköre  megfelel  a  főispánokénak. 

A  fővárosi  törvényhatóság  közegei  a  polgár- 
mester, alpolgármesterek,  a  tanács,  a  közigazga- 
tási kerületi  elöljáróságok,  és  ezeken  kívül  rész- 
ben törvényben,  részben  a  szervezeti  szabályren- 
deletekben meghatározott  nagyszámú  tisztvise- 
lők, segéd-  és  kezelő  személyzet. 

A  fővárosi  tanács  a  polgármester  elnöklete  alatt 
állazalpolgármesterekbőlésatanácsnokokból.Ez 
hatásköre  szerint  1.  végrehajtó  kollégiuma  a  tör- 
vényhatósági bizottságnak,  úgy  átruházott  mint 
autonóm  igazgatási  ügyekben,  2.  önálló  hatóság 
a  törvények  ós  szabályrendeletek  által  meghatá- 
rozott ügyekben.  Pontos  szervezeti  hatalma  a  fő- 
város azon  tisztviselőinek,  segéd-,  kezelő,  tansze- 
mélyzetének választiisa,  kikre  e  jogot  nem  a  tör- 
vényhatósági bizottság  gyakorolja.  A  tanács  az 
ügyeket  részint  tanácsülésekben,  részint  ügyosz- 
tályokban intézi  el ;  határozatai  közigazgatási 
ügyekben  az  illető  miniszterhez,  a  főváros  va- 
gyonát illető  ügyekben  a  törvényhatósági  bizott- 
sághoz felebbezhetök. 


A  főváros  a  törvényhatósági  közigazgatt'is 
ügyeinek  célszerf  intézése  szempontjából  alsóbb 
igazgatási  területi  körökre,  kerületekre  oszlik. 
Jelenleg  ezen  kerületek  száma  tíz.  A  kerületi 
igazgatás  élén  áll  a  kerületi  elöljáró,  ki  a  mellé 
rendelt  fogalmazási.műszaki,  egészségügyi,  szám- 
vevőségi és  pénztári  személyzettel  alkotja  a  ke- 
rületi elöljáróságot.  A  kerületi  elöljárót  a  tör- 
vényhatósági bizottság,  az  esküdteket  és  pótM- 
küdteket  a  kerület  törvényhatósági  választói  vá- 
lasztják. A  kerületi  előljárósági  szervezet  1893. 
újjáalakíttatott,  amidőn  is  hatásköre  a  központi 
szervezet  megszorítása  mellett  lényegesen  kiter- 
jesztetett. 

A  fővárosnak  összes  igazgatási  működésében 
hivatalos  ügykezelési,  tanácskozási  nyelve  a  ma- 
gyar. Az  iHll.  évben  a  községi  központi  igazga- 
tásnak nagyarányú  módosítását  határozta  el  a 
közgyűlés,  ezzel  kapcsolatban  a  tisztviselők  stá- 
tus- és  flzetésrendezését  is  eszközölte. 

Közigazgatási  személyzet.  B.  székesfővárosi 
közigazgatási  személyzete  az  adminisztráció  kö- 
rének nagymérvű  kiterjesztése  folytán  rendkívüli 
mértékben  szaporodik  s  ezzel  arányban  a  személy- 
zeti költségek  is  óriásilag  fokozódnak.  1911-ben 
a  fővárosi  törvényhatóság  szolgálatában  álló 
mindennemű  személyzet  ekként  oszlott  meg : 

alkitlmnzot-      iil3tiné- 
tak  száma  nyeilcK-ban 

Közp.  közigazgatási  személyzet  ...  410  1.652,398 

••^zárnvevö  és  pénztári  személyzet...  177  683,900 

Árvaszéki  személyzet    ...  _ 28  174,' 30 

Közegészségügyi  személyzet  118  470. 7 13 

Aduhivatali                     «            150  52.s,900 

Fogyaszt,  adókat  kezelő  személyzet  8  31,070 

Műszaki  személyzet  _ _ 156  716,940 

Tazoltósági         .              __  450  64G,í25 

Ideiglenes    hivatalnoki    személyzet  1,961  8.8i>9,7o8 

Altiszti  és  .szoltcaszemélyzet    I,4:í5  1.9  9,945 

Tanügyi  személyzet 2,846  9.08a,498 

Vízvezetéki       .          -  390  641,712 

Közvágóhídi  és  állatvásári  etem —  340  549. S46 

Vásárcsarnokok  személyzete    ...  _  221  403,072 

Zsibárus töszde  és  árúbódék  szem.  14  20,924 

Állategészségügyi  telep          «       _.  17  86,415 

Piivartelep  személyzete  .....    - 890  463,1^8 

lióhúsüzem            «           _ 87  131,979 

Tatterjall   lóvásártelep  személyeete  27  38,162 

Kenyérgyár  személyzete     139  18'íí,h27 

Állatkert                ♦ 45  61,535 

Kórház,  temető,  árvaházi  személyzet  835  6R8,224 

Gázmüvek  személyzete 2,303  3  119.845 

Összesen 12,537  24.484,110 

Itt  kell  megemlítenünk  azt  is,  hogy  B.-nek, 
eltórőleg  a  közigazgatási  kerületek  számától  (10), 
csupán  9  országgyűlési  képviselője  van,  ameny- 
nyiben  a  IX.  és  X.  kerület  együtt  választ  egy 
képviselőt. 

A  főváros  pénzügye.  B.  gyors  fellendülésével 
háztartása  is  óriási  mértékben  emelkedett ;  Buda 
és  Pest  (rendes  és  rendkívüli)  költségeinek  elő- 
irányzata 1867.  csak  4.08  K620  K  volt,  1893.  már 
H3.H89,746  és  1906.  40.7h8,161  K.  Azóta  roha- 
mosan fokozódott  a  közigazgatási  teendőknek 
mind  szélesebb  körre  való  kiterjesztésével.  Az 
1911.  évi  költségvetés  összege  már  105.591,312 
K  volt,  még  pedig : 

kiadás  bevétel 

rendes                                  60.211.370  62  288,023 

rendkívüli" _ 2.914,124  1.0  1,177 

eladott  infrntlnnokból 820,000  820,000 

kölcsönpénzekből  fedezendő ...        41.645,818  41  645.818 

összesen 105.691,312  105.785,018 


Budapest  —     64     — 

A  kiadások  főbb  tételei :  közigazg.  személyzet 
5.348,695,  flzetésrendezés  1.300,000,  irodai  költ- 
ségek 579,826,  hivatalos  helyiségek  968,220, 
nyugdíj  1.972,000,  épületek  fenntartása  554,325, 
parkok  690,617,  vízvezeték  1.885,835,  töketör- 
lesztés 2.034,940,  kamatokra  9.051,005,  köztisz- 
taság 2.199,000,  utcák  és  utak  építése  és  fenntar- 
tása, kövezések  3.330,738,  közvilágítás  888,360, 
marhaközvágóhíd  834,580,  sertésközvágóhíd 
582,620,  vásárcsarnokok  702,065,tűzoltá8  908,253, 
államrendőrség  800,000,  szegényalap  segélyezése 
633,123,  közegészségügy  és  állategészségügy 
426,424,  vallásügyi  kiadások  800,846,  közoktatás- 
ügy 15.199,973  K. 

A  bevételek  főbb  tételei:  községi  adópótlék 
12.400,000,  házbórkrajcárok  5.2.00,000,  fogyasz- 
tási adópótlék  4.452,514,  italmérési  jövedék  jö- 
vedelméből 1.481,353,  városi  vám  4.980,798, 
telekátíratási  díjak  1.500,000,  ház-  és  lakás- 
bérek  4.882,740,  nyilvános  területek  használata 
2,444,502,  vízvezeték  5.743,166,  gázművek 
1.890,000,  gázszolgáltatás  keresztül  vitt  értéke 
1.260,000,  építésrendöri  díjak  800,000,  marha- 
közvágóhíd 1 .355,580,  sertésközvágóhíd  1.409,300, 
vásárcsarnokok,  1.162,568,  népjóléti  intézmények 
1.228,858,  közoktatásügy  1.162,568  K. 

A  költségeknek  óriási  mértékben  való  foko- 
zódása és  a  községi  pótadónak  19ü7-ig  változat- 
lanul 25"/o-ban  való  meghagyása  a  főváros  pénz- 
ügyi egyensúlyát  megingatták,  úgy  hogy  újabb 
jövedelmi  források  nyitása  nélkül  a  deficit  elko- 
rülhető  már  nem  lett  volna.  A  kedvezőtlen  pénz- 
ügyi helyzethez  nagyrészben  hozzájárult  az  is, 
hogy  az  állami  teendők  teljesítése  nagy  súllyal  ne- 
hezedett a  fővárosra.  A  törvényhozás  és  a  kor- 
mányok a  főváros  támogatása  elől  elzárkóztak, 
mindenn^^mü  új  adónem  (szegényadó,  iskolaadó, 
tűzoltási  járulék  stb.)  behozatalát  ellenezték,  ellen- 
ben számos  új  törvénnyel  nagy  terheket  róttak  a 
fővárosra  és  jövedelmeit  elvonták.  Miután  más 
adójavaslatok  (mint  pl.  a  telekértékeraelkedési 
adó)  már  a  bizottsági  tárgyalások  folyamán  el 
buktak,  a  pénzügyi  helyzet  javításának  immár  el- 
odázhatatlan szükségessége  végre  arra  indította 
a  törvényhozást,  hogy  az  1908.  XLVIII.  t. -c-ben 
a  főváros  fejlesztésének  és  háztartása  rendezésé- 
nek alapfeltételeit  megadja.  K  törvény  szerint  az 
állam  2  millió  K  kamatmentes  előleget  ad  a  fő- 
városi pénzalapnak  az  Attila-körút  és  környéké- 
nek szabályozási  költségeire,  a  Sárosfürdő  vétel- 
ára és  kamatai  fejében  1.050,795  K-t  visszatérít, 
a  III.  kerületben  új  Dunahidat  épít,  a  Margitszi- 
getet 1 1  millió  K  becsértékben  József  főhercegtől 
(a  fővárosi  pénzalap  tulajdonában  levő  ingatla- 
nok és  évi  járadék  ellenében)  megszerzi,  a  szé- 
kesfővárosnak az  államrendőrség  költségeihez 
való  hozzájárulását  800,000  K  évi  átalányban 
állapítja  meg  és  az  1904—06.  évi  hátralékait  elen- 
gedi, az  1907-től  kezdve  esedékessé  vált  (s  az 
1899.  XXV.  t.-c.  értelmében  beszedett)  italmérési 
illetéket  átengedi  s  végül  nagyarányú  házadó- 
mentességet engedélyez  a  város  különböző  ré- 
szeiben és  a  hatóság  által  épített  lakóházakra. 
B  törvény  jelentékeny  mértékben  hozzájárult  a 
főváros  háztartásának  rendezéséhez,  mely  a 
330/0-^  felemelt  pótadóval  együtt  tényleg  egyen- 


Budapest 


súlyba  is  hozatott  s  hosszú  időre  biztosíttatott. 
Midőn  így  a  főváros  egyrészt  a  rendes  háztartás 
fokozott  igényeit  kielégíteni  képessé  vált,  más- 
részt jelentékeny  kölcsönök  felvétele  által  nagy- 
szabású reformtervek  és  alkotások  végrehajtá- 
sát is  megkezdhette,  melyek  az  évtizedeken  át 
elmulasztott  közhasznú  tevékenység  pótlására  és 
fontos  közmüvek  megteremtésére  alkalmasak. 

A  főváros  vagyona  igen  jelentékeny,  úgy  hogy 
B.-et  a  leggazdagabb  városok  közé  számítják. 
Vagyonának  legnagyobb  része  ingatlanokban 
(házak  és  telkek)  van.  A  községi  alap  vagyon- 
állapotának fejlődése  a  következő  adatokból  ítél- 
hető meg: 

Vagyon       Teher  Tiszta  vagyon 
koronákban 

1875 106.010,683    26.365,790  79.644,«93 

1880 119.666,334    29.713,050  89.953,284 

1885... 163.586,398    82.216,106  131  370,292 

1890 _.    198.337,296    39.841,102  158.496,194 

1895 271.991,828    68.920,512  203.071,316 

1900 382.161,225  120.474,800  201.686,425 

1905— 3'^5. 397,603  158.981,450  216.416,163 

1910 ...    509.597,438  222.322,287  287.275,156 

A  vagyon  1910.  ekként  oszlott  meg : 

korona 

ingatlanok  (622  ház) 216.273,610 

telkek  (4757  ha.)  803.435,760 

bútorok,  feszerelések     .- 8.894,962 

anyagok,  termesztvények 1.114,436 

cselekvő  tőkék 34.540,736 

haszonvételi  jogok 6.246,690 

cselekvő  hátralékok _ 36.626,285 

pénzkészlet      2.464.959 

összesen 509.597,438 

A  teher  túlnyomó  része  törlesztéses  kölcsön, 
melyeknek  összege  a  legutóbbi  években  felvett  köl- 
csönök folytán  igen  erősen  emelkedett ;  a  t<)r- 
lesztéses  kölcsönök  magassága  volt : 

korona 

1874  végén 17.732,260 

1880   « 23.040,802 

1890   d    ...  -.  ...  34.292,736 

1900   '    103.859,218 

1910   .    ...  184.810,654 

A  községi  alapon  kívül  a  fővárosnak  számos 
külön  alapja  van  (mint  kórházi,  temetői,  szegény- 
alap, nyugdíjalap  stb.),  melyeknek  összes  tiszta 
vagyona  40.375,382  K. 

A  fővárosi  közmunkák  tanácsa  az  a  közigaz- 
gatási hatóság,  mely  a  főváros  területén  a  köz- 
építési  ügyben  résztvenni,  illetőleg  azt  az  1870. 
évi  X.t. -cikk  értelmében  önállóan  intézni  hivatva 
van.  Alkotásának  célja  volt,  hogy  Budapest  köz- 
építkezése  és  fejlesztése  teljesen  megbízható, 
szakavatott  és  lehetőleg  önállósított  hatóság  eré- 
lyes működése  által  előrevitessék.  Pöteendője  az 
egész  fővárosra,  vagy  az  egyes  városrészekre  ki- 
terjeszkedő szabályozási  tervek  elkészítése,  köz- 
épületek, parkok,  mulatóhelyek,  utcák,  utak,  terek 
helyének,  irányának,  nevének  meghatörozása ;  az 
építési  ügyet  szabályozó  törvényjavaslat  ki- 
dolgozása. Ezenkívül  felügyeleti  és  f elébb viteli 
hatóságot  gyakorol  a  főváros  területén  minden 
építésrendőri  ügyben.  A  törvényben  meghatáro- 
zott fontos  közópítkezések  iránt  hozott  közgyűlési 
határozatok,  tervek,  költségvetések  végrehajtiís 
előtt  elébe  ter  jesztendök,  s  ha  véleménykülönbség 
állana  be  közte  és  a  fővárosi  képviselet  között,  az 
ügy  a  belügyminiszter  eldöntése  alá  tartozik.  A 
közmunkák  tanácsa  alakulásakor  a  főváros  sza- 


Budapest 


65     — 


Budapest 


bályozásának  megindításával  hasznos  szolgála- 
tot tett  a  fővárosnak ;  e  nagy  szabályozások  be- 
fejeztével létjogosultsága  lényegében  megszűnt 
8  erős  mozgalom  indult  meg  eltörlése  iránt. 

A  főváros  rendőrsége  1881  óta  állami  rendőr- 
ség, amelynek  feladatait  és  hatáskörét  az  1881. 
XXI.  t.-c.  szabja  meg.  Területét  az  1889.  XL.  t.-c. 
Újpest  és  Rákospalota  községekre  is  kiterjesz- 
tette. Élén  áll  a  főkapitány,  kit  a  belügyminisz- 
ter előterjesztésére  a  király  nevez  ki  élethosz- 
sziglan.  Az  egész  főváros  I— X.  ker.  kapitány- 
ságra oszlik  s  ezeket  egy-egy  rendőrtanácsos  v. 
ker.  kapitány  vezeti.  A  főkapitány  támogatására 
rendelt  intéző  tisztviselők :  tanácsosok,  ker.  ka- 
pitányok, fogalmazók,  segédfogalmazók,  gyakor- 
nokok. Szakközegek :  a  rendőrorvosi  kar,  a  főkapi- 
tányság mellé  rendelt  számvevőség  s  a  rendőr-ál- 
latorvos. A  segédhivatalokban :  a  hivataltisztek, 
segédtisztek.  A  végrehajtó  rendőrség  (az  egyen- 
ruházott  őrszemélyzet)  ólén  a  főparancsnok  áll, 
aki  közvetlenül  a  főkapitánynak  van  alárendelve. 
A  főparancsnok  rendelkezésére  állanak  a  csa- 
pattisztek, altisztek  s  a  legénység.  Az  őrsze- 
mélyzet polgári  intézmény,  de  szigorúan  kato- 
nás szabályok  és  fegyelem  alatt.  Ugyancsak 
végrehajtó  rendőrség,  de  különálló  testület  az 
egyenruházatlan  detektivtestület,  melynek  fel- 
adata első  sorban  a  nyomozó  szolgálat.  A  fővárosi 
rendőrség  közvetlenül  a  belügyminiszter  alatt  áll. 
Működésének  jogalapjait  képezik :  a  törvények, 
miniszteri  rendeletek,  a  fővárosi  szabályrendele- 
tek (Újpesten  és  Rákospalotán  a  megyei  szabály- 
rendelet is),  végül  a  főkapitány  rendőri  rendeletei, 
akit  az  1881.  XXI.  t.-c.  8.  §-a  jogosít  fel  ily  rende- 
letek kibocsátására.  A  rendőri  intézkedések  ellen, 
amennyiben  a  törvények  más  hatóságot  ki  nem 
jelölnek,  a  belügyminiszternél  kereshetni  orvos- 
lást. Vagyoni  felelősség  tekintetében  a  fővárosi 
állami  rendőrség  személyzete  a  többi  közigazga- 
tási tisztviselőkre  érvényes  szabályok  alatt  áll. 
Fegyelmi  tekintetben  a  rtisztviselők  felett  első 
fokban  a  főkapitány,  II.  fokban  a  közigazgatási 
bizottság,  m.  fokban  a  belügyminiszter  dönt. 
A  főkapitány  felett  pedig  I.  fokban  a  közigazga- 
tási bizottság,  II.  és  végső  fokhan  a  belügymi- 
niszter, A  fővárosi  rendőrség  és  a  rendőr-kórház 
kiadásai  az  1910-ik  évben  meghaladták  a  hat  mil- 
lió koronát.  Ezt  a  kiadást  az  állam  fedezi  s  a  fő- 
város csak  hozzájárul.  A  főváros  hozzájárulása  az 
1908.  XLVIII.  t.-c.  szerint  800,000  K  (azelőtt  a  fő- 
város az  összes  költségek  felét  viselte).  —  A  fő- 
városi állami  rendőrség  1910.  évi  létszáma :  288 
tisztviselő,  orvos,  csapattiszt  stb.  363  detektív  és 
egyéb  alkalmazott,  229  altiszt  és  1993  főnyi  le- 
génység, vagyis  a  teljes  létszám  2873. 

A  fővárosban  székelő  newezeteBébh  pénzügyi 
hatóságok  és  intézmények :  a  pénzügyi  közigaz- 
gatt'isi  bíróság,  két  pénziigyigazgatóság,  pénzügy- 
őrség, adófelügyelőség,  fö  vámhivatal,  főf  émjelző 
ésbeváltóhivatal,  dohányjövedéki  közp.  igazgató- 
ság, dohánybeváltó  felügyelőség  és  hivatal,  lottó- 
igazgatóság, bányakapitány  ság.  JTeresAr.^waííiZoA; 
és  intézmények :  m.  kir.  közp.  statisztikai  hivatal, 
m.  kir.  postatakarékpénztárak  igazgatósága,  köz- 
úti kerületi  felügyelőség,  m.  kir.  államépítészeti 
hivatal,  kereskedelmi  múzeum,  m.  kir.  posta-  és 

Révai  Nagy  Lexikona.  IV.  köt. 


távh'da-igazgatóság,  árú-  és  értéktőzsde,  keresk. 
és  iparkamara.  A  földmivelésügy  szolgálatában 
áll  az  erdőfelügyelőség,  állatorvosi  felügyelői  ke- 
rület, m.  kir.  sertésveszteglő  hivatal  (Kőbányán), 
orsz.közp.  míntapince,  m.kir. földtani  intézet,  orsz. 
vízépítési  és  talajjavítási  hivatal,  m.  kir.  folyam- 
mérnöki hivatal,  m.  kir.  kultúrmérnöki  hivatal, 
flUoxera-felügyelő,  orsz.  gyümölcsészeti  biztos  s 
több  szakintézet,  melyről  a  közművelődésnél  em- 
lékezünk meg.  Vcdlás-  és  közoktatásügyi  hatósá- 
gok és  hivatalok  a  következők  :  közalapítványi 
kir.  ügyigazgatóság,  orsz.  közoktatásügyi  tanács, 
B. -vidéki  és  B.-fövárosi  tankerületi  főigazgató- 
ságok, B.  fő-  és  székvárosi  és  pestvármegyei 
tanfelügyelőségok ;  itt  székel  továbbá  az  érseki 
vikariátus  (1893  óta),  a  budai  gör.  kel.  szerb,  püs- 
pök és  esperes,  a  dunamelléki  ev.  ref.  egyház- 
kerület és  püspöke,  az  izraeliták  orsz.  irodája,  11 
szerzetesrend.  Itt  székelnek  az  igazságszolgálta- 
tás legfőbb  fórumai :  a  kir.  Kúria,  kir.  ítélő  tábla, 
közigazgatási  hiróság,  hatásköri  bíróság,  legfőbb 
fegyelmi  bíróság,  kir.  főügyészség,  2  kir.  tör- 
vényszék, 6  járásbíróság,  büntető  járásbíróság, 
kir.  kereskedelmi  és  váltó-törvényszók,  sajtó- 
bíróság,  2  pénzügyi  bíróság,  bányabiróság,  ügy- 
védi kamara,  közjegyzői  kamara,  igazságügyi 
orvosi  tanács.  21  államnak  konzul-képviselősége 
van  B.-en. 

Katonai  hatóságok  és  intézmények  közül  itt  szé- 
kel a  m.kir.  honvéd  főparancsnokság,  I.budapesti 
hon védkerületí  parancsnokság,  79.  gyalogdandár, 
m.kir.honvéd  lovassági  felügyelő,  2.1ovasdandár, 
budapesti  m.  kir.  honvéd  térparancsnokság,  ideig- 
lenes m.kir.honvéd  főtörvényszék,I.  honvéd  kerü- 
leti hadbíróság.  Itt  székel  továbbá  a  m.  kir.  csend- 
őrségi  törzs-,  szárny-  és  szakaszparancsnokság, ilí. 
kir.  honvédségi  intézetek:  m.  kir.  honvédségi  Lu- 
dovika  Akadémia,  m.  kir.  központi  honvéd  lovas- 
iskola,  m.  kir.  honvéd  törzstiszti  tanfolyam,  m. 
kir.  honvéd  főruharaktári  bizottság,  m,  k.  honvéd 
fegyverzeti  bizottság.  Cs.éskir. parancsnokságok 
és  hatóságok :  Cs.  és  kir.  4.  hadtestparancsnokság, 
31.  és  32.  gyalog  hadosztályparancsnokság,  61., 
62.,  63.  és  64.  gyalogdandár-parancsnokság,  4.  ós 
18.  lovasdandár-parancsnolíság,  4.  tüzérdandár- 
parancsnokság,  es.  és  kir.  térparanesnokság,  32. 
hadkiegészítő  parancsnokság,  állandó  vegyes 
felülvizsgáló  bizottság. 

Tűzoltás.  A  fővárosban  összesen  53  tűzoltó- 
ság áll  fenn,  melyekben  mindössze  2035  tűzoltó 
működik.  Ezek  túlnyomó  részben  gyári  tűzoltó- 
ságok. A  fővárosi  hatóság  által  felállított  és  fenn- 
tartott tűzoltóság  kitűnően  van  szervezve  és 
európai  hírnévnek  örvend.  Összes  személyzete 
450.  A  tűzoltóság  egy  főparancsnok  vezetése  alatt 
áll,  8  1  főörségeu  s  11  őrségen  vau  elhelyezve. 
Felszerelése  igen  jeles;  a  tűzjelző  távúrdák  száma 
326.  Évi  költsége  1911-ben  908,252  K. 

Világítás.  B.  gázzal  való  világítását  3  légszesz- 
gyár eszközli :  a  Tisza  Kálmán-téri  (1856),  budai 
(1866)  és  soroksári-úti  (1870) ;  mindhárom  gyár 
az  osztrák  légszesztársulat  tulajdona  volt,  1910 
végén  azonban  a  főváros  18.554,508  K-ért  meg- 
váltotta a  gyárakat  (a  készleteket  1.600,000  K-ért) 
8  39.896,000  K  költségen  új  nagyszabású  gyárak 
építését  határozta  el  Weiss  Albin  zürichi  igaz- 


Budapest 


66 


Budapest 


torvei  szerint.  A  gázgyárakban  jelenleg 
2300  munkás  dolgozik.A  légszeszfogyasztás  1860. : 
1-75,  1880. :  8-18,  1891. :  2073  és  1908. :  53.97 
millió  m"  volt  s  a  nyilvános  lámpák  száma  1856. : 
856,  1891. :  8780  és  1910. :  22,186.  Ezenkívül 
4479  petróleum- lámpa  is  szolgál  egyes  utcák  vi- 
lágítására. 1910-ben  a  főváros  megkezdte  a  nagy 
útvonalaknak  (körutak,  Andrássy-út,  Kossuth 
Lajos-utca  stb.)  villamos  ívlámpákkal  való  vilá- 
gítását. A  magánvilágításra  két  (Magyar  álta- 
lános és  Budapesti)  villamossági  társaság  áll 
fenn,  melyeknek  évi  áramfogyasztása  12'6  millió 
hektó  watt. 

Budapest  neve  és  címere. 

B.  neve.  B.  ezt  a  nevet  végérvényesen  az  1872. 
XXXVI.  t.-c,-kel  kapta,  mely  t.-c.  1.  §a  kimondja, 
hogy  Buda  és  Pest  szab.  kir.  fővárosok,  Óbuda 
mezőváros  ós  a  vele  együtt  a  Pest  vmegyéből  ki  ke- 
belezett Margitsziget  B.  főváros  neve  alatt  egye- 
síttetnek.  Hazánk  fővárosa  tehát  ez  idő  óta  nem- 
csak hivatalosan,  de  törvény  szerint  is  viseli  mai 
nevét.  Ám  nem  ez  első  nyoma  a  B.  elnevezésnek, 
már  az  184;8-iki  törvényekben  is  megtaláljuk  azt 
(persze  csak  Budára  és  Pestre  vonatkozóan),  s 
ámbár  Buda  és  Pest  az  1848-iki  törvényekben  is 
többször  vannak  külön  felemlítve  (IV.  t.-c.  1.  §-a 
«az  országgyűlés  jövendőben  évenként  és  pedig 
Pesten  tartván  ülóseit»,  az  V.  t.-c.  5.  §-a  külön 
említi  Budát  és  Pestet  is),  de  a  III.  t.-c.  5.  §-a  azt 
mondja:  «a  minisztérium  székhelye  Budapest». 

Az  irodalom  és  a  társalgási  nyelv  1848  előtt  is 
igen  gyakran  használja  úgy  a  B.,  Pestbuda,  mint 
németül  a  Pestofen  ós  Ofenpest  elnevezéseket. 
Előfordul  a  B.  és  Pestbuda  sok  Írónknál  is,  de 
főkép  egyes  kiadványok  címében.  Mindez  azt  mu- 
tatja, hogy  a  köztudat  már  jóval  az  egyesítés 
előtt  is  együvé  tartozónak,  sőt  egynek  tekintette 
a  két  várost,  Budát  és  Pestet,  melyhez  az  1872-iki 
törvény  azután  Óbudát  és  a  Margitszigetet  hozzá- 
csatolta. 1892-ig  tehát  a  főváros  hivatalos  neve 
volt :  kB.  fövárosy>,  mely  névhez  1892. 1.  Ferenc 
József  magyar  királlyá  való  koronáztatásának 
25  éves  fordulója  alkalmával  még  egy  jelző  is 
járult,  a  székvárosé ;  a  király  erre  vonatkozó  el- 
határozásával a  főváros  tehát  megkapta  azt  a 
régi  címet  is,  melyet  már  I.  Lipót  adományozott 
Buda  városának  az  1703  okt.  23.  kelt  szaba- 
dalomlevelében. Ez  idő  óta  eleinte  rossz  magyar- 
sággal «B.  fő-  és  székvárosa  volt  B.  neve,  amely 
elnevezést  lassanként  kiszorította  a  jobb  hang- 
zású (.(.B.  székesfőváros^  elnevezés. 

B.  címere.  Hogy  mikor  és  kitől  kapta  Buda, 
Óbuda  és  Pest  a  maga  címerét,  azt  nem  tudjuk. 
Mind  a  három  város  címerét  többféle  alakban 
ismerjük.  Budának  legrégibb  ismert  címere  ille- 
tőleg pecsétje  az,  mely  egy  1329-iki  oklevélen  lát- 
ható (1.  az  1-2.  ábrát).  1402-böl,  1438-ból  és 
1489-ből  Buda  pecsétjének  oly  alakját  ismerjük, 
mely  e  kettős  pecsét  jobboldalához  hasonlít  némi 
eltéréssel.  Ugyanezt  a  motívumot  találjuk  azon 
két,  kőtáblába  vésett  címer  egyikén,  melyek  az 
1894.  lebontott  fejérvári  kapu  falába  voltak 
illesztve,  ezek  Budának  azon  címerkópei,  melyek 
a  mohácsi  vész  előtt  voltak  használatban  s  melyek 
közül  a?  egyiket  itt  bemutatjuk  (3.  ábra). 


Megváltozott  Buda  városának  címere  1533., 
midőn  János  király  Buda  összes  polgárait  meg- 
nemesíté,  mert  ugyanekkor  az  ö  «régi  címerü- 
ket)) megváltoztatta.  Ennek  a  címernek  sehol 
sem  maradt  nyoma,  de  az  oklevél  alapján  a  4. 


1—2.  ábra.  Buda  legrégibb  ismert  kettős  pecsétje  1329-böl. 


5.  ábra.  Buda  pecsétje 
1703—1873. 


6.  ábra.  Buda  biról  lezárulásra 
használt  pecsétje. 


7—8.  ábra.  Óbuda  címeres  pecsétjei  a  XIV.  századból. 

ábrán  látható  képet  mutathatta.  A  Lipót  adta. 
1703  okt.  23-iki  szabadalomlevél  ismét  új  alakot 
ád  Buda  címerének,  melyet  a  város  1873-ig  hasz- 
nált (5.  ábra).  Ezeken  a  címereken  illetőleg  pe- 
cséteken kívül  voltak  még  mások  is,  melyeket  a 
város  egyes  hivatalai  használtak.  Ilyen  pl.  az„ 


I 


Budapest —     67 

melyet  birói  lezárolás  alkalmával  használtak,  az 
ú.  n.  Sperrsiegel  (6.  ábra),  stb. 

Óbuda  legrégibb  címeres  pecsétje  kb.  ugyan- 
abból az  időből  maradt  reánk,  mint  a  legrégibb 
budai  pecsét.  Ezt  két  egymáshoz  igen  hasonló 
változatban  mutatjuk  be  (7—8.  ábra).  Ennek  a 
címernek  ismerete  idők  folytán  annyira  kiveszett 
a  köztudatból,  hogy  amidőn  az  egyesített  főváros 
címerét  megállapították,  nem  is  tudtak  létezéséről. 

Pest  városának  ismert  legrégibb  címeres  pe- 
csétje az,  mely  az  országos  levéltárnak  egy  1481. 
kelt  oklevelén  látható  (9.  ábra).  Ennek  is  több 
változata  keletkezett,  míg  végre  ugyancsak  I. 


Budapest 


8.  ábra.  Pest  cimeres  pe- 
csétje 1481-böl. 


10.  ábra.  Pest  címere 
1708—1873. 


Lipót  1703  okt.  23-iki  oklevelében  Pest  városa 
címerét  is  újra  megállapította  abban  az  alakban, 
amint  az  a  10.  ábrán  látható.  Ezt  a  címeres  pecsétet 
Pest  is  az  egyesítésig  használta.  Ekkor  egy  külön 


11.  ábra.  Badapest  címere  az  egyesítés  óta. 

bizottság  megállapította  az  egyesült  főváros  cí- 
merét azon  alakjában,  amelyben  azt  ma  is  hasz- 
nálják (11.  ábra)  s  amint  azt  I.  Ferenc  József  1873 
szept.  21.  kelt  elhatározásával  megerősítette. 

Környéke. 

B.  környéke  (1.  a  mellékelt  térképet)  már 
a  természettől  sok  szépséggel  van  megáldva  s  az 
emberi  ápolás  és  gond  azokat  még  tovább  fej- 
lesztette. Kétségkívül  egyik  legkiválóbb  része  a 
Margitsziget,  « Budapest  gyöngye».  Hajdan  mint 
az  Árpád-házi  királyok  vadaskertje  Nyulak  szi- 
gete nevet  viselt,  IV.  Béla  alatt  odamenekül- 
tek az  egyháziak  az  ellenség  elöl  menedéket  ke- 
resve. A  sziget  csúcsát  az  esztergomi  érsek  fog- 
lalta el,  lakát  bástyákkal  erősítette  meg ;  alább 
apáca-klastrom  épült,  melyben  Margit  királyleány 
is  élt  (róla  vette  a  sziget  mai  nevét),  azonkívül  a 
premontrei,  franciskánus  és  Szt.  János  rendnek 
voltak  itt  jól  megerősített  házai ;  a  cselédség 
egész  falut  alkotott.  Ezen  építkezéseknek  ma  is 


számos  maradványa  látható  a  szigeten.  1790-ben 
Sándor  kir.  herceg  vette  meg  a  szigetet,  1795. 
József  nádor  birtokába  került,  1847.  István  kir, 
hercegé  volt  s  ennek  halálával  1867.  József  kjr. 
herceg  örökölte,  kinek  fejedelmi  bőkezűsége 
paradicsommá  s  a  főv.  közönség  legkedveltebb 
üdülőhelyévé  tette  azt,  főleg  mióta  1901-ben 
szárnyhíd  által  összekapcsolták  a  Margithíddal. 
1908-ban  József  kir.  herceg  eladta  a  szigetet  az 
állam  kezelése  alatt  álló  ii.  n.  Fővárosi  pénz- 
alapnak s  azóta  az  a  közmunkatanács  kezelésé- 
ben van. 

B.  bal  parti  környéke  kevés  érdekeset  nyújt ;  a 
Városligeten  kívüli  Herminamezőn,  az  Angyalföl- 
dön, a  Kis-  és  Nagy-Zuglóban  nyaralótelepek 
vannak  keletkezőben.  A  Nagy-Zuglón  kívül  a 
czinkotai  úton  van  a  X.  kerülethez  tartozó,  tőle 
4  km.-nyú'e  fekvő  Rákosfalva.  A  főváros  hatá- 
rán kívül,  Czinkota  közelében.  Mátyásföld  né- 
ven keletkezett  nagy  nyaralótelep.  i).  felé  szin- 
tén B.  határán  túl  számos  község,  illetve  telep 
jött  létre ;  ilyen  Kispest  (30,175  lak.),  Pestszent- 
lőrincz  (7826  lak.),  Erzsébetfalva  (30,919  lak.). 
Nagyobb  távolságban  Dunaharaszti  szolgál  a 
fővárosi  lakosság  kedvelt  nyaralójául.  E  részek- 
nek jó  közlekedésük  van  a  fővárossal  a  harasztii, 
czinkotai  és  szentlőrinczi  helyi  érdekű  vasutak 
és  a  zimonyi,  hatvani  és  czeglédi  vonalak  áltg,l. 
É.  felé  a  gyártelepek  hosszii  sora  kapcsolja  Új- 
pestet (55,221  lak.)  a  fővároshoz  ;  ez  és  a  szom- 
szédos Bákospalota  (25,097  lak.)  B.  fiókjaiul 
tekinthetők ;  utóbbinak  ílókjai  Pestújhely  (5559 
lak.),  mlg  Csömörből  Bákosszentmihály  (6555 
lak.),  Rákoskeresztúrból  pedig  Rákosliget  (2624 
lak.)  vált  ki.  Ezek  a  fővárosból  nyerték  népes- 
ségöket  s  innen  gyarapodnak.  A  távolabb  vidéken 
Gödöllő,  a  király  kastélyával  és  szép  parkkal, 
Főt,  a  gr.  Károlyi-féle  kastéllyal,  parkkal  ós 
gyönyörű  templommal,  Aszód,  javítóintézettel, 
Péczel  szép  kastélylyal,  sok  nyaralóval,  ócsa, 
gyönyörű  templommal  ,a  jelentékenyebb  községek. 

A  jobbparton  a  Budai  hegység  (1.  o.)  a  termé- 
szeti szépségek  nagy  tömegét  egyesíti  magában. 
A  Svábhegy  ós  vidéke  a  fővárosi  lakosság  leg- 
szebb nyaralótelepe ;  gyönyörűen  fejlődött  s  ren- 
delkezik a  modern  kényelem  minden  eszközével 
(vasút,  telefon,  üzletek,  iskola,  templom  stb.) ;  a 
Zugliget  nem  kevésbbé  szép  ós  kedvelt,  újabban 
a  lÁpótmezö  és  Hűvösvölgy  fejlődik  rohamosan. 
A  Budai  hegységtől  D.  feíé  Budafok,  Kistétény, 
Nagytétény,  Érd,  Törökbálint  és  Budaörs  a  je- 
lentékenyebb községek,  még  tovább  Torbágy  ós 
Bia  tűnik  ki  csinos  vidékével.  A  Duna  mentén 
felfelé  a  Nagy;  Kevélyhegy  csoportja  terül  el,  5e- 
kásmegyer,  Üröm,  Pilisboros  jené,  Csobánka  és 
Budakalász  községekkel ;  Üröm,  Alexandra  Pav- 
lovna  orosz  nagyhercegnő,  József  nádor  nejének 
mauzóleumáról  nevezetes.  Még  odább  É.  felé  Po- 
máz  és  Szentendre  fekszik,  melyeken  tűlVisegrá- 
dig  ésBíztergomig  a  Pilis-hegység,  vagyis  a  Dunai 
tráchithegység  természeti  szépségekben  gazdag 
csoportja  terül  el  a  Pilis-heggyel  és  Dobogókő- 
vel (rajta  a  Magyar  Turista-EgyestÜet  br.  Eötvös 
Loránd-menedékháza).  A  közlekedés  itt  kevésbbé 
kielégítő  ;  a  szentendrei  ós  esztergomi  h.  é.  vasút, 
a  Magyar  folyam  és  tengerhajózási  és  a  Duna- 

5* 


Budapest  —     68     — 

gőzhajózási  táraiilat  tartja  azt  fenn.  Még  távo- 
labb Tata  városa  a  fővárosi  iíözönsóg  egyik  ked- 
velt kiránduló  helye. 

Története. 

B.  története  a  kelták  idejéig  nyúlik  vissza ; 
még  Kr.  e.  alapíták  a  kelták  a  mai  Óbuda  helyén 
fekvő  Ak-ink  (a.  m.  bövlz)  várost,  melyet  a  Kr.  u. 
II.  században  itt  megtelepedő  rómaiak  Aquin- 
cww-nak  (1.  o.)  neveztek  el ;  e  nagy  jelentőségre 
vergődött  telepet,  mely  Hadrianus  alatt  munici- 
pium,  Septimius  Severus  alatt  colonia  rangra 
emelkedett,  a  Duna  túlsó  partján  fekvő  Contra- 
aquincummal  hajóhíd  kötötte  össze,  egyúttal  ha- 
tárállomásial  szolgált  a  birodalomtól  K.- re  elterülő 
barbár  országok  ellen.  A  rómaiak  uralmát  a  nép- 
vándorlás idejében  a  hunok,  keleti  gótok  s  longo- 
bárdok 8  végül  az  avarok  és  szlávok  váltották 
fel,  kiknek  korából  valók  a  Buda  és  Pest  nevek. 


Budapest 

Béla  király  a  mongolok  eltávozása  után  belát- 
ván a  Dunának  védelmi  fontosságát,  a  mentében 
emelkedő,  addig  be  nem  épített  dombot  (a  mai 
várhegyet)  a  támadások  ellen  szolgáló  várrá  ala- 
kíttatta át ;  az  ott  keletkező  új  várat  a  magyarok 
Budának,  a  régi  Budát  Óbudának  nevezték  el ; 
ekkor  lett  a  balparti  Pestből  Nagy-Pest,  míg  a 
jobbparti  Pest  (a  mai  Ráczváros)  a  Kis-Pest  nevet 
nyerte.  Buda  külvárosai  voltak  Felhévvíz  (a  mai 
Császárfürdő  táján)  és  Alhévvíz  (a  Rudas-  és  Rác- 
fürdő  környéke),  Szt.-Péter  (a  mai  Víziváros)  és 
Szt.- Jakab  (a  mai  Újlak);  Buda  várától  É.  -ra  a  vár 
alatt  Tótfalu  feküdt.  A  régi  Pest  a  Kalap-utcától 
a  Régi  posta-utcáig  terjedt ;  külvárosai  voltak  Uj- 
Bécs  és  Jenő  (a  mai  Lipótváros  helyén)  és  Szent- 
Erzsébetfal  va  v.Szentf  alva  (a  Kalap-utcától  a  vám- 
házig). A  várhegyen  keletkezett  új  városban  fel- 
épült a  Boldogasszony  temploma  (a  mai  koronázó 
templom),  a  biztos  menedéket  szolgáltató  Nyulak 


Buda  1470-ben. 


A  hunok  a  hagyomány  szerint  újból  felépítették 
Aquincumot  s  azt  Etelvárának  vagy  Budának  ne- 
vezték. A  magyarok  bejövetele  előtt  a  mostani 
Pest  és  Buda  helyén  a  két  római  város  téglavető 
telepei  és  mészégető  kemencéi  voltak,  innen  az 
egyik  németül  Ofen,  a  másik  szláv  nyelven  Pest 
nevet  nyert,  melyek  mindegyike  kemencét  je- 
lent. A  magyarok  a  Buda  és  Pest  neveket  meg- 
hagyták s  alattuk  mindkét  város  f  elvirágzott.Tör- 
ténetükről  azonban  keveset  tudunk.  1046.  a  ke- 
reszténység ellen  fellázadt  pogányok  a  pesti  hegy- 
ről (utóbb  Gellérthegy)  levetették  Gellért  püspö- 
köt ;  1156.  Buda  (a  mai  Óbuda)  már  prépostság  és 
társas  káptalan  székhelye  s  királyi  lak  volt ;  Pest 
kezdettől  fogva  kereskedő  város  volt  s  nagy  jólét- 
nek örvendett;  kereskedelmét  leginkább  bolgárok 
tartották  fenn.  A  tatárok  a  sajói  csata  után  Pest 
alatt  termettek,  a  várost  felgyújtották  s  lakóit 
kegyetlenül  lemészárolták  (1241  április).  A  Duna 
gátat  vetett  továbbnyomulásuknak,  de  midőn  a  fo- 
lyam a  rákövetkező  kemény  télen  befagyott,  Buda 
is  Pest  sorsára  jutott. 


szigetén  kolostorok  jöttek  létre  s  az  apáca-kolos- 
torba vonult  Margit  királyleánytól  nyerte  a  szi- 
get mai  nevét.  1250  köinil  a  hegyen  épült  Buda 
már  rektor  igazgatása  mellett  rendes  várossá  ala- 
kult, s  lakói  a  III.  Miklós  pápa  legátusa,  fermoi 
Fülöp  püspök  által  1279.  egybehívott  zsinatot, 
mivel  a  király  jogait  csonkítani  merészelte,állam- 
csinnyel  feloszlatták.  A  város  ezáltal  megnyerte 
Kun  László  kegyét,  aki  1286.  a  Rákosra  az  első 
országgyűlést  hívta  egybe.  Az  utolsó  Árpád  ha- 
lála után  Buda  Róbert  Károly  ellen  foglalt  állást, 
seregét  szétverte  s  ezzel  a  pápa  egyházi  átkát  zú- 
dította fejére  ;  1307.  mégis  meghódolt  Róbert  Ká- 
rolynak, de  ez  csak  ritkán  fordult  meg  itt,  s  ha- 
talmát a  rektor  (várkapitány)  személyesítette ;  a 
mai  királyi  palota  helyén  az  Istvánvárat  építtette 
s  ő  verette  Budán  az  első  aranyforintot.  Nagy 
Lajos  uralma  jótékony  hatással  volt  a  városra  ; 
maga  gyakran  lakott  Budán  ;  1347.  kiváltságle- 
velet adott  lakóinak  s  az  árúmegállítás  jogával 
ruházta  fel.  Óbudát,  az  anyakirálynő  lakóhelyét, 
királyi  várossá  emelte. 


Budapest 


—     69 


Budapest 


A  Nagy  Lajos  után  bekövetkezett  zavaros  időben 
Buda  is  sokat  szenvedett ;  liozzájárult  még,  hogy 
Zsigmondot  pénzzavarából  Pest  városa  segítvén 
ki,  ez  azt  a  jogot  nyerte  tőle,  hogy  a  birót  és  6 
esküdtet  ne  többé  Buda  adja  a  városnak,  hanem 
a  polgái'Silg  saját  kebeléből  választhassa  ;  Zsig- 
mond koi'ában  azonban  francia  építőmesterek  ál- 
tí\\  újjáépült  a  királyi  vár  s  Buda  a  német  csá- 
szár székhelye  lett.  Zsigmond  halála  után  nem- 
zetiségi viszályok  törtek  ki  Budán,  minek  az  volt 
a  következménye,  hogy  ezentúl  évenkint  felváltva 
magyar  és  német  birót  s  6  magyar  és  6  német 
esküdtet  választottak.  Ugyanekkor  pái-tviszályok 
dúltak  az  egész  országban  s  V.  László  a  cselszövő 
Cíllei-párt  rábeszélésére  Hunyadi  Lászlót  a  budai 
Szt.  György-téren  1457  márc.  16.  kivégeztette.  A 
csakhamar  Prágában  meghalt  V.  László  után  meg- 
választott Hunyadi  Mátyás  király  alatt  Buda  és 
Pestvinigzásnak  indult;  Pestet  erős  fallal  vétette 
körül,  Buda  városát  is  falakkal  erősíttette  meg ; 
Buda  vára  fejedelmi  székhellyé  vált,  melynek  pa- 
zar fényéről  mesés  leírásokat  közöltek  ama  kor 
történetírói :  az  országgyűlések  ós  a  királyi  udvar 


Ferdinánd  vezére,  Roggendorf,  25,000  emberrel 
ostromolta  Buda  várát,  melyet  Martin  uzzi  csak 
2400  fegyveressel  védett ;  de  a  beállott  éhínség 
már-már  arra  késztette  a  polgárságot,hogy  a  várat 
titokban  feladja.  A  terv  nem  sikeiült,  az  összees- 
küdt polgárok  elmenekültek,  többeket  Martinuzzi 
kivégeztetett  s  vagyonukat  lefoglalta.  Kevéssel  rá 
megérkezett  a  török  hadsereg,  tönkre  tette  a 
Pestre  menekülő  Roggendorf -féle  sereget  s  Pestet 
elfoglalta ;  1541  szept.  2.  csellel  megszállta  Buda 
várát,melyet  a  magyarok  hősies  elszántsággal  az  ö 
számára  védelmeztek  volt.  Szolimán  nem  tartotta 
meg  ígéretét,  hogy  Budát  János  Zsigmondnak 
vissza  fogja  adni,  s  a  főuraknak,  a  nemeseknek  s 
főpapoknak  egy  hét  alatt  ki  kellett  a  várból  taka- 
rodniok.Igy  került  Buda  a  törökök  kezébe,  amely- 
ben 1541—1686.  maradt. 

Ez  idő  alatt  Buda  és  Pest  fejlődése  teljesen  meg- 
akadt ;  előkelő  s  vagyonos  lakossága  kiűzetett 
vagy  kivándorolt,  kereskedelme  teljesen  meg- 
szűnt, művelődésének  minden  nyoma  elpusztult. 
A  visszafoglalására  intézett  támadások  alatt(1542, 
1598, 1602  és  1684)  a  városok  nagy  része  romba 


Buda  és  Pest  a  XVII.  században. 


fénye  sok  főurat  vonzott  Budára,  s  egymás  után 
épültek  ott  a  főurak  és  főpapok  palotái.  Mátyás 
1478.  a  Zsigmond  korabeli  óbudai  főiskola  he- 
lyébe Budán  új  főiskolát  állított  föl,  tudósok. 
Írók  csoportosultak  körülötte,  könyvnyomda  lé- 
tesült s  a  királyi  könyvtár  párját  ritkította ;  a 
kereskedelem  is  nagy  lendületet  vett  s  általában 
ekkor  élte  Buda  fénykorát. 

Mátyás  halála  után  Buda  hanyatlásnak  indult ; 
1514.  Dózsa  György  hada  fosztogatta  Buda  kül- 
városait s  Pestet  is  ostrom  alá  vette.  1526-ban  volt 
az  utolsó  országgyűlés  a  Rákoson  ;  a  mohácsi  vész 
hallatára  az  özvegy  királyné  odahagyta  Budavá- 
rát, a  német  s  a  magyar  polgárság  éj  idején  meg- 
futamodott s  Szolimán  szultán  akadálytalanul  fog- 
lalhatta el  Budát;  a  királyi  várat  minden  kincsétől 
megfosztotta,  a  polgári  várost  pedig  felgyújtotta. 
3  napig  tartott  a  város  égése  s  utána  romlialmaz 
állott  a  hajdani  királyi  székváros  helyén.  A  törö- 
kök elvonulása  után  Szapolyai  megszállta  Budát, 
de  Ferdinánd  hadserege  elől  már  1527.  kénytelen 
volt  elvonulni.  1529-ben  a  szultán  ismét  elfoglalta 
Budát  s  Szapolyai  Jánosnak  adta  át,  aki  Pestet 
is  elfoglalta  ;  halála  után  Ferdinánd  hadai  ellen- 
állás nélkül  elfoglalták  Pestet,  ezért  Szapolyai 
kis  fiának  gyámja  Martinuzzi  György  ismét  be- 
hívta a  török  hadakat,  hogy  Pestet  visszafoglalja. 


dőlt,  s  ami  megmaradt,  azt  a  gyakori  tűzvészek 
és  lőporrobbauások  pusztították  el ;  1602-ben  sike- 
rült a  keresztényeknek  Pestet  bevenni,  de  két  év 
múlva  ismét  török  kézre  került.  Lotharingiai  Ká- 
roly végre  1686  szept.  2.  visszahódította  Buda 
várát  (1.  Bíídavár)  a  ezzel  új  fejlődés  korszaka 
kezdődött.  L  Lipót  1703.  sz.  kir.  várossá  emelte 
Pestet,  de  a  Rákóczi-kor  zavarai  s  a  pestis  ret- 
tentő pusztításai  annyira  apasztották  népessé- 
gét, hogy  1710.  csak  háromszáz  iakosa  maradt. 
A  város  gyorsan  heverte  ki  a  nagy  csapást.  A 
vármegye  hatósága  visszaköltözött  Pestre,  in. 
Károly  1723.  ide  helyezte  át  a  hétszemélyes 
és  a  kir.  táblát  s  a  Károlykaszáruya  nagy  épü- 
letét emeltette.  Mária  Terézia  alatt  épült  a  ki- 
rályi palota  s  az  állandó  hajóhíd  (az  egykori  Kis- 
híd-utca,  ma  Türr  István-utca  irányában) ;  II.  Jó- 
zsef 1784.  Pestre  hozta  az  egyetemet  s  két  évvel  rá 
felépült  a  papnevelde  s  messze  a  városon  kívül  az 
Újépület.  Ebben  az  időben  keletkezett  a  Lipótvá- 
ros, 1796.  a  polgári  (ma  Rókus-)  kórház,  1799.  a 
Városliget  s  1808.  a  szépítési  egylet,  melynek  ha- 
tása alatt  Pest  régi  falai  leomlottak.  A  tulajdon- 
képeni  nagy  lendület  korszaka  a  XVIII.  sz.  végén 
indult  meg  s  egyik  megalapítója  József  kir.  her- 
ceg, Magyarország  nádora,  aki  minden  erejét  Pest 
város  felvirágoztatására  fordította.  A  XIX.  sz.  első 


Budapest 


—     70 


Budapest 


évtizedeiben  létesültek  a  nemzeti  múzeum,  a  ma- 
gyar tudós  társaság,  a  nemzeti  kaszinó,  a  nemzeti 
szinház,  a  vakok  intézete,  a  lóversenyek,  a  dunai 
gőzhajózás ;  gr.  Széchenyi  István  f  enkölt  szelleme 
hatotta  át  a  testvérvárosok  lakosságát  s  az  egész 
nemzetet,  mely  példátlan  áldozatkészséggel  te- 
remtette meg  közművelődésének  s  anyagi  jólété- 
nek nélkülözhetetlen  tényezőit.  Még  az  1838-iki 
rettentő  árvíz  is  csak  pillanatnyilag  tudta  meg- 
bénítani a  közszellem  példátlan  lendületét.  Az 
árvizet  követő  évtizedben  ipar  és  kereskedelem, 
irodalom  ós  művészet  váratlanul  gyors  fejlődés- 
nek indult;  ez  időszakba  esik  Pest  első  rend- 
szeres szabályozása ;  ekkor  jött  létre  a  lánchíd, 
a  pesti  hazai  első  takarékpénztár,  a  Kisfaludy-tár- 
saság,  a  természettudományi  társulat  s  az  orvos- 
egyesület ;  ekkor  vetették  meg  a  későbbi  műegye- 
tem alapját  a  József -ipartanodában,  ekkor  létesül- 
tek az  első  vasúti  vonalak  (Váczra  és  Szolnokra). 
Az  1848.  év  új  korszak  kezdetévé  vált ;  a  kül- 
földi mozgalmak  hatása  alatt  a  magyar  nemzet- 
ben is  felébredt  a  szabadság  eszméje ;  márc.  15-én 
született  meg  Pesten  a  nemzet  óhajait  kifejező 
12  pont  s  a  pozsonyi  országgyűlésen  V.  Ferdinánd 
személyesen  hirdette  ki  a  szentesített  alkotmá- 
nyos törvényeket,  melyek  a  nemesi  kiváltságokat 
eltörölték,  Pestet  jelölték  ki  az  országgyűlés  s 
«Budapestet»  a  kormány  székhelyéül.  Az  első 
magyar  felelős  minisztérium  Pozsonyból  Pestre 
költözött  s  júl.  5.  itt  nyitotta  meg  a  király  nevé- 
ben István  főherceg  nádor  az  első  népképviseleti 
országgyűlést.  Az  eddigi  békés  reformmozgal- 
makat azonban  csakhamar  tűz  és  vas  váltotta  fel. 
Az  ország  D.-i  részében  kitört  forrongás  a  fővá- 
ros helyzetét  is  súlyossá  tette.  Jellasics  Magyar- 
országba betört,  a  nádor  szept.  25.  leköszönt,  a 
cs.  kir.  biztossá  kinevezett  Lamberg  Ferenc  altá- 
bornagy pedig  a  Lánchídon  szept.  28.  a  nép  dühé- 
nek áldozatául  esett.  B  hírre  Windischgratz  Pest 
felé  nyomult,  a  készületlen  várost  1849  jan.  5-én 
elfoglalta  s  az  ostromállapotot  kihirdette.  Az  e 
közben  szervezett  magyar  nemzeti  sereg  közele- 
désére az  osztrákok  ápr.  24.  a  fővárosból  kivo- 
nultak 8  csak  Hentzi  vezérőrnagy  maradt  meg 
helyőrségével  a  Várban,  amelyet  a  magyar  had- 
sereg Görgei  vezérlete  alatt  heves  ostrom  után 
máj.  21.  elfoglalt  (bővebben  l.  Budavár).  A  fel- 
szabadított Buda  és  Pest  ismét  a  kormány  szék- 
helye lőn,  de  csak  rövid  időre.  Az  oroszok  betörése 
újabb  fordulót  jelöl.  Júl.  13.  Budavára  ismét  a 
császáriak  kezében  volt. 

■  Az  184;9-re  következő  katonai  és  rendőri  ura- 
lom alatt  a  közélet  minden  ágában  tespedés  állott 
be :  szinház,  irodalom,  zene  és  jótékonyság  ké- 
pezték talán  az  egyetlen  tért,  melyen  nemzeti  tö- 
rekvések érvényesülhettek.  De  a  nemzet  lassan- 
ként felébredt  tespedéséből  s  az  1859-iki  esemé- 
nyek óta  új  mozgalom  járta  át  az  egész  országot. 
Az  1861 -iki  országgyűlésen  lazulni  kezdtek  Ma- 
gyarország békói  8  miután  1866.  Ausztriát  a 
königgrátzi  vereséggel  még  egy  ujabb  súlyos 
csapás  érte  volt,  az  uralkodó  a  nemzettel  kibé- 
kült. Az  1867  jún.  8-iki  koronázás  Magyarország 
és  a  főváros  történetének  legújabb  korszakát 
nyitja  meg.  Az  alkotmány  visszaállítása,  az  or- 
szággyűlés színhelyének  Pestre  való  állandó  át- 


helyezése, majd  1872.  Pest,  Buda  és  Óbudá- 
nak B.-té,  a  magyar  birodalom  fővárosává  való 
egyesítése  B.f  elvirágzásának  megalapítójává  lett. 
Az  azóta  letelt  4  évtized  alatt  lett  B.  csak  való- 
jában hazánk  fővárosává,  szellemi  ós  anyagi  mű- 
veltségének, politikai  és  társadalmi  életének  köz- 
pontjává s  az  európai  nagy-  és  székvárosok  méltó 
vetélytársává. 

Hazánk  újabbkori  történetének  legfontosabb 
mozzanatai  az  utolsó  40  év  alatt  itten  játszód- 
tak le,  8  így  azok  B.  történetének  is  mozzana- 
taivá lettek ;  azokat,  amelyek  különösen  ós  úgy- 
szólván kizárólag  a  főváros  történetéhez  tartoz- 
nak, a  megelőző  hasábokon  ismertettük.  Ezek,  mint 
láttuk,  főként  a  főváros  szellemi  ós  anyagi  haladá- 
sának egyes  határköveit  jelzik.  Történeti  szem- 
pontból azonban  legfontosabb  az  a  változás,  mely 
a  fővárosi  közigazgatás  szervezése  tekintetében 
állott  be  az  egyesítés  óta  elmúlt  38  év  alatt.  B  te- 
kintetben is  legfontosabb  a  szervezetnek  az  a  módo- 
sítása, mely  a  törvényhatósági  bizottság  1911  júl.  5. 
tartott  közgyűlésén  fogadtatott  el,  s  mely  jelenleg 
kormány  hatósági  jóváhagyás  alatt  áll.  Bz  az  új 
szervezés  kibővíti  a  közigazgatás  eddigi  kereteit, 
újabb  beosztást  adva  az  ügyosztályok  és  szak- 
hivatalok működésének,  új  állások  létesítésével, 
a  szolgálati  viszonyoknak  helyesebb  alapokra 
való  állításával ;  megelőzte  ezt  az  1909.  méltá- 
nyosabb alapon  megszerkesztett  új  nyugdíjsza- 
bályzat, mely  előfutára  volt  az  1911-iki  szerve- 
zeti szabályzatnak. 

Az  1873-iki  egyesítés  óta  máig  B.-nek  3  fő- 
polgármestere volt  és  pedig  Ráth  Károly,  Már- 
kus József  és  a  jelenlegi :  Fülepp  Kálmán  ;  pol- 
gármestere pedig  4  és  pedig  Kamermayer  Ká- 
roly, Márkus  József,  Halmos  János  és  a  jelen- 
legi polgármester :  Bárczy  István  dr. ;  mindany- 
nyian  nagy  szeretettel  s  ügybuzgalommal  fára- 
doztak és  fáradoznak  a  főváros  felvirágoztatásán 
és  nevükhöz  számos,  a  főváros  érdekeit  előmoz- 
dító nevezetes  alkotás  fűződik. 

Irodalom. 

A  Budapestet  tárgyaló  gazdag  irodalomból  csak  a  nevezete- 
sebb müveket  említjük  fel  s  a  hivatalos  kiadványok  közül 
csak  a  közérdeküeket. 

Általános úmertetéseU, monográfiák  :  k  fővárosi  Statisztikai 
hivatal  heti  kimutatásai,  havi  füzetei  és  közleményei,  külö- 
nösen Körösi  József  és  Thirring  Gusztáv,  B.  főváros  az  1901. 
évben,  B.  1904—5,  2  köt.;  továbbá  B.  székesfőváros  Statisz- 
tikai Évkönyve,  szerk.  Thirring  Gusztáv  (eddig  10  köt.) ; 
Gerlóczy  Gyula  és  Dulácska  Géza,  B.  és  környéke  termé- 
szetrajzi, orvosi  és  közmivelödési  leirása,  B.  1879.,  3  köt.  ; 
Thirring  Gusztáv,  B.  székesfőváros  a  millennium  idejében 
(Matlekovits,  Magyarország  az  ezredik  évben,  IX.  köt.),  B. 
1898;  Edvi  Illés  Aladár,  B.  műszaki  útmutatója,  B.  1896; 
Guthi  Imre,  Fővárosi  Almanach,  Lexikon  és  Útmutató,  1910 — 
1912 ;  Oscar  v.  Krücken,  B.  in  Wort  und  Bild,  Berlin  1900 ; 
Palugyay  Imre,  Buda-Pest  sz.  k.  városok  leirása.  Pest  1852  ; 
Az  Osztr.-Magy.  Monarchia  írásban  és  képben  c.  vállalatnak 
B.-et  tárgyaló  kötete,  1892  ;  Körösi  József,  B.  magyaro- 
sodása, B^  1883,  akad.  értekezés;  Thirring  Gusztáv,  Das 
Wachstum  Budapests,  Österr.-ung.  Revue  1892:  Kovács  Pál, 
B.  és  környéke  a  magyarság  szempontjából,  B.  1880;  J.  V. 
Haufler,  Buda-Pest,  historischtopographische  Skizzen,  Pest 
1854;  Hunfalvy  János,  Magyarország  és  Erdély  képekben  ; 
Franz  Schams,  VoUstandige  Beschreibung  der  kgl.  freyen 
Hauptstadt  Ofen,  Buda  1822;  Patacsich  József,  8z.  k.  Pest  vá- 
rosának leírása,  Pest  1831  ;  Franz  Schams,  VoUstSndige 
Beschreibung  der  kgl.  Freystadt  Pest  in  Ungarn,  Pest  1821; 
Jankovich  Ant.,  Pesth  und  Ofen  mit  ihren  Einwohnern,  be- 
sonders  in  medicinischer  und  anthropologischer  Hinsicht, 
Buda  1838;  Patisz  Károly,  Beschreibung  der  kgl.  Freistadt 


p 


Budapest 


—     71     — 


Budapest 


Pesth,  Pest  1833  ;  Dietze  Christ.  Jos.,  Ideen  zur  Erhöhung 
derWichtigkeitder  kgl.  Preistadt  Pesth,  Pest  1822  ;  Pano- 
ráma von  Pest  und  Ofen,  Leipzig  1838 ;  GemSlde  von 
Pest  und  Ofen  mit  ihrer  Umgebung,  2.  kiadás,  Pest  1841  ; 
Lever  J.,  Die  StadtPest  und  ihre  Qegend,  u.  o.  1803;  Peld- 
mann  G.  h..  Pest  und  Ofen,  u.  o.  1844,  új  kiad.,  1855,  1859; 
Porfflnfrer  Jos.  And.,  Wegweiser  für  Premde  und  Einheimi- 
sche  durcli  die  kgl.  ung.  Freystadt  Pest,  Buda  1827;  Bél  M., 
Notitia  Hungáriáé  novae  historico-geographica,  3.  k.  1737. 
A  nagyszámú  úti  kalauzok  közül:  Szálai  és  Kahn,  Die 
ungarische  Metropole,  B.  1888  ;  Heksch  Sándor,  Illustrirter 
Fiihrer  durch  B.  und  ümgebung,  Wien  1882  ;  Steinacker, 
B.,  Europ.  Wanderbilder  84—86.  füzet  ;  Kahn  József,  An 
illustrated  guide  of  B.,  B.  1891  ;  Hevesi  Lajos,  B.  és  kör- 
nyéke, B.  1873;  Qelléri  Mór,  B.  a  kiállítás  alatt,  u.  o.  1885 
Palóczi  Lipót,  B.  és  környéke,  u.  o.  1896;  Thirring  Gusztáv, 
B.  környéke,  u.  o.  1900. 

Térlcépek  :  Budapestről  százával  vannak  térképek  külö- 
nösen a  XVllI.  sz.-tól  kezdve  ;  legtöbb  a  Fővárosi  Múzeum- 
ban, a  fővárosi  mérnöki  hivatal  térképtárában.  Neveseb- 
bek :  Homolka  tervrajza  1893;  A  mérnöki  hivatal  által  ki- 
adott különböző  méretű  térképek;  Kogutowicz  Manó  térképei. 

Fizikai  viszonyok  :  Szabó  József,  B.  és  környéke  geoló- 
giai tekintetben,  B.  1879  ;  n.  a.,  B.  területének  földtani 
fejlődése,  M.  T.  Akad.  Értesítő  1856;  u.  a.,  Pest-Buda  kör- 
nyékének földtani  leírása.  Pest  1858;  Hantken  Miksa,  Az 
esztergomi  barnaszén-terület  földtani  viszonyai,  M.  k.  föld- 
tani int.  1.  óvk.  1871,  3—140.  lap;  Koch  Antal,  A  Szt.-Endre- 
Visegrádi  és  a  Pilis  hegység  földtani  leírása,  M.  k.  földtani 
intézet  1.  évk.  1871,  141—196.  1.;  Hofmann  Károly,  A 
Buda-Kovácsi  hegység  földtani  viszonyai,  u.  o.,  1871, 199— 
274.  lap;  Szabó  József,  Fóth-GödöUÖ- Aszód  környékének 
földtani  viszonyai.  Földtani  Közlöny  1872;  Zsigmondy  Vilmos, 
A  városligeti  artézi  kút  B.-en,  B,  1878  ;  Inkey  Béla, 
Szt.-Lörincz  vidékének  talajtérképezése,  M.  k.  földtani  int. 
évk.  1892  ;  Borbás  Vince,  B.  és  környékének  növényzete, 
n.  0.  1879  ;  B.  meteorológiai  viszonyai,  kiadja  a  meteor, 
közp.  int.,  u.  0.  1879  :  Bozóky  Endre,  B.  meteorológiai 
állapotai,  Term.  tud.  Közlöny  pótfüzetei  1892,  39—48.  lap  ; 
Havas  Sándor,  A  főváros  erdészeti  viszonyai.  Erdészeti 
Lapok  1885  ;  Punk  Gyula,  Der  Weinbau  von  Ofen  und  des- 
sen  ümgebung,  Buda  1868  ;  A'  fővárosi  talajvizsgáló  bi- 
zottság jelentései,  B.  1875  ;  Révy  Gyula,  A  Duna  B.-en, 
n.  0.  1876  ;  Benkert  Antal,  Erinnerungsbuch  an  die  ver- 
heerende  Überschwemmung  1838,  Pest  1838  ;  Szabó  A.,  Pest 
városába  berontott  nagy  vízáradása  1838.  esztendőben. 
Pest  1838. 

Pűrdőlc,  ás"ávyos  források  :  Gerlóczy  Zsigmond  és  Hankó 
Vilmos,  B.  fürdői,  B.  1891  ;  Tors  Kálmán,  A  Margitsziget, 
u.  0.  1873  ;  Verzár  A.,  Der  Kurovt  Mai-garetheninsel  in  B., 
u.  o.  1885  ;  Hauer  Károly,  Chemische  Analyse  der  Mattoni 
et  Wille'schen  vereinigten  6  Ofner  Königs-Bitterquellen, 
u.  0.  1878  ;  Bruck  Jakab,  Der  Kurort  Elisabeth-Salzbad  und 
dessen  Bitterquellen,  u.  o.  1866  ;  Szontagh  Tamás,  Az  Aes- 
cnlap^társaság  kelenföldi  kútjairól,  Földtani  Közlöny  1882  ; 
Presenius,  Chemische  Untersnchung  der  Hunyadi  János 
Bittersalzquellen.  VViesbaden  1878 ;  Andreas  Saxlehner's 
Hunyadi  János  Bittersalzquelle,  B.  1884  ;  Fehling  és  Kunze, 
Die  natürliche  Franz  Josef-Bitterquelle,  u.  o.,  1883  ;  Hein- 
rich,  Das  Raitzenbad  in  Ofen,  Leipzig  1873  ;  Chyzer  Kornél, 
Die  namhafteren  Kuroi-te  und  Heilquellen  Ungarns,  Stutt- 
gart 1887;  Than  Károly,  A  margitszigeti  hévforrás  vegyi 
elemzése,  B.  1875,  Értek,  a  term.  tud.  köréből  VII.  k.  9.  sz. ; 
Dr.  Vári  Szabó  János,  A  budai  Sósfürdö,  u.  o.  1878  ;  Linz- 
bauer,  Die  warmen  Heilquellen  der  Hauptstadt  Ofen,  Pest 
1837 ;  Illés,  A  budai  Császárfürdö leírása,  Buda  1847  ;  Stocker, 
Thermographia  Budensis,  Augsburg  1721  ;  Oesterreicher, 
Analyses  aquarum  Bndensinm,  Buda  1781  ;  Edvi  Illés  L.,  A 
budai  hévvizek.  Pest  1843 ;  Frankéi  A.,  Das  Ofner  Kaiserbad, 
a.  0.  1853 ;  Molnár  I.,  A  hévvizek  Buda  környékén,  B.  1869  ; 
Than  Károly,  A  városligeti  artézi  kút  hévforrásainak  vegyi 
elemzése,  n.  o.  1880. 

Népesség:  Thirring  Gusztáv,  A  bevándorlás  hatása  B. 
népességének  alakulására,  Főv.  Stat.  Havifüzetek  1893; 
u.  a,,  Der  Einfluss  der  Wanderungen  auf  die  Entstehung 
der  Bevölkerung  von  B.,  B.  1907. 

KöB^műveló'dés :  Békey  Imre,  B.  főváros  közoktatásának 
vázlatos  története  1868—81,  B.  1882  ;  Dr.  Pauler  Tivadar, 
A  B.-i  kir.  magy.  tud.  egyetem  története,  u.  o.  1880—82  ; 
Dr.  Toldy  László,  A  B.-i  Erzsébet-leányárvaház  1861—86, 
u.  o.  1888 ;  Dr.  Thanhotfer  Lajos,  Az  állatorvosi  tanintézet 
története,  u.  o.  1888  ;  GyertyánCTy  István,  A  B.-i  áll.  elemi 
és  polg.  isk.  tanítóképezde  múltja  és  jelene,  u.  o.  1882  ;  A 
fővárosi  képzőművészeti  bizottság  jelentése  10  éves  műkö- 
déséről 1880—90,  u.  0. 1891  ;  Vajdafy  Emil,  A  nemzeti  zenede 
története,  u.  o.  1890  ;  Reményi  Antal,  Emlékkönyv  a  Petőfi- 
szobor  leleplezése  alkalmából,  n.  o.  1882  ;  Knrtz  Vilmos,  A 
B.-ferencvárosi  r.  kat.  plébániatemplom  tért.  vázlata,  n.  o. 


1879 ;  Thirring  Gusztáv,  B.  közoktatásügye  az  1905/06.  tan- 
évben és  a  községi  iskolák  statisztikája  1828—1907.,  u. 
o.  1908 ;  B.  székesfőváros  iskolai  hatóságai  és  intézetei  az 
1910—11.  iskolai  évben  ;  Pauler  Tivadar,  A  B.-i  m.  k.  tni 
egyetem  története,  u.  o.  1880—85  ;  Schmall  Lajos,  A  B.-i  Jó-, 
zsef  fiárvaház  története,  u.  il  1893  ;  Divald  Kornél,  Buda  és 
Pest  régi  művészete,  u.  o.  1901 ;  u.  a.,  B.  művészete  a  török 
hódoltság  eiött,  u.  o.  1905  ;  Bárczy  István,  A  főváros  iskola- 
ügyeiről (Magy.  Paedagógia  1903..  3.  szám). 

Közgcudaság :  A  B.-i  keresk.  és  iparkamara  jelentései  ; 
Fény  vessy  Adolf,  A  pesti  hazai  I.  takarékpénztár  50  éves 
története  1840—89,  B.  1890 ;  Pólya  Jakab,  A  pesti  ma^ 
gyár  kereskedelmi  bank  keletkezésének  és  60  éves  fenn- 
állásának története  1841—92,  u.  o.  1892 ;  Rácz  Sándor, 
B.  távíró-  és  távbeszélő-ügye  1889-ben,  Kolozsvár  1890 
Országh  Sándor,  B.  középítkezései  1868—82,  u.  o.  1884 ; 
A  főv.  közmunkák  tanácsának  jelentései  (1873  óta);  Thir- 
ring Gusztáv,  A  fővárosi  szegény  néposztályok  lakásai 
(Közg.  Szemle,  1894) ;  u.  a.,  B.  építőipara  és  építkezései 
(KÖzg.  Szemle,  1900)  ;  Bricht  Lipót,  A  B.-i  keresk.  akadé- 
mia története  alapításától  1895-ig,  u.  o.  1896;  Leonhardt 
R.  R.  és  Melan  J.,  Öffentliche  Neubauten  in  B.,  u.  o.  1885; 
Deutsch  Anton,  Der  Pester  Lloyd-Gesellschaft  1853—1903, 
u.  0.  1903;  Pólya  Jakab,  A  pesti  polg.  keresk.  testUlet  és 
a  budapesti  nagykereskedők  és  nagyiparosok  társulata 
története,  u.  o.  1896. 

Közegészségügy :  A  főv.  stat.  hivatal  halandósági  munkái  ; 
Die  hygienisciien  VerhSltnisse  der  grösseren  Garnisonsorte 
der  österr.-ungar.  Monai-chie  II.  B.,  Wien  1888  ;  Tormay 
Károly,  Medicinische  Topographie  der  Stadt  Pest,  Pest 
1854 ;  u.  a.  Bevölkerung  der  StSdte  Buda-Pest  und  ihre 
Bewegung  1854—56,  u.  o.  1857  ;  Schlesinger,  Medicinische 
Topographie  der  k.  FreistSdte  Pest  und  Ofen,  u.  o.  1840  ; 
Dr.  Halász  Géza,  A  B.-en  uralgott  járványos  betegségek 
történeimé,  B.  1879  ;  Flór  Ferenc,  Hivatalos  tudósítás  az 
1846 — 47.  évi  hagymázjárványról.  Pest  1848  ;  A  járvány- 
bizottság jelentése  az  1892.  évi  koleráról,  B.  1893  ;  B.  fő- 
város közkórházainak  évkönyvei  1874—82, 1883—88,  1889— 
90  ;  A  főv.  m.  kir.  államrendőrség  főorvosi  hivatalának  je- 
lentése 1883—87.  A  B.-i  önkéntes  mentőegyesület  évköny- 
vei ;  Dr.  Fodor  József,  Egészségtani  kutatások  a  levegőt, 
talajt  és  vizet  illetőleg,  Math.  és  term.  tud.  Közlemények 
XVIL  k.  1881,  113—471.  Thirring  Gusztáv  B.  gyermekegész- 
ségügyi viszonyai,  u.  o.  1896  ;  u.  a.,  B.  közegészségügyi  és 
közművelődési  viszonyai,  u.  o.  1894 ;  Gerlóczy  Károly,  Elő- 
terjesztés a  B.-i  lakásviszonyok  rendezése  tárgyában,  B. 
1893 ;  Neményi  Ambrus.  A  B.-i  lakáskérdés,  u.  o.  1883  ; 
Hennicke  Gy.  és  v.  F.  Hüde,  B.  közvágóhídja  és  marhavá- 
sárja, u.  0.  1886;  Qyőry  Tibsre,  Guide  médical  de  B., 
n.  0.  1909.  Ezenkívül  a  vízvezetékre  vonatkozó  számos 
kiadvány,  leginkább  Wein  János,  B.  nyilvános  vízművei, 
B.  1883. 

Történelem:  Salamon  Ferenc,  B.  története,  3  kötet,  B. 
1878—85  ;  Rómer  Flóris,  A  régi  Pest,  n.  o.  1873  :  Dr.  Ká- 
rolyi Árpád,  Buda  és  Pest  visszavívása  1686  ;  Gömöri  Ha- 
vass  Sándor  (utóbb  Kuzsinszky  Bálint),  B.  régiségei,  u.  o. 
1889  óta ;  Jelentés  az  óbudai  papföldi  ásatásról,  u.  o.  1881  ; 
Dr.  Gööz  József,  B.  története,  u.  o.  1883  ;  Podhraczky  Jó- 
zsef, Buda  és  Pest  sz.  kir.  városoknak  volt  régi  állapotjokról. 
Pest  1833  ;  Horváth  István,  Pest  sz.  kir.  városnak  régi  Ofen 
német  nevéről,  u.  o.  1810  ;  Patachich  József,  Történeti 
jegyzetek  sz.  kir.  Pest  városról.  Pest  1839  ;  Havas  Sán- 
dor, Fehéregyház  és  Árpád  sírja.  B.  1883 ;  Schuster, 
Geschichte  der  Stadt  Pest,  Pest  1806  ;  Patachich  József, 
Die  BUrger  Pesths  in  der  Vorzeit  und  Gegenwart,  u.  o. 
1834  ;  Rupp  Jakab,  Buda-Pest  és  környékének  helyrajzi  tör- 
ténete, u.  o.  1869;  Némethy  Lajos,  A  Nagyboldogasszonyról 
nevezett  B.  vári  főtemplom  története,  Esztergom  1876.8zánios 
értekezés  az  Arch.  Értesítőben  és  a  Századokban;  Schmall 
Lajos,  Adalékok  B.  történetéhez,  2  k.,  B.  1899  ;  u.  a..  Ada- 
tok a  régi  Pest  történetéhez,  u.  o.  1898 ;  Michnay  A.  és 
Lichner  P.,  Ofner  Stadtrecht  von  1244-1421,  Pozsony  1845; 
Miler  I.  E.  F.,  Epitome  vicissitudinum  et  rerum  memorabi- 
lium,  Buda  1760;  Némedy  I.,  Die  Belagerung  der  Festung 
Ofen  in  den  Jahren  1686  und  1849,  Pest  1853;  Öri  G.  G., 
Margit-sziget  történelme,  Kassa  1876  ;  Schier  P.  X.,  Buda 
sacra  sub  priscis  regibus,  Viennae  1773;  Tors  Kálmán, 
Margitsziget,  Pest  1872  ;  Újhegyi  Béla,  Budavár  keletke- 
zése és  hadtörténelmi  múltja,  Temesvár  1892;  Wekerle  L., 
Álba  Maria,  mint  Árpád  sírja  holfekvésének  meghatáro- 
zása, B.  1885  ;  Zieglaner,  Die  Befreiung  Ofens  1686,  Innsbruck 
1886  ;  Die  Verteidigung  Ofens  durch  Hentzi,  Wien  1893. ; 
Dr.  Toldy  László,  B.  régibb  és  újabb  címerei,  B.  1896; 
Gárdonyi  Albert,  B.  legrégibb  kiváltságlevele,  a  Turul 
1910-iki  2—3.  füzetében. 

Budapest,  politikai  napilap,  1877.  alapította 
Wodianer    Fülöp.    Első    szerkesztője   Huszár 


Budapest-bécsi  távlovaglás 


—     72     - 


Budapesti  sriosszák 


Imi'e  volt,  kitől  rövid  idő  múlva  Brankovics 
György  vette  át  a  szerkesztést  és  vezette  1884-ig, 
amidőn  Gracza  György  lett  a  lap  szerkesztője, 
aki  20  esztendőn  át  állt  a  lap  élén.  1904  óta  Szat- 
mári Mór  a  szerkesztő.  A  lap  jelenlegi  tulajdo- 
nosa és  kiadója  Wodianer  Hugó,  udv.  tan.  A  B. 
iránya  a  tiszta  függetlenségi  és  48-as  programm. 
Kossuth  Ferenc,  hazatérte  óta,  politikai  vezére 
és  cikkírója.  A  B.  félhivatalosa  a  függetlenségi 
pártnak.  Iö07-ben  harminc  éves  fennállását  ünne- 
pelte, amikor  egy  díszes  album  keretében  megje- 
lent a  lap  története. 

Budapest-bécsi  távlovaglás.  1908  okt.  7.  meg- 
tartott lovas  mérkőzés,  amelynek  célja  volt,  a 
Budáról  Bécsig  terjedő  utat  a  legrövidebb  idő 
alatt  végiglovagolni.  A  célt  elsőnek  Wodianer 
Béla  cs.  ós  kir.  huszár  hadnagy  érte  el  16  óra  38 
p.  alatt,  ami  óránként  kb.  15  km.-es  sebességnek 
felel  meg.  Wodianer  hadnagy  lova  (Adamsapfel) 
angol  telivér  volt,  gróf  Esterházy  Miklós  Móric 
nevelése.  Második  Folis  cs.  és  kir.  huszárfőhad- 
nagy lett  (17  óra  10  p.),  harmadik  Vargyas  hon- 
védhuszárfőhadnagy  (17  óra  10 V3  P-),  negyedik 
br.  Baich  Péter  cs.  és  kir.  huszárhadnagy  (17  óra 
56  p.). 

Budapest-budafok-nagytetényi  villamos  h. 
é.  vasút.  Engedélyeztetett  a  budafoki  vonal  1899 
máre.  8-án  4381/98.  sz.  a.,  a  nagytétényi  vonal 
1908-ban  98,675.  sz.  a.  90  évre  és  megnyílt  az 
előbbi  vonal  1899  szept.  19.,  az  utóbbi  1909  ápr. 
24.  személy-  ós  áruforgalomra.  Kiindul  Budapest- 
ről a  Ferenc  József-híd  budai  oldaláról  s  a  fővá- 
ros, majd  Fest-Pilis-Solt-Kiskun  vmegye  terüle- 
tén, Albertfalván  és  Budafokon  át  Nagytétényig 
terjed,  14"4  km.  hosszban.  Rendes  vágányai  SOVoo 
legnagyobb  emelkedéssel  és  50  m.  legkisebb  su- 
gárral. Önálló  és  közúti  üzemű  vasút.  Csatlako- 
zik Budapesten  a  Budapesti  Közúti  Vaspályához 
és  annak  az  Átlós-útig  terjedő  vonalát  közösen 
használja;  Budafokon  pedig  a  Máv.  budapest- 
flumei  vonalához.  Befektetett  tőke  5.290,000  K. 
Elsőbbségi  részvény  ugyanannyi. 

Budapest  Csepeli  Atlétikai  Klub,  1.  Buda- 
pesti Atlétikai  Klub- 

Budapester  Tagblatt,  politikai  napilap,  1884 
máj.  1.  Grecsák  Károly  indította  meg  Budapesten 
és  szerkesztette  1884  végéig,  amikor  Bolgár  Fe- 
renc orsz.  képviselő  vezetése  alá  került  a  lap. 
1894-ben  az  Európa  r.-t.  tulajdonjogilag  magá- 
hoz váltotta,  de  1906  végóig  Bolgár  Ferenc 
szerkesztésében  jelent  meg  tovább  is.  1906— 
1907-ig  Weisz  Julián  orsz.  képviselő  lett  a  szer- 
kesztője, az  ő  visszavonulása  után  pedig  Schmi- 
dek  Izor.  A  lap  állandóan  liberális  politikát  köve- 
tett s  erre  a  politikai  helyzet  változásai  sohasem 
voltak  befolyással. 

Budapest-esztergom-füzitöi  h.  é.  vasút.  A 
Budapest-esztergomi  h.  é.  vasút  és  az  Bsztergom- 
almás-fü^itői  h.  é.  vasút  egyesüléséből  keletke- 
zett 1895.  Kiindulási  pontja  Budapest-Angyal- 
föld, ahonnan  Óbudáig  a  Máv.  jobbparti  körvasúti 
vonalát  a  Duna-hidon  át  Óbudáig  közösen  hasz- 
nálja, Óbudától  pedig  ÉNy.-ra  Ürömig  Budapest 
területén.  Piliscsabáig  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vár- 
megyén, onnan  Kenyérmezömajorig  és  innen  Esz- 
tergomig és  Tokodon  át  Süttőig  (valamint  a 


szárnyvonalak  Dorogtól  a  Drasche-bányatelepig 
és  Tokodtól  Annavölgyibánya-Sárisápig)  Eszter- 
gom vmegyón,  Süttötől  pedig  Almás-Füzitöig 
Komárom  vmegyén  vonul  át,  ahol  csatlakozik  a 
Máv.  budapest-bruck-királyhidai  vonalához.  A 
Máv.  jobbparti  körvonalát  Óbudától  Buda-Csá- 
szárfürdőig közösen  használja.  Kiterjedése  993 
km.  Üzemét  a  Máv.  látja  el.  Megnyittatott :  Esz- 
tergom-Almásfüzitő 1891  nov.  29.,  Óbuda-Eszter- 
gom 1895  nov.  17.,  Angyalföld-Óbuda  1896  nov. 
3.  Beruházási  tőke  18.283,400  K,  elsőbbségi  rész- 
vény 16.354,600  K. 

Budapesti  általános  villamossági  részvény- 
társulat, 1893.  alakult,  világítás  és  erőátvitel 
céljaira  egyenáram  szolgáltatására.  Egy  központi 
telepen  több  fázisú  váltakozó  áramot  termel,  ame- 
lyet négy  állomáson  megfelelő  forgó  transzfor- 
mátorokkal egyenárammá  alakítanak  át;  14  gőz- 
géppel dolgozik  s  a  belső  állomásokon  tekintélyes 
számú  akkumulátor-battériái  vannak.  Az  egész 
gépi  berendezés  munkabírása  19,800  lóerő.  A  ká- 
belhálózat hosszúsága  915  km.,  értéke  kerek 
számban  10  millió  K.  A  hálózatba  be  van  kap- 
csolva 5700  ívlámpa,  350,000  izzólámpa  és  4200 
motor.  A  társaság  fejlődését  legjobban  megvilá- 
gítja az,  hogy  míg  a  bruttojövedelemből  a  fővá- 
rosnak fizetett  5«/o  részesedés  1895.  csak  8843  K 
volt,  1910.  a  részesedés  fejében  285,771  K  37  fil- 
lért fizetett  be  a  főváros  központi  pénztárába.  Az 
engedélyidő  lejártával  a  kábelhálózat  ingyen  jut 
a  főváros  birtokába.  A  társaság  felvirágoztatá- 
sában legnagyobb  érdemet  Fodor  István  (1.  0.) 
vezérigazgató  szerzett. 

Budapesti  árú-  és  értéktőzsde,  1.  Tőzsde. 

Budapesti  Atlétikai  Klub.  1900-ban  alakult. 
Tagjainak  száma  750.  Tagjai  az  atlétika  majd 
minden  ágában  értek  el  kiváló  eredményeket,  így 
a  birkózásban,  gyaloglásban,  úszásban,  labda- 
rúgásban stb.  A  B.  1911-ben  fuzionált  a  Csepeli 
Atlétikai  Klubbal  és  felvette  a  Budapest- Csepeli 
Atlétikai  Klub  nevet.  Versenypályája  a  VI.  ker. 
Amerikai-út  36.  sz.  a.  van. 

Budapesti  (Budai)  Torna-Egylet.  Az  alkot- 
mányos éra  hatása  alatt  alakult  1869-ben  43  tag- 
gal mint  Budai  Torna-Egylet.  Később  más  budai 
tomaegylettel  fuzionálva  1885.  vette  fel  a  B.  ne- 
vet. Saját,  tágas  tornacsarnokát  1885.  építtette 
54,000  K  költséggel.  A  legtevékenyebb  torna- 
egyesületek egyike ;  foglalkozik  a  tornán  kívül  a 
testgyakorlatok  minden  ágával ;  meghonosította 
a  női  toraázást,  a  lawn-tennist,  a  ski-sportot, 
szánkózást,  ping-pong  játékot.  Tornász-minta- 
csapatok részére  1900.  vándordijat  alapított ;  a  díj 
Toldi  Miklósnak  a  farkasoldcal  való  viaskodását 
ábrázolja ;  Fadrusz  János  mesterműve.  Atlétikai 
versenyekre  1907.  a  Zsingor  Mihály  vándordíjat 
alapította.  Nemcsak  mint  testgyakorló  egylet,  ha- 
nem mint  társadalmi  tényező  is  számottevő  szere- 
petjátszik a  fővárosban.  1910-ben  1300  tagja  volt. 

Budapesti  Divatlap,  1.  Pesti  Divatlap. 

Budapesti  glosszák,  lapszéli  és  sorközi  magyar 
jegyzetek  a  budapesti  egyetemi  könyvtárnak  98. 
sz.  latin  kódexében.  A  másolatnak  látszó  kézirat 
a  XV.  sz.-ból  való  és  vasárnapi  prédikációkat 
tartalmaz,  melyeket  eredetileg  valószínűleg  Mo- 
hácsi Dénes  pécsi  kanonok  és  tolnai  főesperes 


Budapesti  helyi  érdekű  vasutak 


—     73     —   Bpesti  Ker.  Munkásbiztosftó  Pénztár 


irogatott  össze  a  század  30-a8  és  70-es  évei  között. 
A  beszédekben  sok  magyar  vonatkozás  van,  de 
egyúttal  a  gyűjteménynek  jókora  része  —  45 
prédikáció  —  máris  idegen  forrásból,  Jacobus  a 
Voragine  Sermones  Dominicales  c.  munkájából 
átvettnek  vagy  kompiláltnak  bizonyult.  Nyomta- 
tásban közrebocsátotta  az  egészet  Szilády  Áron  a 
köv.  munkában :  Sermones  Dominicales.  Két  XV. 
8z.-ból  származó  magyar  glosszás  latin  codex 
(2  köt.,  Bpest  1910). 

Budapesti  helyi  érdekű  vasntak  1889.  kelet- 
keztek oly  célból,  hogy  a  Budapesti  Közúti  Vas- 
útnak engedélyezett,  kiépített  és  üzemben  tartott 
három  különálló  helyiérdekű  vasutat  egyesítve, 
azokat  fejlesszék,  új  vonalak  létesítésével  kiegé- 
szítsék és  üzemben  tartsák.  1.  A  Imdapest-duna- 
harasztii  vonal  engedélyeztetett  1887.  s  megnyílt 
Soroksárig  1887  aug.  7.,  Dunaharasztiig  1887 
nov.  2i.  Csatlakozásban  a  Máv.  dunaparti  össze- 
kötő vonalával  és  a  Budapesti  Közúti  Villamos 
Vasúttal  kiindul  Budapest  vágóhíd  állomásról  és 
a  Dunával  párhuzamosan  D.-re  Dimaharasztiig 
terjed,  Budapest  és  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.  te- 
rületén 19-7  km.  kiterjedésben.  2.  A  hudapest- 
czinkotai,  illetőleg  kerepesi  vonal  engedélyezte- 
tett 1888,  ill.  1900.  és  megnyílt  Czinkotáig  1888 
júl  20.,  Kerepesig  1900  jún.  28.,  201  km.  kiterje- 
désben. Kiindul  a  Kerepesi-úton  a  Keleti  pálya- 
udvar mellett  fekvő  állomásáról  s  K.-re  Budapest 
és  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vármegye  területén 
Kerepesig  terjed.  A  M.  Á.  V.  vonalaival  a  Kő- 
bánya felsöpályaudvar  és  a  Ferenc  József  lak- 
tanya állomás  között  fekvő  összekötő  vonal  köti 
össze.  3.  A  budapest-szentendrei  vonal  engedé- 
lyeztetett 1887.  és  megnyílt  1888  aug.  17.  Kiin- 
dul Filátorigát  állomásról  és  északi  irányban  a 
Dunával  párhuzamosan  annak  jobb  partján  Szent- 
endréig terjed  Budapest  és  Pest-Pilis-Solt-Kiskun 
vm.  területén  163  km.-re.  Csatlakozik  a  Máv. 
jobbparti  körvasúti  vonalával  Filátorigát  állomá- 
son, a  Budapest-Esztergom-Füzitöi  h.  é.  vasúttal 
Óbudán  és  Filátorigát  állomástól  a  Pálffy-térig  a 
Máv.  vonalát  a  személyforgalomban  közösen  hasz- 
nálja és  személyvonatai  onnan  indulnak  és  oda 
érkeznek.  Befektetett  tőke  29.173,520  K,  elsőbb- 
ségi részvény  38,843,800  K.  összes  kiterjedése 
60  km.  és  üzemét  maga  látja  el  s  a  Haraszti- 
Ráczkevei  helyi  érdekű  vasút  üzemét  is  vezeti. 
As  1908.  XXX.  t.-c.  alapján  vonalainak  vil- 
lamos üzemre  leendő  átalakítása  és  a  budapest- 
kerepesi vonalnak  Gödöllőn  át  Máriabesnyőig 
való  kiépítése  engedélyeztetvén:  a  budapest- 
dunaharasztii  vonal  átalakítása  1910.,  a  Czinko- 
táig teiledő  vonalé  pedig  1911  ápr.  11-én  megtör- 
tént ;  az  új  vonal  kiépítése  is  folyamatban  van. 

Budapesti  Hiradó,  a  konzervatív  párt  legerő- 
sebb vezérlapja  volt;  Dessewjfy  Emil  gróf  in- 
dította meg  1844  júl.  2.  és  Szenvey  József  szer- 
kesztette 1848  márc.  18-ig,  ekkor  Vida  Károly 
vette  át  a  szerkesztést,  azon  év  júl.  15-ig,  midőn 
a  lap  megszűnt,  összesen  888  száma  jelent  meg. 
Ebben  a  hírlapban  jelent  meg  az  első  tárca  1845 
jan.  5-től  Jósika  Miklós  Akarat  és  hajlam  c. 
regényével ;  az  1846.  évvel  pedig  már  Irodalom 
és  tudomány  címmel  állandó  tárcarovata  volt  a 
lapnak. 


Budapesti  Hirlap,  1.  politikai  napilap  «Hiva- 
talos  Értesítő)) -vei ;  (S^i/agrjí/i  Ferenc  adta  ki  és 
szerkesztette  1853-tól  (mint  a  Magyar  Hír- 
lapnak folytatását) ;  1856-tól  Emich  Gusztáv  volt 
a  lap  kiadója  s  Nádaskay  Lajos  mint  szerkesztő- 
társ van  megnevezve,  ki  1857-töl  maga  szerkesz- 
tette a  lapot  1860  szept.  15-én  bekövetkezett  ha- 
láláig. Ekkor  Vértéi  Ernő  vette  át  a  lapot,  mely 
1859-töl  «A  C8.  k.  kiadó  ügyvezetése  alatt»  jelent 
meg.  Itt  közölte  Salamon  Ferenc  színházi  kriti- 
káit és  Bulyovszky  Gyula  Vasárnapi  tárcáit. 
Megszűnt  1860  nov.  30.  ós  belőle  alakult  a'^Sör- 
göny  c.  hivatalos  lap. 

2.  B.,  politikai  napilap,  ^.lapították  Csukássi 
József  ós  Rákosi  Jenő  1881.,  miután  Csukássi 
József  vezetésével  a  Pesti  Hírlapot  szerkesztő 
munkatársak  e  lap  kiadójával  ellenkezésbe  jutva, 
onnan  testületileg  kiléptek.  A  B.  minden  párttól 
független  magyar  nemzeti  politikai  programm 
alapján  indult  meg  s  ezt  a  programmot  követi  ma 
is.  Csukássi  József  halála  után  1891.  Bákosi  Jenő 
megváltotta  a  lap  tulajdonjogát  s  1891  júniustól 
a  B.  az  ö  főszerkesztése  alatt,  Csajthay  Ferenc 
addigi  hely.  szerkesztő  felelős  szerkesztése  mel- 
lett jelenik  meg.  Ideiglenes  helyiségeiből  1892. 
véglegesen  saját  vállalati  házába  költözött,  ugyan- 
akkor a  vállalat  maga  alapított  nyomdát  is ;  ké- 
sőbb még  megindította  az  Esti  Újság  napilapot, 
Kakas  Márton  élclapot  s  a  Divatujságot. 

Budapesti  Kerületi  Munkásbiztositó  Pénz- 
tár. A  pénztár  az  1907.  XIX.  t.-c.  alapján  létesült 
kerületi  munkásbiztositó  pénztár,  az  országos 
munkásbetegsegélyző-  és  balesetbiztosító  pénztár 
helyi  szerve.  Szervezete  a  munkaadók  és  biztosí- 
tott alkalmazottak  egyenlő  arányú  képviseletén 
alapul  s  ügyeit  a  közgyűlés  és  az  annalc  kebeléből 
választott  igazgatóság  intézi.  Feladata  a  törvény- 
ben előírt  kötelező  betegség  és  baleset  esetére  való 
biztosítás  ellátása.  Jövedelmeit  a  munkaadók  és 
biztosított  alkalmazottak  egyenlő  arányú  járuló- 
kaiból nyeri.  A  járulékok  a  munkabér  magassága 
szerint  8  osztályba  vannak  sorozva  s  a  munkabér 
30/0-a  szerint  fizetendők ;  azok,  kik  üzemükben  öt- 
nél több  munkást  rendszerint  nem  alkalmaznak,  az 
1907.  évi XIX.  t.-c.  életbeléptétől  számított  öt  éven 
belül  csak  2<'/o-os  járulékot  kötelesek  fizetni.  A  be- 
tegség esetén  nyújtandó  gyógysegélyek  a  követke- 
zők :  orvosi  kezelés,  gyógyszer,  gyógyászati  esz- 
közök és  a  táppénz  a  napibér  507o"a  szerint  szá- 
mítva 20  héten  át.  Ezek  helyett  kórházi  ápolás, 
ületve  ellátás  nyújtható  s  a  hozzátartozóknak  fél- 
táppénznek megfelelő  tápsegély.  A  baleseti  kár- 
talanítás külön  segélyezési  ágként  kezeltetik  s  a 
segélynyújtás  lényegében  kiterjed  a  sérült  mim- 
kás  összes  szükségleteinek  ellátására.  A  pénzbeli 
kártalanítás  a  munkaképesség  csökkenésének 
arányában  annak  egész  tartamára  nyujtatik  vagy 
halállal  végződő  baleseteknél  a  hozzátartozóknak. 
Ezen  biztosítás  költségeit  egészében  a  munkaadók 
viselik  8  azok  az  osztó-kivonó  rendszer  alapján 
évenként  utólag  szedetnek  be.  A  balesetbiztosítás 
szempontjából  az  egyes  üzemek  a  veszélyesség  és 
az  alkalmazott  munkások  száma  szerint  fokoza- 
tokba osztatnak  s  ehhez  képest  viselik  a  felmerült 
költségeket.  A  pénztár  eredetileg  1870.  évben  ala- 
kult munkások  társulatából  Általános  Munkás- 


Budapesti  kir,  büntető  törvényszék       —     74 


Budapesti  Önkéntes  IVIentö-Egyes. 


betegsegélyzö  ós  Rokkantpénztár  címen,  mint 
magánegyesület.  Később  az  1891.  XIV.  t.-c.  alap- 
ján létesült  Kerületi  Munkásbetegsegélyzö  Pénz- 
tárral egyesült  az  1906.  évben,  majd  az  1907-iki 
biztosítási  törvény  alapján  végleg  átalakult  mun- 
kásbiztosltó  pénztárrá.  Ilyf  ormán  amagánegyesü- 
lésböl  keletkezett  segélyegylet  törvényes  intéz- 
kedések folytán  a  munkásbiztosítás  nyilvános 
szerve  lett.  Slűködésének  és  feladatának  arányait 
a  következő  számadatok  szemléltetik :  Fennállása 
óta  1910.  év  végéig  kifizetett  a  pénztár  segélyek 
fejében :  1.  Táppénz,  gyermekágyi  és  szülési  segé- 
lyek: 27.686,177  K.-t.  2.  Temetkezési  segóíy: 
2.053,259  K-t.  3.  Gyógyszerek  és  ásványvizek : 
7.192,070  K.  4  Kórházi  ápolási  és  szállítási  költ- 
ségek :  4.107,500  K.  5.  Vízgyógyászati  és  fürdő- 
költségek :  1.104,324  K.  6.  Gyógyászati  eszközök 
és  kötőszerek ;  798,668  K.  7.  Orvosi  költségek : 
8.737^89  K.  8.  Egyéb  rendkívüli  segélyek: 
1.145,581  K.  A  segélyezési  kiadások  teljes  ösz- 
szege :  52.824,868  K.  A  pénztár  Budapesten  és 
környékén  több  rendelőintézetet  tart  fenn,  járó 
beteg  tíigjai  ellátására,  amelyekben  több  mint  80 
szakorvos  és  megfelelő  számú  szaksegéd  műkö- 
dik. A  fekvő  betegeket  az  egyes  kerületekben  és 
községekben  alkalmazott  orvosok  látják  el.  Az 
összes  pénztári  orvosok  száma  19 10-ben  449  volt. 

Budapesti  kir.  büntető  törvényszék,  1.  Tör- 
vényszék. 

Budapesti  kir.  kereskedelmi  és  váltótör- 
vényszék, 1.  Törvényszék. 

Budapesti  körvasutak.  \.  Budapesti  halparti 
körvasút.  Az  1888.  XXVII.  t.-c.  alapján  az  állam 
által  építtetett  a  Duna  balpartján  fekvő  külön- 
böző pályaudvaroknak  és  vonalaknak,  valamint 
a  gyáraknak  emezekkel  való  összekötésére,  29"  1 
tm.  kiterjedésben.  2.  Budapesti  johhparti  kör- 
vasút. Elágazik  a  balparti  körvasútnak  budapest- 
angyalföld-óbudai vonalából  Aquincum  elágazás- 
nál s  Buda-Császárfürdőn  át  a  Pálffy-térig  s  on- 
nan Budapest  déli  vasút  pályaudvarig  terjed, 
11-2  km.  kiterjedésben.  A  Budapest  déli  vasút  és 
és  Pálffy-tér  közötti  vonal  1900  jún,  1-től  nincs 
forgalomban.  Engedélyeztetett  az  1891.  XXIV. 
t.-c. -kel,  megnyittatott  1892  szept.  1. 

Budapesti  Közlöny,  hivatalos  lap,  mely  1867 
febr.  20.  indult  meg  Bmich  Gusztáv,  később  az 
Athenaeum  kiadásában ;  szerkesztette  Salamon 
Ferenc  1892  okt.  10.  történt  haláláig ;  1893  jún. 
l-jétől  kezdve  Vadnay  Károly  szerkesztette  szin- 
tén haláláig.  Vadnay' után  Beksics  Gusztáv  volt 
a  B.  szerkesztője  és  pedig  1905  febr.  elsejétől 
kezdve  1906  máj.  6-án  bekövetkezett  haláláig. 
Beksics  utódja  1907  jún.  1-töl  k.ezáve  Bársony 
István.  —  Úgy  Vadnay,  mint  Beksics  halála  után 
Ladik  Gusztáv  látta  el  ideiglenesen  a  hivatalos 
lap  szerkesztését. 

Budapesti  közúti  vaspálya-társaság.  Első 
vonalát  a  Széna-  (most  Kálvin-)  térről  Újpestre, 
a  kopenhágai  és  a  bécsi  után,  mint  a  világ  har- 
madik lóvasütját  1866.  nyitotta  meg.  1878-ban 
megszerezte  a  budai  lóvasutat  és  a  két  hálózatot 
aMargit-hídon  átegymással  összekötötte.l894-ben 
engedélyt  szerzett  vonalainak  elektromos  üzemre 
való  átalakítására,  amit  1898.  végén  befejezett. 
Saját  vasútján  kívíu  tulajdonát  képezik :  a  Buda- 


pest—budafoki, a  Budapesti  helyi  érdekű,  a  Buda- 
pest—újpest—rákospalotai és  a  Budapest  vidéki 
vasutak,  valamint  fele  részben  a  Ferenc  József 
földalatti  vasút  is.  így  a  B.  a  világ  egyik  leg- 
hatalmasabb kisvasúti  vállalata  és  összes  vasút- 
jainak teljes  vonalhossza  200"7,  vágányhossza  pe- 
dig 346-8  km.  A  közúti  vasút  1948.  a  székesfő- 
városra háramlik,  melynek  jogában  áll  1923-tól 
kezdve  azt  bármikor  beváltani.  A  város  belsejé- 
ben fekvő  vonalak  38'5  km.  vágányhosszal  alsó 
vezetékesek  (1.  Elektromos  vasút).  A  B.  teljes 
vagyona  mintegy  150  millió  korona. 

Budapesti  m.  kir.  állami  hidak  felügyelő- 
sége. A  pénzögyminisztérium  f enhatósága  alatt 
álló  hivatal,  amelynek  feladata  a  budapesti  állami 
közúti  dunahidak  (a  lánchíd,  a  Margit-híd,  a  Fe- 
renc József  híd,  Erzsébet-híd)  fenntartásával  s  a 
vámszedés  kezelésével  járó  műszaki,  pénzügyi  és 
adminisztratív  teendőket  ellátni.  A  hivatal  élén 
állanak  egy  felügyelő  és  egy  műszaki  vezető.  A 
hidak  építési  ügyeit,  vagy  nagyobb  átalakítások- 
kal (mint  a  lánchíd  tervbe  vett  megerősítésével) 
járó  teendőket  azonban  már  nem  ez  a  hivatal, 
hanem  a  kereskedelemügyi  minisztérium  Duna- 
híd-építő  szakosztálya  végzi. 

Budapesti  Napló,  szabadelvű  programú  poli- 
tikai napilap ;  Vészi  József  alapította  1894.,  mint 
főszerkesztő,  mellette  1896— 1905-ig  Braun  Sán- 
dor volt  a  felelős  szerkesztője.  1907-ben  dr.  Pályi 
Edének,  a  Magyar  Szó  felelős  szerkesztőjének 
tulajdonába  ment  át,  aki  azóta  egyszersmind  szer- 
kesztője. 

Budapesti  Népoktatási  Kör.  Magyarország 
legrégibb  közművelődési  intézményeinek  egyike, 
amely  1870.  alakult.  Ingyenes  tanfolyamokat  tart 
fenn  a  felnőtt  írni-olvasni  nem  tudók  részére  ós 
a  tanulni  vágyó  közönség  számára.  Megalakulása 
óta  több  mint  30,000  egyént  részesített  rendszeres 
oktatásban. 

Budapesti  Önkéntes  Mentő-Egyesület,  célja 
a  mentés  és  első  segítségnyújtás  mindennemű 
baleset  alkalmával,  a  főváros  határán  belül,  va- 
lamint általában  a  rendőrségnek  és  hatósági  kö- 
zegeknek támogatása  ezen  a  téren,  továbbá  a 
megbetegedetteknek  és  megsérülteknek  eUátása 
a  kezelő  orvos  megérkeztéig.  Az  egyesület  e  vég- 
ből Budapesten  mentőállomásokat  állít  föl,  végzi 
a  mentőszolgálatot,  mozgó  mentőőrségeket  állit 
nagyobb  sokadalmakon,  továbbá  végzi  a  betegek 
szállítását  is.  1887-ben  alakult  a  dr.  Mundy  báró 
által  Bécsben  megalkotott  mintára,  gr.  Andrássy 
Aladár  ós  dr.  Kresz  Géza  orvos  vezetése  alatt. 
Kresz  Géza  halála  óta  (1901)  dr.  Kovách  Aladár 
kir.  tan.,  igazgató  főorvos  vezeti.  1890-ben  már 
saját  épületet  emelhetett  a  Markó-  és  Sólyom- 
utcák sarkán  a  főváros  által  ajándékozott  telken. 
1899-ben  az  épületet  a  főváros  segítségével  meg- 
nagyobbították. Az  egyesület  évi  költsége  körül- 
belül 260,000  korona,  melynek  fedezése  csak 
részben  teljesíthető  az  állam  és  a  székesfőváros 
20—20,000  korona  segélyéből  s  az  alapítványok 
kamataiból ;  legnagyobbrészt  a  közönség  önkén- 
tes adományaira  van  utalva.  Az  egyesület,  mely- 
nek működő  tagjai  orvosok  vagy  szigorlók,  mint 
segédmentők  fiatalabb  orvosnövendókek,  a  téli 
estéken  tanfolyamot  tart   laikusok   részére  is 


Budapesti  összekötő  vasút 


—     75 


Budapesti  Torna-Club 


melyeken  minden  jelentkező  részt  vehet.  Hasonló 
tanfolyamokat  vidéki  városokban  is  rendez  és 
ezeken  1911-ig  körülbelül  30,000  egyén  nyert 
oktatást  az  első  segítség  nyújtásának  módjaiból. 
Az  intézmény  nagyarányú  fejlődését  mutatja  az, 
hogy  amíg  1888.  az  első  évben  5878  esetben  mű- 
ködött közre,  1910.  már  31,067  esetben  vették 
igénybe  működését;  fennállása  óta  317,000  eset- 
ben nyújtott  segítséget.  Az  egyesület  védője  Jó- 
zsef főherceg,  a  hölgybizottság  elnöke  Auguszta 
főhercegasszony,  az  egyesület  elnöke  gr.  Kará- 
tsonyi  Jenő. 

Budapesti  összekötő  vasút.  Az  1872.  IX.  t.-c. 
alapján  az  állam  által  építtetett  s  megnyittatott 
1877  okt.  23.  Kiindul  Kőbánya  f.  p.  u.-ról  s  DNy.-i 
irányban  Budapest-Ferenczváros  p.  u.-ra,  onnan 
pedig  a  Dunán  át  400  m.  vasszerkezetű  hídon 
Budapest-Kelenföld  p.  u.-ra  vezet,  ahol  csatlako- 
zik a  Déli  vasút  budapest-csáktomyai  vonalához 
és  elágazik  Kőbánya  felső  p.  u.-ról  Kőbánya  hiz- 
lalda p.  u.-ra,  Budapest-Ferenczváros  rendező  p. 
u.-ról  Budapest-Ferenczváros  marhavásártórre  és 
az  1902,  megnyílt  Budapest-Ferenczváros  sertés- 
vásártérre,  továbbá  Budapest-dunaparti  teher- 
pályaudvarra, Budapest  fővárosi  közraktárakba, 
Budapest  fövámházhoz  és  a  Budapest  központi 
vásárcsarnokhoz  18'9  km.  kiterjedésben. 

Budapesti  Philologiai  Társaság,  1874  aug. 
8-án  Ponori  Thewrewk  Emil  és  Garami  Rikárd 
kezdeményezésére  alakult  38  rendes  taggal.  Bár 
tagjainak  száma  az  első  év  végén  84-re  nőtt, 
igazi  jelentőségre  csak  1877.  emelkedett,  mikor 
céljai  elérésére  Egyetemes  Philologiai  Közlöny 
c.  szaklapot  indított.  A  társaság  legutoljára  1905. 
jóváhagyott  alapszabályai  értelmében  érintkező 
pontja  akar  lenni  a  magyar  állam  területén  lakó 
filológusoknak ;  műveli,  ismerteti,  terjeszti  a  szi- 
gorú filológiai  módszert,  működése  körébe  von- 
ván mind  a  klasszikus  ókort  illető  tanulmányokat, 
mind  a  magyar  és  egyéb  nyelvet  meg  irodalmat. 
Céljai  elérésére  felolvasásokat  és  vitatkozásokat 
rendez  (minden  hónap  második  szerdáján),  önálló 
filológiai  müveket  tesz  közzé  (jelenleg  egy  tudo- 
mányos görög-magyar  szótáron  dolgozik),  s  szak- 
szerű tudományos  folyóiratot  ad  ki,  a  35-ik  év- 
folyamában járó  Egyetemes  Philologiai  Közlönyt. 
Tagjai  alapítók,  akik  legalább  200  K-val  járulnak 
a  társaság  vagyonához  (számuk  191  l-ben 27),  tisz- 
teletiek (14),  rendesek,  akik  évenként  10  K-t  fizet- 
nek (571),  rendkívüliek,  akik  csak  főiskolai  hall- 
gatók lehetnek  s  tagdíjuk  6  kor.  (72).  Mindezek 
hivatalból  kapják  a  társaságnak  évenként  tíz- 
szer, összesen  ötven  ívnyi  terjedelemben  meg- 
jelenő közlönyét,  melyet  a  M.  Tud.  Akadémia 
2000  K  évi  segéllyel  támogat  s  ennek  fejében  a 
választmánytól  kijelölt  szerkesztőket  (jelenleg 
Császár  Elemér  és  Láng  Nándor)  megerősíti.  A 
tagokon  kívül  217  előfizetője  van  az  Egyetemes 
Philologiai  Közlönynek.  A  társaság  ügyeit  az 
évenkénti  közgyűlésen  megújított  választmány 
(30  budapesti,  30  vidéki  tag)  intézi  s  az  élén  a  há- 
rom évenként  (utoljára  1911)  választott  tisztikar 
áll ;  tiszteletbeli  elnök  P.  Thewrewk  Emil,  elnök 
Heinrich  Gusztáv,  első  titkár  Hornyánszky 
Gyula,  második  titkár  Papp  Ferenc,  pénztáros 
Cserhalmi  Sámuel,  ügyész  Bonta  Károly.  A  tár-  i 


saság  alaptökéje  1910  dec.  31.  718573  K  volt, 
bevételei  1910.  10,443' 15  K-ra,  kiadásai  977643 
K-ra  rúgtak. 

Budapesti  Szemle,  az  ország  legrégibb,  élő 
revue-je.  Szalay  László  alapította  1840.,  b.  Eötvös 
József  társaságában,  az  1837.  megindított,  de  az 
érdeklődés  hiánya  miatt  megszűnt  Themis  helyébe, 
mely  azonban  jogi  s  államtudományi  folyóirat  volt, 
míg  az  új  vállalkozás  az  ismeretek  szélesebb  kö- 
rét karolta  fel.  Kiadására  Heckenast  vállalkozott. 
A  tudományos  kutatás  szolgálata,  az  ismeretek 
terjesztése,  gyakorlati  célú  törekvések  elméleti 
megvilágítása  és  előkészítése  volt  a  folyóirat  föl- 
adata. Legszorgalmasabb  munkatársai  akkoriban 
a  szerkesztőkön  kívül  Schedel  (Toldi)  Ferenc,  Tre- 
fort  Ágoston,  Henszlmann  Imre  és  Lukács  Móric 
voltak.  A  vállalat  azonban  már  a  második  füzettel 
megszűnt.  1857-ben,  midőn  a  nemzetnek  ily  or- 
gánumra nagy  szüksége  volt,  támadt  föl  újra, 
első  lapján  br.  Sina  Simonnak  ajánlva,  «kinek 
hazafias  ajánlata  hozta  létre  e  vállalatot».  Szer- 
kesztője ós  kiadója  ekkor  Csengery  Antal  volt, 
ki  1865.  Lónyay  Menyhértet  társul  vette  maga 
mellé  ;  1867-től  fogva  ismét  maga  szerkesztette 
tovább,  de  1868  végén  ő  is  fölhagyott  vele.  Négy 
évi  szünet  után,  1873.,  Gyulai  Pál  költötte  ismét 
új  életre,  a  M.  Tud.  Akadémia  megbízásából  és 
támogatásával,  1881.  pedig,  megkettőztetve  a  fü- 
zetek számát,  rendes  havi  folyóirattá  alakította. 
Munkatársai  a  magyar  irodalom,  tudomány  és 
közélet  legkiválóbb  alakjai  voltak,  úgyszólván 
kivétel  nélkül,  Gyulai  vezetése  alatt  az  irodalmi 
és  tudományos  kritikának  is  nagytekintélyű  fó- 
rumává emelkedett.  Gyulai  Pál  holtáig,  1909  vé- 
góig szerkesztette,  1910-töl  fogva  a  M.  Tud.  Aka- 
démia megbízásából,  Berzeviczy  Albert  és  Beöthy 
Zsolt  közreműködésével,  Voinovich  Géza  szer- 
keszti. 

Budapesti  szünidei  gyermektelep -egyesület, 
1.  Szünidei  gyermektelepek. 

Budapesti  takarékpénztár  és  országos  zálog- 
kölcsön r.-t,  1893.  Budapest-terézvárosi  takarék- 
pénztár cég  alatt  2.500,000  K  alptőkóvel  alakult ; 
1895.  fölemelvén  részvénytőkéjét  10  millió  ko- 
ronára, cégét  a  jelenlegi  névre  változtatta  s 
ugyanakkor  jogot  nyert,  hogy  a  fővárosban  és  a 
vidéken  kézizálogüzletet  vihessen  és  zálogpénz- 
tári utalványokat  adhasson  forgalomba.  Ugyan- 
csak 1895.  külföldi  résztvevőkkel  megalapította 
az  Osztálysorsjáték-részvénytársaságot.  1910-ben 
15,  1911.  pedig  20  millió  koronára  emelte  rész- 
vénytőkéjét s  fölvette  üzletkörébe  a  törlesztéses 
jelzálogkölcsönüzletet  is.  Betétállománya  1910 
dec.  31-én  volt  24.046,510  K  61  f. ;  tartalékalapja 
1.951,756  K  51 1. ;  váltótárcája  17.501,821  K  75  f.; 
értékpapírokra  adott  előlegei  10.245,531  K  24  f. ; 
a  forgalomban  levő  zálogpónztári  utalványok 
összege  5.675,000  K. 

Budapesti  Torna-Club.  Igen  szerény  keret- 
ben s  igen  szerény  programmal  1885.  alakult. 
De  negyedszázados  működése  alatt  tornászai, 
atlétái,  labdarugói  a  legelső  helyet  szerezték  meg 
a  tomaegyletek  sorában.  Nagy  érdemet  szerzett 
a  B.  a  labdarugó  sport  meghonosításával,  mivel 
a  legszélesebb  rétegben  keltette  fel  az  érdeklő- 
dést a  sport  iránt. 


Budapesti  Tudósító 


—     76     — 


Budapesti  zsinatolt 


Budapesti  Tudósító,  liírszolgáltató  lapválla- 
lat, 1875  dec.  18.  indította  meg  Futtaky  Gyula 
Budapester  Korrespondenz  címen.  A  lap  ma- 
gyarországi politikai  híreket  szolgáltatott  a  bel- 
és  a  külföldi  sajtónak  magyar  és  német  kiadás- 
ban; e  két  kiadás  később  külön  címmel  mint 
Budapesti  Tudósító  és  Budapester  Korrespon- 
denz jelent  meg.  Futtaky  a  hírközvetítést  a  köz- 
vetlenül megszerzett  információkra  alapította, 
amennyiben  ö  maga  járt  el  a  nagyobb  politikai 
és  katonai  események  színhelyére,  ahonnan  ere- 
deti tudósításokkal  látta  el  a  sajtót.  A  kormány 
nyilvánosságra  szánt  közleményeit  is  ez  a  lap 
adta,  ami  által  félhivatalos  jelleget  nyert.  Fut- 
taky halála  után  1895  végén  a  B.  vezetését  Sturm 
Albert  vette  át,  kinek  elhunyta,  1909  febr.  14.  óta 
Lányi  Zsigmond  a  kiadótulajdonosa  a  vállalat- 
nak. 

Budapesti  Újságírók  Egyesülete.  Budapest 
hivatásos  újságíróinak  erkölcsi  testülete,  amely 
az  újságírói  kar  érdekeinek  megvédelmezésére 
alakult.  Repi'ezentativ  szerve  a  magyar  zsurna- 
liszták  egyetemének  s  mindennemű  újságírókat 
érintő  ügyekben  mint  hivatalos  testület  jár  elől. 
Ezenkívül  szociális  intézményeivel  az  újságírói 
kar  anyagi  helyzetének  megerősítésére  és  füg- 
getlenítésére  törekszik,  szükség  esetén  anyagi 
támogatója  hivatásos  újságíróknak.  Az  egyesület 
rendes  tagja  csak  oly  budapesti  nagykorú  újság- 
író lehet,  akinek  a  hirlapírás  állandó  foglalko- 
zása. A  B.  1896  júl.  15.  alakult.  Káinoki  Henrik 
és  Szatmári  Mór  hírlapírók  kezdeményezték.  Első 
elnökének  Mikszáth  Kálmánt  választotta  meg. 
Azóta  az  egyesület  jelentős  tevékenységet  fejtett 
ki  az  újságírók  erkölcsi  érdekeinek  oltalmazása, 
a  testületi  szellem  fejlesztése  és  a  testület  társa- 
dalmi érvényesülése  dolgában.  Mikszáth  Kálmán 
1899  februárban  lemondott  s  helyébe  Vészi  Jó- 
zsefet választották,  majd  ennek  lemondása  után 
Herczeg  Ferenc  lett  az  egyesület  elnöke.  1910. 
Zichy  János  gróf  vallás-  és  közokt.  miniszter 
két  tanulmányi  ösztöndíjat  bocsájtott  az  egyesü- 
let rendelkezésére,  amelyet  évente  az  egyesület 
két  tagja  élvez.  Az  újságírók  szociális  érdekeinek 
támogatására  szolgálnak  az  egyesület  égisze  alatt 
működő  szociális  intézmények.  Nem  sokkal  az 
egyesület  megalakítása  után  megindult  a  segítő- 
alap  létesítésére  irányuló  akció.  Aránylag  rövid 
idő  alatt  az  alapítványokból  közel  20,000  K  gyűlt 
be,  úgy  hogy  az  egyesület  már  1897.  tényleg 
megcsinálta  a  segítöalapot,  melynek  az  egyesü- 
let kebelében  külön  szervezete  van.  Az  alapítvá- 
nyokból összegyűlt  segítőalap  kamatai,  valamint 
a  segélyezésekre  beíizetett  havi  1  K-s  tagsági 
járulékok  azonban  aránylag  csekély  összeget 
eredményeztek  s  a  segélyezések  csak  igen  sze- 
rény arányokban  történhettek.  Ez  bírta  az  egye- 
sületet aiTa,  hogy  a  segítöalap  javára  nagyobb 
arányú  sorsjátékot  rendezzen,  amely  a  segítöalap 
javára  150,000  K-t  eredményezett.  A  segítő- 
alap vagyona  az  1910  ik  évben  312,000  K-t  tett. 
Ennek  kamataiból  és  a  tagsági  hozzájárulások- 
ból már  nagyobb  arányokban  történhetik  a  segé- 
lyezés. Az  alap  fennállása  óta  130,000  K-val  tá- 
mogatta a  megszorult  tagokat.  Egy  másik  intéz- 
ménye az  egyesületnek  az  özvegy-  és  árva-alap, 


amely  az  elhunyt  újságírók  özvegyeinek  és  ár- 
váinak támogatására  van  hivatva  és  50,000  K 
alaptőkével  rendelkezik.  A  szociális  intézmények 
közül  legutóbb  a  Budapesti  újságírók  egyesüle- 
tének betegpénztára  (1.  o.)  alakult  meg.  Herczeg 
Ferenc  1911  aug.  az  elnöki  tisztségről  lemondott; 
alelnökök :  Bródy  Lajos  dr.,  Hoitsy  Pál  és  Szat- 
mári Mór,  főtitkár :  Purjesz  Lajos.  Az  egyesület 
rendes  tagjainak  száma  1910-ben  429,  az  alapító 
tagoké  82.  Az  egyesület  mostani  helyisége :  Buda- 
pest, Nagymező-u.  36.  sz.  L  em. 

Budapesti  újságírók  egyesületének  beteg- 
pénztára,  az  egyesület  kebelében  1909  végén  ala- 
kult meg  külön  intózményképen  s  1910  január- 
ban kezdte  meg  működését.  Célja,  hogy  rendes 
tagjaínak  betegségük  tartamára  gyógyítási  se- 
gélydljat,  esetleg  gyógyintézeti  kezelést  biztosít- 
son. Tagjai  csakis  budapesti  hivatásos  újságírók 
lehetnek.  A  Detegpénztárnak  már  az  első  év  vé- 
gén közel  800  tagja  volt ;  gyógydljat  3156  K-t 
fizetett  ki.  Vagyona,  ill.  tartalékalapja  megha- 
ladta az  65,000  K-át,  mely  túlnyomó  részben  ado- 
mányokból gyűlt  össze. 

Budapesti  TÍllamos  városi  vasút  részvény- 
társaság 1888.  a  Teréz-körúton  1  km.  hosszú 
alsó  vezetékes  elektromos  próbavasutat  (1.  Elek- 
tromos vasút)  épített ;  ez  volt  a  világ  első  ilyen 
rendszerű  vasútja.  A  kedvező  tapasztalatok  foly- 
tán Budapesten  a  lóvasút  mellett  jelentékeny 
elektromos  vasúti  hálózat  keletkezett.  A  később 
épített  vonalak  nagyrésze  már  felső  vezetékkel 
épült  ugyan,  de  a  ma  109" 7  km.  hosszú  vágány- 
zatból  il'ö  km.  még  mindig  alsó  vezetékes.  B 
történeti  fejlődés  következménye  volt,  hogy  a 
budapesti  lóvasút  átalakításakor  is  a  belső  város- 
részekben mindenütt  ezt  a  rendszert  választották 
és  így  Budapesten  van  a  világ  leghosszabb  alsó 
vezetékes  hálózata  80  km.  vágányhosszal.  A  B. 
vonalai  1940.  a  székesfővárosra  haramiának, 
melynek  jogában  áll  1917-től  kezdve  a  vasutat 
bármikor  beváltani.  1911  május  havában  a  szé- 
kesfőváros a  B.  részvényeinek  több  mint  felét 
megvásárolta  és  ezáltal  a  B.  és  a  többi  fent- 
említett vasút  igazgatására  döntő  befolyásra 
tett  szert.  A  B.  tulajdona  saját  vasútján  kívül 
a  Budapest-szentlörinczi  h.  é.  vasút,  valamint 
fele  részben  a  Ferencz  József  földalatti  vasút, 
mely  utóbbinak  üzletét  is  viszi,  s  ezekkel 
együtt  a  vállalat  összes  vonalainak  hossza  65'7, 
vágányaié  pedig  143-5  km. 

Budapesti  zsinatok.  1.  Beformátus  zsinatok. 
Az  1880—81.  tartott  debreczeni  ref.  zsinat  után 
eddig  két  zsinatot  tartott  a  hazai  ref.  egyház  és 
pedig  mindkettőt  Budapesten,  hogy  elintézze  az 
időközben  fölmerült  s  egyedül  az  egyházi  tör- 
vényhozó testület  által  elintézhető  ügyeket.  A 
két  zsinat  közül  az  első  1891  dec.  5.  nyílt  meg 
első  ülésszakra,  s  u.  a.  hó  16-ikáig  tartott ;  a  má- 
sodik ülésszak  1892  márc.  9-én  nyílt  meg  s  ápr. 
8.  ért  véget.  A  harmadik  ülésszak  ugyanez  évi 
nov.  24.  vette  kezdetét  s  dec.  6.  zárult  be,  míg 
a  negyedik  ülésszak  1893  nov.  14—15.  nap- 
jain tartott.  Legfölemelőbb  mozzanata  a  zsinat 
egész  folyamának  1891  dec.  6-iki  ünnepélyes 
közgyűlése  volt,  melyet  a  lutheránus  zsinattal 
együttesen  tartott.  Legfontosabb  határozatai  a 


Budapest-lajosmizsei  h.  é.  vasút 


77     — 


Budavár 


zsinatnak  az  egyházi  bíróságok  hatáskörének  ki- 
terjesztése; a  lelkószválasztásoknál  a  kijelölés 
eltörlése  s  a  meghívás  útján  is  választhatás  ki- 
mondása ;  egy  egyetemes  lelkészi  özvegy-  árva 
gyámintézet  alapításának  kezdeményezése ;  a 
zsinati  és  konventi  képviselők  választásának 
egyöntetű  szabályozása  stb.  A  második  budapesti 
országos  ref.  zsinat  1904  nov.  10.  nyilt  meg,  s 
hét  ülésszakon  át  1907  máre.  14f  ig  tartott,  amely 
idö  alatt  kilenc  törvénycikket  alkotott,  amelyek 
közül  talán  legfontosabb  az  egyházi  adóról  szóló 
III.  t.-c,  mint  amely,  egyéb  újabb  rendelkezései 
között,  az  egyes  egyháztagokon  nyugvó,  elvisel- 
hetetlenül súlyos  adóterhek  könnyítése  céljából 
egyetemes  adóalapot  létesített. 

2.Evang.  zswiat.  A  magyarországi  evang.  (luthe- 
ránus) egyház  törvényhozó  zsinata,  amelyről 
azonban  az  erdélyi  (szász)  evang.  egyházkerület 
a  hozzá  intézett  testvéri  meghívás  dacára  is  el- 
maradt. Hosszas  készülődések  után,  az  1791.  évi 
pesti  zsinat  százéves  fordulóján,  1891  dec.o.  össze- 
ült. Tisztikarának  és  a  szakbizottságoknak  meg- 
választása utíin  elnapolta  magát  s  csak  1892  máj. 
gyűlt  ismét  össze,  amikor  aztán  letárgyalta  az 
egyház  egész  alkotmányát.  A  zsinat  határozatait 
egyfelől  valódi  evangéliomi  protestáns,  másfelől 
gaz  hazafias  szellem  lengi  át.  Az  egyház  kor- 
mányzásában a  presbiteri  rendszer  alapjára  he- 
lyezkedett, az  egyház  életébe  befészkelődött  pán- 
szlávizmust pedig  kánoni  vétségnek  minősíté. 
Megalkotá  az  evang.  zsinat  egyszersmind  az  or- 
szágos közalapot,  valamint  az  egyházi  nyugdíj- 
intézetet is.  A  harmadik  ülésszakban  az  egyház- 
kerületek új  beosztását  és  a  reformátusokkal  kö- 
zös ügyeket  tárgyalta.  A  zsinat  elnökei  Karsay 
Sándor  dunántúli  püspök  és  Péchy  Tamás  tiszai 
kerületi  felügyelő  voltak. 

Budapest-iajosmizsei  h.  é.  vasút,  1.  Buda- 
pest-tiszai h.  é.  vasút. 

Budapest-pécsi  vasút,  a  Budapest-Kelenföld- 
től Újdombóváron  át  Szentlőrinczig  és  Újdombó- 
várról  Dombóvárig  terjedő  vonala  engedélyezte- 
tett az  1881.  XLVI.  t.-c.  alapján  s  megnyittatott 
1882  nov.  16.,  a  Rótszilas-Szekszárd  közötti 
szárnyvonal  pedig  engedélyeztetett  1883  ápr.  28. 
s  megnyittatott  dec.  2.  1885-ben  a  Pécs-barcsi 
vasúttal  és  a  Mohács-pécsi  vasúttal  az  üzemvi- 
tel céljából  egyesült,  1889.  pedig  államosíttatott 
8  ezáltal  a  vasúti  vonal  a  Máv.  birtokába  és  üze- 
mébe jutott. 

Budapest  szentlőrinczi  h.  é.  vasút.  Mint  1 
m.  keskeny vágányú,  gözmozdonyú  vasút  enge- 
délyeztetett 1886  márc.  28-án  11,025.  sz.  a.smeg- 
nyilt  1887  ápr.  12.  Villamos  üzemre  való  átala- 
kítása engedélyeztetett  1899  jún.  2-án  .35,240.  sz. 
a.,  megnyílt  1900  okt.  12.  Kiindul  Budapestről  a 
Hungária-úttól  és  D.-i  irányban  ennek  területén, 
majd  Pest  vmegye  területén  Kispest- Szentlörin- 
czen  a  Szarvas-csárdáig  terjed  12  km.  hosszúság- 
ban saját  üzemében.  Befektetési  töke  2.846,000 
K,  elsőbbségi  részvény  3.127,400  K. 

Budapest-tiszai  h.  ó.  vasút.  1.  A  Budapest- 
iajosmizsei,  2.  a  Kecskemét-tiszaugi  és  3.  a  Kecs- 
kemét-lajosmizse-kerekegyházai  h.  é.  vasutak 
egyesüléséből  keletkezett.  Engedélyeztetett  90 
évre  az  1. 1888  febr.  24-én  8214.  sz.  a.,  a  2. 1896 


jún.  4-én  38,470.  sz.  a.,  a  3. 1904-ben  58,878  sz.  a. 
A  forgalomnak  átadatott  az  1.  1889  jún.  8.,  a  2. 
1896  okt.  3.,  a  3.  1905  jún.  11.  Az  1.  és  2.  egye- 
sült 1903.,  a  3.  a  megnyitásakor  1905  jún>  11. 
Kiindul  a  Máv.  Kőbánya  alsó  p.  u.  melletti  lőrin- 
czi  átrakodóbói  s  D.-i  irányban  Budapest,  majd 
egész  hosszában  Pest  vmegye  területén  Kecske- 
méten át  Tiszaugig  és  szárnyvonala  Kisnyirtöl 
Kerekegyházáig  terjed  124*9  hosszúságban.  Kecs- 
kemét alsó  p.-tól  Kecskemét  állomásig  a  Máv. 
vonalát  közösen  használja.  Csatlakozik  Kőbánya 
slsó  p.  u.  és  Kecskeméten  a  Máv.  budapest-orso- 
vai  vonalához,  Kecskemét  alsó  p.  u.-on  a  Kecske- 
mét-Fülöpszállási h.  é.  vasúthoz,  Lakiteleken  a 
Szolnok-kiskunfélegyházai  helyi  érdekű  vasúttal. 
Üzemét  a  M.  kir.  álllamvasut  vezeti.  Befekte- 
tett töke  6.472,000  korona,  elsőbbségi  részvény 
5.479,600  korona. 

Budás,  kisk.  Zólyom  vm.  zólyomi  j.-ban,  (i9io) 
155  tót  lak. ;  u.  p.  Zólyombúcs,  u.  t.  Garamber- 
zencze. 

Budaáevo,  adók.  Zágráb  vm.  sziszeki  j.-ban, 
(1900)  724  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Topolovac,  u.  t. 
Sziszek. 

Budaszállás  (azelőtt:  Budalehota),  kisk.Nóg* 
rád  vm.  gácsi  j.-ban,  (1910)  1467  tót  lak. ;  u.  p. 
Divény,  u.  t.  Lónyabánya. 

Budatelke  .kisk.  Kolozs  vm .  nagysármási  j.  -ban , 
(1910)  1241  oláh  és  magyar  lak.,  vasúti  állomás, 
posta-  és  táviróhivatal. 

Budatin  ('^zíáeíw^.kisk.Trencsén  vm.  kiszucza- 
újhelyi  j.-ban.  Zsolna  közelében,  (i9io)  1016  tót, 
német  és  magyar  lak.,  m.  kir.  erdészeti  hivatal, 
gr.  Csáky-féle  birtok  ;  postaállomás,  u.  t.  Zsolna. 
Azelőtt  pazar  fénnyel  berendezett  vára  ma  hon- 
vódkaszámyául  szolgál  s  egyik  fülkéjében,  me- 
lyen a  Szunyogh-család  címere  látható,  a  monda 
szerint  Szunyogh  Katalint  falaztatta  be  atyja,  mi- 
vel nem  akart  Jakusieh  István  nejévé  lenni.  (Ezt 
a  mondát  feldolgozta  Arany  János  Katalin  e. 
költői  elbeszélésében).  B.  vára  már  1250.  állott  s 
nagyobb  része  a  Szunyoghok  müve;  eleintén 
királyi  birtok  volt,  1395.  Ulászló  lengyel  király 
birtokába  került,  a  hussziták  betörésekor  Zsig- 
mond király  Pán  várkapitánynak  ajándékozta, 
és  az  utolsó  Pán  de  Katna  özvegye  útján 
jeszeniczi  Szunyogh  Gáspár  kezére  jutott  (1485). 
A  Szunyogh-család  utolsó  férflsarja  1798.  meg- 
halván, leánya  Jozefina  kezével  B.  Csáky  An- 
tal grófra  szállott,  fiának  Istvánnak  halála  után 
pedig  1812.  özvegye,  Lazsanszky  Ludmilla  grófnő 
és  utódjai  örökölték.  1848  dec.  4.  Hurbán  csapat- 
jaival  itt  vereséget  szenvedett  s  az  országból  ki- 
menekült ;  1849  jan.  2.  azonban  Götz  tábornok 
felgyújtotta  B.  várát  s  akkor  nagy  része  a  könyv- 
es levéltárral  együtt  elpusztult.  V.  ö.  Lovcsányi 
Gyula,  Vág  és  vidéke  (Budapest  1881,  90—96) ; 
Pechány  Adolf,  Kalauz  a  Vág  völgyében  (u.  0. 
1888,  70—71);  Grieshach  Ágost,  A  budetinl 
monda  (u.  o.  189t). 

Budaun,  a  brit-indiai  ENy.-i  tartományok  azo- 
nos nevű  kerületének  szókhelye,  35,372  lak. ;  az 
ó-  és  újvárosból  áll,  az  előbbiben  szép  mecset  és 
rombadölt  erőd  van. 

Budaváx  (1.  Budapest)  több  ízben  játszott  fon- 
tos szerepet  az  ország  hadtörténelmében,  s  a  nem- 


Budavár 


—     78 


Budavár 


zet  mozgalmasabb  korszakaiban  gyakran  volt 
következményeikben  nevezetes  események  szín- 
helye. 

I.  A  török  háborúkban. 

A  gyászos  emlékű  mohácsi  csata  után  (1526 
aug.  29.)  Szv lejmán  szultán  ideiglenesen  Budát  is 
elfoglalta  ugyan,  azonban  az  ázsiai  lázadások 
hírére  elhagyta  az  országot.  De  a  két  ellenkirály, 
Ferdinánd  és  Szapolyai  János  viszálykodása 
1529.  és  1530.  ismételten  alkalmat  adott  a  török- 
nek, hogy  védencét,  János  királyt  segítendő,  az 
országba  törjön  és  Budát  megszállja.  János  király 
1540.  elhalálozván,  Ferdinánd  Fels  Lénártot 
küldte  Buda  alá,  hogy  azt  az  özvegy  királyné 
kezéből  kiragadja,  ez  azonban  nem  sikerült. 
1541-ben  Roggendorf  folytatta  Fels  vállalatát, 
de  határozott  eredményt  ő  sem  volt  képes  el- 
érni. Buda  ostromának  hirére  Szulejmán  elhatá- 
rozta, hogy  személyesen  indít  hadjáratot  Magyar- 
ország ellen.  Seregének  elővédje  Mohammed 
pasa  alatt  június  végén  érkezett  Buda  alá,  amikor 
a  János-pártiak  már  igen  veszélyes  helyzetben 
voltak.  Szulejmán  maga  csak  aug.  26-án  ért  Bu- 
dára, s  a  Dunán  úszó  német  holttestek  százai  már 
jóval  előbb  Mohammed  pasa  győzelmét  jelentet- 
ték neki.  Ilyenformán  az  ország  fővárosa  éppen  a 
gyászos  emlékű  mohácsi  csata  15-ik  évfordulóján, 
aug.  29-én  könnyű  szerrel  és  hosszú  időre  török 
járom  alá  került. 

A  vasvári  béke  után  a  háború  Törökország- 
gal 1683-ban  újból  megkezdődött.  A  császári 
hadak  fővezérletét  Lipót  császár  sógorára,  Lo- 
tharingiai  Károly  hercegre  bízta,  aki  a  Bécs 
környékén  szept.  Í2-én  vívott  ütközetben  a  törö- 
kökön fényes  győzelmet  aratott  ugyan,  de  csak 
a  következő  évben  foglalta  vissza  Visegrádot  s 
csak  júl.  10.  fogott  hozzá  Buda  ostromához,  mi- 
közben júl.  22-ón  Érdnél  (Hamzsabégnél)  a  budai 
pasa  fölött  fényes  győzelmet  is  aratott,  de  dacára 
ennek,  az  ostromot  nem  folytatta  tovább. 

Az  1686.  a  törökök  ellen  megindult  felszaba- 
dító hadjárat  kulcsa  B.  visszafoglalása  volt.  B. 
parancsnoka  ez  időben  a  70  éves  kora  dacára 
még  mindig  igen  tevékeny  és  erélyes  Ahdur- 
rahinan  pasa  volt,  akinek  mintegy  10,600  főnyi 
védőrség  200ágy  úval  állott  rendelkezésére.LoíAa- 
ringiai  Károly  herceg  a  Buda  ostromára  kiren- 
delt 42,000  főnyi  seregével  jún.  18-án  ért  Óbudára, 
míg  a  balparton  haladó  Miksa  bajor  választófeje- 
delem 22,000  emberével  már  egy  nappal  előbb  ért 
Pest  alá,  melyet  a  fiatal  Savoyai  Jenő  herceg  lo- 
vas különítményével  nyomban  hatalmába  ejtett. 
A  két  fővezér  kölcsönös  megállapodása  szerint 
Károly  hercegnek  észak  felől,  Miksa  bajor  vá- 
lasztófejedelemnek pedig  dói  felől  kellett  az  ost- 
romot vezetnie ;  ez  utóbbi  ennek  folytán  június 
21-én  seregével  a  Gellérthegy  déli  lábánál  szál- 
lott táborba.  Károly  herceg  első  feladatául  az 
alsó  város  (Víziváros)  elfoglalását  tűzte  ki.  Június 
30-áu  egy  sváb  segélycsapat  érkezett,  mely  a  Kis- 
Svábhegyen  foglalt  állást ;  a  július  1-én  beérkező 
frankok  a  Rókus-hegyet  szállották  meg,  a  bran- 
denburgiak pedig  a  frankok  jobb  szárnyán,  a  Kis- 
Svábhegy  mögött  állottak  fel.  Július  9-én  4-00 
janicsár  a  brandenburgiak  irányában  intézett  si- 
kertelen kirohanást.  Négy  nappal  később  Károly 


herceg  rohamot  rendelt  a  felső  város  (Vár)  északi 
része  ellen,  mely  azonban  dacára  annak,  hogy  a 
legnagyobb  erőfeszítés  mellett  többször  ismétel- 
ték, nem  vezetett  célhoz.  Nevezetesebb  esemény 
történt  július  22-én,  mely  napon  hajnalkor  Izmail 
pasa  újabb  kirohanást  kísérelt  meg  a  szászok  ellen, 
de  miután  4  ágyút  és  1  mozsarat  beszögeznio 
sikerült,  jelentékeny  veszteséggel  ismét  vissza- 
veretett. Midőn  az  iijból  helyreállított  mozsárból 
az  első  lövés  megszólalt,  a  következő  pillanatban 
iszonyú  dördülés  hangzott  el;  a  lövés  ugyanis 
a  várkastélylHin  levő  fölőportárba  csapott  s  az 
ott  elraktárolt  8000  métermázsa  lőport  felrob- 
bantotta. A  robbanás  borzasztó  pusztításokat  vitt 
véghez;  a  várkastélynak  egyik  sarka  egészen 
leomlott,  s  1500  török  férfi  és  nő  pusztult  el.  A 
következő  napon  Károly  herceg  Abdurrahman 
pasát  a  vár  föladására  szólította  fel,  ez  azonban 
erre  újabb  kirohanással  felelt,  mely  a  branden- 
burgiaknak jelentékeny  veszteségeket  okozott. 

B  közben  híre  érkezett,  hogy  Szulejmán  nagy- 
vezir  40,000  főnyi  sereggel  útban  van  Eszék- 
ről Buda  felé ;  ez  arra  birta  Károly  herce- 
get, hogy  a  tervezett  általános  rohamot  mi- 
nél előbb  végrehajtsa.  Ez  július  27-ón  este  6  óra- 
kor következőleg  hajtatott  végre:  Esterházy 
János  gróf  2000  magyar  hajdúval  tüntetőleg  a 
Duna  felől,  a  robbanásokozta  rés  felé,  Schöning 
a  brandenburgiakkal  a  Bécsi  kapurondella  és  a 
bal  courtina  ellen,  Starhemberg  a  császáriakkal 
az  esztergomi  rondella  és  a  mellette  levő  cour- 
tina ellen  (ez  utóbbi  kettő  együttvéve  6000  em- 
ber) s  végül  Serényi  a  bajorokkal  (4000  ember) 
a  palota-oldal  ellen  nyomult  előre.  A  küzdelem 
mindkét  részről  heves  volt  és  eredménye  lön, 
hogy  miután  a  brandenburgiaknál  beosztott 
győri  magyar  hajdúk  egyik  zászlótartója  a  cour- 
tina falára  a  magyar  nemzeti  lobogót  feltűzte,  a 
brandenburgiak  a  Bécsi  kapu  melletti  köröndöt, 
a  császáriak  az  Esztergomi  köröndöt,  a  bajorok 
pedig  a  Palota-bástyát  ejtették  hatalmukba.  A 
szövetségesek  e  napon  5000,  a  törökök  mintegy 
2500  embert  vesztettek.  Ezalatt  Szulejmán  nagy- 
vezir  felmentő  seregéről  mind  nyugtalanítóbb  hí- 
rek érkeztek,  ami  arra  indította  a  herceget,  hogy 
Caraffh  Antal  altábornagy  hadtestét  is  magához 
vonja.  A  török  fölmentő  sereg  Sátán  pasa  által  ve- 
zetett4— 5000  lovasból  álló  előhada  aug.  8.  Albert- 
falva környékén  beérkezvén,  azt  Batthyány  Ádám 
gr.  2500raagyar  huszárral  csakhamar  széjjel  verte. 
Aug.  12.  Szulejmán  nagyvezir  a  felmentő  sereg  zö- 
mével Érdnél  szállott  táborba,  mire  a  haditanács 
azt  határozta,  hogy  a  rohammal  vár  az  Erdély  fe- 
lől közeledő  Scherffenherg  beérkeztéig.  Aug.  14. 
Szulejmán  3  részre  osztotta  seregét  s  egy-egy  rész 
Miksa  bajor  választófejedelemmel  és  Károly  her- 
ceggel szemben  maradt,  a  harmadik  pedig  észak- 
nak, Hidegkút  irányában  vonult  el.  Ez  utóbbi 
csakhamar  összeütközött  a  császári  sereg  jobb- 
szárnyával, ahol  Petneházy,  Heissler  és  Dünne- 
wald  heves  rohamai  a  török  oszlopot  csakhamar 
megfutamították.  A  jobb  szárnyon  kivívott  diadal 
hírére  Károly  herceg,  nemkülönben  a  bajor  vá- 
lasztófejedelem is  támadásra  indult  a  nagyvezir 
ellen,  aki  azt  be  nem  várta,  hanem  Törökbá- 
lintra, inn  en  pedig  Székesfehérvárra  vonult  vissza. 


Budavár 


—     79     - 


Budavár 


Jelmagryarázat. 


I— XII  Köröndök  ős  bástyák. 

1  Királyi  várlak. 

2  Várkapu. 

3  Várkert. 
Hadszertár. 

6  Udvari  lovarda. 


6  8zt.-György-tér. 

7  Sándor-palota. 

8  Pöhadpar.  épület. 

9  A  réstörés  helye. 

10  Székesfehérvári  kapa. 

11  Vizi  kapu. 


12  Vízmft. 

13  Paliszádsor. 

14  Dlsz-tér. 

16  Ferdinánd-tér. 

16  Bécsi  kapu. 

17  Kapucinus-tér. 


18  Bomba-tér. 

19  Császárfürdö. 

20  Brödházak. 

21  Cölöpzetes  folyosó. 

22  Leégetett  hajóhíd. 


Budavár  —     80     — 

Erre  a  keresztény  sereg  is  előbbi  állásába  tért 
vissza.  Aug.  22.  a  bajor  seregnek  háromszoros  ro- 
ham után  végre  sikerült  a  várkastély  egy  részét, 
az  István-tornyot  és  a  terraszfalat  hatalmába  ej- 
tenie, minden  további  kísérlet  azonban  hiábavaló- 
nak bizonyult.  Aug.  29.  3000  lovasltott  janicsár 
Óbuda  felöl  kísérli  meg  a  circumvallatio  meglepő 
megrohanásával  a  várba  való  bejutást,  de  siker- 
telenül ;  több  mint  1000  közülük  elesett  és  mind- 
össze 3—4  juthatott  be  a  Bécsi  kapun  át.  Aug.  30. 
végre  megérkezett  Scher/fenherg  erdélyi  had- 
teste és  ennek  kötelékén  belül  Csáky  ezredes 
löOO  huszárral.  Most  aztán  a  megtartott  hadi- 
tanács szept.  2-ikára  általános  rohamot  határo- 
zott, mely  nap  délelőttjén  még  1200  svéd  is  be- 
érkezett a  táborba. 

A  rohamot  északon  és  délen  egyszerre,  a  mon- 
dott napon  délután  5  órakor  kezdték.  A  küzdelem 
rövid,  de  véres  volt.  Az  Esztergomi  körönd  felé 
indított  3  oszlop  közül  mindenekelőtt  a  szárnyon 
levők  hatoltak  be  a  várba,  mire  a  középső  oszlop 
a  köröndöt  ejtette  hatalmába.  Ezzel  majdnem 
egyidejűleg  a  csak  álrohamra  kirendelt  bran- 
denburgiak is  behatoltak  a  Bécsi  kapun  át,  mire 
a  védőrség  a  torlaszok  mögé  menekült.  Miután 
azonban  a  keresztények  itt  is  nyomukban  vol- 
tak, a  további  ellentállás  és  küzdelem  majdnem 
lehetetlenné  vált.  Károly  herceg,  hogy  az  ok- 
nélküli  öldöklésnek  elejét  vegye,  parancsot  adott 
a  harc  beszüntetésére.  Még  mielőtt  ez  megtör- 
tént volna,  a  vitéz  galambősz  ^M^rra^man  pasa, 
aki  környezetének  kérései  dacára  sem  volt  arra 
bírható,  hogy  biztosabb  helyen  menedéket  ke- 
ressen, egy  maroknyi  csapat  ólén  kivont  kard- 
dal rohant  a  feléje  jövő  császári  csapatoknak 
8  Így  lelte  halálát.  Ezután  a  törökök  utolsó  ma- 
radványa, mintegy  3000  férfl,  asszony  és  gyer- 
mek, kegyelemre  megadta  magát.  Ekkor  jelent 
meg  a  nagyvezir  serege  a  Kamarai  erdő  magas- 
latain, de  látva,  hogy  B.  elveszett,  nyomban  hát- 
rálót  fúvatott  és  azután  Székesfehérváron  át 
Eszékre  vonult  vissza.  Ezzel  az  ország  szíve  és 
gyöngye,  B.,  ki  volt  ragadva  az  azt  majdnem 
másfél  századon  át  bitorló  félhold  uralma  alól. 
Y.ö.Breit,  Az  egyetemes  hadtörténelem  vázlata, 

I.  köt. 

II.  Buda  bevétele  184-9-ben. 

A  sikeres  tavaszi  hadjárat  folyamán  a  magyar 
sereg  egy  része  az  ostrom  alól  felmentett  Komá- 
romba vonult  be,  míg  Görgei  Buda  alá  vezette 
seregét,  hogy  minél  előbb  azt  is  hatalmába  kerítse. 
A  Buda  alá  rendelt  sereg  Nagy  Sándor  I.,  Aulich 

II.  és  Knézich  tábornok  III.  hadtestéből,  valamint 
Kmety  ezredes  15.  hadosztályából  állott  s  annak 
állománya  25,800  gyalogost,  5100  huszárt  és  142 
ágyút  számlált.  Ez  a  sereg  május  4-ig  a  csata- 
vázlaton látható  módon  helyezkedett  el.  A  várat 
Hentzi  Henrik  tábornok  védelmezte  4  zászlóaljjal, 
1  lovas  századdal  s  a  kellő  számú  tüzérséggel. 
Görgei  a  vár  alá  érve,  Hentzit  megadásra  szólí- 
totta fel,  amit  azonban  ez  visszautasított.  Erre 
Görgei  azonnal  jelt  adott  a  tüzelés  megkezdésére, 
Kmetynek  pedig  parancsot  küldött,  hogy  a  vízmü- 
vet rohammal  vegye  be.  A  tüzet  a  kis-svábhegyi 
tizenkétfontos  üteg  kezdte  meg  a  IV.  sz.  körönd 
ellen  s  rövid  ideig  tartott  ágyúzás  után  az  osztrák 


Budavár 

Üteg  a  bástyafokot  odahagyni  kényszerült.  A  gel- 
lérthegyi üteg  az  I.  sz.  köröndöt,  a  várlakot  és  a 
várkert  terepfokait  vette  tűz  alá,  minek  ered- 
ményeként este  6  óra  tájban  az  őrség  épülete  és 
egy  raktárépület  lángba  borult.  A  Kálvária-hegyre 
rendelt  ütegek  az  V.,  VI.  és  VII.  sz.  köröndből 
ellenük  összpontosított  tűztől  már  felvonulásköz- 
ben igen  érzékeny  veszteséget  szenvedtek,  minek 
folytán  kénytelenek  voltak  többször  állást  változ- 
tatni. Végül  a  Nyárshegyen  felvonult  magyar 
röppentyü-üteg  az  I.  sz.  köröndből  arcban  lekötve, 
a  II.  és  III.  számúból  pedig  oldalozó  tűz  alá  fogva, 
csakhamar  a  magaslat  mögé  visszahúzódni  kény- 
szerült. Kmety  a  kapott  parancs  folytán  megkisér- 
lette  a  vízvezeték  védösáncainak  elfoglalását, 
de  ismételt  roham  és  170  ember  elvesztése  után 
végre  is  kénytelen  volt  a  meddő  támadással  fel- 
hagyni s  megtizedelt  esapatjait  hadosztálya  zö- 
méhez, a  Császárfürdőhöz  visszavezetni.  Görgei 
látván,  hogy  a  várral  szemben  egyszerű  roham- 
mal nem  boldogul,  a  rendszeres  ostrom  megkez- 
dését határozta  el. 

A  budai  várat  körülvevő  hegyekről  Pestre  át- 
hangzó  ágyúdörgés  moraja  az  örömujjongó  népek 
ezreit  csalta  a  Duna  partjára,  amin  Hentzi  annyira 
felháborodott,  hogy  néhányszor  a  pesti  parton  to- 
longó néptömeg  közé  lövetett,  majd  este  7-től 
kezdve  majdnem  2  óra  hosszat  a  várost  lövette. 

Május  5.  az  egész  vonalon  lassú  ágyú-  és  he- 
lyenként puskaharc  is  vette  kezdetét,  melyet  dél- 
tájban mindkét  részről  hirtelen  beszüntettek. 
Május  6.,  7.  és  8-ika  elég  nyugodtan  telt  el.  8-án 
este  11  órakor  a  magyar  ütegek  újból  megkezdték 
a  tüzelést  a  vár  ellen,  mire  Hentzi  reggel  4  órától 
6-ig  újból  Pestet,  ezúttal  már  gyújtó  és  romboló 
lövedékekkel  bombáztatta.  A  május  11-ikére  hajló 
éjjel  Hentzi  2  határőr-század  által  kirohanást  esz- 
közöltetett, de  siker  nélkül.  Május  13.  mindkét 
részről  erős  lövegharc  vívatott,  mely  egyrészt  a 
pesti  épületekben  igen  nagy  kárt  okozott,  de  más- 
részt a  magyarok  egyik  lövedéke  a  IX.  számú 
körönd  mellett  levő  löszerkamrákba  csapott  be  s 
azokat  a  levegőbe  röpítette.  Május  15-ig  a  magyar 
leszerelő  és  réstörő  ütegek  összesen  49  löveggel 
teljesen  elkészültek,  melyek  reggeli  4  órától  este 
6-ig szakadatlanul  szórták  lövedékeiket  a  vár  felé. 
Hentzi  már  reggel  9  óra  tájban  kénytelen  az 
egyenetlen  harcot  feladni  s  rosszul  fedezett  löve- 
geinek legnagyobb  részét  a  bástyafalról  a  szom- 
szédos utcákba  vonja  vissza.  Ezután  a  magyar 
réstörő  üteg  még  nagyobb  hévvel  és  sikeiTel 
dolgozik,  melynek  eredményeként  este  6  óra  táj- 
ban az  I.  számú  körönd  táján  a  várfalon  máris 
hatalmas  rés  tátong,  félórával  később  pedig  a 
királyi  várlakból  is  hatalmas  lángtenger  csapott 
fel.  A  kedvező  körülményen  felbuzdulva,  Görgei 
éjfélkor  megkezdendő  rohamot  parancsol,  melyet 
az  I.  hadtestnek  a  lőtt  rés  ellen,  a  III.  hadtest  3. 
és  9.  zászlóaljának  pedig  a  IV.  számú  körönd  ellen 
kellett  végrehajtania.  A  II.  hadtestnek  és  Kmety 
hadosztályának  a  vízművek  irányában  tüntető- 
leges szerep  jutott.  Az  I.  hadtest  emberei  az  el- 
rendelt támadáshoz  előnyomulva,  szerencsésen 
el  is  érték  a  várfalat,  de  midőn  létráikat  a  falnak 
támasztották,  azok  legtöbbje  rövidnek  bizonyult. 
Erre  csaknem  valamennyi  zászlóalj  a  rés  felé 


Budavár 


81     — 


Buday 


i 


tódul,  de  itt  is  hiába:  az  oda  vezető  domboldal  oly 
meredek,  hogy  az  azon  való  felkapaszkodás  lehe- 
tetlen volt.  A  III.  hadtest  két  vitéz  zászlóalja  sem 
járt  jobban  s  így  nem  volt  mást  mit  tenni,  mint 
a  rohamot,  mely  körülbelül  200  ember  életébe 
került,  reggel  felé  teljesen  beszüntetni. 

A  döntő  roham  ke  resztül  vitelére  Görgei  máj.  20. 
adta  ki  a  vonatkozó  rendelkezéseket,  melyek  értel- 
mében éjfél  tájban  színleges  támadás  volt  végre- 
hajtandó, mely  után  hosszabb  szünet  közbeiktatása 
mellett,  hajnali  fél  háromkor  a  döntő  elönyomulás- 
nak  kellett  bekövetkeznie.  Úgy  a  színleges,  mint  a 
döntő  roham  tervszerűen  végre  is  hajtatott.  A  rés 
tájékán  a  császári  őrség  makacsul  védte  magát, 
eUenben  az  udvari  lovarda  környékén  a  honvé- 
deknek sikerült  a  falakra  feljutni,  mire  az  ottani 
császári  őrség  majdnem  az  egész  vonal  mentén 
hamar  és  önként  megadta  magát.  Hajnali  4  óra 
tájban  a  honvédek  már  egész  biztosan  megvetet- 
ték lábukat  a  bástyafalakon  s  kevéssel  utána 
már  3  zászlóalj  verődött  össze  a  Szent-György- 
téren. Eközben  Aulich  emberei  is  feljutottak  a 
várkertnek  védőfalakkal  ellátott  terrasszaira  úgy, 
hogy  fél  5  óra  tájban  már  a  várnak  D.-i  része  is  a 
magyarok  kezében  voJ  t  Hentzikétségheejtő  hely- 
zetében egy  kis  csapat  élére  áll,  azt  a  Sz.-György- 
téren  gyülekező  honvédek  elé  vezeti  s  e  köz- 
ben puskagolyótól  találva  halálosan  megsebesül. 
Ezek  után  a  mind  nagyobb  erővel  a  várba  törő 
magyarok  gyorsan  végeztek.  Alnoch  ezredes 
Hentzi  elestéről  értesülvén,  felgyújtotta  a  lánc- 
híd előkészített  robbantó  aknáit.  A  robbanás 
a  hídnak  csak  keveset  ártott,  de  magát  Pinochet 
megölte.  Reggel  7  óra  tájban,  a  császári  őrség- 
nek elkeseredett  védekezése  és  kitartó  ellen- 
állása dacára,  annak  teljes  megadásával  és  le- 
fegyverzésével az  ostrom  nagy  munkája  be  volt 
fejezve.  A  császáriak  halottakban  710  embert 
vesztettek;  foglyul  esett  113  tiszt  és  4091  főnyi 
legénység.  Hentzi  a  május  22-ikére  hajló  éjjeli 
1  óra  tájban  halt  meg  kapott  sebe  következ- 
tében s  24-én  Alnoch  ezredessel  együtt  közön- 
séges parasztszekéren  a  budai  temetőbe  vitetett, 
ahol  egészen  csendben  elhantolták  őket.  A  ma- 
gyarok vesztesége  sebestiitekben  1  százados,  4 
főhadnagy,  15  őrmester,  20  tizedes  és  6.30  honvéd ; 
az  elesettek  száma  368  fő.  V.  ö.  Breit,  Magyar- 
ország 1848-49.  évi  függetlenségi  harcának  ka- 
tonai története,  II.  köt. 

Budavár,  kisk.  Zala  vm.-ben,  1.  Óbudavár. 

Buda  város  jogkönyve.  Buda  városának 
1413-1421  táján  írásba  foglalt  joga;  kiadták 
Miehnay  Endre  ós  Lichner  Pál  ily  címen :  Ofner 
Stadtrecht  von  MCCXLIV— MCCCCXXI.  Press- 
burg  1845.  A  budai  jogkönyv  hazai  városi  jog- 
könyveink közül  a  legterjedelmesebb  és  a  későbbi 
magyar  városi  jogéletre  való  nagy  hatása  révén 
a  legfontosabb.  Nagy  tekintélyét  mutatja,  hogy 
a  sz.  kir.  tárnoki  városok  később  kifejlődött  or- 
szágos joga,  a  tárnoki  jog  (így  nevezték,  mert  a 
legfőbb  közös  f elebbezési  bíróságuk,  a  támokszék 
fejlesztette  ki)  szabályainak  egy  részét  belőle  me- 
rítette. V.  ö.  Relkovic  Néda,  B.  (Budapest  1905). 

Buda  virág  (növ.),  1.  Spergularia. 

Buday,  1.  Árpád,  archeológus,  szül.  1879  jan. 
17.  Marosludason.  Főiskolai  tanulmányait  Ko- 

Révai  Nagy  Leweuma.  IV.  kőt 


lozsvárott  végezte.  1899-ben  kinevezték  az  Er- 
délyi múzeum  régiségtárához,  hol  most  osztály- 
archeológus.  1902— 3-ig  Oroszországban  volt 
tanulmányúton,  1909— 10-ig  Németországban 
múzeumok  tanulmányozásán  kívül  bejárta  gya- 
log a  Dunától  a  Rajnáig  az  550  km.  hosszú  ró- 
mai limes- vonalat  s  tapasztalatait  az  erdélyi  li- 
mes kutatásában  értékesíti.  A  szakfolyóiratok- 
ban jelentékeny  munkásságot  fejt  ki;  önálló 
művei:  A  Fratres  Arvales  collegiumáról  (Ko- 
lozsvár 1907);  Porolissumból.  ásatási  jelenté - 
sok,  I.,  11.  (u.  0.  1909—10) ;  A  római  limes 
Németországban  (u.  o.  1910),  francia  abrégével. 

2.  B.  Barna,  hírlapíró,  szül.  1870.  Ofehórtón 
(Szabolcs  vm.).  A  gazdasági  akadémia  elvégzése 
után  1902.  az  országos  magyar  gazdasági  egye- 
sületnél segédtitkári  állást  foglalt  el,  miután  szá- 
mos gazdasági  és  politikai  tárgyú  cikket  írván, 
1901.  a  Hazánk  napilap  szerkesztőjének  hívták 
meg.  1905-ben  az  Ország  c.  politikai  napilap 
szerkesztője,  1907.  a  Köztelek  gazdasági  lap  fe- 
lelős szerkesztője  lett.  Közben  a  Köztelek  Olcsó 
Könyvtárát  is  szerkesztette ;  emellett  sűrűn  je- 
lentek meg  politikai  és  gazdasági  cikkei  külön- 
böző napilapokban.  1906-ban  a  szászsebesi  kerü- 
let orsz.  képviselőül  választotta.  Önálló  tanul- 
mányai :  A  gabonauzsora ;  A  koronás zövetkeze- 
tekröl ;  A  parcellázásokról ;  A  falusi  élet  bajai ; 
Munkáskereset,  birtokmegoszlás  és  kivándor- 
lás ;  Derült  égbolt  alatt  címen  egy  kötet  elbe- 
szélése is  jelént  meg.  Munkatársa  e  Lexikon- 
nak is. 

3.  B.  József,  tanár,  bölcsészeti  író,  szül.  Sze- 
geden 1854  jan.  15.,  megh.  1906  jan.  20.  Reál- 
iskolai tanár  volt  Budapesten,  1890  óta  fllozóflai 
magántanár  az  egyetemen.  Egy  ideig  a  Magyar 
Philosophiaí  Szemlét  szerkesztette,  önálló  művei: 
A  bánsági  német  telepitvények  és  a  Schtdvereinok 
(Újvidék  1887) ;  Az  egyéni  Jialhatatlanság  (u.  o. 
1887) ;  A  positivismus  nevelési  rend-szere  (Buda- 
pest 1889) ;  Giordano  Bruno  élete  és  bölcselete 
(1889);  Vázlatok  a  posit.  történetéből  (Athenaeum 
1893, 1— IV.  füzetben)  és  egyéb  cikkek  e  folyó- 
iratban. 

4.  B.  Kálmán,  orvos,  szül.  Pécsett  1863  okt. 
13-án.  Orvosi  tanulmányait  a  budapesti  egyete- 
men végezte.  1886.  orvosdoktorrá  avatták.  Már 
1885.  a  Scheuthauer  tanár  vezetése  alatti  kór- 
bonctani intézetben  dolgozott  1890-ig,  amikor 
Kovács  tanár  sebészeti  klinikájára  ment  műtő- 
nek; 1890— 1894-ig  ott  volt  gyakornok,  majd 
tanársegéd.  Az  1894-95-iki  tanévet  külföldön  töl- 
tötte. 1895-ben  a  kolozsvári  egyetemen  a  kórbonc- 
tan helyettes  tanára  lett ;  1896.  magántanári  ké- 
pesítést nyert  és  ugyanezen  év  június  havától  a 
kórbonctan  és  kórszövettan  nyilvános  rendes  ta- 
nára. Mintegy  30  önálló  orvosi  közleménye  jelent 
meg  hazai  és  külföldi  szaklapokban.  Irt  többek 
között  a  csontok  és  izületek  gümökórjáról,  az 
oszteogenezis  imperfektáról,  a  streptoecus-fei-tő- 
zésekről,  a  rákstatisztikáról,  az  üszkös  gyuladá- 
sok  keletkezéséről. 

5.  B.  Mihály,  a  legrégibb  hazai  zeneszerzőnek 
mondható,  a  XIV.  sz.-ban  Erdélyben  élt;  művei 
közül  csakis  egy  kézirata  maradt  fönn,  mely  a 
kat.  szertartáshoz  szükséges  imákat  és  énekeket 


Budde 


Buddhizmus 


tartalmazza,  s  melyet  a  magyar  nemzeti  mú- 
zemnban  őriznek. 

Budde,  1.  Emil  Arnold,  német  elektrotech- 
nikus és  nemzetgazda,  szül.  1842  júl.  28.  Gel- 
demben,  1869.  a  fizika  magántanára  lett  Bonn- 
ban, majd  a  Kölnisehe  Zeitung  levelezője  Ró- 
mában ós  Konstantinápolyban,  ahonnan  több 
keleti  utat  tett.  Később  Berlinbe  költözött,  ahol 
a  Siemens  és  Halske  elektromos  gyár  fizikusa 
lett.  Több  fizikai  munkát,  valamint  egyéb  művet 
Irt  úti  tapasztalatairól.  Főbb  művei :  Lehrbuch 
der  Physik  (1879,  új  kiad.  1902);  Mechanik  der 
Punkteund  starren  Systeme  (1890 — 91);  Energie 
und  Recht  (1902);  Stannemayers  römischeKunst- 
fahrten  (Bonn  1884) ;  Erfahrungen  eines  Hadschi 
(1888) ;  Naturwissensehaftl.  Plaudereien  (1891) ; 
Blátter  aus  meinem  Skizzenbuch  (1893). 

2.  B.,  Hermann  von,  porosz  miniszter,  szül. 
1851  nov.  15.  Bensbergben,  megh.  1906  ápr.  28. 
Berlinben.  1869  óta  a  katonai  pályán  működött, 
s  1901.  tábornoki  ranggal  kilépvén  a  hadsereg- 
ből, a  német  fegyvergyárak  vezérigazgatója  lett ; 
1902  óta  pedig  közmunkaügyi  miniszter.  Műve  : 
Die  französischen  Eisenbahnen  im  deutschen 
Kriegsbetrieb  1870-71.  (Berlin  1904). 

3.  B.,  Johann  Franz,  1.  Buddeus. 

4.  B;  Kari  Ferdinánd,  evang.  teológus,  B.  2. 
testvére,  szül.  Bensbergben  (Köln  mellett)  1850 
ápr.  13.  Részt  vett  az  1870  — 71-iki  hadjáratban, 
1900  óta  egyetemi  tanár  Marburgban.  Munkái :  Die 
biblische  Urgeschichte  (Gen.  1—12,  5)  untersucht 
(Q  lessen  1883) ;  Die  Bücher  Richter  und  Sámuel, 
ihre  Quellén  und  ihr  Aufbau  (u.  o.  1890);  Religion 
Israels  (1900);  Ebed-Jahvelieder  (19U0) ;  Kanon  des 
Altén  Testaments  (1900).  Lefordította  A.  Kuenen 
Volksreligion  und  Weltreligion  (1883)  munká- 
ját ;  kiadta  Reuss  levelezéseit,  s  számos  tudomá- 
nyos és  népies  cikket  írt. 

Buddenbrock,  Wilhelm  Dietrich  von,  t^ovosz 
tábornagy,  szül.  Litvániában  1672.,  megh.  1757. 
Porosz  szolgálatban  részt  vett  1690— 97-ig  a  fran- 
ciák ellen  folytatott  háborúkban,  azután  a  spanyol 
örökösödési  háborúban  s  1715.  a  svédek  ellen  vi- 
selt hadjáratban.  L  Frigyes  Vilmos  bizalmával 
tisztelte  meg :  ő  volt  rendes  társalkodója  és  kísé- 
rője. II.  Frigyes  is  nagyon  becsülte.  Csaslau  mel- 
lett (1742)  annyira  kitűnt,  hogy  a  király  lovas- 
sági tábornokká  nevezte  ki.  Hohenfriedberg  és 
Soor  mellett  újra  kitűnt.  —  Fia :  B.  Johann  Jobst 
(1701—1781)  II.  Frigyes  szárnysegéde  volt,  újjá- 
szervezte a  hadapródiskolákat  és  1765.  az  Acadé- 
mie  militaire  igazgatója  lett. 

Buddeus  (Budde),  Johann  Franz,  evang.  teo- 
lógus, szül.  Anklamban  1667  jún.  25.,  megh. 
Gothában  1729  nov.  19.  A  bölcseleti  etika  tanára 
volt  Halléban,  majd  teol.  tanár  Jenában.  Mint 
teológus  közvetítem  igyekezett  az  ortodoxia  és  a 
pietizmus  között  s  egyben-másban  útját  egyen- 
gette a  felvilágosodás  teológiájának  is.  Alapjában 
mégis  ortodox,  de  erősen  hangsúlyozza  a  keresz- 
tény vallás  gyakorlati  erkölcsi  jellemét  s  ennyiben 
a  pietistákhoz  húz.  Kiváló  egyháztörténész.  Főbb 
munkái:  Institutiones  theologiae  morális  (1711) 
és  dogmaticae  (1723) ;  História  Bcclesiastica  Ve- 
teris  Testamenti  (1715—19);  Isagoge  historico- 
theologiea(1727);  Ecclesia  apostolica  (1729). 


Buddha,  1.  Buddhizmus. 

Buddhizmus  (Buddhaizmus),  vallásforma, 
mely  Észak-Indiában  állt  elő  ós  a  Brahmaniz- 
mussal  szembe  helyezkedett.  A  B.  neve  e  szansz- 
krit szóból  eredt  Buddha  (a  felvilágosodott),  ez 
alatt  oly  embert  értünk,  ki  az  igazság  megisme- 
résével ós  a  bűnök  legyőzésével  a  létezések  köte- 
lékeiből tökéletes  megváltást  ért  el.  Megkülönböz- 
tetünk «patjekabuddhát»,  ki  e  megváltást  csak  a 
maga  részére  szerezte  meg  és  «samjakszam- 
buddhát)),  aki  a  világból  való  eltűnése  előtt  a  vi- 
lág megváltására  szolgáló  tant  az  egész  emberi- 
séggel közölte.  A  Buddhák  száma,  kik  a  tökéletes 
ismeretet  elnyerték  és  mint  tökéletes  tanítók  fel- 
léptek vagy  fellépnek  ezután,  a  Buddhisták  dog- 
mája szerint  igen  nagy.  A  történeti  Buddha,  aki 
valódi  alapitója  a  B.-nak,  volt  a  régiek  felfogása 
szerint  a  nemes  királyfi  Siddhártha,  ki  a  Kr.  e. 
VI.  sz.-ban  a  Sákják  törzséből  született,  kiknek 
kis  országa  a  Himalája  tövében  terült  el.  Fővá- 
rosa volt  Kapilavasztu,  melynek  romjait  A.  A. 


Buddha. 


Koreai  szerzetes. 


Führer  1896  dec.  1-én  egy  nepáli  falu,  Nigliva  kö- 
zelében, Paderiában  feltalálta  és  felásatta.  A  le- 
genda szerint,  mely  az  északi  buddhisták  felfogá- 
sát tükrözi  vissza,  egy  fehér-elefánt  küldte  őt  le  az 
istenek  birodalmából.  Innen  van  Sákjamuni(sákja- 
bölcs)  neve,  másik  neve  Gautama  volt,  mit  egy  ve- 
dai  költőcsalád  után  adtak  a  gyermeknek  és  az 
egész  családnak.  Az  emberi  testnek  és  életnek  mú- 
landóságán elmélkedve,arrahatároztamagát,hogy 
trónjáról  lemond,  nejét  és  környezetét  elhagyja. 
Miután  hét  évig  az  akkor  híres  tanítóknak  tanít- 
ványaként, kemény  vezeklósben,  a  megváltó  tan 
után  hiába  törekedett,  egy  éjjel  Uruvelában  a  bód- 
hif  a  (a  felvilágosodás  fája)  alatt  ülve,hirtelen  felvi- 
lágosodásban volt  része.  Ettől  kezdve  mint  tanító 
lépett  fel.  A  sutra  és  vinaja  iratok  (1.  o.)  úgy  raj- 
zolják, hogy  tanítványaitól  kísérve,  prédikálva 
ós  vitatkozva  bejárta  az  országot,  s  megalkotta 
az  általa  alapított  szerzet-  és  apáca-rendeknek 
a  rendi  élet  szabályait.  Maga  Kr.  e.  560  körül 
született  és  480  körül  halt  meg.  A  Köppen  (1.  o.) 
művében  az  északi  buddhisták  hagyományai  alap- 


Buddhizmus 


83     - 


Budenz 


ján  írt  tanításokban  levő  források,  melyek  az 
északi  pali  nyelven  irvák,  ezt  vallják,  míg  a  cej- 
loui  tudósítások  lényegesen  módosítják  életiratát. 
Buddhának  legrégibb  és  legismertebb  tanítása 
legrövidebben  fejeződik  ki  a  «négy  szent  igaz- 
ságban)), melyek  ezek:  1.  a  szenvedésről,  az  élet 
merő  szenvedés ;  2.  a  szenvedés  keletkezése  a 
vágy  vagy  a  szomj  (t.  i.  élvezetek  után) ;  3.  a  vágy 
vagy  a  szomj  fojtja  a  lényeket  a  lélekvándor- 
lásba ;  4-.  a  nyolc  ösvónyű  út  vezet  a  szenvedés 
megszüntetéséhez ;  e  nyolc  ösvényű  út :  az  igaz 
hit,  igaz  elhatározás,  igaz  sző,  igaz  tett,  igaz 
élet,  igaz  törekvés,  igaz  gondolat,  igaz  elmélye- 
dés. Minden  szellemi  törekvésnek  legmagasabb 
célja  a  nirvána  (a  kialvás),  az  újjászületésektől 
való  megszabadulás,  minden  szenvedéstől  való 
megszűnés.  Hogyan  kell  a  nirvánát  felfogni,  váj- 
jon a  semmibe  való  bemenetelnek-ó,  erre  a  kér- 
désre való  feleléstől  Buddha  mindig  vonakodott. 


Birmai  szerzetes. 


Japán  apáca. 


A  régi  szentiratok  kifejezései  e  kérdésre  néha 
úgy  látszik  hogy  igenlöleg,  néha  pedig  taga- 
dólag válaszolnak.  A  legmagasabb  megváltás- 
hoz vivő  utak  e  három  területen  mennek  keresz- 
tiil :  igazságosság,  elmélyedés  és  bölcsesség.  Az 
« í  (7aesá90ífsá.(7»kö  vetelményei  túlnyomóan  tagadó 
jellegűek ;  különösen  5  rendelet  lép  itt  előtérbe : 
élőlényt  nem  ölni,  másét  el  nem  tulajdonítani, 
másnak  a  feleségét  nem  bántani,  hazugságtól  és 
szeszes  italoktól  óvakodni.  Az  '  elmélye(Us»  je- 
lenti :  a  koncentráció  és  exsztázis  müvelésének 
tervszerű  gyakorlását ;  szerepe  van  ennél  az  auto- 
hipnózisnak  is.  A  vbölcsesség»  nem  más,  mint 
megismerése  a  négy  szent  igazságba  vetett  tan- 
nak. A  vezeklésben  való  gyakorlást  elvetette 
Buddha.  Úgy  látszik,  hogy  Buddhának  elmélete, 
spekulációja  a  szánkhyja-bölcseletböl,  a  gyakor- 
lati koncentrációja  pedig  az  úgynevezett  jóga- 
ölozóflai  bölcseletből  van  átvéve  (1.  Ind  filozófia). 
Buddha  hívei  bizonyos  szerzetesi  és  apácai  rendbe 


verődtek  össze  (Bhikku  és  Bhlkkuní,  a.  m.  koldu- 
sok és  koldusnők)  és  szigorúan  megtartották  a 
szegénységi  és  szüzességi  fogadalmat. 

Csakhamar  Buddha  halála  után  egy  koncUiu- 
mon  állapították  meg  a  szentiratok  kánonát."  Ez 
3 pitakába  (ú.  n.  «kosár»-ba)  van  foglalva :  1.  Vina- 
japitaka,  a  községi  rendeletekről;  2.  Suttá  (szutra) 
pitaka  Buddha  prédikációit  és  versbe  szedett 
igazságok  gyűjteményét  tartalmazza.  Idetartozik 
a  leghíresebb  közmondás-gyűjtemény ,a  Dhamma- 
pada  (angol  fordítását  adta  Max  Müller  a  Sacred 
Books  of  the  East  10.  kötetében) ;  németre  fordí- 
tották L.  V.  Schröder  1892  és  G.  B.  Neumann 
1893).  E  okosárba))  vannak  beosztva  a  mese- 
gyűjtemények is,  leghíresebb  gyűjtemény  a  Dzsá  • 
taka  a.  m.  születési  történetek,  Buddha  előbbi 
életének  történetei;  egy  gazdag  és  a  népisme 
számára  igen  fontos  mesék,  mondák  és  elbe- 
szélések gyűjteménye  (kiadta  Pausboell,  London 
1877—96,  6  kötetben;  angolban  the  Jataka  or 
stories  of  the  Buddhas  former  births,  transl.  un- 
der  the  edltorship  of  Cowell,  Cambridge  1895—8). 
3.  Abhidhamma  (Abhidharma)  pitaka,  dogmati- 
kai tárgyak  felsorolása  és  megbeszélése.  A  szent- 
írás kánona  eredeti  pali  dialektusban  van  fenn- 
tartva Cejlonban  és  Hátsó-Indiában. 

Fordításokat  adott:  Warren,  Buddhism  in 
translation  (Cambridge,  Észak-Amerika,  1896).  A 
vinaja-iratokból :  Rhys  Davids  és  Oldenberg  a 
Sacred  books  of  the  east  13.,  17.  és  20.  kötetében; 
a  suttákból :  Rh.  Davids  a  Sacred  books  of  the 
east  11.  és  12.  kötetében  (London  1899);  továbbá 
.Neíímaww.Buddhistische  Anthologie  (Leiden  1892). 

Fénykora  a  B.-nak  Asoka  király  (a  Kr.  e.  III, 
sz.  közepén)  és  Kanishka  indoszkitha  király  ide- 
jében a  Kr.  u.  I.  sz.-ban  volt. 

Irodalom.  Kern,  Der  Buddhismus  u.  seine  Geschichte  in 
Indien  (németül  Jacobitól)  Leipzig  1882—84;  Barthélemy 
Saint  Hilaire,  Le  Bonddba  et  sa  réligion,  Paris  1862;  Se- 
nart,  Essai  snr  la  légende  du  Buddha,  sou  caractére  et 
son  origine,  Paris  1875  ;  Hardy,  Manuel  of  Buddhism,  2. 
kiad.,  London  1880 ;  Lamairesse  E.,  La  vie  de  B.,  Paris 
1892;  Prof.  dr.  Richárd  Pischel,  Lében  und  Lehre  des  B. 
Mit  einer  Tafel,  Leipzig  2.  kiad.  1911;  Berthelot  Alf., 
Buddhismus  u.  Christentum,  2.  kiad.,  Tübingen  1909  ;  ma- 
gyarul :  Egyetemes  irodalomtörténet  I.  kötetében,  India, 
írta  :  Fiók  K.,  Budapest  1903  ;  Bhiksu  Subhadra.  Buddhista 
katekizmus.  Bevezetés  a  Botamo  Buddha  tanába.  Német- 
ből fordította  Erőss  Lajos,  Debreczen  1906;  Giesswein  Sán- 
dor, Buddhismus  és  kereszténység,  Esztergom  1889  ;  Gold- 
ziher  Ignác,  A  buddhizmus  hatása  az  izlámra,  Budapest 
1903;  Lénárd  Jenő,  Dliammó,  bevezetés  a  Buddha  tanába, 
n.  0.  1911. 

Bnddleia  L.  (oSv.),  a  Loganiaceae  család  gé- 
nusza,  melynek  70 faja  Ázsia  és  Amerika  tropikus 
és  szubtropikus  tájain,  továbbá  Dél-Afrikában  ól. 
Fák  V.  cserjék,  ritkán  füvek.  A  B.  japonica 
Hemsl.  és  a  B.  Lindleyana  Fort.  nálunk  a  szabad- 
ban kitelel.  Az  előbbi  Japánban,  az  utóbbi  Kíná- 
ban honos. 

Budduma,  szudáni  néptörzs,  1.  Jedina. 

Búdé,  Guillaume,  1.  Budaeus. 

Budenheim,  falu  Hessenben,  a  mainzi  kerü- 
letben, a  porosz-hesszeni  államvasút  mellett,  (1905) 
2250  lak. :  van  cement-,  pálmaolaj-,  maláta-  és  ve- 
gyészeti gyára,  mészkemencéi,  üveggyára. 

Budenz  József,  legnagyobb  összehasonlító 
nyelvtudósunk,  szül.  Németországban,  Würtem- 
berg  Fulda  mell.  Rasdorf  nevű  falujában  1836  jún. 
13.,  megh.  Budapesten  1892  ápr.  15.Tanulmányait 


Budenz 


84 


BudisavIJevió 


szülővárosában,  Marburgban  és  Göttingenben  vé- 
gezte. Utóbbi  helyen  megismerkedett  egy  Nagy 
Lajos  nevű  magyar  teológussal,  kitől  a  magyar 
nyelv  tulajdonságait  tudakolta.  Majd  könyvből  is 
kezdett  magyarul  tanulni,  s  érdeklődése  annál  in- 
kább fokozódott,mert  ép  akkortájban  jelentek  meg 
Berlinben  Schott  és  Bécsben  BoUer  tanulmányai, 
melyekben  nyelvünket  már  az  ugor,  török,  mon- 
gol nyelvekkel  hasonlították  össze.  Budenz  eze- 
ket olvasva,  maga  is  hozzáfogott  a  török  nyelv  ta- 
nulásához, és  megérlelődött  benne  a  szándék,  hogy 
a  nagy  urál-altáji  nyelvcsaládot  tüzetesen  tanul- 
mányozza. Mindenekelőtt  hazánkban  akart  ma- 
gyarul tanulni,  s  midőn  erről  Hunfalvy  Pál  érte- 
sült a  hazatérő  Nagy  Lajostól,  annyira  megörült 
a  hímek,  hogy  hívására  a  22  éves  B.  már  1858. 
itt  termett  köztünk.  Debreczenben  s  az  Érmeilé- 
ken nyaralva  oly  hamar  elsajátította  nyelvün- 
ket, hogy  már  azon  év  őszén  néhány  értekezését 
magyar  nyelven  írta  meg.  Aztán  a  székesfehér- 
vári gimnáziumban  tanított  2  évig  s  oly  termé- 
keny írod.  munkásságot  fejtett  ki,  hogy  1861 
végén  a  25  éves  idegent  az  akadémia  lev.  tag- 
jává választotta.  1861-ben  könyvtársegéd  lett  az 
akad.  könyvtárban,  s  azóta  életének  szerény 
külső  keretét  nagyszabású  tudományos  munkás- 
ság töltötte  be. 

Eleinte  a  magyar  nyelvet  leginkább  a  törökkel 
hasonlítgatta,  mert  Hunfalvyval  együtt  azt  hitte, 
hogy  ezzel  van  legközelebbi  rokonságban.  De  ép 
ezen  kutatásai  közben  győződött  meg  arról,  hogy 
a  magyar-török  egyezésnek  nagyobb  része  csak 
szók  átvételén  alapszik,  s  hogy  voltaképen  az  ugor 
nyelvek  (íinn,  lapp,  vogul  stb.)  a  miénknek  leg- 
közelebbi rokonai.  Ekkor  teljes  erejét  az  ugor 
nyelvhasonlításra  fordította,  és  megmutatta  nyel- 
vészetünknek azt  a  biztos  utat,  melyet  soha  többé 
el  nem  hagyhat.  1868-ban  mtanárlett  az  egyete- 
men s  ugyanakkor  állította  össze  a  magyar  s  ugor 
nyelvekbeli  szóegyezéseket.  1872-ben  állították 
föl  számára  az  összehas.  altáji  nyelvtudomány 
tanszékét,  melyen  20  éven  át  folytatta  áldásos  ós 
termékeny  működését,  s  ezen  idő  alatt  egész  is- 
kolát nevelt  magának.  A  hetvenes  években  al- 
kotta az  idézett  szóegyeztetésekből  legnagyobb 
munkáját :  a  Magyar-  ugor  Összehas. Szótárt, me- 
lyet az  akadémia  a  nagy  díjjal  tüntetett  ki.Bbben 
a  magyar  szókincsnek  legrégibb  rétege  van  ma- 
gyarázva s  összevetve  a  rokon  nyelvek  megfelelő 
szavaival.  E  nagy  műhöz  sorakozott  utóbb  méltó 
társul  Az  ugor  nyelvek  összehasonlító  alaktana, 
mely  a  nyelvtani  alakok  magyarázatát  adja,  de 
befejezetlen  maradt  (a  hátrahagyott  töredékeket 
tanítványa,  Simonyi  Zs.  adta  ki).  A  nyolcvanas 
években  erős  irodalmi  harcot  küzdött  meg  Vám- 
bóryvel,  ki  vele  szemben  újból  hangsúlyozta  a 
török  nyelvrokonítás  elveit.  1871-ben  az  aka- 
démia rendes  tagnak  választotta.  Számos  kül- 
földi tud.  társaságnak  is  tagja  volt.  1884-ben  25 
éves  nyelvészeti  működése  emlékét  lelkesen  meg- 
ünnepelték tanítványai  s  kiadták  tiszteletére  arc- 
képével díszítve  a  Budenz-Albumot  (szerk.Simonyi 
Zs.).  Az  említetteken  kívül  egyéb  munkái :  Finn 
nyelvtan  (Budapest  1873, 2  kiad.  1880) ;  Mordvin 
nyelvtan  (u.  o.  1876);  Ugrische  Sprachstudien 
(ú.  0.   1869—70) ;  Über  die  Verzweigung  der 


ugrischen  Sprachen  (Göttingen  1876);  Csuvas 
tanulmányok  (Budapest  1862-63);  Éhivai  ta- 
társág (1865) ;  A  mandsu  nyelv  alak-tana  {1887) ; 
Bövid  mongol  nyelvtan  (1887).  Jurák-szamojéd 
nyelv  (1890—2);  Nyelvészeti  észrevételek  Vám- 
béry  munkájára  (1883).  Az  utóbbiak  s  egyéb 
értekezései  is  nagyrészt  a  Nyelvtudományi  Köz- 
lemények c.  folyóiratban  jelentek  meg,  melyet 
Hunfalvy  után  ő  szerkesztett  1879—1892.  (Mun- 
káinak teljes  jegyzéke  a  Bndenz-Albumban.) 

Irodalom.  B.-Albnm,  Budapest  1884,  fénynyom.  arck.  ÉleW 
rajzok,  részben  arcképekkel:  Vasárnapi  Újság  1872.  Magyar- 
ország és  a  Nagy  Világ  1884.,  aztán  több  heti  s  napilapban 
1884  márc.  s  ismét  halála  alk.  1892  ápr.  Németiil  Simonyi  Zs. 
az  Ungarische  Revue-ben  1884.  és  Asbóth  0.  a  Deutsche  Rund- 
schan-ban  1885.  Finnül  SetSlS  E.  a  Valvoja-ban  1892.  Leg- 
alaposabb méltatása  Munkácsi  Bernáttól,  B.  J.  emlékezete 
Budapesti  Szemle  1896,  és  különlenyomat. 

Budetin  vára,  1.  Budatin. 

Budfalva,  kisk.  Máramaros  vm.  sugatagi 
j.-ban,  (1910)  2637  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Akna- 
sugatag.  Hozzátartozik  Tótosbánya  telep.  Hatá- 
rában több  bánya  van,  melyekben  arany,  ezüst, 
ólom,  réz  és  horganyércekre  folyik  a  bányászat. 

Budge,  1.  Albrecht,  orvos,  szül.  1846  aug.  23. 
Bonnban,  megh.  Greifswaldban  1885  júl.  17.  A 
greifswaldi  egyetemen  előbb  magán-,  1884.  pedig 
rendkívüli  tanár  lett  az  anatómiából.  Tudomá- 
nyos dolgozatai  a  gerincoszlop  kifejlődéséről,  a 
máj,  vese,  porcogó,  csont  vérereinek  fejlődé- 
séről szólnak.  Az  embriológia  más  részéből  is 
több  értékes  dolgozata  maradt  fenn. 

2.  B.,  Ludwig  Július, orvos,  az  előbbinek  atyja, 
szül.  Wetzlarban  1811  szept.  6.,  megh.  Greifs- 
waldban 1888  júl.  14.  Előbb  a  bonni,  később  mint 
az  anatómia  rendes  tanára  a  greifswaldi  egyete- 
men működött.  Legnevezetesebb  munkája :  Die 
Bewegung  d.  Iris,  amit  a  párisi  tud.  akad.  a  Mon- 
thyon-díjjal  tüntetett  ki.  Az  epehajszálerek  le- 
futásának ismerete  is  tőle  való. 

Budget,  1.  Állami  költségvetés. 

Budié,  adók.  Pozsega  vm.  pakráczi  j.-ban,  (i9oo) 
437  horvát-szerb  lak.;  u.  p.  Kamensko,  u.  t. 
Pakrácz. 

Budicina,  adók.  Zágráb  vm.  petrinjai  j.-ban, 
(1900)  520  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Hras- 
tovica. 

Budimci,  adók.  Verőcze  vm.  nasiczi  j.-ban, 
(1900)  1198  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Podgorac,  u.  t. 
Koska. 

Bvidxn,Viddin  v.  Bödön  v.  ^oáow,?/ Árpád-kori 
magyar  neve ;  így  nevezi  a  Gellért- legenda  (cap. 
10),  míg  Anonymusnál  (cap.  11)  Bundyn  név  alatt 
fordul  elő. 

Budincz,  kisk.  Temes  vm.  temesrékási  j.-ban, 
(1910)  947  oláh  lak. ;  u.  p.  Józseflalva,  u.  t. 
Kiszetó. 

Budinjak,  adók.  Zágráb  vm.  jaskai  j.-ban,  (i9oo) 
636  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Kalje,  u.  t.  Krasic. 

Badinsőina,  adók.  Várasd  vm.  zlatari  j.-ban, 
(1900)  1198  horvát-szerb  lak.,  vasúti  állomás, 
posta-  és  táviróhivatal. 

Budinszky  György,  1.  Budaeus. 

Budlis,  kisk.  Turócz  vm.  mosóezzniói  j.-ban, 
most  Turóczborkút  (1.  o.). 

Budisavljevic,  1.  Bibde,  horvát  író,  szül.  Bje- 
lopoljén  (Lika),  1843  júl.  29.  Kisebb  elbeszéléseket 
s  Kurelac  Fran  horvát  nyelvészről  egy  tanul- 


Budissá 


—    86    — 


Budwitz 


mányt  írt,  melyet  a  zágrábi  akadémia  adott  ki. 
Lika-Korba va  és  Zágráb  vmegyék  volt  főispánja. 

2.  B;  Milán,  horvát  író,  szül.  Korenicán  1874 
márc.  16.  Zágrábban  tanult,  jelenleg  karlótízai  gim- 
náziumi tanár.  Tudományos  értekezéseken  kívül 
számos  elbeszélést  irt,  melyek  Bijedni  Ijudi  (Nyo- 
morgó emberek,  Zágráb  1899)  és  Price  (Elbeszé- 
lések, Mostar  1902)  c.  könyvekben  jelentek  meg. 

Budissá,  latin  neve  Bautzennek  (l.  o.). 

Budjanovci,  adók  Szerem  vm.  rumai  j.-ban, 
(1900)  2  í;03  horvát-szerb  lak. ;  vasüti  állomás, 
posta-  és  táviróhivatal. 

Budli  V.  Budlu.  ősmagyar  személynév,  mely  a 
Beztrid  névvel  együtt  átment  a  marti  rológiumi 
nevek  közé  is.  Vámbéry  A.  a  török  «budlu», 
«botli»,azaz  combos  szóval  veszi  egynek.  (Magy. 
Ered.  187.)  Árpád  genealógiájában  Csanád  íia  és 
Beztur  apja  fordul  elő  B.  néven.  A  XI.  sz.  első 
felében  ólt  B.  püspök,  Szt.  Gellért  társa  a  vér- 
tanuságban,  kit  Vatha  emberei  agyonköveztek ; 
nevét  a  Gellért- legenda  Budiinak,  a  Képes  Kró- 
nika Buldinak,  a  Budai  Krónika  B.-nak  írja,  mely 
némelyek  szerint  Bődnek  olvasandó.  Legvaló- 
színűbb a  B.  vagy  Budlu  alak. 

Budmani  Péter,  szlavista,  szül.  Raguzában 
1835  okt.  28.  Tanult  Bécsben,  1870.  a  raguzai 
gimnázium  tanára  lett,  1883.  pedig  a  zágrábi  aka- 
démia által  szerkesztett  horvát-szerb  szótár  szer- 
kesztőségébe hittak  meg.Sok  és  j  éles  nyelvészeti  és 
irodalomtörténeti  tanulmányt  írt.  Munkái :  Gram- 
matica  della  lingua  serbo-croata  (Wien  1866— 
1867) ;  0.  postanku  slova  -b  u  slavjanskijem  jezi- 
cima  (Raguza  1873—74) ;  Jos  njesto  o  nasoj  na- 
rodnoj  metrici  (u.  o.  1875—76);  Dubrovacki  dija- 
lekat  kako  se  sada  govori  (Zágráb  1883) ;  Pogled 
naistoriju  nase  gramatike  i  leksikograflje  (1885) ; 
Rjecnik  hrvatskoga  ili  srpskoga  jezika  (Zágráb 
1884: — 90)  és  egy  orosz  nyelvtan  (u.  o.  18881  Je- 
lenleg Olaszországban  él. 

Bnáraer -nemzetség,  őse  B.,  akiről  ép  úgy,  mint 
a  nemzetségről,  csak  töredékes  adatok  maradtak, 
úgy  hogy  a  nemzetség  tagjai  egymással  össze 
nem  köthetők.  Javaik  Baranyában  és  Sopronban 
feküdtek.  1305-ön  túl  nincs  nyomuk. 

Budnaens  (Budnait,  BvÁny)  Simon,  az  uni- 
táriusok egyik  túlzó  pártjának  feje,  egy  litvá- 
niai unitárius  felekezet  lelkésze,  szül.  Masszo- 
viában,  megh.  1584.  Ó  is,  mint  Dávid  Ferenc 
Erdélyben,  az  unitáriusoknak  Krisztusra  vonat- 
kozó tanát  következetesen  kifejtette  és  azon  vég- 
eredményhez jutott,  hogy  helytelen  Krisztust  is- 
tenként imádni.  Az  unitáriusok  e  miatt  őt  a  fele- 
kezet kebeléből  kirekesztették.  B.  később  kárhoz- 
tatott tanait  visszavonta.  Követői,  a  bvdnejánu- 
sok  felekezete,  vagy  a  demi-jvdeusok  Litvániá- 
ban és  Lengyelországban  éltek  nagyobb  számmal. 

Badrovac,  1.  adók.  Belovár-Körös  vm.  gjur- 
gjevaci  j.-ban,  (1900)  931  horvát-szerb  lak.;  u.  p. 
Gjurgjevac,  u.  t.  Katalena.  —  2.  B.,  adók.  Ve- 
rőcze  vm.  veröczei  j.-ban,  (1900)  572  horvát-szerb 
és  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Lukac. 

Budrovci,  adók.  és  polit.  község  Verőcze  vm. 
diakovári  j.-ban,  (1900)  1186  horvát-szerb  lak,; 
u.  p.  Diakovár,  u.  t.  Piákorevci-Budrovci. 

Badmn,  város  Aidin  (Sznüma)  kis-ázsiai  tö- 
rök vilajetben,  Kis-Ázsia  DNy.-i  végében  a  Men- 


deliai-  és  Koszi-öblök  közt,  6000  lak.,  jól  védett 
kikötővel;  K.-i  részében  a  Johanniták  egykori 
várának  maradványaival,  mely  ma  fegyház.  A 
környékén  levő  romok  Halikamasszus  romjai. 

Budsin,  város  Poroszország  Bromberg  kerü- 
letében, a  posen-neustettini  vasútvonal  mellett, 
(1905)  2003  lak. 

Bud.  Tud.,  a  Budapesti  Tudósító  (1.  0.)  címé- 
nek a  hírlapokban  szokásos  rövidítése. 

Budua  (Bvdva),  város  Dalmáciában,  Cattaro 
ker.  kapitányságban,  Cattarótól  D.-re  az  Adriai- 
tengerbe nyúló  földnyelven,  (1900)  2840  lak. ;  erőd- 
del, kikötővel,  tengerisó-kereskedéssel.  A  közép- 
korban püspöki  székhely  volt,  1571.  árulás  kö- 
vetkeztében a  törökök  birtokába  került,  de  később 
a  velenceiek  elfoglalták  ós  megerősítették. 

Budurásza,  község,  1.  Boudoraszó. 

Budnrló,  kisk.  Koíozs  vm.  tekéi  j.-ban,  (i9io) 
518  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Teke. 

Budvár,  érdekes  hegy  Udvarhely  vmegyében. 
Székelyudvarhely  mellett;  fenslkján  erős, csak- 
nem bevehetetlen  vár  volt.  Ezt  a  mese  szerint 
Bud  vezér  még  Attila  birodalmának  felbomlása 
előtt  építette  s  ez  volt  az  Attila  hunjaitól  elsza- 
kadt 8  a  havasok  közé  vonult  székelyek  főrabon- 
bánjainak  székhelye,  ahol  a  székely  nép  áldozni  és 
ülésezni  összegyűlt.  1241-ben  a  mongolok,  a  várat 
védő  Sándor  István  s  300  társának  halála  után, 
lerombolták.  A  hegy  igen  meredeken  emelkedik 
fel,  tetején  falak  és  sáncok  maradványai  lát- 
szanak. V.  ö.  Orbán  Balázs,  A  Székelyföld  le- 
írása (I.  k.  60—63);  u.  a.,  B.  (Vasárnapi  Újság 
1878.  22.  sz.). 

Budweis  (csehül  Budéjovice),  város  Csehor- 
szágban (392  m.  tengerszínfeletti  magasságban), 
a  Maltsch  és  az  innen  kezdve  hajózható  Moldau 
összefolyásánál,  a  becs— égeri  és  a  linz— pilseni 
vasút  mellett,  Prágától  D.-re  (vasúton)  169  km.- 
nyire.  Kerületi  kapitányság,  bíróság,  pénzügy- 
igazgatóság, bányahivatal,  kereskedelmi  és  ipar- 
kamara, dandárparancsnokság  ós  r.  kat.  püspök- 
ség székhelye.  Jelentékeny  gyáripara  (ceruza, 
dohány,  cserépkályha,  gép,  fém,  papiros,  cukor, 
sör,  szesz,  liszt)  mellett  kereskedelme  (gabona,  fa, 
grafit)  is  számottevő.  Lakossága  (i9io)  katona- 
sággal 45,187  (6OV0  cseh,  40o/o  német).  Taninté- 
zetei :  német  és  cseh  főgimnázium  és  főreáliskola ; 
német  tanítóképző  és  kereskedelmi  iskola ;  teoló- 
giai tanintézet ;  német  és  cseh  földmivesiskola. 
Van  továbbá  süketnéma-intézete  és  árvaháza. 
Múzeumában  egyebek  közt  látható  a  Böhmer- 
Wald  1 :  25,000  arányú  domborművű  térképe. 
Három-tornyos  szép  városháza  a  lombos  fasorok- 
kal díszített  Ringplatzon  épült  (1730).  Gótikus 
Mária-temploma  a  XIII.  sz.-ból  való.  A  város- 
tól ÉNy.-ra  levő  tavakban  halgazdaságot  űznek. 
K.-re  és  ÉK.-re  Gutwasser  és  Libnitsch  fürdő- 
helyek, amaz  vastartalmú,  ez  kénes  forrással. 
É.-ra  Frauenburg  vára.  B.-et  II.  Ottokár  király 
alapította  1265.  II.  Ferdinánd  idejében  szabad  vá- 
rossá, II.  József  alatt  (1783)  püspöki  szókhellyé  lett. 

Budwitz  (iíahrück-B.,cse\m\MoravskeBud€- 
jovice),  város  Znaim  ker.  kapitányságban,  Morva- 
országban, a  Rokitna  pai-tján,(i9io)  3772  cseh  lak. ; 
szép  kastéllyal,  sörgyártással,  szeszégetéssel, 
cipő-  és  gépgyárral. 


Budytes 


—    86    - 


Buenos  Aires 


Bndytes  (állat),  1.  Sárga  billegető. 

Budzanov,  város  Galíciában,  Trembowla  ke- 
rületben, a  Szeret  mellett,  (1910)  5324  lak. 

Budzsa  a.  m.  bedzsa  (1.  0.) 

Budzsak,  sík  és  meglehetősen  termékeny,  de 
fátlan  ós  néhol  puszta  alföld  Bosszarábia  D.-í 
részében,  A  Duna  áradása  miatt  gyakran  van 
kitéve  az  árvíznek.  Magasabban  fekvő  részein, 
melynek  televényes  a  talaja,  már  sok  telepes  falu 
van;  de  fa  itt  sem  terem.  Összesen  mintegy 
80,000  telepes  szállta  meg  ezt  a  területet,  moldvai 
oláh,  orosz,  lengyel,  görög,  bolgár  és  német  is. 

Buea,  hittérítő  állomás  Kamerunban  a  Kame- 
run-hegység DK.-i  lejtőjén,  920  m.-nyire  a  ten- 
ger színe  fölött,  a  Kamerun  német  nyugatafrikai 
gyarmat  kormányzósági  székhelye. 

Buech  (ejtsd:  bües),  a  Duranee  90  km.  hosszú,  za- 
bolátlan mellékfolyója  Franciaország  DK.-i  részé- 
hen. 

Bueckelaer,  Joachim,  1.  Beuckelaar. 

Buenaventura,  Bahia  del  Ghoco  (1.  o.)  régebbi 
neve. 
V       Buen  Ayre,  1.  Bonaire. 

Buenos  Aires  (ejtsd:  buénosz  aíresz),  1.  Argen- 
tína (1.  0.)  délamerikai  köztársaság  legnagyobb 
és  legjelentékenyehb  tartománya,  a  33"  20'— 41" 
d.  8z.  és  630  24'— 560  30'  ny.  h.  között.  Határai: 
K.-en  és  D.-en  az  Atlanti-óceán,  Ny.-on  a  Eio 
Negro  és  a  Pampa  kormányzóság,  É.-on  a  Santa 
Pó  és  Córdoha  tartomány.  Területe  305,028  km* 
(nem  foglalja  magában  a  köztársaság  fővárosát, 
amely  önálló  kormányzás  alatt  áll).  Felszíne,  D.-i 
részét  kivéve,  amelyet  két  hegylánc  szel  keresz- 
ttil  (1065  m.),  részhen  rendkívtll  termékeny  lapály, 
részben  apró  sóstavakkal  és  mocsarakkal  borított 
sivár  pampa.  Alacsony  és  homokos  partjai,kivéve 
D.-en,  kevé-sé  tagozottak.  Folyói:  a  Parató  (tor- 
kolatánál La  Plata)  ós  a  Salado,  meUókfolyóival. 
A  tavakat  és  lagunákat  összekötő  apró  folyók,  ha 
nem  is  hajózhatók,  öntözésre  kiválóan  alkalma- 
sak. Éghajlata  egészséges,  hár  nagyok  a  hőmér- 
séklet szélsőségei.  A  nyár  idején  gyakori  D.-i 
szelek  néha  pusztító  pampero-vá  (orkán)  növe- 
kednek. A  talaj  alkalmas  a  földmívelésre  (kuko- 
rica, húza,  zab,  burgonya,  lucerna),  de  ma  még 
az  állattenyésztés  az  uralkodó.  (Juh,  marha,  ló, 
sertés  és  struc).  Kősót  is  bányásznak  a  D.-i  része- 
ken. Ipara  (gőzmalmok,  vágóhidak,  húsfagyasz- 
tók, ftlrésztelepek,  bőrgyárak  stb.)  fejlődőben.  A 
kereskedelem  shajózásigen  kiterjedt  a  tartomány 
termékenységénél  és  földrajzi  helyzeténél  fogva, 
amennyiben  jórészt  erre  bonyolódik  le  Argentína 
forgalma.  Fökiviteli  cikk :  a  gyapjú,  hús  és  egyéb 
állati  termék.  A  vasút-  és  távirő-YOjxalak  hossza 
tekintélyes.  Közigazgatása  független  a  központi 
kormánytól.  A  végrehajtó  hatalom  a  kormányzó 
és  alkormányzó  kezében  van.  Törvényhozó  tes- 
tülete a  képviselőház  ós  a  szenátus.  Fővárosa 
(1884  óta)  La  Plata,  (i909)  95,126  lak.  Többi  vá- 
rosai :  San  Nicolas,  Quilmes  és  Mercedes.  A 
tartomány  lakossága  (i909)  1.803,264.  Legtöbb 
az  olasz  és  a  spanyol,  azután  a  francia,  angol, 
német.  —  B.  1853.  elszakadt  a  köztársaságtól, 
de  már  1859.  kénytelen  volt  újra  csatlakozni. 
1880-ban  újabb  sikertelen  kísérletet  tett.  A  tar- 
tományt kény  szeri  tették  rá,  hogy  B.  helyett  a 


jelentéktelenebb  La  Platát  válassza  székhelyéül. 
L.  Argentína. 

Irodalom.  Andree,  B.  und  dia  Argentlnische  Bepublik, 
8.  kiad.,  Leipzig  1874;  Conl,  Die  Provinz  B.,  Zürich  1884; 
Schnabl,  B.  Land  nnd  Leute  am  silbernen  Strom,  2.  kiad. 
Stuttgart  1890 ;  Annuaire  statistique  de  la  province  de  B., 
évenként ;  Barclay,  The  River  Paraná,  QbOgraphical  Jour- 
nal, 1908  dec. 

il2.  B.,  Argentína  dólamerikaí  köztársaság  fő- 
városa a  La  Plata  50  km.  széles  torkolatának 
D.-i  partján,  Montevídeotól  kb.  200  km. -nyíre,  a 
34«  36'  d.  sz.  és  öS"  21'  ny.  h.-on.  5—10  m.  ten- 
gerszínfeletti magasságban,  síkon  terül,  el.  Terü- 
lete, környékével  együtt,  181  "4  km*.  Éghajlata 
nem  a  legkedvezőbb,  habár  a  vízvezeték  ós  a 
csatornázás  lényegesen  megjavította  az  egészség- 
ügyi viszonyokat.  Évi  középhőmérséklet  17"  ; 
jan.— febr.  26",  júl.— aug.  13".  Az  évi  csapadék 
846  mm.  Gyakoriak  a  szelek  és  felhőszakadások. 
A  sakktáhlaszerüleg  épült  széles  utcák,  nagy- 
szerű terek,  parkok  és  boulevardok  igazi  világ- 
városias külsőt  adnak  a  városnak.  Legszebb  tere 
a  Plaza  Mayo  (azelőtt  P.  de  la  Victoria).  Itt  van 
a  kormány  palotája  (Belgrano  tábornok  lovas- 
szohrával),  a  kongresszus  épülete,  a  róm.  kat. 
székesegyház,  érseki  rezidencia,  tőzsde,  posta, 
igazságügyi  palota  és  a  Hotel  Argentína.  A  tér 
közepén  a  szabadság  szobra.  A  város  B.-i  végén 
a  La  Plata  mentén  van  a  Parque  Trés  de  Febrero 
(«Febr.  3.-park»)  vagy  Palermo-park,  benne  állat- 
kert, akvárium,  csónakázó  tó.  Említendők  még  a 
Recoleta-park,  lóversenytér,  sporttelepek.  Leg- 
szebb útvonalai  az  Avenida  de  Mayo,  a  Calle  Ri- 
vadavia  és  az  üzleteiről  híres  Calle  Florida.  A 
Calle  San  Martin  a  pénzarisztokrácia  lakóhelye. 
Itt  vannak  a  bankok  pazar  épületei.  Figyelemre 
méltó  épületei  még  az  egyetem,  a  múzeum,  az 
opera  és  még  vagy  25  színház,  kórház,  vásárcsar- 
nok, vasúti  állomások.  A  városi  villamos  vasutak 
hossza  (1908)  602  km.  Ipara  és  kereskedelme  je- 
lentékeny. Kiválóbb  gyártelepei  a  vas  és  gépgyá- 
rak, gözfürészek,  malmok,  szeszfőzők,  nyomdák, 
bőr-,  cipó-  és  kalapgyárak,  szövőgyárak,  bútor-  és 
kocsigyárak.  Argentína  kereskedelmének  legna- 
gyobb része  B.-en  keresztül  bonyolíttatík  le.  Kikö- 
tőiben 1910-ben  1611  idegen  hajó  és  3.452,156  t. 
árú  fordult  meg.  A  parti  forgalom :  24,497  hajó, 
6.626,314  t.  Kivitele  gyapjú,  juh-  és  marhahús  (és 
egyéb  állati  termék),  eleven  állatok.  1910-ben 
nemzetközi  mezőgazdasági  kiállítás  volt  B.-ben. 
B.-ből  6  felé  ágaznak  el  o,  vasutak  (Valparaísoba 
és  Bolíviába  is).  Hajók  naponta  járnak  Monte- 
videoba  és  a  Paraná  és  Uruguay  folyón  Brazília 
határáig.  Közvetlen  hajójáratok  Európa  kikö- 
tőibe és  Now- Yorkba.  Európába  3  kábel  vezet ;  táv- 
író és  telefon  az  ország  egyéb  városaiba  és  Monte- 
videoba.  Tanintézetei:  az  1821.  alapított  nemzeti 
egyetem  (1909)  4364  hallgatóval,  bányászati,  mező- 
gazdasági, tengerészeti  és  katonai  iskola,  ipar- 
iskola stb.  Itt  említendők  a  múzeum,  2  nagy 
könyvtár,  a  tudományos  és  irodalmi  társaságok 
(pl.  a  földrajzi  társ.),  egyesületek,  klubok.  189 
újságja  (1909)  közül  154  spanyol,  14  olasz,  8  német, 
6  angol,  a  többi  7  skandináv,  francia,  orosz  és 
baszk.  Jótékonysági  intézményei  a  Sociedad  de 
Benefleencia  (megalapult  1823),  kórházak,  őrültek 
háza,  Pasteur-intézet,  siket-néma  intézet,  szülé^ 


Buenos  Ayres 


—     87 


Buffalo 


szeti  intézet,  özvegyek,  szegények  és  árvák  me- 
nedékházai, bevándorlók  háza  stb.  B.  városa  nem 
tartozik  egyik  tartomány  kötelékébe  sem.  Élén 
áll  a  polgármester  és  a  városi  tanács.  14  poli- 
tikai és  20  közigazgatási  és  rendőri  kerületre  osz- 
lik. Székhelye  a  köztársasági  törvényhozásnak, 
a  diplomáciának,  a  legfelsőbb  állami  hivatalok- 
nak és  római  katolikus  érsekségnek.  Lakossága 
1801-ben  40,000,  1852-ben  76,000,  1869-ben 
178,000,  1895-ben  663,854,  1900-ban  800,951, 
1909-ben  1.302,855;  fele  idegen  (olasz,  spanyol, 
francia,  német).  B.  1535.  alapíttatott  ezen  a  néven: 
Ciudad  de  la  Santísima  Trinidad  y  Puerto  de  Santa 
Maria  de  B.  A  benszülöttek  kétszer  lerombolták. 
1580-ban  újra  alapult  és  1776.  fővárosa  lett  a  Eio 
de  la  Plata  vagy  B.  alkirályságnak.  A  B.-ben 
összegyúlt  kongresszus  1810.  kimondotta  a  köz- 
társaság függetlenségét.  1826-ban  fővárosa  lett 
a  «La  Platai  Egyesült  tartományok  köztársasá- 
gának)). 1853— 59-ig  az  önálló  állammá  alakult 
B.  tartomány  fővárosa,  ettől  fogva  ismét  Argen- 
tína köztársaság  székhelye.  1880-ban  B.  tarto- 
mánytól külön  választatott.  L.  még  Argentina. 
V.  ö.  Anuario  estadistico  de  la  Ciudad  de  B.  (éven- 
kint). 

3.  B.,  tó  Argentínában  460  25'  d.  sz.  és  71«  25' 
ny.  h.  alatt,  1550  m.  tengerszinfeletti  magasság- 
ban. Hossza  36  km.,  szélessége  25  km.  Lefolyása 
van  a  Rio  Deseadolaa. 

Buenos  Ayres,  1.  Buenos  Aires. 

Buen-Retiro  (a.  m.  jó  magány),  négyszögletes, 
tornyokkal  ellátott  egykori  királyi  kastély  Mad- 
ridtól K.-re,  amelyet  a  XVII.  sz.-ban  Olivarez 
hercege,  IV.  Fülöp  kegyeltje  építtetett.  1645-ben 
került  a  korona  birtokába.  A  kastély  kertjében 
ni.  Károly  király,  azelőtt  Szicília  királya,  1759. 
Capo  di  Montéból  hozott  művészek  segélyével 
porcellángyárat  alapított.  A  gyár,  mely  részint 
Capo  di  Monté  termékeit,  részben  pedig  a  delfti 
és  angol  mintákat  utánozta,  virágzott  1808-ig, 
mikor  a  franciák  elfoglalták.  Jegye  a  bourbon 
liliom,  M  vagy  M°  (Madrid)  koronával.  IV.  Ká- 
roly alatt  egymásba  fűzött  két  C  és  kis  0.  Már  az 
1808-iki  ostromkor  is  sokat  szenvedett  a  kastély, 
az  1868-iki  forradalom  után  nagyrészét  lebontot- 
ták, 1890.  átépítették  és  a  tüzérségi  muzeumot 
helyezték  oda.  Nagy  parkja  most  Madrid  egyik 
nyilvános  sétahelye. 

Buer,  porosz  község  a  münsteri  kerületben, 
kőszénbányászattal ;  Erle  és  Middelich  alközsé- 
geivel  együtt  (1905)  40,280  lak. ;  4  kat.,  3  evang. 
templommal. 

Buet  (ejtsd:  büé),  3109  m.  magas  hegy  a  francia 
Mész- Alpokban,  a  Trient  és  Giffre  forrásánál, 
Wallis  svájci  kanton  határán,  szép  kilátással, 
különösen  a  Mont-Blancra. 

Bufarik,  város  Algériában,  a  több  pataktól  ön- 
tözött Metidzsa-síkon,  (1901)  5243  lak.,  környékén 
gazdag  ültetvényekkel  és  nagy  heti  vásárokkal. 
1836.  alapították  a  franciák  mocsaras,  egészség- 
telen vidéken,  amelyet  kiszárítottak  és  egészsé- 
gessé tettek. 

BattV,  természettudományi  neveknél  Buffon 
Q.  L.  (l.  0.)  nevének  rövidítése. 

Buff,  Charlotte,  Goethe  Werther-regényónek 
nőalakja,  szül.  Wetzlarban  1753  jan,  11.,  megh. 


Hannoverben  1828  jan.  16.  Atyja  a  németrend 
igazgatója  volt.  Goethe,  ki  1772.  Wetzlarba  került, 
gyakran  megfordult  B.  házában  ós  szenvedélyes 
vonzalmat  érzett  a  leány  iránt.  De  ez  már  a 
hannoveri  Kestner  levéltári  titkárnak  jegyese 
volt,  kivel  1773.  egybe  is  kelt,  miután  Goethe 
már  a  megelőző  óv  szept.  Wetzlarból  távozott. 
Ez  a  reménytelen  szerelem  és  a  fiatal  Jerusalem 
öngyilkossága  szolgáltatta  Goethe  regényének 
anyagát.  A  költőnek  Saroltához  és  férjéhez  inté- 
zett leveleit  Kestner  A.  adta  ki  Goethe  ós  Wer- 
ther  c.  alatt  (1854).  V.  ö.  Herbst,  Goethe  in 
Wetzlar  (1881). 

Buffa (ol.) a.  m.  bohózat;  opera  jB.. bohózatos, 
víg  opera.  L.  móg  Buffo. 

Buifalmacco  (ejtsd .-  — makbó),  Bonamico,  olasz 
festő  a  XIV.  sz.  első  felében.  Boecacciótól  kezdve 
az  olasz  novellisták  sokat  regélnek  mulatságos 
csinyjeiről.  Paenzában  és  Pisában  festett  freskói 
nem  maradtak  fönn ;  művészetéről  csak  a  firenzei 
Badia  templomban  1910.  felfedezett  4  freskótö- 
redék (jelenetek  Krisztus  kínszenvedésének  törté- 
netéből) ad  számot  és  B.-t  mint  a  realista  irány 
egyik  legkiválóbb  úttörőjét  mutatja  be. 

Bnfl'alo  (ang.)  a.  m.  bölény  (I.  0.). 

Buffalo,  1.  város  New-York  állam  (Bszakame- 
rikai  Egyesült-Államok)  Erié  countyjában,  az 
Erie-tó  K.-i  végén,  ott,  ahol  a  Niagara  kiszakad 
belőle,  a  Hudson  folyót  az  Erie-tóval  összekötő 
(1825.  megnyílt)  Erie-csatoma  (New-York  Central 
Erié  Canal)  végződésénél,  a  B.  Creek  hatalmas 
kikötővé  szélesített  torkolatánál  (42o  52'  ó.  sz., 
78"  54'  ny.  h.).  A  tavak  vidékének  egyik  legjelen- 
tékenyebb kereskedelmi  középpontja,  lakosságra 
az  Egyesült-Államok  10.  városa.  Távolsága  a 
Niagara  vízeséstől  32  km.,  Chicagótól  (K.-re) 
865,  New-Yorktól  (NyÉNy.-ra)  656  km.,  vas- 
úton. A  város  a  tó  mellől  fokozatosan  15  méter 
magasságig  emelkedő  térszínen  terül  el ;  kiterje- 
dése 108  km^,  tengerszínfeletti  magassága  180 
méter.  Széles  és  szabályos  utcái,  hatalmas  park- 
jai, kertes  családi  házai  és  nagyszerű  középü- 
letei B.-t  a  legszebb  amerikai  városok  sorába 
emelik.  Monumentális  épületei :  kormányzósági 
palota,  városház,  törvényszék,  posta,  arzenál, 
őrültekháza,  zene-palota,  tőzsde,  könyvtárak, 
kórházak,  jótékonysági  palota,  bankok,  r.  k.  és 
protestáns  székesegyház,  stb.  Ide  tartoznak  az 
óriási  árúraktárak,  elevátorok  (itt  épült  az  egész 
földön  a  legelső  elevátor,  1843),  gyártelepek  stb. 
A  kereskedelem  legfőbb  cikkei  a  gabona  és  liszt, 
szén,  fa,  ló,  juh,  marha,  hal ;  a  gyáripar  terén 
első  helyen  áll  a  vasöntés,  gépgyártás,  hajóépí- 
tés, petróleum,  sör-  és  szappangyártás,  malom- 
ipar; itt  említendők  móg  az  óriási  forgalmú 
marhavágóhidak.  A  rendkívül  nagyarányú  keres- 
kedelmi forgalom  lebonyolítására  szolgálnak  a 
tavak  és  csatornák  vízi  útjai  és  a  B.-ból  17  irány- 
ban elágazó  vasúti  vonalak.  A  Niagarán  nemzet- 
közi híd  visz  keresztül  a  canadai  partra.  1896  óta 
a  Niagara  vízi  ereje  szolgáltatja  jórészt  az  ára- 
mot a  város  villamos  müvei  (vasút  stb.)  számára. 
B.  kulturális  intézményei  közül  kiválik  a  jóté- 
konysági célokat  szolgáló  Charity  Organisation 
Society,  a  legelső  ilynemű  intézmény  az  ország- 
ban (alapíttatott  1877).  Orvosi  és  jogi  egyetemén 


Buffalo-BHl 


88 


Buffon 


kívül  számos  főiskola,  akadémia,  szakiskola  ós 
egyéb  tanintézet  van  a  városban,  úgyszintén  egy 
természettudományi,  történelmi  és  ifjúsági  egye- 
sület, gazdag  könyvtárak,  múzeum,  műcsarnok. 
B.  helyén  a  legelső  lakó  1792.  települt  le.  1795-ben 
négy-öt  ház  állott  ezen  a  helyen.  1803— 4-ig  falu 
alakult  a  B.  Creek  torkolatánál,  New  Amsterdam 
néven,  amely  név  azonban  hamar  feledésbe  ment ; 
B.-nak  a  tó  közelében  levő  sós  forrásokat  fölke- 
reső bölényekről  nevezték  el.  1813  végén  az 
angolok  felégették,  de  már  két  év  multával  újból 
felépült.  Eleinte  lassan  fejlődött,  de  az  Erie-csa- 
torna  megépítése  (1825)  után  rohamosan  nőtt 
naggyá  a  város,  amely  1832.  városi  jogot  nyert. 
19Ül-ben  pan-amerikai  kiállítás  volt  B.-ban, 
ekkor  ölték  itt  meg  Mac  Kinley  elnököt  (1.  o.). 
Lakóinak  száma  (1905)  423,715.  V.  ö.  Ketrhutn, 
An  Authentic  and  Comprehensive  History  of  B. 
(B.  1864—65) ;  Smith,  History  of  the  City  of  B. 
and  Erié  County  (Syracuse  1884) ;  Powell,  His- 
toric  Towns  of  the  Middle  States  (New  York  1899). 

2.  B.,  több  község  és  város  neve  az  észak- 
amerikai Egyesült-Államokban  és  pedig  Alabama, 
Colorado,  Illinois,  Jowa,  Minnesota,  Missouri, 
Texas,  West  Virginia,  Wisconsin  és  Wyoming 
államban. 

3.  B.  Bay  (Belvedere),  öböl  Dél-Afrikában 
(Cape  Colony,  34"  10'  d.  sz.,  23o  k.  h.). 

4.  B.  Creek,  folyó  B.  mellett  (1.  0.)  és  még  több 
helyütt  az  északamerikai  Egyesült-Államokban. 

5.  B.  Laké,  tó  Alberta  canadai  tartományban. 
Bulfalo  Bili,  1.  Cody. 

Buffalo-íű  (növ.),  1.  Btichloe. 

Buífalora,  falu  Pavia  olasz  tartományban,  Ma- 
genta  közelében,  az  itt  áthidalt  Naviglio  Grandé 
mellett.  A  magentai  csata  napján,  1859  jún.  4-én 
Mac-Mahon  francia  vezér  csak  az  osztrákok  ma- 
kacs ellenállása  után  tudta  elfoglalni,  de  ezzel 
már  biztosította  győzelmét. 

Buíialorubin,  naftilaminból  és  naftoldiszulfo- 
savból  álló  arcfesték. 

Buítet  (franc,  ejtsd :  buífé),  eleinte  értékes  tár- 
gyak megőrzésére  szolgáló  helyet  jelentett ;  majd 
a  XII.  sz.-ban  magát  az  értékes  tárgyak  összes- 
ségét. A  XIV".  és  XV.  sz.-ban  divatba  jött,  hogy 
a  patkóalakban  elhelyezett  asztalok  által  bekerí- 
tett tér  közepére  állványt  helyeztek,  melyre  a 
részben  üres,  részben  ételeket  tartalmazó  edé- 
nyeket és  ezüstöt  kirakták,  erre  az  állványra 
ment  aztán  át  a  B.  elnevezés.  Ebből  fejlődik  aztán 
a  Dressoir  és  a  Credenz,  melyek  már  a  közép- 
korban a  falhoz  vannak  állítva  ós  az  asztalnemű 
és  ezüst  megőrzésére  szolgálnak.  Mai  formáját 
ós  elrendezését  a  B.  már  nagyjából  a  X  VI.  sz.-ban 
kapta.  L.  még  Pohárszék.  —  B.  továbbá  az  az 
asztal  vagy  lakomahely,  hol  hideg  ételt  tálalnak 
fel  a  vendégeknek.  Vendéglőkben  az  ételeket  ós 
italokat  kiszolgáltató  helyiség  neve.  —  Buffetier, 
a  B.  kezelője. 

Buifet,  Louis  Joseph,  francia  államf  érflú,  szül. 
Mirecourt-ban  1818  okt.  26.,  megh.  1898  jún.  7. 
Parisban.  Ügyvéd  volt  és  a  februáriasi  forrada- 
lom után  az  alkotmányozó  gyűlésbe  választották, 
melyben  a  szocializmus  ellen  hevesen  kikelt.  Na- 
póleon Lajos  elnöksége  alatt  kétszer  volt  f  öldmí- 
velés-  és  kereskedelemügyi  miniszter.  A  dec.  2-iki 


államcsíny  után  visszavonultan  ólt.  1864-ben  be- 
választottók  a  törvényhozó  testületbe,  hol  ama 
közóppárthoz  tartozott,  mely  a  császárságot  a 
szabadelvű  eszmékkel  kibékíteni  iparkodott.  1870 
jan.  2.  Ollivier  ál-liberális  minisztériumában  a 
pénzügyi  tórcát  vállalta  el,  de  már  ápr.  10.  állá- 
sától megvált.  1871 -ben  be  választottók  a  nemzet- 
gyűlésbe, hol  a  monarchistókhoz  csatlakozott. 
1873  ápr.  4.  a  nemzetgyűlés  elnöke  lett,  mely 
esemény  Thiers  bukását  sietteté.  1875  márc.  10. 
egy  konzervatív  minisztérium  élére  állott,  mely- 
ben a  belügyi  tórcát  vállalta.  Ez  állásában  B. 
nagyon  is  reakcionárius  irányt  követett.  Bukása 
óta  (1876)  a  szenátusban  vezére  volt  a  reakcioná- 
rius pártnak.  —  Pia,  André,  ügyvéd,  szül.  1859 
ápr.  7.,  megh.  1909szept.  17. 1899-ben  mint  Fülöp 
orlóansi  herceg  bizalmas  híve,  annak  érdekében 
monarehiste  összeesküvést  szervezett.  Ezért  i900 
jan.  őtés társát,  Derouléde-et  10  évi  száműzetésre 
ítélték,  de  1905.  amnesztiát  kapott  és  visszatért 
Franciaországba. 

Buifo  (ol.  buffone,  franc,  bouffon),  komikus 
színész,  bohóc,  leggyakrabban  pedig  éneklő,  tehát 
operai  komikus.  Van  B.  cantante  és  B.  comico. 
Az  operai  komikus  rendszerint  basszus-énekes, 
ezért  is  a  neve  Basso  B.  Még  egy  általános  olasz 
neve  van :  B.  caricato,  mely  az  efajta  komikum 
alsórendüségére  utal.  A  víg  operának  Opera  Buffa 
a  neve.  Franciaországban  a  bouffon  szónak  szá- 
zadokon keresztül  más  jelentése  volt.  Minthogy 
1729.  a  Parisban  vendégszereplő  olasz  színészek 
jobbára  víg  operákat  adtok,  a  franciák  minden 
olasz  énekes  színészt  bouffon -nak  neveztek  s  ez  az 
elnevezés  csak  a  múlt  század  vége  felé  szűnt  meg 
teljesen.  jBoM/fo«me-nek  a  franciák  azokat  a  bohó- 
zatokat hívják,  amelyeknek  komikuma  szélsősé- 
ges, sőt  durva.  Ilyen  pl.  Moliere  bohózata :  A  bot- 
csinálta doktor. 

Buffon,  George  Louis  Ledére  gr. ,  francia  termé- 
szettudós, szül.  Bourgogneban,  Montbard  község- 
ben 1707szept.  7.,  megh.  Parisban  1788  ápr.  16. 
Már  fiatal  éveit  is  a  természettudományoknak 
szentelte.  Kingston  herceggel  beutazta  Francia-, 
Olasz-  és  Angolországot.  Visszatérte  után  26  éves 
korában  a  párisi  akadémia  tagja  lett,  1739.  a  Jar- 
din  royal  des  plantes  igazgatójává  nevezték  ki. 
Többek  tórsaságában  egy  nagy,  összefoglaló  ter- 
mészetrajzot dolgozott  ki.  XV.  Lajos  francia  ki- 
rály grófi  móltóságra  emelte.  Szülőhelyén  emlé- 
ket és  1851.  Parisban  a  Champs  Elysóes-en  bronz- 
szobrot állítottak  emlékére.  Tudományos  tekin- 
tetben nem  mindenben  alapos  és  megbízható,  de 
stílusának  szépségével  fölülmulhatatlan  hatal- 
mas munkája :  Histoire  naturelle  gónérale  et 
partículiére,  mely  1749— 1788-ig  jelent  meg  Pa- 
risban 36  kötetben  s  a  Föld  keletkezésére  vonat- 
kozó elmélet  mellett  az  ember  és  négylábú  álla- 
tok továbbá  a  madarak  és  ásványok  természet- 
rajzát tartalmazza.  E  munkája  több  kiadást  ért,  s 
angol,  német,  olasz  nyelven  is  megjelent.  B.  le- 
velezését Correspondance  (Paris  1860,  2  köt.)  és 
B.,  sa  famille,  ses  coUaborateurs  et  ses  fami- 
liers  (u.  0.  1^863),  ükunokája :  Henri  Nadault  de 
B.  adta  ki.  Életrajzát  megírta  Lebasteur,  CoUec- 
tion  des  classiques  populaires  (u.  0. 1889)  c.  mü- 
vében. 


Bufo —     89     — 

Bafo  (állat),  1.  Varasbékák. 

Bufonia,  athéni  üveg,  1.  Diipolia. 

Buíonin,  a  varasbékák  bőnnirigyei  által  ter- 
melt mérges  váladék  egyik  hatóanyaga.  Kloro- 
formban, benzolban  és  meleg  alkoholban  jól, 
éterben  nehezebben,  hideg  alkoholban  és  vizben 
pedig  kissé  oldódik.  Alkoholos  oldatból  flnom 
tűkben  kiválik ;  olvadáspontja  152**;  összetétele 
^34^6402-  Hatása  megegyezik  a  digitalinéval, 
vagyis  elsősorban  a  szívre  hat. 

Bufotalin,  a  varasbékák  bórmirigyei  által  ter- 
melt mérges  váladék  fö  hatóanyaga.  Kloroform- 
ban, alkoholban,  jégecetben,  vizes  alkaliákban  és 
acetonban  jól,  benzolban  és  vízben  nehezen  oldó- 
dik, petroléterben  oldhatatlan.  Vizes  oldata  sa- 
vas vegyhatású.  Összetétele  €3411480,0.  Hatása 
adigitalin  hatásával  egyezik  meg.  vagyis  a  szívre 
hat ;  az  ideg-  és  izomrendszerre  hatástalan.  V.  ö. 
Faust,  Über  Bufonin  u.  Bufotalin  (Archiv  f.  exp. 
Path.  u.  Pharmakologie,  47-ik  köt.,  1902,  278  1.). 

Bug.  1.  DéU  B.,  a  régiek  Hipanisa  és  a  törökök 
Ak-szu  ja  folyója,  me  lyPodolia  és  Volhinia  határán 
mocsarakban  ered ;  sellöi  miatt  csak  Nikolajev 
fölött  85  km.-re  válik  hajózhatóvá.  Nikolajev 
alatt,  miután  az  Ingül  folyót  fölvette,  48  km.-nyi 
hosszú  limánná  szélesedik,  amely  a  Dnyeper  li- 
mánjával  folyik  össze  és  ezen  keresztül  a  Fekete- 
tengerbe  torkol.  Hossza  750  km.  —  2.  Ny.-i 
vagy  lengyel  B.,  700  km.-nyi  hosszú  mellékfo- 
lyója a  Visztulának;  a  Kárpátok  K.-i  lejtőjén, 
Zloczow  falu  közelében  ered,  átfolyik  Orosz- 
Lengyelországba,  egyideig  a  határ  Oroszország 
és  Lengyelország  közt,  Usztilongnál  hajózhatóvá 
lesz  és  Novo-Georgievszknél  torkollik.  Csator- 
nák által  a  Nyemennel  és  Dnyeperrel  van  össze- 
kötve. 

Buga,  régi  magyar  személynév,  1.  Boga.  —  B., 
kisebb  gömbölyű  tárgyak,  különösen  ilyenforma 
termések  neve,  pl.  a  kender  fejéé,  a  fenyőtobozé. 
A  régibb  nyelvben  a.  m.  gvbacs.  —  Szem  bugája 
a.  m.  szemgolyó,  a  székelyeknél. 

Bugadarázs  (áUat),  1.  Gubacsdarazsak. 

Bugarszky  István,  kémikus,  szül.  Zentán  1868. 
Tanulmányait  a  budapesti  egyetemen  végezte.  Az 
állatorvosi  akadémián  a  vegytani  tanszók  mellett 
tanársegéd,  később  segédtanár  volt,  1898.  ny. 
rendkívüli  és  1903.  ny.  rendes  tanárrá  nevezték 
ki.  1894rben  a  budapesti  egyetemen  magántanári 
kéwsítést  nyert.  1899-ben  pedig  a  M.  Tud.  Aka- 
démia lev.  tagjává  választotta,  önálló  dolgoza- 
tainak legnagyobb  része  aM.  Tud.  Akadémia  ál- 
tal kiadott  Math.  és  Természettudományi  Értesí- 
tőben jelent  meg.  A  közeg  befolyása  a  reakcióse- 
bességre és  a  kémiai  egyensúlyállapotok  c.  müvét 
az  Akadémia  lv)05.  évi  nagygyűlésén  a  Lukács 
Krisztina  díjjal  tüntette  ki.  Több  tankönyvet  is  írt 
főiskolai  használatra,  ezek  közül  a  Liebermann 
Leóval  írt  Kémia  1908.  második  kiadásban  je- 
lent meg. 

Bugás,  a  párosodásra  gerjedő  sertések  hangja, 
de  átvitt  értelemben  a  nemi  ösztön  nyilvánulása 
és  a  párosodás  is. 

Bugasz,  földnyelv  a  csernomori  kozákok  terü- 
letén, a  Kubanszkoj  Limán  (Ki  ziltas-öböl)  bejára- 
tánál, a  Kercsi-szorostól  K.-re.  Erőssége  és  kikö- 
tője van.  Közelében  Szjennaja  falu  mellett  a 


BuardálAs 


régi  pontusi  királyság  korából  való  síremlékek 
láthatók. 

Bugát  PáZ,oi'vos,8zül.Gyöngyö8önl793ápr.l2., 
szegény  iparos  szülőktöl,megh.l865  júl.8.  Az  egye- 
temet Pesten  látogatta.  1819.  orvosdoktor,  1820. 
szemészmester  lett.  Több  éven  át  volt  tanársegéd, 
majd  bakabányai  t.  főorvos,  később  Selmecz-  ós 
Bélabánya  főorvosa  lett.  1824-ben  a  pesti  egye- 
temre hívták  meg  az  élettan,  kór-  és  gyógytan,  s  a 
gyógyszertan  tanárának.  1830-ban  akadémiai  r. 
taggá  választották.  24  évig  volt  egyetemi  tanár. 
1848-ban  a  honvédelmi  bizottság  Magyarország 
főorvosává  nevezte  ki,  1849.  követte  a  kormányt 
Debreczenbe.  Ezért  1850.  megfosztották  tanári 
állásától,  valamint  nyugdíjigényétől.  Ekkor  a 
magánéletbe  vonult  vissza  ós  nyelvek  tanulásá- 
val foglalkozott.  1860-ban  a  magyar  természet- 
tudományi társulat  újra  elnökóvó  választotta, 
mely  tisztet  haláláig  viselte.  Különös  érdemeket 
szerzett  magának  azzal,  hogy  megalakította  a 
Természettudományi  Társulatot;  a  magyar  orvo- 
sok és  természetvizsgálók  vándorgyűlésének  ö 
volt  kezdeményezője  (melynek  négy  gyűlésén  al- 
elnöke is  volt  és  Munkálatait  is  szerkesztette) ; 
lelkesedéssel  foglalkozott  az  orvosi  —  de  egyéb 
műszóknak  is  —  megmagyarosításával,  úgy 
hogy  magyar  orvosi  műszóink  nagy  része  tőle 
származik  s  bár  nagy  részük  hibásan  képzett  szó, 
annyira  meggyökeresedtek  a  magyar  orvosok  mű- 
nyelvében, hogy  már  szinte  kiirthatatlanok,  bár- 
mennyire igyekeznek  joggal  is  kiküszöbölésükön 
az  ortológus  nyelvészek.  1831— 48-ban  szerkesz- 
tette az  Orv.  Tárt  és  cikkei  ebben,  az  Akad.  Év- 
könyvben, a  Tudom.  Tárban  s  az  Akadémiai  Érte- 
sítőben jelentek  meg.  Része  volt  az  Akadémia 
Zsebszótára  szerkesztésében  is.  Munkái :  Disser- 
tatio  inaug.  medica  sistens  enkephalitidem  (Pest 
1818) ;  Az  egészséges  emberi  test  bonctudományá- 
nak alapvonalai  (Németből  Hempel  után,  1828) ; 
Hahnemann  Orgranow/a  (Homoeopathia.  Fordítás 
1830);  Magyar-deák  és  deák-magyar  orvosi  szó- 
könyv (Schedel  Ferenccel  1833);  Sebészség  (Che- 
Uus  után  f  ord.) ;  Tapasztalati  természettudomány 
(Tschamer  után  ford.);  Természettudományi  szo- 
halmaz  (Buda  1844),  ajánlva  Ferdinánd  király- 
nak, aki  a  szerzőt  gyémántos  gyűrűvel  jutalmazta 
meg  stb.  Műveinek  kéziratban  maradt  részét  a 
Magyar  T.  Akadémiára  hagyta.  V.  ö.  Bugát  Pál 
emlékezete.  Irta  Toldy  Ferenc  (Budapest  1865., 
Budapesti  Szemle  új  folyam  IL  köt.). 

Búgat  ás  a.  m.  sertések  párosítása. 

Bugavas,  a  kinyujtásra,  kikovácsolásra  előké- 
szített vastagabb  darab  vas. 

Bugázás,  1.  Len. 

Bugdálás  (ném.  stampfen,  ol.  beccheagiare, 
franc,  tanguer,  ang.  to  pitch).  A  hajónak  az  az 
ingadozása,  amely  a  hajó  hosszának  irányában, 
tehát  a  képzelt  kereszttengelye  körül  történik.  A 
tulajdonképeni  B.  abban  áll,  hogy  a  hajó  ezen 
ingadozása  közben  előrészével  mélyebbre  sülyed, 
mint  hátsó  részével.  A  hajónak  e  mozgása  a  hul- 
lámoktól ered,  melyek  a  hajó  elülső  vagy  hátsó 
részét  felemelik  és  ismét  sülyesztik.  Rövid  hajók 
erősebben  bugdálnak,  mint  a  hosszabbak,  amiért 
is  újabb  időben  az  oceánjáróhajókat  hosszabbra 
szokták  építeni,  hogy  ezáltal  egyszerre  több  hul- 


Busrdálö-rúd 


90    — 


Bugi 


lámot  szeljenek  ketté,  illetőleg  több  hullámtól 
támogattassanak.  Hibás  rakodás  által  a  hajó  szin- 
tén hevesebben  bugdál  ós  ezért  nehezebb  árú- 
csomagokat  inkább  a  hajó  közepe  táján  kell 
elhelyezni. 

Bugdáló-rúd  (nóm.  Stampfstock,  ol.  dolfi- 
nera,  franc,  arc-boutant  de  martingale,  ang. 
dolphin-striker),  a  béna  ághoz  hasonló  rúd,  mely 
egyik  végével  az  ormánytörzs  járomfájára  nehe- 
zedve, a  külső  és  belső  bugdáló-tarcsnak  kifeszí- 
tésére,  támogatására  szolgál.  L.  az  Árbocozatok 
képmelléklet  45.  ós  47.  számait. 

Bugdáló-tarcs  (nóm.  Stampfstag,  ol.martin- 
gala,  franc  és  ang.  martingale),  erős  kötelek, 
melyek  az  ormányderók  és  sudárszárat  a  hajó- 
homlok éle  illetőleg  befelé  ós  lefelé  tartják.  L. 
Bugdáló-rúd  és  az  Árbocozatok  képmelléklet  45. 
és  47.  számait. 

Bugeaud  (ejtsd:  büzsó),  Thomus  Bobért,  marquis 
de  la  Piconnerie,  Isly  hercege,  szül.  1784  okt. 
15.  Limogesben,  megh.  Parisban  1849  jún.  9. 
Még  I.  Napóleon  alatt,  1814.  lett  ezredes.  1831 
után  Lajos  Fülöp  újra  alkalmazta  mint  dan- 
dártábornokot;  1836.  Oranba  küldték  Abd-el- 
Kader  ellen.  Felszabadította  Tafnát  s  júl.  6.  a 
Szika  folyónál  legyőzte  Abd-el-Kader  seregét. 
Erre  altábornaggyá  léptették  elő.  1837  máj.  31. 
Abd-el-Kaderrel  a  taf nai  szerződést  kötötte  meg. 
1840— 47-ig  algériai  kormányzó  volt,  miközben 
1843.  tábornagy  lett.  1844-ben  Isly-nél  tejesen 
leverte  a  rabló  marokkói  törzseket.  A  franciák 
jogosan  neki  tudják  be  érdemül,  hogy  Algériá- 
ban a  francia  uralom  megszilárdult.  1849-ben 
a  nemzetgyűlésbe  választották,  ahol  a  szélső  jobb- 
párttal szavazott.  Algerben  és  Périgueux-ben 
szobrot  emeltek  neki.  Több  jeles  müvet  írt  (össze- 
gyűjtve megjelentek  Parisban  1883. :  Oeuvres 
militaires  du  Maréchal  B.  címen).  V.  ö.  Bour- 
nand,  Le  maréchal  B.  (1895)  ós  d'Idevüle,  ha- 
sonló című  müve  (3  köt.) ;  Ferrarid  G.,  La  colo- 
nisation  militaire  du  maréchal  B.  (Paris  1909). 

Bugenhagen,  Johann,  kit  kortársai  rendesen 
Dr.  Pomeranusnak  vagy  Dr.  Pommemek  nevez- 
nek, Luther  és  Melanchton  mellett  a  német  refor- 
máció legkiválóbb  harcosa,  szül.  Wollinban  148o 
jún.  24.,  megh.  1558  ápr.  20.  Greifswaldban  tanult 
s  1504.  a  treptowi  iskola  rektora  lett.  Luthernek 
Von  der  babylonischen  Gefangenschaft  c.  irata  ál- 
tal a  reformációnak  megnyeretvén,  1521.  Witten- 
bergbe ment.  Lutherhez  szoros  barátság  fűzte. 
Mellette  és  Melanchton  mellett  működött  Witten- 
bergben mint  egyetemi  tanár  és  lelkész.  1525-ben 
Zwingli  ellen  az  urvacsoráról  munkát  írt,  melyre 
Zwingli  durva  modorban  felelt.  Részt  vett  Luther 
bibliafordításában,  melyet  1535.  alnémetre  is  át- 
ültetett. Melanchtonnal  együtt  készítette  a  lip- 
csei interimet.  Számos  iratai  közül  kiemelendők : 
«Pomerania»,  Pomeránia  története,  melyet  Bo- 
leslaw  herceg  megbízásából  írt,  de  csak  halála 
után  sokkal  később  jelent  meg  nyomtatásban 
(Greifsw.  1728,  új  kiadás  Vogl-tól  u.  o.  1857) ; 
Kirchenordnung  für  die  Stadt  Braunschweig  című 
művét  Hánselmann  adta  ki  (Wolf enb.  1885),  míg 
Hamburg  egyházrendezését  Bertheau  (Hamburg 
1885),  levelezését  Vogl  0.  (Stettin  1888),  prédiká- 
cióit (Katechismuspredigten)  Buchwald  G.  (Leipz. 


1908).  V.  ö. :  Bellermann,  Johann  B.  (Berlin 
1859) ;  Vogt,  B.  (Blberf.  1868) ;  Zitzlaff,  Johann 
B.  (Wittenberg  1885) ;  H.  Hering,  Doktor  Pomo- 
ranus  J.  B.(Halle  1888);  G.  Geisenhof',BMiotheGa. 
Bugenhagiana  (1908) ;  Graepp,  Joh.  B.  ein  Le- 
bensbild  (Gütersl.  1897). 

Bugey(ejtsd.bttzsé),  Franciaországnak  az  Ain  és 
Rhone  között  fekvő  vidéke,  főhelye  Belley  (l.  o.). 

Bugge,  1.  Alexander,  norvég  történetíró,  B.  2. 
fla,  szül.  Krisztiániában  1870  dec.  30.  1903  óta 
szülővárosa  egyetemén  a  történelem  tanára. 
Nevezetes  a  vikingekről  szóló  nagy  munkája 
(1904—1906,  németül  is  megjelent  Die  Wikinger 
címen,  Halle  1906).  Német,  angol  és  norvég  nyel- 
ven ír  és  több  régi  norvég  tört.  kútforrást  adott 
ki.  Nevezetesebb  művei :  Die  nordeuropáischen 
Verkehrswege  im  frühen  Mittelalter  (Vierteljahr- 
schrift  für  Social-  u.  Wirtschaftsgesch.  IV.  köt. 
1906) ;  Contributions  to  the  history  of  the  Norse- 
men  in  Ireland  (Kristiania  1900) ;  Vesterlandenes 
inflydelse  paa  Nordboemes  og  sáriig  Normánde- 
nes  ydre  kultur  i  Vikingetiden  (u.  o.  1905). 

2.  B.,  Elseus  Sophtis,  norvég  filológus,  szül. 
Laurvikban  1833  jan.5.,megh.Krisztiániában  1907 
júl.  8.  Tanulmányait  előbb  hazája  fővárosában, 
majd  a  kopenhágai  ós  berlini  egyetemeken  vé- 
gezte. 1866-ban  a  krisztiániai  egyetemen  az 
indogermán  összehasonlító  nyelvtudomány  és 
óskandináv  nyelvek  tanára  lett.  Már  1858.  meg- 
kezdte a  régi  norvég  népdalok  kiadását  (Gamle 
Norske  Folkeviser).  Számos  értekezést  és  tudo- 
mányos munkát  írt  az  óskandináv  költészet  ter- 
mékeiről ós  sajtó  alá  rendezte  kritikai  kiadás- 
ban az  Edda  dalait  (1867).  A  skandináv  mítoszok 
keletkezéséről  azt  a  felfogást  hirdette,  hogy  azok- 
ban a  görög-római  vallási  mondák  elemei  és 
zsidó-keresztény  hagyományok  vegyültek  ger- 
mán képzetekkel  (így  németül  is  megjelent 
könyvében:  Studien  über  die  Enistehung  der 
nordischen  Götter  und  Heldensagen,  München 
1889).  Legtöbbet  köszön  a  tudomány  B.  tevékeny- 
ségének a  norvég  rúnák  és  rúnafeliratok  magya- 
rázata és  kiadása  terén  (Norges  Indskrifter  1891- 
töl).  Ide  vág  Runeskriftens  Oprindelse  (Krisztiánia 
1905)  c.  műve  is.  Nevezetesebb  munkái  még: 
Helge-digtene  i  den  áldre  Edda  (Kopenhága 
1896) ;  Norsk  sagafortoelling  op  sagaskrivning  i 
Irland  (Krisztiánia  1901)  stb. 

Buggy  (ejtsd:  böggi),  könnyű,  de  azért  erős 
szerkezetű  négykerekű  kocsi,  melynek  elülső  ke- 
rekei éppen  olyan  nagyok,  mint  a  hátulsók.  Min- 
dig csak  egy  lovat  —  rendesen  kitűnő  ügetőt  — 
fognak  eléje.  A  B.-ban  csak  egy,  nagyon  rit- 
kán két  ember  számára  van  ülőhely ;  amerikai 
eredetű  és  főleg  ügetőversenyben  használatos. 

Bugi,  vugi  v.  bonir  (maláji  nyelven  :  orang- 
bugi,  saját  tájszólásukon :  to-vugi,  ami  embert 
jelent).  Celebesz  DK.-i  csúcsán  Boni  tartomány- 
ban élő  maláj  néptörzs.  Erőteljes  zömök  test- 
alkatúak, nőik  meglepően  szépek,  tüzes  fekete- 
szemű ek,  kellemes  világosbarna  bőrűek  és  korom- 
fekete hajúak.  A  nők  társadalmi  helyzete  igen 
kedvező,  szépen  öltözködnek.  Vállalkozó  kereske 
dők  és  ügyes  tengerészek,  úgy  hogy  Új-Guineáig 
és  az  Aru-szigetekig  már  mindenütt  vannak  tele- 
peik, sőt  Borneo  K.-i  részén  új  B.  állam  van  ke- 


Busriardini 


-     91 


Bulla 


letkezöben.  V.  ö.  Matthes,  Boegineesche  Spraak- 
Kimst  (Haag  1875). 

Bugiaxdini,  Giuliano  di  Piero,  olasz  festő, 
szül.  14:70  jan.  29.  Firenze  egyik  elővárosában, 
megh.  1554;  febr.  16.  Firenzében.  Domenico 
Ghirlandaio  ós  Mariotto  Albertinelli  tanítványa, 
egyideig  Michelangelo  segédje.  Firenzén  kívül 
Rómában  (1508)  és  Bolognában  (1526-30)  mű- 
ködött. Legjellegzetesebb  müvei :  Szent  család  a 
luccai  Mansi  palotában  (1520) ;  Mária,  amint  gyer- 
mekét imádja  (a  berlini  Kaiser  Friedrich  Muse- 
umban),  s  Keresztelő  Szt.  János  a  milanói  S.  Ma- 
ria delle  Grazieben.  Figyelemreméltó  arcképe- 
ket festett,  így  a  Michelangeloét,  Vn.  Kelemen 
pápáét  és  Guicciardini  történetíróét. 

Bugio  (japán),  1.  Bawjo. 

Buglasz,  sziget,  1.  ííegros. 

Buglócz,  kisk.  Vas  vm.  felsőőri  j.-ban,  (1910) 
389  német  lak. ;  határában  Talheim  barnaszén - 
bánya  van  ;  u.  p.  és  u.  t.  Pinkafő. 

Búgó-csiga,  játékszer,  mely  vagy  pörgethető 
csigából  áll,  V.  madzagra  kötött  zsindely-darabból, 
mely  gyorsan  körülcsóválva,  búgó  hangot  ád. 

Bugojno,  város  Boszniában,  a  travniki  kerü- 
letben, a  Vrbasz  mellett.  Lakosainak  száma  (1910) 
1936,  kik  nagyobbrészt  róm.  katolikusok.  Járási 
székhely,  posta-  és  táviróhivatal.  A  helység  leg- 
főbb nevezetessége  az  1879.  L  Ferenc  József  ki- 
rály ezüstlakodalma  alkalmából  épített  r.  kat. 
templom  és  egy  új  mecset. 

Búgómü  V.  regál,  nyelvsípokból  készült  régi 
orgonaváltozat.  Ma  már  nem  használatos. 

Bugres,  1.  Botokndok. 

Bagnla  (állat),  a  mohállatokhoz  (Bryozoa)  tar- 
tozó állatnem.  Fajai  valamennyien  tengeriek  s  az 
európai  tengerekből  mintegy  hét  ismeretes. 

Bugulma,  város  Szamara  orosz  kormányzó- 
ságban, a  Bugulminka  folyó  mellett,  három  temp- 
lommal, jelentékeny  kereskedelemmel,  látoga- 
tott állatvásárokkal,  7577  lak. 

Bnguruszlán,  város  Szamara  orosz  kormány- 
zóságban, a  nagy  Volga-pusztán,  a  Kinél  folyó 
és  a  szamara-ufai  vasút  mellett,  12,141  orosz, 
kozák  és  tatár  lak.,  kik  a  volgamenti  lakosokkal 
és  a  puszta  népeivel  élénk  kereskedelmi  össze- 
köttetésben vannak.  Szeptember  elején  B.-ban 
népes  országos  vásár  van ;  közelében  több  ken- 
és aszfalt-forrás. 

Bugyelláris,  1.  Pugillares. 

Bugyfalva  (azelőtt :  Budest),  kisk.  Arad  vm. 
nagyhalmágyi  j.-ban,  (1910)  270  oláh  lak. ;  u.  p. 
Aesucza  p.  u.,  u.  t.  Acsucza. 

Bugyi,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.  alsó- 
dabasi  j.-ban,  (1910)  3462  magyar  lak. ;  postahiva- 
tal ;  u.  t.  Kiskunlaczháza. 

Bugyikiala,  kisk.  Gömör  és  Kis-Hont  vm. 
rimaszécsi  j.-ban,  (1910)  199  tót  és  magyar  lak. ; 
u.  p.  Felsöbalog,  u.  t.  Rimaszombat. 

Bugyka  (Angustrum,  Angster),  német  hasas 
üveg,  ivóedény,  a  XIV— XVI.  sz.-ban  volt  hasz- 
nálatos. Nyaka  hosszú,  igen  vékony  és  rendsze- 
rint hajlott,  néha  többszörös  és  egymásba  fonott, 
de  a  kiöntönél  erősen  elszólesedik. 

Bugyogás  alatt  a  vadászok  a  nyirfajdkakas- 
nak  kora  tavasszal,  párzás,  ill.  dürgós  (1. 0.)  ideje 
alatt  ballható  hangját  értik. 


BuhaSa,  adók.  Modms-Piume  vm.  szluini  j.-ban, 
(1900)  869  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Valis  selo,  u.  t. 
Slunj. 

Bu-Hamara, marokkói  rónkövetelö,  rogi,  szül. 
1868  körül,  megh.  1909.  A  próféta  ivadékának^s 
az  előbbi  szultán  fiának  adván  ki  magát,  Mulej 
Mohammed  nevet  vett  föl  és  összeesküvést  szer- 
vezett a  szultán  ellen.  Elfogták,  de  csakhamar 
megszökött  és  Alegriába  menekült.  Innen  sikerült 
több  törzset  pártjára  vonnia  és  Zeluánban  való- 
ságos kormányzatot  szervezett,  adót  vetett  ki  és 
hadsereget  állított  fel,  amellyel  gyakran  intézett 
támadást  a  szultán  csapatai  ellen.  Ó  adta  el  a 
spanyoloknak  azokat  a  bányákat,  amelyek  miatt 
később  a  melillai  véres  harcok  törtek  ki.  1909-ben 
azonban  Mulej  Hafld  szultán  seregei  legyőzték, 
elfogták  s  Mulej  Hafld  kegyetlen  kínzás  után  ki- 
végeztette ;  állítólag  az  oroszlánok  ketrecébe  vet- 
tette. 

Bxúú,Ludwigvon,orvoa,  szül.Münchenben  1816 
jan.  4.,  megh.  u.  0.  1880  júl.  30.  1859-től  kezdve 
a  müncheni  egyetem  tanára  az  ált.  kórtanból  és 
kórbonetanból.  Munkái :  Lungenentzündung,  Tu- 
berculose  u.  Schwindsucht  (1872);  Mitteilungen 
aus  dem  path.  Institut  in  München  (Stuttgart 
1877).  Pettenkofer  és  Volt  társaságában  megala- 
pította a  Zeitschrift  f.  Biologie  (1845)  c.  lapot, 
amelyben  több  tudományos  értekezése  is  meg- 
jelent. 

Buhot  (ejtsd:  büó),  Fdix,  francia  rézkareoló  és 
festő,  szül.  Valognesban  (Manche  dópartement) 
1847.,  megh.  Parisban  1898.  Tanulmányait  Le- 
cocq  de  Boisbaudran,  Pils  és  Jules  Noel  műter- 
mében végezte.  1870-ben  a  Rollin-kollégium  rajz- 
tanára lett.  Nevét  különösen  a  finoman  kidolgo- 
zott, többnyire  tájképi  vagy  építészeti  motívu- 
mokat feltüntető  rézkarcai  tették  népszerűvé ;  a 
Szépművészeti  Múzeum  graflOcai  gyűjteményében 
is  több  lapját  őrzik.  Mint  könyvillusztrátor  is 
nevezetes. 

Bnhú,  a  nagy  fülesbagoly  (Buba  bubo  L.)  neve. 
L.  Baglyok. 

Buhuj  {Bagolyvár),  csontbarlang  Stájerlak- 
Anina  határában,  Krassó-Szörény  vmegyében  a 
Miinisihajáan  Ménes)  ésEhras  folyók  vízválasztó- 
jául szolgáló  lapos  fensíkon.  B  főüreg  mellett  egy 
kisebb,  alig  30  m.  mellékbarlang  tátong,  melynek 
cseppkődíszét  a  látogatók  összerombolták.  A  bar- 
lang nevezetességét  a  belőle  napfényre  került  bar- 
langi medve  (Ursusspelaeus  Blunb.)  koponyája,  de 
különösen  egy  havasi  kecskéé  (Capra  ibex)  teszik. 
A  havasi  kecske  Kárpátjainkból  rég  kiveszett  s  je- 
lenleg az  Alpok  3—4000  magaslatainak  olyan 
szurdokaiban  tengődik,  hol  az  évi  középhömérsék- 
let  átlag  0  fokon  felül  nem  emelkedik ;  holott  itt 
a  legközelebb  eső  Szemenik  csúcsa  sem  haladja 
meg  az  1455  m.-t.  V.  ö.  Téglás  Gábor,  A  Ba- 
golyvár nevű  csontbarlang.  Math.  és  természeti. 
Közi.  1883,  Xn.  köt.  1.  sz. 

Buhnrd  vagy  huhurt,  ónémet  lovagi  torna- 
játék. 

Buiatria  (gör.),  az  állatorvostannak  a  szarvas- 
marhák betegségeit  tárgyaló  része.L.  Állatorvos- 
tan. 

Bnila.  A  híres  nagyszentmiklósi,  vagyis  az  ú. 
n.  Attila-kincs  egyik  arany  csészéjén  egy  tisztán 


Bulla-tő —     92 

olvasható  görög  fölirat  van,  mely  BOITHAA  ós 
BOrTAOfA  zoapanokat  említi.  Az  egész  fölirat  át- 
írva így  hangzik :  -f-  Buéla.  zoapan.  Tesé.  Dyge- 
toigé.  Butául  zoapan.  Tagrogé.Étzigé  Taisé.  Bizo- 
nyos, hogy  az  említett  Buéla  ós  Butául  személy- 
nevek és  oly  személyeket  jelölnek,  kik  egy  bizo- 
nyos területnek  vagy  törzsnek  az  ispánjai,  zsu- 
pánjai voltak.  A  kincs  a  legújabb  felfogás  szerint 
a  Vin— X.  sz.-ból  való  s  vagy  az  avar  kagánokó 
V.  a  bolgár  Gelouó  v.  ivadókáó  Ajtoné  (Oclitum) 
volt.  Legvalószínűbb  az  utóbbi  eset  s  B.  azaz 
Béla  egy  X.  sz.-beli  magyar  v.  bolgár  törzsfőnök 
lehetett. 

Buila-tó  (Bullea-,  Bulla-tó),  gyönyörű  fekvésű 
tó  (2050  m.  magasságban)  a  fogarasi  havasokban, 
a  Negoj  közelében,  ABuila  menedókház,melyet  a 
Siebenbürgischer  Karpathenverein  épített,  a  tótól 
3  órányira  van.  A  Negoj  innen  mászható  meg. 

Building  societies,  1.  Benefit  building  so- 
cieties. 

Búin  (Piz  B.),  a  rháti  Alpok  Silvretta-esoport- 
jának  3316  m.  hegycsúcsa,  Svájc  ós  Vorarlberg 
határán,  szép  kilátópont,  az  Alp-egyletek  tagjai- 
nak síírűn  látogatott  helye. 

Buinszk,  kerületi  székhely  Szimbirszk  orosz 
kormányzóságban,  a  Karla  mellett,  mely  a  város 
alatt  a  Volgába  ömlő  Szvijagába  torkol,  (1900) 
4-216  lak.,  akik  felében  tatárok  és  földmívelök. 

Buirette,  Pierre  Laurent,  francia  drámaíró, 
1.  Belloy. 

Buisson  (ejtsd:  buiszon),  Ferdinánd  Edouard, 
francia  pedagógus,  szül.  Parisban  1841  dec.  20. 
1866— 70-ig  a  lausannei  akadémia  tanára  volt. 
1870-ben  a  háború  kezdetén  visszatért  Parisba  s 
az  ostrom  alatt  a  papságtól  független  árvaházat 
létesített.  1871-ben  népiskolai  tanfelügyelő  lett, 
1878.főfeiűgyelö,1879.osztályfőaközoktatásűgyi 
minisztériumban  s  1897—1906.  a  pedagógia  tanára 
volt  a  Sorbonneon.  Irt  jelentéseket  a  bécsi  és  flla- 
delfiai  iskolaügyi  kiállításokról,  számos  egyházi 
vonatkozású  és  pedagógiai  művet,  mint  pl.  La 
religion,  la  morale  et  la  science,  leur  conflit  dans 
l'éducation  contemporaine  (Paris  1900).  Kiadta 
a  Dictionnaire  de  pódagogie  (4  köt,,  2  pótk.  u.  0. 
1878—87)  ós  Répertoire  des  ouvrages  pédagogi- 
ques  du  XVL  sióele  (1886)  e.  müveket. 

Buisson  ardent  (növ.),  1.  Gotoneaster. 

Buitenzorg  (ejtsd:  baitenzorg,  maláj  nyelven  Bo- 
gor),  város  Jáva  szigetén,  59  km. -re  Batáviától, 
amellyel  vasút  köti  össze,  a  Szálak  vulkán  alján, 
egészséges  vidéken,  24,610  lak. ;  mint  Holland- 
India  főkormányzó  ja  ós  főtisztviselői  rendes  lakó- 
helyének van  fontossága.  Nevezetes  a  füvész- 
kertje, gazdasági  intézete  ós  1901.  alapított  zoo- 
lógiai laboratóriuma. 

Buj,  nagyk.  Szabolcs  vm.  dadái  felső  j.-ban, 
(1910)  3140  magyar  lak. ;  vasúti  állomás,  posta- 
hivatal ;  u.  t.  Gáva. 

Buja,  a  tenyószélet  gyors  fejlődése ;  erkölcsi 
értelemben  az  érzékeknek  való  kedvezés  a  szel- 
lemi élet  rovására.  Ez  utóbbi  értelemben  haszná- 
latos a  bujálkodás  szó  is. 

Bujafekély,  1.  Sanker- 

Buják,  kisk.  Nógrád  vm.  sziráki  j.-ban,  (1910) 
2260  magyar  lak.,  postahivatallal ;  u.  t.  Szi- 
rák.  Romokban   heverő  várának  délfelőli   fala 


Bujakór 


most  is  még  50  méter  magas.  Udvarán  igeu 
mély  négyszögű  kút  van  a  sziklába  vágva.  Al- 
bert király  1438.  Báthory  István  országbírónak 
adományozta.  1551-ben  Báthory  András  megerősí- 
tette, de  azért  már  a  következő  évben  a  budai 
pasa  öt  napi  ostrom  után,  miután  a  várbeliek  ki- 
szöktek, kézrekerí tette.  41  évig  volt  a  török  bir- 
tokában, míg  végre  1593.  Tieffenbach  Kristóf  és 
Pálffy  Miklós  visszavívták.  1655.  a  török  kezébe 
esett,  majd  gyors  egymásutánban  megint  magyar 
ós  ismét  török  uralom  alá  jutott,  de  ezúttal  Mur- 
tuzán  aga  csak  egy  éjjel  pihent  benne  :  másnap 
hajnal  hasadtával  felgyújtatta  s  pusztán  hagyta  a 
várat.  V.  ö.  Mocmry  Antal,  Nemes  Nógrád  vár- 
megyének esmértetése  (Pest  1826,  3.  k.  240—47). 

Bujakiűtés  az  ivarszerveken  (hólyagos  ki- 
ütés, bujakórság),  lovakon  ós  szarvasmarhákon, 
ritkán  egyéb  háziállatokon,  többnyire  a  közösülés 
által  közvetített  fertőzés  következtében  járványo- 
sán jelentkező  hevenyós,  jóindulatú  betegség. 
Nyálkás  kifolyás  mellett  a  hímvessző  makkján 
ill.  a  hüvely  falán  és  a  szeméremajkak  belső  felü- 
letén lencsényi,  egészen  borsónagyságú,  tiszta, 
sárga  savóval  telt  hólyagok  fejlődnek,  melyek 
felrepedése  után  lapos,  vörös  alapú  fekélyek  kép 
ződnek,  ez  utóbbiak  pedig  v.  fehér  hegedés  vissza- 
maradásával vagy  nyom  nélkül  begyógyulnak.  E 
helybeli  tünetek  mellett  az  állatokon  izgatottság 
(viszketegség,  sárlás,  a  hímvessző  merevedése, 
gyakori  vizelés),  továbbá  némelykor,  leginkább 
azonban  csak  elhanyagolt  esetekben,  aszomszédos 
részek  duzzadása  ós  láz  észlelhető.  A  betegség  első 
jelei  a  fertőzés  után  átlag  3—6  nap  múlva  mutat- 
koznak. A  betegség,  igen  ritka  kivételekkel,  3— 4 
hót  alatt  magától  is  gyógyul ;  megfelelő  kezelésre 
már  2  hót  alatt  is  beáll  a  gyógyulás.  Az  orvoslás  a 
beteg  részeknek  fertőtlenítő  és  összehúzó  szerek 
oldataival  (1— 20/0  timsó-  vagy  gálic-oldat,2— 3Vo 
karbololdat,  1 :  20(X)szublimátoldat)  való  mosások- 
ban és  tisztaságban  áll.  Az  állategészségügyi  tör- 
vény a  B.-t  a  hivatalból  jelentendő  betegségek  közé 
sorolja.  A  beteg  állatok  a  betegség  tartamára  a 
fedeztetéstől  eltiltandók;  nagyobb  mérvű  elterje- 
dése esetén  a  járványos  vidék  ló-  és  szarvas- 
marha-állományát hatósági  állatorvos  megvizs- 
gálni tartozik;  kisebb  terjedelme  esetén  a  jár- 
vány megszűntnek  nyilvánítható,  ha  egy  beteg 
állat  sincs  többé  a  községben  és  a  fertőtlenítés 
megtörtént; nagyobb  elterjedése  esetén  csak  ak- 
kor, ha  a  legközelebbi  fedeztetósi  idény  előtt 
megejtett  vizsgálat  az  illető  vidéken  beteg  álla- 
tot nem  talált. 

Bujakór,  a  szifllis  betegségnek  helytelen  ma- 
gyar neve,  melyet  a  régebben  használatos  francu 
helyett  a  nyelvújítás  korában  csináltak  a  cchány- 
szókelós»,  aagyvízdag))  stb.  mintájára.  B  név  de- 
ferál  annak  a  már  1506.  megdöntött  nézetnek, 
hogy  a  szifllis  az  emberek  bujaságának  ered- 
ménye, nem  pedig  fertőző  folyamat.  A  nép  hité- 
ben napjainkig  élt  e  tévedés  CLmtseuche,  vénuszi 
nyavalya,  venerikus  betegség  stb.)  ós  okozott 
mérhetetlen  kárt  a  közegészségügynek,  mert  az 
emberek  megvetésre  méltónak  tartották  a  szifi- 
Uses  beteget,  aminek  eredménye  azután  a  beteg- 
ség eltitkolása  ós  annál  nagyobb  elterjedése  lett. 
Ennek  a  fikciónak  hódoltak  a  legújabb  időkig  az 


Bujakóros  bélfekély 


—     93     — 


Buk 


ú.  n.  betegsegélyzö  pénztárak  is,  amikor  a  szi- 
ttlises  betegtől,  akit  különben  támogatni  lettek 
volna  kénytelenek,  megtagadták  a  segélyt.  L. 

Szifilis. 

Bajakóros  bélfekély,  bujakóros  izületi  gyula- 
dás,  bujakóros  koszorú,  1.  Szifilis. 

Bojalance,  kerületi  székhely  Cordoba  spanyol 
tartományban,  közel  a  Guadaiquivir  balpartjához, 
<i9oi)  10,756  lak.,  kéttornyú  régi  kastéllyal,  ame- 
lyet a  X.  században  lU.  Abdurrahman  építtetett, 
posztó-  és  köedénygyártással. 

Bujálkodás,  1.  Buja. 

Bajánháza,  kisk.  Szatmár  vm.  szinyér váraljai 
j.-ban,  (1910)  755  oláh  lak. ;  u.  p.  Bikszád,  u.  t. 
Szinyérváralja. 

Bojár  (állat),  a  búbos  vöcsök  népies  neve.  L 
Vöcsök. 

Bajasenyv,  1.  Szifilis. 

Bajavica,  adók.  Pozsega  vm.  pakráczi  j.-ban, 
<i9oo)  283  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  Lipik,  u.  t.  Ku- 
kimjevac. 

Bujdos,  kisk.  Szolnok-Doboka  vm.  csákigor- 
bói  j.-ban,  (i9io)  517  oláh  lak.,  u.  p.  Alparét,  u.  t. 
Pánczélcseh. 

Bujdosó-csalán  (növ.),  1.  Ballota. 

Bűje,  város  Isztria  tartományban,  a  parenzoi 
kerületben,  9  km.-re  a  tengertől,  járásbírósággal, 
(1910)  3108,  mint  község  6991  olasz  lak. 

Bujidák  (arab.  buveihidák),  mohamedán  (siita) 
perzsa  uralkodó  család.  Alapítója  Bujeh.  Há- 
rom fia  megszerezte  (9.34),  a  Fárs  és  (935)  a 
Média  feletti  hatalmat.  A  legifjabb  pedig  elfog- 
lalta Bagdadot  és  arra  kényszerító  Muktaíl  kha- 
lifát,  hogy  az  Bmir-al-Omara  hatalmát  és  a 
«Mo'izz-ed  daula»  kitüntető  jelzőt  reá  ruházza 
(94-5).  Ad  ud  daula  949— 83-ig  vitt  vaskezü  ural- 
mat úgyszólván  egész  Perzsia  felett ;  de  utódai 
egymásközt  meghasonolván,  uralmukat  elvesz- 
tették. Miután  előbb  (1029)  Mahmud,  Ghazna  ura, 
tizedelte  meg  birtokaikat,  Tughrul  bég  (szeldzsuk) 
bevette  Bagdadot  magát  s  véget  vetett  a  B.  ha- 
talmának (1058).  V.  ö.Mirchond,  Geschichte  der 
Sultane  aus  dem  Geschlechte  B.,  perzsául  és  né- 
metül ;  kiadta  Wüken  (Berlin  1835). 

Bujinja,  adók.  Zágráb  vm.  dvori  j.-ban,  (i9oo) 
380  horvát-szerb  lakossal,  u.  p.  Divusa,  u.  t.  Vo- 
linja. 

Bajnyik,  1.  Bojnyik. 

Bujórigó  (állat),  1."  Crateropus. 

Bujtás,  a  szőUö  szaporításának  egyik  módja  s 
abból  áll,  hogy  az  egy  éves  vesszőt  lehajlítjuk  a 
föld  alá  25—35  cm.  mélyen  úgy,  hogy  vége  egy- 
két szemmel  a  talaj  felszíne  fölött  álljon.  A  földbe 
lehúzott  vessző  nyáron  át  gyökeret  ver  s  a  jövő 
tavasszal  az  anyatőkéről  levágva,  a  maga  gyö- 
kerein él  tovább.  A  közönséges  B.  célja  hiányzó 
tőkék  pótlása,  amikor  a  lebujtott  vesszőt  a 
hiányzó  tőke  helyén  kell  a  föld  színe  fölé  hozni. 
A  por-B.  célja,  hogy  nagyobb  termést  érjünk  els 
az  anyatőkét  se  erőltessük  meg,  miután  a  lebuj- 
tott vessző  maga  is  gyökeret  vervén,  hozzájárul 
a  nagyobb  termés  kifejlesztéséhez.  A  por-B. -t  a 
sorok  között  húzzák  fel  s  a  következő  tavasszal 
minden  por-B.  mint  erőteljes  gyökeres  vessző 
használható.  A  kör-B.  az,  amidőn  a  tőke  összes 
vesszőit  lebujtják  a  tőke  körül.  Célja  tisztán  sza- 


porítás. Ugyanaz  a  célja  az  ú.  n.  kinai  B.-nak  is, 
amidőn  a  sekélyen  földbe  takart  vesszőt  hullámo- 
san fektetik  le,  hogy  minél  több  rügye  kihajtson 
s  egyszersmind  gyökeret  vervén,  kiszedés  után 
eldarabolják  s  ily  módon  3—4,  sőt  több  gyökerös 
vesszőt  nyernek.  Nehezen  gyökerező  vagy  érté- 
kes fajták  szaporításánál  alkalmazzák. 

B.,  a  hajósoknál  a  kötélnek  mindennemű 
könnyebben  oldható  kötése ;  egyik  ágnak  a  má- 
sikba be-  v.  átdugása. 

Bujtási  számla,  az  erdőgazdaságoknál  fordul 
elő.  Ezen  számlán  tartják  nyilván  a  kivágásra 
kerülő  erdő  értékét,  a  kivágás  költségeit,  nem- 
különben az  előállított  faanyag  és  erdőtermékek 
napi  értókét.  A  számlán  mutatkozó  egyenleg  csak 
az  tizem  teljes  befejezte  után  adja  a  veszteséget 
vagy  a  nyereséget,  aszerint,  amint  a  tartozó  v. 
a  követelő  oldal  a  nagyobb. 

Bujtató  néven  ismeretes  a  vesszőkből,  ágak- 
ból, sásból,  kákából  v.  csatéból  mesterséges  úton 
készített  egyszerű  fal,  sövény,  födeles  építmény, 
továbbá  ugyancsak  mesterséges  úton  készített 
földhányás  vagy  gödör,  valamint  a  természetben 
kínálkozó  fatörzs,  bokor,  bozót  vagy  kiálló  szikla, 
mely  arra  alkalmas,  hogy  mögötte  a  vadász  a 
feléje  közelgő  vad  elől  elrejtőzzék.  A  különböző 
B.-k  között  nevezetesebb  szerepet  játszanak  a 
vadászatban  a  lesőgödrök,  magasan  álló  B.-k  v. 
magas  lesek,  leső  és  bagolykunyhók. 

Bujtófa,  fölül  fogantyúnak  alkalmas  alakban 
meggörbült,  alul  hegyes,  esetleg  megvasalt  fada- 
rab, mellyel  a  földbe  lyukat  csinálnak,  hogy  abba 
kicsiny,  gyökeres  csemetét,  palántát  vagy  bujtó- 
ágat,  dugványt  ültetni  lehessen.  Más  néven  fur- 
dancs  v.  ültetőfa. 

Bujtogatás,  1.  Felbujtás. 

Bujtur,  kisk.  Hunyad  vm.  hunyadi  j.-ban,  (i9io) 
234  oláh  lak. ;  Erdély  leggazdagabb  kövülettelepe 
(mediterrán  korú  csigák,  korallok  ós  echínusok). 
ü.  p.  és  u.  t.  Vajdahunyad. 

Biijxúi,bulyuk,aXWl.  sz.-beli  magyar  nyelvben 
szakaszt;  hadosztályt,  csapatot  jelentett.  A  hódolt- 
ság korabeli  haderő  egyes  szakaszainak  elneve- 
zése révén  került  az  akkori  magyar  szókincsbe. 
Az  egyes  B.-ok  élén  a  B.  basa  vagy  más  néven 
szer-B.  állott.  Az  alapjául  szolgáló  török  szó 
feótó/cwe/rhangzik.E  kifejez  éselváltoztatottalakja 
amellett  szól,  hogy  a  délszláv  nyelvek  révén  ke- 
rült a  nyelvünkbe. 

Buj  Tikdere,  1.  Böjükdere. 

Bujuruldn,  szószerint  azt  jelenti  törökül :  meg- 
parancsoltatott. Olyan  írás  v.  rendelet  neve,  me- 
lyet a  szultán  szokott  alattvalóihoz  vagy  a  hiva- 
talos közegekhez  intézni.  Előkelőbb  európai  uta- 
zók rendesen  ily  B.-val  vannak  ellátva,ha  a  török 
birodalomban  utaznak  és  e  rendelet  mindennemű 
erkölcsi  és  anyagi  segély,  mindenekfelett  pedig 
lovak  és  katonai  kíséret  megkövetelésére  jogo- 
sítja őket. 

Buk,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai  j.-ban,  (i9oo) 
700  horvát-szerb,  cseh  és  német  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Pletemica. 

Buk,  város  Poroszország  Posen  kerületében,  a 
frankfurt-poseni  vasút  mellett,  (i905)  3672  lak.,  két 
kat.  ós  egy  ev.  templommal,  cipő-  és  bútorgyár- 
tással. 


Buka 


—     94    — 


Bukás 


Buka,  a  két  német  Salamon-sziget  egyike,  a 
DK. -re  fekvő  Bougainville-szigettöl  a  B.-csatorna 
választja  el ;  sűrft  lakossága  szorgalmas,  a  Vil- 
mos császár-földön  mint  munkásokat  nagyra  be- 
csülik. 

Bukamsin,  tuniszi  aranypénz  =  50  piaszter 
=  28-67  K. 

Bukanálás  (franc,  boucanier),  a  húsnak  lassú 
tűzön  való  pirítása.  A  szó  eredetileg  a  brazíliai 
bukan  szóból  ered,  mely  alatt  a  benszülöttek  azt 
a  rostélyt  értették,  amelyen  a  húst  sütötték.  Bou- 
canier-nek  nevezték  azután  a  santo-domingói 
franciákat,  kik  a  hússütósnek  ezt  a  módját  hasz- 
nálták. Később  a  bukanok  alatt  mindenféle  csa- 
vargókat értettek,  a  nyugatindiai  tenger  kalózait, 
akik  a  XVII.  sz.-ban  különösen  a  spanyol  hajó- 
kat ós  spanyol  városokat  fosztogatták.  Minthogy 
francia  védnökség  alá  helyezkedtek,  egyre  félel- 
mesebb lett  a  hatalmuk.  Nevezetesebb  vezéreik 
voltak :  Nau  Olonais,  aki  Venezuelát  és  Maracai- 
bót  fosztotta  ki ;  az  angol  származású  Morgan, 
aki  1670.  Panamát  is  elfoglalta ;  az  ostendei  szár- 
mazású Van  Horn,  aki  más  kalózkapitányokkal 
egyesülve,  6  hajóval  ós  1200  emberrel  támadta 
meg  Veracruzt  és  17  spanyol  hadihajó  közt  bán- 
tatlanul elvitorlázott.  A  parti  városok  kénytele- 
nek voltak  nagy  sarccal  megmenteni  magukat  a 
kalózok  fosztogatásától.  A  párisi  Gramont,  aki 
Mexikót  is  megsarcolta,  1697.  Cartagenánál  az 
egyesült  angol-hollandi  hajóhadtól  súlyos  vere- 
séget szenvedett,  hajói  majd  mind  megsemmisül- 
tek, 8  ettől  fogva  a  bukanok  apránkint  elszéledtek 
8  eltűntek. 

Bukaramanga,  város,""!.  Bucaramanga. 

Bukarest  (Bucuresci,  ejtsd:  bakurest),  Románia 
fő-  és  székvárosa  (1.  a  mellékelt  tervrajzot),  a 
Dimbovica  két  partján,  88  m.  tengerszinfeletti 
magasságban,  44o26'  é.  sz.,  26''7'  k.  h.,  a  buda- 
pest-brassó-  (vagy  orsova)-konstantinápolyi  és  a 
lemberg-küsztendzsei  stb.  vasút  vonalán.  Termé- 
keny síkságon  terül  el  (területe  50  km^),  a  Duná- 
tól É.-ra  68  km.  és  a  Fekete-tengertől  Ny.-ra 
280  km.  távolságra.  A  Filaret  pályaudvar  vagy  a 
Metropolia  magaslatáról  tekintve,  csinos  képet 
nyújt  a  város  modem  épületeivel,  kertjeivel  és 
kupoláival;  nyugat-európaias  jellegét  kevéssé 
érinti  a  szűk  és  kanyargós  utcáknak  itt-ott  még 
keleties  hangulata.  A  jelentéktelen,  nyáron  ki- 
száradó folyón  át  14  híd  vezet.  Főbb  útvonalai 
a  villamvilágításos  Boulevardok  ;  a  Calea  Vic- 
torieí  (a  királyi  palotával  és  a  nemzeti  színház- 
zal) ;  a  Strada  Lipscani  és  az  előkelő  kocsikorzó- 
jukról nevezetes  Chaussée-k.  Középületei  közül 
kiválnak  még :  az  egyetem  Joan  Heliade  tudós 
szobrával,  az  akadémia,  a  régi  Coltza-,  Branco- 
vanu  és  a  katonai  kórház,  2  vásárcsarnok,  nem- 
zeti bank ;  száznál  több  román  temploma  közül 
pedig  a  Metropolia  (179-3)  az  érseki  rezidenciával, 
a  Radu  Voda  templom  (1568)  és  a  még  régibb 
Bucur  kápolna,  amelyről  állítólag  a  város  nevez- 
tetett. Kertjei :  a  Parcul  Regala  Carol  I ;  a  szép, 
nagykiterjedésű  Cismigiu-kert,  vízeséssel ;  a  Cot- 
roceni  park,  a  trónörökös  palotájával;  a  bota- 
nikus kert.  Modem  villamosvasúti  közlekedés  van 
a  városban.  B.-et  18  erőd  veszi  körül  (épült  1885— 
1895-ig) ;  az  erődítmények  72  km.-es  körben  öve- 


zik a  várost.  Éghajlaiát  a  nagy  hőmérsékleti 
szélsőségek  (— 30o-tól  +40'>-ig)  jellemzik.  Lafeoó'- 
sága  a  XVI.  sz.-ban  100,000  körül,  1713-ban 
50,000  körül,  1890-ben  220,000, 1899-ben  282,071, 
1906-ban  287,-328,  1909-ben  297,843.  Ebből  mint- 
egy 200,000  román,  a  többi  idegen  (és  pedig 
osztrák  és  magyar  —  nagyobbrészt  magyar  — 
40,000 ;  német  4000,  török"4000,  görög  2000,  fran- 
cia 1000,  olasz  600,  svájci  500,  orosz  1000,  bolgár 
1000,  szerb  300,  néhány  ezer  cigány  és  végül 
mintegy  40,000  meg  nem  jelölt  illetékességű  ide- 
gen, többnyire  zsidó.  Vallás  szerint  kb.  200,000 
gör.  kel. ;  a  többi  felerészben  keresztény,  fele- 
részben izr. ;  a  mohamedánok  száma  4— -500 
körül ;  ugyanennyi  a  lippován  (1.  o.).  Ipara  idáig 
inkább  csak  a  kisipar  (cipő,  ruha,  szőrme  stb.), 
újabban  a  gyáripar  is  (liszt,  sör,  szappan,  gyertya, 
tégla,  vasárúk)  fejlődőben.  Kereskedelem  teMn- 
tetében  az  országnak  igazi  középpontja.  Jelen- 
tékeny bankjai  vannak.  Kulturális  intézetei :  az 
1864.  alapított  egyetem,  számos  alsófokú  és  kö- 
zépiskola, magyar  iskolák  mintegy  2000  tanuló- 
val, szakiskolák,  művészeti  és  iparművészeti  is- 
kola, zenekonzervatórium,  hadi  iskola,  technika 
stb. ;  tudományos  akadémia  (szép  gyűjtemény  és 
könyvtárral) ;  földtani,  meteorológiai,  botanikai, 
kémiai  és  bakteriológiai  intézet,  földrajzi  társaság, 
magyar  egyesület,  múzeum,  állat-  és  növénykert 
stb.  Kórházaiban  az  ápolás  ingyenes.  B.  szék- 
helye a  román  királynak,  a  szenátusnak  és  ka- 
marának, minisztériumoknak,  a  diplomácia  kép- 
viselőinek, a  legfőbb  fölebbviteli  bíróságnak  ós 
egyéb  országos  hivataloknak,  gör.  kel.  érsekség- 
nek. A  város  alapítását  a  monda  szerint  egy 
Bucur  nevű  pásztornak  tulajdonítják ;  a  krónikák 
a  XlV.sz.-ban  említik  először.  Ettől  az  időtől  fogva 
a  XVII.  sz.  végéig  B.  és  Térgoviste  fölváltva  vol- 
tak fővárosok ;  1698.  aztán  végleg  B.  lett  az  or- 
szág fővárosa.  1738.,  1794.  és  1812.  a  pestis,  1793. 
és  1802.  földrengés,  1804.  tűz  és  a  következő  két 
évben  árvíz  pusztította.  1812  máj.  28.  itt  kötöt- 
ték a  török- orosz  békét,  amely  szerint  utóbbi 
megkapta  Besszarábiát.  1861-ben  Oláhország  és 
Moldva  egyesülése  után,  B.  Románia  fővárosa 
lett.  1906-ban  Carol  I.  király  uralkodásának  40 
éves  fordulóját  kiállítással  ünnepelte  meg  a  vá- 
ros. V.  ö.  Meyers  Reiseführer,  Türkéi,  Rumanien 
stb.  (7.  kiad.,  Leipzig  1908) ;  Kraus,  Rumanien 
und  B.  (Leipzig  és  B.  1896).  L.  még  Románia. 

Bukaresti  béke,  1.  Románia  (története). 

Bukaresti  nemzetközi  tanács,  1.  Duna. 

Bukás.  Alakilag  az  1881.  XVII.  t.-c.  (csődtör- 
vény) 1.  §-a  értelmében  arra  nézve  következett 
be,  aki  ellen  a  csődbíróságnál  csödnyitást  elren- 
delő határozatot  függesztettek  ki.  A  kifüggesztés 
napjától  kezdve  az,  aki  ellen  a  bíróság  a  csődöt 
elrendelte,  vagyonbukott.  Anyagilag  a  B.  a  va- 
gyon összeomlását  jelenti,  minek  következtében 
az  adós  tartozásainak  kifizetésére  képtelenné  vált. 
Ha  a  vagyonbukott  a  B.-t  hitelezőinek  megkáro- 
sítása céljából  szándékosan  csalárd  tettével,  avagy 
—  habár  károsítási  célzat  nélkül  —  gondatlan- 
sággal idézi  elő,  a  B.  büntethető vé  válik.  A  B. 
büntethetőségének  alapja  a  hitelezők  károsodását 
okozó  vagyonhiány.  Büntethető  B.  tehát  csak 
akkor  létesülhet,  ha  a  vagyonbukott  tartozásai  a 


BUIvAREST  (BUCURESCÍ). 


JíEVAI-ZJiXlKOJSr. 


HEVAJ-MARTO  GRÁFIA. 


1 


Bukás 


—    95     — 


Bukkari 


csőd  megnyitása  idején  létező  vagyon  értékét 
felülmúlják.  Ennyiben  a  büntethető  B.  lényege- 
sen különbözik  a  csődtől  (1.  o.),  mely  akkor  is 
megnyitandó,  ha  a  kereskedő,  vagy  kereskedelmi 
társaság  fizetéseit  megszünteti,  tehát  vélelmezett 
fizetési  képtelenség  okából  is,  holott  a  tartozások 
a  létező  vagyont  esetleg  nem  is  haladják  meg  s 
a  hitelezők  károsodása  sem  tog  szükségkép  be- 
következni. A  büntetendő  B.-ról  először  rendel- 
kező 1807.  XII.  t.-c.  úgy  a  nemes,  mint  a  nem 
nemes  vagyonbukottat  bűntársaival  együtt  mint 
tolvajt  büntette.  A  csődületről  szóló  1840.  XXII. 
t.-c.  szerint  hamissággal  párosult  B.  alanya  bárki 
lehetett,  mlg  a  vétkes  B.-t  csak  kereskedő  követ- 
hette el.  A  btk.  416.  §-a  szerint  vétkes  B.-t  is 
bárki  követhet  el,  kivéve  a  414.  §  4.  pontjában  és 
a  416.  §2—3.  pontjaiban  a  kereskedelmi  köny- 
vek vezetésével  kapcsolatosan  megjelölt  cselek- 
ményeket, mulasztásokat.  A  414.  §  szerint  a 
csalárd  B.  bűntettét  követi  el  a  vasyonbukott, 
ki  azon  célból,  hogy  hitelezőit  megkárosítsa,  1. 
vagyonához  tartozó  értéktárgyat  elrejt,  félretesz, 
értéken  alul  elidegenít,  elajándékoz,  vagy  őt  ese- 
lekvőleg  megillető  követelést  elenged,  eltitkol, 
vagy  valótlan  követelést  kifizet ;  2.  oly  adósságot 
V.  kötelezettséget  valónak  ismer  el,  mely  egész- 
ben vagy  részben  valótlan ;  3.  egy  vagy  több  hi- 
telezőjét kielégíti,  zálog-  vagy  megtartási  jognak 
engedélyezése,  vagy  vagyona  valamely  részének 
átengedése  által  kedvezményben  részesíti;  4. 
kereskedelmi  könyveket,  ha  a  törvény  azok  ve- 
zetésére kötelezte,  nem  vezetett,  vagy  azokat  meg- 
semmisítette, vagy  elrejtette,  hamisan  vezette, 
vagy  akkóp  változtatta  m^,  hogy  azokból  cse- 
lekvő és  szenvedő  állapota  vagy  üzletének  fo- 
lyama ki  nem  deríthető.  A  csalárd  B.-t  megálla- 
pító cselekmény  nemcsak  a  csőd  megnyitása  előtt, 
hanem  azután  is  követhető  el.  Ha  a  414.  §-ban 
meghatározott  cselekmények  valamelyikét  a  hi- 
telezők megkárosítása  céljából  az  a  fizetési  kép- 
telenségbe jutott  adós  követi  el,  aki  ellen  a  csőd 
akár  azért,  mert  csak  egy  hitelezője  van,  akár 
azért,  mert  vagyona  a  csőd  költségeinek  fede- 
zésére elégtelen,  ki  sem  mondatott:  a  cselek- 
mény a  387.  §  szerint  csalás.  A  416.  §  szerint 
vétkes  B.  vétségét  követi  el,  aki  1.  fizetésképte- 
lenségbe pazarlása,  gondatlan  üzletvezetése,  tőzs- 
dejáték, vagy  oly  merész  tizletek  által  jutott, 
melyek  rendes  üzletköréhez  nem  tartoznak ;  2. 
a  414.  §  4.  pontjában  megjelölt  valamelyik  cse- 
lekményt nem  azon  célból  követte  el,  hogy  vala- 
mely hitelezőjét  megkárosítsa ;  3.  kereskedelmi 
könyvek  (1.  o.)  vezetésére  kötelezve,  cselekvő  és 
szenvedő  állapotáról  évenként  rendes  mérleget 
nem  készít;  4.  miután  fizetési  képtelenségét  tudta, 
vagy  tudnia  kellett,  új  adósságokat  csinált,  vagy 
a  csődkérvóny  beadásának  elmulasztása  által  al- 
kalmat szolgáltatott  arra,  hogy  vagyonára  egy 
vagy  több  hitelezője  zálog-  vagy  megtartási  jo- 
got nyerjen.  A  fizetési  képtelenség  általában  ak- 
kor forog  fenn,  ha  az  adós  tartozásai  vagyonát 
meghaladják.  Kereskedőé  és  kereskedelmi  társa- 
ságé ellenben  akkor,  midőn  fizetéseit  megszün- 
teti. Ha  kereskedelmi  társaság  vagy  egylet  va- 
gyona ellen  nyittatik  csőd,  a  csalárd  B.  büntette, 
vagy  a  vétkes  B.  vétsége  esetében  a  bűnösség  az 


üzlet  vezetésével  megbízott  azon  személyeket 
terheli,  kik  a  büntetendő  cselekményt  elkövették 
(417.  §).  A  csalárd  B.  büntetése :  5  évig  terjedhető 
fegyház,  de  ha  az  okozott  kár  4000  koronát  túl 
nem  halad,  3  évig  terjedhető  börtön,  a  vétkes 
B.é  2  évig  terjedhető  fogház.  Csalárd  B.  eseté- 
ben hivatalvesztés  és  politikai  jogok  gyakorlatá- 
nak felfüggesztése,  vétkes  B.  esetében  pedig  hi- 
vatalvesztés is  állapítandó  meg.  Okozott  kár  alatt 
azt  a  kárt  kell  értenünk,  amelyet  a  hitelezők  a 
bűntett  következtében  szenvednek.  A  bűnvádi  el- 
járás a  törvényszék  hatáskörébe  tartozik. 

Bukdálás,  1.  Bugdálás. 

Bukei  horda,  a  belső  kirgizek  (1.  o.)  «kitsi- 
dzsus))  ága,  mely  a  Volga  balpartján,  az  asztra- 
káni  kormányzóságban  tanyáz.  Szabad  területük 
92,144  km»,  számuk  alig  300,000.  Nyáron  no- 
madizálnak,  télre  falvakba  húzódnak.  Saját  törzs- 
főnökei kormányozzák,  bár  teljesen  orosz  befolyás 
alatt.  Fővárosuk  a  khán  szállása,  azaz  oroszul 
Chanskaja  stavka  néven  ismeretes. 

Bnken,  azaz  Bükén,  Bökény  v.  Bekény,  Ár- 
pád-kori magyar  személynév  és  nemzetségnév. 
Buquennek  nevezték  a  Szt.  István  korabeli  nyitrai 
főispánt.  A  Xni.  sz.  elején  élt  Buken  ispán,  a 
Huntpázmán  nemzetség  cseklészi  ágából,  ki  Hl. 
Béla  Erzsébet  nevű  unokáját  vette  nőül.  Pia, 
Cseklészi  Buken  1260—90  körül  élt.  Az  Aba  nem- 
zetség debrei  ágából  1255.  egyszerre  két  B.  nevű 
is  ismeretes,  az  egyik  Mokián  fia,  és  az  1286-iki 
nádor,  Mokián  apja ;  a  másik  nagy-olaszi  Opuz 
fia  és  Csaba  testvére. 

Bukephala,  ókori  város  Indiában,  a  Hydaspes 
partján,  a  mai  Darapur  környékén ;  Nagy  Sán- 
dor Poros  király  fölött  aratott  győzelme  emlékére 
alapította  és  a  csatában  elesett  kedves  harci  mén- 
jéről, Bukephalasról  nevezte  el.  A  város  még  az 
indoskytha  korban  is  virágzott. 

Bukephalas  (így  is  Bukephcdos,  lat.  Biicepha- 
Im),  Nagy  Sándornak  híres,  csak  általa  megfé- 
kezett lova,  melynek  nevére  Indiában,  a  Hydas- 
pes mellett,  Bukephala  városát  (1.  o.)  alapította. 

Bukevje,  adók.  Zágráb  vm.  nagygoriczai 
j.-ban,  (1900)  1059  horvát-szerb  lak.;  u.  p.  Orle, 
u.  t.  Velika  Gorica. 

Bukfenc.  Ha  az  ember  kezén,  karján,  fején  v. 
a  hátán  fordul  át  testének  szé  ességi  tengelye  kö- 
rül: B.-et  vet.  Ha  a  B.-t  erőteljes  elugrás  után, 
vagy  a  hintázásnál  az  elő-  vagy  hátlendületnél 
végezik,  úgy  halálugrásnak,  scdto  mortale,  salto- 
nak  nevezik.  E  módja  a  B.-nek  drktiszi  gya- 
korlat. 

Bukhara,  1.  Bokhara. 

Bukin,  kisk.  Krassó- Szörény  vm.  karánsebesi 
j.-ban,  most  Bökény  (l.  o.). 

Bnkini  lecsapoló  -  társulat.  Alakult  1888. 
Bukin  és  Plávna  közs.  határában  (Bács-Bodrog  vár- 
megyében) a  Duna  egyik  ármentesített  holt  ka- 
nyarulatának lecsapolása  céljából.  A  mélyen  fekvő 
1 1 28  katasztr.  hold  nagyságú  területről  28*59  km. 
hosszú  csatorna  és  egy  gőzszivattyu  vezeti  le  a 
vizet.  1905.  végéig  befektetett  építéstőkóje  62,332 
K.  Székhelye  Bukin  (most  Dunabökény). 

Bukkari  (Buccari,  Bakar),  sz.  kir.  város Mod- 
rus-Fiume  hor%'^át-szlavonországi  vármegyében, 
(1900)  434  házzal  és  1870  horvát-szerb  lak.  (közte 


Bukkefjord 


—    96     - 


Bűkor 


csak  2  magyar).  B.  az  Adriai-tenger  B. -öblének, 
ezen  hegyektől  körülvett  s  a  nyilt  tenger  hul- 
lámverésétől elzárt  gyönyörű  hegyi  tóhoz  ha- 
sonló medencének  legbelsőbb  szögletében,  mere- 
dek hegylejtön,  félkörben  gyönyörűen  fekszik. 
Apró  házai  festői  rendetlenségben  épültek,  zig- 
zugosmeredek  utcáinak  és  sikátorainak  útvesztő- 
jében kocsi  nem  mehet.  B.  házai  olasz  módra, 
több  emeletesen,  sűrűn  egymás  mellé  vannak 
építve,  hátterében  magaslaton  áll  a  Szt.  András 
temploma  és  közelében  a  Frangepánok  régi  ros- 
kadozó várkastélya.  B.-ban  van  járásbíróság,  te- 
lekkönyv, kir.  közjegyzőség,  takarékpénztár,  a 
susáki  tengerparti  bank  fiókja,  mellék- vámhiva- 
tal, hadi  tengerészet,  tengerészeti  iskola,  vasúti 
állomás  (a  várostól  egy  órányira  tetemes  ma- 
gasságban), gőzhajó-állomás,  posta-  és  táviró- 
hivatal,  telefonállomás.  Lakói  mind  hajósok  vagy 
halászok,  sokan  a  kedvelt  Bakar-bort  készítik. 
A  hajóépítés  élénk.  B.  helyén  Velcera  római 
város  állott ;  a  horvátok  hajóhadának  itt  volt  az 
állomása.  IV.  Béla  Zenggel  együtt  a  Frangepá- 
noknak  adományozta,  kiktől  a  város  sok  privilé- 
giumot nyert,  melyeket  Mátyás  király  1470. 
megerősített.  A  XVII.  sz.-ban  B.  kastélya  a  Zrí- 
nyiek birtokába  került  s  Zrínyi  Péternek  is  az 
volt  utolsó  székhelye.  1777-ben  a  város  és  öböl  a 
fiumei  kerületekkel  együtt  a  magyar  kormány 
alá  jutott  s  mint  szabad  kikötő  élénk  virágzásnak 
indult ;  a  francia  foglalás  után  csak  1822.  csatol- 
ták ismét  Fiúméhoz  s  a  kormányzóság  különös 
gondot  fordított  felvirágoztatására.  Amióta  hor- 
vát közigazgatás  alá  került,  folyton  hanyatlik, 
lakossága  fogy,  kereskedelme  pang,  hajók  alig 
látogatják  öblét.  V.  ö.  Lajos  Szalvátor  főherceg, 
Der  Golf  von  B.-Portoré  (Prag  1871). 

BukkeJ(jord  (Buknfjord),  öböl  Norvégia  Ny.-i 
partján,  Stavanger  mellett ;  hosszú  nyúlványai 
közt  a  legjelentékenyebb  a  Ijysef  jord  (1.  o.). 

Bukkócserje  (növ.),  1.  Barosma. 

Bukkó-félék  (Bucconidae,  áiiat),  a  jakamár- 
alakú  madarak  (Galbuliformes)  egyik  családja, 
melynek  több  mint  40  faja  él  Dél-Amerika  forró- 
égövi tájain.  Esetlen  testű,  nagyfejű,  hatalmas 
csörű,  gyengelábú  madarak ;  tollazatúk  nagyon 
laza,  barnás  v.  fekete  színű.  Jellemző  reájuk  nagy 
esendességük  és  tunyaságuk.  Rovarokkal  élnek 
és  némely  fajaik  magukásta  gödrökben  fészkel- 
nek, ízletes  húsuk  miatt  vadásszák.  Legismertebb 
a  barátbukkó('l/onasíe5/M6'CMsGm.);  hosszúsága 
20,  szárnya  8*5,  farka  85  cm.  Brazília  DNy.-i 
részének  erdeiben  nagyon  gyakori. 

Bukna  v.  Bohna,  régi  magyar  személynév,  II. 
Gyula  erdélyi  vezér  egyik  fiának  a  neve,  melyet 
Pauler  Gy.  a  mai  Bajna,  Karácsonyi  J.  Bonyha 
névvel  vesz  egynek.  Öccsével  Buával  együtt  Pé- 
ter felakasztatta. 

Bukn^ord,  1.  Bukkefjord. 

Bukoba,keletaf rikai  állomás  aViktória  Nyanza- 
tó  Ny.-i  partján,  termékeny,  népes  vidéken,  1890. 
Emin  pasa  alapította. 

Bukócz  (most  Berencsbukócz),  kisk.  Nyitra  vm. 
miavai  j.-ban,  (i9io)  732  tót  lak.,  u.  p.  ós  u.  t, 
Brezova. 

Bukóczhegyi  monostor  (Bukova  horka),Bzent 
Vazul-rendi  monostor  Zemplén  vármegyében,  a 


keleti  bérces  Kárpátok  határhegyláncolataiból 
mintegy  különválva,  a  tenger  szine  felett  347  m. 
magasságban.  Egy  1744.  a  zborói  várban  kelt  ok- 
mány tanúsága  szerint  az  egész  Bukóczhegyet 
Szirmay  Tamás  gróf  ajándékozta  a  monostornak. 
A  régebbi  időben  e  monostorba  zárták  büntetésül 
a  magukról  megfeledkezett  papokat.  A  monos- 
tort, templomot,  kápolnát  1895—96.  Szegedy 
Bazil  Szent  Vazul-rendi  házfőnök  renováltatta. 
V.  ö.  Adalékok  Zemplén  vármegye  történetéhez 
(szerk.  Dongó  Gy.  Géza,  Sátoraljaújhely,  IV. 
évf.  8.,  13.). 

Bukógát,  közönséges  értelemben  valamely  víz- 
folyásra keresztirányban  húzódó,  a  meder  fene- 
kéből kiálló  építmény,  melyen  a  víz  átbukhatik. 
A  meder  fenekébe  beépített  minden  mű  akadálya 
a  vízfolyásnak  s  ez  az  akadály  földuzzasztja  a 
vizet.  A  közönséges  értelemben  vett  B.  tehát  a 
duzzasztógátnak  (1.  o.)  egyik  faja  s  éppen  ezért  a 
duzzasztógát  címszó  alá  tartozik  s  szerkezeti  le- 
írása ott  található  meg.  Azonban  a  B.-nak  hidrau- 
likai meghatározása  is  van  s  ez  a  meghatározás 
elkülöníti  a  duzzasztógáttól.  A  B.  hidraulikai  ér- 
telemben olyan  vízvezető  oldalnyílás,  mely  feisö 
részén  nincsen  elhatárolva ;  tehát  a  B.  nemcsak 
vízfolyásban,  hanem  vízmedencében  is  képzel- 
hető. A  B.  on  átfolyó  vízmennyiséget  első  pilla- 
natra nagyon  egyszerű  képlet  fejezi  ki : 

Q:r=m.l.H.  |^2gH, 

hol  Q  a  gáton  átbukó  vízmennyiség  m^-ben,  l  a 
B.  (vagy  nyílás)  hossza  m-ben,  H  az  átbukó  víz 
magassága  a  B.  koronája  fölött  w-ben,  g  a  sza- 
badesés gyorsulása  m-ben  kifejezve  és  m  vala- 
mely tapasztalati  tényező,  melynek  érteke  tág 
határok  között  0  32-től  0-66-ig  változik  a  külön- 
féle gátalak  és  az  átbukás  különféle  módozata 
szerint.  Ugyanis  a  B.  koronája  lehet  éles  szélű  és 
lehet  széles ;  a  B.  elülső  oldala  lehet  függőleges 
és  ferde,  éppen  így  a  B.  alsó  oldata  is ;  továbbá 
az  átbukó  vízréteg  lehet  a  gát  alsóoldalához  ta- 
padó, vagy  tőle  elvált ;  a  levegő  bejárhat  a  bukó- 
vízréteg alá,  vagy  nem ;  a  B.  alatti  vízszin  a  gát 
koronája  fölé  érhet  vagy  alatta  maradhat  stb. 
Mindeme  különleges  esetekre  Bazin  francia  mér- 
nök kísérleti  úton  állapította  meg  az  m  tényező 
értékét,  V.  ö.  Bogdánfy  Ödön,  Hidraulika. 

Bukolikus (gör.,  a.  m.  ökörpásztori),  ht\\tt  ér- 
telemben a.  m.  pásztori.  B.  költészetnek  nevezik 
a  pásztori  dalköltészetet,  melynek  a  régi  görö- 
göknél Theokritos,  Bion  és  Moschos,  a  rómaiak- 
nál Vergilius  voltak  a  főképviselői,  s  utánzóik 
minálunk  Dayka  Gábor,  a  németeknél  főkép 
Gessner.  —  B.  regény-nék  nevezik  a  regénynek 
azt  a  faját,  mely  a  pásztori  és  mezei  életet  festi. 
Ilyen  pl.  Longosnak  Daphnis  és  Chloója,  vagy 
Auerbachnak  falusi  elbeszélései  is. 

Bukolok  (latin,  hucöli),  szilaj  pásztornép  az 
ÉNy  -i  Nilusdelta  ingoványai  közt  (Alexandria  és 
Herakleion  vidékén),  mely  a  győztes  római  légiók- 
kal is  kikötött,  sőt  többszörös  vereségei  után 
sem  adta  meg  magát.  Kr.  u,  172.  Avidius  Cas- 
sius  irtó  hadjáratot  kezdett  ellenük,  de  még  Dioe- 
letianus  alatt  is  zavarogtak.  Későbbi  történetük 
ismeretlen. 

Búkor,  1.  Melankólia. 


Bukosnicza 


97 


Bukovina 


Bukosnicza,  kisk.  Krassó- Szörény  vm.  karán- 
sebesi  j.-ban,  (i9oo)  679  oláh  lak. ;  u.  p.  ós  u.  t. 
Korpa. 

Bukova,  kisk.  Hunyad  vm.  hátszegi  j.-ban, 
most  Márványhánya  (1.  o.). 

Bukovac,  adók.  és  poíit.  közs.  Szerem  vm. 
ópazuai  j.-ban,  (i9oo)  1264  horvát-szerb  és  német 
lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Karlócza  —  Karlovci. 

Bukovac,  Vlaho,  dalmáciai  eredetű  horvát 
festő,  szül.  Cavtatóban,  Raguza  közelében,  1855 
jún.  5.  Rendkívül  hányatott  gyermekkor  után  a 
párisi  Cabanelnél  tanult.  Már  1878.  bejutott  a  pá- 
risi Szalonba,  ahol  a  kilencvenes  évek  elejéig  ál- 
landóan kiállított  s  neves  festővé  küzdötte  fel 
magát.  Festett  allegorikus,  génre,  vallásos  és  tör- 
téneti jeleneteket,  de  leginkább  az  arcképfestés- 
ben tűnt  ki.  Mintegy  húsz  év  előtt  Parisból  el- 
költözve, Zágrábban  telepedett  le  s  azóta  ott  mű- 
ködik mint  rendkívül  keresett  arcképfestő.  Buda- 
pesten az  1896-iki  ezredéves  kiállítás  alkalmá- 
val szerepelt,  amikor  a  horvát  pavillonban  33 
müve  volt  látható.  Ugyanekkor  vásárolta  meg  a 
magyar  áUam  a  Szépművészeti  Múzeum  részére 
a  művész  Dubravka  c  festményét.  1903-ban  a 
bécsi  Artin-szalonban  gyűjteményes  kiállítást 
rendeztek  műveiből. 

Bukovácz,  Zomborhoz  tartozó  puszta  Bács- 
Bodrog  vmegyében,  (1900)  1017  lak.,  u.  p.  és  u.  t. 
Zombor. 

Bukovcak,  adók.  Zágráb  vm.  nagygoriczai 
j.-ban,  (1900)  159  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  és  u.  t 
Velika-Gorica. 

Bukovcani,  adók.  Pozsegavm.  pakráczi  j.-ban, 
(1900)  244  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Lipik, 

Bukovec,  1.  község  Zágráb  vm.  szentiván - 
zeUnai  j.-ban,  (1900)  536  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  és 
u.  t.  Sveti-Ivan-Zelina.  —  2.  B.,  község  Várasd 
vm.  zlatari  j.-ban,  (1900)  765  horvát-szerb  lak., 
u.  p.  Mace,  u.  t.  Zlatar. 

Bnkovec  mali,  adók.  Várasd  vm.  ludbriegi 
j.-ban,  (1900)  1.359  horvát-szerb  lak.,  postahivatal ; 
u.  t.  Ludbrieg. 

Bukovec  veliki,  adók.  Várasd  vm.  ludbriegi 
j.-ban,  (1900)  986  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Mali- 
Bukovec,  u.  t.  Ludbrieg. 

Bukovecz,  1.  kisk.  Krassó -Szörény  vm.  facsádi 
j.-ban,  most  Krassóbükk  (1.  0.).  —  2.  B.,  kisk. 
Temes  vm.  temesrékási  j.-ban,  most  Bükkfalva 
(l.  0.). 

Bukovica,  1.  adók.  Zágráb  vm.  vrginmosti 
j.-ban,  (1900)  467  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Vrgin  most.  —  2.  B.,  adók.  Modrus-Piume  vm. 
vojnici  j.  ban,  (1900)  621  horvát-szerb  lak. ;  u.  p. 
Tusilovic,  u.  t.  Vojnic. 

Bakovica  dolnja,  adók.  Veröcze  vm.  slatinai 
j.-ban,  (1900)  258  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Nova- 
Bukovica,  u.  t.  Bukovica. 

Bukovica  gomja,  adók.  Veröcze  vm.  slatinai 
j.-ban,  (1900)  542  horvát-szerb,  magyar  és  német 
lak. ;  u.  p.  Nova-Bukovica,  u.  t.  Bukovica. 

Bnkovica  nova,  adók.  Veröcze  vm.  slatinai 
j.-ban,  (1900)  683  horvát-szerb,  német  és  magyar 
lak.,  vasúti  állomás,  postahivatal ;  u.  t.  Bukovica. 

Bukovina,  kisk.  Liptó  vm.  liptószentmiklósi 
j.-ban,  (1900)  97  tót  lak. ;  u.  p.  Szielnicz,  u.  t.  Liptó- 
tepla. 

Révai  Nagy  Lexikona.  IV.  köt. 


Bukovina  («a  bükk  országa»),  hercegség,  az 
Osztrák  birodalom  koronatartománya  (I&onland) 
a47n5'— 48«40'  é.  sz.,  25»05'— 26''20'  k.  h.  között. 
Határai  É,-on  és  ÉNy.-on  Galícia,  ÉK.-en  Orosz- 
ország (Besszarábia),  K.-en  és  D.-en  Románia 
(Moldva),  Ny.-on  Magyarország  (Máramaros  és 
Besztercze-Naszód  vármegye  ;  e  határvonal  hosz- 
sza  nem  éri  el  a  100  km.-t).  Területe  10,442  km». 
Felszíne  teleTészhen  hegyvidék,  amelyet  az  Erdős- 
Kárpátok  párhuzamos  láncai  (Obcina  Maré,  Ob- 
cina  Peredéül  stb.)  szelnek  keresztül  (legmaga- 
sabb csúcsa  a  Dzumaleu,  1859  m.).  Magyaror- 
szág felől  átjáróul  szolgál  az  Aranyos-Besz- 
tercze  völgye  és  a  Borgói  hágó  (1227  m.),  előbbi 
Máramarossziget,  utóbbi  Besztercze  felől.  Vasút 
nem  épült  még  erre  a  B.-i  határon  keresztül.  B. 
É.-i  és  K.-i  részét  síkság  —  a  Dnyeszter,  Prut  és 
Szeret  lapálya  —  foglalja  el.  Az  EK.-i  vidéken'a 
kék  márga  és  a  diluvium  rétegei,  D.-en  mindenütt 
a  kárpáti  homokkő  az  uralkodó. 

Folyói  a  Kárpátokkal  egyközűen  ÉNy. — DK.-i 
irányban  haladnak  s  a  Fekete-tenger  felé  veszik 
futásukat ;  a  Galícia  felé  határt  alkotó  Dnyeszter 
kivételével,  amely  közvetlenül  a  tengerbe  ömlik, 
a  Prut  és  a  Szeret  folyó  vidékéhez  tartoznak  s 
ezek  útján  a  Dunába  öntik  vizeiket.  A  Dnyeszter 
és  a  Prut  Galíciában,  a  Cseremosz  (a  Prut  mel- 
lékfolyója) nagyobbik  ága  Galíciában,  kisebbik 
ága  —  aB.  és  (íalícía  közti  határfolyó  —  B.-ban 
ered ;  a  Szucsava  és  Moldava  forrásai  B.-ban,  az 
Aranyos- Beszterczéé  a  Kárpátok  Ny.-í  oldalán, 
Magyarországon  vannak. 

Éghajlata  kissé  zordon,  de  egészséges.  A  kö- 
zéphőmérsóklet  Czemovitzban  76'',  a  magasabban 
fekvő  vidékeké  5"  körül.  Átlagos  évi  csapadék 
62  cm.  B.  őstermelő  ország.  Egész  területéből 
43-2»/o  erdő,  27-6»/o  szántóföld,  13-4Vo  kert  és  rét, 
12-4o/o  legelő  (összesen  96'6''/o).  Az  aratás  ered- 
ménye (1907)  métermázsában:  tengeri  1.100,778 ; 
zab  552,035 ;  árpa  389,414 ;  rozs  367,596 ;  búza 
329,672.  Egyéb  mezőgazdasági  termékek :  bur- 
gonya, cukorrépa,  takarmányrépa,  kender,  len, 
tatárka,  repce,  köles,  hüvelyesek,  tök,  káposzta, 
takarmánj^élék  és  gyümölcs.  Állattenyésztésé 
jelentékeny  (1900):  60,328  ló  (híres  a  radautzi 
ménes),  241,422  marha,  147,739  juh,  183,344  ser- 
tés. A  méhészet  is  tekintélyes.  Az  erdőteililetnek 
több  mint  fele  állami.  A  vadállomány  szegény, 
ragadozók  azonban  (medve,  farkas,  róka,  hiúz 
nagy  számmal  akadnak.  A  bányászat  legfőbb 
cikkei  (1906) :  a  bamakő  (103,942  q.),  a  só  (62,000 
q.  1  millió  Kertékben)  és  a  kénkovand  (38,619  q.), 
főleg  D.-en.  Ásványvizei  közül  néhány  szénsavas 
forrás  mellett  legnevezetesebb  a  jakobenyi  kénes 
fürdő. 

Ipara  kevéssé  fejlett.  Legszámottevőbb  még  a 
sör-,  szesz-  és  cukorgyártás.  Említésre  méltók  a 
fürésztelepek,  üveghuták,  gőzmalmok,  ola,jgyá- 
rak.  A  kereskedés  elsősorban  a  nyers  termények 
(marha,  bőr,  fa,  tengeri)  kivitelére  szorítkozik. 
A  Lembergből  Romániába  vivő  vasút  áthalad  B.-n. 
Ehhez  járul  kb.  4000  km.-nyi  kiépített  országút 
és  350  km.-nyi  vízi  út. 

A  műveltség  még  meglehetősen  kezdetleges. 
A  tanköteles  korú  (6— 13  óv)  gyermekeknek  mint- 
egy negyed  része  nem  jár  iskolába.  Több  .száí: 


Bukovina 


98    — 


Bukovina 


népiskolán  és  mintegy  20  különböző  középiskolán 
kívül  egy  német  nyelvű  egyeteme  van  Czemovitz- 
ban  54  tanárral  (1908)  és  1051  hallgatóval  (1909- 
1910). 

A  kormányzás  élén  áll  a  czemovitzi  Landes- 
regierung.  Á  Landtag-n&k  31  tagja  van  és  pe- 
dig: az  egyetem  rektora;  a  czernovitzi  görög- 
keleti érsek ;  a  nagybirtokosok  10  képviselője ;  a 
városok  5,  a  kereskedelmi  és  iparkamarák  2  és  a 
községek  12  képviselője.  A  Beichsrat-ha  11  kép- 
viselőt küld  B.  Az  igazságszolgáltatás  szervei :  a 
czemovitzi  országos  biróság  (Landesgericht),  a 
suczavai  kerületi  biróság  (Kreisgericht)  és  18 
járási  biróság  (Bezirksgericht).  B.  10  járásra 
oszlik;  fővárosa  Czemovitz  (1.  o.)  (1910)  86,870 
lakossal. 

A  lakosság  száma  (1910)  801,364;  lkm«-ree8ik 
77.  Az  1900-iki  népszám  lálás  adatai  szerint  a 
rutének  számaránya  ^IVoífölegB.-onésNy.-on), 
a  románoké  3270  (D.-en  és  K.-en),  a  németeké 
22«/o.  Ezenkívül  volt  8-7»/o  lengyel,  l-3«/o  (9500) 
magyar.  A  magyarok  nagyrészt  Erdélyből  szár- 
maznak (1.  Csángók),  bár  leginkább  Moldvából 
jöttek  be  a  XVIII.  sz.  vége  felé,  s  előbb  Tzibeny 
és  Jakobestie  falvakban  (amelyeknek  Istensegíts 
és  Fogadjisten  nevet  adtak),  majd  pedig  András-, 
Hadik-  és  Józseffalva  helységekben  telepedtek 
le.  Számuk  1880-ban  9887,  1890-ben  8139  (1883. 
Magyarországból  kapott  biztatásra  kb.  1000  család 
az  Al-Duna  mellékére  vándorolt,  néhány  év  múlva 
azonban  sokan  visszaköltöztek). 

Vallás  szerint  (1900)  69o/o  gör.  kel.,  löVo  r-  K 
130/0  izr.,  2-60/0  evang.,  0-4«/o  lippován  (1.  0.). 

Irodalom.  KaindI,  öeschichte  der  B.,  2.  kiad.,  Czerno- 
witz  1896-1903  ;  u.  a.,  B.,  Wien  1899;  Az  Osztrák-Magyar 
Monarchia  Írásban  és  képben,  XVn.  köt.,  Bndapest  1899  ; 
Friedrich,  Die  Boden-Meliorationen  im  Herzogtum  B.,  Wien 
1903 ;  Weigand,  Die  Dialekte  der  B.  und  Bessarabiens, 
Leipzig  1904 ;  Geimeindelexikon  der  B.  (K.  K.  Statistisclie 
Zentralkommissio),  Wien  ;  Mittelmann,  Führer  durch  die 
B.,  Czernowitz  1907. 

Története.  A  római  császárság  korában  B. 
(Traianus  óta)  Dáciának  volt  egy  része.  Azután 
a  nyugati  gótoké,  375  óta  pedig  a  hunoké  lett 
a  föld,  a  VI.  sz.-ban  pedig  a  szláv  eredetű  rutén 
pásztortörzsektelepedtekle.  AXI.sz.-tól  kezdve  az 
ország  sokat  szenvedett  a  bessenyőktől  és  a  Sze- 
réten túl  tanyázó  kunoktól  és  mongoloktól.  1330- 
ban  (a  mai  B.  határán  fekvő)  Baja  város  környé- 
kén érte  Károly  Róbert  hadát  Bazarád  moldvai 
vajda  bosszúja.  A  XIV.  sz.  további  folyamában, 
a  litván-lengyel  háborúk  révén.  Nagy  Lajos  ki- 
rályunk hordta  körül  ez  erdős  vidékeken  dia- 
dalmas fegyvereit.  Miután  Bazarád  ílát,  Sándort 
hódolatra  kényszerítette  (1344),  Kázmér  lengyel 
király  kérelmére  maga  ment  az  ÉK.-i  Kárpátokon 
Keisztut  litván  vezér  ellen,  kit  legyőzött  s  a  ke- 
resztség felvételére  kényszerített.  Keisztut  eskü- 
szegésének  hírére  Lajos  1352.  másodszor  kelt  át 
a  Kárpátokon  és  ez  alkalommal  a  magyar-lengyel 
had  élén  egészen  a  Szeret  folyó  mentéig  haladt, 
ahonnan  rengeteg  őserdőkön  keresztül  tért  vissza 
Beregbe. 

1354.  Lajos  a  Bug  folyó  mentén  az  új  tatárfö- 
nök  ellenvonultjkitekkora  magyar  fenhatóság 
elismerésére  kényszerített  Ugyanezen  években 
(1349  körül,  mások  szerint  csak  1360.)  történt, 
hogy  Bogdán,  a  máramarosi  oláhok  vajdája,  kit 


Lajos  a  kat.  hit  felvételére  akart  kényszeríteni, 
törzsével  titkon  Moldvába  szökött,  hogy  ott  a 
mongol  hatalom  romjain  önálló  fejedelemséget 
alapítson.  Lajos  király  utána  sietett,  hogy  a 
hűtlen  embert  visszatérésre  kényszerítse.  Ez 
ugyan  nem  sikerült,  azt  azonban  elérte  Lajos, 
hogy  Bogdán  a  magyar  király  vazallusának  val- 
lotta magát,  sőt  Bogdán  utóda  késznek  nyilatko- 
zott, hogy  a  kat.  hitre  tér,  mely  igéret  Lajos  ki- 
rályt és  a  pápát  megerősíté  abban  a  reményben, 
hogy  az  egykori  úgynevezett  milkói  püspökség 
(1.  0.)  közelebb  újból  fel  fog  támadni.  A  magyar 
fenhatóság  kora  azonban  nemsokára  véget  ért, 
amennyiben  Moldva  B.-val  együtt  magát  önálló- 
sította, ez  utóbbi  pedig  a  század  vége  felé  a  Ja- 
gellók hatalmi  körébe  esett.  1412-ben  Zsigmond 
király  ugyan  Lublóban  Jagelló  Ulászlóval  szer- 
ződést kötött,  melyben  B.  felosztását  tervezték ; 
ez  a  terv  azonban  füstbe  ment.  (Ez  az  1412. 
kötött  szerződés  a  legrégibb  magyar  oklevél, 
melyben  a  «nagy»  B.  neve  előfordul.)  A  nagy  B. 
a  magyar  határtól  a  Szeret  folyóig  terjedt,  mig 
a  «kis»  B.  alatt  a  Pruth  mellékét  értették.  —  A 
régi  moldvai  hoszpodárok  Suczavában  székeltek 
(a  XVII.  sz.-ig)  és  a  putnai  kolostor  kriptájában  te- 
metkeztek. Közülök  különösen  I.  Sándor  (1400— 
1432)  és  III.  István  (1457—1504)  gondoskodott 
B.  jólétéről. 

Hogy  a  későbbi  moldvai  vajdák  gyakorta  össze- 
köttetésben állottak  Erdély  fejedelmeivel,  isme- 
retes ;  Báthory  Gábornak,  Bethlen  Gábornak  és 
a  két  Rákóczinak  hol  hűbéres  emberei,  hol  szö- 
vetségesei, hol  meg  ellenfelei  gyanánt  szerepel- 
tek. Ezen  időkben  a  mai  B.  területe  sokat  szenve- 
dett a  törököktől,  kik  1504.  Moldvát  magát  adófize- 
tővé tették  és  még  a  határszéli  Choczin  várát  is 
elfoglalták,  honnan  csak  Sobieski  János  király 
űzte  ki  a  pogányt.  1711  után  alapították  kiván- 
dorló magyar  Rákóczi-emigránsok  Stojezin  hely- 
séget és  1717.  törtek  be  a  tatárok  B.  felől  utoljára 
hazánk  földjére,  csakhogy  ez  alkalommal  Borsá- 
nál pórul  jártak.  Az  1769-iki  orosz-török  háború- 
ban az  oroszok  szállották  meg  B.-t. 

Lengyelország  első  felosztása  után  (1774)  Kau- 
nitz  kancellár,  hivatkozással  a  magyar  koroná- 
nak B.-ra  és  Moldvára  tartott  egykori  igényeire, 
diplomáciai  alkudozásokat  folytatott  Oroszország- 
gal, hogy  B.-nak  Ausztriához  tervezett  csatolását 
helybenhagyólag  tudomásul  vegj'^e,  mi  meg  is 
történt,  ámbár  Ghika  Gergely  moldvai  hoszpodár 
ellenmondott.  Ezzel  azonban  csak  azt  érte  el, 
hogy  az  újabb  orosz  háborútól  remegő  porta 
1775  máj.  7.  B.-át  Ausztriának  végleg  átengedte. 
Eleintén  katonailag  kezelték,  1786.  pedig  a  «cser- 
novici  kerületet))  Galíciához  csatolták  és  csak 
1849  márc.  é.  óta  szerepel  B.  mint  külön  korona- 
tartomány hercegség  címén. 

A  bécsi  kormányok  a  múlt  század  végéig  ke- 
veset törődtek  e  távoli  tartománnyal.  Csak  1875. 
alapíttatott  a  csernovici  egyetem.  A  Taaffe-mi- 
nisztérium  e  tartományban  is  háttérbe  szorította 
a  liberáUs  rutén-német  pártot  és  ezóta  itt  is  dúl 
a  nemzetiségi  viszály,  melynek  a  sűrűn  váltakozó 
helytartók  csakhamar  áldozatul  szoktak  esni.  Ki- 
vétel számba  ment  Hohenlohe  Konrád  herceg 
helytartó,  aki  1903— 1904-ig  valamennyi  párt  és 


Bukovinapodszkle 


—    99 


Bulandzser 


nemzetiség  bizalmát  bírta.  1909-ben  új  válasz- 
tási törvény  ós  vele  közvetlen  és  titkos  választás 
lépett  életbe. 

Irodnlom.  B.  régibb  történetére  nézve  a  dolog  természete 
szerint  egyrészt  a  moldva-román,  másrészt  a  lengyel  törté- 
neti kézikönyveket  kell  figyelembe  venni.  Hormuzaki  br., 
Fragmente  zur  Gesch.  d.  KumSnen,  kül.  I.  köt.  2.  szak.  ; 
Kaindl,  Qescilichte  der  B.,  2.  kiad.  1896  ;  Rössler,  RomS- 
nische  Studien,  í871  ;  Bendella,  Die  B.,  1854  ;  Zurkowskl, 
Die  B.  Heiraatskunde,  Czernovio  1898  ;  Bidermann,  Die  B. 
nnter  österr.  Verwaltung  1775—1875,  Lemberg,  2.  kiad., 
1876  ;  Schmidt,  Suczawas  histor.  Denkwürdigkeiten  1885 ; 
Werenka,  B.-s  Entstehen  n.  Aufblühen,  1892  ;  Wickenhauser, 
Die  dentschen  Siedlnngen  der  B.,  Czerno.yic  1882—84,  2 
köt. ;  Polek,  Die  Erwerbung  der  B.  durch  Österreicb,  1889  ; 
Kaindl,  Die  B.  in  den  J.  1848—49,  1894  ;  Kaindl,  Gesch. 
der  Deutschen  in  den  KarpatenISndern  I.,  1908 ;  Ursn, 
Jorga  és  Nistor  mnnkái  (1.  Moldva).  A  magyar  vonatkozá- 
sokranézve 1.  Pór  Antal,  Nagy  Lajos  története,  1892  ;  Szi- 
lágyi István,  Máramaros  megye  történetéből.  Századok, 
1889,  melléklet ;  Schmidt  cikke  Századok  1888.  761.  1. ; 
Csánki  Dezső,  Máramarosmegye  és  az  oláhság  a  XV.  sz.-ban, 
Századok  1889.  8.  fiiz. ;  Márki  S.,  Az  oroszok  hazánk  tör- 
ténetében 1878  ;  Lovcsányi  Qy.  cikksorozata  a  Századokban 
(1886)  és  Matijov  mttve,  u.  o.  1877,  459. 1.  A  Magyarország- 
ból B.-ba  telepített  székelyek  történetére  nézve :  Kaindl, 
Das  Ansiedlungswesen  in  der  B.  (Innsb.  1902)  és  Csángók ; 
Weigand  Q.,  Die  Dialekte  der  B.  (Leipzig  1904). 

Bukovinapodszkle,  kisk.  Árva  vm.  trsztenai 
j.-ban,  (1900)  902  tót  és  német  lak. ;  u.  p.  Podvilk, 
u.  t.  Jablonka. 

Bukovlje,  1.  adók.  Modrus-Piume  vm.  vojnici 
j.-ban,  (1900)  837  horvát-szerbUak. ;  u.p.  Barilovic, 
u.  t.  Károly\'áros.  —  2.  B.,  "adók.  Pozsega  vm. 
bródi  j.-ban,  (i9oo)  .375  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és 
u.  t.  Bród  Sz./m.  —  Brod  n/S. 

Bukov  vrh,  adók.  Modrus-Piume  vm.  delnicei 
j.-ban,  (1900)  611  horvát-szerb  lak.;  u.  p.  és  u.  t, 
Skrad  és  Brod-Moravice. 

Bukow,  Adolf,  báró,  osztrák  tábornok,  lásd 
B^^cco^v. 

Bukranion  (gör.  a.  m.  ökörfej),  így  nevezik  az 
antik  művészetnek  áldozati  állatok  koponyáját 
ábrázoló  díszítő  motívumát;  a 
B.-ok között  gyakran  rájuk  akasz- 
tott, lágyan  ívelt  gyümölcs-  és 
virágfüzér  csüng  alá.  A  B.-t  elő- 
ször a  Kr.  e.  III.  sz.  görög  művé- 
szei alkalmazták  (Hermogenes  a 
magnesiai  Artemisionon),  a  római 
korban  pedig  lépten-nyomon  ta- 
lálkozunk vele  épületeken,  oltá- 
rokon, szarkofágokon. 
Bukszkin,  szövet,  1.  Bnxkin. 
Bukta,  édes,  élesztős  tésztából  készült,  mazso- 
lával, ízzel,  mákkal,  dióval  v.  túróval  töltött 
kalács ;  a  tésztából  ökölnyi  darabokat  szaggatnak, 
a  töltelék  körül  csigaalakúra  fonva,  vagy  egy 
kisebb  tésztalapot  a  töltelék  körül  csüeskösen 
összehajtva,  egymás  mellé  rakják  a  tepsibe  s 
kelesztés  után  megsütik. 

Buktató  készülék.  Savtartók  veszély  nélkül 
való  kiürítésére  használatos  biztossági  készülék, 
amely  egy  állványon  billenthetően  felfüggesztett 
vaskosár.  A  savval  telt  ballont  a  B.  kosarába  te- 
szik és  pánttal  v.  lánccal  a  kosárhoz  megerősítik. 
A  ballont  a  kosárra  erősített  nyélnél  megfogva, 
kényelmesen  és  biztosan  kiüríthetni,  nem  forog 
a  munkás  abban  a  veszélyben,  hogy  a  keze  közül 
esetleg  kicsúszó,  maró  savval  telt,  nehéz  ballon 
kifröccsenö  tartalma  összeégeti,  vagy  szemét  ki- 
marja. 


Bukranion. 


A  B.,  melyet  a  bányákban  a  szállító  edények 
kiürítésére  használnak,  igen  sokféle  szerkezetű. 
Ahol  magyar  csillékkel  pallókon  szállítanak  a 
bányában,  a  gurító  fölé  egy  pár  gerendát  fek- 
tetnek, hogy  a  csille,  ha  felboríttatik,  bele  ne  es- 
sék a  gurítóba.  Vasúti  szállításnál  a  legegysze- 
rűbb B.  a  vaspálya  végén,  hol  a  csillét  kell  kiürí- 
teni, a  keresztbe  fektetett  gerenda,  melybe  a 
csille  első  kerekei  beleütődnek;  a  esillér  azután 
kinyitja  a  csille  ajtaját  és  felemelvén  a  csille  há- 
tulsó részét,  könnyen  kiüríti  tartalmát.  E  helyett 
néhol  a  vaspályasinek  végeit  felgörbítik,  hogy  a 
csille  kerekeit  felfogják.  Igen  jó  B.  a  vasrudakból 
készült  és  a  tengelye  körül  forgatható  kosár, 
melybe  a  telt  csillét  beletolják  és  azután  a  kosarat 
fordítván,  egészen  felfordítják. 

Bukura-tó,  Hunyad  vm.-ben,  a  Retyezát  hegy- 
ség glaciális  eredésü  tavainak  legszebbike. 

Bukuresd,  kisk.  Hunyad  vm.brádi  j.-ban,  (1910) 
633  oláh  lak.,  arany-  és  ezüstbányászattal ;  u.  p. 
Kristyor,  u.  t.  Brád. 

Bukurest,  1.  Bukarest. 

Bulacan,  a  Pilippi-szigetek  egyikén,  Luzonban 
az  ugyanolyan  nevű  tartomány  fővárosa,  a  Pam- 
pagna  folyó  deltájának  egyik  ága  mellett,  18,186 
lak.,  kik  cukorgyártással  és  szőnyegek  készíté- 
sével foglalkoznak. 

Bulair,  falu  Drinápoly  török  vilajetben,  Galli- 
politól  É.-ra.  Erődítményeit  (görögül  Plagiari) 
1854.  angol  és  francia  mérnökök  építették,  azóta 
pedig  kibővítették,  a  Szaroszi-öböltől  a  Márvány- 
tengerig húzódnak  ;céljok,  hogy  az  ellenséges  csa- 
patoknak partra  szállását  a  Gallipoli-félszigeten 
és  a  Dardanellák  környékén  megakadályozzák. 

Bulak,  Kairó  egyik  külvárosa  és  a  nilusi  bár- 
kák kikötője,  a  Nilus  jobbpartján,  a  B. -szigettel 
szemben.  Kairóval  vasút  és  széles,  szép  út  köti 
össze.  Van  itt  fegyvergyár,  papírgyár  és  nagy 
állami  nyomda,  melyben  sok  nevezetes  arab, 
perzsa  és  török  munka  készült,  továbbá  elme- 
gyógyintézet és  női  fegyház.  1864—1889.  itt  volt 
a  Mariette  által  alapított  egyiptológiai  múzeum, 
melyet  Gizehbe,  később  Kairóba  vittek  át. 

Bulama,  sziget  és  város,  1.  Bisszagosz  és 
Bolama. 

Bulan,  kozár  király,  ki  népének  nagy  részé- 
vel, különösen  az  előkelő  osztállyal  együtt  fel- 
vette a  zsidó  vallást.  Utódai  (Obadjah,  Hizkijah, 
Menase,  Nisszi,  I.  Áron,  Menahem,  Benjámin,  II. 
Áron  és  József)  már  csupa  ó-testamentomi  nevet 
viseltek.  József  királynak  egy  957—61  körül  írt 
levele  szerint,  amelyet  Khaszdai  Ibn  Safruthozlrt, 
B.  ő  előtte  840  évvel  tért  át  a  zsidó  hitre,  az  arab 
Maszudi  szerint  azonban  ez  Harun-al  Rasid  korá- 
ban, tehát  a  VIII.  sz.  második  felében  történt.  Ha 
tekintetbe  vesszük,  hogy  B.  és  József  király  között 
12  király  uralkodott,  aminek  legfeljebb  200—240 
év  felel  meg,  Maszudi  állítása  valószínűbb.  A  ko- 
zároktól  elszakadt  s  a  honfoglaló  magyarsághoz 
csatlakozott  kún-kabar  népség  egy  része  szintén 
áttért  a  zsidó  hitre  s  még  a  VII.  sz.  közepén  is  ezt 
a  vallást  követte. 

Bulandzser  v.  Barran  (ang.  Boolundshuur), 
az  ugyanily  nevű  kerület  fővárosa  Mirat  brit- 
indiai tartományban,  70  km.-nyire  Delhitől,  a  Káli 
Nádi  jobbpartján,  18,685  lak. 


Bular 


100     — 


Bulgrarian  atrocitles 


Bular  (Bilar),  1.  Belár. 
■  Bularchos,  a  legrégibb  görög  festők  egyike,  a 
Kr.  e.  VIII.  század  körül  élt ;  a  hagyomány  szerint 
Kandaules  lidiai  király  a  magnéziabeliek  harcát 
ábrázoló  festményét  arannyal  mérte  föl, 

Bulavadia  (Bolivadin),  város  Kis-Ázsiában,  a 
Kiiodavendikjár  vilajetben,  8135  lak.,  akik  nagy- 
részt- kertészek.  Hajdan  Polybotos  volt  a  neve. 
1605-ben  a  kisázsiaiak  itt  megverték  a  törököket. 

Bulavayo,  1.  Guhuíuvajo. 

Bulbáris  bénulás.  1.  Nyúltvelöi  bémilás. 

Bulbiíbrmis  (lat.)  a.  m.  hagymaalakú. 

Bulbíllus,  1.  Sarjrügy. 

Bulbotuber,  1.  Hagymagumó. 

Bulbuk  (most  Balbuk),  kisk.  Hunyad  vm.  al- 
gyógyi  j.-ban,  (1910)  371  oláh  lak. ;  u.  p.  Algyógy, 
u.  t.  Alkenyér. 

Bulbul  (perzsa),  1.  Bülbül. 

Bulbns,  az  anatómiában  bunkószerü  meg- 
vastagodások  megjelölésére  használatos  kifeje- 
zés. Rendesen  a  szemgolyót,  a  bulbus  oculit  értik 
alatta,  v.  az  ideggyógyászatban  a  törzsvelöt.  —  B. 
aortae :  az  aorta  kezdeti  részén  lévő  tágultabb 
szakasz.  —  B.  cornu  posterioris :  az  agyvelő 
oldalsó  gyomra  hátsó  szarvának  mediálls  felszí- 
nén lévő  bedomborodás,  melyet  egy  rostköteg,  a 
f  orceps  posterior  okoz.  —  B.  olfactorius :  a  Crae- 
tus  olfactorius  végén  lévő  megvastagodás,  1. 
Szaglás.  —  B.  urethrae :  a  f érfl  húgycsöve  bar- 
langos testének  végén  lévő  duzzanat ;  1.  Húgycső. 
—  B.  venae  jugularis,  1.  Jugularis.  —  B.  vesti- 
huli,  érdús,  laza  (cavernosus)  szövetből  álló  duzza- 
catok  a  hüvelytornác  nyálkahártyája  alatt.  Ana- 
lógok a  férfiban  lévő  B.  urethrae-vel. 

Bulbus  (növ.),  1.  Hagymu. 

Bulcke,  Kari,  német  költő,  szül.  Königsberg- 
ben  1875  ápr.  29.  Jogot  tanult  és  sokat  utazott ; 
most  ügyészi  ülnök  Halléban.  Lirai  művei :  Die 
Töchter  der  Salome  (1901)  és  Gedichte  (1905).  Re- 
gényei :  Bin  altes  Haus  (1898) ;  Triebsand  (1900) ; 
Silkes  Liebe  (1900) ;  Tagebuch  der  Susanne  Övel- 
gönne  (1905) ;  Reise  nach  Italien  oder  die  drei 
Zeitalter  (1907) ;  Irmelin  Rose  (1908).  Nagy  mű- 
veltségű, tehetséges  író. 

Bulcs,  kisk.  Krassó-Szörényvm.  marosi  j.-ban, 
(1910)  442  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Birkis.  Legrégibb 
községeink  közül  való,  melynek  benedekrendi 
apátságát  még  Szent  István  alapította.  Ez  az 
apátság  1652.  pusztult  el.  Nevét  állítólag  Bulcs 
vagy  Bulcsú  vezérről  vette. 

Btücsu,  kisk.  Bereg  vm.  tiszaháti  j.-ban,  (i9io) 
725  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Beregszász. 

Bulcsú,  régi  magyar  név,  melyet  az  Árpádok 
korában  főleg  a  kisebb  nemességnél  és  vár- 
jobbágyoknál találunk.  Jelentése  v.  a.  m.  «bölcs)), 
V.  a  «búcsu»,  «boc8ánat»  szóval  függ  össze. 

1 .  B.  (Vér-B.,  Vér-Bölcs,  a  bizánciaknál  Bultzus, 
Bolesodés,  a  német  évkönyvekben  Pulszi),  Káí 
fia.  Úgy  ő,  mint  apja,  a  3-ik  fejedelmi  méltóságot, 
a  karkhaszságot  (horka)  viselte.  947 — 950  felé 
Konstantinápolyban  járt  s  ott  fölvette  a  keresz- 
ténységet, de  hazajövetele  után  ismét  visszatért 
az  ősi  hitre.  Hagyományaink  Léllel  és  Botonddal 
együtt  szerepeltetik,  az  utóbbi  azonban  valószínű- 
leg később  élt.  Az  augsburgi  ütközetnek  (955)  B.  és 
Léi  volt  a  vezére,  német  források  még  Surt  vagy 


Assurt  is  emlegetik ;  az  ütközet  elvesztése  után 
mindhárman  a  németek  kezébe  estek,  kik  aztán 
Regensburgban  felakasztották  őket.  Az  a  Bogát, 
kit  Béla  király  jegyzője  B.  atyjának  mond,  talán 
a  nagybátyja  volt.  B.  nemzetsége  a  Balaton  kör- 
nyékét szállta  meg,  hol  még  a  XIV.  sz.  elején  is 
előfordul  (1,  Lád  és  Vérbulcsu  nemz.).  Ebből  szár- 
mazott : 

2.  B.,  1221— 29-ig  győri  kanonok  és  prépost, 
1228-tól  királyi  kancellár  s  mint  ilyen  IX.  Ger- 
gely megbízásából  ő  vizsgálta  meg  az  erdélyi  püs- 
pök és  a  kolozsmonostori  apát  közt  támadt  vi- 
szályt s  ő  teljesítette  Bánffy  Lukács  boldoggá- 
avatásakor az  előleges  nyomozásokat.  1229— 
1234-ig  Csanádi  püspök  volt.  1241-ben  a  királyuk 
megöletése  miatt  feldühödött  kunokkal  kemény 
csatát  vívott  a  hada,  míg  ő  betegen  feküdt  kocsi- 
jában. A  csatát  elvesztette,  de  ő  maga  megmene- 
kült. Aggkorára  megvakult.  Származására  nézve 
veszprémvármegyei  volt,  legalább  egy  1258-iki 
oklevél  (Árp,  új  Oki.  II.  311.  Haz.  Oki.  VIU.  366.) 
szerint. 

Bulcsú  Károly,  családi  néven  Palcsó,  szépiro- 
dalmi és  egyházi  író,  szül.  Kassán  1823  ápr.  8., 
megh.  Kecskeméten  1865  aug.  20.  Iskoláit  Sáros- 
patakon,Késmárkon  végezte ;  ref  .teológiát  hallga- 
tott, de  a  papi  vizsgálatot  csak  1859.  tehette  le, 
mikor  már  ügyvéd  és  tanár  volt,  mert  Ármány 
c.  pajkos  drámája  miatt  diákkorában  eltiltották 
tőle.  Kitörvén  a  szabadságharc,  ö  is  beállt  önkén- 
tesnek, s  mint  érdemjellel  kitüntetett  főhadnagy 
kapitulált  Komáromban.  Irt  verseket  és  egyházi 
beszédeket ;  az  előbbiek  korának  szépirodalmi 
lapjaiban  jelentek  meg.  Erdélyi  János  elisme- 
réssel nyilatkozott  költészetéről.  Nevezetesebb 
munkái :  Vladár,  magyar  tündérrege  (Pest  1858) ; 
B.  Károly  költeményei  (Kecskemét  1860) ;  Gyász- 
és  sirbeszédei  (Debreczen  1871).  Összeszedte  és 
kiadta  Ferenczy  Teréz  költeményeit :  Téli  csilla- 
gok címmel  (Pest  1864). 

Buldur,  1.  Burdur. 

Búié  (gör.)  a.  m.  tanács,  tanácsgyülés,  a  régi 
görög  államok  arisztokratikus  kormányzatában 
születésen  és  társadalmi  rangon  alapuló  tanács 
volt,  a  demokratikus  államokban  pedig  a  polgá- 
rok összeségéből  választott  vagy  kisorsolt  testület. 
L.  Athén. 

Buleleng,  1.  Báli. 

Buleuterion  (gör.),  a  régi  görög  áUamokban 
az  államtanács  gyűléshelyisége. 

Bulgar-Dagh,  hegység,  1.  Taurusz. 

Búlgári,  1.  Bolgári. 

Bulgária,  1.  Bolgárország. 

Bulgárián  atrocitles  (ang.,  bolgárországi 
kegyetlenségek),  így  nevezte  el  az  angol  közvéle- 
mény azt  a  rettenetes  vérengzést,  melyet  a  török 
katonaság,  különösen  a  basi-bozuk- csapatok  és 
török  tisztviselők  az  1876-iki  bolgár  felkelés  le- 
veretése  után  a  bolgár  keresztényeken  elkövet- 
tek. Egyedül  Filippopol  és  Tmovo  tartományban 
35  helység  pusztult  el,  összesen  pedig  12,000  bol- 
gárt öltek  meg.  Ezeken  kívül  a  rögtönítélő  bíróság 
is  százával  szedte  áldozatait.  Európa  elborzadt  e 
mészárlások  hírére  és  a  szláv  meg  az  angol  libe- 
rálissajtó a  legerélyesebb  megtorlást  sürgette.  Az 
ellenzék  a  közhangulatból  fegyvert  kovácsolva, 


lulerarin 


101     — 


Bull 


a  Beaconsfleld-minisztórimn  ellen  fordult.  Glad- 
stoneés  Stratford  de  Redclififa  balkáni  kereszté- 
nyek számára  autonómiát  követeltek  és  v.  200 
meeting  utálatát  fejezte  ki  a  törökök  eljárása  fö- 
lött. Gladstone  kiadta  azonfelül  a  Bulgárián  hor- 
rors  c.  röpiratot.  Anglia  sürgetésére  az  európai 
nagyhatalmak  a  török  tartományokban  élő  keresz- 
tények érdekében  1876  végén  Konstantinápolyban 
konferenciát  tartottak,  mely  azonban  1877  jan. 
20.  a  porta  passziv  magatartása  következtében 
eredménytelen  véget  ért.  Erre  azután  Orosz- 
ország vállalta  magára  Bolgárország  felszabadí- 
tását. L.  Bolgárország. 

Bulgarin,  Faddej,  orosz  író,  szül.  a  minszki 
kormányzóságban  1789.,  megh.  Karlova  nevű  bir- 
tokán 1859  szept.  13.  Tanult  a  szentpétervári 
hadapród-iskolában,  részt  vett  1807-ig  a  Francia- 
ország ellen  viselt  hadjáratban,  de  1810.  a  fran- 
cia hadsereg  mellé  szervezett  lengyel  légióba 
lépett,  ezzel  együtt  részt  vett  az  1810-iki  spa- 
nyol 8  az  1811-iki  olasz  hadjáratokban,  harcolt 
1812.  1.  Napóleon  oroszországi  inváziójában  és 
az  1813  és  1814-iki  hadjáratokban.  Spanyol- 
országban el  is  fogták  8  már  éppen  agyon  akarták 
lőni,  mikor  egy  francia  lovas-csapat  megmen- 
tette. 1814.  porosz  fogságba  került,  de  abból  is 
csakhamar  kiszabadult  s  Napóleon  főhadiszállá- 
sára ment,  aki  rábízta  a  lengyel  szabad  csapatok 
vezérletét.  Napóleon  bukása  után  B.  visszament 
Varsóba,  ahol  mint  lengyel  író  lépett  föl.  1819-ben 
Szent-Pétervárra  ment  s  orosz  író  lett.  Össze- 
gyűjtött művei  oroszul  Szent-Pétervárott  1827., 
lengyel  nyelven  Varsóban  1828.,  németül  Lipcsé- 
ben 1828.  jelentek  meg.  Miklós  cár  alatt  B.  kész- 
séges szolgája  volt  a  reakciónak.  Később  írt,  rég 
feledésbe  ment  művei  közé  tartoznak :  Vüzsigin 
Iván  (Szt.-Pétervár  1829)  c.  regénye  és  folytatása 
Vüzsigin  Péter  Ivanovics  (u.  o.  1830) ;  Oroszor- 
szág történeti,  statisztikai,  földrajzi  és  irodalmi 
tekintetben  (u.  o.  1837,  4  köt.)  és  emlékiratai  (u. 
0.  1846-49,  6  köt). 

Bulgaris,  Demetrios,göT.  államf  érflú,8zül.  Hyd- 
rában  1803.,  megh.  Athénben  1878  jan.  11.  Önfel- 
áldozó tevékenységet  fejtett  ki  a  görög  szabadság- 
harcban.Később  része  volt  Kapó  d'Istriának  meg- 
buktatásában (1831).  Ottó  király  uralkodása  alatt 
a  szenátusban  működött  az  ellenzék  ellen.  1848- 
ban  pénzügyminiszter  lett  a  Kanaris-kabinetben 
(1&48-49)'.  1862— 63-ig  régens  volt,  1866.,  1872. 
és  1874—75.  pedig  miniszterelnök.  —  Fia,  Leo- 
nidas,  szül.  1842.,  Kumunduros  barátja,  Orosz- 
oi-szág  híve  s  ezért  1877—78.  arra  törekedett, 
hogy  Görögország  az  orosz-török  háborúban 
Oi'oszországnak  segélyére  siessen. 

Bulgárok,  1.  Bolgárok. 

Bulhao-Pato,  Raimundo  Antonio  de,  portugál 
költő,  szül.  Bilbaoban  1829  márc.  3.  Költeményei- 
ben a  romantikus  irányt  követi.  Ilyenek  :  Verses 
(1850  és  1867) ;  Paquita  (elbeszélő  költemény, 
1866) ;  Can^őes  da  tarde  (1867) ;  Flores  agrestes 
(1870);  Cantos  e  Satyras  (1873).  B.  tagja  a  portu- 
gál tud.  akadémiának ;  ilyen  minőségében  adta 
ki  a  Cartas  de  Affonso  de  Albuquerque  müvet 
(Lisboa  1884). 

Bulhar,  kikötő  a  brit  Szomali-földön  Kelet- 
Afrikában,  12,000  lak. 


Bulic  {ejtai:  — lics),  Fereuc,  horvát  klasszika- 
filológus  és  archeológus,  kormánytanácsos,  szül. 
Vranjic-Salonában,  Spalato  mellett,  1846  okt.  4. 
Középiskolai  tanulmányait  Spalatóban,  a  kat. 
teológiai  tanfolyamot  Zárában  elvégezvén,  Spa- 
latóban és  Kagusában  tanár,  majd  a  ragusai  gim- 
náziumban igazgató  volt  s  1896.  nyugdíjazták. 
Hivatalos  működésén  kívül  nagy  tevékenységet 
fejtett  ki  tudományos  téren,  mint  Zára  és  vidéké- 
nek, később  pedig  Spalato  és  vidékének  régészeti 
főfelügyelője,  továbbáaspalatóirégészetiműzeum 
igazgatója  és  a  salonai  ásatások  vezetője.  Müvei : 
Q.  Horatius  Flaccus  ab  adulationis  crimine  def  en- 
ditur  (Ragusa  1875) ;  De  poesi  epica  populari  in 
Latinis  litteris  (u.  o.  1879);  Colonia  Martia  Júlia 
Salona  (Spalato  1885);  Catalogus  Inscriptionum 
Musei  archaeologici  Salonitani  Spalati  (u.  o.  1885 
és  1889)  és  ennek  folytatásai  Actuarium  Inscrip- 
tionum címen  (u.  o.  1893  ós  1894) ;  ezenkívül  meg- 
írta Dalmácia  őstörténetét  (Zur  Vorgeschichte 
Dalmatiens,  az  Osztrák-magyar  monarchia  le- 
írásában). 

Balimia  (gör.)  a.  m.  farkaséhség. 

Bulinius  Bung.  (áuat),  a  tüdős  csigák  (Pul- 
mowaío^  rendjében  a  Helicidae  családjába  tartozó 
szárazföldi  csiganem,  harangforma  v.  hosszúkás 
tojásalakú  házzal ;  az  egész  földön  el  van  ter- 
jedve, különösen  sok  faja  él  Dél-Amerikában.  Ma- 
napság mintegy  1200  élő  és  30  kihalt  faját 
ismerik. 

Bulkeszi  (azelőtt :  Bulkesz),  nagyk.  Bács-Bod- 
rog  vm.  palánkai  j.-ban,  (i9io)  2897  német  lak., 
van  népbankja,  takarékpénztára,  segélyző-  és 
előlegező  egylete,  gőzmalma,  vasúti  állomása, 
posta-  és  táviróhivatala.  V.  ö.  Pesty  Frigyes,  B. 
(Századok  1875,  650—653). 

Bull  (ang.,  a.  m.  hikaj,  az  angolban  körül- 
belül a.  m.  «oktondi».  John  B.  az  angol  nép 
jellemének  humorisztikus  személyesítése.  Ezt 
az  elnevezést  először  Swift  használta.  Arbuthnot 
(l.  0.)  e  címen  pamfletet  írt  a  whigek  eUen.  Torz- 
rajzokban a  B.  köpcös  alakú,  mindig  verekedésre 
kész.  Ir-B.  alatt  félszeg,  de  komikai  hatást  elő- 
idéző beszédet  értenek,  minőt  különösen  az  írek- 
nek tulajdonítanak.  B.  alatt  Angliában  a  tőzsde 
nyelvén  haussier-t  értenek. 

Bull.,  növénynevek  mellett  P.  Bulliard  (szül. 
1742.,  megh.  1793)  francia  botanikus  nevének  rö- 
vidítése. Munkái :  Flóra  Parisiensis  (Paris  1776— 
1780,  5  köt.) ;  Histoü'e  des  plantes  vénéneuses  (u. 
0.  1784  és  1798) ;  Histoire  des  Champignons  de  la 
Francé  (u.  o.  1791—98) ;  Herbier  de  la  Francé  (u. 
0.  1780—95,  12  köt.,  600  színes  tábla). 

Bull,  1.  John,  angol  zenész,  állítólag  a  God 
savé  the  King  (nemzeti  himnusz)  megzenésítője, 
szül.  Somersetshireben  1563.,  megh.  Antwerpen- 
ben 1628  márc.  12.  Gyermekkorában  mint  a  kir. 
énekkar  tagját  képezték  ki.  1582-ben  orgonás 
lett  Herefordban,  1585.  a  kir.  énekkar  tagja,  1592. 
az  oxfordi,  majd  a  cambridgei  egyetem  tb.  tu- 
dora, 1596.  Londonban  a  Gresham  College  zene- 
tanára, 1617.  az  antwerpeni  székesegyház  orgo- 
nása.  Híres  orgonajátszó,  jeles  ellenpontozó ;  vir- 
ginal  (zongora)-darabjai  s  gyakorlatai,  egy  an- 
them  (bibliai  kántáte)  s  néhány  kánon  maradt 
fenn  tőle. 


Bulla 


—     102     — 


Bullant 


2.  B.,  Ole  Bornemann,  norvég  hegedűművész, 
szül.  Bergenben  1810  febr.  5.,  megh.  Lysoén  villá- 
jában 1880  aug.  17.  Már  korán  rendkívüli  tehetsé- 
get mutatott  a  hegedüléshez,  de  atyja  akaratára 
a  teológiai  pályára  lépett  s  csak  titkon  élhetett 
művészetének.  1831-benPárisbament,  hol  hang- 
versenyen lépett  föl.  Ekkor  képezte  ki  B.  sajátsá- 
gos, bizarr  játékmodorát,  mely  alapjában  Paga- 
nini iskolájára  vezethető  vissza.  1836-ban  Lon 
donban  játszott,  bejárta  Angol-,  Skót-  s  Írorszá- 
got. 18M  óta  Amerikában  járt  sokszor.  1847— 
18-á;8-ig  Franciaországban  rendezett  hangverse- 
nyeket. 1848— 52-ig  szülővárosában  színházat 
alapított  8  vezetett.  1879-ben  Budapesten  is  volt ; 
öregségében  is  alig  veszített  valamit  virtuozi- 
tásából. Guarneri-hangszerén  a  flageolet  biztos- 
sága, a  messze  ugrások,  kettős  fogások,  a  csip- 
kedő és  a  szaggatott  játék,  futamok  kromatikus 
oktávákban,  többszólamú  előadás  dolgában  rend- 
kívülit nyújtott.  Műveit  is  a  maga  ilynemű  kész- 
ségéhez szabta. 

Bulla  (lat.),  1.  lapos  tok,  fonnára  kerek  V.  szív- 
alakú (l.i.  dbí'-a),  melyet  a  szabadszületésű  római 
gyermekek  a  nyakon  hordtak.  Az  volt  a  rendel- 
tetése, hogy  a  ben- 
ne rejlő  talizmán  a 
rossz  tekintettől,  el- 
büvöléstől  megóv- 
jon. A  gazdagabb 
családok  gyerme- 
kei aranyból  valót 
viseltek,  a  szegé- 
nyebbeké  bőrből  ké- 
szült. A  íiúk  a  Tóga 
graetexta  levetése- 
or  felhagytak  a  B. 
viselésével  is  s  a 
házisteneknek(Xa- 
res)  szentelték.  A 
leányoknál  valószí- 
nűleg férjhezmene- 
telükig használat- 
ban maradt.  Bizo- 
nyos alkalmakkor,  így  diadalmeneteknél,  férfiak 
is  még  nyakukba  akasztották,  mint  védelmi  szert 
a  f'asdvatio  ellen.  Több  szobron,  melyek  fiatal 
rómaiakat  ábrázolnak,  ott  látjuk  a  B.-t.  Pom- 
pejiben pedig  egy  aranyból  készült,  valószínűleg 
női  ékességül  szolgáló  B.  került  napfényre. 

2.  B.,  az  a  szelence,  mely  valamely  oklevél- 
nek függő  pecsétjét  tartalmazza,  arany,  ezüst 


1.  ábra.  Bómai  bulla. 


2.  ábra.  II.  Endre  bullájának  pecsétjei. 

és  ólom  pecsétet,  melyek  állami  okiratok  meg- 
erősítésére szolgáltak ;  leginkább  azonban  a  B. 


magát  az  ilyen  függő  pecsétekkel  ellátott  okleve- 
let jelenti.  A  B.  nevet  régibb  időben  esászárok- 
és  királyoktól  kiállított  okleveleknél  is  használ- 
tak. Reánk  nézve  legfontosabb  a  II.  Endre  király 
1222.  évi  arany-B.-ja  (1.  5.  ábra  és  Aranybulla), 
mely  legrégibb  alaptörvényeinket  tartalmazza,  s 
mely  a  nemesség  s  a  nép  Szent  István  király  adta 
jogait  újra  megerősítette. 

3.  B.,  egyházi  értelemben  a  legünnepélyesebb 
alakban  kibocsátott  ólompecsétes  pápai  iratok  (sub 
plumbo).  A  XII.  sz.  óta  a  pecsét  az  egyik  oldalon 
az  apostolfejedelmek  fejképével,  a  másik  oldalon 
az  illető  pápa  nevével  van  ellátva  és  vagy  se- 
lyemzsinóron (kegyelmi  ügyekben)  v.  kender- 
zsinóron (igazságügyekben)  függ.  A  B.-k  stílus 
és  írásmódja  határozott  formákhoz  van  kötve. 
Bevezetés :  N.  (Pius)  Bppus  servus  servorum  Dei 
düecto  filio  N.  Salutem  et  Apostolicam  Benedic- 
tionem  vagy  In  perpetuam  rei  memóriám.  A  kel- 
tezésnél az  illető  pápa  uralkodási  éve  is  kitéte- 
tik, a  napokat  a  római  naptár  szerint  jelzik.  A 
pápa  ritkán  írja  alá.  A  B.-kat  erős,  sárgás  perga- 
mentre  és  latin  nyelven  írják.  Régebben  gót  be- 
tűket használtak  (bullaticum  gothicum  v.  teuto- 
nicum),  Xm.  Leó  1878  dec.  29.  kelt  Motu  pro- 
priója  óta  azonban  latin  betűket ;  az  ólompecsé- 
tet is  csak  fontos  iratoknál  rendelte  el,  különben 
a  vörös  pecsét  használatos.  A  B.-kat  a  szöveg 
kezdő  szavaival  szokás  idézni.  V.  ö.  Fflugk- 
Harttung,  BuUen  der  Papste  (1901). 

4.  B.,  a  bőrgyógyászatban  a  bőrnek  oly  el- 
változása, amelynél  a  bőrnek  valamelyik  két 
rétege  széjjelválik  és  közöttük  savó  gyűlik 
meg,  mely  a  felső  réteget  kisebb-nagyobb  hólyag 
alakjában  felemeli.  Igen  gyakran  fordul  elő  égés- 
nél, bőrloboknál,  gyógyszerek  alkalmazása  (pl. 
jód,  lúg,  hólyaghúzók  után),  fertőzések  (pl.  orbánc, 
lepra),  idegbajok  (pl.  syringomyelia),  bőrbajok  (pl. 
pemphigus)  esetében  stb.  A  B.  terméke  rendsze- 
rint tiszta  savó,  később  véres  vagy  genyes  lehet ; 
ez  vagy  beszárad  vagy  kifolyik  és  pörköt  hagy 
maga  után,  amelynek  leesése  után  a  B.  néha 
nyomtalanul  eltűnik,  máskor  folt  vagy  heg  marad 
vissza. 

Bulla  János,  író,  a  Petőfi-társaság  tagja,  1875 
óta  több  költeményt  és  elbeszélést  irt  különböző 
lapokba.  A  Tündéröv  c.  regényes  elbeszélését, 
mely  pályadíjat  nyert,  1876.  a  Kisfaludy-társa- 
ság  adta  ki.  Don  Zsuán  c.  elbeszélő  költeményé- 
ből csak  töredék  jelent  meg. 

Balladán  (Bulvadin),  kerületi  főhely  Aidin 
ázsiai-török  vilajet  Denizlü  szandzsákjában,  a 
Hermus  és  Meander  folyó  vízválasztóján,  9700 
jórészt  török  lak. ;  nagy  szövőiparral. 

Bullant  (ejtsd:  bttiaS),  Jmw, francia  építész,  szül. 
1525  körül,  megh.  1578  okt.  10.  Eleinte  főleg  a 
Montmorency-család  szolgálatában  fejtett  ki  nagy 
tevékenységet,  1557-től  pedig  —  megszakítással 
—  királyi  építész  volt.  Leghíresebb  művei  az 
écoueni  és  chantillyi  kastélyok,  melyeknek  építé- 
sében nagy  része  volt.  Az  olasz  renaissance  pom- 
pás formái  sajátos  módon  egyesülnek  itt  a  régi 
francia  építészet  jellegzetes  elrendezésével  és  for- 
máival. A  kor  két  legnagyobb  építési  vállalkozá- 
sában, a  Louvre  és  a  Tuileries  újjáépítésében  is 
részt  vett  B.,  ki  a  francia  renaissance  művészet 


Buliarium 


103 


Bullion-blzottságr 


vezető  mesterei  közé  tartozik.  Elméleti  müvei 
közül  különösen  fontos  a  Reigle  générale  d'archi- 
teoture  des  cinq  maniéres  de  colonnes  (Paris 
15B4-68). 

Buliarium  (lat.),  gyűjteménye  azoknak  a 
pápai  ügyleveleknek  (bulláknak,  breveknek),ame- 
lyek  az  egyházi  törvénytárban  nem  fordulnak 
elő  vagy  csak  annak  lezárása  után  tétettek  közzé. 
Hivatalos  B.csak  egy  van,  XIV.  Benedeké,  aki  sa- 
ját rendeleteit  gyűjtötte  egybe  és  e  gyűjtést  hi- 
vatalos használatra  helybenhagyta.  A  többi  ma- 
gánjellegű. Ilyenek:  B.  romanimi  Cherubinus 
Laörtius  római  jogtudortól,  I.  Leótól  V.  Sixtusig 
terjed  (1586) ;  fla  Cherubinus  Angelus  Mária  foly- 
tatta a  gyűjtést  X.  Incéig ;  ezt  folytatták  X.  Kele- 
ínenig  lantuscai  Angelus  és  római  János  Pál.  Maá- 
nard  Jeromos  B.  magnuma  19  folio  kötetben 
I.  Leótól  XIV.  Benedekig  terjed  (1739—68).  A  B. 
Privilegiorum  et  Diplomatum  araplissima  coUec- 
tio  1737-től  jelent  meg,  Cocquelines  Károlytól 
Rómában,  l^-foüo  kötetben.  Ennek  mintegy  foly- 
tatása XIV.  Benedek  említett  B.-a ;  Barbéri  An- 
drás (206  fűzetben,  1835— 1854-ig)  XIV.  Bene- 
dektől a  legújabb  időkig  folytatta  a  gyűjtést. 
Aeta  Pii  IX.  és  Leonis  XIII.  megjelentek  Rómá- 
ban (1854-81  stb.). 

Bnllati  doctores  v.  B.  magistri,  1.  Bul- 
latus. 

Bulla-tó,  Bidlea-tó,  1.  Buüa-tó. 

Bullatus  (lat.),  az,  akit  bulla  adományozásá- 
val neveztek  ki.  Bidlati  dodores  v.  btdlati  ma- 
gistri  azok,  akiket  nem  egyetem  tett  doktorrá, 
hanem  a  pápa  v.  király. 

Bulldog  (ang.),  a  házi  kutya  egyik  fajtája 
(Canis  familiáris  molossus  gladiátor),  a  szelin- 
dekek  csoportjából.  Egész  megjelenésében  a  kö- 
zönséges szelindekhez  hasonló,  de  annál  kisebb ; 
a  szelindektől  főleg  fejének  alkatában  különbö- 
zik. A  B.  feje  rövidebb,  csaknem  teljesen  göm- 
bölyű. Homloka  szélesebb  és  domborúbb ;  arcorra 
rövidebb  és  inkább  felvetődött;  alsó  állkapcsa 
sokkal  előbbre  nyúlik  a  felsőnél;  elülső  fogai 
mindig  láthatók ;  füle  mindig  fölálló,  a  hegyén 
kajla.  Végtagjai  rövidebbek,  de  ép  oly  erősek, 
mint  a  szelindekéi.  Színe  különböző;  az  egy- 
színű vörös,  fehér,  vörhenyes  sárga  vagy  sötét 
foltokkal  tarkázottakat  becsülik  a  legtöbbre.  A 
B.  a  spanyol  Alano-kutyától  származik. 

Bolldog-expeddció,  1.  Tengeri  tudományos  ex- 
pediciók. 

Bulle  (ejted:  bnu,  Boll),  város  Pribourg  svájci 
kantonban,  a  la  Gruyóres  kerületben,  termékeny 
síkon,  a  Tréme  közelében,  (i9io)  4100  lak. ;  sajt- 
os fakereskedéssel,  papírgyártással. 

Bulle,  Konstantin,  német  történetíró,  szül. 
Mindenben  1844  márc.  30.,  megh.  Blumenthal- 
ban  (Bréma  m.)  1905  júl.  31.  Müvei :  Geschichte 
der  neuesten  Zeit  1815—71  (Bremen  1876, 2  köt.) 
és  Geschichte  der  Jahre  1871—77  (Leipzig  1878, 
2  köt.),  melyek  együttesen :  Geschichte  der  neues- 
ten Zeit  (Berlin  1886, 4  köt.)  c.  alatt  jelentek  meg. 
Oncken  vállalata  számára  megírta  a  Geschichte 
des  zweiten  Kaiserreichs  u.  des  Königreichs  Ita- 
üen  (Berlin  1890).  Ovidius  Átváltozásait  lefordí- 
totta németre  (1898). 

Bullea-tó,  1.  Buila-to- 


BuUer,  Bedvers  Henry,  sir,  angol  tábornok, 
szül.  1839.,  megh.  1908  jiln.  2.  Londonban.  Részt 
vett  a  kínai  háborúban,  a  Red-River-expedicióban 
az  asanti-  (1874),  a  zulu-háborúban  (1879),  az  egyip- 
tomi (1882)  és  a  szudáni  hadjáratban  (1884).  Ér- 
demei elismeréséül  1890.  Wolseley  lord  utódjává, 
1899  szept.  1.  pedig  a  Transzvál  ellen  működő 
hadsereg  fővezérévé  nevezték  ki,  a  búrokkal  azon- 
ban nem  boldogult.  1899  dec.  15.  a  Tugela  folyó- 
nál, Colenso  mellett  óriási  vereséget  szenvedett. 
Erre  Roberts  lord  vette  át  a  fővezényletet,  míg 
B.  csak  a  Natálban  működő  csapatokat  vezé- 
nyelte. 1900  jan.  24.  a  Spionskopnál  újra  nagy- 
vereség  érte  és  csak  a  harmadik  kísérletnél  si- 
került neki  (1900  febr.)  Ladysmithet  felmenteni. 
Okt.  10.  állásáról  visszahívták  Angliába,  hol  az 
I.  hadtest  és  az  aldershoti  tábor  parancsnokává 
nevezték  ki.  Midőn  új  hivatalát  elfoglalta,  önér- 
zetes beszédben  a  kormányt,  ktUönösen  Brodrick 
hadügyminisztert  vádolta,  mint  vereségeinek  oko- 
zóját. Erre  1901.  elbocsátották.  V.  ö.  lerrold, 
Sir  R.  B.  (London  1908). 

Bulletin  (franc,  eitsd:  buuten;  ol.  boUetino) 
a.  m.  napi  értesítés ;  pl.  orvosi  jelentés  magas  ál- 
lású egyének  betegségéről,  tudós  társaságok  idő- 
szaki jelentései.  Az  első  francia  köztársaság  ren- 
deleteinek és  törvényeinek  hivatalos  gyűjte- 
ménye is  B.  nevet  viselt. 
Bullet-tree  wood,  1.  Balata. 
Bull-finch  (ang.),  többnyü-e  élősövény ;  az 
akadályversenyek  egyik  ugrása  szokott  lenni. 
Bullidae  (áiiat),  1.  Hólgagcsigák. 
Bullinger,  Heinrk-h,  svájci  reformátor,  szül. 
Bremgartenben,  Aargauban  1504  jul.  18.,  megh. 
1575  szept.  17.  Zürichben.  Kölnben  tanult,  ahol 
Luther :  Von  der  babylonischen  Gefangenschaf t 
c.  iratának  hatása  alatt  a  reformációhoz  csatla- 
kozott. Mint  tanító  a  kappeli  kolostorban  Zwing- 
livel  szoros  összeköttetésbe  lépett,  elkísérte  őt  a 
berni  vallásértekezletre  s  Bremgartenben  rövid 
ideig  (1529—31)  tartó  lelkészi  működés  után 
Zwingli  utóda  s  egyik  vezetője  és  előharcosa  lett 
a  reformációnak.  "^  Zürichből  kiszorította  Bucer 
konkordiáját  s  egyik  kezdeményezője  volt  a  má- 
sodik baseli  vagy  első  helvéciai  (1536),  valamint 
a  második  helvéciai  hitvallásoknak  (1566).  Befo- 
lyását és  tanácsait  a  francia  és  angol  ref.  egy- 
házra is  kiterjesztette.  Diariumában  megírta  éle- 
tét. A  reformáció  történetét  tárgyaló  munkáját 
Hottinger  és  Vögeli  (Frauenf.  1838—1840, 3  köt.) 
adta  ki.  V.  ö.  Pestalozzi,  Heinrich  B.  (Elberf. 
1858);  Christoffel,  B.  és  felesége  (1874);  Egli, 
Analecta  reformatoria,  (2  köt.) ;  Biographien 
(Zürich  1901);  magyar  munka :  Báth  György,  B. 
H.  és  a  magyar  reformáció  (írod.  Tört.  Közlemé- 
nyek 1896). 

Bullion  -  bizottság  (Buliion  Comütee).  Az 
1797-iki  angol  Bank  Restriction  Act  következté- 
ben beállott  pénzforgalmi  zavarok  tanulmányo- 
zására és  az  alkalmazandó  eszközök  iránti  javas- 
lattételre kiküldött  bizottság  v.  ankét,  amelynek 
tárgyalásai  nagy  befolyással  voltak  a  pénzforga- 
lom elméletére.  Angliában  a  kormány  ugyanis  a 
jegybanktól  kölcsönöket  vett  fel,  minek  következ- 
tében a  bankjegyek  ércfedezete  csökkent.  A  bank 
jegyeit  nem  tudván  beváltani,  1797.  készfizetéseit 


Bullivant-háló 


104 


Bulyovszky 


beszüntette  és  a  bankjegyeket  a  törvény  kény- 
szerforgalommal ruházta  fel.  A  B.-ot  1810-ben 
küldték  ki  s  munkálatait  még  ugyanabban  az 
évben  közzétették. 

Bullivant-háló,  a  hajót  torpedók  ellen  védő 
háló ;  nevét  Bullivant  gyárostól  vette. 

Bullock-gép,  BuUock  Williamtól  1863.  feltalált 
köny  vnyomtató-gép,melynek  segítségével  először 
nyomtattak  a  papírtekercs  mindkét  oldalára  ste- 
reotipek  által.  Különösen  Amerikában  van  elter- 
jedve, 1  óra  alatt  10—12,000  ivet  nyomtat. 

Bullocks  keart  (ööv.),  1.  Cimetalma. 

BuUpm  V.  hullámi,  a  fulb  vagy  felup  néger 
népcsaládhoz  tartozó  törzs  Sierra  Leonéban  (Af- 
rika nyugati  partján). 

Bullrich-féle  só  néven  azelőtt,  mint  tikos  szert, 
a  nátrium-bikarbonát  és  Glauber-só  keverékét 
árusították,  manapság  azonban  ehelyett  tiszta 
nátriumbikarbonátot  árusítanak. 

Bull-Run  (ejtsd:  bairön),  kis  patak  az  Egyesült- 
Államok  Virginia  államában  ;  az  AUeghany  egy 
mellékágában,  a  B.  Mountainsban  ered  és  a  Po- 
tomac  egyik  mellékvizébe,  az  Occoquanba  torkol- 
lik. Mellette,  1861  jún.  21.  ós  1862  aug.29.é8  30. 
az  unionisták  seregét  a  szecesszionisták  meg- 
verték. 

Bullterrier  (ang.),  a  bulldog  és  a  tacskó  ke- 
reszteződéséből származó  kutyafajta. 

BuUy  (esjtsd :  bttiii),  Roger  de  (vagy  de  Beauvoir), 
francia  író,  szül.  Parisban  1809  nov.  28.,  megh. 
1866  ápr.  27.  A  romantikus  iskolához  csatlakozott 
és  számos  regényt :  L'écolier  de  Cluny  (1832) ; 
L'hótel  Pimodan  (1846)  stb  írt.  —  Neje,  sz.  Doze 
(1822-59)  1850-ben  elvált  férjétől.  Ünnepeit 
színésznő  volt,  aki  színdarabokat  is  írt. 

Bulmerincq,  August  von,  német  jogtudós,  szül. 
Rigában  1822  aug.  12.,  megh.  Stuttgartban  1890 
aug.  18.  1858-ban  a  közjognak  és  nemzetközi 
jognak  tanára  a  dorpati  egyetemen,  1863.  a  Bal- 
tische  Wochenschrift  f .  Landwirtschaft,  Gewerb- 
fleiss  und  Handel  szerkesztője ;  a  genti  Institut  de 
droit  international  egyik  alapítója;  1882.  a  hei- 
delbergi  egyetem  a  Bluntschli  elhaltával  meg- 
üresedett nemzetközi  jogi  tanszékre  hívta  meg. 
Főbb  müvei :  Das  Asylrecht  in  seiner  geschicht- 
líchen  Entwicklung  (Dorpat  1853) ;  Die  Syste- 
matik  d.  Völkerreehts  (u.  o.  1858) ;  Praxis,  Theo- 
rie  u.  Codification  d.  Völkerreehts  (Leipzig  1874). 

Bulmke,  porosz  falu,  (i9oo)  11,001  lak. ;  vas- 
müvekkel,  kazángyárral,  kőszénbányával;  1903. 
bekebelezték  Gelsenkirchen  városba. 

Bulnesia  Gay  (növ.),  a  Zygophyllaceae  család 
génusza,  melynek  6  faja  Dél-Amerikában,  főkép 
Argentínában  honos.  Steppelakó  cserjék  v.  fák. 
Fájuk  igen  tartós  s  különösen  a  B.  arhorea  (Jacq.) 
Engl.  és  B.  Sarmienti  Lorentz  kiváló  e  tekintet- 
ben. Mindkettő  magas  fa.  Az  utóbbinak  fája  1892 
óta  palo  balsamo  név  alatt  kerül  a  kereskede- 
lembe. Színe  a  levegőn  zöldes-kékre  változik. 
Igen  kellemes  illatú  éterikus  olajat  tartalmaz, 
Bulgáriában  a  rózsaolajat  hamisítják  vele. 

Buloz,  Frangois,  francia  író,  szül.  Vulbensban 
(Savoie)  1803  szept.  20.  megh.  Parisban  1877  jan. 
12.  Nyomdai  korrektor  volt,  fordított  egyet-mást 
angolból  s  1831.  megalapította  aRevue  desdeux 
Mondes  folyóiratot,  amelyet  több  mint  40  évig 


szerkesztett  s  rendkívül  nagy  tekintélyre  emelt. 
Müvei  közül  felemlítendő :  Lettres  et  mémoires. 

Buls,  Charles,  belga  politikus,  szül.  Brüsszel- 
ben 1837  okt.  13.  a  Ligue  belge  de  Venseignement, 
nevű  liberális  egyesület  elnöke.  Brüsszel  polgár- 
mestere volt  (1881—99)  és  a  kamarának  szabad- 
elvű tagja.  Müvei :  Une  excursion  scolaire  á  Lon- 
dres  (Bruxelles  1872) ;  Vienne  en  1873  (1874);  La 
sécularisation  de  Tenseignement  (1876). 

Bulthaupt,  Heinrich,  német  író,  szül.  Brémá- 
ban 1849  okt.  26.,  megk  u.  o.  1905  aug.  20.  Ta- 
nulmányai végeztével  beutazta  a  Keletet,  Görög- 
országot, Tuniszt  és  Olaszországot.  1879  óta 
szülővárosa  könyvtámoka  volt.  Munkái :  Ein  cor- 
sisches  Trauerspiel  (Leipzig  1872) ;  Die  Kopisten 
(vígjáték  1875) ;  Lebende  Bilder  (vígj.  1876);  Die 
Arbeiter  (szomorújáték  1877);  Dramaturgische 
Skizzen  (Bremen  1878);  Streifzüge  auf  dramat. 
u.  krit.  Gebiet(u.  o.  1879);  Malteser  (dráma  1884); 
Der  verlorene  Sohn  (dráma  1889) ;  Franzosen- 
herrschaft  an  der  deutschen  Bühne  (1888) ;  Timon 
von  Athén  (1892)  stb.  Lírai  munkák :  Durch  Frost 
u.  Gluten  (1877);  Der  junge  Mönch,  Novelette 
in  Liedern  (1879).  Fő  munkája:  Dramaturgié 
des  Schauspiels  (1882—1901,  4  köt.),  és  pótléka: 
Dramaturgié  der  Oper  (1887,  2  köt.),  melyben 
Shakespeare  ós  a  kiválóbb  modem  (német  és  ide- 
gen) drámaköltők  műveit  kitűnő  szakismerettel 
és  finom  ízléssel  elemzi  és  jellemzi. 

Buliingan,  országrész  a  hollandus  Borneo  D.-i 
és  K.-i  részén ;  54,017  km^,  34,000  lak. 

Buluvajo,  1.  Guhuluvajo. 

Bulvadin,  1.  Bulladan. 

Bulwer,  1.  Lytton. 

Bulweria  (állat),  a  viharmadarak  (Thalass- 
orinthes)  rendjébe,  a  hojsza-té\ék( Procellariidae) 
családjába  tartozó  madámem,  mely  az  Atlanti- 
óceán  és  a  Csendes  óceán  mérsékelt  övében  ho- 
nos. Legismertebb  faja  az  ókalakú  hojsza  (B. 
hulweri  Yard.  et  Selby),  melyet  egy  ízben  Ang- 
liában is  lőttek. 

Buly,  község,  1.  Buj. 

Bulya.  Régibb  íróinknál  török  szövetek  (vá- 
szon, selyem)  s  török  asszonyok  mellékneve. 

Bulyovszky,  1.  Gyula,  író,  szül.  Rákoskeresz- 
túron, Pestm.,  1827  ápr.  10.,  megh.  Budapesten 
1883  ápr.  17.  Pesten  és  Debreczenben  végezte  a 
gimnáziumot,  a  jogot  a  pesti  egyetemen  hallgatta 
s  1847.  ügyvédnek  esküdött  fel;  1848.  a  márciusi 
napok  egyik  főszereplője  volt  a  pesti  ifjúság  élén, 
majd  hivatalt  viselt  a  belügyminisztériumban,  a 
szabadságharc  után  kizárólag  az  irodalomnak  élt, 
sokat  utazott  külföldön.  Az  írói  hajlam  korán 
fölébredt  benne  s  már  1843-tól  novellákat  és  ver- 
seket közölt  a  Regélőben,  Honderűben  és  Pesti 
Divatlapban.  1847-ben  az  Életképek  rendes  dol- 
gozótársa lett,  s  1848.  munkatársa  volt  a  Kossuth 
Hírlapjának  is.  Működésének  legnevezetesebb  tere 
azonban  a  tárcaírás  volt,  melyet  1849  végén  a. 
hivatalos  Magyar  Hírlapnál  kezdett  meg  s  csak- 
nem haláláig  folytatott  a  különböző  lapoknál. 
Első  volt,  ki  a  csevegő  tárcának  nálunk  iro- 
dalmi jogosultságot  szerzett,  e  kis  genret  állan- 
dóan művelte,  jelentőségre  emelte  és  a  lapok  ren- 
des fűszerévé  tette.  A  francia  feuilletonisták  szel- 
lemes modorában  dolgozott ;  egyébként  nem  volt 


Bulza 


—     105 


Bund 


kiváló  stiliszta,  inkább  a  kiművelt  hang,  a  friss 
észjárás  és  a  pikáns  szinek  újsága  tetszett  cikkei- 
ben. A  tőle  1859.  alapított  Nefelejts  szépirod.  di- 
vatlapba írta  legszebb  tárcáit.  A  Fusio  c  vígjá- 
téka (1878)  kevésbbé  sikerült ;  dialógja  azonban 
ennek  is  elmés  és  finom.  —  Neje : 

2.  B.  (Szüágyi)  Lilla,  színművésznő  és  írónő, 
Szilágyi  Pál  színész  leánya,  szül.  Kolozsváron 
1833  máj.  25.,  megh.  1909  dec.  13.  Grácban.  Már 
mint  gyermekleány  föllépett  a  pesti  Nemzeti  Szín- 
házban, ahol  1847-től  kezdve  jelentékenyebb  sze- 
repet játszott.  1848-ban  nőül  ment  B.  Gyulához. 
1859-ben  megvált  a  magyar  színpadtól  s  egy  évi 
tanulás  után  Boroszlóban,  Hamburgban,  Weimar- 
ban,  Meiningenben  nagy  sikerrel  lépett  föl.  1861. 
szerződtették  a  drezdai  udvari  színházhoz,  ahol 
Davison  ésDevrientmellett  játszotta  Júliát,  Ophe- 
liát,  az  Orléansi  szüzet  stb.  Európai  körutat  is  tett. 
Egy  csomó  színmüvet  fordított,  írt  útirajzokat, 
tárcacikkeket  és  novellákat.  Önállóan  megjelen- 
tek :  Novellák  (Pest  1855—57) ;  Norvégiából,  üti 
emlékek  (Pest  1866,  németül  is). 

3.  B.  Mihály  (duliczi),  teológus,  bölcselő,  jogász 
és  zenész,  duliczi  turóczvmegyei  nemes  családból 
származott  a  XVII.  század  közepe  táján,  megh. 
Durlachban  1711.,  mások  szerint  1712.  Iskoláit 
idehaza  végezte,  azután  német  akadémiákra 
ment,  hol  magát  a  teológiai,  matematikai  s  böl- 
cseleti tudományokban  kiképezte,  emellett  költő 
és  zeneértő  is  volt,  játszott  zongorán  és  orgonán. 
Durlachban  bölcseleti  doktor,  tanár  és  igazgató 
volt.  Munkái :  De  emendatione  organorum,  oder 
kurze  Vorstellung  des  Orgelwerks  (Strassburg 
1680) ;  Hohenloici  gymnasii  Hodegus  Calendario- 
graphus  (Oeringae  1693) ;  Speculum  librorum  po- 
liticonim  Justi  Lipsii  (Durlach  1705) ;  Monarchiáé 
és  Tastatura  quinque  formis  panharmonica  me- 
tathiea  (Durlach  1711). 

Bulza,  kisk.  Krassó-Szörény  vm.  marosi  j.-ban, 
(1910)  586  oláh  lak. ;  u.  p.  Facset,  u.  t.  Kápolnás. 

Bulzesd,  kisk.  Hunyad  vm.  körösbányai  j.-han, 
(1910)  2470  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Körösbánya. 
Havasi  falu  érdekes  sziklaszorosokkal  és  barlan- 
gokkal. Innen  megmászható  a  Gaina  csúcs  (1481 
m.),  melynek  pázsitos  kúpján  a  gör.  kel.  naptár 
Péter  Pálján  (jül.  11.)  a  Felsőkörös  ós  Aranyos- 
vidék hegyi  lakossága  tavaszi  ünnepet,  ú.  n. 
leányvásárt  tart. 

Bum,  Anton,  orvos,  ortopéd,  szül.  Brünnben 
1856.  jul.  2.,  tulajdonosa  ós  vezetője  egy  bécsi  orto- 
pédiai intézetnek.  Főszerkesztője  a  W.  med.  Presse 
és  Wiener  Klinik  c.  orvosi  lapoknak.  1904-től  a 
sebészet  magántanára  a  bécsi  egyetemen. 

Bnmede,  1.  Bedemund. 

Bumeráng  (v.  párkán),  hajító  sarló  kemény 
fából,  amelyet  főleg  az  ausztráliai  benszülöttek 
fegy%^er  gyanánt  használnak  (1.  az  ábrát).  A  B. 
mintegy  50—60  cm.  hosszú,  1—2  cm.  vastag, 
végein  keskenyedő,  sarlóalakú  kemény  fadarab, 
amely  30—50"  szög  alatt  hajítva,  a  esavarmoz- 
gás  törvényei  szerint  bukfencezve  röpül  egy  ideig 
előre  vagy  felfelé,  azután  pedig  hirtelen  meg- 
fordul és  oda  tér  vissza,  ahonnan  elhajították. 
Hasonló  B.jai  v^annak  Madras,  Gudzsarat  ben- 
szülött  népeinek,  az  arizonai  mokki-indiánusok- 
nak  stb.  Újabban  mint  sporteszköz  és  gyermek- 


játékszer Európában  is  terjed.  V.  ö.  Smyth,  The 
aborigines  of  Australia  (Lond.  1878) ;  Egerton,  In- 
dián arms  (u.  o.  1880).  A  B.-hajítás  magyarázatát 
1.  Buchner,  Das  B.-werfen  (Glóbus  Bd.  88.,  1905). 

Bumia,  tuniszi  aranypénz  =  100  piaszter  = 
57-54  K. 

Bumm,  Ernst,  német  nőgyógyász,  szül.  Wíü-z- 
burgban  1858  ápr,  15. 1885-ben  u.  o.  magántanár  a 
ginekológiából.  Előbb  a  baseli  és  hallei,  később  a 
berlini  egyetem  rendes  tanára  (1904)  a  nőgyógyá- 
szatból s  igazgatója  a  «Charité»  egyet,  nőklini- 
kának.  Nagyszámú  dolgozatai  a  nőgyógyászat  és 
szülészet  körébe  vágnak.  Rendkívül  elterjedt  szü- 
lészeti tankönyve :  Grundriss  zum  Stúdium  der 
Geburtshilfe  (Wiesbaden  1902),  melyet  orosz, 
spanyol,  olasz  és  magyar  nyelvre  is  lefordítot- 
tak. (A  szülészet  alapvonalai,  Kubinyi  dr.  és 
Kovács  dr.  fordítása,  Budapest,  1910). 

Bún,  kisk.  Kis-Ktiküllő  vm.  erzsébetvárosi 
j.-ban,  (1910)  2021  oláh  és  magyar  lak.,  vasúti, 
megálló ;  u.  p.  és  u.  t.  Héj jasf alva. 

Buna,  herce- 
govinál hely. 
Mosztár  közelé- 
ben, a  sarajevo- 
metkovicsi  vas- 
út meUett.  Tőle 
nem  messze,  a 
Stepangradrégi 
vár  alatt  fakad 
a  bővizű  Buna- 
forrás,  mely  B.- 
nál,  alig  félórai 
folyás  után,  50 
m.  szélességben 
ömlik  a  Naren- 
tába.  1.  és  2. 

Buna  velika, 
adók.  Zágráb  v.- 

megye  nagygoriczai  j.-ban,  (i9oo)  456  horvát-szerb 
lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Velika-Gorica. 

BunchoTani(1764-1841)- A  japán  festők  egyik 
legnevezetesebbike.  Jelentősége  abban  áll,  hogy 
a  különböző  nemzeti  és  kinai  művészeti  irányo- 
kat áttanulmányozva,  egy  új  életerős  stílust  alko- 
tott. Katö  Bunrei,  Watanabe  Gentai  és  Suzuki 
Fuyó  festők  tanítványa  volt.  Festett  tájakat,  em- 
beri alakokat,  virágokat,  rovarokat,  halakat  stb. 
Tájképeket  egyaránt  festett  tussal  és  több  szín- 
nel. Irodalmi  müvei :  Shuko  Jisshu,  japán  mű- 
vészek és  történészek  számára  egyaránt  nélkü- 
lözhetetlen kompiláció ;  Honchő  Gwasan,  Japán 
festmények  gyűjteménye  és  Buncho  Gwadan, 
értekezés  a  művészetről. 

Baad  (ném.),  1.  Állam. 

Bund  Károly,  erdészeti  szakü'ó,  szül.  1869 
jún.  4.  Beszterczehányán.  Miután  tanulmányait 
a  selmeczbányai  erdészeti  akadémián  befejezte, 
1891.  állami  szolgálatba  lépett,  előbb  a  besztercze- 
bányai  erdőigazgatóságnál,  1894—99.  a  föld- 
mívelésügyi  minisztériumban  működött.  1899-ben 
az  orsz.  erdészeti  egyesület  titkárául  választotta 
s  ugyanez  időtől  fogva  szerkeszti  az  Erdészeti 
Lapokat.  E  lapon  kívül  több  német  erdészeti 
folyóiratba  ír  cikkeket  és  tanulmányokat.  Munka- 
társa e  Lexikonnak  is. 


Ausztrália  bnmerang.  8. 
Gndzsarati  bumeráng. 


Bunda 


106    — 


Bung^arus 


Bunda,  1.  (gerezna,  prém)  az  állatnak  szőrrel 
födött  bőre.  —  2.  B.-nak  nevezzük  a  juhról  le- 
nyírt összes  gyapjút,  tehát  a  juhnak  egyszeri 
gyapjuhozamát.  A  B.  a  gyapjú  minőségéhez,  zá- 
roltságához  mérten,  s  a  juh  kisebb  vagy  nagyobb 
volta  szerint  súlyosabb  vagy  kevésbbé  súlyos.  Na- 
gyobb a  B.,  ha  az  állat  teste  nagy,  bőre  ráncos,  s 
ha  fején  és  lábán  is  gyapjú  van.  Legnagyobb  a 
B. -hozam  a  francia  merinókon,  amelyeket  nálunk 
Eambouillette  néven  ismernek,  és  pedig  3—4 
kg.  Legkisebb  és  legkönnyebb  a  legfinomabb  gyap- 
júval biró  kistestü  Elektoral-merinón  és  pedig 
1—2  kg.  Mennél  finomabb  gyapjút  termel  a  juh, 
annál  kisebb  súlyú  a  B.-ja  és  megfordítva.  De 
különben  egyenlő  juhoknál  is  annak  a  B.-ja  sú- 
lyosabb, amelyiké  tömörebb  és  jobban  zárolt ; 
amelyiknek  B.-ján  tehát  hézagok  nincsenek, 
amelyiknél  a  B.  felülete  egységes  zárt  tömeget 
képez.  Ebbe  sem  piszok,  sem  eső  nem  hatolhat  be, 
az  ilyen  gyapjú  tehát  tisztább  és  finomabb.  Men- 
nél jobban  zárolt  a  B.,  annál  értékesebb  a 
gyapjú,  tehát  minden  juhtenyésztönek  törekednie 
kellene  juhai  bundájának  zároltságára.  A  bunda 
zároltsága  néha  csak  látszólagos ;  csak  felül  lát- 
szik tömörnek,  s  ha  közéje  nyulunk,  ritka  növé- 
sünek  látjuk.  A  jól  záró  B.  csak  kiálló  v.  mozgó 
testrészeken  nyílik  meg  önmagától,  mint  pl.  a 
nyakon.  A  B.-nak  kiegyenlítettnek  is  kell  lennie, 
vagyis  a  B.-t  alkotó  gyapjú  a  test  minden  részén 
egyminőségü  legyen,  illetőleg  minél  kevesebb  kü- 
lönbségeket mutasson.  Jól  kiegyenlített  az  olyan 
B.  gyapjúja,  amely  csak  2—3  finomsági  fokoza- 
tot mutat.  Olyan  B.  nincs,  amelynek  gyapjúja 
mindenütt  teljesen  egyforma  legyen.  Legíinomabb 
a  gyapjú  a  test  két  oldalán.  —  3.  B.,  bundás, 
bárány  bőrökből  készített  bő  öltöny,  a  jómódú  ma- 
gyar nép  hagyományos  téli  ruhája ;  neve  átment 
már  a  szövetből  készült,  prémmel  bélelt,  prém- 
galléros úri  öltönyre  is,  melyet  rendszerint  kocsin 
V.  szánon  való  utazásra  használnak.  A  magyar 
gubások  a  B.  kivarrása  és  díszítése  körül  sok 
ügyességet  fejtenek  ki.  A  mezőtúri  kis  B.  rövi- 
debb és  Ízléses  kivarrások  által  tűnik  ki.  Esős  idő- 
ben a  B.-t  kifordítva  viselik,  innen  a  példaszó : 
((Kifordítom,  befordítom,  mégis  bunda  a  bunda». 

Bunda,  ismeretlen  v.  eltorzított  nevű  volga- vi- 
déki város  a  XUI.  sz.  első  felében  a  szaracénok  (vol- 
gai bolgárok)  Uela  nevű  földjén,  melyet  Julián  do- 
monkosrendi szerzetes  útjába  ejtett,  midőn  az  ősha- 
zában maradt  magyarokat  fölkereste.  (Fr.  Bicar- 
dus,  De  Ungaria  Magna.  Endlícher  kiadása  251.1.) 

Bundaberg,  város  Queensland  ausztráliai  vá- 
rosban a  Burnett  folyó  mellett,  Brisbane-nal  vasút 
köti  össze,  nagy  cukorrépaültetvényekkel,  cukor- 
gyárakkal, fürészmalmokkal  és  téglagyárakkal ; 
17,000  fehér  és  2500  színes  lak. ;  jó  kikötővel. 

Búndahis,  1.  Bundehes. 

Bunda-négerek,  a  bántu-csoport  Ny.-i  ágához 
tartozó  ág,  mely  a  velük  határos  szudáni  nége- 
rektől olajbarna  bőrszíne,  vörösbarna  haja,  ke- 
vésbbé vastag  ajkai  és  kisebb  termete  által  kü- 
lönbözik. A  B.  Angola,  Benguela  és  Damara-föld 
területére  ágaznak  szét. 

Bunda-nyelvek,  a  bántu-nyelvek  nyugati  cso- 
portja ;  ide  tartoznak  a  gabuni,  kongói,  angolai, 
benguelai  s  a  hererók  nyelve. 


Bundarágók,  1.  Szőrtetvek. 

Bundás,  1.  Bunda.  —  így  nevezik  tréfásan  a 
katonaságnál  az  újoncot.  Kutyáknak  is  szokták 
ezt  a  nevet  adni. 

Bundei^ord,  1.  Christianiafjord. 

Bundehes,  helyesebben  Búndahis,  összetéve 
ezekből  a  szókból:  bún  a.  m.  eredet,  alap  és  dahis 
a.  m.  teremtés,  tehát  a  teremtés  könyve.  A  par- 
szok  egyik  szentirata,  mely  sok  régibb  írásból 
van  összeállítva.  Valószínűleg  az  arab  hódítás 
után  készült.  V.  ö.  Geiger  és  Kuhn,  Grundriss 
der  iranischen  Philologie  (Strassburg  1896). 

Bundela  v.  bandela,  Brit-India  északi  részében 
lakó,  mintegy  másfélmilliónyi  keverék  népség,  a 
radzsputák  és  ezek  rabszolganőinek  ivadékai.  A 
B.-knál  az  árja  típus  kevésbbé  kifejezett,  mert 
sötétebb  bőrűek  és  kisebb  termetűek.  Területü- 
ket, mely  különféle  ércekben  és  erdőkben  bővel- 
kedik, Bundelkhand  néven  ismerjük, 

Bundelkhand  (bmidelák  országa).  Brit-India 
északi  részének  egyik  vidéke,  26,500  km^  terű- 
lettel, amely  áll  a  brit  Nordwest  provincia  né- 
hány kerületéből  és  31  benszülött  fejedelemség- 
ből. Keleti  része  a  centrális-indiai  platón  van, 
nyugati  felében  a  Vindhija  hegységet  (1.  o.)  ta- 
láljuk, amely  lépcsősen  végződik  el  a  plató  felé. 
A  hegységből  eredő  bővizű  folyók  párhuzamos 
futással  sietnek  a  Ganges  mellékvizébe,  a  Gog- 
rába,  de  csak  a  Ken  hajózható  96  km.  hosszúság- 
ban, a  többi  mély  kanyonban  folyik,  s  a  terület 
öntözésre  szorul.  Éghajlata  nagyon  forró;  ter- 
melnek kölest,  gyapotot,  cukornádat.  Bányász- 
nak gyémántot,  vasat  és  ezüstöt,  őslakói,  a  bun- 
delák,  szanszkrit  dialektust  beszélnek.  1802  óta 
angol  birtok. 

Bunder,  1.  a  hektár  németalföldi  elnevezése; 
2.  területmérték  Szurinamban  =  100179  a. 

Bundesstaat  (ném.),  1.  Állam. 

Bundi  (Boonden) ,  falakkal  kerített  fővárosa 
az  ugyaníly  nevű  angol  hűbér-államnak  (terü- 
lete :  5917  km",  296,000  lak.),  a  Csambal  közelé- 
ben, Radzsputanában,  (1900)  22,544  lak.,  számos 
hindu  templommal,  szép  kertekkel.  A  radzsa  ter- 
jedelmes palotája  a  városon  kívül  áll. 

Bunea  Ágoston,  román  történetíró,  szül.  1857. 
aug.  4.  Vádon,  megh.  1909  nov.  30.  Balázsfalván, 
Középiskoláit  Brassóban  és  Balázsfalván,  a  teo- 
lógiát Rómában  végezte.  1882-töl  Balázsfalván 
volt  tanár,  majd  kanonok  lett.  Történelmi 
munkái :  Cestíuní  din  dreptul  §i  istoria  bisericeí 
rominesti  unité.  (Az  egyesült  román  egyházra 
vonatkozó  kérdések  megvitatása,  Balázsfalva 
1893);  Episcopul  loan  Inocenjiu  Clein  (u.  0. 
1900);  Statistica  románilor  din  Transilvania  in 
anul  1750  (Nagyszeben  1901);  Vechile  episcopii 
rominesti  (Balázsfalva  1902);  Episcopii  Petru 
Paul  Áron  si  Dionisie  Novacovici  (u.  0. 1902) ; 
Discursuri,  autonómia  bisericeasca,  diverse  (u.  0. 
1903) ;  Jerarchia  románilor  din  Ardeal  si  üngaria 
(Bukurest  1904);  Mitropolitul  S.  Brancovici  (1906). 
V.  ö.  Gagyi  Jenő  cikkét  a  Századokban,  1910. 

Bung.,  növénynevek  mellett  Bunge  A.  orosz 
botanikus  (1.  0.)  nevének  rövidítése. 

Bungalow  (ang.),  indiai  ház,  1.  Bangalo. 

Bungarus  (állat),  az  elülső  méregfogas  kígyók 
(Proteroglypha)  csoportjába  tartozó  mérges  ki- 


i 


107    — 


Bungert 


gyónem,  melynek  mostanáig  ismert  6  faja  Kelet- 
Indiában  és  Dól-Kinában  honos.  Ismertebbek  a 
párna  (B.  fasciatus  Sehneid.),  1-75  m.  hosszú  és 
a  párágma  (B.  candidus  L.),  1*20— 1'30  m. 
hosszú.  L.  Páma  és  Páráguda. 

Bonge,  1.  Alexander,  orosz  botanikus  és  fel- 
fedező utazó,  szül.  Kievben  1803  szept.  24,  megh. 
1890  júl.  18.  Esztlandban.  1825-ben  orvos  volt 
Tomszkban,1826.Ledebourral(l.o.)azAltai-hegy- 
séget  kutatta,amely  út  eredményei  Ledebour  mun- 
káiban jelentek  meg.  Majd  a  Salair  ós  Kotunja 
területén  s  a  Cholsun  hegyvidékén  kutatott,  1830. 
az  orosz  tudományos  akadémia  expedíciójával 
a  Góbi  sivatagon  és  Peking  környékén  járt. 
1833-ban  Kazánban,  1836.  Dorpatban  lett  egye- 
temi tanár  és  növénykerti  igazgató,  mint  ilyent 
kutató  útjai  1835.  a  Volga-melléki  steppékre, 
Asztrakánba,  1857.  Perzsiába,  Afganisztánba, 
1858— 59-ig  asósivatagokra  vitték.  1868-ban  nyu- 
galomba vonult.  Munkálkodásának  fő  iránya  a  be- 
járt területek  növényeinek  leírása,  a  közópázsiai 
flóra  kutatása  volt.  Főbb  müvei:  Enumeratio 
plantarum,  quas  in  China  boreali  collegit  (Petro- 
poli  1821);  Plantarum  mongholico-chinensium 
decas  I.  (Casani  1835) ;  Verzeiehniss  der  im  Jahre 
1832  im  östl.  Teile  des  Altaigeb.  gesammelten 
Pflanzen  (St.  Petersburg,  1836);  Beitráge  zur 
Kenntniss  der  Plora  Russlands  ete.  (u.  o.  1851) ; 
Icones  plantarum  novarum  vei  minus  cognita- 
rum,  in  itinere  per  deserta  Asiae  etc.  (Riga  1851). 
Életrajza :  Kertészeti  Lapok  1890.  évf .,  Termé- 
szettudományi Közlöny  1891,  630. 

2.  B.,  Alexander,  orosz  zoológus  és  utazó,  B. 

1.  fla,  sztQ.  Dorpatban  1851  nov.  9.  Elvégezve 
az  orvosi  egyetemet,  1882— 84-ig  részt  vett  a 
Léna  torkolatához  kiküldött  expedícióban,  1885 — 
1887-ig  a  Jana  vidékét  és  az  újszibériai  szigete- 
ket kutatta  ki.  Művei :  Untersuchungen  zur  Ent- 
wickelungsgeschichte  des  Beckengürtels  der  Am- 
phibien,  Vögel  und  Reptilien  (Dorpat  1880); 
Bericht  űber  die  im  Sommer  1885  ausgeführten 
Reisen  ins  Lenagebiet  (3.  kiad.  1886);  Bericht 
über  die  Reise  auf  die  Neusibirischen  Inseln  (H. 
kiad.  1887);  Az  idegenek  betegségéről  Jakuck 
északi  vidékén  (oroszul,  Szt.-Pétervár  1888). 

3.  B.,  Friedrich  Georg  von,  német  jogtudós, 
szül.  Kievben  1802  márc.  13.,  megh.  Wiesbaden- 
ben  1897  ápr.  9.  1831-ben  dorpati  egyetemi  ta- 
nár, 1842.  Reval  város  polgármestere,  1856. 
orosz  császári  irodai  főhivatalnok  lett,  1865.  nyu- 
galomba lépett.  Számos  művében  és  az  általa  ki- 
adottfolyóiratokban Livland,  Esztland  és  Kurland 
jogtörténetére  vetett  fényt.  Művei  közül  említen- 
dők: Das  liv-  u.esthlandischePrivatrecht  (Dorpat 
1838—39,  2  rész);  Sammlung der  Rechtsquellen 
Liv-,Esth-  und  Kurlands(u.  o.  1842—46,  1.  rész, 

2.  köt.) ;  Das  kurlándische  Privatrecht^u.  o.  1851). 

4.  B.,  Gustav  von,  flziológus,  szül.  Dorpat- 
ban 1844  jan.  19.  Tanulmányait  a  lipcsei  ós 
strassburgi  egyetemeken  végezte.  Utóbbi  helyen 
a  híres  farmakológus  Schmiedeberg  vezetése  alatt 
dolgozott.  Előbb  magántanár  a  lipcsei  ós  dorpati 
egyetemeken,  1885-től  a  baseli  egyetem  flzioló- 
gus professzora.  Munkái :  Über  d.  Bedeutung  des 
Kochsalzes  u.  das  Verhalten  d.  KaUsalze  im 
menschlichen  Organismus  (Dorpat  1873);  Der 


Káli-,  Nátron-  u.  Chlorgehalt  der  Milch  usw.  (u. 
0.  1874) ;  Zur  quant.  Analyse  d.  Blutes  (Zeitech. 
f.  Biologie  1876) ;  Die  Ausrottung  d.  Geschlechts- 
krankheiten  (Leipzig  1911),  stb.  Eléggé  elterjedt 
tankönyvet  is  irt :  Lehrb.  des  physiologischen  u. 
path.  Chemie  címmel,  mely  igen  szellemesen  s  jól 
összeállítva,  de  nem  éppen  kellő  kritikával  tár- 
gyalja anyagát. 

6.B.,  Nikolaj,  orosz  államférfiú,  szül.  Moszkvá- 
ban 1823  nov.  24.,  megh.  Szt.-Pétervárott  1895 
jún.  16.  Tanárkodéit  a  njezsini  líceumban,  majd 
a  kievi  egyetemen  ;  egyideig  az  ottani  bank  igaz- 
gatója volt.  Sok  értekezést  írt  a  nemzetgazda- 
ságról és  statisztikáról,  megírta  a  hitel  elméletét, 
a  rendőri  jogot  és  lefordította  Wagnernek  az 
orosz  papir-pónzről  írt  munkáját.  1882— 87-ig 
pénzügyminiszer  volt  és  fontos  reformokat  léte- 
sített; megszüntette  a  só-  és  fej-adót,  a  pa- 
rasztok váltságdíját  leszállította,  megalapította 
a  népbankokat,  az  adókat  igazságosabban  ve- 
tette ki,  erösebben  adóztatta  meg  a  nyerészkedő 
vállalatokat.  1887.  elfoglalta  a  miniszteri  bizott- 
ság elnökségi  tisztét,  1892  ápr.  azonban  e  tiszt- 
ről is  lemondott. 

6.  B.,  Bíidolf,  német  költő,  szül.  Köthenben 
1836  márc.  27.,  megh.  u.  o.  1907  ápr.  5.  mint 
titkos  udvari  tanácsos.  Fő  müvei :  Blumen  (köl- 
temények 1854,  B.  Rudolf  éilnévv él) ;  Der  Herzog 
von  Kurland  (tragédia)  1871  és  Tragödien  (1875), 
öt  darab :  Nero,  Alarich,  Desiderata,  Das  Pest  zu 
Bayonne  és  Klosterhanns,  melyek  a  keresztény- 
ség hatását  a  népek  politikai  életére  tárgyalják. 
Azután:  Heimat  und  Fremde  (költemények,  4. 
kiad.  1899);  Camoens  (verses  regény  1891); 
Burenlieder  (1901).  ó  írta  a  szöveget  Nessler 
operájához :  Der  Trompeter  von  Sáckingen  (1884). 

Bungener  (ejtsd:  böüzsné),  Louü  íélix,  francia 
teológiai  író,  szül.  Marseilleben  1814  szept  29., 
megh.  Genfben  1874  jún.  14.  Előbb  gimnáziumi 
igazgató  volt,  de  1848.  megfosztották  állásától. 
Ezentúl  mint  teológiai  és  történetíró  működött. 
Szélesebb  körben  azok  a  művek  tették  ismertté, 
melyeket  regényformában  a  protestantizmus  vé- 
delmére írt,  nevezetesen :  Un  sermon  sous  Louis 
XIV.  (7.  kiad.  Paris  1881) ;  Histoire  du  concile  de 
Trente  (2.  kiad.  1854,  2  köt.) ;  Trois  sermons  sous 
Louis  XIV.  (5.  kiad.  1876) ;  Voltaire  et  son  temps 
(2.  kiad.  1851,  2  köt.) ;  Christ  et  le  siécle  (1856) ; 
Romé  et  la  Bible  (2.  kiad.  1860) ;  Calvin  (2.  kiad. 
1863) ;  Papé  et  concile  au  XIX.  siécle  (Paris  1870) ; 
Saint-Paul  (u.  o.  1867) ;  Reme  et  le  vrai  (u.  o. 
1873)stb.  Életrajzátmegírta  Gambier(Genf  1891). 

Bungert,  Augmt,  német  zeneszerző,  szül.  Mül- 
heimben  1846  márc.  14.  Egy  zongora-quartettel 
vonta  magára  a  figyelmet,  mellyel  a  firenzei 
quartett  által  kitűzött  pályadíjat  megnyerte.  Attól 
kezdve  karokat  és  nagyobb  szabású  instrumentális 
darabokat  szerzett.  Ilyenek:  A  salamancai  diákok 
(víg  opera  1884) ;  Hutten  és  Sickingen  (Op.  40., 
Berlin  1888);  Meerlieder;  Tasso  (ouverture). 
Wagner  Richárd  példájára  hősmondát  dolgozott 
fel  kapcsolatos  dalművekké:  (I.Achilleus,  II.  Kly- 
temneslra,  III.  Kirke,  IV.  Nausikaa,  V,  Odysseus 
hazatérése,  VI.  Odysseus  halála).  Erzsébet  román 
királyné  (Carmen  Sylva)  költeményeire  is  írt  da- 
I  lókat  (Lieder  einer  Königin). 


Bungro 


108    — 


Bunsen 


Bungo,  régi  magyar  nönév,  mely  valószínű- 
leg a  törökségtöl  került  hozzánk,  smegfelel  az  uj- 
gur «munk»,  «munka»,  csagataj:  «munk»,  kazáni 
tatár  «mong»  azaz  munka,  baj,  szomorúság,  bánat 
szóknak  és  a  népies  magyar  Szomorú  névnek. 
Nyilván  ezzel  függ  össze  a  szintén  nőnévnek  elő- 
forduló Bungtich  v.  Bunguz  is. 

Bnnias  L.,  dombvirág  (növ.),  a  Cruciferae 
(Keresztesviráguak)  család  génusza.  melynek  5 
faja  a  Földközi-tenger  vidékén  és  Ázsiában  él. 
Egyéves  v.  évelő  füvek.  A  B.  orientális  L.  hú- 
sos, leveles  szárát  és  levélnyelét  az  oroszok  és 
lengyelek  főzeléknek  eszik,  néhol  takarmány- 
nak vetik.  A  B.  erticago  L.  gyökerét  és  zöld  ré- 
szeit Görögországban  eszik.  Az  utóbbiak  és  a 
mag  hajdan  az  offieinális  semen  et  herba  eruca- 
ginis-t  szolgáltatták.  Mindkét  faj  hazánkban  is 
előfordul,  de  az  utóbbi  inkább  csak  a  tenger- 
parton. 

Bunic,  adók.  Lika-Korbava  horvátországi  vme- 
gye  korenicai  j.-ban,  (i9oo)  1941  horvát-szerb  lak., 
posta-  ós  távk'óhivatallal.  B.  soká  a  törökök  ke- 
zében volt,  kik  itt  erősséget  építettek,  melynek 
romjai  még  most  is  látszanak.  1553-ban  Malkocs 
pasa  török  családokat  telepített  ki,  de  később  gr. 
Herberstein,  Károlyváros  parancsnoka  vissza- 
foglalta B.-ot  Ó8  a  török  telepi tvényeseket  elker- 
gette. B.  gyönyörű  tölgyerdejét  a  XVin.  század 
közepe  táján  Laudon  ültette,  midőn  itt  százados 
volt. 

Bunic  Vucicevic  (ejtsd:  vucsicsevics)  MiJclós,  hor- 
vát  író,  szül.  Raguzában  a  XVn.  sz.  kezdetén. 
Már  korán  oly  nagy  tudományt,  érett  ítélőképes- 
séget és  ügyességet  mutatott,  hogy  a  szenátus 
őt  a  legfontosabb  ügyekkel  bízta  meg.  Kétszer 
ment  mint  követ  fontos  küldetésben  a  portához. 
Midőn  1667.  Raguza  földrengés  következtében 
elpusztult,  B.  megmentette  a  köztársaság  fonto- 
sabb  iratait  és  kincseit.  Mikor  későbben  ismét 
nagy  veszély  fenyegette  a  köztársaságot  IV.  Mah- 
mud  szultán  részéről,  B.  mint  Raguza  követe  el- 
ment a  nagyvezérhez,  aki  őt  láncokba  verette  és 
Szilisztriában  börtönbe  záratta,  ahol  meghalt. 
Munkái :  Praxis  judiciaria  iuxta  stylum  Curiae 
Ragusinae  (1784);  Descriptio  Ragusanae  ditionis 
(1708);  Grad  Dubrovnik  vlastelom  u  tresnji(An- 
cona  1667,  költemény  a  raguzai  földrengésről)  és 
több  eddig  még  kiadatlan  horvát  költemény. 

Buninto,  1.  Bonin- szigetek. 

Banium  L.  (növ.),  az  Umbelliferae  (Ernyösök) 
család  génusza,  melynek  fajai  Európában  és 
Ázsiában  honosak.  Gumós  növények,  levelük 
finoman  szabdalt,  viráguk  fehér.  Számos  faj  gu- 
mója ehető,  különösen  a  B.  bulbocastanum  L.-é, 
s  pl.  DNy.-i  Németországban  mint  «földi  gesz- 
tenyew  ismeretes.  Dél-Európában,  különösen  Ro- 
mániában úgy  sütve,  mint  főzve  gesztenye  gya- 
nánt fogyasztják.  Magvait  úgy  használják,  mint 
a  köményt,  leveleit  pedig  mint  a  petrezselymet. 
A  B.  ferulaceum  Sm.  gumóját  a  Balkánon  eszik, 
a  török  topaná-nak  hívja. 

Bunker  (tenger.),  tengeri  kereskedelmi  hajókon 
a  hajtógép  üzeméhez  szükséges  szénkészletnek 
elhelyezésére  szolgáló  tár. 

Bunker-Hill  (ejtsd:  bönker),  domb Massachusetts 
északamerikai  államban,  Charlestown  város  ha- 


tárában; itt  vívták  1775  jün.  17.  az  amerikai  sza- 
badságharc első  csatáját.  1843-ban  a  csata  em- 
lékére 70  m.  magas  obeliszket  állítottak  föl.  Szá- 
mos helység  viseli  az  Egyesült-Államokban  a  B. 
nevet. 

Bunkó.  Egyik  végén  vastagodó  vagy  görcsös 
(bütykös)  bot;  az  első  támadó  fegyver,  ame- 
lyet az  ősember  használt  s  amelynek  módosítá- 
saiból —  amint  azt  különösen  az  óceániai  ben- 
szü lőtteknél  talált  fa-,  kő-  és  csontfegyverek  mu- 
tatják —  keletkezett  a  buzogány,  az  egy-  és  a 
kétélű  kard.  —  B.  az  ágyutörlő  egyik  végén  levő, 
hengeralaku,  a  törlő  rádjánál  vastagabb  része.  — 
Bunkoló,  1.  Sulyok. 

Bunkó,  neves  cigány  muzsikus  család,  a  pa- 
lócság ipinden  városában  híres  volt  (Eger,  Lo- 
soncz,  Balassagyarmat).  Egyik  tagja  már  a  30-a8 
években  Pestre  származott  s  csakhamar  meg- 
kedvelték; rokona,  B.  Ferenc,  az  50-es  és  60-as 
években  egyike  volt  Pest  híres  négy  cigányprímá- 
sának (Patikárus,  Kecskeméti,  Rácz).  Kompo- 
nált is  csárdásokat,  de  főkép  a  régi  magyar  hall- 
gatók és  táncnóták  előadásában  remekelt.  Megh. 
1889-ben,  fla  B.  GyulaT^eiig  1897-ben.  Külföldön 
él  Miklós  fla  és  Szatmárban  rokonának,  Vincé- 
nek utódai. 

Bunkós,  kisk.  Ung  vm.  szobránczi  j.-ban,  (i9io) 
364  tót  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Szobráncz. 

Bunsen,  1.  Christian  Kari  Josias,  báró,  német 
diplomata  és  tudós,  szül.  Korbachban  (W  aldeck) 
1791  aug.  25.,  megh.  Bonnban  1860.  nov.  28. 
1816.  Parisban  a  perzsa  és  arab  nyelveket  tanul- 
mányozta, majd  Rómába  ment,  ahol  a  dúsgazdag 
Waddington  Fannit  vette  nőül.  1818.  követségi 
titkárrá  nevezték  ki  Rómába.  lU.  Frigyes  Vilmos 
porosz  király  római  utazása  alkalmával  nagyon 
megkedvelte  és  1824.  a  követség  vezetésével 
bízta  meg;  1827.  pedig  meghatalmazott  minisz- 
terré nevezte  ki  a  pápai  udvarhoz.  Ez  időben 
működött  közre  a  Beschreibung  der  Stadt  Rom 
(1830—43,  3  köt.)  munka  megírásában,  1843-ban 
pedig  megjelent  Die  Basiliken  des  christlichen 
Rom  c.  díszmunkája  (új  kiad.  1864;  francia  kiad. 
Ramiertől  1873).  Midőn  1837.  a  kúria  és  Porosz- 
ország között  viszály  támadt,  B.  emlékiratban 
(Denksclirift  über  die  katholischen  Angelegen- 
heiten  in  den  westlichen  Provinzen  Preussens) 
megokolta  a  kölni  érsek  (Droste  zu  Vischering) 
elfogatását,  amiért  a  pápánál  kegyvesztes  lett. 
1839— 41-ig  berni,  1842— 54-ig  pedig  londoni 
követ  volt.  1845-ben  a  Die  Kirche  der  Zukunft 
c.  műben  túlbuzgó  lutheránus  támadóival  szem- 
ben a  külső  ájtatoskodást  és  rideg  formalizmust 
elítélte.  A  schleswig-holsteini  nép  érdekében, 
mely  képviselőjének  választotta  a  német  parla- 
mentbe, memorandumot  nyújtott  át  Palmerston- 
nak  (Memoir  on  the  constitutional  rights  of  the 
duchies  of  Schleswig  and  Holstein).  IV.  Frigyes 
Vilmos  megbízásából  aláírta  az  1852  máj.  8.  kelt 
londoni  jegyzőkönyvet.  A  krimi  háború  idején  a 
király  környezetében  működő  orosz  párt  keresztül- 
vitte B.  visszahivatását  (1854  június).  B.  ekkor 
Heidelbergbe  vonult  és  itt  írta  Gott  in  der  Ge- 
schichte,  oder  der  Fortschritt  des  Glaubens  an 
die  sittliche  Weltordnung  (1857—58,  3  kötet)  c. 
vallásos  művét.  Régészeti  és  teológiai  művei  kö- 


Bunsen 


—     109     — 


Bunyaszegrszárd 


zül  megemlítendök :  AegyptensStelle  inderWelt- 
gesdiichte  (Hamburg- Gotha  1845—87,  5  köt.) ; 
Hippolyttis  und  seine  Zeit  (Leipzig  1853,  2  kötet, 
melyből  bővebb  angol  kiadás  is  megjelent) ;  Igna- 
tius  von  Antiochien  u.  seine  Zeit  (Hamburg  1847) ; 
Die  drei  echten  und  die  vier  unechten  Briefe  des 
Ignatius  von  Antiochien  (1847) ;  Bibelwerk  für 
die  Gemeinde  (Leipzig  1858—69,  9  köt.).  B.-nek 
rV.  Frigyes  Vilmossal  való  levelezését  Banké 
adta  ki  (Leipzig  1873) ;  római  bíbornokokkal  és 
más  főpapokkal  folytatott  levelezését  pedig 
Reiisch  (1897).  Életrajzát  özvegye  írta  meg  an- 
golul; németre  Nippold  ford.  B.  aus  seinen 
Briefen  und  nach  eignen  Erinnerungen  geschil- 
dert  (Leipzig  1868-1871,  3  kötet).  V.  ö.  Baeh- 
ring,  B.,  Bin  Lebensbild  eines  deutseh-ehristl. 
Staatsmannes  (1892);  Hare,  Freifrau  von  B.,  ein 
Lebensbild  aus  ihren Briefen;  németül Tharautól 
(6  kiad.,  Gotha  1890).  1891-ben  szülővárosában 
szobrot  állítottak  B.-nek. 

2.  B.,  hrnst,  B.  Christian  Kari  íia,  teológiai 
író,  szül.  1819.,  megh.  Londonban  1903  máj.  14. 
Előbb  porosz  százados  volt,  azután  Angliába  köl- 
tözött s  kiválólag  vallástörténeti  tanulmányok- 
kal foglalkozott.  Müvei :  Die  Einheit  der  Reli- 
gionen  im  Zusanmienhang  mit  den  Völkerwan- 
derungen  der  Urzeit  und  der  Geheimlehre  (Ber- 
lin 1870,  2  köt.) ;  The  chronology  of  the  Bible 
connected  "with  contemporaneous  events  in  the 
histoiy  of  Babylonians,  AssjTians  and  Egyp- 
tians  (London  1874 ;  németül  Berlin  1876) ;  Das 
Symbol  des  Kreuzes  bei  allén  Nationen  (1876) ; 
Die  Plejaden  und  der  Thierkreis  (1879);  Die 
Überlieferung  (1889,  2  köt.)  és :  Die  Reconstruc- 
tion  der  kirchl.  Autoritát  (1892) ;  Islam  (London 
1889).  Németre  fordított  továbbá  egy  névtelenül 
megjelent  angol  művet :  William  Penn,  oder  die 
Zustande  Englands  (Leipzig  1854). 

3.  B.,  Bobért  Wilhelm,  német  kémikus  és 
fizikus,  szül.  Göttingenben  1811  márc.  31.,  megh. 
Heidelbergben  1899  aug.  16.  Tanulmányait  szü- 
lővárosában, Parisban,  Berlinben  és  Bécsben  vé- 
gezte. A  göttingeni  egyetemen  1833.  docens,  1836. 
Kasszelben  a  kémia  tanára,  1851.  boroszlói, 
1852— 89-ig  heidelbergi  tanár,  1889.  nyugalomba 
vonult.  A  M.  Tud.  Akadémia  1858.  külső  tagjá- 
nak választotta.  Félszázadon  át  kiváló  eredmény- 
nyel búvárkodott  a  kémia  és  fizika  terén  s  igen 
nagy  számú  fontos  felfedezéssel  gazdagította  a 
tudományt.  Buvárlatait  az  anorganikus  kémia 
körébe  vágókkal  kezdte  meg,  azután  az  arzén- 
szénvegyületeket tanulmányozta.  Az  analitikai 
és  mineralogiai  kémia  nagyon  sokat  köszön  neki. 
Az  arzéntrioxid  hathatós  ellenszeréül  kísérletei 
alapján  a  ferrihidroxidot  ajánlotta.  Behatóan 
foglalkozott  a  gázok  analízisével  és  kitűnő  mód- 
szereket állapított  meg,  melyeket  széltében  hasz- 
nálnak. A  gázok  sűrűségének  ós  folyadékokban 
való  oldhatóságának  meghatározására  készülé- 
keket szerkesztett.  A  B.  szerkesztette  jégkalori- 
méter  igen  fontos  adatokat  szolgáltat.  Megálla- 
pította a  gázoknak  vízben  ós  borszeszben  való 
oldhatóságait.  A  gázok  diffúzióját  és  az  elégésük- 
kor fellépő  tüneményeket  is  tanulmányozta.  Az 
alkáli  földfémeket  elektroUzis  útján  állította  elő. 
A  magnéziumot  ő  állította  elő  először  nagyobb 


mennyiségben  ós  az  elégésekor  fellépő  erős  fény- 
képződésre ő  hívta  fel  a  figyelmet;  azért  hasz- 
nálják a  magnéziumot  bizonyos  esetekben  vilá- 
gító szerül. Korszakalkotó  felfedezése  a  spektrál- 
ancUizis  v.  színképelemezés  (Kirelihof  társaságá- 
ban 1860),  mely  felfedezése  nevét  örök  időkre 
halhatatlanná  tette.  E  módszerrel  fedezte  fel  a 
rubidium  és  cézium  ritka  elemeket  a  dürkhdmi 
ásványos  vízben.  Számos  igen  célszerű  készülé- 
ket szerkesztett,  melyek  nagyon  elterjedtek  (B.- 
féle  elem,  B.-féle  gázlámpa).  A  geológia  terén  is 
nagy  érdemeket  szerzett.  Hosszabb  időt  töltött 
Izlandon,  ahol  a  gejzíreket  tanulmányozta.  A  kő- 
zetelemzési módszereket  sok  tekintetben  meg- 
javította és  az  izlandi  vulkáni  (bazaltos)  kőzetek- 
ből számos  elemzést  készített.  Rendkívül  nagy- 
számú dolgozatait  összegyűjtve  1904.  3  kötet- 
ben B.  Gesammelte  Abhandlungen  címen  adták 
ki.  Nevezetesebb  értekezései :  Enumeratio  ac 
descriptio  hygrometrum  (Göttingen  1830) ;  Das 
Bisenoxydhydrat,  ein  Gegengift  des  weissen  Ar- 
seniks  oder  der  arsenigen  Saure  (Berthold  társa- 
ságában, u.  0.  1834,  IL  kiad.  1&37) ;  Schreiben 
an  Berzelius  über  die  Reise  nach  Island  (Mar- 
burg  1846) ;  Gasometrische  Methoden  (Braun- 
schweig  1857,  ü.  kiadás  1877) ;  Chemische  Ana- 
lyse  durch  Spektralbeobachtungen  (Wien  1861) ; 
Anleitung  zur  Analyse  der  Aschen  und  Mineral- 
wasser  (Heidelberg  1884.  Magyarra  lefordította 
K.  Karlovszky  Géza,  Útmutatás  az  ásványvizek 
elemzéséhez,  Budapest  1888) ;  Flammenreactio- 
nen  (Heidelberg  1880).  Sok  nagynevű  ember  az 
ő  tanítványa.  így  hazai  tudósaink  közül :  Eötvös 
Lóránt  báró,  Lengyel  Béla,  Than  Károly  és  Ilosvay 
Lajos.  A  M.  T.  Akadémiában  emlékbeszódet  Than 
Károly  mondott  róla.  V.  ö.  Ilosvay  Lajos,  B.  Ró- 
bert Vilmos  (Budapest  1899). 

Bunsen-féle  elem,  1.  Galvánelem. 

Bunsen-féle  fénymérő,  1.  Fotométer. 

Bunsenin  (ásv.),  1.  Krennerit. 

Bunsenit  (ásv.),  nikkeloxid  (NiO),  oktaéderek- 
ben, zöld,  üvegfényü.  Szászországban,  Johann- 
georgenstadtban  fordul  elő. 

Bunyan  (ejtsd:  banjen),  John,  angol  vallásos  író, 
szül.  Elstowban  1628  nov.  28.,  megh.  Londonban 
1688  aug.  31.  Ifjúkori  léha  élete  után  rajongó 
vallásosságba  merült;  1655.  belépett  a  bap- 
tisták közé  s  vándorprédikátor  lett.  Pártállásáért 
börtönbe  került  s  itt  írta  12  év  alatt  The  pilgrím's 
progress  etc.  (A  zarándok  útja,  London  1 678)  hí- 
res művét,  mely  angolul  megszámlálhatatlan  sok 
kiadást  ért  és  igen  sok  idegen  nyelvre  is  lefor- 
díttatott. A  biblián  kívül  talán  egyetlenegy  munka 
sem  ért  annyi  kiadást,  mint  ez.  Magyar  fordítá- 
sok :  Keresztyén  utazás  a  boldog  örökké  való- 
ságra stb.,  írattatott  angliai  nyelven  . . .  Mostan 
pedig  annak  német  nyelvre  való  fordításából, 
magyarra  fordíttatott  Szigeti  Sámuel  és  Tordai 
Sámuel  által  (2  könyv  Kolozsvárott  1777—78. 
Nyom.  a  ref .  koll.  bet.).  Most  másodszor  kiadatta- 
tott 2  könyv  (Kolozsvárott  1782.  A  ref.  kollé- 
gium bet.  Kaprontzai  Ádám  által) ;  A  zarándok 
útja.  Angolból  B.  L.  (Pest  1867 ;  1892 ;  1898). 

Bunyaszegszárd,  kisk.  Krassó-Szörény  vm.  ma- 
rosi j.-ban,  (1910)  250  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Birkis. 


Bunyevácok 


—     110    — 


Buonarroti 


Bunyevácok,  hazai  délszláv  népfaj,  mely  főleg 
Bács-Bodrog  vmegyét  a  magyarokkal  vegyesen 
lakja.  A  nevet  némelyek  a  hunyok  és  hunyistár 
szókból  magyarázzák,  ami  söpredék-népet  jelent, 
mások,  kiindulva  e  népfaj  hagyományából,  úgy 
magyarázzák,  hogy  Bunától  származó,  azaz  a 
hercegovinai  Buna,  a  Narenta  baloldali  mellék- 
folyója mentéről  való  eredetileg  dalmata  nép. 
1683  táján  jött  nagy  részük  Dél-Magyaror- 
szágba, hol  még  sokszor  kellett  védekezniük  a 
törökök  ellen.  Magyarországnak  mindig  leg- 
hívebb lakói  közé  tartoztak,  kik  magyar  hazafl- 
ságukkal  —  példa  rá  1848—49  —  mindig  büsz- 
kélkedtek. Számuk  jelenleg  körülb.  80,000-re 
rúg  a  Csongrád-,  torontál-  s  pestvármegyeiekkel 
együtt.  A  B.  magasak,  erősen  kifejlett  testalka- 
túak ;  arcuk  éles  metszésű,  kifejezésteljes ;  nőknél 
igen  gyakori  a  tojásdad  halovány  arc.  A  legények 
arcbőre  jóval  sötétebb.  Hajuk  és  szemöldöktik 
igen  dús,  barna,  erősen  a  sötétbe  játszó.  A  fér- 
fiak szakállukat  borotválják,  de  bajuszuk  kifej- 
lett, lecsüngő.  Szembogaruk  nagy,  legtöbbnyire 
sötétbarna ;  fogazatuk  erős,  fehér.  Jellemvoná- 
saik :  nagy  vallásosság,  büszke  magatartás,  be- 
csületesség, nagy  vendégszeretet  s  az  ezzel  járó 
rendkívüli  borivás,  melyről  különösen  a  bácskaiak 
országosan  híresek.  A  legtöbb  szokásuk  —  kis 
eltéréssel  —  a  gör.  kel.  szerbekével  egyezik.  A 
férfiak  egyszerű,  többnyire  magyaros  szabású, 
sötétkék  kelméjü  ruhát  vagy  igen  széles,  hófehér 
gatyát  és  inget,  a  legények  selyem-  v.  bársony- 
mellényt,  tov.  kerek  kalapot  s  csizmát  hordanak ; 
a  leányok  pazar  fényt  űznek  az  öltözködésben.  A 
finom,  ezüstkapcsos  mellényke  által  leszorított 
karcsú  testüket  a  sok  széles  szoknya  még  jobban 
szembe  tünteti.  A  B.  bútorzata  szerény.  Foglal- 
kozásra nézve  a  B.  földmívelők.  A  nők  kézi  mun- 
káikban nagy  ügyességet  tanúsítanak.  Minthogy 
munkás  és  kissé  fukar  nép,  jómódúak,  sőt  igen 
gazdag  ember  is  akad  köztük. 

A  B.  a  szerb-horvát  nyelvet  beszélik.még  pedig 
amannak  «stokáv», emennek  «ikáv))  nyelvjárását. 
Némely  részen  az  «ekáv)),de  még  inkább  a  «jekáv» 
dialektusok  járják  és  a  magyar  nyelv  hatása  igen 
nagy.  Népköltészetükből  a  nemrég  még  kedvelt 
hősköltemények  kivesztek,  de  Urai  és  mesekölté- 
szetük még  gazdag.  Saját  nyelvjárásukon  csak  az 
utóbbi  évtizedben  kezdtek  írni  Antunovich  János 
címz.  püspök  buzdítására,  ki  történetüket  is  elő- 
szörigyekezettmegvilágítani.V.  ö.  7mní/í  István, 
Szabadka  története  (2.  köt.  1886—92)  és  az  Etno- 
graphia  számos  közleménye.  L.  még  Sokác- 

Bunyila  (most  Bonyola),  kisk.  Hunyad  vm. 
hunyadi  j.-ban,  (i9io)  400  oláh  lak. ;  u.  p.  Gyalár, 
u.  t.  Vajdahunyad. 

Bunyita,kisk.  Sáros  vm.  alsótárczai  j.-ban,  {i9io) 
138  tót  lak. ;  u.  p.  Keczerpeklén,  u.  t.  Ránkfüi'ed. 

Bunyitay  Vince,  történész,  nagyváradi  apát- 
kanonok, szül.  Sátoraljaújhelyen  1837  jan.  11. ; 
bélf  enyéri  plébános,  majd  n.- váradi  püspöki  könyv- 
támok,1884  óta  a  M.Tud.Akadémia  levelező  tagja. 
Különösen  az  egyháztörténet  és  műemlékek  ku- 
tatása terén  fejtett  ki  figyelemre  méltó  tevékeny- 
séget. Főbb  munkái :  Bégi  képek  (Pest  1868—69. 
Két  rész);  Ismeretlen  apátságok  (Esztergom 
1880);  Az  Egyedi  apátság  fórfóweíe  (Nagy- Várad 


1880);  A  váradi  püspökség  története  (u.o.  1883— 
1884,  3  köt.) ;  A  mai  Nagyvárad  megalapítása 
(Budapest  1885);  Szüágymegye  középkori  mű- 
emlékei (u.  0.  1887) ;  Bihar  vármegye  oláhjai 
és  a  vallásunió  (Értekezések  a  történeti  tudomá- 
nyok köréből,  u.  o.  1892) ;  Egyháztörténelmi  em- 
lékek a  magyarországi  hitújítás  korából  (Szer- 
kesztették B.  V.,  Rapaics  R.,  Karácsonyi  J.,  I.  k. 
1520-1529,  u.o.  1902)  stb. 

Bunzengrosclieii,  1.  Bedemund. 

Bunzlau,  1.  járási  székh-ely  Liegnitz  porosz 
kerületben,  a  Bober  jobbpartján,  (1910)  16,131  lak., 
jelentékeny  keramikus,  üveg-,  vas-  és  faiparral, 
fürészmalmokkal,  fehérnemű-,  drótszövet-,  ma- 
látagyárral, gimnáziummal,  tanítókópzőintézet- 
tel,  keramikai  szakiskolával,  elmebetegkórházzal. 
A  vásártéren  Kutuszov  orosz  tábornok  emlékét 
hirdető  vas  obeliszk  áll.  A  Boberen  hatalmas  vas- 
úti híd  vezet  át.  B.  Opitz  német  költő  születés- 
helye, kinek  emlékszobra  a  gimnázium  előtt  lát- 
ható. Mellette  van  a  Gnadenberg  nevű  herm- 
huterkolónia.  —  2.  B.,  1.  Jungbunzlau. 

Bunzlaui  edény  {Bunzlauer  Braungeschirr). 
Bamaszínű,  ólomtól  mentes  főzőedény,  melyet 
annyira  égetnek,  hogy  az  agyag  kemény,  kő- 
anyagszerü  lesz.  A  B.-t  tűzálló  agyagból  készí- 
tik, de  mivel  a  keményre  égetett  edény  főzéskor 
könnyen  reped,  még  homokot  vagy  finom  cha- 
mottot  kevernek  hozzá,  miáltal  az  edény  a  gyors 
hőfokváltozásokat  jobban  kibírja.  A  B.  előnye, 
hogy  ólommentes  máza  a  kémiai  szerek  oldó  ha- 
tásának ellentáll,de  csak  takaréktűzhelyen  hasz- 
nálható, mert  szabad  tűznél  könnyebben  reped, 
mint  a  közönséges  fazekasárú. 

Buochs,  falu  Unterwalden  svájci  kantonban,  a 
Vierwaldstatti-tóD.-ipartján(amiért  a  tó  ezen  ré- 
szét B.-i  tónak  is  hívják),  (1910)  1570  lak.,  selyem- 
fonóval és  parkettgyárral.  B.,  valamint  a  4V2 
km. -re  fekvő  Beckenried  látogatott  klimatikus 
gyógyhely. 

Buol-Scliauenstein,  Kari  Ferdinánd,  gróf, 
osztrák  miniszter,  szül.  1797  máj.  17.,  megh. 
Bécsben  1865  okt.  28.  Több  helyütt  mint  követ 
működött,  így  1848.  Pétervárott,  hol  a  magyar 
szabadságharc  idejében  nagy  befolyást  gyakorolt. 
Schwarzenberg  halála  után  1852.  a  külügy  és  a 
császári  ház  minisztere,  valamint  a  miniszter- 
tanács elnöke  lett.  Ez  állásában,  mint  Friedjung 
kiderítette  (Der  Krimkrieg  und  die  österrei- 
chische  Politik),  kétszínű  politikájával  és  neveze- 
tesen a  hadsereg  elhamarkodott  mozgósításával 
a  végsőig  sértette  Oroszországot,  a  többi  nagy- 
hatalom bizalmát  pedig  eljátszotta,  úgy  hogy  el- 
végre Ausztria  teljesen  elszigetelten  állott.  Az 
1859-iki  katasztrófának  B.  az  értelmi  szerzője. 

Buon,  olasz  művész-család,  1.  Buono. 

Bvion&ccoTsi,  Pietro,  olasz  festő,  1.  Vaga. 

Buonaparte,  1.  Bonaparte. 

Buonarroti,  1.  Filippo,  a  francia  forradalom 
lelkes  híve,  szül.  Pisában  1761  nov.  11.,  megh. 
Parisban  1837  szept.  15.  Hazájában  nagy  hévvel 
terjesztette  Rousseau  eszméit,  1787.  pedig  ellen- 
zéki lapot  indított,  mely  miatt  száműzték,  mire 
Korzikára  távozott,  hol  a  L'ami  de  la  liberté 
Italienne  c.  lapnak  vetette  meg  az  alapját.  Kö- 
vetkezetesen a  francia-olasz  szövetség  megköté- 


BuoncompagrnI 


—     111     — 


Bupha^ra 


8én  buzgólkodott.  Robespierre  bukása  után  el- 
fogták, de  csakhamar  szabadon  bocsátották.  Nem- 
sokára az  1793-iki  alkotmány  visszaállítása  vé- 
gett Babeuffel  összeesküvést  szőtt,  melynek  fel- 
fedezése után  életfogytiglan  száműzték,  de  I. 
Napóleon,  mint  ártatlan  politikai  rajongót,  keleti 
Franciaország  egy  kis  városába  rendőri  felügye- 
let alá  helyezte.  B.  később  Brüsszelbe  költözött 
s  itt  írta  Conspiration  de  Babeuf  (Bruxelles  1828) 
c.  könyvét.  1830-ban  visszatért  Parisba.  V.  ö. 
Catania  Romano,  F.  B.  (2.  kiad.  Palermo  1902) ; 
BoMquet  Paul,  B.  et  la  Secte  des  Égaux  (Paris 
1910). 

2.  B., Michelangelo,  festő  és  szobrász,  1.  Michel- 
angelo. 

3.  B.,  Michelangelo,  az  ifjabbik,  másodunoka- 
öccse  az  ilyen  nevú  nagy  szobrásznak,  olasz  író, 
szül.  Firenzében  1568  nov.  1.,  megh.  u.  o.  1646 
jan.  11.  Tekintélyes  és  vagyonos  polgár  volt,  aki 
nagy  anyagi  áldozatokkal  értékes  képtárt  alapí- 
tott és  tevékeny  részt  vett  a  Crusca-akadémia 
működésében.  Irt  verseket,  néhány  szónoklatot, 
néhány  csevegést  különböző  tárgyakról  és  a  La 
Tancia  és  La  Fiera  c.  színdarabokat.  Az  utóbbi- 
ban a  költő  egy  vásár  százféle  alakját  ós  ese- 
ményét iparkodott  színpadra  hozni,  de  csak  érdek- 
telen, szétfolyó  szerkezetű  művet  alkotott;  a 
Tancia  ellenben  igazi  eleven  és  kerek  népszínmű, 
olyan,  amilyenné  a  XIX.  sz.-ban  a  magyar  nép- 
színmű fejlődött ;  még  dalok  és  táncok  is  vannak 
benne.  B.-nak  az  az  irodalomtörténeti  jelentő- 
sége, hogy  ő  adta  ki  1623.  Firenzében  apja  nagy- 
bátyjának, a  hasonló  nevű  nagy  szobrásznak  sze- 
relmi és  vallásos  költeményeit,  szonettjeit,  mad- 
rigáljait.  B.  munkatársa  volt  a  Crusca-szótár  első 
kiadásának  is.  Műveinek  legújabb  kiadása  Firen- 
zében jelent  meg. 

Baoncompagni  (ejtsd:  buonkompánnyi,  Boncom- 
pagni),  1.  Baldassare  herceg,  olasz  tudós,  szül. 
Rómában  1821  máj.  10.,  megh.  1894  ápr.  13. 
Matematikai  és  fizikai  tanulmányokkal  foglal- 
kozva, magának  világhírű  matematikai  könyv- 
tárt gyűjtött ;  saját  nyomdája  is  volt.  Mint  tudós 
főleg  a  matematika  történetének  kutatásával  tűnt 
ki,  különösen  Bonatti  (Róma  1851),  cremonai 
Gherardo  (u.  o.  1851)  és  Leonardo  Pisano  (u.  o. 
1854)  életrajzaival,  ó  adta  ki  havi  füzetekben 
a  BoUetino  delle  scienze  matematiche  e  flsiche 
folyóiratot  (1868—87),  melyet  a  Repertorio  di 
scienze  etc.  4  évfolyama  előzött  meg.  Erdemeiért 
1847.  a  Nuovi  Lincei  akadémia  tagja  lett,  mely- 
nek utóbb  könyvtámoka  is  volt. 

2.  jB.,  Carlo,  1.  Boncompagni. 

Buondelmonte  János.  Egyike  azoknak  az  ide- 
íscn  főpapoknak,  kikkel  Zsigmond  király,  miután 
a  főpapi  kinevezés  jogát  kezére  kerítette  (1403), 
hazánk  székesegyházait  elárasztotta  (Bullások). 
A  firenzei  előkelő  B.  (de  Buondelmontibus)v.  Mon- 
té bonis-családból  származott,  1424— 31-ig  a  ka- 
locsai érsek  helytartója,  1431—1447.  kalocsai 
érsek  volt. 

Buoniigli,  Bemdetto,  1.  Bonfigli. 

Baoninsegna,  olasz  festő,  1.  Duccio  di  Buon- 
insegna. 

^  Baono  v.  Buon  (Bon),  kb.  1430—1530  közt 
Velencében  működött  olasz  építész-  és  szobrász- 


család.  Giovanni  B.  (1376  köríü— 1445  körül)  és  fia 
Bartolommeo  (1410  körül- 1470  körül)  csúcsíves 
modorban  dolgoztak;  együttes  főművűk  a  Doge- 
palotának  1438—43  közt  épített  Porta  della 
Carta  nevű  kapuja  és  a  Szt.  Márk  templom  Mas- 
coli-kápolnája  (1430).  Bartolommeo  fia,  az  ifj. 
Bartolommeo  (1450  körül— 1529-ig)  már  a  renais- 
sance  követője  volt,  szintén  Velencében  műkö- 
dött ;  1517  a  Scuola  di  San  Roccot  kezdte  épí- 
teni, befejezte  a  Procurazie  Vecchiet  81511 — 14-ig 
újjáépítette  a  Campanilének  villámtól  sújtott 
felső  emeletét. 

Buononcini  (Bononcini,  eitaá-.  -csini),  a  XVII— 
XVIII.  sz.-ban  nevezetes  zenészesalád.  B.,  Gio- 
vanni Maria,  szül.  Modenában  1640.,  hol  II.  Fe- 
renc hg.  zenekarában  játszott,  míg  templomi  kar- 
nagy nem  lett  Bolognában ;  megh.  1678  nov.  19. 
1673-ban  kiadott  Musica  prattica  c.  zeneszerzés- 
tanáért nagy  volt  a  tekintélye.  Számos  a  kamara- 
zeneműve, énekre  is.  Piai :  B.,  Marco  Antonio, 
szül.  Modenában  1675.,  bécsi,  majd  római,  végül 
modenai  udv.  zenész,  megh.  1725.  Roppant  sikert 
aratott  (Velence  1706)  Királynak  hitt  királynő  c, 
csekélyebbet  Camilla  c.  operája,  B.,  Giovanni 
Battista,  gordonkás  és  zeneszerző,  szül.  Modená- 
ban 1672.  Atyja,  majd  Colonna  tanította ;  korán 
jelentek  meg  művei.  Bécsben  I.  Lipót  zenekará- 
ban játszott;  1720.  Londonba  hívták  az  olasz 
operához.  Itt  kedvelték,  de  szégyennel  kellett 
távoznia,  miután  kiderült  róla,  hogy  egy  Lotti- 
féle  madrigált  eltulajdonított.  Parison  át  Bécsbe 
ment,  itt  az  aacheni  béke  ünneplésére  1748. 
dalmüvet  írt;  azóta  csak  azt  tudhatni  felőle,  hogy 
Velencébe  ment.  Nagysikerű  operái  (Polifemo, 
Berlin  1703)  mellett  kántátéi,  motettje,  vonós- 
hangszerekre szonátái  maradtak. 

Buontalenti,5erwaráo  (delle  Girandole),  ol. 
festő  és  építész,  szül.  Firenzében  1536.,  megh. 
1608  jún.  6.  Eleinte  festészettel,  utóbb  Vasari 
vezetése  alatt  főleg  építészettel,  azonkívül  szob- 
rászattal is  foglalkozott  és  különösen  Francesco 
és  Ferdinando  nagyhercegek  szolgálatában  nagy 
tevékenységet  fejtett  ki.  Művei  közül,  melyek 
némelyike  erősen  bárok  szellemű,  a  következők 
emelendők  ki :  Firenzében  a  St.  Maria  Nuova 
kórház  homlokzati  csarnoka,  a  Palazzo  non  finito, 
a  Pal.  Riccardi  némely  részei,  stb.  Sienában  a 
Palazzo  Reale.  B.  fejezte  be  a  Vasaritól  megkez- 
dett üfflzi  palotát  Firenzében  és  ő  volt  a  híres 
Boboli-kert  egyik  tervezője.  B.  mint  mérnök  és 
várépítő  is  működött. 

Buonvicino,  Alessandro,  olasz  fe8ií),l.  Moretto 
da  Brescia. 

Bnpbaga  (állat),  a  seregélyfélék  (Sturnidea) 
családjába  tartozó  madárnem,  mely  főleg  csőré- 
nek és  lábának  alkotásában  és  életmódjában  kü- 
lönbözik a  többi  seregélyektől.  Csőre  erős,  töve 
széles,  orma  kissé  lelapított,  hegye  felé  dombo- 
ruló ;  lábai  hosszú  ujjuak,  csüdje  rövid,  karmai 
élesek.  Szárnya  hosszú,  ékalakú  farka  szintén 
hosszú  és  széles.  Az  idetartozó  2  faj  közül  a  piros- 
csőrű  nyűvágó  (B.  erythrorhyncha  L.)  a  gya- 
koribb; 21  cm.  hosszú,  33  cm.  széles,  szárnya  11, 
farka  9  cm.  hosszú ;  felül  olajbarna,  alul  világos 
fakó  rozsdássárga,  evezőtoUai  sötétbarnák,  csőre 
vörös.  6—8  darabból  álló  társaságokban  az  ele- 


Büphonia 


—     112     — 


Buratit 


fántok,  orrszarvúak  közelében  él  és  a  bőrükön 
élő  nyüveket  szedi  össze  s  azokkal  táplálkozik. 

Buplionia,  régi  görög  ünnep  Athénben,  1. 
Düpolia. 

Buplitlialiuniu  L.,  ökörszem  (növ.),  a  Com- 
positae  (Fészkesek)  család  csöves  virágú  génusza. 
melynek  7  faja  Európában  és  Nyugat-Ázsiában 
él.  Évelő  növények.  A  B.  salicifolium  L.  Közép- 
Európa,  hazánkban  pedig  különösen  az  BNy.-i 


Buphthalmum  speciosum  Schreb.  (Telekia  speciosa 
Baumg.)  virágzata  és  leveles  szára. 

felvidék  mészkőhegyein  nő.  Virágai  sárgák.  B. 
speciosum  Schreb.  (Telekia  speciosa  Baumg.) 
Csehországtól  a  Kaukázusig  a  Balkánon  és  Kis- 
Ázsiában  nö.  Hazánk  erdős  vidékeinek  délkeleten 
jellemző,  szép,  nagy  levelű,  sárga  virágú  növénye. 
Kertekbe  is  ültetik. 

Bupbtlialiitus  (hydrophthalmus)  a  szem- 
tekeolyan megnagyobbodása,  illetőleg  kitágulása, 
amely  rendszerint  világrahozott  érhártyabetegsóg 
következtében  a  gyermekkorban  keletkezik.  A 
baj  gyakran  vakságra  vezet  és  nehezen  gyógyít- 
ható. 

Baplearam  (növ.),  1.  Buvákfü. 

Baprestidae  (áUat),  a  rovarok  (Insecta)  osz- 
tályába, a  bogarak  (Goleoptera)  rendjébe  tartozó 
bogárcsalád.  L.  Díszbogarak. 

Buquoy  (Bucquoi,  Bouquoy,  ejtsd:  bukoá,  iii. 
bukoá),  1.  Georg  August de Longueval,Vauxbáró, 
B  gróf,  német  flzikus  és  kémikus,  szül.  Brüsszel- 
ben 1781  szept.  7.,  megh.  Prágában  1851  ápr.  19. 
Nagybátyjától  1803.  nagy  vagyont  örökölt.  Be- 
utazta Dél-Európát  s  visszatérte  után  a  tudomá- 
nyoknak és  az  üveggyártásnak  szentelte  magát. 
A  legszebb  kristályüveg  és  színes  üveg  cseh 
gyáraiban  készült  és  ugyanott  készül  az  általa 


föltalált  hialit  is.  Vejével,  Deym  gróffal,  részt 
vett  az  1848  júniusi  fölkelésben,  amiért  a  bécsi 
kormány  a  hradsini  várba  záratta.  Júliusban  azon- 
ban kiszabadult,  de  Prágát  el  kellett  hagynia, 
mire  Rothenhaus  várába  vonult  vissza.  Számos 
természettudományi,  filozóflai  és  nomzetgazda- 
ságtani  müvet  írt. 

2.  Kari  Bonaventura  de  Longueval,  Vaux 
báró,  B.  gróf,  a  császári  hadak  kiváló  vezére  a 
30  éves  háború  korában,  szül.  Arrasban  1571.,  el- 
esett Érsekújvár  előtt  1621  jul.  10. 1618-ban  mint 
a  császári  hadseregek  fővezére  a  felkelt  csehek 
ellen  vonult,  s  elfoglalta  Budweist.  1619-ben 
pedig  megverte  Mansfeldet  Netolitz  mellett.  Mi- 
dőn híre  járt,  hogy  Bethlen  Gábor  (1619)  felkelt 
és  É. -Magyarországon  át  Bécsnek  siet,  B.  Lun- 
denburg  vidékén  Dampierre-rel  egyesült  és  meg- 
akadályozta a  floridsdorfl  hídfőig  előnyomult 
Bethlent  abban,  hogy  a  Dunán  hidat  verjen,  de 
azt  nem  tudta  megakadályozni,  hogy  Bethlen  al- 
vezére, Rhédei,  kopjás  lovasaival  Hainburgnál  ne 
keljen  át  a  Dunán,  aki  azután  Köpcsóny  mellett 
B.  előhadát  szójjelverte.  Bethlen  és  B.  között 
azonban  nem  került  a  dolog  nyilt  csatára,  mert 
Homonnay  betörésének  hírére  Bethlen  vissza- 
vezette hadait  és  fegyverszünetet  kötött  a  csá- 
szárral (1620  febr.).  1621  elején  B.  elbo^ísáttatá- 
sát  kérte  II.  Ferdinándtól,  aki  őt  a  gratzeni,  ro- 
senbergi  és  több  más  elkobzott  cseh  birtokkal 
ajándékozta  meg.  Azonban  még  ugyanazon  év 
tavaszán  B.  ismét  a  sereg  élére  állva,  a  pozsonyi 
vár  megvétele  után  Nagyszombat,  majd  Érsek- 
újvár alá  vonult,  melynek  ostroma  közben  Hor- 
váth István  kopjás  lovasai  júl.  10.  elfogták  és 
nehogy  megszökjék,  megölték.  V.  ö.  Weyhe- 
Eimke,  Kari  Bonaventura,  Gráf  v.  B.  (Wien  1876); 
Olchváry,  Bethlen  Gábor  első  hadjárata  (Hadtör- 
ténelmi Közlemények  1890). 

Bura,  régi  görög  város  Áchája  peloponnézusi 
tartományban.  Kr.  e.  373.  Helike  szomszéd  város- 
sal együtt  földindulás  következtében  romba  dőlt, 
de  nemsokára  felépült. 

Buráét,  1.  Burját. 

Buráltunguz,  néptörzs,  1.  Birár. 

Burán  v.  burján,  Oroszország  pusztáin  és 
Szibéria  tundráin  dühöngő  vihar.  A  lakosok  a 
nyári  B.-t  a  télitől  megkülönböztetik ;  az  elsőt 
rekkenő  hőség  és  a  napot  elsötétítő  porfellegek 
jellemzik,  a  por  ilyenkor  még  zárt  ajtókon  és  ab- 
lakokon is  behatol  az  emberi  lakásokba;  a  téli 
B.  veszedelmesebb,  mert  dermesztő  hóvihar,  mely 
a  szabadban  való  tartózkodást  és  tájékozódást 
lehetetlenné  teszi.  Évenként  emberben  és  állat- 
ban sok  kárt  okoz.  Az  északszibériai  tundrákon 
furga  a  neve. 

Buranello,  olasz  zeneszerző,  1.  Galuppi. 

Burano,  város  Velence  olasz  tartományban, 
Velencétől  8  km. -re,  a  lagúnák  közt  egy  szigeten, 
(1900)  8169  lak.,  akik  közt  a  férílak  halászattal,  az 
asszonyok  csipkekészítéssel  foglalkoznak.  Plébá- 
niatemplomában értékes  festmények  vannak. 

Buratit  (ásv.),  bázisos  réz -cinkkarbonát,  rende- 
sen egy  kevés  mészoxid  is  van  benne ;  rokon  az 
aurikalcit-tal.  Rostos,  tűs  halmazokban,  zöld 
színű.  Nálunk  Rézbányán,  Moraviczán  és  Moldo- 
ván  találták,  azonkívül  ismeretes  az  Uraiból 


Burattini 


—     113 


Burckhardt 


(Loktevszk),  Franciaországból  (Chessy),  Tosca- 
nából (Volterra)  ós  a  Vogézekböl  (Pramont).  De- 
lesse  nevezte  el  (1847)  Burát  után. 

Burattini  (ol.),  a  bábjáték  alakjainak  neve, 
1.  Bábszínház. 

Burbage  (ejtsd :  barbedzs),  Richárd,  Garrick  előtt 
az  angolok  legnagyobb  színésze,  Shakespeare 
barátja  és  a  nagy  shakespearei  szerepek  kreálója, 
szül.  1566.  Warwiekshireben,  megh.  1619.  A 
kortársak  nem  győzik  öt  eléggé  magasztalni.  Ben 
Jonson  híres  drámaíró  és  kritikus  szerint  Roseius 
ékesszólását  párosította  Aesop  komolyságával. 
Legkiválóbb  szerepe  volt  III.  Richárd.  B.  nemcsak 
mint  színész,  hanem  mint  festó  és  rajzoló  is  ki- 
váló volt.  Társtulajdonosa  volt  a  Globe  és  Black- 
friars-színháznak  s  nagy  vagyont  szerzett. 

Bar  bank,  Luther,  amerikai  növénytermesztő, 
szül.  18i9.  Lancasterben  (Massachusetts  állam- 
ban), kinek  a  haszonnövények  terén  létesítendő 
új  változatok  vagy  fajvegyülókek  képezték  fő- 
törekvését.  Különösen  három  alkotása  alapította 
meg  világraszóló  hírnevét :  1.  a  B. -burgonya ;  2. 
a  tüskétlen  takarmány-kaktusz ;  3.  a  csonthéjnél- 
küli B. -szilva.  Nagyhorderejű  termesztési  irá- 
nyainak móltánylásakópen  Carnegie  50,000  K.-t 
bocsátott  rendelkezésére  kísérleteinek  anyagi  tá- 
mogatására. 

Burchard-Bélaváry  Konrád,  a  főrendiház 
tagja,  a  Pesti  Hengermalom-társaság  volt  igaz- 
gatója, később  elnöke,  szül.  Eperjesen  1837  márc. 
23.  A  kollégium  elvégzése  után  kereskedelmi  pá- 
lyára lépett.  Több  évi  külföldi  útról  hazatérvén, 
a  gr.  Széchenyi  István  alapította  Pesti  Henger- 
malom szolgálatába  lépett,  ahol  szakértelme  és 
szorgalma  által  nemsokára  igazgatóvá  emelke- 
dett. Kiváló  érdemeket  szerzett  a  magyar  ma- 
lomipar fejlesztésében  és  a  magyar  lisztkivitel 
megteremtésében.  Ó  alkotta  meg  az  Országos 
magyar  malomegyesületet  is,  melynek  fennállá- 
sáig elnöke  volt.  Az  1885-iki  országos  kiállítás 
malomipari  szakosztályáról  terjedelmes  jelentést 
adott  ki  könyvalakban.  A  főrendiház  újjászerve- 
zésekor a  legelső  kinevezett  öt  tag  közt,  mint  a 
nagyipar  képviselőjét,  a  király  őt  is  e  méltóságra 
emelte. 

BuTchard  dekrétuma,  Burchard  wormsi  püs- 
pöknek (megh.  1025.)  nagy  egj^házjogi  forrás- 
gyűjteménye, amelyet  CollectariumBurchardi  és 
Magnum  Decretorum  volumennek  is  neveznek. 
A  gyűjteményt  Burchard  1012  és  1022  között  ké- 
szítette a  wormsi  prépostnak,  Brunichonak  kez- 
deményezésére.a  munkában  segítette  Gembloursi 
Olbert.  A  gyűjtemény  rendeltetése  az  volt,  hogy 
az  egyházmegye  papságának  és  a  papi  jelöltek- 
nek az  egyházfegyelem  kérdéseiben  útmutatásul 
szolgáljon. 

Burchardt,  Hermann,  német  keleti  utazó, 
szül.  1857.  Berlinben,  meggyilkolták  1909.  Jemen 
arábiai  tartományban,  Taisz  közelében.  Keres- 
kedő volt  és  már  akkor  sokfelé  utazott ;  szülei- 
nek halála  után  felhagyott  a  kereskedéssel  s  ki- 
zárólag utazásra  adta  magát,  bejárta  és  tanul- 
mányozta Egyiptomot,  Tuniszt,  Marokkót,  majd 
Indiába,  innen  Ausztráliába  ment.  Hosszabb  ideig 
élt  Damaszkuszban,  ahol  teljesen  beleélte  magát 
a  török-arab  népéletbe.  1903ban  járta  be  először 

Révai  Nagy  Leteikona.  IV.  köt. 


Jement  s  útjáról  beszámolt  a  berlini  Gesellschaft 
für  Erdkunde  folyóiratában ;  nagyszámú  keleti 
fényképekből  álló  gyűjteménye  a  berlini  keleti 
szemináriumba  került. 

BuTchiello  (ejtsd :  burkieiio),  Domenico,  érdemét 
meghaladó  módon  híressé  vált  olasz  népköltő, 
szül.  1390  táján,  megh.  Rómában  1448.  Foglal- 
kozására nézve  borbély  volt ;  furcsa,  gyakran 
trágár  és  néha  érthetetlenül  bizarr  verseivel  a 
maga  korában  nagyon  emlegetette  tette  nevét, 
sőt  írásmodorának  {stile  hurchiellesco)  számos 
utánzója  is  akadt.  V.  ö.  Mazzi,  II  Burchiello 
(Bologna,  Romagnoli). 

Burckhard,  Max,  osztrák  író,  jogtudós  ós  szín- 
házigazgató, szül.  Korneuburgban  1854  júl.  14. 
Eleinte  a  hivatalnoki  pályán  működött,  mígnem 
1890.  a  Burgszinház  titkára,  s  utóbb  annak  igaz- 
gatója lett.  1897-ben  váratlanul  elbocsátották  ós 
a  közigazgatási  törvényszék  tagjává  nevezték  M. 
Munkái :  System  des  österr.  Privatrechts  (3  köt., 
Wien  1883—89),  melyben  B.  megkísérli  Darwin 
teóriáját  a  morál  és  a  jog  terére  alkalmazni  és 
mind  a  kettőt  természetes  fejlődés  eredményeként 
feltüntetni.  Továbbá :  Zur  Reform  der  juristischen 
Studien  (1887);  Gesetze  und  Verordnungen  in 
Kultussachen  (1887,  2.  köt.,  3.  kiad.  1895);  Volks- 
sehulgesetz  (2.  köt.,  2.  kiad,  1893);  Leitfaden  der 
Verfassungs-Urkunde  der  österr.-ungar.  Monar 
chie  (2.  kiad.  189;^) ;  Ásthetik  und  Socialwissen- 
schaft  (1895) ;  Das  Recht  des  Sehauspielers  (1896): 
Das  Lied  vom  Tannháuser  (romantikus  költe- 
mény, 1888).  írt  azonfelül  több,  szatirikus  vonat- 
kozásokkal átszőtt  színművet,  mint  Die  Bürger- 
meisterwahl  (1898),  melyben  az  osztrák  közigaz- 
gatás ferdeségeit  gúnyolja.  Szellemesek  kisebb 
dolgozatai :  Quer  duroh  das  Lében  (50  cikk,  1907). 
Utolsó  müvei :  lm  Paradies  (szinmü  1906) ;  Die 
verílixten  Frauenzimmer  (vígjáték  1909);  Die 
Insel  der  Selicen  (regény  1908) :  Trinacria  (regény 
1910). 

Burckhardt,  1.  Heinrich,  erdőgazda,  szül. 
1811  febr,  26.  Adelebsenben,  megh.  mint  porosz 
főerdőmester  1879  dec.  14.  Hannoverben.  Szer- 
kesztette az  Aus  dem  Walde  c.  erdészeti  folyó- 
iratot (1865-től).  Legjelesebb  müve  Sáen  u.  Pflan- 
zen  címen  jelent  meg  (Hannover  1855, 6  kiad .  Trier 
1892),  s  egyike  a  legkiválóbb  erdőműveléstani 
munkáknak.  Számos  más  erdészeti  művet  is  írt. 

2.B.,  Jákob,  svájci  tudós,  szül.  Baselben  1818 
máj.  25.,  megh.  1897  aug.  8.  A  baseli  egyetemen  a 
történet  és  művészettörténet  tanára  volt.  Kultúr- 
és  művészettörténeti  művei  rendkívül  erős  ha- 
tást gyakoroltak  és  különösen  az  olasz  renais- 
sance  jelentőségét  terjesztették  igen  széles  kör- 
ben. A  legnevezetesebbek :  Der  Cicerone,  eine 
Anleituns:  zum  Genuss  der  Kunstwerke  Italiens 
(Basel  1855,  10  kiad.  Leipzig  1909.  Kiadták  Bode 
W.  és  Pabriczy) ;  Die  Kultur  der  Renaissance  in 
Italien  (Basel  1860,  8  kiad.  Leipzig  190i);  Ge- 
schichte  der  Renaissance  in  Italien  (Stuttgart 
1867,  3  kiad.  1891).  Halála  után  jelentek  meg : 
Erinneningen  aus  Rubens  (Basel  1898) ;  Beitrage 
zur  Kunstgeschichte  von  Italien  (u.  o.  1898); 
Griechische  Kulturgeschichte(Berl.  1898—1900) : 
Weltgeschichtli(!he  Betrachtungen  (Berlin  és 
Stuttgart  1905).  Magyarul  megjelent  tőle :  A  re- 


Burckmalr 


-     114    — 


Burdeau 


naissancekori  műveltség  Olaszországban.  Ford. 
Bánóczi  József.  (Budapest  1896,  Akad.)  V.  ö. 
Hanel  C,  Skizzen  u.  Vorarbeiten  zu  einer  wis- 
senschaftlichen  Biographie  J.  B.-s(Leipz.  1908); 
JoelK.,J.B.  als  Geschichtsphilosoph  (Basel  1910). 

3.  B..  Johann  Kari,  csillagász,  szül.  Lipcsében 
1773  ápr.  30.,  megh.  Parisban  1825  jún.  22. 
1797-ben  Parisba  került ;  1799.  a  Bureau  des 
longitudes  segédcsillagászává  nevezték  ki,  1807. 
a  hadi -iskolai  csillagvizsgáló  igazgatója.  Lefor- 
dította Laplace  Mécanique  cóleste  című  munká- 
ját németre  (Berlin  1800—1802,  2  köt.),  1812.  ki- 
adott holdtáblái  a  Hansen-féle  táblák  megjelené- 
sóig a  legjobbak  voltak. 

4.  B,,  Johann  Ludwig,  utazó,  szül.  Lau- 
sanneban  1784.,  megh.  Kairóban  1817.  A  londoni 
Afrikai-társaságmegbizásából  utazott  Afrikában. 
Máltából  1809.  indult  el  mohamedánusnak  öl- 
tözve Ibrahim  sejk  álnéven  és  harmadfél  évet 
töltött  az  arab  nyelv,  történet,  földrajz  és  az  iszlám 
tanulmányozásával  Aleppóban,  Damaszkuszban ; 
1810— 12-ig,  beutazta  a  Libanont  és  Haurant, 
átkutatta  a  Jordántól  K.-re  eső  vidéket  és  1812 
őszén  Kairóba  jutott.  Onnan  Mehemed  Ali  aján- 
latával Nubiába  utazott  és  európaitól  addig  nem 
járt  úton  Berberből  Szuakimba  jutott.  Azután  át- 
hajózott Dzsiddába.  Mekkában  négy  hónapot  töl- 
tött. 1815-ben  Medinán  és  Szuezen  át  visszatért 
Kairóba.  1816-ban,  mikor  Kairóban  a  pestis  pusz- 
tított, a  Szinai  félszigeten  járt.  Miután  Kairóba 
visszatért,  naplóinak,  mennyiségtani  és  termé- 
szettudományi iratainak  rendezése  közben  halt 
meg.  A  londoni  földrajzi  társaság  birtokában 
levő  naplóiból  megjelentek:  Travels  in  Nubia 
(1819,  német.  1823.  Weimar);  Travels  in  Syria 
andthe  HolyLand(1822,  németül  1823—24.  u.  o.); 
Travels  in  Arábia  (1829,  németül  1830,  u.  o.) ; 
Notes  on  the  Bedouins  and  Wahabys  (1880, 
német.  1831,  u.  o.) ;  Arabic  proverbs  (1831,  német. 
1834,  u.  0.).  V.  ö.  Beitráge  zu  Burckhardtá  Lében 
und  Charakter  (Basel  1828). 

Burckmair,  Hans,  1.  Burgkmair. 

Burcsella  (nem.  Leichter  v.  Lichter,  ol.  alleggio 
V.  peatta,  franc,  allége,  ang.  lighter),  oly  több- 
nyire laposfenekü,  födetlen  vizi  járómüvek,  me- 
lyek erősen  megterhelt  hajók  rakományát  átve- 
szik, hogy  azok  sekély  kikötőkbe,  folyókba  be- 
futhassanak ;  továbbá  mindennemű  árúknak  a 
horgonyzó  hajókra  v.  hajókról  való  be-  és  kira- 
kodására szolgálnak;  a  legnagyobb  B.-k  1000 
tonna  hordképességgel  bimak. 

Burda  (ar.)  a.  m.  köpeny,  különösen  az,  melyet 
a  mohamedánusok  hagyománya  szerint  a  prof  éta 
Ka'b  b.  Zuheir  költőnek,  ki  őt  azelőtt  gúnyversei- 
vel üldözte  volt,  ajándékozott,  midőn  híveként 
hozzászegődve  BO'nat  Szu'ád  kezdetű,  költemény- 
nyel magasztalta.  Az  abbászida  kalifák  ez  öltönyt 
állítólag  megszerezték  és  uralkodói  jelvényül 
használták.  Noha  ezt  .a  bagdadi  kincstárban 
őrzött  ereklyét  1258.  Bagdad  bevételekor  a  mon- 
golok megsemmisítették,  kalifái  árnyméltóságuk 
érdekében  az  egyiptomi  abbászidák  azt  hitették  el 
a  néppel,  hogy  a  B.  náluk  is  megvan.  Ez  az  állító- 
lagos ereklye  1520.  Egyiptom  meghódítása  után 
a  török  szultánok  birtokába  került  ós  azóta  khirka- 
i-serif  fnemes  ruha)  néven  minden  év  ramazán 


hó  15-én  az  udvar  ós  a  köznép  vallásos  tisztelet- 
tel közeledik  feléje.  Ka'b'  aköpenykölteményéto 
francia  fordítással  és  kommentárral  legújabban 
(Alger  1910)  Basset  adta  ki.  E  régibb  B.  köl- 
teményen kívül  ugyané  néven  ismeretes  még  Al- 
Busziri  arab  költőnek  (megh.  Kairóban  1295  kö- 
rül) ugyancsak  a  prófétát  magasztaló  és  a  moha- 
medánusok pietással  tisztelt  költeménye,  mely- 
nek fejében  a  legenda  szerint  a  költő  álmában 
a  prófétától  köpenyét  nyerte  jutalmul.  E  csudás 
ajándékról  szóló  legenda  miatt  bűbájos  hatásokat 
tulajdonítanak  a  költeménynek ;  misztikus  érte- 
lemben magyarázzák,  amulettekre  használják 
egyes  verseit.  Vele  kísérik  a  mohamedánus  halot- 
takat utolsó  útjukon.  E  költemény  legelső  ki- 
adását latin  fordítással  magyar  tudós  nyújtotta : 
Uri  János  (Carmen  mystieum  Borda  dictum  stb., 
Leiden  1761,  2.  kiad.  Utrecht  1777). 

Burdach,  1.  Ernst,  német  anatómus,  szili.  Lip- 
csében 1801  febr.  25.,  megh.  Königsbergben  1876 
okt.  10.  Tanulmányait  a  königsbergi  egyetemen 
végezte,  u.  o.  lett  magántanár,  1844.  pedig  rendes 
tanár  a  bonctanból.  Munkái :  Beitrag  zur  mikros- 
kopischen  Anatomie  der  Nerven  (Königsberg 
1837).  Atyjának  (1.  B.  2.)  Anthropologie  für  das 
gebildete  Publicum  c.  könyvét  átdolgozva  2.  ki- 
adásban kiadta  (Stuttgart  1849).  Az  atyja  által 
szerkesztett  fiziológia  Vl-ik  kötetében  annak  mun- 
katársa volt.  Kisebb  dolgozatai  a  normál  és 
patológiai  anatómiára  vonatkoznak. 

2.  B-,  Kari  Friedrich,  német  flziológus,  B.  1. 
atyja,  szül.  Lipcsében  1776  jún.  12.,  megh.  Königs- 
bergben 1847  júl.  16.  Előbb  a  dorpati,  1815.  a 
königsbergi  egyetem  tanára.  Már  fiánál  említett 
munkáin  kívüli  fontosabb  könyvei :  Vom  Bau  u. 
Lében  des  Gehirns  u.  Rückenmarks  (Leipzig  1810); 
Enzyklopádie  der  Heilwissenschaft  (u.  o.  1810— 
1812  m.  köt.). 

3.  B.,  Konrád,  német  filológus,  született  Kö- 
nigsbergben 1859  máj.  29.  1892-ben  a  német 
nyelv  és  irodalom  rendes  tanára  lett  a  hallei  egye- 
temen. 1902  óta  a  tanítás  alól  fel  van  mentve,  s 
mint  a  berlini  tud.  akadémia  tagja  kizárólag  a 
tudománynak  él.  Különösen  a  német  irodalmi 
nyelv  kialakulásának  történetével  s  középfelnémet 
művelődéstörténeleramel  foglalkozik.  Munkái : 
Reinmar  der  Alté  und  Walther  von  der  Vogel- 
weide  (Leipzig  1880) ;  Die  Einigung  der  neuhoch- 
deutschen  Schriftsprache  (u.  o.  1884);  Vom  Mittel- 
alter  zur  Reformation  (u.  o.  1892) ;  Walther  von 
der  Vogelweide  (u.  o.  1900);  Berieht  über  For- 
schungen  z.  Urspr.  d.  neuhoehd.  Schriftsprache 
(1903) ;  Die  álteste  Gestalt  des  westöstl.  Divans 
(1904) ;  Satzrhytmus  d.  deutschen  Prosa  (L,  1909) ; 
Sinn  u.  Ursprung  der  \yorte  <cRenaissance»  und 
«Reformation»  (1910).  Ő  a  weimari  nagy  Luther- 
kiadás nyelvészeti  munkatársa  is. 

Burdach-féle  köteg,  a  gerincvelő  hátsó  köte- 
gében lévő  rostcsomó,  melyben  a  központba  ve- 
zető, centripetális  pályák  haladnak,  1.  Gerinc- 
velő. 

Burdeau  (ejtsd:  biirdó),  Auguste  Laurent,  francia 
bölcsész  és  radikális  politikus,  szül.  Lyonban  1851 
szept.  10.,  megh.  1894  dec.  12.  Parisban.  1870-ben 
mint  önkéntes  harcolt,  de  Sédan-nál  a  németek 
elfogták.  A  háború  után  Saint-Etienneben  a  íilo- 


Burdekin 


—     115 


Bureau  des  lonsrltudes 


zóflát  adta  elő.  1880-ban  Parisba  hívták  a  Louis 
le  Grand  líceumhoz.  1885-ben  megválasztották 
képviselőnek.  Lefordította  Spencer  Herbert  Es- 
say-ót  (1877-83,  3  köt.),  továbbá  Schopen- 
hauer Grundprobleme  der  Ethik  (1888,  3  kiad.) 
és :  Die  Welt  als  Wille  und  Vorstellung  (1888,  2 
köt.)  c.  müveit.  1882-ben  kidolgozta  a  L'instruction 
morale  h  l'école  c.  munkát.  1892-ben  a  közmun- 
kák minisztere  lett  a  Loubet- kabinetben,  majd  a 
tengerészeti  minisztérium  vezetését  vette  át,  de 
már  1893.  a  Loubet-minisztérium  többi  tagjaival 
állásáról  lemondott.  Utolsó  művei :  Les  Camots 
(1888);  L'AIgérie  en  1891  (1892)  és  Devoir  et 
patrie  (1893).  V.  ö.  Simond,  Histoire  d'un  eufant 
du  peuple,  A.  B.  (Paris  1895). 

Burdekin  (ejtsd :  bördkin),  folyó  Queensland  brit- 
ausztráliai  gyarmatban ;  a  d.  sz.  18°  alatt  ered, 
nagyobbára  sivatag- vidéken  folyik  keresztül ;  a 
Beliando  fölvétele  után  a  19<>  30'  s  I90  50'  közt 
több  ágban  a  Csendes-óceánba  torkollik.  Leichardt 
(1845),  Dalrymple  (1859)  ós  Smith  (1860)  kutat- 
ták át. 

Btirdettíejisd:  bördett),  Fruncis,  sir,  angol  politi- 
kus, szül.  1770  jan.  25.,  megh.  Londonban  1844 
jan.  23.  Miután  Európát  beutazta,  a  gazdag  Coutts 
bankárnak  leányát  vette  nöűl.mire  a  parlamentbe 
sikerült  jutnia  (1796),  amelynek  azután  36  éven  át 
tagja  volt.  Eleinte  a  whig  ellenzékhez  tartozott 
és  választóihoz  intézett  nyilt  levele  miatt  egy  pár 
hónapra  el  is  zárták.  A  katolikusok  emancipáció- 
ját 8  a  reformbillt  melegen  felkarolta,  de  azután 
váratlanul  a  tory-párthoz  szegődött.  Leánya  B.- 
Coutts  Angéla  Georgina  (1.  0.). 

Burdett- Coutts,  Angéla  Georgina,  bárónő, 
lllantrop,  akit  Angolországban  a  jótékonyság 
királynőjének  neveztek,  szül.  1814.,  ápr.  25., 
megh.  1906  dec.  30.  Londonban.  A  B.-cég  bank- 
üzletét és  több  millió  fontra  rágó  vagyonát  örö- 
költe, melynek  alapját  öregatyja :  Thomas  Coutts 
vetette  meg  s  atyja  Francis  Burdett,  a  szókimondó 
liberális  képviselő  fejlesztette.  Minden  jövedelmét 
jótékonycólra,  szegény  irek,  skótok,  munkások 
és  nyoraorultak  segítésére,  szegény  gyermekek 
kitaníttatására,  kivándorlók  megtelepedhetésé- 
nek  előmozdítására,  különböző  jótékonysági  inté- 
zetek es  iskolák  alapítására  fordította.  Eduárd 
király  anyja,  Viktória  királynő  után  Anglia  első 
asszonyának  nevezte.  1871.  bárói  rangra  emel- 
ték. Férje,  B.  William,  a  parlament  tagja. 

Burdia  Szilárd,  orsz.  képv.,  szül.  1861  szept. 
7.  Karánsebesen.  Tanulmányait  Budapesten  vé- 
i^pzte.  1885-ben  Karánsebesen  rendőrkapitány. 
1887.  városi  tanácsos,  1896.  polgármester  lett, 
mely  tisztét  1904-ig  viselte.  Polgármesteri  mű- 
ködése alatt  a  magyarság  érdekeinek  és  a  békés 
egyetértésnek  sok  szolgálatot  tett  a  nemzetiségi 
harcok  közepette;  viszont  mint  a  13- ik  bánáti 
román  ezredből  alakult  vagyonközösség  elnöke, 
e  vagyonközösség  gyarapításában,  valamint  a 
görög  keleti  román  egyházi  élet  emelése  körül 
is  sok  érdemet  szerzett.  1906-ban  udvari  taná- 
csosi méltóságot  kapott.  A  karánsebesi  választó- 
kerületben 1906.  alkotmánypárti,  1910.  nemzeti 
munkapárti  programmal  választották  meg  orsz. 
képviselővé. 

Burdigala,  latin  neve  Bordeauxnak  (1.  0.). 


Borda  (hurdó),  bortartó  tömlő  neve  a  hétfalusi 
csángóknál  és  részben  a  háromszéki  székelyeknél, 
melyet  többnyire  juhbőrből  szoktak  készíteni. 
Valószínűleg  a  régi  kunoknál  volt  használatban 
s  tőlük  vették  át  a  csángók  meg  az  oláhok,  akik 
«burduf»-nak  nevezik. 

Burdur  (Buldur),  ázsiai  Törökország  Konia 
vilajetje  egyik  szandzsákjának  főhelye,  közel  a 
tőle  D.-re  fekvő  azonos  nevű  sóstóhoz,  melynek 
az  ókorban  Askania  Limne  volt  a  neve ;  12,000 
lak.,  akiknek  háromnegyed  része  mohamedánus, 
egy  negyede  pedig  görög  és  örmény  keresztény. 
Környékéről  sok  gabonát  szálUtanak  vasúton 
Szmimába ;  van  sok  szövőgyára  is. 

Burdwan  (Bardwan),!.  a  tulajdonképi  Bengália 
hat  kommisszáriátusának  egyike  Brit-Indiában, 
Csota-Nagpur,  Beliar,  Radzsah,  a  Prosidency-divi- 
siou  és  a  Bengáliai-öböl  közt.  36,145  km«  terü- 
lettel, (1901)  8.244,847  lak.,  akik  közt  6.429,150 
hindu,  999,191  mohamedánus  és  6268  keresztény; 
B.  nagyobbára  sík  és  rendkívül  termékeny  vidék ; 
az  egész  egy  nagy  kert.  Vizeit  a  Baghirati  és  a 
Hugli  veszi  föl.  Főiermékei  a  rizs,  indigó  ós  ópium. 
A  bengáliai  főkormányzó  felügyelete  alatt  álló 
commissioner  kormányozza.  5  disztriktusra  oszlik; 
ezek:B.,  Bankura,  Birbhum,  Hugli,  Howrah  ós 
Midnapur.  —  2.  B.  fővárosa,  a  Damudah  partján, 
vasút  mellett,  (1901)  35,785  lak.,  a  címzetes  rádzsa 
székhelye,  annak  nagy  palotájával,  amelyet  egy 
park  és  állatkert  vesz  körül,  selyemkészítéssel ;  a 
108  templomból  álló  Sivoraja  és  a  Pirbaharam 
nevű  hindu  szentélyekkel. 

Boré,  francia  f enhatóság  alatt  álló  dombos  vidék 
Szenegambiában,  a  felső  Niger  környékén,  arany- 
mosással. Lakói  man dingók,  kiknek  leghatalma- 
sabb törzsfejedelme  Didiben  lakik. 

Bureau  (franc,  ejtsd:  bUró)  a.  m.  íróasztal,  író- 
szoba, V.  hivatal. 

Bureau  central  des  Associations  de 
la  presse,  a  különböző  országok  hírlapíró- 
egyesületeinek  közös  érdekeit  védő  központi  bi- 
zottság, mely  évenkint  egyszer-kétszer  más-más 
európai  városban  tartja  üléseit  s  határozatait  idő- 
höz nem  kötött  megjelenésű  Bulletinjében  közli. 
Magyarországi  szindikátusi  tagja  Rákosi  Jenő. 

Bureaucratle,  1.  Bürokrácia. 

Bureau  des  longitndes.  A  francia  nemzeti 
konvent  1795  jun.  24.  kelt  törvényével  szervezte 
a  B-t,  alája  rendelvén  a  párisi  nemzeti  csillagvizs- 
gálót, a  volt  katonai  iskolát  s  az  összes  a  nemzet 
tulajdonában  levő  csillagászati  műszereket  Tagjai 
voltak :  2  matematikus,  4  csillagász,  2  tengerész, 
1  geográfus  ós  egy  mechanikus.  1874  márc.  15-iki 
törvénnyel  újra  szervezték  az  intézetet,  felada- 
tául tűzvén  ki  1.  asztronómiai  műszerek  ós  éez 
lelési  módok  javítását ;  2.  a  fizikai  asztronómia, 
árapály  és  földmágnesség  tanulmányozása  tekin- 
tetében való  instrukciók  kiadását ;  3.  a  Föld 
alakja,  fizikája  v.  a  csillagászat  érdekében  szük- 
ségesnek ítélt  expedíciók  kezdeményezését  és  elő- 
készítését ;  4.  az  égitestek  mechanikájának  hala- 
dását és  a  Nap,  Hold  és  a  bolygók  tábláinak  töké- 
letesbítését ;  5.  utazók,  csillagászok  geográfusok 
és  tengerészek  által  az  intézettel  közölt  és  tőle 
jóváhagyott  fontos  munkálatok  közzétételét.  A 
kormányzatnak  véleményt  mond  ameglevő  vagy 


Bureja 


116    — 


Burgdorf 


új  obszervatóriumok  és  tudományos  expedíciók 
ügyében ;  ilyeneknek  tanáccsal  szolgál,  műsze- 
reiket ott  megvizsgálja.  Kiadja  a  Connaissance 
destemps-ot ;  az  Annuaire-t  és  Annaleseket.  Van 
14  rendes,  3  rendkívüli,  20  levelező  tagja,  1  ad- 
junktusa, 2  technikus  szakértője,  10  kalkulátor  ja, 
s  1  könyvtárosa. 

Bureja,  az  orosz-szibériai  Amur  tartományban 
az  Amur  vizének  mellékfolyója,  a  B.  hegység- 
ben fakad,  miután  a  270  km.  hosszú  Njumant  föl- 
vette, a  tunguzok  Njuman-birának  nevezik.  Szko- 
bolcinánál  ömlik  az  Amurba.  Hossza  771  km., 
melyből  287  km.  hajózható. 

Bureja-hegység,  hegylánc  a  szibériai  Amur- 
tartomány  K.-i  részén,  az  54—48°  é.  sz.  közt, 
legnagyobb  magassága  1500  m. 

Buren  (ejtsd:  bjum),  Martin  van,  az  Egyesült- 
Államok  8-ik  elnöke,  szül.  Kinderhookban  (New 
York  állam)  1782  dec.  5.,  megh.  1862  júl.  24. 
Hollandi  bevándorlók  gyermeke  volt.  1803-ban 
ügyvéd  lett,  1809.  pedig  Hudsonban  a  demokrata 
párt  élére  állott.  Mint  a  new-yorki  törvényhozó 
gyűlés  tagja  (181 2)  nagy  erélyt  fejtett  ki  az  Anglia 
ellen  viselt  háborúban.  1821.  és  1827.  a  washing- 
toni kongresszus  tagjának  választották.l829-ben 
New  York  kormányzója  lett,  1830.  államtitkár, 
1832.  a  köztársaság  alelnöke  és  1837.  elnöke. 
Eletét  megírta  Dorsheimer  az  American  states- 
men  c.  müvében  (Boston  1885) ;  utóbb  Shephard 
(Boston  1888),  majd  Bancroft  George  (New  York 
1889). 

Búr-erdő,terjedelme8fenyveserdőség  Pozsony 
vm  egy  ében,  a  Kis-Kárpátokés  aMorva  folyó  közt. 
Búrszentmiklós  és  Detrekőesütörtök  közt.  Pálffy 
herceg  tulajdona. 

Búrét,  1.  Burvi. 

Burford  (ejtsd:  börford),  mezőváros  Angolország 
Oxford  grófságában,  Oxfordtól  27  km.  É.-ra,  (i9io) 
3576  lak.,  régi  csúcsíves  templommal,  latin  isko- 
lával. Az  angolszász  uralkodók  korában  Beoig- 
ford  volt  a  neve.  7ö2-ben  Cuthred  wessexi  király 
itt  megverte  Ethelbaldot,  Mercia  királyát. 

Burg,  több  város  neve  Poroszországban ;  köz- 
ttik a  legjelentékenyebb :  l.Ban  der  Ihle,  járási 
székhely  Magdeburg  kerületben,  az  Ihle  folyó  ós 
csatorna  mellett,  (i9io)  24,082  lak.,  akik  közül  so- 
kan utódai  a  francia  hugenotta  menekülteknek. 
B.-nak  virágzó  posztó-,  bőr-  és  keztyüipara,  több 
sörgyára,  vasöntője,  gépgyára  van ;  I.  Vilmos 
császár  és  Bismarck  emlékszobrai  díszítik.  — 
2.  B;  a  düsseldorfi  kerületben,  a  Wupper  mel- 
lett, gép-,  papír-  és  pokrócgyárral,  (i9oo)  1482  lak., 
régi  várát,  mely  a  XIII.  sz.-ban  a  Berg  grófok 
székhelye  volt,  újjáépítették  és  múzeummá  ala- 
kították át.  —  3.  jB.,  Schleswig  kerületben,  Feh- 
marn  sziget  főhelye,  tengeri  fürdővel,  kikötővel, 
(1900)  2911  lak.  —  4.  B.,  falu  Schleswig  herceg- 
ségben, Süd-Dithmarsehen  járásban,  a  keletten- 
geri csatorna  mellett,  (i9oo)  3460  lak. 

Burg,  Adam,  báró,  osztrák  matematikus  és 
technológus,  szül.  Bécsben  1797  jan.  28.,  megh. 
u.  0. 1882  febr.  1.  Fiatal  korában  atyjának  műhe- 
lyében az  asztalos-mesterséget  tanulta,  1810— 
1813-ig  a  képzőművészeti  akadémián,  1815.  a  mű- 
egyetemen tanult,  hol  1820.  tanársegéd  lett.  Mi- 
ntán néhány  évig  Salzburgban  mint  tanár  műkö- 


dött, 1828.  a  bécsi  műegyetemre  hívták  meg,  hol 
előbb  felsőbb  matematikát,  később  mechanikát  ós 
gépszerkezettani  adott  elő.  1849— 1852-ig  a  bécsi 
műegyetem  igazgatója  volt ;  de  midőn  ez  intéze- 
tet katonai  vezetés  alá  helyezték,  visszalépett  ós 
osztálytanácsosi  ranggal  a  kereskedelmi  miniszté- 
riumba keililt.  Művei :  Anfangsgründe  deranalyt. 
Geometrie,  (Wien  1824);  Handbuchder  geradlini- 
gen  und  sphárischen  Trigonometrie  (u.  o.  1826) ; 
Auílösung  algebraischer  Gleichungen  (u.  o.  1827); 
Ausführliehes  Lehrbuch  der  höhern  Mathematik 
mitbes.Rüeksichtauf  die  Zwecke  des  praktischen 
Lebens  (u.  o.  1832—33) ;  Compendium  der  höhern 
Mathematik  (3.  kiad.,  u.  o.  1859) ;  Compendium 
der  popularen  Mechanik  und  Maschinenlehre  (3. 
kiad.,  u.  0. 1855) ;  Lehrbuch  der  Maschinenlehre 
(u.  0. 1856) ;  Über  die  Wii  ksamkeit  der  Sicher- 
heitsventile  bei  Dampfkesseln  (u.  o.  186-'). 

Burgalhao,  gyémántot  tartalmazó  törmelék 
Braziliában. 

Burgasz  (görögül :  Pirgosz),  bolgár  kikötővá- 
ros a  12  km.-nyi  széles  és  15  km.-nyire  a  száraz- 
földbe benyúló  B.-i  öbölben,  a  Fekete-tenger  Ny.-i 
partjainak  e  legnagyobb  bemélyedésén,  a  Vaja- 
köi-i  és  Atanaszköi  i  lagúnák  közt,  domboldalban, 
(1900)  1 1,703  leginkább  bolg.  és  gör.  lak. ;  2  mecset- 
tel, bolgár,  görög  templommal,  zsinagógával 
Újabban  emelkedő  város.  Jó  kikötője  nincs,  csak 
hosszú,  fából  készített  kikötőhidakkal  ellátott 
révpartja ;  ezért  a  téU  viharok  idejében  a  hajók 
a  közeli  Csingene-kikö  tőben  kénytelenek  mene- 
déket keresni.  A  forgalmat  a  szófia— B.-i  vasút 
és  a  gőzhajó  járatok  közvetítik.  Kivisznek  gabo- 
nát, gyapjút,  faggyút,  vajat,  sajtot  és  rózsavizet. 
Az  Osztrák-magyar  monarchiának  alkonzula  van 
itt.  15  km.-nyire  tőle,  teljesen  kopár  helyen, 
Lodzsaköi  falunál  van  egy  42°  C.  melegvízforráe 
ós  az  Aitoszi -fürdő, az  «AitoskaLodzsa»,amelynek 
kupolás  fürdőházat  a  nagy  Szolimán  (1510-1566) 
szultán  építtette.  E  fürdőt  már  a  rómaiak  is 
ismerték.  Justinianus  megerősíttette  ;  ez  erődöt 
II.  Henrik  latin  császár  1206.  leromboltatta.  B.-t 
újabban  Bolgárország  hadi  kikötővé  is  átalakítja. 

Burgau,  bajor  város  Schwaben  kerületben, 
(1905)  2133  lak.  Közelében  gazdag  tőzegtelep,  a 
városban  szalag-  és  cérnagyár. 

Bargaaté  (franc, ejtsd:  burgoté),  gyöngyházzal 
kirakott  tárgyakat  jelent,  nevét  «le  burgau »)  szó- 
tól vette,  mely  franciában  gyöngykagylót  jelent. 
Laque  B.  nyugatázsiai,  többnyire  kinai  berakott 
gyöngyház-díszú  lak- munka. 

Burgdorf,  1.  az  ugyanily  nevű  kerület  székhe- 
lye Bern  kantonban,  az  Emme  és  vasút  mellett, 
szép  vidéken,  (1910)  9292  nagyobbrészt  ref.  lak., 
szép  fekvésű,  régiségeket  tartalmazó  kastéllyal, 
amelyben  Pestalozzi  1798.  nevelőintézetét  alapí- 
totta, gimnáziummal,  technikai  iskolával,  városi 
könyvtárral,  selyem-,  szalag-  és  damasztszövés- 
sel, 2  sörgyárral  és  3  malommal.  Innen  indult 
ki  1830.  az  a  mozgalom,  amely  Bern  arisztokra- 
tikus uralmát  megdöntötte.  —  2.  B.,  több  helység 
neve  Németországban  ;  a  legjelentékenyebb  :  B- 
in  Hannover,  járási  székhely  Lüneburg  porosz 
kerületben,  (1905)  4171  lak.,  gazd.  iskolával,  régi 
kastéllyal,  olaj-,  konzerv-,  keményítő-,  ezüstárú-, 
tészta-,  szeszgyárakkal,  gőzfürésszel. 


Burfirena 


-     117 


Burgronya 


Burgena,  1.  Banovd  stari. 

Burger,  1.  Fritz,  német  festő,  szül.  München- 
ben 1867  júl.  16.  Münchenben  és  Parisban  tanult, 
azután  szülővárosában,  majd  Beriinben  dolgozott 
ós  kivált  féiüarcképeivel  aratott  sikereket. 

2.  B.,  Johann,  svájci  rézmetsző,  szül.  Burg- 
ban  (Aarau)  1829  máj  31.  A  müncheni  akadémián 
Thatemek  volt  tanítványa.  Régi  és  újabb  meste- 
rek művei  után  készített  metszetei  közül  a  leg- 
jelesebbek: Rafael  Madonna  della  Seggiolája 
(1882) ;  Reni  Guido  Aurórája  (1887) ;  Pálma  Vecchio 
Szt.  Borbálája  (1889) ;  Rafael  Szt.  Ceciliája  (1892). 

3.  B.,  Ijudwig,  német  festő,  szül.  Krakóban 
1825  szept.  19.,  megh.  1884  okt.  22.  Eleinte  sok- 
szorosító művészettel,  majd  főleg  a  német  hábo- 
rúkra vonatkozó  illusztrációk  készítésével  foglal- 
kozott, élete  utolsó  évtizedeiben  azonban  berlini 
nyilvános  épületekben  nagy  dekoratív  falképeket 
is  festett. 

Burger  (ejtsd :  bUrger),  Schalk  Wülem,  búr  vezér, 
szül.  Lijdenburgban  1852.  Farmer  és  kerékgyártó 
volt,  1887  óta  tagja  a  néptanácsnak,  amelynek 
1895.  elnöke  is  volt,  1896  óta  a  végrehajtó  ta- 
nács tagja.  1898  elején  Krüger  ellen  az  iparosok 
elnökjelöltje  volt.  Az  Angolországgal  folyt  há- 
ború kitörésekor  szintén  tábornokká  nevezték  ki 
és  1900.,  midőn  Krüger  Európába  ment,  a  dél- 
afrikai  köztársaságok  helyettes  elnökévé  válasz- 
tották. A  guerillahareok  alatt  Botha  táborában 
tartózkodott  s  miután  a  beteg  Steijn  elnök  vissza- 
lépett, 1902.  ö  is  közreműködött  abban,  hogy  az 
Oranje-beli  búrok  is  szüntessék  meg  a  már  siker- 
telen harcot. 

Burgess  (ejtsd:  börúaeaz),  James,  skót  orientalista, 
szül.  Kirkmahoe  helységben  (Dumfriesshire)  1832. 
1855-ben  előbb  Kalkuttában  tanár,  majd  a  bom- 
bayi  archeológiai  bizottság  igazgatója  s  az  indiai 
archeológiai  felügyelő  bizottság  vezérigazgatója 
volt.  Fő  munkái :  The  temples  of  Shatrunjaya 
(1869) ;  The  antiquities  of  Somnath,  Girnar  and 
Junagar  (1871) ;  The  cave  temples  of  India(l876) 
és  az  Archeological  Survey  of  Western  India 
folyóiratban  közzétett  tudósításai.  Az  Archeolo- 
gical Survey  of  Southern  India  közleményei 
1881  óta  az  ő  vezetése  alatt  jelentek  meg.  1872- 
ben  B.  szerkesztette  Bombayban  az  indiai  régi- 
ségtanra oly  fontos  Indián  Antiquary  folyóiratot, 
melytől  azonban  1884.  visszalépett.  1888-ban 
több  tudóssal  szövetkezve  alapította  Kalkuttában 
az  ó-ind  feliratok  közzétételére  szolgáló  Bpigra- 
phia  Indica  folyóiratot. 

Burgfarmbach,  bajor  helység  Mittelfranken 
kerületben,  a  passau — nürnberg — würzburgi 
vasút  mellett,  ércárúgyárral,  villamos  müvekkel, 
serfőzővel,  (1905)  2028  lak. 

Barg:graf,  1.  Gróf. 

Burghausen,  város  Bajorországban,  Ober- 
bayem  kerületben,  a  Salzaeh  mellett,  nem  messze 
ennek  az  Innbe  való  torkolatánál,  (1905)  3384  lak. 
A  város  fölötti  magaslaton  terjedelmes  régi  vár- 
kastély van,  amelyet  újabban  restauráltak.  Van 
itt  8  kat.  templom,  szeminárium,  kapucinus  ko- 
lostor, angol  kisasszonyok  leánynevelő  intézete. 
B.  1255—1505.  székhelye  volt  az  alsóbajorországi 
hercegeknek. 

Burgherek  és  antiburgherek,  1.  Seceders. 


Burghersh,  lord.  1.  Westmoreland. 

Burgi,  Jóst,  1.  Bürgi. 

Burgio  (ejtsd:  burdzso),  Jáfios  J.wíaZ báró, pápai 
követ  Magyarországon.  VII.  Kelemen  pápa  küldte 
1524  elején  a  magyar  kir.  udvarhoz.  Tanáccsal, 
tettel  támogatta  II.  Lajost,  tevékenységre  buzdí- 
totta a  főurakat  és  egyesíteni  iparkodott  a  nem- 
zetet. 1526-ban  B.  pápai  pénzen  Morvában  és 
Sziléziában  zso  Idosokat  szerzett,  jelentékeny  pénz- 
összeggel támogatta  a  királyt  s  míg  ez  hadainak 
élén  a  török  ellen  vonult,  ö  Budán  maradt  s  tevé- 
kenységét folytatta.  A  mohácsi  vész  után  a 
királynét  Pozsonyba  kísérte  s  szomorúan  hagyta 
el  az  országot,  melynek  megmentéseért  maga 
többet  tett,  mint  az  elfajult  magyar  főurak 
együttvéve.  Jelentéseit  lásd:  Pray,  Bpistolae 
Procerum  I.  ós  Theiner,  Monumenta  Historiea 
Hungáriáé  II. 

Burgkraair  (Burckmair),  Hans,  német  festő, 
szül  Augsburgban  1473.,  megh.  1531.  Atyjának, 
B.  Thoman  festőnek  volt  tanítványa.  Eleinte 
Schongauer  hatása  alatt  állhatott,  de  nagyobb  be- 
folyással volt  reá  a  velencei  művészet,  mellyel 
nyilván  a  helyszínén  ismerkedett  meg.  1498-ban 
a  festőcéh  tagja  lett  Augsburgban,  hol  id.  Hol- 
bein  Hans  vetélytársa  volt.  Festményei  erős 
olasz  befolyásról  tanúskodnak  és  a  sváb  iskola 
legkiválóbb  termékei  közé  tartoznak ;  lágyak, 
tetszetősök,  pompás  színezetűek,  de  nem  oly  ben- 
sők, minta  Dürer  művei.  Különösen  kiemelendők : 
Mária  megkoronázása  (1507,  augsburgi  képtár) ; 
Nagy  Constantinus  és  Szt.  Sebestyén  (1505,  Nürn- 
berg, Germanisches  Nationalmuseum) ;  Madonna 
(1509,  u.  0.) ;  A.  és  felesége  híres  arcképe,  tükör- 
rel, melyben  két  halálfej  látszik  (1529,  Bécs, 
udv.  múzeum) ;  a  Golgotát  ábrázoló  szárnyas  ol- 
tár (1519,  augsburgi  képtár) ;  János  evangélista 
Patmos  szigetén  (1518,  München,  Alté  Pinako- 
thek)  stb.  B.  fontos  szerepet  játszik  a  grafika  tör- 
ténetében is.  Fametszetsorozatokhoz  sok  rajzot 
készített  I.  Miksa  császár  számára  (Weisskunig ; 
Tumierbueh ;  Triumph ;  Österreichische  Heilige 
stb.)  és  az  elsők  egyike,  ki  az  ú.  n.  clairobscur- 
fametszést  Németországban  meghonosította.  Ha- 
lála után  fia,  ifj.  B.  Hans  (megh.  1560  körül) 
vette  át  műhelyét. 

Burglengenfeld,  járási  szókhely  Bajorország- 
ban, Felső-Pfalz  kerületben,  a  Naab  partján,  erdős 
vidéken,  (1905)  3076  lak.,  közelében  nagy  barna- 
szénbányákkal  és  Maxhütte  nevű  nagy  vasművel. 

Burgóhegy,  kisk.  Vas  vm.  németújvári  j.-ban, 
(1910)  752  német  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Szentelek. 

Burgonya,  krumpli,  kolompár,  csucsorka,  pi- 
tyóka (Solanum  tuberosum  L.)  a  Solanaceae  (Eb- 
szőlőfélék)  családba  tartozó  Solanum  géimszf& ja. 
Kitelelő  gumókkal  biró  növény,  melyekből  a  bur- 
gonyának 60—150  cm.  magas  bokra  növekedik. 
Húsos  szára  elágazó,  levele  egyenetlenül  szár- 
nyas, levélkéi  tojásdadok,  ópszélüek.  Virágzata 
hosszú  kocsányos  bogemyő.  A  virág  pártája  tá- 
nyéralakuan  kiterülő,  szennyes  fehér,  sárga,  ró- 
zsaszínű V.  ibolyaszínű,  ami  a  gumó  színével  is 
megegyező ;  sárga  porzói  összeborulva  állanak, 
bogyója  zöldesfekete  és  sokmagvú. 

A  B.  hazája  Dél-Amerika,  ahol  az  Andokban 
ma  is  vadon  fordul  elő.   Európába  legelőször  a 


Burgonya 


118 


Bursronya 


Burgonya-növény. 


spanyolok  hozták  1660—1570  között  s  Itáliában 
és  Németalföldön  nemsokára  nagyban  termesz- 
tették. Angliába  Raleigh  hozta  Virginiából  1584. 
Itáliába  (Rómába)  Redi  hozta  Spanyolországból 
1654;.  Innen  a  belgiumi  pápai  legátus  közvetítésé- 
vel Sivry  Fülöp  kormányzó  kapta,  ö  küldte  a  gu- 
mókat 1588  elején 
az  akkor  Bécsben 
élő  Clusiusnak,  aki 
a  növénykertben  el 
is  ültette.  Clusius 
révén  került  azután 

Németországba. 
Már  Rauhinus  em- 
legeti 1599.  a  B.  ter- 
mesztésének és  ét- 
kül  való  elkészíté- 
sének módját,amint 
ezt  Franciaország 
Bourgogne  nevű 
hegyvidékén  látta. 
Magyarországba  in- 
nen kerülhetett, 
amint  ezt  a  más 
nyelvben  ismeret- 
len burgonya  névből  következtethetjük. 
!'í  Hadadi  Wesselényi  Ferenc  nádor  alatt  az  1654. 
Németországhói  hazakerült  protestáns  akadémi- 
kusokat Budán  azért  tartóztatták  le,  mert  ta- 
risznya jókban  B.  volt.  A  nádor  maga  hallgatta  ki 
őket;  tőlük  megtudta,  hogy  a  B.  termesztésre  ér- 
demes, jó  elesógnövény.  A  nádor  javaslatára  III. 
Ferdinánd  hiába  rendelte  el  termesztését,  nálunk 
a  <'Sváb-tök»-ön  senki  sem  kapkodott.  Liptóban, 
Árvában  és  a  Szepességben  1760.  kezdik  a  B.-t 
termelni.  Gömörben  Császár  András  1775  óta  fára- 
dozott az  elterjesztésén.  Hazánk  többi  részeiben 
csak  lassan  terjedt  el,  úgy  látszik,  a  magyar  em- 
ber nem  igen  akart  vele  megbarátkozni.  Ezt 
árulja  el  közmondásunk  :  «se  jó,  se  rossz,  mint  a 
krumpli)).  Az  erdélyi  gubemium  az  éhinség  ide- 
jén 1815  f ebr.  15.  különösen  figyelmeztet  könnyű 
termelésére,  melyhez  jószág  nem  kell.  Ebben  az 
időtájban  terjedt  el  a  határőrségi  székelyeknél 
is  (Csik  és  Háromszék).  Az  1816-iki  Magyar  Kurir 
említi,  hogy  csak  a  szükség  bírta  rá  a  magyar 
embert  a  zab,  tönkölybúza  (Triticum  spelta  L.) 
és  krumpli  termesztésére.  Galíciában  ugyanakkor 
terjedt  el,  mint  nálunk ;  de  Oroszországban  még 
1844.  is  jutalmakat  ígértek  a  míveléséért.  Monte- 
negróban ugyanakkor,  Görögországban  1836. 
Ottó  király  bajor  környezete  terjesztette  el.  Per- 
zsiában, Indiában,  a  Fok-földön  és  Ausztráliá- 
ban az  angolok  honosították  meg. 

B-  takarmányozása.  A  B.  könnyen  emészthető 
takarmányt  szolgáltat,  s  szarvasmarhával  és  ser- 
téssel szoktuk  etetni,  mindig  más  takarmányok- 
kal keverten.  Szarvasmarhának  és  juhnak  nyer- 
sen és  főzve  is  adhatjuk,  sertéseknek  azonban 
csak  főzve.  Rothadó,  megfagyott  v.  csírázó  B.-t 
szarvasmarhával  is  csak  főzve  etessünk.  A  főzés- 
nél V.  párlásnál  lecsapódó  vizet  nem  szabad  fel- 
itatni, mert  többnyire  szolanint  tartalmaz,  s  rossz 
ízű.  A  B.-t  leggyakrabban  sertésekkel  etetjük,  s 
1000  élő  súlyra  60—100  kg.-ot  adunk  belőle. 
Süldők  részére  lefölözött  tejet  vagy  árpát  kever- 


jünk közéje ;  tej  hiányában  pedig  kevés  lóbabot 
vagy  korpát.  Idősebb  sertések  részére  csak  árpa- 
vagy tengeri-darát.  Malacokkal  ne  sok  B.-t  etes- 
sünk, mert  csüngő  hasuakká  válnak  s  angol  be- 
tegséget kapnak.  Szarvasmarhával  nyersen  fel- 
aprózva, egyhatod  annyi  súlyú  szecskával  kever- 
ten etessük,  de  1000  kg.  súlyra  20—25  kg.-nál 
ne  többet,  legfeljebb  hízónak  adhatunk  60  kg.-ig. 

Term<3sztése. 

Eltérő  égnajlati  és  talajviszonyok  között  ter- 
mesztik, ami  nagy  alkalmazkodó  képességót  iga- 
zolja. Legjobb  talaja  a  középkötött,  mélyrétegú, 
növényi  táplálóanyagokban  gazdag  vályogtalaj, 
jól  díszlik  a  homokos  talajokon  is.  A  nehéz,  túl- 
kötött hideg  agyagtalaj  ellenben  nem  neki  való.  Jó 
előveteményei  a  trágyázott  takarmánynövények, 
a  lucerna,  lóhere,  a  magnak  termesztett  hüve- 
lyesek, a  kalászosok,  sőt  saját  maga  után  is 
sikerrel  termelhető,  de  a  betegségek  elszaporo- 
dása miatt  ez  a  beosztás  nem  ajánlatos.  Talaj- 
előkészítésnél  legfontosabb  az  őszi  mély  szántás, 
tavasszal  boronálás  v.  extirpálás.  Jó  trágyaerö- 
ben  levő  talajt  igényel  s  ezért  alája  közvetlenül 
is  adható  az  istállótrágya,  bár  ez  a  gumótermós 
növelése  mellett  csökkenti  a  keményítő  tartalmat. 
Célszerű  az  istállótrágyát  már  ősszel  kihordatni 
alája  s  ezzel  egyidejűleg  holdankínt  150  kg. 
szuperfoszfátot  is  jó  adni.  Istállótrágya  hiányá- 
ban homokon  katasztrális  holdankint  200  kg.  szu- 
perfoszfát, 100  kg.  40%-os  kálisó  ós  75  kg.  kén- 
savas ammóniák  műtrágya  adandó  alája.  Kötöt- 
tebb talajokon  a  káli-trágya  el  is  hagyható.  Ve- 
tése április  elejétől  április  végéig  tart,  vethető 
kézzel  lyukakba  ültetve,  v.  eke  után,  v.  vonalzó- 
val jelölt  és  kapált  lyukakba  és  újabban  vetik 
ültetőgépekkel  is.  Ápolása  kelés  után  kapálás, 
majd  gyomirtó  kapálás,  mikor  20—30  cm.  ma- 
gasra nőtt,  f  eltöltögetés  és  ezután  gyomirtás.  Sze- 
dése aug.— okt.  hónapokban  történik,  ekkor  kell 
a  gumók  válogatását  is  végezni.  Termése  ka- 
taszteri holdankint  60—150  q.  Eltartása  rende- 
desen  prizmákban  20—30  cm.  szalma  ós  60  cm. 
földréteggel  letakarva  tönónik.  Legjobb  elrak- 
tározási  mód  a  veremben  v.  pincében  való  elra- 
kás  volna,  de  ez  nagyban  nem  alkalmazható. 
Vetőgumót  ősszel  a  szedés  alkalmával  kell  kivá- 
logatni. Vetésre  a  középnagy  és  dúsan  termett 
bokrok  alól  származó  gumókat  kell  hagyni  és 
ezek  eltartására  nagy  gondot  fordítani.  Fajtái 
és  változatai.  A  B.-nak  egy  faja  és  közel  3000 
változata  van.  Ezeket  felosztjuk  korai,  közepes 
és  késői  érésüekre  ;  alak  szerint  kifli,  tojásdad 
és  gömbölyűekre ;  használati  cél  szerint  étkezési 
V.  asztali,  gyári  (keményítő  és  szesz)  és  takar- 
mány B.-ra.  Az  osztályozásnál  figyelembe  jöhet 
a  héj,  a  hús  és  a  virágok  színe,  az  indák  hossza, 
a  rügyek  elhelyeződése  is.  Étkezési  B.-nál  a  meg- 
kívánt keményítőtartalom  I80/0,  ha  ennél  maga- 
sabb, akkor  egyenlőtlenül  fő,  ha  alacsonyabb, 
akkor  szappanossá  válik.  Az  étkezési  B.-nál  figye- 
lembe jöhet  a  rügyek  elhelyeződése,  mert  itt  a 
mélyen  ülő  rügyű  B.-t  nem  lehet  gazdaságosan 
felhasználni.  Takarmány  és  szeszgyári  B.-nál  a 
magas  keményítőtartalom,  illetve  a  holdankinti 
kemónyítőtermés  az  irányadó,  melyet  úgy  ka- 


Burgonya 


119     - 


Burgronya 


punk  meg,  ha  a  kataszteri  holdankin ti  q.  termést 
szorozzuk  a  talált  kemÓDyítő  o/o-al.  Ismertebb 
változatai :  a)  asztali  B.-k,  a  rózsa  (korai  és  késői), 
hópehely,  raagnum  bonum,  korai  bötermö,  vese, 
sárga  Jakab-B.  stb. ;  b)  szeszgyári  B.,  Richter- 
féle  Imperátor,  Climax  Aurora,  Alkohol,  Cham- 
pion, magyar  kincs.  Prof.  Maercker,  Prof.  Wohlt- 
mann,  Lech,  Dolega,  Pannónia  stb. ;  c)  takar- 
mány-B.,  Imperátor,  Champion,  Carevna,  kék 
óriás  stb.  Nemesítése.  Tenyészkiválasztással  és 
keresztezéssel  nemesítik.  Ha  mindig  a  legtöbb 
gumót  termő  tövek  alól  válogatjuk  a  vetőgumót, 
a  degenerálás  nem  következik  be,  így  a  fajta- 
változat jó  tulajdonságai  igen  sokáig  fenntartha- 
tók. Keresztezéssel  az  egyes  fajták  tulajdonsá- 
gait egyesítik,  ilyenkor  a  virág  után  termett 
magról  nevelik  fel  az  új  növényeket.  Magról 
vetve,  az  első  évben  csak  igen  apró  gumókat  nö- 
veszt 8  így  ennek  az  eljárásnak  a  célja  csak  a  ne- 
mesítésnél alkalmazható  új  változatok  előállítása. 
Hazánkban  a  B.  a  szántóföldnek  aránylag  csak 
kis  részét  foglalja  el,  nem  egészen  ^o/o-á^t.  Egyes 
vm.-ékben,  különösenafelföldiekben:  Liptó,Árva, 
Turócz  stb.  vmegy ékben  azonban  a  legfontosabb 
növény,  a  szántóföld  25— 30% -át  foglalja  el. 

Betegségei. 
A)  Kedvezőtlen  életviszonyok  által  okozott  beteg- 
ségek : 
1.  Fonalkórság.  Abban  áll,  hogy  az  elültetett 
gumók  a  helyett,  hogy  rendes  leveles  szárat  haj- 
tanának ki  riigyeikből,  ezek  vékony  fonalakká 
nőnek,  melyek  a  földet  áttörni  nem  képesek. 
Oka  az,  hogy  mielőtt  a  B.-gumók  kifejlődtek  volna, 
tartós  szárazság  állott  be,  melynél  azok  kénysze- 
redve értek  meg ;  különösen  az  erősen  felmelege- 
dett talajokban  szokott  jelentkezni.  Védekezni 
ellene  jól  kifejlődött  gumók  ültetése  által  lehet. 

2.  Földfölötti  gumósodás.  Abban  áll,  hogy  a  föld 
fölötti  zöld  száron,  a  levelek  hónaljában,  a  föld- 
alatti gumókhoz  hasonló,  csakhogy  zöld,  keményí- 
tőben szegény  gumók  képződnek ;  oka  az,  hogy  a 
gyökerek  működése  a  nitrogénhiány  vagy  túlsá- 
gos nedvesség   következtében   megzavartatott. 

3.  Fiasodás  v.  bábosodás  az,  midőn  a  gumókon, 
mielőtt  kiszedetnének,  a  rügyek  helyén  kisebb 
fiők-B.-k  találhatók ;  néha  pedig  a  rügyek  ki- 
hajtanak, 8  csak  a  vékony  szárakon  képződnek  a 
íiók-B.-k.  Oka  az,  hogy  nagy  szárazság  alkalmá- 
val a  gumók  fejlődésüket  befejezik,  s  ha  ezután 
hirtelen,  anélkül  hogy  a  hőmérséklet  csökkenne, 
nedves  idők  állanak  be,  a  gumók  azonnal  rügyei- 
ket hajtják  ki.  4.  Szár  felpattanás.  Értjük  rajta 
azt,  ha  a  föld  fölötti  szár  megrepedezik;  tartós 
szárazságot  követő  esőzés  után  szokott  beállani. 
5.  Edesedés.  Abban  áll,  hogy  alacsony  hőfokon 
(körülbelül  2  C«-on)  a  pincébe  vagy  vermekbe 
helyezett  gumók  keményítőjének  egy  része  cu- 
korrá alakul  át ;  ha  az  édes  gumókat  néhány 
napig  +20  C«-u  vízbe  helyezzük,  azok  ismét  él- 
vezhetőkké válnak. 

B)  Élősködők  által  okozott  betegségek  : 

1.  A  B.-vész.  A  B.-nak  legveszélyesebb  be- 
tegsége, mely  hazánkban  is  több  évben  óriási 
kárt,  8  a  felvidéken  nem  egyszer  éhínséget  oko- 


zott. A  betegséget  a  Phytophthora  infestans 
de  By.  nevű  gomba  okozza.  A  betegség  rendesen 
júniusban  szokott  először  a  leveleken  jelentkezni ; 
a  megtámadott  levelek  hegye,  avagy  azok  szélén 
egy-két  folt  megbarnul ;  a  foltok  folyton  terjed- 
nek s  lia  az  időjárás  nedves,  ruganyosak  marad- 
nak, ellenkező  esetben  elszáradnak.Meleg,  nedves 
időben  a  betegség  átterjed  a  földfölötti  szárra  is, 
úgy  hogy  némely  évben  már  július  végén  vagy 
augusztusban  egész  B. -bokrok  el  vannak  fe- 
ketedve. A  betegség  megtámadja  a  gumókat  is, 
amelyeken  barna  foltok  keletkeznek;  e  foltok 
addig,  míg  csak  a  Phy tophtora  bántja  a  gumót,  ke- 
mények és  nedvesek  maradnak,  de  legtöbbször 
a  Phytophthora  támadása  után  a  gumó  részben 
különféle  rothasztó  gombák  letelepedése,  részint 
egyéb,  még  eléggé  nem  tanulmányozott  okok  kö- 
vetkeztében nedves  v.  pedig  száraz  rothadásba 
megy  át,  annyira,  hogy  nagyon  sok  esetben  az 
egész  gumó  átváltozik,  tönkre  megy.  A  betegség 
fejlődése  még  nincs  egészen  tisztázva.  Védeke- 
zés. Mivel  a  gomba  a  gumókban  telel  át,  fődolog, 
hogy  csak  teljesen  egészséges  gumók  használtas- 
sanak az  ültetéshez,  továbbá,  mert  tapasztaltatott, 
hogy  némely  B.-fajta  egyes  vidékeken  a  betegség- 
gelszemben meglehetős  ellenállást  fejt  ki,  ajánla- 
tos az  ilyen  fajták  termelése;  leginkább  a  piros- 
színű vastaghéju  fajták  között  találkoznak  ellen- 
állók. A  további  védekezés  állhat  a  művelésmód- 
ban,v.  kémiai  szerek  alkalmazásában.  Az  előbbiek 
közül  felemlítendök  a  Jemen-  és  a  Gülich-té\e 
művelésmódok.  Jensen  eljárása  abban  áll,  hogy 
a  B. -szárakat  a  feltöltéskor  egy  oldalra  hajlítják.  S 
ezt  az  eljárást  többször  ismétlik.  Gülich  eljárása 
abban  áll,  hogy  a  feltöltéskor  a  föld  a  fészek  kö- 
zepére jő,  mellyel  a  hajtások  mintegy  szétterít- 
tetnek. Mindkét  eljárás  hatásának  magyarázata 
az,  hogy  a  lehajlított  hajtásokról  a  netalán  itt 
fejlődő  konidiákat  nem  mossa  le  a  víz  egyenest  a 
bokor  aljába,  ahol  a  gumók  találhatók,  hanem  v. 
a  sorok  közti  barázdába,  vagy  a  fészek  kerüle- 
tére, de  a  tapasztalatok  szerint  ezek  az  eljárások 
a  B.-vészt  nem  tartóztatják  fel.  Kémiai  szerek  kö- 
zül legjobb  hatása  van  a  bordeaux-i  keveréknek, 
mellyel  a  B.-bokrokat  3-szor  kell  bepermetezni, 
jún.,  júl.  és  aug.  közepén  ;  az  első  permetezéshez 
2"/o-os,  a  második-  és  harmadikhoz  4;<*/o-os  olda- 
tot célszerű  venni ;  egy  kataszter-holdra  az  első 
permetezésnél  körülbelül  2,a  másik  kettőnél  körül- 
belül 3  hl.  oldat  szükséges.  Az  oldatot  permetező 
készülékekkel  fecskendezik  a  B.-ra.  A  B.-vész 
által  megtámadott  gumókat  nem  érdemes  elver- 
melni, mert  a  betegség  a  vermekben  még  tovább 
terjed.  Legjobb  a  beteg  gumókat  szeszkészítésre 
felhasználni,  vagy  pedig  megfőz  ve  vagy  gőzölten 
az  állatokkal  feletetni ;  ezt  az  eljárást  célszerű 
követni  egyéb  betegségben  szenvedő  gumók- 
nál is. 

2.  Nedves  rothadás  v.  taknyosság.  A  gumók 
vagy  már  künn  a  szántóföldeken,  vagy  a  vermek- 
ben megpuhulnak,  elnyálkásodnak  s  megbüdö- 
södnek. A  felbomlás  a  vajsav -erjesztő  gomba 
(Clostridium  butyricum  Prazm.)  működése  követ- 
keztében áll  be.  3.  Száraz  rothadás.  A  gumók  bel- 
sejében lyukak  támadnak,  melyeknek  megbarnult 
szélei  fehér  porral  vannak  borítva ;  egyik  felte- 


Burgonya 


—     120 


Bureronya 


VÓ6  szerint  a  száraz  rothadást  is  a  vajsav-erjesztö 
gomba  okozza,  ha  a  B.  száraz  helyen  fekszik, 
mig  egy  másik  feltevés  szerint  a  száraz  rot- 
hadást a  Phytophthora  infestans  okozza  akkor, 
ha  a  gumók  a  levegőtől  el  vannak  zárva.  4.  Va- 
rasodás (Sohort).  A  gumó  felületén  előbb  bibircses 
kiemelkedések, majd  barna,  szabálytalan,  tányér- 
alakú bemélyedések  támadnak,  melyek  körű  léte 
kimartnak  látszik ;  e  mélyedések  lassankint  ter- 
jednek mind  kerület-,  mind  mélységben ;  oka  nem 
egészen  ismeretes,  Brunehorst  az  általa  Spongo- 
spora  Solaui-nak  nevezett  nyálkagombát  mondja 
a  betegség  előidézőjének,  mig  az  újabb  vizsgála- 
tok szerint  többféle  hasadó  gomba  (baeillusok  és 
mikrokokkuszok)  oka  a  betegségnek.  5.  Koszoso- 
dás.  A  gumó  felületén  eleinte  fehér,  később  meg- 
barnuló egy-két  mm.  átmérőjű  szemcsék  támad- 
nak, me!yek  könnyen  leválnak;  oka  felderítve 
nincs,  állítólag  a  Rhizoetonia  Solani  Kühn  idézi 
elő .  6.  ^  gyökér  gyilkoló  {sí  Leptosphaeria  circinans 
Sacc.  nevű  gomba),  még  a  fészekben  violaszínü, 
sűrű  kéreggel  vonja  be  a  gumót  s  később  ennek 
belsejébe  hatolva  azt  elnyálkásítja ;  néha  a  szárak 
tövét  is  megtámadja.  7.  A  Periola  tomentosa  Fr. 
nevű  gomba  a  gumón  kerek,  v.  szabálytalan,  el- 
szórtan V.  csomókban  álló  4— 6  mm.-nyi  átmérőjű 
fehér  var ancsokat  okoz,melyeknek  belseje  szilárd, 
kissé  húsos  állományú.  8.  í7sí;ó'őí.  A  gumó  felüle- 
tén Kis  szemecskék  támadnak,  melyek  később  fel- 
ropodnek  s  melyekből  fekete  por  (spórák)  szóródik 
ki ;  egy  üszöggomba,  a  Sorosporium  Scabies  F.  v. 
W.  okozza.  9.  Szárfeketedés.  A  B.  levelei  el- 
sárgulnak és  ellankadnak  s  lassankint  alulról 
felfelé  elszáradnak ;  a  beteglevelű  szárak  eleinte 
egyenesen  állanak,  de  később  lekonyulnak  s  tö- 
vükön megfeketednek,  még  később  ilynemű  fekete 
foltok  a  szárak  felső  részén  támadnak  s  a  foltokat 
krétafehér  gomba -fonalcsomók  borítják ;  a  gomba 
fejlődése  nem  ismeretes,  a  fehér  csomók  Fu- 
sarium-képzödmények.  10.  Szár-redvesedés.  A 
földfölötti  szár  a  tőtől  felfelé  elhal  és  összeesik ; 
a  beteg  szár  sejtjei  tartalmukat  kiürítik  és  sötét 
színt  vesznek  fel ;  néha  a  szár  csak  az  egyik  ol- 
dalon betegszik  meg,  s  itt  barázda  támad ;  e  be- 
tegséget a  Bacillus  caulivorus  Prill.  et  Delacr. 
okozza.  11.  A  földfölötti  száron  a  Vermicularia 
atramentaria  B.  u.  Br.  sugaras  fekete  foltokat  okoz. 
12.  A  Sclerotinia  Libertiana  Fckl.  a  szár  külsején 
ós  belsejében  néhány  mm.  nagyságú  fekete,  beliÜ 
fehér  gumókat  okoz.  13.  A  leveleken  lassan  ter- 
jedő, kerekded  v.  szabálytalan  foltok  támadnak, 
melyeket  később  egy  viola-8zürke,penészszerű  be- 
vonat lep  be.  A  betegséget  a  Cercospora  concors 
Sacc.  nevű  gomba  okozza. 

C)  Ismeretlen  okú  betegség: 
Bodrosság  vagy  levél fodrosodás.  A  földfölötti 
szárak  törpék  maradnak,  a  levelek  elveszítik  ele- 
ven színüket,  nyelük  hátra  konyul,  lapjuk  —  le- 
mezük —  összeráncosodik.  A  levelek  és  szárak 
néha  törékenyekké  lesznek,  s  hosszúkás  barna 
foltok  támadnak  rajtuk.  A  bodros  B.  korán  elhal 
s  emiatt  gumók  vagy  éppen  nem,  vagy  csak  je- 
lentéktelen mennyiségben  és  nagyságban  kép- 
ződnek. A  beteg  gumók  puha  tapintatnak  s  met- 
szési felületükön  az  edénynyalábgyűrű  sárgás 


színt  mutat.  Keményítőtartalmuk  is  5— 10 Vo -kai 
kisebb  a  rendesekénél.  Az  ilyen  gumók  eltartása 
igen  nehéz,  mert  elromlanak  s  ami  még  belőlük 
megmarad,  azok  után  a  termés  már  majdnem 
semmi.  A  betegséget  némelyek  több  gomba  (a 
Pleospora  polytricha  Tul.,  a  Polydesmus  exitio- 
sus  Kühn  s  a  Vertieillium  albo-atrum  Reinke) 
támadásának  tartják,  míg  mások  azt  az  erős 
trágyázásnak  tulajdonítják.  Hazánkban  1908. 
észlelték  ezt  a  betegséget  s  azóta  egyre  jobban 
terjed.  Okait  folyton  kutatják,  de  még  nem  tud- 
ták megállapítani  s  így  a  védekezés  biztos  mód- 
ját sem  lehet  még  megjelölni.  Eddigelé  még  csak 
úgy  lehet  ellene  védekezni,  hogy  a  megtámadott 
vidékekről  származó  ^B.-t  vetésre  ne  használ- 

j^'^^^-  Gépek. 

A  B.  műveléséhez  ós  felhasználásához  gépek 
készülnek.  Nevezetesebbek:  B.- fészekvájó-  v. 
B.-lyuggatógép ;  eddig  kétféle  rendszer  van  leg- 
inkább alkalmazásban.  Az  egyik  rendszernél  egy 
közös  tengelyre  karok  vannak  erősítve,  mely  ka- 
roknak végeire  kis  kapák  vannak  szerelve.  A 
gép  járó  kereke  forgásba  hozza  a  közös  tengelyt, 
8  az  erre  erősített  karoskapák  a  földön  szabályos 
távolságokban  egy-egy  hosszúkás  vájatot  készíte- 
nek, melyben  az  elvetendő  B.-gumó  helyét  megje- 
lölik. Egy  másik  rendszernél,  a  Ring-féle  B.-gépnél 
ugyancsak  egy  közös  tengelyre  3  v.  5  egyenlő 
vékony  vas  v.  acél  kerék  van  szerelve,  mely  kere- 
kek abroncsán  fa-  v.  öntöttvas-koloncok  van- 
nak elhelyezve  és  pedig  7—12  darab.  A  gép  előre 
menvén,  a  vetökerekek  mozgásba  jönnek  és  a 
rajtuk  lévő  koloncok  egyenletes  távolságban  4—6 
hüvelyk  mély  lyukakat  nyomnak  a  földbe  a 
B.  befogadására.  A  gép  elég  könnyen  jár  két- 
lovasan,  munkaképessége  az  5  sorosnak  10  mun- 
kaórában 10  ha.,  a  3  sorosé  6  ha. 

B.-ültetőgép.  Eddig  még  nem  sikerült  a  célnak 
teljesen  megfelelő  B. -ül tetőgépet  szerkeszteni. 
Legtöbbje  egy  garatból  áll,  melyből  a  B.  két 
bádogcsövön  át  az  ültető  csoroszlyák  által 
vont  barázdákba  esik.  A  barázdába  jutott  gimió- 
kat  a  gép  hátulsó  részére  szerelt  töltögető  eke- 
testek födik  be.  Munkaképessége  kb.  4  kat.  hold. 
Erőszükséglet  2  igás  állat  és  2  munkás. 

B. -kiemelő  eke.  A  B.-nak  kiszedésére  hasz- 
nálják ott,  ahol  azt  nagyban  termelik.  Kézi  erő- 
vel ugyanis  a  kiszedés  csak  tetemes  pénzáldozat 
árán  végezhető,  de  néha  nem  kapható  elegendő 
számú  munkáskéz.  Ennek  következménye  lett 
a  B.  kiszedésére  a  fogatos  erő  alkalmazása  s 
így  keletkeztek  a  különböző  B. -kiemelő  ekék. 
Ezek  ugyan  korántsem  végeznek  oly  munkát, 
mint  a  kézi  erő,  mert  sok  gumót  megsértenek  ós 
ott  is  hagynak,  de  mivel  gyors  és  olcsó  mun- 
kát végeznek,  alkalmazásuk  okolt  és  sok  helyen 
nélkülözhetetlen.  Szerkezetük  általában  a  követ- 
kező :  az  eketest  a  kormánylemezek  helyén  több 
ágra  oszlik,  melyek  oly  sűrűn  állanak  egymás 
mellett,  hogy  a  B.-gumó  nem  fór  át,  míg  a  B.-val 
együtt  kiemelt  föld  áthull  az  ágak  között.  Hibá- 
juk ezeknek  az  ekéknek  az,  hogy  az  eketest  előtt 
a  B.-szárak  felhalmozódva  az  ekét  munkájában 
hátráltatják,  mert  többször  meg  kell  állni  és 
megtisztítani,   ami  nagy  idő-  ós  munkaveszte- 


Buraronya 


-     121     — 


Burgonya. 


Burgonyafészekvájó  gép. 


Bnrgonyaűltetö  gép. 


Burgonyakiemelö  eke. 


Oölich-féle  bnrgonyassedd. 


Burgonya 


-     122      - 


Búrgos 


seggel  jár.  A  Sack-féle  B. -kiemelő  eketest  a  Sack- 
fóle  egyetemesekére  szerelve B.-kiemelósre  szin- 
tén használható.  Használják  a  B.  kiemelésére 
még  a  töltögető,  sőt  a  közönséges  ekét  is,  de 
ezek  a  B.-t  földestől  emelvén  ki,  megnehezítik 
a  gumók  összeszedósét  s  így  sok  elmarad  belőlük. 

B.-szedögép.  Miután  a  nagyban  való  B. -terme- 
lésnél még  a  B.-kiemelő  ekék  sem  bizonyultak 
elégségeseknek,  oly  gépeket  iparkodtak  szerkesz- 
teni, melyek  még  a  B.-kiemelő  ekéknél  is  gyor- 
sabb munkát  végeznek.  Eddig  többféle  szerkezet 
ismeretes,  de  a  célnak  teljesen  megfelelő  gép 
még  nincs.  Legelterjedtebbek  azok  a  gépek, 
melyek  a  B.-t  a  földdel  együtt  kiemelik  s  azt 
egy  teknőalakú  rostára  juttatják.  B  rostán  elvá- 
lik a  föld  a  gumóktól,  s  utóbbiak  egy  emelökar 
szerkezet  segélyével  a  gép  által  vont  mélyedésbe 
jutnak,  honnan  kiszedhetők.  Hátránya  e  gépnek 
az,  hogy  nagy  vonóerőt  (4  erős  ló)  igényel  s 
munkaképessége  aránylag  csekély:  1—1 V2  ha.  10 
órában. 

JB.-mosogrep.  A  szeszgyártásnál  felhasznált  B.-t 
feldolgozás  előtt  megmossák,  hogy  a  reátapadt 


*«J'"*5>-»«i*^s*Wiii«w; 


Bargonyamosó. 

földrészektől  megtisztuljon.  Ezt  a  B.-mosógép 
végzi,  mely  áll  egy  pléh-,  fa-  v.  cementvályuból, 
melyben  a  B.-t  kavaró  lapátokkal  addig  mossák, 
míg  meg  nem  tisztult.  A  kavaró  lapátok,  melyek 
ferde  irányúak,  a  vályúban  levő  vízszintes  ten- 
gelyre vannak  erősítve,  s  a  mosás  közben  fel- 
kavart, úszó  B.-t  a  vályúban  előrefelé  terelik. 
A  lapátok  alatt  mintegy  5  em.-nyire  rácsozott 
teknőalakú  fenék  van  a  vályúhoz  erősítve, 
úgy  hogy  a  mosógép  ezen  a  helyen  kettős 
fenékkel  bir.  A  rácsok  közt  levő  hézag 
körülbelül  1  cm.-nyi  széles,  a  föld  v.  egyéb 
piszok  tehát  itt  áthullhat,  míg  a  B.  közé  kevere- 
dett kavics  a  rácsozaton  marad.  A  mosás  történ- 
hetik hideg  V.  meleg  vízzel  (utóbbi  alkalmasabb), 
mely  víz  a  vályúba  jutva,  onnan  az  annak  olda- 
lain levő  nyilasokon  kifolyhat.  A  vályú  egyik 
oldalfalán  vízállóan  készített  ajtó  van,  melyen  át 
a  vályú  megtisztítható.  A  vályú  folytatását  egy  a 
lapátok  tengelyén  ülő  lyukasztott  mosódob  al- 
kotja, melybe  a  lapátok  által  hajtott,  már  meg- 
mosott B.  belejut ;  itt  a  velejött  víz  lecsepeghet  s 
a  megszikkadt  B.  innen  a  továbbf  feldolgozásra 
különféle  elevátor-szerkezetek  segítségével  el- 
távoUttatik. 

B. -osztály ozógép.  A  B.-t  annak  használati  célja 
szerint  osztályozni  kell,  mert  a  kis  gumók  ve- 


tésre nem  alkalmasak,  éppen  így  a  túlságos  na- 
gyok sem,  míg  takarmányozásra  megfelelnek ; 
a  piacra  szánt  terményt  is  nagyság  szerint  osztá- 
lyozni kell.  Nagyban  való  termelésnél  az  osztályo- 
zást egy  a  gabona-rosta  elvén  készült  B. -osztá- 
lyozógép végzi.  E  gépen  rendesen  három  egymás 
fölött  lévő  lemez  van  különböző  nagyságú  nyila- 
sokkal. A  rosta-lemezek  készülhetnek  fából  v. 
sodronyból.  A  felső  rostalemezen  a  legnagyobb 
gumók  maradnak  fönt,  legalul  pedig  a  legkisebb 
gumók  hullanak  le.  E  gépet  egyszersmind  a  B. 
rostálására,  illetőleg  tisztítására  is  lehet  hasz- 
nálni, mert  a  B.  közé  keveredett  kavics  és  föld- 
részek legnagyobb  része  a  rosták  ide-oda  mozgá- 
sánál kiválik  és  a  földre  hull. 

B.-zúzógép.  A  takarmányozásra  szánt  B.-t  föl- 
etetés előtt  el  kell  aprózni,  v.  meg  kell  főzni, 
illetve  gőzölni.  A  kisebb  gazdaságokban,  hol 
gőzölő  nincs,  a  B.-t  az  ú.  n.  B.-zúzógépen  aprítják. 
A  zúzó  szerkezet  egy  végnélküli  csavarból  áll, 
mellyel  ellenkező  irányban  szeges  dob  forog. 
A  B.  egy  garaton  az  ellenkező  irányban  forgó 
szeges  dob  és  éles  végnélküli  csavar  közé  jutva 


Bnrgonyazúzó. 

szétzúzatik.  E  gép  hajtása  lehet  kézi  erőre  v. 
járgányra  is  berendezve.  Munkaképessége  óráu- 
kint  a  gép  nagysága  szerint  3—10  q.  B.  lehet. 
E  gépet  egyszersmind  a  takarmányrépa  zúzására 
is  szokták  használni.  Kis  gazdák  a  B.  zúzására 
azú.n.S  vasat  használják,  mely  egy  S  alakban 
meghajtott  és  egy  nyélre  az  S  közepén  keresztben 
megerősített  vasabroncsdarab.  Ezzel  az  eszközzel 
a  sajtárba  v.  teknőbe  öntött  B.-t  összezúzzák,  oly 
módon  kezelve  az  S  vasat,  mint  a  mozsártörőt. 

Burgonyabetegségek,  1.  Burgonya. 

Burgonyacukor,  1.  Cukor. 

Burgonyaháború  (Kartoffelkrieg)  volt  ki- 
csinylő neve  a  hajor  örökösödési  háborúnak,  mi- 
vel az  ellenfelek  csaták  s  ostromok  helyett  cseh 
táborukban  főkép  burgonyáért  verekedtek. 

Burgonyakeményitö,  1.  Keményítő. 

Burgonyamoslék,  1.  Moslék. 

Búrgús  (búrgo  a.  m.  vár),  1.  Spanyolország 
egyik  tartománya,  Ó-Kasztiliában.  Határai : 
É.-on  Santander  és  Vizcaya,  K.-en  Álava  és 
Logrono,  D.-en  Soria  és  Segovia,  Ny.-on  Valla- 
dolid  és  Palencia.  Területe  14,196  km^;  lakos- 
sága (1910)  346,927, 1  km2-re  24.  L.  Spanyolor- 
szág. —  2.  B.  tartomány  fővárosa,  termékeny 
fensílcon  (851  m.),  a  Vega  és  Arlanzón  egyesülé- 
sénél, utóbbinak  jobb  partján,  vasút  mellett,  a 


luraros 


123 


Burgundia 


Vizcaya-öböltöl  D.-re  (légvonalban)  120  km.- 
nvire.  Kormányzóság,  felebbvitell  bíróság  és  ér- 
sekség székhelye,  (1910)  31,849  lak.  A  régi  negyed- 
ben keskeny,  görbe  utcák,  az  új  városrészben  fa- 
sorokkal beültetett  széles  utak,  modern  házak  és 
szép  parkok.  Nagyszerű  gótikus  műemlékei  van- 
nak a  régi  Spanyolország  hőskorából,  Cid  idejé- 
ből, akinek  egykori  lakóhelyét  szoborral  jelölték 
meg.  Székesegyháza  (1221 -bői)  Spanyolország 
egyik  legművészibb  gót  stílusú  épülete.  A  város 
fala  és  a  citadella  romokban  hever.  A  hadászati 
tekintetben  fontos  helyen  fekvő  B.  városát  újab- 
ban megerősítették.  Az  Arlanzón  folyón  három 
híd  visz  keresztül.  Iparának  és  kereskedelmének 
legjelentékenyebb  cikkei :  a  gyapjú,  bőr,  kalap, 
sajt  és  gabona.  Kulturális  intézetei :  technikai 
iskola,  tanító-  és  papképzö,  múzeum,  könyvtár, 
jótékonysági  intézetek.  B.-tól  Ny.-ra  Las  Huelgas 
és  San  Pedro  külvárosok,  az  Arlanzón  túlsó  part- 
ján pedig  a  La  Vega  külváros  terül  el.  A  B.  mel- 
letti Vivarban  született  Cid  (1.  0.),  a  spanyolok 
nemzeti  hőse,  akinek  a  hamvai  1842  óta  a  város- 
házában őriztetnek.  A  város  közelében  van  Mira- 
flóres  karthausi  kolostor,  II.  Don  Jüan  és  fele- 
sége, Portugál  Izabella  síremlékével.  B.  900  kö- 
rül alapíttatott  s  1087-ig  a  kasztiliai  ós  a  leoni 
grófok  székhelye  volt.  Ekkor  VI.  Alfonso  Tole- 
dóba  tette  át  székhelyét.  1808-ban  a  franciák 
kezére  került. 

Burgos,  Javier  de,  spanyol  műfordító,  író  és 
történész,  szül.  Motrilban  (Granada  tartomány) 
1 778  okt.  22.,  megh.  1852.  Több  áll.  hivatalt  viselt, 
volt  államtitkár,  szenátor  és  a  spanyol  akadémia 
tagja.  Az  idegen  uralom  üldözése  folytán  1812. 
kivándorolni  volt  kénytelen,  mely  idő  alatt  szá- 
mos kézirata  pusztult  el.  Neve  mint  Horatius  mű- 
veinek fordítójáé  fenn  fog  maradni  az  irodalom- 
ban. Egyéb  müvei :  Continuacion  del  Almacen  de 
frutos  literarios  (8  köt.) ;  Anales  del  reinado  de 
Isabel  II.  (6  köt.)  stb. 

Bargoyne  (ejtsd :  börgeun),  1,  John,  angol  had- 
vezér, szül.  1722.  Suttonbau,  megh.  1792  jún.  3. 
Londonban.  Az  északamerikai  szabadságharcban 
egy  angol  hadtestet  vezényelt,  mellyel  azonban 
1777  okt.  17.  Saratoga  mellett  megadásra  kény- 
szerült. 1782— 83-ig  Írországban  működött.  V.  ö. 
Fonblanque,  Political  and  military  episodes  from 
the  life  of  J.  B.  (London  1875). 

2.  B.,  John  Fox,  sir,  angol  tábornagy  szül. 
1782  júl.  24.,  megh.  1871  okt.  7.  Londonban.  Részt 
vett  a  máltai  (1800),  szicíliai,  egyiptomi,  spanyol- 
országi (1809—14)  és  északamerikai  (1814—15) 
hadjáratokban.  1845-ben  az  angol  erősségek  főfel- 
ügyelője lett.  A  krimi  háborúban  mint  az  angol 
hadsereg  vezérkari  főnöke  működött,  de  már  1855 
márc.  visszahívták.  1856-ban  a  baronet-rangot 
kapta,  a  City  pedig  díszpolgárává  választotta. 
Military  opmions  című  műve  (1859)  Anglia  védel- 
mezésére  vonatkozó  tanácsokat  tartalmaz,  egy  a 
kontinens  felöl  jövő  invázióval  szemben.  V.  ö. 
Head,  Sketch  of  the  life  and  death  of  Sir  J.  B. 
(1872) ;  Wrokesley  (B.  veje),  Life  and  Correspond. 
of  J.  B.  (London  1873,  2  köt.). 

Bargörner,  falu  Poroszország  Merseburg  ke- 
rületében, a  Wipper  mellett,  rézércbányászattal, 
rézkohóval,  kénsavgyártással,  (1900)  3967  lak. 


Borgstadt,  város  Lipcse  szász  ker.  kapitány- 
ságban, (1905)  7253  lak.,  jelentékeny  keztyü-,  kö- 
töttárú-készítéssel, porcellángyártással. 

Borgstall,  több  csúcsnak  a  neve  az  Alpokban, 
legnevezetesebb  a  Stubai  Alpokban,  Tirolban  a 
2613  m.  magas  Hoher  B. 

Burgsteiniurt,  járási  székhely  Münster  porosz 
kerületben,  az  Aa  partján,  Bentheim-Steinfurt 
grófság  székhelye,  (1905)  5441  lak.,  múzeummal, 
könyvtárral,  Bagno  nevű  szép  parkkal,  Vilmos 
császár  és  Schorlemer-Alst  szobrával;  szivar-, 
cementárú-,  cipőgyár,  vaskohó,  pamutfonó,  sör- 
főző, szeszgyár  emelte  újabban  nagyban  az  iparát. 

Burgtheater  (ném.)  v.  Theater  an  derBurg, 
a  bécsi  császári  udvari  színház  neve.  Mária  Te- 
rézia alatt  csak  Hoftheater  volt,  bérlök  kezében, 
de  II.  József,  a  «drámát»  meg  akarván  menteni, 
elvetette  a  Hoftheater  címet  s  Nationaltlieater- 
nek  nevezte  el  a  színházat,  melyet  az  egész  nem- 
zetnek szánt  a  jó  ízlés  és  nemes  erkölcsök  ápo- 
lása végett.  A  B.  ettől  fogva  hatalmasan  fejlő- 
dött s  majdnem  a  legutolsó  időkig  a  németség  első 
színháza  volt.  A  legkiválóbb  igazgatók  (Laube, 
Dingelstedt)  virágoztatták  fel,  a  legkiválóbb  né- 
met színészek  segítségével.  Műsora  mindig  nagy 
súlyt  helyezett  a  klasszikusokra  s  főképen  Sha- 
kespeare-re,  míg  a  modem  drámából  csak  azt 
művelte,  ami  a  legkényesebb  igényeknek  is  meg- 
felel. Az  utolsó  húsz  év  színpadi  forradalmai  a 
B.-t  is  megviselték,  régifényételhomályosították, 
s  csak  legújabban  kezd  ismét  lábra  állani.  Jelen- 
legi igazgatója  Berger  Alfréd  báró  (1.  0.).  V.  ö. 
Laube,  Das  B.  (Leipzig  1868,  2.  kiad.  1891); 
Wlassák,  Chronik  des  k.  k.  Hofburgtheaters,  zu 
dessen  Sákularf  eier  (Wien  1876) ;  Július  Stern, 
Geschichte  der  vereinigten  Wiener  Hoftheater  in 
WienunterderRegierungFranz  Josef  1.(1898)  stb. 

Burgund,  l.  Burgundia. 

Burgundia  (Boúrgogne),  K.-i  Franciaország 
középső  területe.  Paristól  DK.-re,  Svájctól  Ny.-ra, 
Lyontól  B.-ra.  Határai  É.  felől  a  Champagne, 
Ny.-on  Bourbonnais  és  Rivemais,  D.-en  Lyonnais 
és  Dauphiné,  K.-en  Savoie,  Svájc  és  a  Franehe- 
Comtó.  A  francia  forradalom  előtt  tartomány 
volt,  amely  magában  foglalta  Auxerrois,  Mon- 
tagne,  Auxois,  Dijonnais,  Autunais,  Chalonnais, 
Charolaix,  Máconnais,  Pays  de  Dombes,  Bresse, 
Bugey,  Pays  de  Gex  és  Val  Romey  vidékeket  — 
ma :  Ain,  Saőne-et- Loire  ós  Cőte-d'Or  départe- 
mentok  —  összesen  23,170  km«  területtel.  Termé- 
keny, híres  bortermő  vidék.  Lakossága  (1906) 
1-3  millió  körül  (1  km»-re55).  L.  Franciaország. 

Története.  A  burgundok  (hurgundiones)  ger- 
mán néptörzs,  a  vandálok  sarjai,  kik  Kr.  u.  250 
körül  felkerekedve  a  Netze  és  Warthe  partjairól, 
hosszas  kóborlás  után  az  alemannok  szomszédsá- 
gában a  Majna  mellékére  húzódtak  s  413.  Guntiar 
királyuk  alatt  Worms  környékén,  a  Rajna  bal 
partján  kis  országot  alapítottak.  Ariánus  hitük 
és  egyéb  okok  miatt  viszályba  keveredtek  Aetius- 
szalO.  0.),  végül  pedig,  Gundichar  király  idejé- 
ben, országuk  római  szolgálatban  állóhún  csapa- 
tok által  437.  megsemmisíttetett.  A  német  hős- 
monda, különösen  a  Nibelung-dal  megörökítette 
e  régi  burgundi  királyság  tragikus  bukását,  Wag- 
ner Richárd  pedig  opera-ciklusban  dolgozta  fel  a 


Burgrundia 


—     124     - 


BurgrundI  csipke 


Nibelungok  mondáját.  A  nép  maradványai  Gun- 
dioch  király  alatt  443.  Savoya  földjére  vándorol- 
tak, 520  körül  pedig  a  Rhone  mellékén  egy  új 
országot  alapítottak,  melyet  533-ban  a  frankok 
meghódítottak,  ámbár  a  B.-iak  akkoriban  már 
a  katolikus  hitet  vallották.  567— 880-ig  idő- 
szakonkint  némi  függetlenségnek  örvendett  B., 
teljes  függetlenségét  azonban  csak  Viennei  Boso 
alatt  érte  el,  aki  880.  B.  vagy  Arelat  királyság- 
nak lett  királya,  mig  a  trans-jurai  v.  felső  bur- 
gundi királyság  I.  Rudolfnak  hódolt,  kit  912.  üa, 
II.  Rudolf  követett.  A  Saöne  és  felső  Seine  men- 
tén pedig  884.  egy  harmadik  burgundi  fejedelem- 
ség is  alakult,  a  burgundi  hercegség  (Bourgogne), 
melynek  alapítója  Boso  öccse,  Richárd  autuni 
gróf  volt. 

Arelatot  és  a  Jurán  túli  B.-t  930. 11.  Rudolf 
egyesítette,  kinek  utóda,  Konrád  (937—53)  uralma 
idején  B.  sokat  szenvedett  a  magyarok  és  arabok 
betöréseitől.  III.  Rudolf  király  pedig  unokájára,  II. 
Konrád  német  császárra  hagyta  B.-t,  aki  azt  1034. 
el  is  foglalta,  mire  a  nagyok  a  solothurni  gyűlé- 
sen kú-állyá  koronázták.  10-38  óta  1378-ig  B.  a 
német  császárságnak  volt  tartománya.  Egyik- 
másik német  császár  burgundi  királynak  is  koro- 
náztatta magát,  így  I.  Rőtszakállu  Frigyes  (1178) 
és  mint  utolsó  IV.  Károly  (1364).  A  Németország- 
gal fennálló  kapocs  azonban  mind  jobban  lazult  és 
IV.  Károly  halála  után  az  ország  több  apró  feje- 
delemségre oszladozott,  melyek  idővel  —  Savoya 
kivételével  —  Franciaország  fenhatósága  alá 
kerültek. 

Hasonló  sors  érte  a  burgundi  hercegséget  (Bour- 
gogne). Richárd  grófot,  az  alapítót,  ugyanoly  nevű 
flá  követte  a  trónon,  kit  a  francia  nagyok  kirá- 
lyukká választottak.  936-ban  a  hercegség  Capet 
Hugó  király  öccsére  száUt,  ki  Richárd  unokahugát, 
Ludegardist  birta  nőül.  936— 1361-ig  B.  a  capetingi 
család  mellékágának  maradt  birtokában,  mely 
1361.  Fülöp  hercegben  kihalt.  Erre  János  francia 
király  az  országot  a  francia  koronával  egyesítette, 
de  már  1363.  mint  hűbért  legifjabb  fiára.  Merész 
Fülöpre  ruházta. 

Fülöppel  kezdődik  a  burgundi  hercegek  új  so- 
rozata s  egyúttal  B.-nak  fénykora.  Fülöp  fland- 
riai Margittal  kötött  házassága  révén  Flandriára, 
Mecheln-  és  Antwerpenre  meg  Franche-Comtéra 
isfenhatósági  igényt  szerzett.  Fülöp  (l.o.)  Francia- 
ország kormányzója  lett,  de  éppen  emiatt  gyűlt 
meg  a  baja  a  király  mellőzött  öccsével,  Lajos 
orléansi  herceggel.  Alig  hogy  Fülöp  1404.  elhalt, 
Lajos  magához  ragadta  a  francia  kormányzósá- 
got, miből  polgárháború  támadt,  melynek  folya- 
mán Fülöp  fia  és  örököse,  János  herceg  megöle- 
tett (1415).  János  fia  és  utóda,  Jó  Fülöp  (1.  o.)  B. 
területi  nagyságát  sikeresen  öregbítette.  Meghó- 
dította Hennegaut,  Hollandot  és  Zélandot,  megvá- 
sárolta (1429)  Namurt  s  örökölte  Brabantot  meg 
Limburgot.  Az  arrasi  békében  (1435)  Mayont, 
Amienst,  St.  Quentint  és  a  boulognei  grófságot 
kapta ;  1443.  pedig  megszerezte  a  luxemburgi  her- 
cegséget. Fia  Merész  Károly  1461.  követte  a 
trónon  és  a  maga  részéről  is  növelte  B.-t  Geldern- 
nel  és  Zütphennel,  de  midőn  a  szabadságszerető 
svájci  pórokkal  háborúba  elegyedett,  Nancy  mel- 
lett életét  vesztette  (1477). 


B.  most  Károly  egyetlen  leányára,  Máriára 
szállott,  ki  hét  kérő  közül  a  lovagias  Miksa  osz- 
trák herceget  (LII.  Frigyes  császár  fiát)  szemelte 
ki  férjéül.  Miksa  versenytársa,  XI.  Lajos  francia 
király  csak  a  megüresedett  bourgognei  hercegsé- 
get kapta. 

Midőn  Mária  korai  halála  után  (1482)  Miksa  a 
B.  fölött  való  kormányhatalmat  magához  akarta 
ragadni,  több  tartomány  adós  maradt  a  hódolat- 
tal, sőt  Flandria  lakói  Miksát  elfogták  és  három 
hónapig  fogva  tartották.  Csak  1489-ben  ismer- 
ték el  őt  kiskorú  fla  (Szép)  Fülöp  helyettesének. 
Fülöp  halála  után  (1506)  B.  a  fiára.  Károlyra  (a 
későbbi  V.  Károly  császárra)  szállott.  B.  további 
történetét  1.  Németalföld,  Németország  és  Bur- 
gundi kerület. 

Irodalom  Binding,  Das  burgundisch-romauische  Königroich, 
I.  1868,  Lipcse  ;  Jahn,  Die  Gesch.  der  Bnrgundionen  bis 
zum  Ende  der  I.  Dynastie,  HaUe  1874,  2  köt. ;  Barante,  Hlst. 
des  dncs  de  Bourgogne  de  la  maison  de  Valois  (8.  kiad. 
8.  köt.);  Dubois,  La  Bourgogne  stb.  (Rouen  2.  kiad.  1867); 
Kallmann  R.,  Die  Beziehungen  d.  Königreichs  Burgund  zu 
Kaiser  u.  Reich;  Berlin  1889;  Kleinclaus,  Hist.  de  Bour- 
gogne, Paris  1909;  Cartellieri.  Gesch.  der  Herzöge  von  B., 
I.  Leipzig  1910;  A  Magyarország  és  B.  között  fennállott 
ipari  és  művészeti  kapcsokról  s  nevezetesen  Magyar  Ist- 
ván (Etienne  de  Hongrie)  nevQ  képíróról,  aki  Merész  Fülöp 
herceg  udvarában  virágzott,  1.  Meister  értekezését  a  Histor. 
.Jahrbuchban  1900,  21.  köt  78  sk.  1.  és  Pór  Antal  cikkét: 
Egy  magyar  festő  és  müszövö  (Archaeol.  Ért.  21.  köt.,  1901). 

^  {Burgundi  bor.,'  Egyike  a  legkitűnőbb  francia 
boroknak.  E  borfajta  háromféle :  a  felső  B.  (Cöte- 
d'Or),  az  alsó  B.  (Yonne)  és  az  ú.  n.  Mácon  (Saöne- 
et-Loire).  A  B.-t  majdnem  kizárólag  a  pineau 
noir  szőllőfajtából  készítik,  melyet  nálimk  kisbur- 
gandinak  neveznek.  Szüretkor  a  szőllőt  megválo- 
gatják ugyan,  de  nem  szemelik  le  s  csak  részben 
tiporják  meg,  a  többit  tiprás  nélkül  töltik  a  kádba 
s  csak  az  erjedés  végén,  ha  a  törköly  a  fölszinre 
emelkedik,  tiporják  bele  a  borba.  E  tiprást  még 
párszor  ismétlik;  a  szemeket  azután  pár  nap 
múlva  kipréselik  s  erjedni  hagyják.  A  B.  sötét 
bíborvörös  szinű,  zamatja  kitűnő ;  rendkívül  sima 
és  erős  bor.  Fehér  burgundit  is  készítenek  a  pineau 
blanc  szőllőfajtából,  ezek  közt  a  leghíresebb  a 
Mont-Rachet  és  Meursault  nevű  bor.  Legújabban 
pezsgőt  is  készítenek  a  B.-ból,  melyet  különösen 
Angliában  és  Amerikában  értékesítenek.  A  leg- 
jobb B.-ok  Díjon  és  Chálon  között  teremnek.  Első 
rendű  helyek  (premier  crüs):  Romanóe-Conti, 
Chambertin,  Richebourg,  Clos  Vougeot,  Romanée 
St.  Vivant,  La  Tache,  Clos  St.  öeorges,  Cortoso ; 
másodrendű  helyek:  Clos Prémeau,  Musigny,  Clos 
du  Tart,  Bonnes  Mares,  Clos  á  la  Roehe,  Vervilles, 
Clos  Morjot,  Clos  St.  Jean,  La  Perriére,  mindmeg- 
annyi a  Cóte  d'Or-on.  A  baumorilloni  és  chablisi 
igen  finom,  tüzes  és  zamatos  fehér  borok. 

Bargandi  csatorna  (Canal  de  Bourgogne), 
a  Szajnát  a  Rhone  folyóval  összekötő  hajózó  csa- 
torna, melyet  1775-18.32 -ig  építettek.  A  Yonne  és 
Ármányon  összefolyásánál,  La  Rochenál  kezdő- 
dik s  a  Cote  d'Or  hegységet  átlépve,  Dijonig  az 
Ouche  folyását  követve,  St.  Jean-de-Losnenál  a 
Saóneban  végződik.  Hosszúsága  242  km. 

Burgundi  csipke,  müvéezi  vert  csipke,  mely 
Burgundban  már  a  XVI.  sz.-ban  készült.  Nagyon 
ílnom  alapon  szélesebb  formákat  egyenletesen 
sűrűn  és  simán  készít,  a  körvonalak  erősebbek  és 
áttörtek. 


Burffundl  kereszt 


125     — 


Buriai  szebilt 


Burgundi  kereszt,  1.  Andráskereszt 

Burgundi  kerület  (Burgundischer  Kreis), 
egyike  azon  10  kerületnek,  amelyekre  a  rendek 
Németországot  I.  Miksa  uralma  alatt  1512.  fel- 
osztották. Eredetileg  magában  foglalta  Burgundia 
szabad  grófságot  és  Németalföld  17  tartomá- 
nyát. 1548-ban  a  B.  mint  a  Habsburg-család  bii'- 
toka  a  birodalomtól  elkülöníttetett  ós  Spanyolor- 
szág tartományaihoz  csatoltatott.  1579-ben  pedig 
a  7  északi  prot.  németalföldi  tartomány  Spanyolor- 
szágtól elszakadt,  míg  a  déli,  spanyol  kézen  ma- 
radt tartományok  sok  viszontagság  után  1713— 
1714.  Ausztriához  kerültek.  1801— 14-ig  Francia- 
országhoz tartoztak,  1814.  Németalföldhöz  csa- 
tolták. 

Burgundi  keverék,  a  szöllö  permetezésére 
használt  olyan  rózgálicoldat,  melybe  szénsavas 
náti'iumot,  azaz  szódát  keverünk ;  különösen  ese- 
megeszöllö  permetezésére  ajánlatos,  mert  nem 
tapad  annyira  a  fürthöz,  mint  a  meszet  tartal- 
mazó bordeauxi  keverék. 

Burgundi  nyelvjárás,  1.  Francia  nyelv. 

Burgundi  répa,  1.  Cukorrépa. 

Burgundi  széna. Medicago  sativa  L . ,  1 .  Lucerna. 

Burgundi  szőllő.  Több  híres  francia  szöUöfajta 
neve,  melyek  közül  legjelentékenyebbek  a  követ- 
kezők: 1.  Kék  B.  (Pineau  v.  Pinot  noir,  Bor- 
deaux petit  noir;  német  neve:  blauer  Clavner, 
olasz  neve :  Pignolo).  E  fajtának  köszönheti  Fran- 
ciaország borainak  világhírét ;  a  világ  összes 
szöUöfajtái  közül  ez  adja  a  leghíresebb  vörös  bort. 
Fürtje  kicsiny,  hengeres,  tömött ;  bogyója  göm- 
bölyű v.  hosszúkás,  sötétkék,  hamvas,  gyengén 
pettyezett ;  a  bogyóhój  vékony ;  leve  híg,  édes, 
illatos.  Hosszú  metszést  kivan.  —  2.  Korai  kék 
B.  (Madelaine  noir,  vigne  d'lschia ;  német  neve : 
früher  Clavner  v.  Jacobstraube).  Az  előbbi  fajtá- 
hoz nagyon  hasonló  s  attól  csak  korábbi,  már 
augusztus  végén  beálló  érésére,  kisebb  és  lazább 
fürtjeire,  továbbá  vastaga  bbhéjii  bogyóira  nézve 
különbözik.  Nálunk  kis  B.  és  Jakabszöllö  né- 
ven ismerik.  —  .3.  Piros  B.  (Pineau  gris,  auver- 
gnas  gris,  német  neve :  Rulánder).  Fürtje  kicsiny, 
tömött,  hengeres,  bogyói  kicsinyek,  hosszad  göm- 
bösek, rozsdavörös  színűek.  Igen  édes,  finom  bort 
ad,  mely  főleg  pezsgőgyártásra  használatos.  Ba- 
dacsony vidékén,  Erdélyben  s  elszórtan  több  bor- 
vidéken nálunk  is  ültetik,  kitűnő  pecsenyebort 
ad.  —  4.  Fehér  B.  (Pineau  blanc,  Blanc  de  Cham- 
pagne). Fürtje  kicsiny,  rövid,  tömött;  bogyói 
hosszúkásak  v.  gömbölyűek,  világos  sárgák,  át- 
tetszők, gyengéden  hamvasak,  igen  édesek  és 
zamatosak.  —  5.  Korai  fehér  B.  Az  előbbi  fajtá- 
hoz nagyon  hasonló  s  tőle  csak  abban  különbözik, 
hogy  koraibb  érésű  s  hogy  bogyói  gömbölyűbbek, 
sárgás  zöldek,  feketén  pettyezettek ;  kevósbbé 
nemes  a  fehér  B.-nél.  -  6.  Nagy  B.  (Gamai  noir) 
bötermö,  tömegbort  adó  kék  szőllöfajta.  Nálunk 
tévesen  a  kék-frankost  hívják  nagy  B.-nak. 

Burgundi  törvénykönyv  (Lex  Burgundio- 
num),  a  burgund  (germán)  néptörzs  joga  az  V.  sz.- 
ból.Gundobald  király  alatt  készülvén,  Lex  Gundo- 
bada-nak  is  nevezik.  Alkotó  elemei  régi  burgundi 
jogszokások  és  a  burgundi  királyok  törvényei. 
A  burgundoknak  egymás  közt  és  a  velők  együtt- 
élö  rómaiakkal  való  jogviszonyait  szabályozza ; 


a  burgundi  rómaiaknak  egymás  között  fennállott 
jogviszonyaira  a  lex  romána  Burgundionum 
vonatkozik  (az  ú.  n.  Papianus,  a  VI.  sz.-ból).  Ki- 
adták Bluhme,  Monumenta  Germaniae  Historica, 
Leges  III.,  1863,  és  Binding,  Fontes  rerum  Ber 
nensium  1. 1880. 

Burgundok,  1.  Burgundia. 

Búr  háború,  1.  Naoy-Britannia  (története). 

Burhanpur  (Boorhaunpoor),  város  a  brit-in- 
diai Narbada  divízióban  (Provinces  centrales),  a 
Tapti  jobbpartján,  32,252  túlnyomóan  hindu  lak., 
Akbartól  épített,  de  most  omladozó  palotával, 
Aurangzebtől  épített  nagy  mecsettel,  musszelin 
és  arannyal  meg  ezüsttel  áttört  selyemszövetek 
készítésével.  B.  egykoron  a  mongol  Dekán  fővá- 
rosa volt,  azóta  nagyon  hanyatlott.  Az  angolok 
1861.  vették  végleg  birtokukba. 

Búr  harcmód.  A  gyalogsági  támadásnak  az 
angol-búr  háborúban  legelőször  a  búrok  által  al- 
kalmazott azon  módja,  hogy  nagy  veszteségek 
elkerülése  céljából  állásban  levő  ellenség  ellen 
eleinte  igen  gyenge  és  ritka  rajvonalak  (l.  Raj- 
vonal) alkalmaztatnak,  melyek  lehetőleg  közel  az 
ellenség  áUásához  alkalmas  terepszakaszokban 
befészkelik  magukat,  hogy  aztán  hátulról  jövő 
tartalékok  segítségével  fokozatosan  megerősítve, 
az  ellenségét  felülmúló  döntő  tűzharc  vívására 
képesíttessenek.  Az  ily  támadásnak  alapföltétele 
az  egyes  embereknek,  közkatonáknak  kivált  a 
tűzharc  vívásában  oly  tökéletes  kiképzése,  hogy 
azok  a  vezető  tisztek  és  altisztek  útbaigazítása 
és  támogatása  nélkül  is  helyesen  viselkedni  és 
harcolni  képesek  legyenek,  miután  ez  utóbbiak  a 
nagy  harckiterjedése knól  fogva  csak  igen  korlá- 
tolt mórtékben  gyakorolhatnak  befolyást  harc 
közben  alárendeltjeikre.  A  hadseregek  mai  tömeg- 
rendszere és  kiképzése,  valamint  az  emberanyag- 
nak átlag  nem  nagyon  magas  fokon  álló  művelt- 
ségi állapota  mellett  az  egyes  katonának  a  ren- 
delkezésre álló  rövid  kiképzési  idő  alatt  ily  töké- 
letes és  ideális  kiképzésére  számítani  nem  igen 
lehet  s  így  a  B.,  mely  eleinte  katonai  körökben 
igen  nagy  port  vert  föl,  általában  letárgyaltnak 
és  idejét  múltnak  tekinthető,  ami  azonban  nem 
zárja  ki,  hogy  egyes  kiválóan  kiképzett  csapatok 
alkalomadtán  azt  ne  használják.  Az  orosz-japán 
háborúban  egyes  japán  csapatrészek  gyakrabban 
és  sikerrel  alkalmazták  ezt  a  harcmódot  az  oro- 
szok ellenében.  V.  ö.  Breit,  Der  russisch-japani- 
sche  Krieg  1904—05 ;  KriegsgeschichtlicheEínzel- 
schriften  Heft  32:  Aus  dem  sűdafrikanisehen 
Kriege  (Berlin  1903);  Lütttvitz,  Das  Angriffs- 
verf  ahren  der  Japaner  im  ostasiatischen  Kriege 
(u.  0.  1906). 

Buri,  a  skandináv  mitológiában  Borr  atyja, 
Ódin  (1.  o.)  öregapja.  B.  úgy  kelt  életre,  hogy  egy 
tehén  (Audhumla)  sós  jégsziklákból  nyalogatta  ki. 

Buri  (hurusok),  néptörzs,  Tacitus  szerint  a 
suevek  egyik  ága  az  Odera  és  a  Kárpátok  között, 
ahonnan  a  népvándorlás  viharaiban  eltűnt.  Né- 
melyek a  horanokkal  (1.  o.)  azonosítják. 

Buri,  félsziget  a  Vörös-tengerben,  Masszauától 
D.-re,  az  Annesley-öblöt  fogja  át;  rajta  azonos 
nevű  kikötő. 

Buriai  szebili,  tuniszi  ezüstpénz  (piaszter)  =  48 
flUér. 


Burlán 


126     — 


Bürke 


Burián  J5Ít;án(rajeczi),  báró,  közös  pénzügymi- 
niszter, szül.  Stomfán  (Pozsony  vm.)  1851  jan. 
16.  törzsökös  pozsooyvmegyei  nemesi  családból. 
Magyar  középiskolákban  tanult,  majd  a  bécsi  ke- 
leti akadémia  hallgatója  lett.  Diplomáciai  pályá- 
ját Alexandriában  kezdte,  1875.  bukaresti,  később 
belgrádi  alkonzul  lett,  négy  évig  pedig  a  moszkvai 
fökonzulátust  vezette.  1889-ben  ugyanezen  minő- 
ségben Szóüába  helyezték  át,  hol  mintdiplomáciai 
ügynök  működött  1895-ig,  Bulgária  fejlődése  leg- 
válságosabb éveiben.  Itt  az  orosz-bolgár  moz- 
galmak idejében  erélyesen  képviselte  a  kettős 
monarchia  érdekeit.  Ezután  Stuttgartban,  1897. 
pedig  Athénben  lett  rendkívüli  követ  és  meg- 
hatalmazott miniszter.  1900-ban  bárói  ranggal, 
1903.  a  titkos  tanácsosi  címmel  tüntették  ki  s 
még  ez  év  július  24-én  Kállay  örökébe,  a  közös 
pénzügyminisztérium  és  a  megszállott  tartomá- 
nyok kormányának  élére  került.  B.  egészben 
véve  nagy  elődjének  politikai  és  adminisztratív 
elveit  követte.  Előkészítette  az  annexiót,  melyet 
1908  októberében  a  magyar  királyság  történeti 
jogára  való  hivatkozással  léptettek  életbe.  Rész- 
ben az  új -török  mozgalom  nyomában  kelt  izgal- 
mak miatt,  részben  a  tartományok  autonómiájá- 
nak kifejlesztésére  1910  tavaszán  Ö  felsége  alkot- 
mányt adott  a  bosnyák  és  hercegóc  népeknek, 
melyet  B.  dolgozott  ki  a  magyar  és  osztrák  kor- 
mányok hozzájárulása  mellett.  Nagyrészt  B.  ér- 
deme, hogy  a  sarajevói  tartománygyűlés  nem- 
zetiségi torzsalkodások  háttérbe  szorulásával  ko- 
moly szociálpolitikai  működést  fejt  ki.  A  bosnyák 
kmetek  megváltásában  a  magyar  közgazdasági 
érdekek  pártolása  miatt  1909.  koníliktusba  került 
az  osztrák  Bienerth-kormánnyal,  illetőleg  az  an- 
nak parlamenti  többségét  alkotó  keresztény -szo- 
cialista párttal.  Az  összetűzésből  azonban  a  ma- 
gyar kormány  és  közvélemény  erélyes  megnyi- 
latkozása következtében  B.  került  ki  győztesen 
8  így  állása  is  megszilárdult.  Felesége  Fejérváry 
Géza  báró  leánya. 

Buric  selo,  adók.  ModrusFiume  vm.  vojnici 
j.-ban,  (1900)  369  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  Krnjak, 
u.  t.  Vojnic. 

Bnridan,  Jean,  francia  skolasztikus,  Occam 
tanítványa  és  mint  ez  nominalista,  szül.  Béthune- 
ben  a  XIV.  sz.  elején,  megh.  1.358  után.  1350- 
ben  a  párisi  egyetemen  a  bölcsészet  ós  teo- 
lógia tanára  lett.  B.  inkább  a  logika  és  metafizika, 
mint  a  teológia  problémáival  foglalkozott.  Művei 
közül  becsesek  az  Aristoteles  logikájához  írt  kom- 
mentár :  Summa  de  dialectica  (Paris  1487) ;  Com- 
pendium  logicae  (Velence  1489);  Quaestiones  in  X 
libros  ethicos  Aristotelis  (Paris  1849  és  Oxford 
1637).  «Buridan  szamara^  alatt  azon,  B.-nál  ré- 
gebbi példát  értik,  mely  szerint  egy  szamár,  két 
tökéletesen  egyforma  szénacsomag  közé  állítva, 
okvetlenül  éhen  halna,  mert  nem  tudná  magát 
elhatározni,  hogy  melyikhez  nyúljon.  Ebből  nem 
az  következik,  hogy  a  «szabad  választás»  (aequili- 
brium  arbitrii)  lehetetlen,  hanem,  hogy  az  aka- 
ratnak, hogy  egyáltalában  elhatározásra  juthas- 
son, egy  a  többi  okoknál  erősebb  indító  okra  van 
szüksége.  Müvében  azonban  hiába  keressük  ezt 
a  szamarat,  ó  neki  tulajdonítják  a  szamarak 
hídját  is  (pons  asinorum),  azaz  utasítást,  mely 


az  együgyűnek  is  könnyűvé  teszi  a  szillogisztikus 
okoskodást.  Tágabb  értelemben  mindaz,  ami  a 
buta  embert  fölmenti  a  gondolkodás  terhe  alól. 

Buridan  szamara,  1.  Buridan. 

Buria  (franc),  a  rézmetszésnél  haszaált  külö- 
nös formájú  véső. 

Bnrins,  1.  Chizerots. 

Burján,  máskent  gyom  vagy  gaz,  oly  növény- 
fajok, melyek  a  kultúrnövények  között  föllépve, 
ezeket  kiszorítják  v.  fejlödésökben  akadályozzák. 

Burján,  vihar,  1.  Burán. 

Burjánfalva,  kisk.  Hunyad  vm.  dévai  j.-ban, 
(1910)  438  oláh  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Marossolymos.. 

Burjánkáposzta,  oly  káposztafaj,  melynek  feje 
szétterpedt  és  levelei  terebélyesek. 

Burjét  V.  buráét,  dél-szibériai  mongol  eredetű, 
de  a  XIV.  sz.  óta  orosz  vérrel  keveredett  nép 
orosz  fenhatóság  alatt  Irkutszk  kormányzóság- 
ban. Az  oroszok  «bráckije»  néven  nevezik.  Jól- 
lehet Oroszország  alattvalói,  mégis  saját  válasz- 
tott fejedelmek  («taidzsi»)  alatt  élnek,  akiket  az 
orosz  kormány  megerősít.  Testi  sajátságaikra 
nézve  igen  hasonlítanak  akaimükökhöz.  Alacsony 
homlokuak,  kajla  szemrésüek,  belapult  kicsiny 
orruak,  széles  koponyájúak  (brachikefálok),  kurta 
lábszárnak.  A  B.-ek  részint  buddhisták  (lámaisták), 
részint  mohamedánusok  és  keresztények,  de  emel- 
lett mindnyájan  sámánisták  (1.  o.).  Állati  bőrrel  v. 
nemezzel  bevont  sátrakban  (jurta)  laknak, 
főfoglalkozásukra  nézve  vadászok,  halászok  (a 
Bajkál-tó  környékén)  és  állattenyésztők.  Az  utóbbi 
időben  kissé  földműveléssel  is  foglalkoznak.  A 
B.  nép  összes  száma  mintegy  300  ezer  lélek,  ebből 
86,000  Irkutszkban  lakik.  A  városi  B.-ek  ügyes 
mesteremberek,  börcserzők,  takácsok,  főleg  fegy- 
verkovácsok ós  ötvösök.Ezü  stdamaszkjaik  messze 
földön  híresek.  Nyehóiket  minden  keveredés  mel- 
lett tisztán  őrizték  meg. 

Burjét  nyelv,  grammatikáját  s  szótárát  Castrén 
hagyatékából  adta  ki  Schiefner  (Pétervár  1857). 
Az  északi  burjét  mongol  nyelvjárást  magyarul  is- 
mertette Bálint  Gábor  (Nyelvtud.  Közlemények 
XIII.  k.  1877).  Egyéb  irodalom :  Castrén  tanul- 
mányai ;  Gfirtler,  Opisanie  zabaikalskiéj  krainy 
w  Syberyi  (Leipzig  1867,  3  k.) ;  Orlov,  A  mongol- 
burjét  nyelv  grammatikája  (oroszul,  Kazán  1878). 

Bürke,  1.  Edmund,  angol  író  és  államférfiú, 
szül.  Dublinban  1729  jan.  12.,  megh.  Beaconsfleld- 
ben  1797  júl.  9.  Szegény  flú  létére  korrektúrákat 
végzett,  de  nemsokára  mint  író  lépett  föl.  Első  mű- 
vében a  Vindication  of  natural  society-bon  (1756) 
Bolingbroke  stílusát  utánozván,  annak  a  vallás 
ellen  intézett  támadásalt  gúnyolta.  Nagy  föltűnést 
keltett  Philosophical  inquiry  intő  the  origin  of 
our  ideas  of  the  sublime  and  beautiful  (1757)  c. 
müve  (ném.  Garve-tól  1773).  1759-  64-ig  Hamil- 
ton  W.  G.-nak  volt  titkára,  1765.  a  kincstár  első 
lordja,  Rockingham  fogadta  maga  malléésaparla- 
mentbe  is  beválasztatta.  Mint  hatalmas  szónoki 
tehetség  különösen  az  amerikai  bélyegtörvény  fö- 
lött megeredt  vitában  tűnt  fel,  melyet  ellenzett. 
Rockingham  visszalépése  után  B.  a  Pitt-kabinet 
ellenfeleihez  szegődött  és  kiadta  a  Short  account 
of  a  laté  short  administration  (1766)  című  müvet. 
1768-banWilkeskópviselőnekkeltvédelmére(l.o.). 
1773-ban  kiadta  a  Thoughts  on  the  cause  of  pre- 


Bürke 


—     127 


Burkolat 


sent  diswntents  c.  müvét,  melyben  reformokat  ja- 
vasolt. Miután  az  amerikai  gyarmatok  érdekeit  is- 
mételten védte,  New-York  lakói  londoni  ügynö- 
kükké választották.  Ez  időben  szoros  barátságot 
kötött  Fox-szal  (1.  o.),  mely  a  francia  forradalom 
kitöréséig  fennállott.  Rockingham  alatt  (aki  17»2 
márciusában  ismét  a  kormány  élére  állott),  a  tit- 
kos tanács  tagja  és  a  hadsereg  föpénztámoka  lett. 
Midőn  a  Shelburne-minisztórium  az  Egyesült-Ál- 
lamok függetlenségét  elismerni  vonakodott,  B.  és 
bárátjai  átmentek  az  ellenzékhez.  1783-ban  tagja 
lett  ugyan  az  úgynevezett  koalíciós  minisztérium- 
nak, de  nemsokára  visszalépett.  Az.ö  sürgeté- 
sére fogta  az  alsóház  1785.  Hastings  Warren-t 
pörbe.  A  francia  forradalommal  nem  tudott  meg- 
barátkozni, s  midőn  kebelbarátja,  Pox,  a  forrada- 
lomban egy  áldásos  jövő  hajnalát  üdvözölte:  B. 
egy  emlékezetes  parlamenti  ülésben  Pox-szal  sza- 
kított és  azontúl  szenvedéllyel  küzdött  minden 
ellen,  ami  Franciaországból  eredt.  (Refloxions  on 
the  revolution  in  Francé,  London  1790 ;  németül 
Gentztöl,  Berlin  1793,  2  kötet,  3.  kiad.  1838.)  Ez 
időtől  fogva  a  kormány  határozott  híve  lett. 
1794-ben  visszavonult  és  a  felajánlott  peerséget 
visszautasította.  Utolsó  művei :  Thougts  on  a  ro- 
gicide  peaco(1796);  nyilt  levele  Fitzwilliam  lord- 
hoz (1796).  Összes  müveit  Fitzwilliam  és  Bürke  R. 
rendezték  sajtó  alá  (London  1826—44,  20  köt.), 
beszédei  1816.  4-  kötetben  jelentek  meg.  V.  ö.  Prior 
J.,  MemoLr  on  the  life  and  character  of  E.  B.  (4. 
kiad.  London  1854,  2  köt.) ;  Maekmght,  Life  and 
timesofB.  (1861,  3  kötet);  Morley',  Edmund  B. 
(1867  08  1879);  i2o&erfeow..Letterson  the  life,  wri- 
tings  and  times  of  B.  B.  (Dublin  1876);  Sckadel, 
E.  B.  (Leipzig  1898) ;  Spinelli,  Political  life  of 
E.  B.  (Torino  1908). 

2.  B;  John  Bemard,  sir,  angol  genealógns  ós 
heraldikus,  szül.  Londonban  1814;.  jan.  5.,  megh. 
1892  dec.  13.  1839-ben  ügyvéd  lett;  1853-ban  az 
Hlsteri  king  of  arms  méltóságot  nyerte  el,  1854. 
pedig  a  dublini  egyetem  részéről  doktori  dísz- 
oklevelet kapott.  Főművei :  Encyclopaedia  of  he- 
raldy  or  generál  armoui'y(1844) ;  Thehistoric  lands 
of  England  (1848—49);  Anecdotes  of  the  ari- 
stocracy  (185Ó,  2  köt.,  új  kiad.  1855) ;  The  heral- 
dic  register  (1849—50) ;  A  visitation  of  the  seats 
and  anns  of  the  noblemen  and  gentlemen  of  Great- 
Britain  (1852-  54,  4  köt.) ;  The  románcé  of  the 
aristocracy  or  anecdotes  and  records  of  distingui- 
shed  families  (1855) ;  A  genealogical  and  heraldic 
dictionary  of  the  landed  gentry  of  Great-Britain 
and  Ireland  (1871,  új  kiad.  1891) ;  The  book  of  the 
orders  of  knighthood  (1858) :  Vicissitudes  of  fa- 
milies (új  kiad.  1882);  The  rise  of  great  families 
(1873,  új  kiad.  1882).  Előbb  atyjával,  ennek  halála 
után  pedig  (1848  óta)  egymaga  adta  ki  a  Peerage 
and  Baronetage  of  the  British  empire  elmű  alma- 
nachot. 

3.  B.,  Róbert  O'Hara,  angol-ausztráliai  utazó, 
szül.  írorszagoan,  St.  Cleramban  1820.,  meghalt 
1861.  1848-ig  a  Radetzky-huszárezrednél  szolgált 
Ausztriában,  1858.  nagy  expedíció  vezetésével 
bízták  meg,  amelynek  az  volt  a  célja,  hogy  az 
egész  ausztráliai  szárazföldön  keresztülhatoljon. 
Kitűnően  fölszerelve  hagyta  el  Melboumet  1860 
aug.  20.  ós  el  is  érte  a  Carpentaria-öbölt  1861 


jún.  20.,  ahol  a  kíséretében  levő  orvos,  Wills  éhen 
halt,  mely  sors  azután  B.-t  magát  is  érte.  Másik 
útitársát,  Kinget  a  kóborló  benszülöttek  megta- 
lálták és  addig  ápolták,  míg  a  Melbourneböl  Ho- 
witt  vezetése  alatt  utánuk  küldött  expedíció  szept. 
15.  meg  nem  mentette.  B.  és  Wills  holttestét  is 
utóbb  Melboumebe  szállították,  ahol  szobrot  emel- 
tek nekik.  V.  ö.  Wills,  Narrative  of  a  successful 
exploration  through  the  interior  of  Australia  (Lon- 
don 1863). 

4.  B.,  William,  hírhedt  gyilkos  ós  halott-rabló, 
szül.  Írországban  s  mint  csizmadia  élt  Edinburgh- 
ban. Tetemeket  lopott  a  temetőből,  melyeket  or- 
vosoknak adott  el.  Utóbb  1828.  egyik  szomszédjá- 
val 16  embert  ölt  meg,  s  holttesteiket  Knox  orvos- 
nak adta  el.  Még  ugyanazon  esztendőben  lefejez- 
ték. V.  ö.  Mac  Gregor,  History  of  B.  and  Har 
(Glasgow  1884).  L.  még  Burkizmus. 

Burkersdorf,  1.  kis  falu  Porosz-Sziléziában, 
Breslau  kerületben,  a  Weistritz  melett,  320  lak. 
Nagy  Frigyes  1762  júl.  21-én  a  Daun  vezérlete 
alatt  álló  osztrákok  elsáncolt  táborát  itt  megostro- 
molta és  bevette.  —  2.  B-,  Szászországban,  Leip- 
zig kerületben,  (1900)  2824  lak.,  kesztyűgyárral. 

Burkhardt,  Kari  August  Hugó,  német  törté- 
netíró, szül.  Jenában  1830  jún.  6.,  megh.  u.  o. 
1910  máj.  9.  A  weimari  hercegi  levéltár  igazga- 
tója volt.  Munkái :  üer  historische  hans  Kohl- 
hase  und  Kleist's  M.  Kohlhas  (Leipzig  1864) ;  Dr. 
M.  Luthers  Briefweehsel  (u.  0.  1866) ;  Goethe  u. 
der  Komponist  Kayser  (u.  0.  1879) ;  Urkunden- 
buch  der  Stadt  Arnstadt  (1883) ;  Briefe  v.  Goethes 
Mutter  an  die  Herzogin  Anna  Amalie  (Weimar 
1885);  Hand-  u.  Adressbuch  der  deutschen  Archive 
(u.  0.  1887) ;  Das  Repertoire  des  Weimarischen 
Theaters  un ter  Goethes  Lei tung  (Hamburg  1891); 
Goethes  Unterhaltungen  mit  dem  Kanzler  Friedr. 
von  Müller  (Stuttg.  IL  kiad.  1898);  Die  Bnt- 
stehung  des  Parks  in  Weimar  (1907,  2.  kiad.).  A 
weimari  Goethe-kiadás  számára  Goethe  naplóit 
ós  Sorét- vei  ill.  Bckermannal  folytatott  beszél- 
getéseit rendezte  sajtó  alá  (1905). 

Bnrkhardtsdorf,  község  Zwickau  szász  ker. 
kapitányságban,  a  Zwönitz  partján,  (1905)  4454 
lak.,  jelentékeny  kötőiparral  és  selyemszövéssel,, 
16  gyárral. 

Burkizmus.  Midőn  Angliában  a  holttestbon- 
colás tilos  volt,  akadtak  tolvajok,  akik  halotta- 
kat loptak  abból  a  célból,  hogy  a  tanulni  vágyó 
orvosoknak  jó  pénzért  eladják,  de  akadtak  olya- 
nok is,akík  ha  holttestet  máskép  nem  szerezhettek, 
a  gyilkosságtól  sem  riadtak  vissza.  Az  ily  célból 
elkövetett  gyilkosság  Burke-nek  (1.  B.  4),  első 
elkövetőjének  neve  után  B.-nak  neveztetett. 

Burkolás,  az  építészetben  a  kevésbbé  jó  vagy 
tetszetős  építészeti  anyagnak  jobbal  való  elfódése, 
részint  használhatóság,  részint  díszítés  céljából. 
L.  még  Burkoló  lemezek,  Boiserie,  Falvért,  Fa- 
burkolat és  Héjjazás.  —  B.  &  vasútépítésnél,  1. 
Biztosítás. 

Burkolat,  valamely  tárgyat  védő  külső  fedő- 
réteg, mely  szorosan  reátapad  a  tárgyhoz.  A  víz- 
műépítésben a  B.-ot  főként  a  vízfolyás  medrének, 
partjainak  vagy  az  árvédelmi  töltések  oldalának 
megvédésére  használják.  Az  ily  B. -ok  anyaga  le- 
het fa,  rőzse,  kő,  tégla  vagy  falazat  stb. 


Burkoló 


128     — 


Burmsmn 


Burkoló.  Ha  vm.  görbe  vonal  v.  felület  bármily 
módon  egy  változó  paramétertől  függ,  úgy  hogy 
a  különböző  paraméterértékek  végtelen  sorozatá- 
nak a  görbe  vonalak,  111.  felületek  végtelen  soro- 
zata felel  meg,  akkor  e  sorozat  minden  egjes 
eleme  —  görbe  vonal,  ill.  felület  —  általában  egy 
bizonyos  görbe  vonalat,  ill.  felületet  érint,  melyet 
ama  sorozat  —  a  hurkolt  rendszer  —  B.-jának 
mondunk.  A  B.  egyenlete  szinguláris  megoldása 
ama  differenciálegyenletnek,  amelynek  általános 
megoldása  a  burkolt  rendszer  egyenlete,  h.  Diffe- 
renciálegyenlet. 

Burkoló  fal  (koh.),  a  nagyolvasztónak  külső  fa- 
lazata, mely  az  újabb  szerkezetű  nagyolvasztóknál 
erős  vasoszlopokra  van  építve  és  vasabroncsokkal 
körülfogva,  hogy  megmelegedése  következtében 
szét  ne  repedhessen. 

Burkológép,  1.  Atfonőgép. 

Burkoló  lemezek,  rendesen  négyszögű,  már- 
ványból, majolikából,  porcellánból,  üvegnemü 
anyagból,  keramitból,  cementből  stb.  álló  csekély 
vastagságú  lemezek,  padlózatok  vagy  falak  bur- 
kolására. A  régente  e  célra  szolgáló  ú.  n.  metlachi 
lapokat  teljesen  kiszorította  a  kiváló  minőségi'í 
hazai  gyártmányú  keramit  lap,  márványmozaik 
lap  és  á  pécsi  Zsolnay-gyár  eozin,  grés,  fayence, 
pirogranit  stb.  fal-  és  padló-burkoló  anyaga. 

Burkoló  tégla  (ném.  Verhlendziegel).  Ezek 
finomabb  téglák,  melyekből  a  vakolatlan  házak 
homilokzatát  építik,  holott  a  fal  belseje  közönsé- 
ges téglából  készül.  A  B.-t  rendszerint  sajtolják, 
hogy  felülete  sima  legyen  és  nagyobb  gonddal 
is  égetik,  hogy  színe  is  egyforma  legyen.  Rend- 
szerint különböző  színű  B.-t  készítenek  és  alak- 
juk is  többféle,  aszerint,  amint  azt  párkánynak, 
boltívnek  stb.  alkalmazzák.  Üreges  és  vékony 
lemezszerű  B.-k  is  készülnek.  L.  Téglagyártás. 

Burkolt  jogügylet,  1.  Áljogügyletek. 

Burkony  elnevezés  alatt  a  hajósok  a  hajó-  v. 
csónak  fenekének  és  oldalának  befödésóre  szogáló 
deszkákat  értik.  A  hajó  oldalain  alkalmazott  desz- 
kázatot rendszerint  oldal-B.-nak,  a  fenekdeszká- 
zatot  pedig  fenék-B.-nak  szokták  nevezni. 

Burkus,  így  nevezik  nálunk  a  poroszt,  onnét, 
hogy  a  bécsi  kongresszus  alatt  ottlevö  főuraink  a 
brandenburgus  nevezetet  burgus-ra  rövidítették 
és  magyar  főnévként  használták. 

Burleigh  (ejtsd :  börii),  William  Cecil,  lord,  an- 
gol államférfiú,  szül.  1520  szept.  13.  Bourn-ban, 
megh.  1598  aug.  15.  Londonban.  1548.  titkára  lett 
a  somerseti  hercegnek,  kinek  bukása  után  (1549) 
öt  is  egyideig  fogva  tartották.  Nemsokára  azon- 
ban kiszabadult,  sőt  államtitkárrá  nevezték  ki. 
Mária  alatt  külföldön  járt  diplomáciai  küldetés- 
ben, Erzsébet  trónralépóse  után  (1558)  azonban 
újra  államtitkár  lett,  1572.  pedig  kincstárnok, 
majd  peer  és  lord.  Bámulandó  ügyességgel  intézte 
Anglia  külpolitikáját  és  nagyon  befolyásolta  a 
gyakran  szeszélyes  királynő  elhatározásait.  Stuart 
Mária  kivégzésére  és  a  spanyolok  elleni  háborúra 
is  B.  beszélte  rá.  Légid,  fiától,  Thomas-tól  az 
Exeter  marquis- család,  ifj.  fiától,  Robert-tól,  aki 
Erzsébet  és  1.  Jakab  alatt  kincstárnok  volt,  a 
Salisbury  marquis-család  származott.  V .  ö.  Nares, 
Memoirs  of  W.  C.  Lord  B.  (London  1828—32,  3 
köt.);  Hume,  The  great  Lord  B.  (u.  o.  1896). 


Burleszk  (észt.),  az  olasz  burla  szóból  ered  s  bo- 
hózatost,  gúnyost  jelent.  Az  alantas  komikumnak 
egy  formája,  mely  elbeszélő  költeményekben,  re- 
gényekben 8  kisebb  színművekben  nyer  alkal- 
mazást. Főcélja  a  nevetségessé  tétel,  leginkább  a 
hamis  igenyekkel  fellépő  nagyképűség  megalá- 
zása. Eszköze  a  túlzás  s  a  travesztia.  Az  olasz  B. 
költészet  egykori  mesterei  Berni,  a  Dühöngő  Ro- 
land travesztálója,  Goldoni  s  Gozzi  drámaköltők. 
A  Békaegórharc  s  Blumauer  Aeneis-travesztiája 
is  B. 

Barletta  (ol. ;  franc.  a.  m.  Opera  bouffe), 
bohózatos  dalmű. 

Burlington  (ejtsd  .böriingtn).  Több  város  neve  az 
Egyesült- Államokban.  1.  B.,  Jowa  államban,  Des 
Moines  county  főhelye,  a  Missziszippi  partján, 
(1900)  23,201  lak.  Saint  Louis  és  Saint  Paul  közt  a 
legiparosabb  és  legélénkebb  forgalmú  város,  van 
baptista  egyeteme.  —  2.  B.,  New  Jerseyben,  a 
Delaware  balpartján,  (1900)  7392  lak.,  vasművek- 
kel ;  Cooper  szülővárosa.  —  3.  B.  Vermontban, 
a  Champlain-tó  K.-i  partján,  (1900)  18,640  lak.,  há- 
zai nagy  részét  ültetvények  veszik  köiül;  1791. 
alapított  egyeteme  a  várostól  K.-re  85  méter  ma- 
gas dombon  áll ;  van  nyilvános  könyvtára  és  élénk 
ipara. 

Burlington  Honse    (ejtsd:    bjerlingt'n   hansz), 

1665.  épült  palota  Londonban,  1854  óta  a  kor- 
mány tulajdona ;  a  Royal  Soeíety  és  több  tudomá- 
nyos társaság,  valamint  a  kir.  művészeti  akadé- 
mia székhelye,  ez  utóbbi  itt  tartja  rendes  évi  ki- 
állításait. 

BurloszfJBMroZZos^),  halakban  gazdag,  112,000 
ha.  területű  sós  vizű  laguna-tó  a  Nilus  deltájában, 
a  rosettei  ágtól  K.-re.  E.-on  alacsony  zátony  vá- 
lasztja el  a  tengertől  és  csak  a  Brullusz-foknál, 
a  régi  szebennitai  torkolatnál  függ  vele  össze. 

Burm.,  zoológiai  neveknél  Burmeister  Her- 
mann  (1.  0.)  nevének  rövidítése. 

Burma  (ejtsd:  börma),  1.  Birma. 

Burmán,  1.  Birmán. 

Burmann,  1.  Johannes,  németalföldi  botanikus, 
szül.  1706  ápr.  26.  megh.  1779  jan.  20.  Nagyobb 
munkái :  Thesaurus  zeylanicus  exhibens  plantas 
in  Zeylana  nascentes  etc.  (Amsterdam  1737,  110 
táblával);  Rariorum afrieanarum  etc.  decadesl- 
10  (u.  0.  1738— 1739, 100  táblával);  Plora  Ma- 
labarica  etc.  (u.  o.  17n9). 

2.  B.,  Péter,  az  «idősb»,  szül.  Utrechtben  1668 
jún.  26.,  megh.  Leidenben  1741  márc.  31.  Eleinte 
ügyvéd  volt  szülővárosában.  1696.  az  utreehti 
egyetemen  a  görög  nyelv  tanára  lett,  1715től  a 
leidenin  (Perizonius  utódja).  Nagy  tudományú,  de 
felszínes  kritikus.  Legfontosabb  műve :  Sylloge 
epistolarum  (Leiden  1727,  5  köt.).  Phaedrus,  Ho- 
ratius, Quintilianus,  Valerius  Placcus,  Ovidius, 
Petronius,  Suetonius,  Lucanus,  Velleíus,  Justinus, 
Claudianus  kiadója.  Aztán  Poetae  latini  mínores 
(u.  0. 1731);  De  vectiga]ibuspopuliRomani(1694). 

3.  B.,  Péter,  az  «ifjabb»,  az  előbbinek  unoka- 
öccse, szül.  Amsterdamban  1714.,  megh.  Wasse- 
naer  mellett  sandhorsti  jószágán  1 778.  Tanárkodott 
1731-től  az  odera-frankfurti  egyetemen,  1742-től 
Amsterdamban,  1752.  u.  o.  a  királyi  könyvtár  felü- 
gyelője. Legérdemesebb  műve  az  Anthologia  La- 
tina magyarázatos  kiadása  (1759—1775).  Kiadta 


Burmannia 


—     129     — 


Burnet 


Aristophanest,  Claudianust.Vergiliust.Propertiust 
stb.  Poemata  (1774—79). 

Barmannia  L.  (növ.),  1.  Burmanniaceae. 

Burmanniaceae  (növ.),  az  egyszikűek  csa- 
ládja, melynek  mintegy  60  faja  tropikus  őserdők- 
ben, szavannákon  van  elterjedve,  különösen 
Braziliában,  Borneo  és  Új-Guinea  szigetén ;  egye- 
sek Észak-Afrikában.  Az  Orchideákkal  rokon 
család.  Amazoktól  főkép  sugaras  szerkezetű, 
f  orrtszirmü  virágtakarója  ós  belső  3-as  tagú  porzó- 
köre különbözteti  meg.  9  génusza  közül  fajokban 
leggazdagabb  (20)  a  Burmannia- 

Bvirmeister,  Hennann,  német  természettudós, 
szül.  Stralsundban  1807  jan.  15.,  megh.  1892  máj. 
2.  Buenos  Airesben.  Hallei  egyet,  tanár  és  1848. 
a  frankfurti  parlamentnek  is  tagja  volt.  1850 
—1851-ig  és  1856-tól  1860-ig  Braziliában  uta- 
zott, 1861.  a  la-platai  San  Jóséban  a  politechni- 
kum igazgatójává  nevezték  ki,  majd  Buenos- 
Airesbe  ment  a  tőle  alapított  természetrajzi  mú- 
zeum igazgatójának ;  1870-ben  a  cordobai  egyetem 
természettudományi  karánál  gondnok  lett.  Szá- 
mos műve  közül  fontos  a  Handbuch  der  Entomolo- 
gie  (Berlin  1832—55,  5  köt.)  című,  tov.  Zoologi- 
scher  Handatlas  (Berlin  1835—43)  és  Systema- 
tische  Übersicht  d.  Tiere  Brasiliens  (Berlin  1853) ; 
Grundriss  d.  Naturgeschichte  (u.  o.  1833, 10.  kiad. 
1868);  Genera  insectorium  (u.  o.  1838—46,  10 
füzet) ;  Geschichte  d.  Schöpfung  (Leipzig  1843,  7. 
kiad.  1867  és  1872) ;  D.  Organisation  d.  Trilobiten 
(Berlin  1843);  Die  Labyrinthodonten  (u.  o.  1849— 
50) ;  Erláutenmgen  zur  Fauna  Brasiliens  (u.  o. 
1857) ;  Die  fossilon  Pferde  der  Pampasformation 
(u.  o.  1875)  stb. 

Burmester,  Wilhelm,  klasszikus  német  he- 
gedűművész, szül.  Hamburgban  1869  márc.  16. 
Csodagyermek  volt;  atyja  tanította,  utóbb  Joachim 
és  Bülow.  1893  óta  hangverseny  körútja  a  legna- 
gyobb sikerekkel  járt.  B.  hegedűiskolát  írt  a 
hegedű  játszás  legmagasabb  nehézségeinek  leküz- 
désére; átdolgozta  Paganini  néhány  hangverseny- 
darabját. Berlinben  él ;  gyakrabban  jön  Buda- 
pestre is  hangversenyezni. 

Bura  (ejted:  börn),  J.mo5,  angol  Sakkjátékos,  szül. 
HuUban  1848  dec.  31.  Bár  fiatal  korában  is  kitű- 
nően játszott,  a  nagy  nyilvánosság  elé  1886.  lé- 
pett a  londoni  nemzetközi  sakkversenyon,  hol  má- 
Bodik  lett,  s  még  ugyanazon  évben  Nottingham- 
bar  első  díjat  nyert.  1889-ben  nagy  díjat  vitt  el 
kiváló  ellenfelekkel  szemben  :  Boroszlóban  má- 
sodikat, Amsterdamban  elsőt.  Igen  meggondol- 
tan, óvatosan  játszik. 

Bnrnaburias,  több  babilóniai  király  neve,  Kr. 
e.  XIV.  sz. 

Borne- Jones  (ejtsd :  börn-dzsónsz),  Edward,  angol 
festő,  szül.  Birminghamben  1833  aug.  22.,  megh. 
1898  jün.  17.  Az  oxfordi  egyetemen  teológiát  ta- 
nult, de  Rossetti  Dante  Gábriel,  majd  Hunt  Holman 
müveinek  hatása  alatt  1855.  a  művészi  pályára 
lépett  és  1856-ban  volt  tanulótársával,  Morris 
Williammal  Londonban  telepedett  le.  Rossetti 
vezetése  alatt  tanult,  általa  került  érintkezésbe 
a  prerafaelista  festőkkel  ós  művészetén  mind- 
végig meglátszik  mesterének  hatása.  Eleinte 
főleg  üvegfestményekhez  és  gobelinekhez  készí- 
tett kartonokat,  melyeknek  kivitelét  Morris  (utóbb 

Réeai  Nagy  LexHama.  ly.  kOt. 


a  Morris  és  társa  cég)  végezte,  továbbá  dekoratív 
panneaukat  ós  aquarelleket,  idilli,  allegóriái,  mi- 
tológiai, irodalmi  tartalmú  ábrázolásokkal.  Ipar- 
művészeti tervezésekkel  pályája  egész  folyamán 
foglalkozott  és  müvei  nagy  részének  erős  dekoratív 
jellege  van,  de  emellett  utóbb  kisebb-nagyobb 
olajfestmények  hosszú  sora  is  keletkezik.  Fejlő- 
désére nagy  befolyást  gyakoroltak  1859.  és  — 
Ruskinnel  együtt  —  1862.  Olaszországba  tett 
utazásai.  B.  művészete  a  tkp.  prerafaelista  festők 
realizmusától  eltérően  erősen  stilizált,  idealista 
jellegű.  Alakjainak  sajátos  típusa,  igen  karcsú 
arányaik  olykor  modorosakká  váliiak,  de  képei 
általában  finom  érzést,  melancholikus  hangulatot 
tükröztetnek  vissza.  Mint  a  Morris  által  készített 
dekoratív  művek  tervezője  a  modern  iparművészet 
legkiválóbb  mesterei  közé  tartozik  és  nagy  hatást 
gyakorolt  annak  fejlődésére.  P'estményei  közül 
a  legkiválóbbak :  A  teremtés  napjai ;  Venus  tükre 
(liverpooli  képtár) ;  Circe  ;  Szerelem  a  romok  közt ; 
a  Pygmalion-sorozat ;  Az  arany  lépcső  ;  Cophetua 
király  és  a  koldusleány  (London,  Tate-Gallery) ; 
A  tenger  mélyében ;  Medúza  feje ;  Merlin  és  Vivi- 
ane,  stb.  V.  ö.  The  work  of  E.  B.  (Berlin  1900) ; 
Lady  Burne- Jones,  Life  of  Sir  Edw.  B.  (London 
1901) ;  Schleinitz,  B.  (Bielefeld-Leipzig  1901). 

Burnell  (ejted:  bőrnél),  ArthuT  C,  angol  orien- 
talista, szül.  1840.  St.-Bria  vei-ben,  Glocestershire- 
ben,  megh.  1882  olrt.  16.  Londonban,  hol  a 
Kings  Collegeben  tanult.  1860-ban  Madrasba  ment 
és  India  különböző  vidékein  mint  bíró  működött. 
1868— 69-ig  beutazta  Arábiát,  Egyiptomot,  Nu- 
biát  és  Levantet,  1876.  Jávát,  hogy  ott  a  hindu 
kultúra  maradványait  tanulmányozza ;  1881.  visz- 
szatért  Angliába.  Számos  irata  közül  említendők : 
Előments  of  South  Indián  palaeography  (2.  kiad. 
Mangalur  1879)  és  On  the  Aindra  school  of  San- 
skrit  grammarians  (1875)  továbbá  indiai  szöveg- 
kiadásai 8  Dél-India  dialektusairól  szóló  érteke- 
zései. 

Burnes(egted:börnsz),^;eí(;awííer,sir,  angol  utazó, 
szül.  Montroseban,  Skótországban  1805.,  meghalt 
Kabulban  1841.  1821-ben  hadapródként  Indiába 
ment,  ahol  már  1828.  a  vezérkar  második  főnöke 
volt.  Nagy  nyelvi  ismereteinél  fogva  több  ízben 
politikai  ügyek  elintézésével  bízták  meg  ós  1830. 
a  lahorei  rádzsához  küldték.  Minthogy  ott  ügyesen 
végezte  dolgát,  a  főkormányzótól  engedélyt  ka- 
pott Balchba,  Kunduzba  és  Bokharába  való  uta- 
zásra. 1832-ben  indult  el  Gerard  orvos  kíséretében, 
aki  a  természettudományi  megfigyeléseket  vál- 
lalta magára.  Ezt  az  utazást  Travels  mto  Bokhara 
(London  18.34,  3  köt;  új  kiad.  1847)  c. müvében 
írta  meg,  amel  y  Afganisztánra  és  a  szomszéd  orszá- 
gokra vonatkozólag  még  most  is  a  föforrásmunkák 
közé  tartozik.  Kabulra  vonatkozó  műve :  Cabool, 
being  a  narrative  of  a  journey  to  and  residenco 
in  that  city  (London  1842,  ném.  Leipzig  1843).V.  ö. 
Kaye,  Lives  of  Indián  ofticers  (új  kiad.  London 
1889,  2  köt.). 

Buinet  (ejtsd:  bőmet),  1.  GUbert,  angol  prot. 
teológus  és  történész,  szül.  Edinburghban  1643 
szept.  18.,  megh.  1715  márc.  7.  Beutazta  Hollandiát 
1664.,  és  skót  hazájában  1665.  saltouni  lelkész  lett. 
A  vallási  pártok  küzdelmébe  wBeszélgetések  egy 
konformista  s  egy  nem-konformista  között»  (1669) 


Burnett 


130 


Burns 


c.  iratával  került  be.  1669-ben  teológiai  tanári 
minőségben  Glasgowba  hívtálc,  hol  a  skót  korona 
szuverén  hatalmának  védelme  megnyerte  neki 

11.  Károly  király  kegyét,  de  amelyet  szabadszel- 
lemü  magatartása  és  pápistaellenes  buzgalma  foly- 
tán ismét  elveszített.  1673-ban  odahagyván  glas- 
gowi  tanszékét,  Londonban  királyi  káplán,  végre 
sok  hányatás  után  1689.  salisburyi  püspök  lett, 
s  ettölfogva  úgy  egyházában,  mint  a  parlament- 
ben nagy  szerepet  játszott.  Több  kisebb  történeti, 
politikai  és  teológiai  müve  mellett  jelentősebb 
munkái :  History  of  the  reformation  of  the  church 
of  Bngland  (London  1679—1714,  3  köt. ;  új  kiadás 
1880,  2  köt.),  melyért  neki  az  angol  parlament 
köszönetet  szavazott ;  llistory  of  my  own  time  (ki- 
adta fia,  Thomas  B.  (1723—24,  2  köt. ;  új  kiadás  az 
elsőből  kihagyott  helyekkel  és  jegyzetekkel,  Ox- 
ford 1823,  6  köt.,  s  ismét  Poxcroft  kiadásában 
1902) ;  A  vindication  of  the  authority,  constitution 
and  laws  of  the  church  and  state  of  Scotland(1672). 

2.  B.,  John,  angol  festő  és  rézmetsző,  szül. 
Fisher  Rowban,  Bdinburg  mellett  1784  márc.  20., 
megh.  1868  ápr.  29.  Mint  rézmetsző  különösen 
Wilkie  képei,  valamint  Raf  aelnak  Hampton-Court- 
ban  levő  kartonjai  után  készített  reprodukciókkal 
tette  nevét  ismertté.  Genreképeket  festett.  Elmé- 
leti müveket  is  írt  a  festészet  különböző  ágairól. 

Burnett  (ejtsd:  bömett),  folyó  Queensland  brit- 
ausztráliai államban,  a  Dawes-hegylánc  déli  lej- 
tőjén fakad  s  a  Csendes-óceánba  torkollik. 

Burnett  (ejtsd:  bömett),  Fratices  Hodgson,  ame- 
rikai írónő,  szül.  1849  nov.  24.  Manchesterben 
(Angliában).  Fiatalon  Amerikába  költözött.  A 
lancashire-i  bányászvilágot  tárgyaló  That  Láss 
o'Lowries  (New  York  1877)  c,  népszerű  regénye 
nagy  sikert  aratott,  hasonlókép  az  ifjúságnak  szánt 
Little  Lord  Fauntleroy  (1886)  c.  regénye.  Nixie 
c.  drámáját  sikerrel  hozták  szinre  1890.  Magyar 
ford.  megjelent :  A  kis  lord  (Bpest  1891) ;  Sárika 
története  (u.  o.  1891) ;  Rejtett  szerelem  (Nemzet, 
1890  évf.). 

Burnett-eljárás,  1.  Fa. 

Bumey  (ejtsd:  börni),  Charles,  angol  zenetör- 
ténetíró, szül.  Shrewsburyben  1726  ápr.  7.,  megh. 
1814  ápr.  12.  Elkészítette  egy  nagy  zeneiskola 
tervét  1767 ;  írtHandelről  1785 ;  a  Rees-féle  Cyc- 
lopaedia  zenei  cikkei  is  tőle  valók.  Kiadta  1 784.  a 
Sixtus-kápolna  nagyheti  ájtatosságának  Falestri- 
nától,  AUegritöl,  Baltól  származó  zenéjét,  s  írt 
fuvolára,  hegedűre,  zongorára  stb.  darabokat. 

Burnham  (ejtsd:  börnem),  Sherbume  Wesley, 
amerikai  csillagász,  sztil.  Thetfordban  1838  dec. 

12.  A  csillagászatban  autodidakta.  Jelenleg  a 
Lick-csillagvizsgálóintézet  felügyelője.  A  kettős 
csillagok  legalaposabb  ismerője.  Fő  müve  a  nagy- 
szabású General  catalogue  of  double  stars  (Wa- 
shington 1906,  2.  köt.). 

Bumley  (ejtsd:  börnii),  város  Lancaster  angol 
grófságban,  a  Bum  és  Calder  összefolyásánál,  a 
Pendel  Hills  (600  m.)  Ny.-i  lábánál,  (1910)  104,331 
lak.,  régi  kastéllyal,  jelentékeny  pamut-  és  vászon- 
iparral és  vasmúvekkel,  gépgyárakkal,  sárgaréz- 
müvekkel. Környékén  gazdag  szén-  és  kőbányák 
vannak.  1861-ben  még  csak  28,000  lakosa  volt ; 
nagy  fejlődését  pamut  és  gyapjuszövő  iparának 
köszönheti.  A  leeds— liverpooU  csatorna  átszeli. 


Burnót,  1.  Dohány  és  Burun. 

Bumótráspoly.  A  buniót  reszelésére  használ- 
ták a  XVII.  sz.-ban,  s  ép  oly  művésziesen  állítot- 
ták ki,  minta  burnótszelencót;  zománcból,  faience- 
ból,  porcellánból,  fából  és  főképen  elefántcsont- 
ból készült  faragott  vagy  gazdagon  díszített  fedő- 
lapja volt,  amely  alatt  volt  a  tulajdonképeni  re- 
szelő. Az  Iparművészeti  Múzeumnak  is  vannak 
burnót-reszelői. 

Burnótszelence  vagy  dohányszelence  (tranc. 
tabatiere),  a  tubákolás  szokásával  jött  divatba 
a  XVII.  sz.  első  felében  és  különösen  a  XVIU. 
sz.-ban.  Alakja  különböző,  többnyire  kerek  vagy 
ovális,  alacsonyabb  mint  hosszú.  Különböző  anya- 
gokból készül,  ú.  m.  fa,  elefántcsont,  fém,  kő, 
üveg,  papir.  A  fedele  rendesen  csukló  körül  for- 
gatható vagy  egészen  levehető.  Rendszerint  ez  a 
díszítés  taraja ;  az  ötvösséget  és  a  zománcot,  üveg- 
csiszolást, miniatürf  estest  s  az  összes  ismert  tech- 
nikákat felhasználták  a  B.  díszítésére.  Alakos 
dísznek  rendszerint  korukbeli  eseményt  ábrázol- 
nak, A  XIX.  sz.-ban  a  tubákolás  kimegy  a  divat- 
ból és  ezzel  együtt  a  B.  is  mindig  ritkább  lesz. 

Burnouf,  Eugéne,  francia  nyelvész,  szül.  1801: 
aug.l2.,megh.l852máj.28.ACollégedeFrance-on 
a  szanszkrit  nyelv  tanára  volt.  Ó  volt  az  első,  ki  a 
Buddha- vallásnak  szent  nyelvével,  a  palival  tudo- 
mányosan foglalkozott  Lassennel  együtt  kiadott 
Bssai  sur  le  Pali  c.  művében.  Több,  nagy  szanszkrit 
nyelvismeretéről  tanúskodó  dolgozatot  írt  a  Jour- 
nal asiatique  és  a  Journal  dos  Savantsba.  Halhatat- 
lan az  érdeme  a  zend  nyelvészet  művelése  terón.Hű 
kőnyomatban  kiadta  a  Zoroasternek  tulajdonított 
zend  szövegek  egyikét,  a  Vendidad  Sadé,  l'im  des 
livres  de  Zoroaster-t  (Paris  1830)  és  a  párszi  szent 
iratok  magyarázatának  alapját  megvetette  a  Com- 
mentaire  sur  le  Yagna  című  művében  (Paris 
1836).  A  Collection  orientale  számára  lefordította 
a  Bhagavata-Puránát,  s  ezenkívül  megírta  az  in- 
diai buddhizmus  történetét  (Paris  1844).  B.  óta 
lehet  csak  szó  a  buddhizmus  tudományos  móltatá- 
sáról. 

Burns  (eijtsd:b8rnsz),  1.  John,  angol  munkásve- 
zér, szül.  1858.  Londonban.  Mint  gyári  munkás 
szegényes  viszonyok  közt  kezdte  pálya  ját  s  csak- 
hamar kiváló  tagja  lett  a  marxista  Social  De- 
mocratic  Federationnak.  Beszédeiért  két  ízben  is 
hosszabb  fogságot  szenvedett.  1889-beu  a  London 
County  Council  tagjává  lett.  1892-ben  képviselő- 
nek választották,  amely  minőségben  az  állami 
gyárak  nyolcórás  munkaidejét  sikerült  kivívnia. 
1905  óta  a  liberális  kormányban  aLocal  Govern-. 
ment  Board  elnöki  tisztét  tölti  be,  mint  az  első 
munkás,  aki  Angliában  miniszteri  székbe  jutott. 
Több  kisebb  szociálpolitikai  értekezést  írt. 

2.  jB.,  Róbert,  a  legnagyobb  skót  lírikus  költő, 
szül.  1759  jan.  25.  AUowayben,  Ayr  grófságban, 
megh.  Dumfriesben  1796  júl.  21.  Szegény  farmer 
fia  volt,  de  jó  nevelésben  részesült  s  korán  ismer- 
kedett meg  az  angol  irodalommal,  Addisonnal, 
Shakespeare-rel,  Pope-pal  ós  különösen  AUan 
Ramsayvel.  Hazájának  természeti  szépségei  is 
hamar  kifejlesztették